Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-17 / 22. szám

4 S/AB Vn NOGHA» 1956. március 17. Április 4-re készülnek üzemeink Ketten az acclárugyári felszabadulási verseny legjobbjai közül Tóth Ferenc kovács, a „Szakma kiváló dolgozó­ja”, a tengelygyártásnál az eddigi két melegítés (helyett egy melegítéssel végzi a tengelyek gyártását. Ennek az új technológiai eljárás- ' nak a bevezetésével Tóth Ferenc az eddigi 20 pár he­lyett 23 pár tengelyt készít. Oravecz Ferenc szerszámla­katos, aki már kétszer nyerte el a „Szakma kiváló dolgozó­ja” címet, április 4. tiszte­letére vállalta, hogy a la­pát, gereblye és kormányle­mez gyártásihoz szükséges szerszámok készítésében megszerzett munkamódsze­reit átadja Koronczi Ernő fiatal szerszámlakatosnak. Oravecz elvtárs már teljesí­tette vállalását, A VÉGZETT MUNKA EREDMÉNYE A nógrádi szénmedence fel- szabadulási versenye újabb kiváló eredményeket hozott, mert a bányaüzemek jelentős része növelte többletét. Mi- zserfa megerősítette elsőségét Nagybátony és Szorospatak előtt. A mizserfaiak munkáját a bányájukban beállított négy szovjet SZ 153 rakodógép te­szi ilyen eredményessé. A bá­nyaüzem dolgozói már há­romezer tonnával túlteljesítet­ték szénfelrakási tervüket, s ez háromnegyede annak a fel­ajánlásnak, amelyet a bánya­üzem április 4-e tiszteletére tett Mátranovák sincs már az utolsó helyen és jelentősen csökkentette adósságát. A le­maradás behozásában Mátra- novákon legjobban Németh András brigádja, a November 7 aknán és Gecse István Márton vezette csipkési front jár az élen. Élenjárók : Mizserfa: 1963 tonna több­let. Üzemvezető: Sándor Bé­la, főmérnök Józsa Pál. Szorospatak: 1344 tonna több­let. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Nagybátony: 1213 tonna többlet: Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mi­hály. Kazár: 1143 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. Kisterenye: 1063 tonna több­let. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Zagyva: 1003 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. Ménkes: 400 tonna többlet. Üzemvezető: Szábó János, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Tiribes: 74 tonna többlet. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Kányás: 46 tonna többlet. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Adósok: Mátranovák: 54 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Róna: 408 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi Já­nos, főmérnök: Laczkó István. Mi újság Mizserfán 3 Budavári-brigádnál? Budavári Károly, Kossuth- díjas vájár, DISZ-brigádja változatlanul nagyszerű ered­ményekkel öregbíti hírnevét. A kiváló brigád március első har­madában 120 százalékos terv­teljesítést ért el és 98 tonnás vállalásán kívül 219 tonnát termelt terven felül, azaz ösz- szesen 317 tonna szenet adott március első kilenc napjára esedékes előirányzatán felül néngazdaságunknak. A Budavári-brigád a máso­dik harmadban is napról nap­ra magasan túlteljesíti tervét. IVemcsak a termelési etedméuyeik kiválóak, hanem jól is takarékoskodnak A zagyvái bányászok nem­csak a termelésben, hanem az önköltségcsökkentésben is nagyszerű eredményeket érnek el. Februárban az egy tonnára előirányzott költségekből 135 ezer forintot takarítottak meg. Különösen jelentős ezen be lül, hogy a derék bányászok az elmúlt hónapban 128 köb méter bányafát takarítottak meg. Élénkül a felszabadulásimunkaverseny a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a felszaba­dulási munkaverseny napról napra élénkül. A gyár női, férfi dolgozói és a fiatalok is egyre nagyobb sikereket ér­nék el a termelési eredmé­nyek fokozásában és a minő­ség javításában. A tűzhelyszerelőben Dénó- disz György, Pisztrony Jó- zsefné és Zajúk Ianréné megmunkálók teljesítmé nyűket az utóbbi napokban 160 százalék fölé emelték. Verseghy Árpádné sztahano­vista sajtoló állandóan 175 százalék körül teljesíti tervét. Szántó Gyula csiszoló, „Kiváló dolgozó” napi teljesítménye 190—200 százalék körül mo­zog. Máté Mátyás lemezlaka­tos, a gyár egyik legjobb DISZ-fiatalja napról napra 200 százalék fölött teljesíti tervét. Kiváló eredmények szület­nek azokban az üzemrészek­ben is, ahol az exportáruk készülnek. Fodor Gyula pél­dául a kulcsgyártásnál minő­ségi munkájával tűnik ki. Ez a derék dolgozó az átlagos 30 százalékról 8—10 százalékra csökkentette selejtjét. \ Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa anyagának tanulmányozása a pártoktatásban Az MDP Központi Vezetősé­gének megfelelő határozata alapján 1956. március végétől kezdve — a jelenleg folyó pártoktatást megszakítva — az SZKP XX. kongresszusá­nak anyagát kell feldolgozni az alábbiak szerint: 1. A politikai iskolákon és a marxizmus—leninizmus alap­jai tanfolyamokon az alábbi témák alapján: A nemzetközi helyzet. A je­lenlegi nemzetközi fejlődés né­hány elvi kérdése. Az ipar'és a közlekedés kér­dései az SZKP XX. kongresz- szusán. A mezőgazdaság kérdései az SZKP XX. kongresszusán. A szovjet nép anyagi jólété­nek fokozódása. kulturális színvonalának emelkedése. A pártmunka, a pártélet kérdései. 2. Az úgynevezett szakosí­tott tanfolyamokon a kong­resszus anyagának feldolgozá­sa az alábbi három téma alap­ján történik: A nemzetközi helyzet. A je­lenlegi nemzetközi helyzet fej­lődésének néhány elvi kérdé­se. A gazdasági építőmunka kérdései a XX. kongresszuson. A Szovjetunió hatodik ötéves terve. A pártmunka, a pártélet kérdései. A kongresszusi anyagok fel­dolgozásába a lehetőségekhez képest vonják be azokat a párttagokat is, akik a folyó év­ben egyébként rendszeres pártoktatásban nem vettek részt. Ily módon el kell érni, hogy a pártaktíva széles réte­gei, elsősorban a népnevelők, pártbizalmiak stb. a pártokta­tás keretében tanulmányozzák és megtárgyalják az SZKP XX. kongresszusa anyagát. SZOMBATTÓL-SZOMBATIG- A HÉT ESEMÉNYEIBŐL ­Tavaszi gyümölcsfaápolás Gyümölcsöseink­ben a legfonto­sabb teendő most a fa tisztogatása és a fa metszése. A gondos ápolás után nagyobb lesz a termés és a jö­vedelem. Az el­múlt héten több termelőszövetke­zetben hozzákezd­tek a gyümölcs­fák ápolásához. A képen a palotá- si Május 1 Tsz 22 holdas gyümöl­csösében Szita Im­re kertész nagy szakértelemmel metszi az almaíá- kat. Vevőankéttal egybekötött ruhabemutató volt Nagybátonyban Vevöankét volt március 14- én a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat dísztermében, melyet ruhabemutató követett. Mind az ankét, mind a ruhabemuta­tó igen nagy sikert aratott. A következő nap a bemutatott cikkekből, valamint rádió, vil­lamossági és háztartási kisgé­pekből vásárlással egybekötött kiállítás nyílt, amely március 20-án záruk Szalagavató ünnepély A Salgótarjáni Madách Im­re Gimnázium március 14-én 18 órai kezdettel tartotta meg a hagyományos szalagavató ünnepélyét. Bácskai János * és Húsfeldolgozó Üzem dolgozóinak két jelszava A Salgótarjáni Vágóhíd és Húsfeldolgozó Üzem dolgozói­nak egyik legfontosabb jelsza­va az a sokat hangoztatott köz­mondás, hogy: „A tisztaság fél egészség“. E közmondás szellemében az üzem minden dolgozója éberen őrködik a tisztaság felett, akár a vágócsarnokban, akár a fel­dolgozóműhelyben. akár a zsír- olvasztóban dolgozik. És mi a Vágóhíd és Húsfel­dolgozó Üzem dolgozóinak leg­fontosabb jelszava? Erre a kér­désre is rövid a válasz, mert az üzem dolgozói nem sajnálják a fáradságot azért, hogy minél több és jobb hús, zsír és hús­áru kerüljön a dolgozók aszta­lára. Ezért a nagyszerű célért igen sokat tesz a vágócsarnok­ban Sári Sándor, aki februári tervét 121 százalékra teljesítet­te. _ a feldolgozó műhelyben Szőllösi Imre, aki múlt havi előirányzatának 137 százalék­ban tett eleget, a zsírolvasztó ban pedig Mitli Béla szorgal­mas és tiszta munkájával. gimnázium-igazgató rövid megnyitó beszéde után az érettségiző diákok színjátszó­csoportja Vörösmarty: Cson­gor és Tündé’jét adta elő. Az igen jól sikerült előadás ren­dezésében és előkészületi mun­kálataiban Herold László és Hamza Tibor tanár elvtársak vették ki részüket. A fiatalok a műsor után éjjel 2 óráig szórakoztak tovább a tánces­ten. tliememk is megtartották a mopjav-szovjet barátsági hónap megnyitó ünnepélyeit Városunk üzemeiben már­cius 10-én voltak a magyar— szovjet barátsági hónap köz­ponti ünnepségei. Az Acéláru­gyárban, a Tűzhelygyárban és az Erőműnél rendezett meg­nyitó ünnepségeken 250—300 ember vett részt. Az üzemi színjátszó-csoportok színvona­las műsorszámai után, minde­nütt hajnalba nyúló táncmu­latságokon szórakoztak a dol­gozók. Élenjáró technika napja a Nógrátí megyei Építőipari Vállalatnál A magyar—szovjet barátsági hónap keretében március 14- én az MSZT és a TTIT városi szervezetének rendezésében az élenjáró technika napja alkal­mából Horváth Béla, a Köny- nyűipari Minisztérium főépí­tésze „Élenjáró építőipari, tech­nika“ címmel tartott előadást, a Nógrád megyei Építőipari Vállalat salgótarjáni kultúr­termében. Az előadás ismerte­tésére visszatérünk. t 7 x:OOOOC)OCXXiC)OOOOG)OOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOCXX)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC)OOOOOCX>OOOOOOOOCO A VégZOtt munka elismerésé* nek legelső lépcsőfoka az, ami­kor a mester megveregeti ta­nítványa vállát és azt mondja: „Jól Van fiam!” Itt kezdte ezt bizony minden kiváló dolgozó, mint ahogy itt kezdte ifj. Ka- zinczi Bordás László, a kazári bányaüzem Tőkés-lejtősakná* jánák közismert kiváló dolgo­zója is. Most ugyan már a szakma legkiválóbb mesteré­nek tartják, az elismerés kez­dete hímeves bányász volt, hogy még Pestről is eljöttek meglá­togatni őt. De ez volt a leg­több, ami munkája elismerését jelentette. A látogatók biztat­ták, hogy dolgozzon csak to­vább szorgalmasan, de eszük ágában sem volt, hogy kitün­tessék. vagy megjutalmazzák nagyszerű munkájáért. A KOSSUTH-DÍJIG Az Lz ősi bányászcsaládból ifj. Kazinczi Bordás László volt az mégis 1938-ra nyúlik első aki átlépte a biztatgatá- vissza, amikor mint kezdő ba­ll sok és vállveregetések kere­teit. 1949-ben Kisteleken kapta jó munkájának elismerését ki­fejező sztahanovista oklevelet. Ezt követően szinte törvény­szerűen jöttek a sztahanovista jelvények, a munkaérdemár- mek, a „Szakma kiváló dol­gozója’’ és a „Szakma legjobb­ja’’ jelvények. Kazinczi elv­társ munkáját a felszabadulás óta tíz magas kitüntetéssel nyásznak mestere, az édesapja, id. Kazinczi László, a kisteleki bányában megveregette a vál­lát és hozzáfűzte: „Ha így dol­gozol fiam, akkor derék bá­nyász válik belőled.” Csakhogy abban az időben lehetett valaki „derék” is, szorgalmas is, kiválóan képzett is, munkájának elismerése vállveregetéssel kezdődött és esetleg .mert ez sem mindig juta]mazta dolgozó népünk. — vallveregetessel is végző­dött. Igaz, nem kapta ingyen eze­Kazinczi elvtársnak bányász két a kitüntetéseket, de rászol- volt mind a két nagyapja, gált munkájával. Ö volt az bányász volt az apja és bá- egyike azoknak, akik kezde- nyász lett maga is. De hozzá ményezték az egyesülés moz- kell még tenni, mert hiszen ez galmat, aki nemcsak magára hozzá tartozik: nem is akár- gondolt, hanem munkatársait milyen bányász. Szorgalmuk, is legjobb tudása szerint ne- lelkiismeretességük és erélyűk velte. Az utóbbi egy év alatt mellett igen jól képzett bányá- több mint 1400 méter vágatot szoknak tartották őket. Pél- hajtott ki és az előirányzaton sának legnagyobb eredményét csapatával a Tőkés-lejtősakná­dául Handó György, aki anyai felül készített bányafolyosó az elmúlt évben érte el. ami- ban csoportos kamrafejtésen részről volt nagyapja ifj. Ka- hossza jóval meghaladta a 400 kor másodmagával egy műszak dolgoznak. Hét munkahelyen a zinczi Bordás Lászlónak, olyan métert. Eddigi bányászkodá- alatt 62 csillét adott ki. Most csapat átlagosan háromszor ^«cooooooooooooooooooooooooooeocnoooc iOocoooooQQOQQoo 000000000000000000000000 oooooooooooooooooooooooo 00000000 oocQccocc % robbant és az egyesülés moz- Kazinczi Bordás Lászlóval í galomiban is napjában nem együtt nagy lelkesedéssel szór- J egy. hanem fejenként 2—3 goskodnak dolgozó népünk új ; csille szénnel adnak többet. A életének kialakításán. Szere- j felszabadulási versenyben ed- tik, nagyra becsülik és nagyra 8 dib több mint 500 csillével tel- értékelik Mátraszele és hatá- 3 jesítették túl előírt tervüket. rának minden rögét, s a vi-| Ilyen jól működő csapatot lágert sem válnának meg ka- 6 irányítani bizony nem egysze- nyargós utcáitól, cseréptetős 3 rű dolog. S Kazinczi eivtárs- házaitól. A község lakói közül § nak, a bányaművelés elismert azonban most mégis volt, aki j mesterének most az a terve, hogy az eddig nevelt 33 kiváló bányászon kívül most újabb fiatal dolgozókat segít hozzá a szakma tökéletes elsajátításá­hoz. egy rövid időre búcsút intett | Mátraszele dombos tájai felé. í És ez éppen Kazinczi László ] volt. Mátraszele őslakói leszár- j mazottjainak egyike, aki fele- \ ségével az oldalán, felült a Bu- j Kazinczi elvtárs ilyen terve- dabest felé robogó vonatra. j két szőtt. amikor március Otthagyta a vén Mátra gyom- í 11-én expresszlevelet kézbesí- rának feketén csillogó folyó­tett részére a posta. A levél a sóit, otthagyta Szele rögeire í Minisztertanács Titkárságától épült derűs kis otthonát, a j érkezett és többi között ez állt munkatársakat, a rokonokat, a j szomszédokat, otthagyta imá- i dotf gyermekét, kis Józsikáját.! Boldogan tett eleget a Minisz- I tertanács meghívásának, mert j tudja, hogy a parlamentben < szeretettel várják. benne: „Örkömmel értesítem hogy a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa önt 1956. már­cius 15-én Kossuth-díjjal tün­teti ki. A dijkioszlási ünnepség folyó hó 15-én fél 12 órakor lesz az Országház kupolacsar­nokában.” Es így IS történt. If j Kazinczi; . Bordás Lászlót meleg szeretet- j Iroe, a? egyszerű munkásember, tel f°sadtfk. ügy lépett be a; . . , J A . parlamentbe, mint a magas akiiá dicsérő szótól tovább ju- kitüntetések tízszeres tulajdo­nt* S munkája elismeresenek nosa & itt a meüére egy üjab. ! lepcsotfokam élért a legmaga- bat tűztek, egy köralakú kis g sabb kormanykjtuntet^ig. . babérkoszorút, s úgy indult I atraszele ifj. Kazinczi vjssza Mátraszelére. mint az 8 Bordás László születési helye, ország egyik Kossuth-díjasa. § regi község. Sok becsületes 8 munkás embert nevelt, akik OROSZ BÉLA § x»°oo«»«»o<»oo<>axx»oa»ceo^^ w»o^xx^^c»ocoo^oc<oo«»Qoooo«»oooooQocoocoo3ocúQoo^Tr^wvw^

Next

/
Oldalképek
Tartalom