Szabad Nógrád. 1956. április (12. évfolyam. 27-35. szám)

1956-04-28 / 34. szám

2 SZABAD KOGRAD az első oldalról.) I960, évi termelés Papír Pamutszövet Gyapjúszövet , Selyemszövet Kötöttáru Konfekcióáru Cipő Cukor Nyershús Zsír Étolaj Vaj 2. Az eddiginél nagyobb mérték­ben kell kiaknázni hazánk termé­szeti kincseit. Az összes ipari beru­házások közel háromnegyedrészét az ország nyersanyag- és energiaforrá­sainak feltárására és hasznosítására kell fordítani. Az ipari nyersanya­gok termelésének gyorsütemű fej­lesztésével. valamint ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással az ipar nyersanyagszükségletét 1960-ban jó­val nagyobb mértékben fedezze ha­zai forrásokból, mint 1955-ben. , ^azai termelésből kell fedezni 1960-ban az összes felhasználás mint­egy 33 százalékát kohókokszból (szemben az 1955. évi 2 százalékkal). 67 százalékát marónátronból (1955: 29 százalék). 90 százalékát szulfit- cellulózból (1955: 50 százalék), 100 százalékát tilolf kenderből (1955: 66 százalék). Jelentősen növelni kell az ólom. kén. fenol, krezol és más nyers­anyagok hazai termelését is. A rendelkezésre álló. viszonylag korlátolt mennyiségű nyersanyago tat az iparnak mind értékesebb ter­mékekké kell feldolgoznia. 1960-ban a hutaalumínium közel 83 százalékát kell felhasználni értékes félgyárt­mányok, valamint készáruk gyártá­sára. szemben az 1955. év 74 száza­lékkal. A kitermelt szén és olaj nö­vekvő hányada kerüljön vegyi fel dolgozásra. 1960-ban 1550 000 tonna hazai szenet kell a vegyiparban fel dolgozni, több mint négyszer any- ny it, mint 1955-ben. Az új sztálin- városi kokszolómű melléktermékeit értékes vegyészeti anyagok kinyeré­sére kell felhasználni. A kohászatban is a magasabb mi­nőségű anyagok termelését kell első­sorban növelni. Biztosítani kell ma gas hőfok és nyomás mellett is ki­fogástalanul alkalmazható acélféle ségek nagyobb mennyiségben való előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött nemesacél és az alacso­nyan ötvözött acélok termelését. A hengereltacél termelésben a finom lemezek részarányát az 1955. évi 9 százalékról 1960-ban 14 százalékra kell emelni. Ez lehetővé teszi a finomlemez-szükségletnek 1960-ban teljesen hazai termelésből való fede­zését. 3. Ki kell terjeszteni és eredmé­nyesebbé kell tenni a geológiai ku tatásokat a hazai földben fellelhető ásványok feltárására. Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több mint 2,5 milliárd forintot, csaknem há romszor annyit kell fordítani, mint az első ötéves terv éveiben. Az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazni a komplex geológiai kutatás módszerét, hogy mind telje­sebben lehessen feltárni az ország szén-, vasérc-, színesfém- és olaj­készleteit. Az ország felkutatott szénvagyo- nát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra a területekre kell összpontosítani, ahol feketeszén vagy magasabb kalóriája barnaszén elő­fordulása várható. Annak érdekében, hogy 1960-ig az ország termelhető kőolajvagyona mintegy 30 millió tonnával és ki­aknázható földgáz készlete is nagy­mértékben gyarapodjon, a nagylen­gyel^ kőolajmezőt teljesen körül kell határolni és új kőolaj és földgáz előfordulásokat kell felkutatni. Az olajkutatás területén öt év alatt mintegy 1 200 000 méter kutatófúrást kell végezni, szemben az 1950—54: évi 630 000 méterrel. Be kell vezetni a 4—5000 méter mélységű fúrásokat. Jelentős kutatómunkát kell vé­gezni a bauxit-vagyon feltárására. A jóminőségű bauxit felkutatott meny- nyisége öt év alatt legalább 10 mil­lió tonnával növekedjék. Az ipar számára megfelelő mennyiségű és minőségű készleteket kell feltárni bentonitból, tűzállóagyagból, öntödei homokból, gipszből és más fontos ásványokból. 4. A bányászati iparágak biztosít­sák az ország ásványkincseinek foko­zott mértékű kitermelését. A bányá­szat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell növelni. A bá­nyászat fejlesztésére mintegy 7,5 milliárd forint beruházást kell for­dítani, 164 247 millió m­34,7 99 1, 25,5 7 810 to 7 274 millió Ft 16,2 » pár 410 ezer to 217 » 99 79 99 99 35 99 99 18,3 99 », Az I960, évi termelés az 1955. évi termelés százaléká­ban. 155 106 135 127 155 128 116 165 146 131 163 161 A feketeszén termelése 1960-ig leg­alább 33 százalékkal, a barnaszeneké 30 százalékkal, a lignité 38 százalék­kal emelkedjék, összesen 10 millió tonna termelőképességű új bánya­üzemet kell létesíteni. Az új bánya­üzemeket főként feketeszénre és jó minőségű barnaszénre kell telepíteni, hogy a későbbi években a jó minő­ségű szenek arányát a széntermelés­ben növelni lehessen. A mecseki fe­keteszén területén tovább kell fej­leszteni a kokszolható szenek bányá­szatát és előkészítését. A kokszolásra elődúsított szén termelését a máso­dik ötéves terv időszakában meg kell kétszerezni. Nagy erőfeszítésekre van szükség a Tata—Dorog környéki minőségi barnaszenek termelésének fokozá­sára, valamint a borsodvidéki barna­szénbányászat fejlesztésére. El kell érni, hogy az észak-magyarországi barnaszénbán.yászat minél előbb el­lássa a szükséges mennyiségű és mi­nőségű szénnel a borsodi iparvidé­ken már működő, valamint a máso­dik ötéves terv időszakában üzembe­lépő vállalatokat A különböző fajtájú szeneknek a fogyasztók közötti ésszerűbb elosz­tása és gazdaságosabb felhasználása érdekében növelni kell — mintegy évi 9 millió tonnával — az osztályozó­művek teljesítőképességét és ezzel el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a termelt szén túlnyomó része osztályozásra kerüljön. Az egy tonna szénhez felhasznált 1 bányafa mennyiségét részint takaré­kossági intézkedésekkel, részint kor­szerű acél-, beton- és vasbeton biz­tosító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével öt év alatt legalább 16—17 százalékkal kell csökkéhteni. 1960-ban mintegy 8Ö0 000 tonna tőzeget kell kitermelni, elsősorban mezőgazdasági és tüzelési célokra. Hasznosítani kell a tőzeget hő- és hangszigetelő anyagok gyártására is. A kőolajtermelés öt év alatt leg­alább 400 000 tonnával növekedjék. A földgáztermelést az 1955. évi 543 millió köbméterről 1960-ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni. Biztosítani kell a zalai mezők gáz­termelésének ésszerűbb hasznosítá­sát részint ipari célokra, részint a la­kosság gázellátására. A hazai vasércfelhasználás növe­lésére meg kell valósítani a rudabá- nyai érc dúsítását. A kohászat man­gánérc szükségletének kielégítésére új, karbonátos mangánércet dúsító művet kell üzembe helyezni és bizto­sítani kell a dúsított érc kohászati feldolgozását. A bauxittermelést az 1955. évi 1 290 000 tonnáról 1960-ban közel 1 600 000 tonnára kell emelni. Az ásványbányászat termelésének növekedése öt év alatt mintegy 75 százalék legyen. Aj. ásványok maga­sabb fokú hasznosítása végett az őrölt és előkészített ásványi anyagok részaránya a termelésben az 1955. évi 35 százalékról 1960-ra legalább 55 százalékra növekedjék. 5. A növekvő szükséglet kielégíté­sére a vas- és fémkohászat terme­lése 1960-ban 1955-höz képest mint­egy 40 százalékkal emelkedjék. Ko­hászati beruházásokra öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot kell for­dítani. 1960-ban hazai forrásokból kell fe­dezni a kohászat vasszükségletének 28—30 százalékát. A hazai vasérc termelésének emelése mellett nagy­mértékben kell fejleszteni az érc megfelelő előkészítését és tömöríté­sét. Az érctömörítvény arányának emelése révén 1960-ban a kohászati üzemek nagyolvasztóinak termelő- képessége mintegy 250 000 tonnával növekedjék, a szállópor vesztesége mintegy 50 százalékkal csökkenjen, a fajlagos kohókoksz-felhasználás 20 százalékkal javuljon. A durva- és középlemezek terme­lése öt év alatt mintegy 110 száza­lékkal. a finomlemezeké 160 száza­lékkal emelkedjék. A kohászat fej­lesztése és különösen a lemezgvártás növelése szükségessé teszi az első öt­éves terv nagy alkotásának, a Sztálin Vasműnek továbbépítését. 1960-ig üzembe kell helyezni a második nagyolvasztót, két új martinkemen­cét, két kokszolóblokkot, a meleg­és hideghengerművet. Folytatni kell a diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerűsítését. A szénacélok minőségét alacsony ötvözéssel kell megjavítani. A „csil- lapítatlan“ acélok részarányát a je­lenlegi 20 százalékról 1960-ban 50 százalékra kell emelni. Ezzel és egyéb intézkedésekkel a hengereit- ftcél-termelós fajlagos acélszükségle­tét öt év alatt mintegy 5 százalékkal kell csökkenteni. Az alumíniumiparban a hutaalu- mínium-termelést az 1955. évi 37 000 tonnával szemben 1960-ban legalább 47 500 tonnára kell emelni. Elő kell készíteni új. korszerű timföidgyár létesítését, amely a gyengébb minő­ségű bauxitok feldolgozását is lehető vé teszi. Jelentősen fokozni kell az ötvözött, húzott, hengerelt és sajtolt alumí- nium-féltermékek, valamint a kü­lönböző alumíniumkészáruk terme­lését. Gondoskodni kell az alumr niumfeldolgozó üzemek teljesítőké pességének kibővítéséről. A színesfémkohászatban meg kell indítani a hazai magnéziumterme­lést, ami jó minőségű alumínium­ötvözetek gyártását teszi lehetővé. 1960-ban évi 600 tonna teljesítőképes­ségű magnéziumkohót kell üzembe helyezni. Gondoskodni kell a gyön- gyösoroszi ércbányában nyert ólom- és cinkérc dúsításáról és feldolgozá­sáról. 6. Az iparosítás továbbfejlesztésé­vel, a műszaki haladás meggyorsí­tásával, a mezőgazdaság fejlesztésé­vel, a lakosság életszínvonalának ja­vulásával együttjár a villamosener­gia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, ami­kor a villamosenergia termelése las­sabban növekedett, mint az ipari ter­melés — biztosítani kell, , hogy a népgazdaság és a lakosság rendelke­zésére álló villamosenergia mennyi­sége, valamint az erőművek teljesí­tőképessége az ipari termelés fejlő­dési üteménél lényegesen gyorsab­ban növekedjék. A rendelkezésre álló villamos- energia mennyiségét 1960-ig (a nem­zetközi együttműködési megállapo­dások alapján külföldről szolgálta­tott energiamennyiséget is figyelem­be véve) mintegy 67 százalékkal kell növelni. A villamosenergia-ipar fejlesztésé­re a második ötéves terv fr iyamáo legalább 6.5 milliárd forint beruházást kell fordítani, öt év alatt az erőművek teljesítőképes­ségét mintegy 663 000 kilowattal kell növelni, részint a meglevő erőművek bővítése, főleg azonban új erőművek építése útján. Be kell fejezni a 200 000 kilowattog borsodi és a 225 000 kilowattos tiszapalkonyai nagy erőműveket. Meg kell építeni a pécsújhegyi 90 000 kilowattos erő­művet. 100 000 kilowattal bővíteni kell az ajkai erőművet, Oroszlány­ban 132 000 kilowattos erőmű épí­tését kell megkezdeni és részben üzembe helyezni. További három, összesen 500 000 kilowatt teljesítőké­pességű új erőmű építését kell meg­indítani. A meglevő erőművek ka­zánjai és erőgépei teljesítőképessé­gének összhangbahozatalával mint­egy 50 000 kilowatt teljesítménynö­vekedést kell elérni. A belépő új erőművekből mintegy 57 000 kilowatt gőzt is szolgáltató ipari hőerőmű, 18 400 kilowatt pe­dig kisebb és közepes vízierőmű le­gyen. A fajlagos kalóriafelhasználás 15 százalékos csökkentése és egyéb megtakarítások útján a villamos- energia-termelés önköltségét mint­egy 13 százalékkal kell csökkenteni. Gondoskodni kell a csúcsterhelés elosztásának helyes megszervezésé­ről. valamint megfelelő erőműtarta­lékról. Mindezzel, valamint a háló­zati rendszer fejlesztésével lényege­sen növelni kell az energiatermelés és elosztás biztonságát és gazdasá­gosságát. Emellett megfelelő in­tézkedésekkel elő kell mozdítani az energiatakarékosságot is. 7. A második ötéves terv ide kában meg kel] indítani és ki kf fejleszteni a hazai urániumérc nyászatát s részben feldolgoz,­fejlesztését szolgáló beruházásokra öt év alatt mintegy 5 milliárd forintot kell fordítani. A Román Népköztársaság által szállítandó földgázra alapozva, fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Ti szavidéki Vegyikombinátot, mely a népgazdasági szempontból alapvető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágyatermelés nagymértékű ki­bővítését is lehetővé teszi. Nagyrészt erre az új nagyüzemre támaszkodva meg kell indítani a gyapotot, sely­met és gyapjút helyettesítő, és azo­kat minőségben és tartósságban fe­lülmúló. korszerű szintetikus szálas­anyagok (Derlon. poliakrilnitril). to­vábbá a PVC (polivinilklorid) nagy­üzemi előállítását, ami lehetővé te­szi ólom. réz és egyéb színes fémek valamint bőr pótlását. A műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammó­nia-üzemének megépítésével, a Bor­sodi Vegyikombinát és a Péti Nit­rogénművek bővítésével. valamint Szolnokon új szuperfoszfát-üzem lé­tesítésével kell biztosítani. A műtrá­gyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani. A nitrogén­műtrágya gyártását 1960-ra az 1955. évi hétszeresére, a foszforműtrágya termelését több mint kétszeresére kell emelni. El kell kezdeni a kettős hatóanyagú műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort is tartal­maz. Meg kell kezdeni a karbamid előállítását, elsősorban takarmányo­zás céljára. Be kell vezetni a kombi­nált növényvédőszerek készítését, fo­kozni kell a hormonos gyomirtósze­rek gyártását. A növényvédőszer-ter- melés öt év alatt a jelenleginek mint­egy háromszorosára növekedjék. A mezőgazdaság részére szállított ösz- szes vegyipari termékek értéke 1960- ban az 1955. évinek 2,6—2,7-szerese legyen. Nagyarányú növekedést kell elér­ni a szénlepárlás útján nyert fontos vegyianyagok termelésében: 1960-ban mintegy 6200 to benzolt, 5200 to fe­nolt, jelentős mennyiségű naftalint és egyéb kátrányterméket kell gyár­tani. A világítógáz termelésének mintegy 42 százalékos növelésével biztosítani kell a lakosság gázellátá­sának jelentős megjavítását. A közlekedést, az ipart és a mező gazdaságot több, és minőségileg jobb kőolajtermékekkel kell ellátni. A benzin, petróleum és gázolaj együt termelése öt év .tégy 53 százalékkal sedjék. Javítani kell a motor­benzin minőségét, az oldószerrel fi nomított motorolajok részarányát pe­dig a jelenlegi 10 százalékról legalább 45 százalékra kell emelni. Biztosíta­ni kell a nagylengyeli kőolaj gazdasá­gos feldolgozását új krakkolóüzem létesítésével és meg kell kezdeni a krakkgázok hasznosítását értékesve gyianyagok termelésére. A gyógyszeripar termelése öt év alatt több mint kétszeresére nőve kedjék. Korszerű, új antibiotikumok, gyógyszerkészítmények gyártását kell megkezdeni. A gumiipar termelését mintegy 100 százalékkal, a gépkocsiabroncsok gyártását 85 százalékkal kell növel­ni. Fokozott mértékben kell nyers. és műgumiból, valamint P^^nyagból háztartási cikkeket, ját^^árut és egyéb közszükségleti ci’Kkeket előál­lítani. 9. Az építőanvagipr^ előtt az a fel­adat áll, hogy az e gyre nagyobbszá- mú építkezést és töleg a lakásépítést ellássa ^®rs7;erű építőanyagokkal, könnyen száll és összeszerelhe­tő épületeid mekkel Az építőanyag­iparban o’ - üj az eddiginél ol­csóbb é s k(jnnyebb építőanyagok ??esz sorának termelésére kell ra- term.' amelyek fokozzák az építő; "lun ka termelékenységét és lehetove tesr zik az építkezéseknek az eddiginél va­3ll bá­Erre alapozva, elő kell készíte ís&t. atomenergia békés célokra ve -‘n* az használását. A Szovjetunió - 4*o fél­éévé! a második ötéves te segítsé- éveiben üzembe kell helyez- -rv els° szág első — tudományo a?, or- szolgáló — atomreaktorát * célokat kísérleti eredményeit is f és ennek va. meg kell kezdeni a ha (elhasznál- éves terv időszakában ü; rmadik öt­első atomerőmű létesítés zembe lépő 8. Az ipar összes ága vegyipart kell a másodil i között a éveiben a leggyorsabb < ötéves terv leszteni: lényegében új ütemben fej- tőségű szerves veevipa • nagy jelen­hozni. A vegyipari tér rt kell létre- alatt meg kell kétszeri melést öt év vegyipari ág termelés- zzni; a szerves szeresére növekedjék. e közel négy- A vegyipar Jp- óm dó nyegesen gyorsabb és olcsóbb kivi- f jlezését. Az építőanyagipar fejlesz- ésére több mint 2 milliárd forintot kell öt év alatt beruházni. Az építőanyagipar termelése a második ötéves terv időszaká­ban legalább 62—65 százalékkal emelkedjék. A korszerű építőipar legfontosabb anyagának, a cement­nek termelését öt év alatt mint­egy 700 000 tonnával kell növelni: a betonelőregyártó iparban a termelés mintegy 2,5-szeresére emelkedjék. Az eddiginél lényegesen nagyobb válasz­tékot kell biztosítani az előregyár­tott — részben elő- és útófeszített — vasbeton elemekben. Ki kell szélesí­teni a vasúti vasbetonaljak és a vas­beton vezetékoszlopok termelését. A lakásépítkezés céljára meg kell in­dítani a nagyméretű falazóblokkok, fal- és födémelemek (panelek) gyár­tását. Hazai szükségletre és a kivitel fo­kozására 56—58 százalékkal emelni kell az üveg- és mintegy 60 százalék­kal a finomkerámia ipar termelését. Kj kell terjeszteni a hazai nyers­anyagokból előállítható hő- és hang- szigetelő lemezek és anyagok gyár­tását, A tűzállóanyagok termelése 1960-ban mintegy 30 százalékkal le­gyen több, mint 1955-ben. 10. A gépiparnak az eddiginél lé­nyegesen nagyobb mennyiségben, korszerűbb kivitelben, jobb minő­ségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, berendezéseket, járműveket, műszereket és más termelőeszközö­ket előállítania a népgazdaság összes ágai és^ a külkereskedelem szamára, a 'honvédelem erősítésére, valamint a lakosság gyorsan fokozódó szükség­leteinek kielégítésére. Ennek megfe­lelően a második ötéves terv idősza­kában^ a gépipari termelést 70—75 .százalékkal kell növelni. A gépipar fejlesztésére mintegy 3,5 milliárd fo­rint beruházást kell fordítani, ennek több mint 80 százalékét a meglevő üzemek fejlesztésére kell felhasz­nálni. A nemzetközi együttműködés által nyújtott^ lehetőségek felhasználásá­val a gépiparban az ország adottsá­gainak leginkább megfelelő ágakat és a kevésbé anyagigényes gyártmá­nyok termelését kell fejleszteni, s olyan cikkek tömegtermelésére kell elsősorban berendezkedni, amelyek a belföldi szükséglet mellett magas műszaki színvonaluknál fogva a nem­zetközi együttműködésben részvevő országok igényeit is kielégítik. Be kell vezetni, illetve ki kell terjeszteni a sorozatgyártást elsősorban a Diesel­mozdonynál, egyes mezőgazdasági nagygépeknél (gabona-, kukorica­kombájn, traktorok) és az autóbusz­nál. A szerszámgépgyártás több mint kétszeresére emelkedjék, különösen a kevésbé anyagigényes típusok (fi­nommechanikai szerszámgépek), va­lamint acél- és agregátgépek terme­lése fejlődjék. A golyóscsapágy- gyártást több mint 2,6-szeresére kell növelni. Különös súlyt kell helyezni a Diesel­motoros járművek gyártásának fej­lesztésére. A Diesel-motorral hajtott különféle teljesítőképességű, normál nyomtávú mozdonyokból 1960-ban 380 darabot kell előállítani. Az öt­éves terv időszakában 90 motorvo­natot és több mint 200 motoros hajót kell gyártani. A Diesel-motoros trak­torok termelése 1960-ra érje el az 5700 darabot, szemben az 1955. évi 100 darabbal. A Diesel-motorok gyár. tása 1960-ban 1955-höz képest — ló­erőben — mintegy hétszeresére növe­kedjék. A Diesel-mozdonyokon kívül fej­leszteni kell a nagy teljesítményű vasúti villamos mozdonyok gyártását is; ezekből 1960-ban 15 darabot kell alatt I előállítani. nőve-1 a mezőgazdasági gépgyártást öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a traktorgyártást 112 százalékkal kell növelni. Korszerű talajmegmunkáló- és betakarító gépeket kell előállítani; öt év alatt az ipar közel. 9000 nagy teljesítményű lánctalpas traktor, mintegy 10 000 univerzál traktor, több mint 10 000 gabonakombájn, mintegy 17 000 kukoricakombájn és silókom­bájn gyártását biztosítsa. A vegyipari gépek gyártását öt év alatt az 1955. évinek 2,5-szeresére, az emelő- és szállítóberendezésekét több mint 1,6-szerésére, a szivattyúk és kompresszorok gyártását több mint l,7-sg§rgiere, a hajógyártást több ^fftínt 1,4-szeresére kell növelni. Az erősáramú gépgyártás jelen­tős továbbfejlesztésének eredménye­képpen az egyenáramú gépek terme­lése 1960-ban majdnem négyszerese, a transzformátoroké háromszorosa le­gyen az 1955. évinek. Jelentősen kell emelni a vízierőgépek gyártását. Az , erősáramú ipar termékeinek minő­ségét nagymértékben meg kell javí­tani. Mintegy kétszeresére kell emelni a hazánkban jelentős gyártási hagyo­mányokkal rendelkező gyengeáramú gépipar termelését és biztosítani kell, hogy az új, korszerű gyártmányok egész sorát állítsa elő. Főként a va- cuumtechnikai és híradástechnikai gyártási ágak fejlesztése szükséges (átviteltechnikai berendezések, tran­zisztorok). Különös súlyt kell helyez­ni a mikrohullámú rádióvevők és te­levíziós készülékek, frekvenciamodu- iált adóberendezések gyártására, öt év alatt mintegy 110 000 db televíziós vevőkészüléket kell gyártani. A műszeripar termelése több mint kétszeresére növekedjék. Különösen az elektronikus műszerek, anyagvizs­gáló műszerek, az automatikaelemek és a komplett laboratóriumi beren­dezések gyártását kell nagymérték­ben fejleszteni. Gyors ütemben kell emelni a gép­ipar által előállított közszükségleti cikkek termelését, öt év alatt leg­alább 230 000 motorkerékpárt, 1 700 000 kerékpárt, 2 100 000 rádió­vevőkészüléket, 60 000 tonna fém- edényárut kell gyártani. A háztartási villamoskészülékek gyártását több mint háromszorosára kell növelni: A gépiparnak meg kell oldania az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi ágában használt gépek, berendezések, járművek al­katrészekkel való rendszeres ellátá­(Folytatás a harmadik oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom