Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-17 / 22. szám

1956. március 17. szabad \Sr.n(n 5 A tavaszi felkészülés j néhány tapasztalata a balassagyarmati járásban A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság felülvizsgálta a Balassagyarmati Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának munká­ját. Megállapította az eredményeket, s fel- : fedte a tavaszi munkák időbeni-beindulását gátló fogyatékosságokat. A termelőszövetkezetek a kihelyezett > agronómusok segítségével elkészítették a tavaszi munkatervet. Felmérték a fej trá­gyázásra szoruló Ő6zi gabonavetések terü­letét, s ahol nem áll rendelkezésre pétisó, : ott apró, érett istállótrágyával végeznék felülír ágyúzást. A tsz-ek beszerezték a ; szükséges vetömagvakat. Intézkedés történt a vetéseket veszélyeztető belvizek leveze­tésére. A berceli, s a^érsekvadkerti gépállomá- : sok elkészítették a tavaszi kampánytervet. Minden traktorista, brigádvezető ismeri a tervből reá eső részt. Jegyzőkönyvileg át­vették az erő és munkagépeket A trakto- : rok és a magtisztitógépek kivonulták a ; munkaterületre, s mihelyt az idő, s a ta­laj állapota engedi, munkához látnak. | Az osztály dolgozói gazd agyú lése ken I ismertették azokat a jól bevált termelési I módszereket (fejtrágyázás, őszi szántások ; simítózása), amelyeket a kisgazdaságokban ; is lehet alkalmazni. Helyszíni szemléken ! fogják megállapítani, hol lehet négyzetesen : vetni a kukoricát. Az eredmények mellett még sok hiányos- : ság gátolja a mezei munkákra való jó fel- 1 készülést. Az osztály felelős munkatársai ; nem tudják, hogyan lett végrehajtva az a ; határozat, amit a tavaszi felkészülés meg- : gyorsítása érdekében hoztak. Nincs követ- ; kezetesség a határozat végrehajtásának ellenőrzése terén. Az egyes feladatok meg­• oldása, irányítása kicsúszik az osztály ke­zéből; Keveset törődnek a községi mezőgazda- : sági állandó és termelési bizottságok mun­kájával, de még kevesebbet a szécsényi : dolgozó varasztok, s a Rákóczi szövetkezet ; versenyfelhívásának ismertetésével. Pél- í dául a járás 26 szövetkezete közül csak hat csatlakozott a versenyhez. Amint az időjárás mutatja: késni fog a tavasz. Ez nem adhat okot a megnyugvás­ra. Előreláthatólag kevés idő fog rendelke- '■ zésre állni a mezei munkák elvégzésére. Ezt a kevés időt is csak úgy tudjuk mun- : katorlódás nélkül jól kihasználni, ha min- ; den község, tsz tervszerűen, jól felkészülve • várja a munka kezdetét. Ezt kell eiősegííe- ■ niök; jók megszervezniük a mezőgazdasági osztály felelős munkatársainak. Első lett megyénk a téli gépjavítási versenyben A téli gépjavítás befejezté­vel értékelték a megyék közt folyó versenyt, A verseny so­rán megyénk gépállomásai ke­rültek az élre 117,3 százalékos globális tervteljesítéssel. A traktorosok versenyében szin­tén megyei győzelem született. Zeke József, a kisterenyei gépállomás traktorosa, az el­múlt évben 586 műszaknor­mát és 1,117 normálholdat tel­jesített. Ezzel az eredménnyel az ország legjobb traktorosa lett. Csordos Rudolf brigádja pe­dig, amelyben Zeke elvtárs is dolgozik, országos viszonylat­ban hatodik. Mi traktorosok is pártunk célkitűzéseinek megvalósításáért induljunk munkába! Most, a tavasz küszöbén sze­retnék néhány szót szólni trak­toros társaimhoz. Rövidesen ismét traktorra ülhetünk. Elindulunk, hogy valóra váltsuk pártunk célki­tűzéseit: lelkiismeretes munká­val járuljunk hozzá a termés­hozam 3 százalékos emelésé­hez. Nem lehet közömbös egyikünk számára sem. ho­gyan teszünk eleget annak, amit várnak tőlünk. Arra van szükség, hogy valamennyien átérezzük munkánk jelentősé­gét. A termelőszövetkezetek­nek a legmesszebbmenő támo­gatást nyújtsuk. A gépek jó karbantartásával és nagy ver­senykedvvel lássunk munká­hoz. Én versenyre hívom ki a Szécsényi Gépállomás legjobb traktorosát. Vállalom, hogy évi tervemet 200, tavaszi ter­vemet pedig 210 százalékra tel­jesítem. 5 százalékos üzem­anyagmegtakarítást érek el és kifogástalan minőségű munkát végzek. POLGÁRI LÁSZLÓ, a Tólrhácsi Gépállomás traktorosa. I l Diákhét a magyar-szovjet barátsági hónap keretében Február 10-én nyitották meg a ma gyár—szovjet barátsági hónap keretén be lül a diákhetet. Salgótarjánban, a Novem­ber 7 filmszínházban Csík Pál megnyitój után az „Érettségi bizonyítvány” cím filmet tekintették meg a fiatalok. Balassagyarmaton a Balassi Bálint Gim názium diákjai a magúik módján ünnepli a diákhetet. Tanulmányi versenyeket in dítottak, ahol az orosz fordítók mérik ősz sze erejüket, hogy melyikük lesz a legjob fordító? Majd elválik... A szavalóversenyben résztvevők szovje ♦ költők verseivel küzdenek az elsőségért. ! i Az egyik osztály kezdeményezésére a I erősebb tanulók segítséget nyújtanak azok * nak, kik az orosz nyelvből gyengébbek. : cél az, hogy a gyenge oroszosok is egy-ké : jeggyel javítsák az eddig elért eredmé : nyeiket. Brigádokat alakítottak, s most így ■ tanulják az oroszt. Reméljük, e hasznos ! kezdeményezés a tanulmányi átlag nagy í méretű javulásához vezet. Sok tanuló ismerkedik — természetese : levélen keresztül — szovjet iskolások éle ; tével. Kíváncsian várják egy-egy levél ér ♦ kezését, vajon miről adnak újabb hír ♦ szovjet diáktársaik. Most elhatározták t hogy még több diákot szerveznek be a le ; velezők amúgy is népes táborába. De legérdekesebb esemény a klubes \ lesz, melyet a tanítóképzővel közösen ven deznek. Itt egy Szovjetunióban tanult ma gyár diák mondja el élményeit a hallgatók • nak. Majd a tanítóképzős fiúk és lányo kedves műsora teszi hangulatossá az es tét. A Balassi Bálint Gimnázium tanulói | úgy döntötték, hogy a klubesten elbeszél : getnek a szovjet diákok életéről, az óivá ; sott könyvek és filmek alapján. * A diákhétre készülődés általános vol ♦ Nem maradtak ki ebből a faliújságfelelő i sök sem. Érdekes, színes cikkek jelente1 t meg a faliújságokon, a szovjet diákok éle I térül. Az egyik osztályban például —ige | ötletes dolog — szovjet bélyegsorozato ! látni, ami azt bizonyítja, hogy minden le I hetőséget felhasználtak, ami kapcsolatba } van a nagyszerű szovjet emberek életéve Szarvasmarliateiivesztésünk fejlesztésének néhány időszerű kérdése 0 Irta: Márkus József, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa „Szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztésének néhány időszerű kérdése“ címmel a TTIT kiadásában brosúra jelent meg, amelyet Márkus József a mezőgazdasági tudományok Ikandidátusa írt. Nekünk nógrádiaknak különösen hasznos ez az írás, mert Márkus József sok más egyéb mellett tájékoztatást ad arról, hogy milyen eredménnyel járt eddig Nógrádban a dán vörös biká­val való mesterséges megtermékenyítő munka. A bro­súra idevonatkozó fejezetét három folytatásban közöl­jük. I. rész Üj fajták keresztezésre történő felhasználásának gon­dolata először 1949-ben az ÁKI első ötéves terv kutatási tervének összeállításakor ve­tődött fel. A magyar szürke javítására a romagnoli. a ma­gyar tarka állomány húster­melő értékének javítására a charolais és a hereford, teje­lőhajlamának növelésére pe­dig az ayrshire és a dán vö­rös fajta került kombináció­ba. Horn professzor, aki már hosszabb idő óta az egyhasz- nú tejelő marhák típusában látja a legnagyobb fantáziát, a tejzsírszázalék növelésére és a tőgyformák megjavításá­ra a jerseyt tartotta a leg­megfelelőbb fajtának. A gyakorlatban a sorrend egy kissé másként alakult, mert a tervezgetésektől elté­rően, elsőnek Magyari András kosztromai keresztezései in­dultak 'be és csak az elmúlt év őszén sikerült a Földmű­velésügyi Minisztérium meg­értő támogatásával Dániából két dán vörös bikát, továbbá négy előhasi jersey üszőt, va­lamint két jersey bikát im­portálni. A jerseyvel állami gazdasági vonalon Horn pro­fesszor több száz tehénre ki­terjedő keretben folytatja a keresztezést, az egyik dán vö­rös bikát pedig Nógrád megye kapta, ahol irányításommal főleg a szécsényi és szügyi tangazdaságban indult meg a keresztezés munkája. Ezek mellett kisebb, valóban kísér­leti keretben nyer felhaszná­lást a másik dán vörös bika az ÁKI Tengelici Kísérleti Gazdaságban és így folyik a próbálkozás Horn professzor részéről más külföldi fajták (ayrshire, hereford) mélyhű­tött ondójával. Nem érzem magam illeté­kesnek, hogy a kosztromai, a jersey, a mélyhűtött ondó, nemkülönben a tengelici dán bika felhasználásával folyó keresztezésékről beszámoljak, ezért csak arra szorítkozom, hogy a dán vörössel Nógrád­ban folyó munkáról adjak rö­vid tájékoztatást. Erről is csak röviden, mert azt szeret­ném, hogy hamarosan inkább az eredmények beszéljenek. Amint említettem Nógrád egy bikát kapott, amelynek a dánok a „Fedtprins“ nevet adták és azt mi a Balassa­gyarmati Mesterséges Termé­kenyítő Állomáson helyeztük el. Eléggé szűk, kb. 200 tehe­net felölelő keretben, csakis inszeminálásra használjuk. Eddig, félévi használat után kb. 60 biztos fogamzásunk van. amelyek között termelő­szövetkezeti és paraszti tehén viszonylag kevés számmal szerepel, s a zöm a két tan­gazdaság állományából adó­dik. Azokkal a termelőszövetke­zetekkel és egyénileg gazdál­kodó parasztokkal, akik tehe­neiket a dán vörös bika ondó­jával kívánják termékenyíte­ni. előzetes nyilatkozatot ira­tunk alá, amelyben kötele­zettséget vállalnak, hogy elle- tés előtt a tehenet időben el­apasztják. és a szárazonállás ideje alatt 20 literre előkészí­tő takarmányozásban részesí­tik. továbbá ígérik, hogy a keresztezésből származó* bor­jút a Balassagyarmati Törzs­állattenyésztő Állomás, illető­leg a Mesterséges Állomás tudta és hozzájárulása nélkül el nem adják. így kívánjuk biztosítani, hogy minden iva­dék a kezünkben maradjon. Az eladásra kerülőket a tan­gazdaságok útján, vagy más módon, de feltétlenül Nógrád megye területén kívánjuk fel­neveltetek Nemrég, Balassagyarmaton jártában, a dán bikát szemlél­ve, azt a kérdést tette fel va­laki, hogy „Mit javíthat ez a magyar tarkán?“ Tudvalevő, hogy a dán vörös fajtát zömök test, öblös mellkas és has, telt formák, sötét szín és igen ki­fejezett tejelő hajlam jellemzi. Ezen túlmenően a Fedtprins anyja négy laktáció átlagában 6291 kg tejet, ebben 297 kg tej­zsírt termelt, s a tej átlagos tej zsírtartalma 4,7 százalék volt. Ugyanekkor a csúcslak- tációja 7353 kg tej, 370 kg tej­zsír, 5,03 százalék tejzsírtarta­lommal. A bika apai nagy­anyja hét laktáció átlagában 6660 kg tejet, ebben 350 kg tejzsírt, és átlag egész élete fo­lyamán 5,32 százalék zsírtar­talmú tejet termelt. A legzsí­rosabb laktációjában a tej zsír- tartalma 5,72 százalék volt. Ugyanennek a-- tehénnek a esúcslaktációja 8482 kg tej, illetve 431 kg tejzsír, a tej zsír­százaléka pedig 5,08 százalék. Ez alapon nem tudom, kérdé­ses lehet-e, hogy az átlag 3500 kg. 3,8 százalékos tejet termelő magyar tarkán a dán vörös, az ilyen dán vörös, mit javíthat. Megítélésem szerint — ha a takarmányozást egyidejűleg si­kerül megfelelő módon alakí­tani — e bika felhasználása révén a szarvasmarhatenyész­tés terén Nógrádban olyan ug­rásszerű minőségi fejlődés in­dul meg, amilyenre a hazai szarvasmarhatenyésztésben ez- ideig példa nem akadt. (Folytatjuk.) Elhunyt Boleslaw Bierut elvtárs Súlyos veszteség, nagy gyász érte a testvéri Lengyelország dolgozó népét, a nemzetközi munkásmozgalmat, bennün­ket, magyarokat is, s szerte a világon a haladás, a nemzetek közötti béke, a demokrácia és szocializmus ügyének minden igaz hívét. Boleslaw Bierut elvtárs személyében olyan ki­váló harcost ragadott el égi’re növekvő seregünk első soraiból a halál, aki sok évtizedes for­radalmi küzdelemben edző­dött a szó teljes, legigazibb ér­telmében kommunista vezető­vé. aki a munkásosztály har­cainak, a népfelszabadító moz­galomnak, a szocializmus épí­tésének gazdag tapasztalatait gyűjtötte össze, s tette munkái­ban hazája, s a nemzetközi munkásmozgalom közkincsé- vé. Bierut elvtárs egész forra­dalmár tevékenységét a len­gyel dolgozó nép felszabadítá­sának, a lengyel munkások, dolgozó parasztok, értelmisé­giek szebb, boldogabb élete ki­harcolásának szentelte. Szinte még gyermekfővel, iskolás ko­rában szembekerült a Lengyel- országot rabságban tartó cári önkényuralom helytartóival. Alig volt 19 éves, amikor — 1911-ben — kapcsolatba került a forradalmi munkásmozga­lommal, belépett a Lengyel Szocialista Párt balszárnyának lublini szervezetébe. Egyik első tagja volt az 1918 decemberé­ben megszületett Lengyel Kommunista Pártnak. Ettől fogva az illegális harc körül­ményei között üldöztetésben és börtönökön keresztül, a párt, a munkásosztály nehéz harcai­ban edződött Bierut elvtárs, az egykori nyomdász, a Lengyel Kommunista Párt egyik legki­válóbb vezetőjévé. A második világháború, a hitleri megszállás mérhetetlen szenvedéseket, alig elviselhető megpróbáltatásokat zúdított Lengyelországra. Bierut elv­társ ezekben a nehéz években is a lengyel nép első soraiban küzdött, s egyik legfőbb szer­vezője és irányítója volt a fa­siszta megszállók ellen vívott hősies küzdelemnek. Feledhe­tetlen érdemeket szerzett a lengyel hazafiak tömörítésé­ben az idegen megszállók el­len. Azok közé tartozott, akik mindig tudták, hogy a lengyel nép harca csak akkor vezethet győzelemre, ha együtt halad a Szovjetunióval, s a világ leg­haladóbb, legjobb erőivel. S miután a szovjet hadsereg harcosai, meg a lengyel haza­fiak csapatai felszabadították Lengyelországot, és a lengyel nép hozzáfoghatott hazája új­jáépítéséhez, a neki leginkább megfelelő társadalmi rend, a népi demokrácia kivívásához — Bierut elvtárs, mint e küz­delem vezetőjének, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak egyik kiemelkedő személyisége nagy forradalmi tapasztalataival, szilárd elvhűségével, tántorít­hatatlan marxista—leninista meggyőződésével ennek a küzdelemnek élharcosa, a nép győzelmének egyik legkiválóbb segítője lett. S, ha ma a len­gyel nép büszkén tekinthet vissza azokra az eredmények­re, amelyeket a hazája fel- szabadulása óta eltelt tizenegy esztendő alatt elért, ha bátran nézhet szembe minden nehéz­séggel és megpróbáltatással — ez Bierut elvtárs életművének, harcainak diadala is. Mert Bierut elvtárs azok közé az államférfiak, azok közé a vezetők közé tartozott, akikről méltán mondhatjuk el, hogy — felismerve a történel­mi szükségszerűséget, a nép érdekeit, vágyait és törekvé­seit — hatást gyakorolnak a történelem menetére, segítik annak fejlődését. Egyik leg­kiemelkedőbb vezetője és lel­kesítője volt a néphatalom ki­vívásáért és megszlárdításáért folytatott harcnak. Legjobb harcosa volt a lengyel ipar ki- fejlesztéséért, a mezőgazdaság fokozatos szocialista átalakí­tásáért vívott küzdelemnek; Ideológiai tevékenységével és gyakorlati munkájával szünte­lenül nevelte munkatársait az adott helyzet mélyreható elem­zésére. s a helyzetnek legin­kább megfelelő tervek kidolgo­zására. Mélységesen hitt a nép történelemformáló erejében, s nemegyszer hangsúlyozta: a párt ereje abban rejlik, hogy a néptömegek bíznak benne: Bierut elvtárs munkásságá­ban szervesen fonódott össze a lengyel haza, a lengyel nép iránti szeretet, s a proletár in­ternacionalizmus érzése. Láng­lelkű harcosa volt ő Lengyel- ország és a Szovjetunió barát­ságának, a lengyel nép és a népi demokratikus országok népei közötti megbonthatatlan szövetségnek, a minden hala­dó. demokratikus és békesze­rető erővel való összefogás­nak. Mi, magyarok a lengyel és a magyar nép történelmi barát­ságának egyik leghűségesebb és legjobb képviselőjét is gyá­szoljuk Bierut elvtársban. Bierut elvtárs olyan időpont­ban távozott el a szocializmus legjobb harcosainak sorából, amikor az ügy, amelynek éle­tét szentelte, amelynek oly nagy szolgálatokat tett, s amelynek szolgálatában felőr­lődött egészsége Is: egyre erő­teljesebben, egyre diadalma­sabban nyomul előre. Még fris­sen élnek emlékezetünkben a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusán el­mondott szavai: „Szilárd meg­győződésünk. hogy a XX: kongresszus a Szovjetuniónak és valamennyi szocialista nem­zetének felvirágzását, egész szocialista táborunk további tömörülését és egységét, a bé­kéért küzdő népek szo’idaritá- sának erősödését, a haladás és a szocializmus erőinek további gyarapodását előmozdító ha­talmas ösztönző erővé válik.“ Az e célokért folytatott harcban Bierut elvtárs már nem vehet részt. Fájdalmasan érezzük hiányát, de tudjuk, a harcot Lengyelországban és az egész világon tovább viszik harcostársai, tovább viszi a dolgozó nép, amely mindörök­re kegyelettel őrzi a lánglelkű forradalmár, Bierut elvtárs emlékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom