Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)
1956-04-28 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK SZOBÁD NÓGRÖD AZ MDP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Éljen a vilác, dolgozóinak szolidaritása a béke megőrzéséért, az elnyomott népek szabadságáért, a haladásért folyó nagy küzdelemben! ✓ XII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1956. ÁPRILIS 28. SMÁ NYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének második átérés tervéhez A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a második ötéves terv irányelveinek tervezetét nyilvános megvitatás céljából az ország dolgozói elé bocsátja. Felhívja a pártszervezeteket, a szakszervezeteket, a DISZ-szervezeteket, s más társadalmi szervezeteket és tagjaikat, a Magyar Tudományos Akadémiát, a műszaki, mezőgazdasági, s egyéb tudományos - és szakegyesületeket, a különféle állami szerveket, a helyi tanácsokat, az üzemek, hivatalok és intézmények dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait, a dolgozó parasztságot, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel segítsenek feltárni a népgazdaság olyan tartalékait, amelyekkel az irányelvek jelen tervezete még nem számol. Járuljanak hozzá ahhoz, hogy még jobban érvényesüljenek a gazdaságosság, a célszerűség követelményei a második ötéves tervben; hogy még inkább érvényre jussanak a hazai sajátosságokban és a szocialista tábor országai közötti együttműködésben rejlő lehetőségek; hogy második ötéves tervünk még nagyobb mértékben megfeleljen a reális lehetőségeknek, s népünk szükségleteinek; jobban elősegítse a bővített újratermelést, a munka termelékenységének emelkedését, népünk életszínvonalának állandó, szilárdan megalapozott növekedését, szocialista kultúránk felvirágzását, népi demokráciánk megszilárdítását: a szocializmus építését országunkban! A második ötéves terv irányelveit egy hónapig tartó nyilvános megvitatás után — figyelembe véve a vitában elhangzott bírálatot és javaslatokat — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének kibővített ülése tárgyalja meg. ★ ★ ★ Dolgozó népünk munkája nyomán országunk gazdasága erőteljesen fejlődik. Az anyagi javak termelésének legtöbb területén már az első ötéves terv idején megszűnt a kizsákmányolás. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség mind tevékenyebben vette ki részét a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásából. Kibontakozott és egyre inkább tért hódított a szocialista munkaverseny. Mindez jelentékenyen meggyorsította a termelőerők fejlődését. A szocialista iparosítás eredményeként a második ötéves terv küszöbén az ipar több mint háromszor annyit termelt, mint 1938- ban. Különösen gyorsan fejlődött a nehézipar, több új iparág jött létre. Az iparosítás sikerei biztosítják a népgazdaság további fejlődésének legfontosabb feltételeit. Nem küszöböltük ki még azonban a. népgazdaság néhány olyan hiányosságát, amely az Utóbbi években fékezte az előrehaladást. Több termelési ágban a technika' yűnvonala elmarad a követelményekh&ské' pest; főként emiatt a munka termelékenysége nem fejlődik kielégítően s a termelési költségek általában magasabbak, mint a gazdaságilag legfejlettebb országokban. A mezőgazdaság termelése növekedett az első ötéves terv során, de színvonala nem haladta meg lénye gesen a háború előttit, és ennek következtében elmaradt a népgazdaság szükségleteitől. A lakosság fogyasztása városban és falun jelentősen emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér emelkedése ennek ellenére nem volt kielégítő. A népgazdaság szocialista szektorában a munkások és az alkalmazottak száma öt év alatt köze] egymillió fővel növekedett. Lényegesen javult a lakosság egészségügyi ellátása, nagymértékben emelkedett kulturális színvonala. A társadalombiztosításban résztvevők száma 1954- ben több mint másfélszeresen haladta meg az 1949. évit, és a társadalom- biztosításra fordított kiadások összege megháromszorozódott. A társadalmi termelés elért színvonala és a dolgozó nép alkotó erejének növekvő kibontakozása lehetővé teszi az egyes népgazdasági ágak között még fennálló aránytalanságok megszüntetését, illetve csökkentését. A népgazdaság tervszerű továbbfejlődésének lehetőségeit nagymértékben növeli, hogy Magyar- ország ’-észese a hatalmas, szüntelenül erősödő szocialista világrendszernek. A második ötéves terv időszakában, 1956—60-ban. a technika jelen tös fejlesztése alaDián folytatni kel! a szocialista iparosítást, a termelés fellendítésével egyidejűleg uralkodóvá kell tenni a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyokat ezzel lényegében meg kell szüntetni a gazdasági alap kettősségét, rendszeresen emelni kell a dolgozó nép életszínvonalát, s így biztosítani kell az ország további felemelkedését. A második ötéves terv időszakában a következő fő feladatokat kell megvalósítani: 1. Az iparosítást olyan ütemben kell folytatni, hogy a szocialista ipar termelése 1960-ban 1955-höz kére"* 50—52 százalékkal növekedjék, ipari fejlődés fő arányának megu, tározásánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fejlesztésének alapja a nehézipar. Figyelembe kell venni másrészt, hogy a termeléshez szükséges számos fontos nyersanyagot külföldről kell beszerezni, elsősorban nehézipari termékek, túlnyomórészt gépek ellenében, valamint, hogy a könnyűipar termékeiből a kivitel részarányát gazdaságossági okokból csökkenteni kell. Ennek megfelelően az iparban a termelő- eszközök („A” csoport) termelését mintegy 60 százalékkal, a fogyasztási cikkekét („B” csoport) mintegy 40 százalékkal kell növelni. Az anyagbehozatai viszonylagos csökkentés« és az anyagellátás biztonságinak fokozása végett nagymértékben ki kel1 szélesíteni a gazdaságosan e;őállk'ható hazai nyersanyagok és a lapanyagok termeleset. A 'második ötkves terv időszakában a feldolgozó ipa.rae.ak , termelésének 47-48 százalékos ,:oVek®de,Se me,l,eí a nyers- és alapanyag tételeset 57-58 százalékkal keli emelm- 2. A mezőgazdasáv .szocialista további a mező- ■llendü„ 'daság mezogaz , „7 1956—60-ban összesen mintegj százalékkal termeljen többet, r, az első ötéves terv időszakában. B tosítani kell, hogy a mezőgazdasá, termelőszövetkezetek előnyei a tag ság gazdasági és kulturális felemelkedése révén oly meggyőző erővel bontakozzanak ki. hogy ennek eredményeként a parasztság többsége / szocialista nagyüzemi gazdálkodó útját válassza. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek száz kataszt- rális holdra számítva, rendszeresen növekvő termékmennyiséget termeljenek, és csökkentsék a termékegységre fordított munkát. A szocialista nagyüzemek elsősorban történő fejlesztése mellett biztosítani kell, hogy az egyénileg dolgozó parasztság anyagilag érdekelt legyen gazdasága meglévő tartalékainak minél nagyobb mértékű kihasználásában, termelése fokozásában. mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésének. , elő.ehaladásával egyidejűleg gazdasági termelés jelentős fe lését kell elérni. A nint iz§i 3. A termelés növelését a népgazdaság minden ágában a műszaki színvonal gyorsütemű emelésével, a tudomány és technika eredményeinek széleskörű alkalmazásával kell összekapcsolni. Ezzel meg kell teremteni a legfontosabb feltételeket a munka termelékenységének állandó növelésére és az önköltség rendszeres csökkentésére. Mindenekelőtt a technika fejlesztésének alapján lényegesen fokozni kell a minőségi követelményeket a népgazdaság minden területén. Jelentősen javítani kell mind a belföldi fogyasztás, mind a kivitel céljaira előállított termékek minőségét. A teljesítmények mennyiségi számbavétele mellett különös gonddal kell ellenőrizni a minőséget. 4. A munka termelékenységét az iparban úgy kell emelni, hogy 1955- től 1960-ig a termelés növekedését több mint kétharmadrészben a termelékenység emelkedése biztosítsa. Ennek megfelelően öt év alatt az egy főre eső termelést az állami iparban összesen mintegy 36 százalékkal, a nehéziparban 46 százalékkal, a köny- nyűiparban 20 százalékkal, az élelmiszeriparban 34 százalékkal, az állami építőiparban 34 százalékkal kell növelni. A gépállomásokon a munka termelékenységét 23—24 százalékkal, az állami gazdaságokban 35—36 százalékkal kell emelni. 5. A gazdasági és állami élet minden területén szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. Különösen takarékoskodni kell az anyagokkal, mindenekelőtt a külföldről származó anyagokkal. Az ipar minden «ágában csökkenteni kell a fajlagos anyagfelhasználást. Ki kell terjeszteni a gyártási folyamatok hulladékainak és melléktermékeinek hasznosítását. A csak külföldről beszerezhető színes fémeket minél nagyobb mértékben alumíniummal, műanyaggal és más alkalmas anyagokkal kell pótolni. Fa helyett széles körben kell használni vasbetont, fémet, műanyagokat, és ki kell terjeszteni a faanyagot gazdaságosan hasznosító farost- és forgácslemez gyártását és alkalmazását. 6. Minden termelési ágban rendszeresen csökkenteni kell a termelési költséget. A minisztériumok közvetlen irányítása alá tartozó iparban öt év alatt az összehasonlítható termelés önköltségének mintegy 16 százalékos csökkentését kell elérni, ebből 9 százalékot az anyagfelhasználásnál, 5 százalékot a munkaráfordításnál, 2 százalékot az igazgatási és egyéb költségeknél kell megtakarítani. Az építőiparban a költségvetésekhez képest mintegy 10 százalékos csökkentést kell elérni, és ezen túlmenően gazdaságosabb tervezéssel további megtakarítást kell biztosítani. A közlekedésben öt év alatt az önköltséget mintegy 11 százalékkal, a belkereskedelemben a forgalmi költségeket mintegy 11 százalékkal kell leszállítani. Az állami gazdaságokban az önköltséget közel 17 százalékkal kell csökkenteni. 7. Növekvő számban kell a népgazdaság rendelkezésére bocsátani kiválóan képzett szakmunkásokat és nagytudású szakembereket, akik kéf ópesek céltudatosan felhasználni a ő^corszerű technikát és magasabb okra emelni a munka szervezettsé- t. Lényegesen ki kell szélesíteni és dményesebbé kell tenni a szakmai ást és továbbképzést a népgaz- • minden területén. Meg kel] te- ni a feltételeket ahhoz, hogy a >k széles tömegei elsajátítsák P f. gé ere. oktai daság remte. dolgozó vetg műszaki és mezőgazda- az^alap ereteket. sági ism >rmelőerőket. a nemzetközi 8. A te ködösre támaszkodva, az együttmú 'ottságaival és szükségletei- ország ad ngban olymódon kell fejagy megjavuljon a nép- yersanyagellátása. bizto- < az ország gazdasági erőtermelőberendezéseinek b felhasználása, megtermelés ésszerű szako- íd több termelési ágban negtermelésre lehessen < megfelelően a nehézvei összha leszteni, hí gazdaság n sítva legyen forrásainak, legelőnvöseb valósuljon a sítása és mii korszerű tör í rátérni. Enne! ipar minden ágának nagyarányú fejlesztése helyett kiemelkedően kell fejleszteni a vegyipart, a kőolajfel- dolgozást, a kohászaton belül a finomabb hengereltacél-fajták termelését, a gépiparon belül a munkaigényes, valamint olyan egyéb ágazatokat, melyekben országunk jelentős termelési tapasztalatokkal rendelkezik, így a híradástechnikai ipart, a Diesel-motorok és Diesel-mozdonyok gyártását, a kombájn- és traktor- gyártást és másokat. Nagy figyelmet kell fordítani világszerte ismert élelmiszeripari termékeink, gyógyszer- készítményeink gyártásának fejlesztésére. 9. A külkereskedelemnek a második ötéves terv időszakában biztosítania kell az állandóan fejlődő népgazdaság növekvő külföldi nyersanyag- és egyéb áruszükségletének kielégítését és a behozatal ellentételét képező, valamint az ország külföldi tartozásainak csökkentését szolgáló kiviteli cikkek elhelyezését. Ezért a külkereskedelmi forgalomnak 1960-ban 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal kell növekednie. A szocialista tábor országaival való kapcsolatok tervszerű bővítése mellett nagy gondot kell fordítani a más országokkal folytatott kereskedelem ápolására és szélesítésére az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Külön gondot kell fordítani a függetlenségüket nemrég elnyert, illetve gazdasági fejlődésükben elmaradt országokkal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. 10. A termelőerők fejlődése, az anyagi javak termelésének növekedése, a munka termelékenységének fokozása és az önköltség csökkentése révén a második ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem 42— 43 százalékos emelkedését kell elérni. A nemzeti jövedelemből 1960-ban 20—22 százalékot kell felhalmozásra fordítani. — Állami eszközökből öt év alatt mintegy 78 milliárd forintot kell beruházni, 12 milliárd forinttal többet az első ötéves terv folyamán megvalósított beruházások ősz-» szegénél. Annak érdekében, hogy a népgazdaság fejlődése előre nem látható nehézségek, esetén is zavartalan legyen, a felhalmozás megfelelő részét tartalékok képzésére kell felhasználni. 11. A nemzeti jövedelem állandó növelésének alapján biztosítani kell, hogy a lakosság jóléte rendszeresem növekedjék. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelmének is mintegy; 25 százalékkal kell növekednie. Biztosítani kell, hogy a lakosság összes fogyasztása öt év alatt 34—35 százalékkal emelkedjék. A második ötéves terv időszakában nagyarányú lakásépítést kell megvalósítani, javítani kell az egészségügyi ellátást, fokozni kell az anyákról és a kisgyermekekről való gondoskodást,' fejleszteni kell a munkavédelmet, kényelmesebbé kell tenni a közlekedést. Emelni kell a kulturális színvonalat, elsősorban az oktatás, valamint a színházak, mozik, rádió, televízió, a könyvtárhálózat és könyvkiadás fejlesztése révén. Legyen a második ötéves terv je4 lentős lépés előre a népgazdaság további fellendülésének, népünk fokot zódó anyagi és kulturális felemelkedésének, a szocializmus megvalósításának útján. A népgazdaság egyes ágainak és területeinek második ötéves tervét a következő irányelvek szerint kell megállapítani: /. ipar. úpítöipur A szocialista ipar termelésének 50—52 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal váló szoros együttműködésre támaszkodva —, biztosítani kell a meglevő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. Az iparba öt év alatt összesen 33—34 milliárd forintot kell beruházni. 1. Egyes fontosabb ipari termékek termelése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő legyen; 1960. évi Az 1960. évi termelés az 1955. évi termelés termelés Villamosenergia 8 350 millió kwó százaléka. ban. 154 Szén 29,4 9* to 132 Kőolaj 2,0 »i 99 125 Acélnyersvas 1,41 99 99 165 Acél 2,24 99 9, 138 Hengereltacél 1,40 >* 99 159 Timföld 224 ezer to 145 Kénsav 200 99 99 161 Marónátron 40,5 99 99 346 Műtrágyák* 150 * 99 372 Műanyagok 11,6 99 99 430 Tégla 1950 millió db 156 Cement 1,86 millió to 158 Gőzturbina 370 ezer kw 154 Erőmű és ipari kazán 194 millió Ft 330 Diesel-motor 567 ezer Le 680 Autóbusz és pótkocsi 3 400 db 245 Vasúti személykocsi 805 99 272 Tehergépkocsi 6 800 Mi 179 Fémforgácsoló szerszámgépek 11 100 99 183 Arató-cséplőgép (gabonakombájn) 2 500 99 163 Kerékpár 410 ezer db 189 Motorkerékpár 54 9* 99 326 Háztartási varrógép 68,5 99 99 149 Rádióműsorvevő 455 147 Cellulóz 46,5 „ to 281 » (hatóanyagban számítva) (Folytatás a második oldalon)
