Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-25 / 16. szám

6

SZABAD NOGRAD

1956. február 25.

A beadási tervek felbontásáról

\ lurlányhalászi mezőgazdasági állandó bizottság jól szervezi a dolgozó parasztok tavaszi munkára való felkészülését

A bányász-népnevelők tanácskozása Kistoronyén...

Január második felében kezdődött meg az idei állami begyűjtési tervek felbontása. Ezt a munkát február végére be kell fejezni. A munka üteme lassú. Nézzük, miért?

A tervfelbontás során a begyűjtési apparátusnak nagy és felelősségteljes munkát kell végeznie. A tervfelbontás során több mint 35 000 termelővel kell beszélniök, megállapod- niok a terv mikénti teljesítéséről. figyelembe véve a legfontosabb állami érdekeket.

Többek között beadási kötelezettséggel kell terhelni a községi tartalékföldeket. Számos községben nem tudnak számot adni a tartalékföldek egy részéről, mivel a járási, községi tanácsok nem vezetnek e földekről megfelelő nyilvántartást. így fennáll annak a veszélye, hogy egyesek kibújnak a beadási kötelezettség teljesítése alól.

A tervfelbontás alkalmával szorgalmazni kell. hogy a termelők tojás- és baromfibeadási kötelezettségük döntő részét már az első fél évben teljesítsék. Elő kell írni a termelőknek a múlt évi hátralékok teljesítését is. E téren is súlyos fogyatékosságok vannak. Nem megfelelő a tojásbegyűjtés ütemezése. Ennek oka a begyűjtési megbízottak elnéző, megalkuvó munkája.

A húsbeadási kötelezettség teljesítésénél, a szabad választású húsbeadás megállapításánál védeni kell szarvasmarha- állományunkat.- Ezért nagyobb mérvű sertésbeadásra kell törekedni. Ez a termelők számára előnyt jelent. A kormány minden termelő számára lehetővé teszi, hogy a szabadválasztású húsbeadást kedvezőbb átszámítási kulcs szerint hízott sertéssel teljesíthesse. Például egy húskilogramm szabadválasztású húsbeadást — amelyet edA Minisztertanács rendelete értelmében az az egyénileg gazdálkodó mentesül az 1956. évi jövedelemadó kivetése alól. aki 1956. április 30-ig termelő- szövetkezetbe lép és — az alapszabálynak megfelelően — a háztáji gazdaságban meghagy- hatókon kívüli földjét és termelőeszközét beviszi a szövetkezetbe.

dig vágómarhából 1,5 súlykilogrammal teljesíthettek — most fél súlykilogrammal letudhatnak. Tehát egy kilogramm sertés a szabadválasztású húsbeadásnál 3 kilogramm Vágómarha-beadásnak felel meg.

Sajnos, nem minden termelő ismeri ezt a lehetőséget, mert a tervfelbcntást végző dolgozók elmulasztják a kedvezmények ismertetését, habár ez lenne az egyik legfontosabb feladatuk.

Az ilyen és ehhez hasonló hibák, problémák is lassítják a tervfelbontási munkát. Ez azt jelenti, hogy még többezer termelőnek nincs megállapítva a beadási kötelezettsége. Még néhány nap. s letelik a tervfelbontás határideje.

Legfontosabb teendő a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak segítségnyújtása. Eddig ugyanis a helyi tanácsok sok helyen semmi, másutt pedig igen kevés segítséget nyújtottak a tervfelbontáshoz. Egyes községekben még megfelelő helyiséget sem biztosítottak a munka zavartalan folytatásához. A begyűjtési állandó bizottságok sem nyújtanak kellő segítséget. Nem mozgósítják a termelőket a terv- tárgyaláson történő megjelenésre. Helyes lenne, ha a megyei tanács végrehajtó bizottsága ellenőrizné a helyi tanácsok ilyen irányú munkáját, s megtenné a szükséges intézkedéseket.

Meggyőző politikai felvilágosító munkával elő kell segíteni a termelők hiánytalan megjelenését a tervtárgyalásokon. Ez érdeke az államnak, s érdeke a termelőknek is. Helyes. tea a járási begyűjtési hivatalok a tervfelbontási munkák időben való befejezését az egyes községekben már felszabadult munkaerő átcsoportosításával is elősegítik

Amennyiben termésüket nem egyénileg, hanem közösen takarítják be. részesülnek a kedvezményben azok is. akik április 30. után lépnek a termelőszövetkezetbe. Ilyen esetben a már kivetett jövedelemadót törlik.

A rendelkezés a háztáji gazdaságok adójára természetesen nem vonatkozik.

Hó fedi még a ludányhalászi földeket, de a község dolgozói már a tavaszra készülnek. Az állandó bizottság tagjai a község agronómusa nap mint nap azon fáradoznak, hogy a dolgozó parasztok már most kezdjék el a tavaszra való felkészülést.

A legfontosabb feladat biztosítani a tavaszi búza vetését, mert bizony az őszön elmaradtak a gabonavetés teljesítésével. A 86 százalékos tervteljesítést most kell pótolni. A községnek 117 holdon kell tavaszi búzát vetni. Ahhoz, hogy ézen a területen el is végezzék a búzavetést, szükséges, hogy már most beszéljenek a gazdákkal, tudassák velük, hogy mennyit kell vetniök. Nagy József agronómus az elmúlt héten készítette el a vetésterv felbontását. A gazdák többségé már el is fogadta a reájuk eső részt. Vannak azonban olyan gazdák is, akik az ősz folyamán már teljesítették gabonavetésüket és most önként vállalták, hogy még tavaszi búzát is vetnek. így például Mester József, aki terven felül 1,5 holdon vet búzát. A terv túlteljesítésében élenjárnak az állandó bizottság tagjai. Mester János B. fia például a kötelező egy hold és 100 négyszögöl vetése helyett vállalta, hogy két holdon végzi el a tavaszi búza vetést.

— Dolgozó parasztjaink tudják, hogy érdemes tavaszi búzát vetni — mondja Nagy József agronómus. — Az elmúlt évben jól fizetett a tavaszi búza. Márton Pálnak például egy hold tavaszi búza vetésén nyolc mázsa 77 kg termett, ami jelentős, mert a községi átlag őszi búzából is nyolc mázsa alatt volt.

Ahhoz, hogy a kötelező tavaszi búza vetéstervét teljesítsék, szükséges, hogy a központi készletből kapott vetőmagon kívül nagyobb mennyiséget maguk a gazdák biztosítsanak. A vetőmag biztosítása érdekében az állandó bizottság tagjai megbeszélték és összeírták, hogy ki rendelkezik vetőmaggal, ki nem. A cserébe kapott tavaszi búzát elsősorban azok a gazdák kapják meg, akik nem rendelkeznek vetőmaggal. Az olyanok, mint Nagy József mosó, akinek van tavaszi búzája, az a sajátjából vet. Lesz olyan gazda is, akinek nincs tavaszi búzája, de a készletből sem jut. Az ilyenekre is gondoltak, mert Nagy István az állandó bizottság elnöke már nem egy gazdával megbeszélte — akik tavaszi búzával rendelkeznek —, hogy cserébe őszi búzáért adjanak vetőmagot dolgozótársaiknak.

A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a tavaszi búza, megfelelő viszonyok között jó termést ad. A jó termés érdekében a lu- dányhalásziak már a vetésterület 50 százalékát az ősz folyamán mélyen megszántották. Sok gazda még januárban is szántott. Tavasszal, amint a hó elolvad, megkezdik a területek simítózását, majd a vetést. A vetésnél is segítsenek egymásnak, mert a faluban csak 17 gazdának van vetőgépe és bizony a többi gazdák sem akarnak már kézzel vetni. így aztán azt csinálják, hogy a vetőgépekkel rendelkező gazdák segítenek társaiknak, kölcsön adják a vetőgépeket.

A jó termés nagymértékben függ a vetőmagvak minőségétől és tisztaságától. Mivel a gazdák nagy része a saját maga, vagy' a gazdatársa által termelt vetőmaggal rendelkezik, szükséges a vetőmagvak tisztítása, csíráztatása és csá- vázása, S bizony ezzel a munkával még elmaradtak a lu- dányhalásziak. Vannak ugyan olyan gazdák, mint Serfőző Pál, Nagy István, akik már hozzákezdtek a vetőmagvak tisztításához. De a gazdák többsége még nem. Pedig már nem sok idő van hátra a vetés megkezdéséig és ha most nem tisztítják meg a tavasszal vetésre kerülő magvakat, később már nem lesz rá idő.

Az állandó bizottság tagjai Nagy István vezetésével úgy tervezik, hogy még a tél folyamán dűlők szerint kisgyű- léselcet tartanak, ahol megbeszélik a legfontosabb tavaszi teendőket. A tavaszi hóolvádás megindulásával egy időben pedig megkezdik a határszemléket. Megnézik, hol áll meg a víz. hol kell nagyobb beavatkozás a vadvizek levezetésére. Mert a víz a legveszedelmesebb ellensége a búzának. Nem kell neki egy-két hét és a vízzel borított területen a búza kipálik, elpusztul.

Nagy István, az állandó bizottság elnöke nap mint nap elbeszélget gazdatársaival. Elmondja véleményét. mit hogyan kell csinálni. De nemcsak beszél, hanem maga is cselekszik. Nagy bácsi csatlakozott a tiszta udvar mozgalomhoz. Meg is lehet nézni az udvarát. Mindennek megvan a maga helye. A gazdasági szerszámok szép sorjában kijavítva várják a tavaszt. Az istálló mellett pedig a megfelelően kezelt trágyakazal egy része helyezkedik el, mert a nagy részét még a tél folyamán a fagyon kihordta.

— Erre tessék elvtárs!... — így válaszolt és gondosan útba igazított egy kékruhás, fehér- kötényes fiatal, pirosarcú, barna nő, kinek mosolya a hideg télben is a tavaszra emlékeztetett.

— Most már oda talál?... — Ennyit mondott még, mielőtt beléptem a Kisterenye bányatelepi kaszinó kultúra helyiségéibe. A bányatelepiek már évek óta itt tartják kulturális rendezvényeiket és a mozielőadásaikat. Most azonban más történik itt. Pártunk „tiszt- helyettesei” vannak itt, azok, akik pártunk politikájának megvalósításáért az első vonalban harcolnak és irányítják a párt katonáinak, a párttagoknak a szocializmus felépítéséért folytatott tevékenységeit.

Az értekezlet célját László István elvtárs, a salgótarjáni járási párt-végrehajtóbizottságának titkára beszámolójában részletesen ismertette.

— A termelékenység szakadatlan növekedését csakis a technika állandó fejlesztésével érhetjük el. Ebből következik — mondotta László elvtárs —, hogy pártszervezeteinknek, pártaktíváinknak, népnevelőinknek a jövőben soklcal többet kell foglalkozniok a novemberi párthatározat megvalósításának ügyével.

A beszámoló alaposan elemezte a második ötéves terv feladatait és az egyéb legfontosabb tennivalókat, melynek során a vezérfonál, a termelés műszaki fejlesztése újra meg újra szóba került. Nem is csoda, mert ahhoz, hogy minden előttünk álló feladatot eredményesen megtudjuk oldani, elő- szöris fejlesztenünk kell dolgozóink politikai és szakmai fejlődését.

Ennek hiánya már eddig :s érződött. Nem vettük eléggé figyelembe azt a társadalmi törvényt. hogy a szocializmus építői fejlődésének jóval meg keli előznie a szocializmus építésének ütemét. Csak úgy tudják a dolgozók saját jövőjüket megfelelően, kedvezően alakítani, hiszen ők a fejlődés húzó erői.

László elvtárs beszélt még a nógrádi szénmedence gépesítésének jelenlegi helyzetéről. Majd négyórás hozzászólás következett. Elsőnek Kakuk János elvtárs, a nagybátonyi kötélpálya egyik dolgozója szólalt fel.

— Nálunk hibák vannak a tervteljesítéssel, ennek egyik oka a dolgozók szákmai képzésének hiánya, a másik meg a

meglazult munkafegyelem. Üzemünk felelős vezetői, az igazolatlanul mulasztóknak sokszor nem írják be a hiányzót. Szóval vannak hibák, de a népnevelők sem tudnak kellő segítséget adni azok felszámolásához, mert még a legfontosabb kérdésekben is igen tájékozatlanok.

Aztán elmondotta még, hogy nem kellene megengedni a vasárnapi műszakot, mert sok helyen a vasárnapi műszakok rendszeresítésével akarják teljesíteni tervüket.

Pintér elvtárs a tiribesi üzem vezetője, hozzászólásában válaszolt Kakuk elvtársnak.

— Abban ugyan igaza van, hogy nem helyes a vasárnapi műszakokon szeneltetni — hiszen erre határozat is van, de a rendkívül hideg időjárás most szükségessé teszi.

A jelenlévők véleménye megegyezett Pintér elvtárs hozzászólásával, s valamennyien arról beszéltek, hogy a hideg idő még inkább növeli a bányászok, főleg a bányász népnevelők feladatát.

Cene József (nováki) elvtárs a beszámolót bírálta.

— László elvtárs igen keveset beszélt a népnevelőmunka eredményeiről, de elhallgatta a hibákat is. Pedig még jócskán vannak lemaradó üzemeink. S az itteni kommunisták felelősségéről egy szó sem esett.

Király János elvtárs a hozzászólásában javaslatot tett arra, hogy a jövőben a műszaki színvonal fejlesztése és a jobb népnevelőmunka érdekében több tapasztalatcserét tartsanak.

— Elsőnek az újítók tapasztalatainak kicserélésével kellene kezdeni. Egyrészt, mert így újabb ötletek is születhetnek, másrészt meg sok újítás van még egy-egy üzemnél, amelyet máshol is kiválóan lehetne alkalmazni.

Összesen 22-en szólaltak fel, de senki sem volt, aki saját módszeréről, vagy a népnevelőmunkában szervezett tapasztalatairól beszélt volna.

Mindezek a körülmények hűen igazolják, hogy a KV novemberi határozatának végrehajtásáért még jobban kell harcolnunk. Nap mint nap tanulmányoznunk és állandóan magyaráznunk kell, hogy az úgy éljen az emberek tudatában, olyan jelentőségteljesen, mint amilyen jelentősége van annak hazánk szocialista épíHendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe lépők 1956. évi általános jövedelemadó-mentességéről

tésében.

K—B.

VÁLASZÚTON

(Híradás Bércéiről)

III. folytatás

Két uj ház néz egymásra tágas ablakaival Bércéi főutcáján, ott a malom közelében. Az egyiket Dobrocsi István 15 holdas középparaszt lakja, a másiknak meg Nándori Ferenc, a Vörös Csillag tsz tagja a gazdája. Két ház — 'kétféle ember.

Dobrocsi gazdát éppen az istállóban leljük.

— Sok a gond ezekkel az állatokkal, így télvíz idején — magyarázza —. meg szűk már ez az istálló ennek a nyolc jószágnak. de nagyobbra most nem telik az erőmből... Aztán mi járatban?

— Érdekelne a véleménye a szövetkezetről. Hallottuk, sokat, beszélgetnek róla. Talán nincs is olyan nap, hogy ne kapnák szóra...

— Hát az igaz. meghányjuk- vetiük gyakran. No-, de kerüljünk csak beljebb. Nyugodal- masabban esik ott a beszéd.

Bemegyünk a jó meleg konyhába és Dobrocsi István 15 holdas középparaszt lassan, megfontoltan elkezd beszélni a szövetkezetről. Arról, hogyan látja ő a közös gazdálkodást. Érződik a beszédjén, nem először mondja ki ezeket a szavakat. Nem most kérdezik tőle először: hát Pista, hogy’ is állsz te azzal a szövetkezettel, mit tartasz felőle?

— Én meghajlok a téesz gazdálkodása előtt. Hazudnék, ha azit mondanám, hogy többet tudok elérni, mint ők. Pedig dolgozunk az asszonnyal látástól vakulásig. A nagy dologidőben már négykor talpon vagyunk és csak az este 10 óra vet haza bennünket. Tíz darabban van a 15 hold. Sokat kell sétálgatni, amíg kapát, vagy kaszát vághat bele az ember. Szóval azt merem állítani. hogy többet dolgozom, mint bármelyik téesz-tag.

— Na és a látszatja megvan-e? A jövedelem nagyobb-e. mint a Vörös Csillag-belieké?

— Szó se, hogy nagyobb. Ne menjünk messzire a példáért, csak ide átellenbe. Nándoriék- hoz. A Feri 49-től tag. Igazán jól megy a sora. A nyáron felhúzott egy új házat. A régit azt eltűntette. Nem tagadom azt sem. hogy ő segít ki gyakran pénzzel. Neki van mindig — pedig mi 15 holdasok vagyunk ...

Nándoriné nyit ajtót. Átjött egy kis szóváltásra a szomszá- dékhoz. Mindjárt megkérdezzük tőle:

— Hallottuk, hogy maguk elégedettek a szövetkezetbsn. Uj házat építettek a nyáron, meg a jövedelemre sem volt egv szó panasz se’.

— Hát ami igaz. az igaz. Nem cserélnénk mi senkivel.

— De itt vannak Dobro- csiék. A gazda azt mondja, hogy eléggé me" kell szenvedniük, amíg a 15 holdat megművelik. Miért nem hívják őket a közösbe?

— Hívjuk mi őket minden este — mondja Nándoriné mosolyogva —, de csak nem akarják felcserélni az enyémet a miénkkel.

Igazsága van Nándorinénak. Valójában ez tartja vissza Dobrocsiékat. A ragaszkodás az ősi jusshoz, az apa hagyatékához. De az is bizonyos, nem könnyű a döntés.

Felkerekedünk a házigazdával, hogy átmenjünk Nándori szomszédhoz. Közös erővel könnyebben szembe állíthatjuk a két ház jövedelmét, a két gazdaság eredményeit. Az ilyen szembeállítás mindenképpen hasznos, elgondolkoztató az olyan embernek, aki válaszúton áll. Elgondolkoztató és néhány lépéssel előbbre viszi az embert.

Korululjuk a konyhaasztalt Nándoriéknál. Ceruza, papír kerül elő. Nándori szoroz, ösz- szead — Dobrocsi csak fejben számol. Vagy tán nem is számol — csak erősen gondolkodik. Mire gondolhat? Arra. amire a magafajta, válaszúton álló gazdák gondolnak ilyenko’’ Nándori már mondja is.

— Havi jövedelmem 1600 fo rint volt az elmúlt esztend" • ben. Pedig a házépítés két hónapig elvont a munkától. No. de most már erre sem lesz

gond. Ér vagy 45 000 forintot így mindenestől...

— Nektek a termés is jó volt, lehetett miből részesedni — veti közbe Dobrocsi —, ti jól bírtátok műtrágyával. Nem mondom, szórtam én is. de pénzszűke miatt megint csak nem nyújtózkodhattam addig, ameddig szerettem volna.

— Mi megadtuk a földnek, ami jár, az bizonyos — veszi át a szót Nándori. — Megadtuk, mert megtehettük. És ez meglátszott az eredményen is. Neked mennyit adott a búza holdja?

— A búza 8, az árpa meg 10 mázsát — válaszol Dobrocsi.

— Mi meg búzából 13,6, árpából 13 mázsát takarítottunk be. Nagy a különbség, de ez évben még nagyobb lesz. Évről évrg többet tudunk felmutatni, hisz* láthatjátok ti is. Emlékszel rá, három évvel ezelőtt még csak mosolyogtatok rajtunk. Az első években bizony sehogy sem ment a munka a közösben. Aztán ahogyan teltmúlt az idő, kezdett a mi eredményünk is felnőni, a tiétek mellé. Utolértünk benneteket, meg már le is pipáltunk. Egyre nő a különbség a mi javunkra. a szövetkezet javára... és ezt az összefogásnak köszönhetjük. Ha iné" többen fogunk össze, még többre leszünk kérvo V

Csend, mélységes, elgondolkoztató csend követi ezeket - nagyon okosan, nagyon meggyőzően hangzó szavakat. ..Ha ■még többen fogunk össze, még

többre leszünk képesek”. így mondta Nándori. És termelőszövetkezeti mozgalmunk eddigi eredményei mindennél világosabban bizonyítják ennek igazét.

Éles fordulatot vesz a beszélgetés. Kinek mi van most. a tavasz küszöbén a kamrájában? Ez a kérdés, erre ad most feleletet Nándori Ferenc tsz- tag és Dobrocsi István középparaszt. Nándori kezdi.

— A búzám, nem mértem, nem tudom kilóra, de még megüti a 7—8 mázsát.

— Az igen! Az enyém csak 3 mázsányj lehfet — mondja Dobrocsi.

— Az árpával nem nagyon büszkélkedhetem. De az újig az is kitart. Két és fél mázsa körül van.

— Akkor ne szólj semmit. Az én kamrámban már csak a vetőmagnak valót találni — így Dobrocsi.

— Hát a kukoricával hogy állsz? Nekem még kerül vagy 5—6 mázsa.

— Hogy őszinte legyek, ami van. az olyan kevés, hogy mázsában már nem is tudom kifejezni. legfeljebb kilóban.

égére értünk a beszéllek. az összevetésnek. Nándori nem áll— Hallhattad. Pista, hogv minden szó. ami itt elhangzott, minket igazol. Minket, termelőszövetkezeti tagokat. Én, a Vörös Csillag tagja könnyebben élek már. mint te. 15 holdas középparaszt. Miért nem jössz hát közénk? Nekünk nagy szükségünk van magadfajta. gazdálkodáshoz jól értő. szorgalmas emberekre. Egész biztos. megtalálnád a helyed a közösben.

— Értelek én. Feri. Hogyne értenélek. De megint cs ak azt kell mondanom, amit ml r any- nyiszor elmondtam. Nem tudok elszakadni a földemtől. Nem tudok még úgy határozni, hogv bevigyem a közösbe azt. amit most a magaménak tudok. Ezért nehéz a döntés.

— Én is megértelek — mondja Nándori, — Tudom, nehéz döntened. De hogy előbb tudj határozni, úgy érzem, elsősorban rajtunk múlik. Rajtunk. termelőszövetkeze :i tagokon. Nekünk arra kel] törekednünk. hogy még jobban, sokkal jobban dolgozzunk. Azt kell elérnünk, hogy a közös gazdálkodás mellett egye javuló eredményeink agitáljanak. És gyakrabban kor ogtas- sunk be hozzátok beszélgetni a mi munkánkról, a szövetkezet munkájáról. Az kell. hogy gyakrabban vessük ossz : életünket a ti életetekkel. Megmutatni nektek a két élt t közötti különbséget. Erre van most nagy szükség. És ha ezt így csináljuk, akkor könnyebb lesz a döntés!

Kiss Gy. János (Folytatjuk.)