Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-28 / 25. szám

SZABAD A'OGRAD

1956. március 28.

(Folytatás az 1. oldalról)

ték termelékenységi tervüket. Az önköltségnél mutatkozó elmaradást mutatia néldául, hogy 1955-ben 24 forinttal drágábban termeltünk 1 tonna szenet, mint 1953-ban.

Az importanyaggal való takarékosságnál és azók hazai anyagokkal való pótlásánál is vannak kezdeményezések, amit mutat az, hogy a Szénbányászati. Tröszt a múlt évben 1 millió forint értékű fenyőfát takarított meg, vagy a Zagyvapál- talvi Üveggyár jelentős megtakarítást ért el a ládadeszka fel- használásánál. Az eredmények azonban nem mondhatók kielégítőnek. Az egyik fiiba ezen a területen abban van, hogy még nem sikerült eléggé megértetni az importanyagok csökkentésének ielentőségét. Ebből következik, hogy a legtöbb helyen együtt kezelik az importanyagot a hazai anyagokkal, a drága és nasvon fontos anyagot kevésbé drága és kevésbé fontos anyagokkal.

A tervek teljesítésében mutatkozó lemaradáshoz ielentős mértékben hozzájárult az egyenletes termelés. Például a múlt évben 13 fontos megyei vállalat közül májusban 5. júliusban 10. augusztusban 8 vállalat nem teljesítette esedékes havi tervét.

E területen nálunk még bőven van tennivaló. Maguk a dolgozók nemegyszer kifogásolják az üzemi szervezettség, az előrelátó vezetés hiányát. Még mindig nem kielégítő üzemeinkben a munkaidő kihasználása, magas az igazolatlan mulasztók és az önkényes kilépők száma.

A Salgótarjáni Üveggyár ban 2021, a Salgótarjáni Épí tőipari Vállalatnál 882 igazolatlan műszak esett ki a múlt évben. Ha csak a Salgótarjá ni Építőipari Vállalatnál levő igazolatlan műszakot számítjuk, ezzel is 4 családiházzal lehetett volna többet felépíteni. A kányási bányaüzemnél 537 önkényes kilépés volt az elmúlt évben.

Pártszervezeteinknek, szak szervezeteinknek, DlSZ-szer- vezeteinknek az üzemvezetéssel együtt, sokkal többet kell tenni a murikafegyelem megszilárdításáért.

A* Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa rendkívül élességgel vetette fel a technika fejlesztését, a jó módszerek elterjesztését, a dolgozók, különösen az élenjáró munkások tapasztalatainak felhasználását. Pártunk múlt évi novemberi határozata iparunk fejlesztésének legfontosabb feltételeként határozta meg a műszaki színvonal emelését.

Gazdasági és műszaki vezetőink több fontos intézkedést dolgoztak már ki, dolgozóink pedig számtalan javaslattal és újítással járultak hozzá a műszaki színvonal emeléséhez. A Szénbányászati Tröszt például helyes intézkedéseket dolgozott ki a tömegtermelő munkahelyek kiszélesítése érdekében, a vágathajtás meggyorsítására, a korszerű biztosítás és a millszekundumos robbantás elterjesztésére.

Szélesítsük tovább « munkuvorsonyt — biztosítsuk a verseny nyilvánosságút

A Salgótarjáni Üveggyárban kidolgozták és megvalósították a kemence rövidebb idejű felfűtését, amely csak a Salgótarjáni Üveggyárban évi 700 000 forintos megtakarítást jelent.

Egyre szélesebb területen bontakozott ki hazánk felszabadulásának 11. évfordulójára indított szocialista munkaverseny is, amelyben mind kiválóbb eredmények születnek.

Különösen szép eredményt értek el bányászaink, akik ez évben eddig mintegy 40 000 tonna szenet adtak terven felül népgazdaságunknak. Külön örömmel tölt el bennünket, hogy Budavári elvtárs után, a napokban Kossuth-dí- jat. kapott kiváló munkájáért Kazinczi elvtárs is. Az építőipari vállalat dolgozói az április 4-re indított versenyben határidő előtt, március 22-én teljesítették negyedéves tervüket, a tűzhelygyári Kossuth- DlSZ-brigád pedig selejtmen- tes munkával átlag 212 százalékos eredménnyel dolgozik.

Az eredmények mellett azonban nem szabad eltakarni a munkaverseny területén megmutatkozó fogyatékosságokat sem. Hiba, hogy pártszervezeteink, szakszervezeteink,

DISZ-szervezeteink még mindig nem fordítanak kellő gondot arra, hogy valamennyi dolgozó részt vegyen a munkaversenyben. Nem egy helyen a verseny szervezésénél, értékelésénél és nyilvánosságánál a kimagasló eredményt elérők mellett nem fordítanak kellő figyelmet azokra a becsületes dolgozókra, akik tervüket hónapról hónapra 105— 110 százalékra teljesítik. Ugyancsak hiba, hogy nem fordítanak megfelelő gondot a 100 százalékon alul teljesítők segítésére, felhozására.

A verseny fellendülését elősegítené, ha rendszeresen értékelnék és nyilvánosságra hoznák nemcsak azt, hogy az egyes üzemek, csapatok, vagy dolgozók hány százalékra teljesítették napi, dekád, illetve havi tervüket, hanem azt is megmutatnák, hogy terven felül mennyi az üzem, a brigád, a dolgozó vállalása és az első dekádban, vagy a versenyszakasz bizonyos időszakában mennyit teljesítettek terven felül vállalásukból. A verseny ilyen értékelése eddig eléggé háttérbe szorult. Azt rendszeresen nyilvánosságra hozzák, hogy ki mit vállalt, de azt már kevésbé, hogy hol tart vállalása teljesítésében.

fejlessaiik tovább a szövetkezeti mozyalmut

Szorosan összefügg az élet- színvonal emelésével a mező- gazdaság fejlesztése, terméshozamának emelése is. A mezőgazdaság terén előttünk álló feladatokat világosan meghatározta a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata, amely szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezését úgy kell megvalósítani, hogy azzal együtt emelkedjék a mezőgazdaság terméshozama. Elsősorban a Szovjetunió kolhozainak példáján, de a meglévő termelőszövetkezeteink többségének példáján keresztül is látható, hogy a mező- gazdaság terméshozama emelésének, a dolgozó parasztok jóléte növelésének legjobb útja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás.

A múlt évben a tsz-ek búzából egy mázsával, őszi árpából is majdnem egy mázsával, cukorrépából 30 mázsával termeltek többet holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A magasabb terméshozam és az állatállomány fejlesztése következtében 1954-hez viszonyítva 5,40 forinttal nőtt az egy munkaegységre eső részesedés 1955-ben.

A szövetkezeti gazdálkodás mindjobban megmutatkozó előnyét mutatja, hogy a múlt

évben 12 új termelőszövetkezet alakult és több mint 1100 taggal, mintegy 4000 kh földdel gyarapodott megyénk szövetkezeteinek tagsága és földterülete. Ez évben március elejéig 551 család 2680 kh földdel lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ez évben már jelentősen megnövekedett a belépő középparasztok száma is.

A szövetkezeti mozgalom fejlesztése, a dolgozó parasztok felvilágosítása terén a legeredményesebb munkát végeztek a múlt évben a rétsági és pásztói, ez évben pedig a salgótarjáni járás párt- és tömegszervezetei. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése területén levő eredmények nagyobbak lehetnének, ha konkrétabb, meggyőzőbb lenne politikai munkánk, helyi pártszervezetek, tanácsok és tömegszervezetek rendszeresen több segítséget nyújtanának a felvilágosító munkához. A mezőgazdaság szocialista átszervezését nem kampány-, hanem állandó feladatnak kell tekinteni. Ezt a feladatot nem egyszer szem elől tévesztik. Egyes helyeken hetekig, hónapokig nem folytatnak megfelelő felvilágosító munkát.

Még a Salgótarjáni Járási Bizottságnál is — ahol egyébként szép eredményeket értek el az év első két hónapjában —, úgy vélekednek egyes elvtársak, hogy most már eleget foglalkoztak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével, más munkát is kell végezni.

A dolgozó parasztság áttérését legjobban a meglevő termelőszövetkezeti tagok felvilágosító munkája, a helyi kommunisták, tömegszervezeti vezetők, népnevelők személyes példamutatása és felvilágosító munkája tudja elősegíteni.

A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése mellett egy pillanatig sem szabad megfeledkezni a meglevő termelő- szövetkezetek, különösen a múlt évben és ez évben alakult szövetkezetek gazdasági, szervezeti és politikai megszilárdításáról. Járási bizottságaink nemegyszer hetekig nem segítik elő az újonnan alakult termelőszövetkezetekben a pártszervezet megalakulását, holott ennek feltételei a legtöbb esetben adva vannak. Megfeledkeznek arról, hogy mint ahogy az üzemben, vagy a községben, a termelő- szövetkezetben is a pártszervezet az előrehaladás motorja. Tanácsaink nem elemezik elég alaposan, hogy milyen segítségre van szüksége az újonnan alakult termelőszövetkezetnek a gazdálkodás kialakításához, a problémák megoldásához. Esetenként előfordul, hogy a termelőszövetkezetek megalakulásakor megvalósítható ígéretet tesznek, de utána megfeledkeznek annak valóraváltá- sáról.

Most mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorai, a gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek példamutatóan végezzék a tavaszi munkát. Ez a terméshozam emelésének, a számszerű fejlesztésnek egyik legfontosabb feltétele.

Etnolgük

a mosöyuztlusáy iovmóshosumát

A mezőgazdaság területén előttünk álló másik nagy feladat, hogy az átszervezéssel együtt emeljük a mezőgazdaság terméshozamát. Pártunk és kormányunk ez évre 3 százalékos terméshozam-növelést irányzott elő a múlt évivel szemben. Ez az előirányzat reális és gondos, odaadó munkával teljesíthető. De egy percre sem felejtsük el, hogy a 3 százalékos terméshozam emelése nagyon komoly munkát kjjvetel pártszervezeteinktől, állami és tömegszervezeteinktől, az állami gazdaságok, gépállomások dolgozóitól, a termelőszövetkezetek tagjaitól, az egyénileg dolgozó parasztságunktól.

Ismeretes előttünk, hogy megyénk őszi búza vetéstervét, mélyszántási tervét nem teljesítette. Ezenkívül az őszi vetés nagyrésze későn került a földbe, aminek következtében nem tudott kellően megerősödni és a hosszú hideg tél, valamint a mostani felfagyások, vetésünk jelentős százalékát veszélyeztethetik, ha nem végezzük el időben a kora tavaszi munkát, a belvizek leeresztését, a hengerezést, fejtrágyázást, felűltrágyázást. A tél kitolódása miatt sokkal rövidebb idő alatt sokkal több tavaszi munkát kell elvégezni, mint rhás, úgynevezett „normális“ években. Szinte egyidőben kell végezni a fejtrágyázást, a hengerezést, a szántást, tavaszi búza vetést. Arra van tehát szükség, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorai a lehető legjobban szervezzék meg a munkát, a rendelkezésre álló erők elosztását. Arra van szükség, hogy a gépeket gépállomásaink, állami gazdaságaink a lehető legjobban, átgondolt szervezéssel használják ki. A gépállomások gépkapacitásának 60 százaléka nincs leszerződve. Csak üdvözölni lehet például az olyan kezdeményezést, amellyel egyes állami gazdaságokban, gépállomásokon találkoztunk, hogy vasárnapi szántóműszakot ajánlanak fel az árvízsújtotta lakosság megsegítésére. Arra van szükség, hogy egyénileg dolgozó parasztságunk a gépek mellett a lehető legjobban használja fel fogaterejét, hogy a családtagok fáradságot nem ismerve végezzék a tavaszi munkát.

Most mindenekelőtt az a .legfontosabb, hogy a megszikkadt talajokon azonnal hozzáfogjunk a munkához és még március vége előtt elvessük a tavaszi búzát. És itt rögtön hozzá kell tenni, hogy a‘ szeles, napos idő következtében gyorsan szikkad a talaj és a legtöbb helyen máris végezni lehet a szántás-vetést.

H'niinzattabb

yontlot

ua állniálloBntíny

fojlosstósóve

Feladataink közé tartozik az állatállomány, mindenekelőtt a szarvasmarhaánomány, ezen: belül a tehénállomány növelése. Őszintén meg kell mondanunk, hogy e téren komo’yan elmaradtunk a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásában, amely elmaradás károsan hat ki az ország hús- és tejellátására, a szántóföld talajerő utánpótlására. Az elmaradást mutatja például, hogy termelőszövetkezeteinknél 100 kh földre 13.4 darab szarvas- marha és mindössze 6 darab tehén jut.

Az állatállomány fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges, a takarmánybázis megteremtése, mindenek előtt a kukorica vetésterületének és terméshozamának emelése, a szálastakarmányok gondos betakarítása, a legelők karbantartásán keresztül. Sajnos több helyen még mindig nem értették meg a kukorica vetésterület bővítésének jelentőségét. Ezt mutatja, hogy termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk jelentős része alacsonyra tervezi a kukorica vetésterületét, több helyen a szántóterületnek csak 12—13 százalékát, s emellett úgy vélekednek, hogy talán még ezt sem fogják elvetni. Meg kell mondani, hogy ha nem növeljük megfelelően a takarmánybázist, nem helyezzük szilárd alapra az állatállomány fejlesztését.

Most arra van szükség, hogy a mezőgazdaság terméshozamának emelésével, az állatállomány fejlesztésével is pótoljuk az árvíz által okozott kárt, s ezt tegyük versenyszerűen. Ha a helyzet úgy kívánja, tegyék a vasárnapokat és magát április 4-ét is a munka ünnepnapjává. A párttagok, a DISZ- fiatalok, a tanácstagok, a termelési bizottságok, a népfront bizottságok, az MNDSZ tagjai most is, mint eddig már számtalanszor, álljanak a mezőgazdasági munkák élére és saját példájukkal serkentsék mezőgazdaságunk dolgozóit a tavaszi munkák gyors elvégzésére.

Sürgősön ssúmníjuh föl tt vosoiósbon utó tg olófortlulá hibúhat

Az előttünk álló nagy feladatok végrehajtását csak úgy tudjuk sikeresen megvalósítani, ha megjavítjuk vezetési módszerünket, ha megjavítjuk a dolgozók között végzett politikai felvilágosító munkát. A XX. kongresszus igen élesen bírálta a párt- és állami szervek, a tömegszervezetek munkamódszerét és munkastílusát. Elítélte az általános direktívákkal való vezetést, az olyan irányú munkát, ahol a helyzet ismerete nélkül és konkrét tanácsok helyett általános szólamokkal, utasításokkal akarják elintézni teendőiket. Meg kell mondani, hogy a mi vezetési módszerünk egyáltalán nem kielégítő. Túl sok a felesleges ülésezés, értekezés, levelezés, telefonálás és kevés a területen végzett tényleges

gyakorlati munka. Nem egy szervnél előfordulnak olyan kirívó esetek is, mint a megyei tanácsnál, ahol expressz levélen keresztül, vagy más esetben táviraton keresztül hívják meg értekezletre a velük egy épületben dolgozókat. Sőt az is előfordult, hogy a levél megérkezése idején jelen van a levél feladója is.

Feltétlenül szakítani kell a vezetésnek ezzel a helytelen módszerével. Nem felesleges értekezletekre és aktatárgyalásra van szükség, hanem arra, hogy a területen, az üzemekben, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben tanulmányozzuk a helyzetet, s konkrét segítséget adjunk a feladatok végrehajtására. A párt-, állami- és tömegszervezeti munka eredményeit a Szovjetunióban a termelési eredményekkel, a tervek teljesítésében elért eredményekkel mérik. Ismeretes előttünk, hogy a XX. kongresszus a pártszervezetek, a tömegszervezetek figyelmének középpontjába a termelési feladatok megoldását állította. Ezt kell szolgálni az agitációnak, a propagandának, a művészetnek, a filmnek, az irodalomnak, mert a termelési feladatok végrehajtása képezi az alapját a nép jólét emelésének, az ország ereje növekedésének. A termelés szakadatlan növelése a leg“ fontosabb kapitalista országokkal folyó békés gazdasági versenyben.

A marxizmus—leninizmus

tanításaiból ismeretes előttünk, a tömegek történelmet formáló szerepe, a szocializmus ügye iránti odaadása, hősiessége. Nekünk párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti funkcionáriusoknak, a kommunistáknak nap, mint nap ott kell lennünk, ahol a tömegek élnek és dolgoznak. Ismertetni kell előttük pártunk helyes politikáját, lelkesíteni annak megvalósítására és segítséget adni a felmerült problémák megoldásához.

Ssólcsíisük a ptÍB'tdoenokvtseiát, fojlessaük a bírulniot, a pávttuyok óh a tömegok öntevékenységét

A XX. kongresszus teljes egészében jóváhagyta a Központi Bizottság tevékenységét, amely arra irányult, hogy visz- szaállítsa a pártépítés lenini normáit, megvalósítsa a vezetés legfőbb elvét, a kollektív vezetést, melyet régebben számtalanszor megszegtek és melynek megszegése nem egy esetben komoly hibák elkövetéséhez vezetett.

A kongresszus nagy jelentősége abban van, hogy határozottan felvette a harcot a marxizmus—leninizmus szellemétől idegen személyi kultusz ellen, amely csodatevő hőssé varázsol egyes funkcionáriusokat és ugyanakkor lebecsüli a párt és a néptömegek szerepét. A kollektív vezetés óriási jelentősége abban van, hogy kiszélesíti a pártdemokráciát, fejleszti a bírálatot, a párttagok és tömegek aktivitását, öntevékenységét. Mindezeken keresztül szilárdítja a pártegységet és a párt kapcsolatát a dolgozók széles tömegeivel.

A XX. kongresszus nagy érdeme, hogy újra előtérbe állította történelmi szerepének megfelelően Lenin elévülhetetlen érdemeit, amelyet hosszú időn keresztül háttérbe szorított a kollektív vezetés megsértése következtében Sztálin elvtárssal kapcsolatban kialakult személyi kultusz.

Lenin tevékenységének és munkájának óriási jelentősége van az egész nemzetközi kommunista- és munkásmozgalmak számára. Lenin volt az. aki Marx és Engels halála után megtisztította a marxizmust. a proletariátus legélesebb fegyverét az opportunizmus. a reformizmus szeny- njfetől. Ö volt az. aki Mara éí, Engels tanításait alkotó módon továbbfejlesztette és kidolgozta- a szocialista forradalom elméletét. Az ő általa _ alkotott bolsevik párt vezeté- j sével győzött 1917 októberében I először a világon a szocialista forradalom. Lenin volt az, aki kidolgozta a szocialista építés a'apvető kérdéseit, a tervgazdálkodás, a villamosítás, a szocialista iparosítás, a kollektivizálás lényegét.

Az a feladat áll előttünk, hogy az. eddigieknél még mélyebben tanulmányozzuk Lenin

elvtárs műveit, állandóan erőt és útmutatást merítsünk belőle munkánkhoz, a szocializmus építéséhez. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának példáján 1953. júniusi határozatában pártunk is fellépett a személyi kultusz, a kollektív vezetés megsértése ellen.

1953. előtt a megye területén is gyakran lehetett találkozni a kollektív vezetés megsértésének példáival a megyebizottságtól kezdve az alapszervezetekig, amikor a kollektív döntések helyett egyéni döntések születtek. A kollektív vezetés megsértése, a személyi kultusz kialakulása következtében elég gyakori volt az egyes vezetők dicsőítése, a hízelgés kialakulása, az egyes vezetők iránt.

A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozatának végrehajtása során megyénk területén is értünk el jelentős eredményt, a kollektív vezetés megvalósítása, a személyi kultusz elleni harc terén. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy e téren minden rendben van. Esetenként a vezető pártszervek, a pártvezetőségek ülései eléggé formálisak. Előfordul, hogy nem a legfontosabb kérdéseket terjesztik elő döntés végett és az is, hogy a vezetők, általában a titkárok, nem veszik eléggé figyelembe a terület tagjainak észrevételeit, véleményét. A kollektív vezetés megvalósítása terén még mindig nem domborodott jelentőségének megfelelően a megyei pártbizottság, a járási, városi pártbizottságok és üzemi pártbizottságok szerepe. Nem egy esetben úgy látszik, mintha a végrehajtó bizottságnak nagyobb szerepük lenne, mint a pártbizottságoknak.

A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy a kollektív vezetés megsértése a pártdemokrácia és a bírálat gyengüléséhez, a párttagok aktivitásának csökkenéséhez vezet. Meg kell mondani, hogy nincs minden rendben nálunk a bírálat és az önbírálat terén sem. A vezetők nem hallgatják meg türelmesen a dolgozók véleményét és nagyobb hiba, hogy több esetben nem tesznek intézkedést a felvetett hibák kijavítására. Emlékszünk rá, hogy a vezetőségválasztás idején egyes helyeken a pártvezetőség tagjai, a titkárok, igyekeztek kimagyarázkodni a jogosan felvetett bírálatnál.

Nem mondható általánosnak; de még mindig nem egy esetben találkozunk a bírálat nyílt, vagy burkolt elfojtásával. Meg kell mondani elvtársak, hogy pártunk nem tűri a bírálat elfojtását és a leghatározottabban fel fogunk lépni a bírálat elfőj tóival szemben, legyen az bármilyen beosztásban, vagy funkcióban. Nem fogjuk megengedni, hogy elfojtsák a dolgozók alulról jövő ellenőrzését, hogy megtorolják azokat, akik éppen a fejlődés meggyorsítása érdekében bátran felvetik a hibákat. Kötelességünknek tartjuk, hogy a felvetett problémákat megvizsgáljuk, a felvetett hibákat és jogos panaszokat orvosoljuk.

Legfontosabb feladataink közé tartozik továbbra is pártélet lenini szabályainak betartása és betartatása, a kollektív vezetés, a pártdemokrácia, a bírálat fejlesztése.

Az a feladat áll előttünk, hogy biztosítsuk terveink minden részletében való teljesítését, hogy ezen keresztül megteremtsük dolgozó népünk anyagi jóléte emelésének reális alapjait.

A nagy távlati feladatok mellett azonban egy pillanatig sem szabad megfeledkeznünk az előttünk levő soronlevő feladatok megvalósításáról, a tervek teljesítésében mutatkozó lemaradás behozásáról, a tavaszi munkák minél előbb és jó minőségben való elvégzéséről. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a közvetlen előttünk álló feladatok megvalósítása képezi második ötéves tervünk sikeres megvalósításának kiinduló pontját.

Feladataink végrehajtásához egyre szükségesebb, hogy tanulmányozzuk mélyen a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatait, a kongresszus egész anyagát és merítsünk belőle útmutatást feladataink végrehajtásához.

Majd a hozzászólások következtek. Mintegy tizenketten szólaltak fel. Többek (között Mekis József elvtárs, a Politikai Bizottság tagja.

(Folytatás a 3, oldalon)