Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-28 / 25. szám

1956. március 28.

SZABAD IVOGBÍCd

3

Mekis József elvtárs felszólalása

Tudományos és technikai újdonságok a népi demokratikus országokban

(Folytatás a 2. oldalról)

— Engedjék meg, hogy néhány szóval én is méltassam a XX. kongresszus jelentőségét és a beszámolóban elhangzottalkon túl, néhány kérdéssel részletesebben foglalkozzam.

Méltán, mondhatjuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa igen nagy horderejű, világtörténelmi jelentőségű esemény. A kongresszus részletesen elemezte a Szovjetunió belső helyzetét, az elért eredményeket, bátran, őszinte kritikával feltárta a gazdasági, politikai és kulturális élet hibáit, megmutatta a hibák kiküszöbölésének útját.

A kongresszus világtörténelmi jelentőségű volt azért is, mert új szempontból világította meg a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit, a szocialista és kapitalista rendszer békés egymás mellett élését, a háború elhárításának lehetőségeit, a szocializmusba való átmenet polgárháború nélküli perspektíváit.

Óriási jelentőségű nemcsak a Szovjetunió, hanem a szocializmus. egész tábora számára Bulganyin elvtárs előadói beszéde a hatodik ötéves terv irányelveiről és az ezzel kapcsolatos elfogadott határozatok. '

A kongresszus kifejezésre juttatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjában újra a pártélet lenini szabályai jutottak érvényre, helyreállt a kollektív vezetés, megerősödött a pártdemokrácia. A kongresz- 6zus egyhangú helyesléssel fogadta a marxizmus—leniniz- mus szellemével és tanításaival ellentétes személyi kultusz elítélését és kifejezésre juttatta azt a lenini megállapítást, hogy az új élet igazi alkotói a kommunista párt által vezetett néptömegek.

A kongresszus nagy jelentősége világraszóló tény, melyet barátnak és ellenségnek egyaránt fel kell ismernie. A XX. kongresszus mindenki előtt nagyszerű képet nyújtott egy társadalomról, egy fel-emelkedőben levő új világról, egy fejlődő népgazdaságról, képet •nyújtott a technika a tudomány és a kultúra fejlődésének nagyszerű üteméről. Ennek a társadalomnak valamennyi alapvető problémáját nyíltan és új szellemben vetették fel. Megmutatták az utat, e társadalom további felemelkedésének útját.

Nincs a világon még egy olyan ország, ahol elképzelhető lenne, hogy az egész emberiség számára döntő jelentőségű kérdéseket ilyen körülmények között vitassák meg és hozzanak határozatot. A XX. kongresszus jelentősége abban a tényben is rejlik, hogy felsorakoztatta és értékelte azokat az új elemeket, amelyek napjainkban világszerte foglalkoztatják az emberiséget és ezeknek az új elemeknek a következtetéseit is levonta.

Mire gondolok itt elsősorban?

A XX. kongresszus a mai nemzetközi fejlődés néhány olyan elvi kérdését tisztázta, mint a két rendszer békés egymás mellett élése, a háború elhárításának lehetősége korunkban és a különböző országok szocializmusba való átmenetének fogalmait.

Természetesen nem szabad ezt hinni és azt a következtetést levonni, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése valamilyen új taktikai elgondolás. A szovjethatalom szü’e- tése pillanatától fogva küzd ennek az elvnek a megvalósításáért. Ma azonban a történelmi helyzet más. mint 40, 30, vagy akár 15 évvel ezelőtt.

Lenin azt tanította: amíg imperializmus van, háborúk is lesznek. Ezt a tételt azonban akkor dolgozta ki, amikor az imperializmus mindent átfogó világrendszer volt és a háborúkban nem érdekelt társadalmi és politikai erők gyengék, szervezetlenek voltak és nem volt erejük ahhoz, hogy az imperialistákat kényszerítsék a háborúról való lemondásra. Ma a helyzet gyökeresen megváltozott, a szocializmus világméretű tábora kialakult. hatalmas erővé vált s a

békeszerető erőknek űemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi eszközeik is megvannak az agresszió elhárítására. A háborúk keletkezésének gazdasági alapja tehát, maga az imperializmus megvan, azonban az új társadalmi erők létrejöttének következtében a háború többé nem végzetszerűen elkerülhetetlen.

A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változások új távlatokat nyitnak meg az országokban a szocializmusba való átmenet tekintetében is. Hogy ez így van és ennek lehetősége fennáll, ez ma már történelmi tény. Ezt mutatják a magunk és a többi népi de mokratikus országok tapasztalatai, a Kínai Népköztársaság. és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság tapasztalatai is. A mai körülmények között ezért több kapitalista országban megvan a reális lehetősége annak is, hogy a munkásosztály maga köré tömörítse a nép nagy többségét és így biztosítsa a legfontosabb termelési eszközök néptulajdonba kerülését. Megvan a lehetőség arra is, hogy a munkásosztály maga köré tudja tömöríteni a dolgozó parasztságot, az értelmiséget. a parlamentben szilárd többséget szerezzen, a parlamentet a burzsoá demokrácia szervéből a népakarat eszközévé tegye és ezzel megteremtse azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a gyökeres társadalmi átalakulás megvalósítását;

Röviden szeretnék beszélni a párt belső életét érintő egykét kérdésről, olyan kérdésekről, amelyek a mi párttagjainkat is foglalkoztatják a XX. kongresszus megállapításai alapján.

A párt belső életét érintő kérdések között talán a legfontosabbak a párt kollektív vezetésére vonatkozó tételek. A kongresszus hangsúlyozta azt a lenini elvet, hogy a pártot kollektív szerveknek kell vezetniük, s ezeknek rendszeresen és kollektív szellemben kell kifejteniük tevékenységüket. Nem engedhető meg. hogy egy ember vagy emberek egy csoportja túltegye magát a párt vezető szerveinek kollektív működésén, ez korlátozza, akadályozza a néptömegek alkotó, kezdeményező készségét. A kongresszus kommunistához méltó módon, nyíltan és bátran vetette fel ezeket a kérdéseket és kifejezésre juttatta azt, hogy a párt életében hosszú időn keresztül nem érvényesült a kollektív vezetés elve.

Hogy kellőképpen értékelni tudjuk ennek a kérdésnek a jelentőségét és elejét vegyük minden ferdítésnek, néhány évre vissza kell tekintenünk.

Emlékezetes, hogy Sztálin halála után az ellenség milyen reményeket táplált abban az irányban, hogy a párt belső életében viszálykodás fogja felütni a fejét, a Szovjetunió vezetői között harc fog megindulni, ki legyen Sztálin utóda; Ettől a harctól remélték a szovjet állam meggyengülését és ennek alapján messzemenő következtetéseket vontak le.

Mit tanúsított a kongresz- szus?

Azt bizonyította, hogy a viszálykodás helyett helyreállították a kollektív vezetés lenini normáit s ilyen módon a párt gyengülése helyett, a párt erősödése következett be.

Megvalósult a kollektív vezetés, melyen belül helye van a vitának, melyen belül a különböző álláspontokat átszűrik a bírálat és önbírálat és a kollektív vita rostáján és melyből olyan döntések születhetnek meg, melyek a Központi Bizottság körül tömörült párt akaratát fejezik ki. Ez a kongresszus is tanújelét adta mindezeknek, hiszen láthattuk, hogyan bírálták a marxista—leninista elvekkel ellentétben álló és az építő munkára any- nyira káros személyi kultuszt, amely kialakult a Szovjetunió Kommunista Pártjában és amely hosszú ideig a párton belül és a párton kívül tartotta magát.

Ezzel függ össze Sztálin civ- tar's tevékenységének megítélése is. Súlyos és nehéz problémáról van szó és a legmélyebb felelősségérzettel kell ezzel foglalkoznunk, mert ez

nemcsak azzal a szereppel függ össze, amit Sztálin a nemzetközi munkásmozgalomban képviselt, hanem arról is van szó, hogy a párt őszinte bírálatából ne az ellenség profitáljon.

Sztálin szerepét nem lehet elhallgatnunk az orosz forradalom megvalósításában, a nemzetközi mozgalomban, a szovjet állam életében és sorsának alakulásában.

Sztálinnak nagy szerepe volt abban a harcban, amely rögtön Lenin halála után folyt le a lenini hagyaték védelmében a trockisták, a jobboldaliak, a burzsoá nacionalisták ellen.

E harc folyamán Sztálin tekintélyre és hatalomra tett szert. E harc különösképpen kidomborította Sztálin alakját és tömörítette körülötte Lenin hű tanítványait. Ezt követően azonban elkövette azt a súlyos hibát, hogy apránként a párt vezető szervei fölé emelte magát, s a kollektív vezetést egyszemélyi vezetéssel váltotta fel.

Ilyen módon alakult ki az a személyi kultusz, amely ellentétben állt a párt szellemével, amely csak káros lehet és amelynek súlyos következményei be is következtek. A párt vezetőszerveit nem hívták rendszeresen össze és érvényre jutott az az irányzat, amely a párt problémáinak és döntéseinek tanulmányozását és kollektív kidolgozását egyéni döntésekkel váltotta fel. Ez természetesen magával hozta az egyoldalúság veszélyét és számos egyéb hibát. Lenin életében, még a legnehezebb idő- szakbsn is rendszeresen összehívták a pártkongresszusokat, hogy megvitassák az adott helyzet súlyos kérdéseit.

Az elmúlt 20 esztendőben viszont nem hívták össze rendszeresen a pártkongresszust, sem a Központi Bizottságot. A személyi kultusznak voltak egyaránt következményei az ideológiai fejlődés, a történet- írás, a művelődés szempontjaiból is. A helyzetet még súlyosbította, hogy a személyi kultusz és ebből adódóan a talpnyalás és a törtetés nyilvánvalóan együltjárt a bizalmatlanság elterjedésével. a törvényesség megsértésének számos formájával, melyet az ellenség kihasznált ártatlan elvtársak meghurcolására és fizikai megsemmisítésére.

Valóban, egyesek részéről feltehető az a kérdés, ilyen körülmények között a szovjet társadalom elért sikerei hogyan egyeztethetők össze mindezekkel?

A párt irányvonala helyes volt a háború előtt, a háború alatt és a háború után és ma is. A szovjet társadalom — mint ismeretes előttünk — újabb és újabb győzelmeket aratott. Ezek a győzelmek ékesen bizonyítják, hogy a történelem alkotói maguk a néptömegek, melyek a Szovjetunióban a bolsevik párt vezetésével az előbb említett körülmények között is sikeresen valóraváltották történelmi hivatásukat.

Felvetődhet a kérdés, hogy mi a magunk részéről hogyan értékeljük a Sztálin személyét illető bírálatokat és abból milyen következtetéseket vonjunk le?

Mindenek előtt meg kell értenünk azt, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártját vezető elvtársakat mélységes felelősségtudat hatotta át, amikor bátran hozzáláttak a múltbeli hibák kijavításához, s visszaállították a kollektív vezetést a párt élén és döntő lépéseket tettek a párt légkörének egészségesebbé tételében.

A személyi kultusz káros megnyilvánulásai nálunk is éreztették hatásukat, s ez a mi népi demokráciánk életében is sok hiba forrósává vált. Rajtunk a sor, hogy a XX. kongresszus elemzése alapján mi is levonjuk a magunk számára annyira mélységes tanulságokat és igyekezzünk az elkövetett hibák maradványait felszámolni.

Ellenségeink, mint máskor, most is igyekeznek kihasználni a kommunisták bátor kritikáját és önkritikáját. Ez azonban egyetlen kommunistát sem szabad, hogy megrendítsen az igaz ügybe vetett hitében. Mi tudjuk jól, mit jelentett Sztálin neve a Szovjetunió és a mi dolgozóink számára is. Meg kell azonban látnunk és meg kell értetnünk, hogy ez a név elsősorban és mindenek felett az ügyünkbe vetett hitet, azt a bizonyosságot jelentette, hogy ügyünk igaz, s ez az ügy győzedelmeskedni fog. Ennek a hitnek és a mi ügyünk győzelmébe vetett rendíthetetlen bizalomnak meg kell maradnia és meg is fog maradni világosabb formákban, mint a múltban volt. Hogy ez mennyire lesz így, ez természetesen rajtunk, kommunista funkcionáriusokon múlik elsősorban.

Ahhoz, hogy a személyi kultusz maradványait felszámoljuk, hogy nálunk is érvényesüljenek minden fokon a kollektív vezetés lenini normái, alapvető javulást kell elérnünk az ideológiai munkában.

A nép történelmi szerepét, történelmet formáló és alkotó tevékenységét megmagyarázni és pártunk valamennyi tagjába meggyökereztetni csak az ideológiai munkánk megjavításával lehet. Ehhez természetesen változtatnunk kell eddigi módszereinken, melyet az ideológiai munkában követtünk. A XX. kongresszus, Hruscsov elvtárs, de a hozzászólók közül is számosán élesen felvetették az ideológiai munka egyes problémáit, bírálták a pártpropaganda munkát.

Ebből nekünk is le kell vonnunk a megfelelő tanulságokat. Nem mondhatjuk mi sem magunkról például azt, hogy a mi pártoktatásunk túlságosan életszagú lenne. Pártoktatásunk távol áll a szocialista építés, a mindennapi gyakorlat problémáitól és így nem ösztönöz eléggé az építőmunkára, nem mutatja meg eléggé a szocializmus világos perspektíváját. Pártunk március 12-i határozata erről azt mondja: „A propaganda és agitációs munkát úgy kell átállítani, hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a helyes munkamódszerek. haladó tapasztalatok, új ismeretek terjesztésében közvetlenül segítse elő a párt és az ország előtt álló gazdasági feladatok megoldását“.

Ha ezt megvalósítjuk, jelentős segítséget kapunk építőmunkánkhoz.

Ezután beszélt még a Szovjetunió VI. ötéves tervének irányelveiről, valamint az ötéves terv végrehajtásának előfeltételeiről és végül a krasz- nojarszki vízieröműről, amelyet 300 000 kilowatt kapacitással rendelkező gépekkel szerelnek fel;

'*

Az értekezleten hozzászólt

a többi között Marczinek István elvtárs,

a Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár pártbizottságának titkára is. Beszédének első felében méltatta a kongresszus jelentőségét, útmutatásait, majd így folytatta.

— Ebben az évben a mi üzemünkben is irányt veszünk a nehéz fizikai munka fokozottabb gépesítésére. Ezen kívül sor kerül az öntöde fel- műszerezésére is. Egyes üzemeinkben a különböző műveletek összevonásával a szerszámok korszerűsítésével, a kézimunka gépesítésével sikerült a munka termelékenységét növelni. Éppen ezek a tények segítették elő, hogy márciusi tervünket előreláthatólag 102—103 százalékra tudjuk teljesíteni. A munkánkban előforduló selejtmennyiséget pedig 6 százalékról 5,5-re csökkenteni.

Horváth Pál elvtárs

Diósjenő község függetlenített párttitkára elmondotta, hogy a XX. kongresszus anvagának tanulmányozása előtt ők sem látták teljes jelentőségében a kollektív vezetés, a bírálat- és az önbírálat, valamint a pártdemokrácia jelentőségét, nem értették ezek módszereit. Mint mondja: —- Ügy gondoltuk,

Keményebb az acélnál

A román fafeldolgozási kutatóintézet több új anyagot készített fából. Ezek az anyagok igen szilárdak. Az egyiket az alábbi módon készítik: vesznek nagy mennyiségű vékony préselt furnírlemezt, átitatják azokat különleges, szintéíikus keverékekkel, majd hatalmas prés alá helyezik és ott tartják hosszabb időn át magas hőmérsékleten. Az ilyen módon kapott anyagból fogaskerekeket, csapágyperselyeket és sok más alkatrészt készítenek a gépekhez. Ezek a géprészek szilárdabbak és hosszabb ideig tartanak az acélnál.

Hangszóró a föld alatt

Prágában egy 250 000 ember befogadására alkalmas stadiont építenek. Ebben a stadionban nemrégiben közvetlenül a talajba nagyerejű „Tesla" gyártmányú hangszórókat helyeztek el. A hangszórókat teljesen besüllyesztették a földbe, úgy, hogy nem zavarják a sportolókat. A zeneszó és az utasítások, amelyeket ezeken a hangszórókon át közvetítenek, hozzásegítik a sok ezer tornászt, hogy egybeihangoltan végezze el a mozdulatokat.

A hangszórók szerkezete olyan, hogy minden részüket szigetelték a víz ellen. A felső rács 40 000 kilogramm' terhelést elbír.

A „gumr'-lencse

így nevezik ezt az NDK-ban készült új, különleges fényképező objektível, amelynek gyújtótávolsága állítható. Mint ismeretes, vannak egyes fényképezőgépek, amelyekhez több különböző gyújtótávolságú lencsét használnak. Amikor áttérnek mondjuk a sportfelvételekről a portré, vagy tájképfelvételekre, akkor cserélik a lencsét. Ez persze megnehezíti a fotoriporter, vagy az operatőr munkáját. A „Pentowar“ márkájú lencse megszünteti ezt a kényelmetlenséget, gyújtótávolsága állítható. A precíziós technikának ezt a mesterművét a drezdai gyárban készítet, ték.

Az új objektivnek négy különböző gyújtótávolsága van, vagyis négy típusú lencsét helyettesít, a nagy látószögű objektívtól a teledbjektívig. A gyújtótávolságot a 30—120 mm sávban folyamatosan lehet változtatni. Ez módot nyújt az operatőröknek arra, hogy teljeA bányaüzemek felszabadulási versenyében napról napra nagyszerű eredmények születnek. Legfrissebb jelentésünk szerint Nagybátony és Kisterenye után legutóbb Szorospatak is teljesítette első negyedévi tervét.

A tröszt az utóbbi napokban közel háromezer tonnával növelte esedékes havi tervén felüli többletét.

Kányás kikerült az adósok közül. Az adós név most egyedül csak Rónát illeti.

Az élenjárók csoportjában minden bányaüzem növelte többletét, kivéve Kazárt, amelynek közel 500 tonnával csökkent havi tervelőnye.

Élenjárók :

Szorospatak: 3014 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc.

Mizserfa: 2761 tonna

többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál.

Nagybátony: 2407 tonna többlet. Üzemvezető: Tahogy a kollektív vezetés csak a beszámoló kollektív elkészítésére korlátozódik.

Ma már világosabban látjuk a tennivalókat, ez bizonyára megjavítja a vezetési módszereinket is és növeli annak lehetőségét, hogy szövetkezeti községünk a jövőben még nagyobb. még szebb eredményeket érhessen el.

sen új, eddig nem ismert, kombinált felvételeket készítsenek. A „Pentowar" fényképező lencse szerkezete merőben új, optikai rendszere az üveg- cs fémrészek hihetetlenül pontos készítésén alapszik,

A cséplés gépesítése

A bulgáriai Nova-Zagora város egyik gyárában elkészült az ország első gépesített szérűje. A cséplőgéphez hosszú szállító- szalagot szereltek és ez eteti a dobot. A szalmát különleges szerkezet hosszú, széles csövön át távolítja el. A kicsépelt szem a tisztítógép tartályába kerül. A magtisztítóból a gabona egy bunkerba jut, ahonnan tisztán és tárolásra készen vályúkon át hullik a teherautókba» A gyár megkezdte a gépesített szérűk berendezésének sorozatgyártását.

A ruház üvegből

A lengyel tervezőépítészek azon a véleményen vannak, hogy az áruházak épületeinek különleges kiképzésűnek kell lennie. A cél az, hogy az áruházi helyiségek rendkívül világosak és tágasak legyenek. Ezért a legfőbb építőanyag a beton és az üveg.

Az új, nyolcemeletes poznani központi áruház könnyű betonvázból készült, fala kizárólag üveg. Az épület hengeralakú. Az eladóasztalok belül körben vannak elhelyezve, közepén vannak a raktárak, műhelyek, büfék. A felső emeletre felvonók szállítják a vásárlókat.

Hegyi autóbusz

A csehszlovák autógyári doiL gőzök elkészítették az új típusú ..Karosa“ autóbuszt, a nehéz hegyi utakon való közlekedésre. Az autóbusznak ^-5 lóerős, hatalmas Diesel-motorja van, Ezáltal óránként 80 kilométeres sebességgel közlekedhet és 32 fokos emelkedőre felikapaszkodhat. Az új autóbusz megbízható hidraulikus és mechanikus fékjei egyszerre hatnak az elülső és a két hátulsó tengelyre. Ilyen módon a közlekedés a meredek emelkedőkön is biztonságos. Az autóbusz belsejében villamos fűtőberendezés és 'kényszerszellőztetés van, Hegyi utakon nagy sebesség esetén igen veszedelmes a defekt. Az üzemzavarok elkerülése céljából az új autóbusz minden kerekén eredeti szerkezet van, amely rögtön jelzi a gépkocsivezetőnek, hogy a tömlőből kiáramlik a levegő.

nyai Ferenc, főmérnök! Marton Mihály.

Kisterenye: 2007 fonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár.

Zagyva: 1674 tonna többlet. Üzemvezető: S:mon Ernő, főmérnök: Harmos Mihály.

Ménkes: 1117 tonna többlet. Üzemvezető: Szabó Imre, főmérnök: Cserjés! Miklós.

Mátranovák: 1075 tonna

többlet. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János.

Tiribes: 308 tonna többlef. Üzemvezető: Pintér András* főmérnök: Bakos Péter.

Kazár: 70 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván.

Kányás: 57 tonna többlet. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. '

Adósok:

Róna: 646 tonna tartozás. Üzemvezető: Biikkhegyi János, főmérnök: Laczkó István.

A hozzászólók mondhatnánk mindegyike méltatta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának nagy történelmi jelentőségét. Levonták a megfelelő következtetéseket s valamennyien elhatározták, hogy munkájukat mind az iparban, mind a mezőgazdaságban ennek a szellemében fogják végezni.

A végzett munka eredménye