Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-03 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÓD AZ MDP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1956. MÁRCIUS 3. MAI SZÁMUNKBÓL: Sorsdöntő fordulat (2. o.) — Jó művezető — .ió kollek­tíva (2. o.) A Pásztói Állami Gazdaságtól több, jobb s olcsóbb árut vár az ország (3. o.). — Kukoricatermesz­tésünk néhány problémájáról (3. o.) — Szombattól — szombatig (4. o.) — Hétvégi program (4. o.) — Rádió­melléklet (4. o.) Üdvözöljük a magyar-szovjet barátság hónapját Ünneplésre készül az ország, egy nagy barátság megünnep­lésére. Ezekben a napokban egyre több szó esik a barát­ságról az üzemekben, a hiva­talokban. a csoportos megbe­széléseken. de a járókelők közt is. S ez természetes, hiszen nem akármilyen barátságról van szó, hanem az embermilliók szíve mélyéből fakadó, az em- bermilliók gondolatát, érzel­mét kifejező: a hős szovjet és a magyar népnek őszinte, test­véri barátságáról. Ez a barátság sorsdöntő je­lentőségű népünk számára. Hi­szen a dicsőséges szovjet had­seregnek a hazánkat évszáza­dokon keresztül elnyomók erőinek szétzúzásában, hazánk felszabadítási harcában szüle­tett és vérrel megpecsételt. Felszabadulásunk első pillana­tától csaj: hálával, megbecsü­léssel adózhatunk a szovjet népnek, amelynek baráti segít­ségével vívtuk harcunkat, pár­tunk vezetésével, szabadságunk további biztosításáért, s a nép hatalmának megszilárdításáért. Ebben a korszakalkotó, sikeres harcban, az előrehaladásunk döntő időszakában újabb tör­ténelmi bizonyítékát jelentette a két nép közötti barátság erő­södése. a Szovjetunióval való barátsági és kölcsönös segély­nyújtási szerződés megkötése. A szerződéssel népeink között — a kapitalista világban pél­dátlan — új kapcsolat jött lét­re, amely a barátság, az egy­más iránti megbecsülés, a tel­jes egyenlőség, a nemzeti szu­verenitás kölcsönös védelmén, s az állandó baráti segélynyúj­táson alapszik. A Szovjetunió mindig segí­tette és segíti azokat az erőfe­szítéseket. amelyeket népünk a biztonságosabb, a szebb és bol­dogabb jövő megteremtéséért folytat népi demokráciánk minden területén. Azokat a ki­magasló eredményeket, ame­lyeket a szocialista iparosítás terén eddig elértünk, hős mun­kásosztályunk áldozatos mun­kájának, pártunk helyes veze­tésének, s nem utolsósorban a szovjet nép állandó segítsé­gének is köszönhetjük. A szovjet tapasztalatok átadá­sa, a gyakorlati segélynyújtás, a szocialista mezőgazdaságunk megteremtéséért vívott harc nap mint nap ugyancsak élő bizonyítékát jelentik a két nép közti szoros barátságnak. De a végtelenségig sorolhatnánk ezt. hisz nincs népgazdaságunknak egy olyan területe, ahol a szov­jet tapasztalatok alkalmazása nem jelentett volna erőforrást, nem adott volna segítséget a hazai feladatok eredményesebb végrehajtáséhoz. Barátsági hónapnak éppen az a célja, hogy megmutassuk tár­sadalmunk széles rétegei előtt a Szovjetunió hatalmas gazda­sági és kulturális erejét, a szovjet népet és felbecsülhetet­len, nélkülözhetetlen segítségét népi demokráciánk építésében. Az eddigi barátsági hóna­pok különböző rendezvényei iránt tanúsított érdeklődés be­bizonyította. hogy népünk sze­reti a Szovjetuniót és együtt­érzéssel fogadja azokat a sike­reket. amelyeket a szovjet em­ber a kommunizmus építési munkálataiban napról napra elér. Ha csak egy-két példát em­lítünk, megyénk területén is bebizonyítva látjuk ezt. Az el­múlt évben mintegy 120 he­lyen volt ünnepélyes megnyitó, amelyeken kb. 17 000-en vettek részt. Az ünnepi hónap során rendezett hét élménybeszámo­lójának több mint 1800 hallga­tója volt. A szovjet filmünne­pek során 90 450-en látogatták meg megyénk filmszínházait. A szovjet művészdelegáció két tagjának: Zsuravljov filmren­dező és Grebeskova filmszí­nésznő salgótarjáni vendéglá­togatása szintén növelte a ba­rátsági hónap sikerét. Ezek a színvonalas előadások, amelye­ket a szovjet tudományos élet képviselői hazánk különböző részein tartottak, megismertet­ték a magyar dolgozókat a szovjet ember életével. Ezen túlmenően pedig segítettek ab­ban, hogy a tudomány tárházá­ból merítve, gyümölcsözőbbé tegyék munkájukat. Az idei barátsági hónap is megmutatja a magyar dolgo­zók előtt a Szovjetunió sike­reit. Feltárja mindazt a poli­tikai vezető erőt, amely az egész haladó emberiség élén küzd a béke, a demokrácia, a haladás világáért és vezeti a harcot a hépek javát szolgáló emberibb jövőért. Az idei ba­rátsági hónap tartalmában, programjában gazdagabbá vá­lik a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa anya­gának, és a hazánkban megin­duló második ötéves terv is­mertetésével. A barátsági hó­nap valamennyi rendezvénye azt a célt szolgálja, hogy a magyar és szovjet nép szoro­sabbra fűzött barátságán túl segítséget nyújt népgazdasá­gunk előtt álló feladatok meg­oldásában. Az ünnepi hónap gazdag programja elősegíti a műszaki és mezőgazdasági szakmai pro­paganda megalapozását és szé­leskörű kibontakozását. Ugyanakkor szórakozási lehe­tőségeket is biztosít a dolgo­zók részére. A szovjet agro­technika hete során a falu dol­gozói megismerkedhetnek a szovjet mezőgazdaság módsze­reivel, eredményeivel és a ha­zai alkalmazásának lehetősé­geivel. Az élenjáró technika napjaiban a műszaki értelmi­ség mellett az üzemi dolgozók széles tömegeivel is megismer­tetik az új szovjet műszaki módszereket, a szovjet ipari kultúrát. A barátsági hónap megnyitó ünnepségei, a barátsági estek a kultúrotthonok gazdag programjai, a tudományos és művészeti előadások, a szov­jet film és a szovjet könyv ün­nepi hete, a szemléltető agitá­ció mind-mind a tudományos és művészeti életünk fejlődé­sét. kulturális ismereteink gya­rapodását segíti elő. A barátsági hónap alkalom arra is. hogy számot adjunk egymásnak arról, hogy mit fej­lődtünk az elmúlt évben, mél­tók voltunk-e a szovjet nép ba­rátságára. A hála és a szeretet érzésével gondolunk ezekben a napokban a nagy szovjet nép­re, mint szabadságunk védel­mezőjére. Legyen az ünnepi hónap a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának új erőforrása, szocialista építő- munkánk győzelmének előre- lendítője. ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár nikkelezö üzemrész­legének női dolgozói március 1-től 8-ig MNDSZ-hetet tartanak. A hót keretében az üzemrészleg mintegy 60 női dolgozója a nemzet­közi nőnap tiszteletére vállalta, hogy naponta 200 tűzhelyhez ele­gendő alkatrész nikkelezését véqzi el kiváló minőségben. Képünkön Gonda Ferencné csoportvezető és Kakukk Mária a tűzhelylábak és lábalátétek zsírtalanítását és nikkelezését végzik. Biztonságossá teszik a szállítást Viszoczky Ignác kiváló újító felajánlása A kazár! bányaüzemnél áp­rilis 4 tiszteletére 853 dolgozó tett felajánlást. Ebből kétszáz­tizenhat szénfal mellett dolgo­zó bányász felajánlása, akik összesen 1654 tonna szén ki­termelését vállalták felszaba­dulásunk 11. évfordulójára. A bányaüzem műszaki dol­gozóinak felajánlásai is nagy­szerűek. Különösen kiemelke­dik ezek közül Viszoczky Ig- nácnak, a szurdoki körlet mű­vezetőjének felajánlása. Április 4 tiszteletére a vég- telenkötelű vitlák automatizá­lásával kapcsolatos újításomat még két gépegységen beveze­tem, május 1-re pedig még to­vábbi egy gépegységet szere­lünk át újításom alapján. Te­hát május 1-től már az eddig meglevő két automatizált vég- telenkötelű vitlával együtt öt működik az én újításom alap­ján. Ezennel kihívom versenyre a nógrádi szénmedence újítóit az első negyedévre és az egész évre az újítások eredményezte forintmegtakarítás szempont­jából — mondotta többek kö­zött Viszoczky elvtárs, ami­kor április 4-i felajánlását megtette. Tegyünk most egy rövid számítást, mennyi megtakarí­tást eredményezett már eddig Viszoczky elvtárs újítása, ame­lyet először november 1-én vezettek be két gépegységen. Az újítás bevezetésével 5 szá­zalékkal csökkent a karban­tartási költség és mindent ösz- szeszámolva, Viszoczky elvtárs újítása jó két év alatt 222 270 forint megtakarítást eredmé­nyezett, Lapunkban nemrégiben megbíráltuk a Vasötvözetgyá- rat azért, mert a talbot-k kar­bantartását elhanyagolták, emiatt szerelvényszakadás tör­tént, s a szerencsétlenséget csak Palicza József gyors és bátor közbelépése következté­ben sikerült elkerülni. Most levelet kaptunk a Vasötvözet- gyárból, ebben Turcsányi Ist­ván elvtárs többek között ezt írja: „A talbot-k biztonságos üze­meltetésére vonatkozó bírála­tot elfogadjuk és a hibák ki­küszöbölése érdekében újon­nan épült csillejavító műhe­lyünkben — amely lehetővé teszi a szállítóeszközök foko­zottabb gondozását és javítá­sát — fokozatosan felszereljük talbot-inkat biztonsági lánccal. Addig is, amíg ez teljes egé­szében megtörténik, csak for­galombiztos, fékes talbot-kat üzemeltetünk. Mivel azonban a fentiek ellenére is előfordult váratlan meghibásodás, az a kérésünk, hogy a szolgáltató a hibás talbot-kat — megjavítá­sukig — vonja ki a forgalom­ból. Továbbá a balesetek el­kerülése érdekében, kérjük, hogy a vontatás személyzete a szerelvény végére, jó, üzembiz­tos, fékes talbot-t kapcsoljon és a vonatkísérő a fékes kocsin tartózkodjék, sarukkal felsze­relve. Három művezető két nagyszerű újítása A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban február vé­géig Egner József öntödei fő­művezető két újítás kidolgozá­sát vállalta. Mindkét újítás ki­dolgozásában résztvett Végh Gyula lakatos művezető és Sulyok Sándor, a villany- szerelők főművezetője. A há­rom művezető újításai nyo­mán két nehéz fizikai mun­kát gépesítenek majd: a futószalagon elhelyezett for­maszekrények súlyokkal való megterhelését és az öntvények­kel teli formaszekrényeknek a futószalagról való leszedését A három újító vállalta, hogy március végéig fel is szerelik az új berendezéseket, amelyek előzetes számítások szerint évente háromszázezer forint megtakarítást eredmény eznek^ KÖSZÖNET A SEGÍTSÉGÉRT, ÉLVTÁRSAK! A februári nagy havazások a Salgótarjáni Szénszállító és Szolgáltató Üzem területén a szánszállításban és az osztályo­zásban komoly nehézségeket jelentettek. Azonban az üzem dolgozói és velük karöltve a pétervásári katonai alakulat harcosai és tisztjei fáradságot nem ismerő munkával eltaka­rították a havat s ezzel meg­akadályozták a komolyabb fennakadásokat a szénterme­lésben. Az üzem vezetősége, párt­ós üzemi bizottsága köszöne­tét fejezte ki az áldozatkész dolgozóknak és a derék har­cosoknak, Nagy szükség van a dolgozók tudására, szorgalmára Vállalatunk az elmúlt negyedévekben nem teljesítette önköltségcsökkentési tervét. En­nek oka elsősorban az anyag felhasználásá­ban, de a közvetett költségeknél is a maga­sabb felhasználás volt. A most folyó tervévben több olyan intéz­kedést teszünk, amelyek az említett két terü­leten jelentős megtakarításokat eredményez­nek majd. Daraboló és forgácsoló gépeink jelenleg még nincsenek kellőképpen felszerszámozva, s ezért eddig azokat a gépeket nem is tudtuk jól kihasználni. A vállalat vezetősége elhatá­rozta, hogy ezeknek a gépeknek a felszerszá- mozását végrehajtja, s ezáltal jelentősen nő majd a termelékenység a vállalat komoly idő- és anyagmegtakarítást ér el, Egyik számottevő intézkedésünk lesz az is, hogy átvizsgáljuk profilgyártmányaink tech­nológiáját és azt egyes munkaigényesebb daraboknál úgy változtatjuk meg, hogy csök­kenjen az előállítási költség. Ilyen vonatko­zású intézkedéseink a szállítószalagok gyár­tásánál már eredménnyel is jártak. Lakatos üzemünkben három darunk gépesí­tését irányoztuk elő. A három daru gépesí­tése legfőképp a termelékenység növelésére lesz hatással. Sajtológépeink teljesítőképességének alapo­sabb kihasználása előreláthatólag húszezer forint megtakarítást jelent vállalatunknak. Az eddig sorozatban gyártott 800 kilogrammos dobosvitla és Vocó szivattyú rajzait úgy dol­gozzuk át, hogy anyagban is és pénzben is megtakarítást érjünk el. Befejezésül még egy fontos intézkedésün­ket említem meg. Megszervezzük a profit szállítószalagok görgőinek zárt ciklusos gyár­tását, ez a gyártási mód az eddigihez viszo­nyítva megközelítőleg hatszázötvenezer fo­rinttal csökkenti vállalatunk önköltségét. Ismertetett műszaki intézkedéseink mind­egyikének megvalósításában elsősorban válla- lftunk dolgozóinak tudására és szorgalmára számítunk, Adorján Henrich a Bányagépgyár főmérnöke A VÉGZETT MUNKA EREDMÉNYE Tovább javul a Nógrádi Szénbányászati Tröszt munká­ja. A legfrissebb adataink sze­rint már csak Rónának van tartozása, a többi bányaüzem jelentős töblettel zárta feb­ruárt, ÉLENJÁRÓK: Szorospatak: 3933 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Je­nő. főmérnök: Demeter Fe­renc. Nagybátony: 2351 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Márton Mi­hály; Kazár: 2286 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. Kisterenye: 2108 tonna több­let. Üzemvezető: Ujj János főmérnök: Sándor Gáspár. Mizserfa: 2058 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, fő­mérnök: Józsa Pál. Zagyva: 960 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. Ménkes: 775 tonna többlet. Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Tiribes: 607 tonna többlet. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Kányás: 159 tonna többlet. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Mátranovák: 44 tonna több­let. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. ADÓS: Róna: 1519 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. A tröszt február havi több­lete összesen: 15 422 tonna. Helyes műszaki intézkedés — eredményesebb munka Mi, a Kisterenyei Bányaüzem fizikai, mű« szaki és adminisztratív dolgozói az év elején vállaltuk, hogy tervünket napról napra, hónap­ról hónapra teljesítjük. Az üzemünk dolgozói ennek a vállalásnak január hóban eleget is tettek, mert a mennyi­ségi tervet 107,8 százalékra, az összüzemi tel­jesítményt 100,9 százalékra, a vágathajtási ter­vet 126 százalékra és a fenntartási tervet 108 százalékra teljesítették, az elmúlt negyedévhez viszonyítva a balesetek száma 4 %-kal csökkent. Az önköltség csökkentésében is jelentős eredményeket értünk el: a bányafánál 28 ezer forintot, az egyéb anyagoknál 25 ezer forintot és a folyamatos anyagoknál 60 ezer forintot takarítottunk meg. Január hónapban elért eredményeinket feb­ruárban sikerült megtartanunk és ahogy az ed­dig rendelkezésünkre álló havi tervteljesítési mutatóból — amely 111,5 százalék — kiderül, ebben a hónapban is jól dolgoztunk. Az alábbiakban ismertetem néhány eddig foganatosított fontos műszaki intézkedésünket, amelyek a termelékenység emelésében és az önköltség csökkentésében már eddig is jelen­tős eredményeket hoztak. Tordas II. lejtősaknában két csúszdagépet szereltünk fel a szállítás megkönnyítésére^ Csiga lejtősaknában két ikervágatot indítot­tunk el és ezeket fúrógépekkel szereltük fel, hogy a munkahelyi fúrást gyorsabbá tegyük; Minden bányánkban bevezettük a műszakvégi robbantást, ezen intézkedésünk a termelés és a szállítás folyamatosságát biztosítja. A mű­szakvégi robbantás másik igen fontos előnye az, hogy a csapatok füstrevárási ideje megrövidül s így a 480 percet sokkal gazdaságosabban ki tudják használni. önköltségünk csökkentésében számottevő eredményt hozott az az intézkedésünk is, hogy a felhagyott vágatokból kirabolt bányafát ki­válogatjuk és a használhatókat visszaküldjük a bányába. Bányaüzemünk vezetősége tisztában van azzal, hogy ha jó eredményeinket tovább is tartani akarjuk, még több gondot kell fordíta­nunk a műszaki feltételek, a szállítás: lehető­ségek, az üres-csilleellátás és a jó levegő biz­tosítására. Sándor Gáspár a kisterenyei bányaüzem főmérnök#

Next

/
Oldalképek
Tartalom