Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-25 / 16. szám

1956. február 25. SfclBAD NOGR'ÍD T Lelkes hangulatú termelési értekezleten vitattá meg évi versenyvállalásukat a mizserfai bányászok A mizserfai üzemegység bá­nyászai az elmúlt évben kitet­tek magukért: 1955-ben 15 223 tonna szenet adtak terven fe­lül népgazdaságunknak. Jól kezdték az idei évet is, mivel januárban 3872 tonna szénnel teljesítették túl tervüket. Ilyen előzmények után ért­hető, hogy a dolgozók lelkesen várták a februári termelési ér­tekezletet, amelyen arról kel­lett határozni, mit vállalnak eb­ben az évben. Az üzemvezető­ség előzőleg műszaki konferen­ciát hívott össze, ezen az ed­digi tapasztalatok alapján meg­határozták, milyen intézkedé­seket tesznek a folyamatos, egyenletes tervteljesítés előse­gítésére, elsősorban az üres- csille-ellátás biztosítására. Ez a konferencia nagy segítséget adott az üzemvezetőségnek a termelési értekezlet végleges beszámolójának elkészítéséhez. Az üzemi bizottság kibővített ülést tartott — részt vettek ezen a bizalmiak is — és rész­letesen megbeszélték, hogyan segíthetik a szakszervezeti ak­tívák a csapatokat, dolgozókat a felajánlások kidolgozásában. Gondoskodott az ÜB arról is, hogy ünnepélyessé tegye a ter­melési értekezletet. Jól befű- tött terem várta a dolgozókat, az értekezlet előtt és után a helybeli nagy tánczenekar adott műsort. A gondos előkészületeknek nem maradt el a hatása. Mind a nappali, mind az éjszakai műszakok dolgozói megjelen­tek a termelési értekezleten. Bozsik Lajos és Koplányi Ist­ván csapatvezető vájárok pi­henőidejüket félbeszakítva jöt­tek el. amint mondották azért, hogy ők is megtegyék felaján­lásukat, s hozzászólásukkal se­gítsék az üzemvezetőség mun­káját. Eljöttek a szorospataki üzemegység küldöttei is, hogy felújítsák az 1955. évi páros­versenyt, amely mindkét üzem­nek komoly eredményeket ho­zott. Rendkívül lelkes hangulat­ban folyt a termelési értekez­let, amelyen az üzemvezetőség beszámolt az előző értekezle­ten elhangzott javaslatok vég­rehajtásáról, majd ismertette, milyen intézkedéseket akar tenni a tervteljesítés, a minő­ség javítása, az önköltség csök­kentése és a munkavédelem megjavítása érdekében. A be­számolóhoz harminc dolgozó szólt hozzá. Valamennyien örömmel fogadták a szorospa­takiak versenykihívását és ér­tékes felajánlásokat tettek. Budavári Károly Kossuth- díjas vájár megígérte, hogy csapata a napi 250 csille norma helyett 263 csille szenet termel a jövőben, a munka jobb meg­szervezése révén. Ugyanakkor javítják a szén minőségét is. Szabó (bagi) Férenc körlet­vezető vállalta, hogy jó bányá­szokat nevel a hozzá beosztott több mint száz dolgozóból. Pál István vájár a páros- versennyel kapcsolatban ezt mondotta: „Az országnak nagy szükség van szénre. Nem en­gedhetjük, hogy gyáraink le- álljanak szénhiány miatt, ezért mindkét üzem dolgozóinak tel- j jes érdjükből az elsőségért kell küzdeniük. Azt majd a szorga­lom dönti el, hogy az év végén ki lesz az első.“ Értékes vállalások születtek az önköltség csökkentésére is, amit a dolgozók úgy kívánnak elősegíteni, hogy a lefejtett bá- nyarészekből kirabolják az ácsolatokat és a még használ­ható fákat újra felhasználják. Ezenkívül több helyen beveze­tik a millszekundos robbantási eljárást, ezzel lőszert takaríta­nak meg. A termelési értekezlet egy­hangúlag, nagy lelkesedéssel jóváhagyta az üzemegység évi felajánlását, amely többek kö­zött kimondja, hogy Mizsería az idén 10 000 tonna szenet ad terven felül. A jól sikerült ter­melési értekezlet után máris megindult a küzdelem a válla­lás teljesítéséért. Ha az üzemi bizottság továbbra is jól dolgo­zik és gondoskodik a verseny széleskörű nyilvánosságáról, ha a műszakiak, a dolgozók kéré­sének eleget téve, biztosítják a gépek megelőző karbantartását, a levegőt és az elegendő üres­csillét, akkor Mizsería és Szo­rospatak párosversenye igen szép eredményeket hozhat. Kürthi Sándor, a trösztbizottság termelési felelőse Nagybátonyi hétköznapi tettek P anuárban mindenfelé re­ménykedve azt mondo­gatták az emberek, hogy meg­eszi a kutya a telet, erre az­tán a február hozott olyan farkasordító hideget és nagy havazást, hogy most már a jó kutyát is kár kiverni, pedig nemrég még vele akarták megetetni a telét. Olyan hideg tél ez, amilyen csak 1929-ben volt — mondta a minap egyik idősebb isme­rősöm. Csakhogy kérem szé­pen máma már minden köz­ügy, még az időjárás is, nem úgy. mint akkor. Nagyon igaza van az isme­rősömnek, mert tényleg köz­üggyé lett az időjárás, azaz hogy nem jól mondom, nem az időjárás lett azzá, hanem in­kább az ellene folytatott bá­tor viaskodás. Nincsen kis országunknak egyetlen szeglete sem, ahol a munkások bátran és önfelál- dozóan ne szállnának szembe a szeszélyes időjárással. így van ez a nagybátonyi szén- szállító és szolgáltató üzemnél is. ahol a dolgozók jelentős ré­sze a szabad ég alatt, az idő­járás viszontagságainak kité­ve végzi munkáját. Jöhet dermesztő hideg, hord­hatja a szél a havat, egy perc­re sem lehet megállni, mert a szénosztályozó, ez a soklábú és sokszemű óriás éhesen várja a csillékben és a kötélpályái ka­sokban érkező szenet, hogy az­után osztályozva, vagonokba öntse azt. és vagonok vonattá sokasodva minél gyakrabban indulhassanak útnak Nagybá- tonyból a gyárak és a TÜZÉP telepek felé, hogy ne álljon meg az élet; hogy dolgozzanak a gyárak és legyen meleg a családi otthonokban. A mi születő új világunk­ban mindent csak az emberekkel és az emberekért lehet tenni és elképzelni. Ez a törvény szent a nagybátonyi szénszállító és szolgáltató üzem dolgozóinak életében is. Aki nem él a törvény szellemében, azt a közönség megvetése kí­séri. aki viszont úgy dolgozik, ahogyan kell az emberekkel és az emberekért dolgozni, azt a közmegbecsülés és tisztelet övezi. A szénosztályozón per­cek alatt elterjedt annak a hí­re, hogy Pirók Ödönné figyel­messége 4—5 órás üzemzavart akadályozott meg. amikor ész­revette, hogy kiesett az egyik szénhordó-szalag biztosító csapszege. Ez a cselekedet szinte jelentéktelennek tűnik, ám ha hozzáfűzzük azt, hogy ez a tiszta figyelmesség sok­sok tonna szenet mentett meg népgazdaságunknak, azonnal megnő szemünkben az egy­szerű gépkezelőnő hétköznapi tette. Az egyik dermesztő februári vasárnap Szénmedencénk dol­gozói műszakot tartottak. E műszak alkalmával Nagybá- tonyban a vontatásnál rekord­teljesítmény született. Ifj. Ha­zafi János DISZ-brigádja moz­donyával Szorospatakról 5 va­gon szenet hozott le, pedig ed­dig a négy vonat is kiváló tel­jesítménynek számított. A Ha­zafi-brigádnak ez a rekordtel­jesítménye, ha legkevesebbet számolunk is, 50 tonna szén­nel jelentett többet. ^Jgyancsak vasárnapi mű­szak alkalmával történt, hogy három derék osztályozol dolgozó, Bátka Ádám, Bozsik Sándor és Csemer Dezső há­rom műszakot, azaz egy teljes napot dolgoztak le egyhuzam­ban, m°rt néhány fegyelme­zetlen dolgozó társuk nem ment be dolgozni. A három derék dolgozót méltó elismerés és dicséret, a fegyelmezetlen mulasztókat pedig szégyenteli megrovás illeti. Csak három egyszerű hét­köznapi tettet említettünk meg a nagybátonyi szénszál'lító és szolgáltató üzem életéből, s már ezek alapján is jól meg­ítélhető az a hősies munka, amely most Naeybátonyban a külszínen is folyik a szénért. Akik nem ismerik alaposan a szénbányászatot, azok a széntermeléssel kapcsolatban csak a szénfal mellett dolgozó bányászokra gondolnak nagy tisztelettel, ám most, amikor a keményebb harc a hideg és a hó ellen a külszínen folyik a szénért, forduljunk kiérdemelt elismeréssel a szénszállító és szolgáltató üzemek áldozatkész dolgozói felé is. ÁPRILIS 4-RE KÉSZÜLNEK ÜZEMEINK A végzett munka eredménye A hó és a hideg elleni ke­mény harcban továbbra is kö­zel háromezer tonnával telje­sítette túl esedékes havi ter­vét a Nógrádi Szénbányászati Tröszt. A hóakadályok, különösen a nagybátonyi és a szorospa­taki bányaüzemnél okoztak komoly akadályt a személy- és szénszállításban egyaránt, azonban a salgótarjáni bá­nyászalakulat katonái, tiszt­jeik vezetésével egyik éjszaka hóeltakarító-brigádot alakítot­tak és szabaddá tették az utat a szorospataki és a katalini bányához. Ám ekkor nem­csak a katonabányászok, ha­nem a nagybátonyi vájárta­nulók negyventagú lelkes csa­pata is kivette részét a hó­eltakarításból. A hó és hideg okozta nehéz­ségek eredményeképpen szén­medencénk bányaüzemei kö­zül jelenleg öt van az adósok között. A legújabb adósok Mizsería és Zagyva. Az élenjárók Szorospatak kivételével tovább növelték többletüket. Tiribes: 326 tonna többlet. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Ménkes: 130 tonna többlet. Üzemvezető: Szabó Imre, főmérnök: Cserjési Miklós. Adósok Zagyva: 77 tonna tartozás. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. Kányás: 245 tonna tartozás. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Mizsería: 271 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Mátranovák: 758 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Sárai La­jos, főmérnök: Révfalvi Já­nos. Róna: 1540 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi Já­nos, főmérnök: Laczkó István. A tröszt február havi több­lete: 2830 tonna. Az üvegfúvók helytállása A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói az idén már szép eredményeket értek el: terme­lési és exporttervüket eddig rendszeresen teljesítették, sőt túlteljesítették. Ebben nagy részük van az I. fazekas-ke­mence dolgozóinak, akik an­nak ellenére, Ihogy szélsőséges időjárás következtében a ke­mencénél gyakran zérus fok alá süllyedt a hőmérséklet, példamutatóan végezték mun­kájukat. Különösen a kehely­szárkészítők jeleskedtek: So­mogyi József 159 százalékot ért el, Bauer Gusztáv 146 százalék­ra teljesítette tervét. Godó Jobka Sándor és Gibella József pedig február első részében 134 százalékos teljesítménnyel tűntek ki. A DISZ-fiatalok leg­jobbjai — Huram Imre, Gu­bán Miklós és Jakab Sándor — ugyancsak áldozatkész munká­val segítették az idősebb dol­gozók munkáját. Élenjárók A Handó és a Tács brigád páros versenye Szorospatak: 1570 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Fe­renc. Nagybátony: 1198 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. Kisterenye: 958 tonna több­let. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Kazár: 333 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffli Iván. A mizserfai bányaüzem Gusz­táv lejtősaknájának dolgozói az év elején vállalták, hogy évi tervükön felül 1000 tonna szenet adnak népgazdaságunk­nak. Évi tervüket és ezt a nagyszerű vállalást úgy akar­ják teljesíteni, hogy ésszerűb­ben telepítik a munkahelye­ket, jobban biztosítják a mű­szaki feltételeket és kiszélesí­tik a versenymozgalmat. A versenymozgalomban igen eredményesek- Gusztáv lejtős­aknában a párosversenyek. Kü­lönösen Handó Péter ' petre elővájó brigádjának és Tács Imre frontbrigádjának verse­nye figyelemre méltó. Február első harmadában a párosver­senyből a Tács-brigád került ki győztesen, 104,3 százalékos eredményével, de a Handó-bri- gád is csak 0,4 százalékkal ma­radt le tőle. A Handó-brigád e hónap második harmadától egy lég­gurító hajtásán dolgozott és a február 20-i kiértékelés alap­ján megelőzte versenytársát, Értékes l állaliísok az Acélái’ugyáriiaii A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói már most lelkesen ké szülnek április 4-nek, hazánk felszabadulása ét-fordulójának méltó megünneplésére. A gyár üzemei nemrégiben dolgozták ki évi felajánlásukat, ezen- belül külön feltüntették, mit vállalnak az első negyedévben, mi az, amit április 4 tiszteletére végre akarnak hajtani. Ezek a vállalások igen sok­rétűek és kiterjednek a terme­lés valamennyi ágára. Többek között megfogadták a dolgo­zók. hogy az első negyedévben terven felül 354 tonna árut ad­nak a népgazdaságnak, ebben hidegen hengerelt szalagacél, rúdvas, vashuzal, acélhuzal szeg, bútorrugó, mezőgazdasági szeráru, gépalkatrész és egyéb áru lesz. Csökkentik a gyárt­mányok önköltségét is, az első negyedévben 891 000 forinttal Ez az összeg legnagyobbrészt abból adódik majd, hogy a dől. gőzök fokozottan takarékoskod­nak az anyagokkal, különösen azokkal, amelyeket külföldről kell drága valutáért importál­nunk. A gyárban már most je­lentős kezdeményezések tör­téntek az importanyagoknak hazai anyagokkal való pótlá­sára. Ezen kívül a selejt csök­kentésével április 4-ig 44 000 forintot akarnak megtakarí­tani. Megértették az Acélárugyár dolgozói azt is, hogy külke­reskedelmünk szempontjából mennyire fontos az export- szállítások zavartalan lebonyo­lítása és fokozása. Ezért meg­fogadták, hogy április 4-ig 57 és fél tonnával teljesítik túl esedékes exporttervüket. Az Acélárugyárban a kom­munisták vezetésével megin­dult a harc azért, hogy április. 4-re hiánytalanul valóra vált­sák adott szavukat. A magyar-szovjet barátsági hónap előtt — Előkészületek a sálgótarjáni járásban — A salgótarjáni járás MSZT- megtesznek azért, hogy az szervezetének aktívái lelkesen MSZT központi lapja, az Uj készülnek a barátsági hónap Világ előfizető tábora növe- minél szebb, minél felejthetet­lenebb megrendezésére. Bár e hónapban is ugyanazt a mun­kát kell végezniük, mint egész éven át. vagyis közelebb kell hozniuk a magyar dolgozókhoz példaképünket, a szovjet em- / bért, de mégis, most nem min­dennapi feladatokról van szó: több rendezvényt, előadást, ki- _. állítást szervezni és a szokott­nál több dolgozót mozgósítani azok látogatására. Ezek az előkészületi munkák mór számos MSZT-szervezet- nél folynak járásunkban is. A Zagyvapálfalvi Üveggyár MSZT-szervezete a barátsági hónap ideje alatt »több kultúr­műsort. filmvetítést rendez, majd megtartják a gyárban gz élenjáró technika napját, ame­lyen a fejlett szovjet technika eredményeit, munkamódszereit ismertetik a dolgozókkal. A szervezetnél nagymértékben foglalkoznak a tagszervezéssel is. Szeretnék, ha év végére 300 —350 új tagal gyarapodna a létszám. Ebben az üzemben Zsélyi Károly a szervezet tit­kára, munkája nyomán az MSZT-élet az utóbbi időben fellendült. Jó munkájáért a Magyar—Szovjet Társaság or­szágos központja ezüstkoszorús jelvénnyel jutalmazta. ★ Mizserfa bányatelepen Jan­csi András, a szervezet titkára kedjék. A községben az ered« mény meg is mutatkozott, hi­szen a lapnak 90 előfizetője van. Nagybalázs István elvtárs. aki hosszú ideje végez MSZT- munkát. mindent megtesz azért, hogy a községben a szer­vezeti élet minél mozgalma­sabb, pezsgőbb legyen. Eddig mint az alapszervezet titkára* nem ismert nehézséget, a kitű­zött feladatokat mindig elvé­gezte. Jó munkája jutalmaként az új pártvezetőségi választás alkalmával a községi párt- szervezet titkárává választot­ták. De most is segíti, mint já­rási elnökségi tag. az MSZT munkáját. ★ A kisterenyei bányaüzem MSZT-alapszervezeténél is megbeszélték már a barátság — ezüstkoszorüs jelvénnyel ki­tüntetett járási MSZT elnök­ségi tag — mindig jobb és jobb munkára törekszik. E szerve­zet is lelkesen készül a barát­sági hónapra, kultúrműsor, könyvkiállítás rendezésével. A bányatelep kevésszámú lakos­sága ellenére arra törekszenek, hogy még 100 új tagot szervez­zenek az MSZT soraiba. Nagybátony községben is szorgosan készülnek a barát­sági hónapra. Előadásokon, képkiállításokon ismertetik meg a Szovjetunió életét a köz­ség lakosságával. Mindent hónapjára való előkészülete­ket. Már eddig 150 tagot szer­veztek. s mindig rendszeresen megtartják a Barátság-kör előadásait. Itt Kormos Imre, ezüstkoszorúval kitüntetett MSZT alapszervezeti titkár végzi odaadóan munkáját* Rendszeres, felvilágosító mun­kája nyomán nagy eredménye­ket érnek el üzemükben. ★ MSZT-szervezeteink titká­rai, vezetőségi tagjai és egész tagságunk kövesse a felsorolt példákat. E hónap alatt, de azon túl is. az MSZT-aktívák beszélgessenek el mindenkivel arról, hogy mit jelent a szerve­zet tagjának lenni. Hogy ebben a mozgalomban résztvenni ha­zafias cselekedet, hiszen új életünk építése elképzelhetet­len volna a Szovjetunió segít­sége. példájának követése nél­kül. Tekintsék az aktívák fel­adatuknak az MSZT-tábor nö­velését. szervezzenek be minél több tagot. A tagsági bélyege­ket és az úi tagkönyveket jut­tassák el minél több dolgozó­hoz. Sokrétű feladatukat azon­ban csak akkor végezhetik jól az aktívák, ha kapcsolatot te­remtenek a párt- és tömegszer­vezetekkel. Varga Imre, MSZT salgótarjáni járási titkár Gondosan készülnek bányász színjátszóink a magyar-szovjet barátsági hónapra A nógrádi szénmedencében 23 bányász színjátszócsoport készül a magyar—szovjet ba­rátsági hónap gazdag kulturá­lis műsorának megrendezésére. A bányász-művészek szovjet írók hét különböző jelenetét mutatják majd be. Az egy- felvonásosokat úgy válogatták ki, hogy a szovjet iparnak azokat a kérdéseit elevenítsék meg a színpadon amelyek most legidőszerűbbek ahhoz, hogy a nógrádi bányászok hasznos tapasztalatokat sze­rezzenek belőlük. A salgói. a rónai és a mizserfai bányá­szok művelődésházának veze­tősége irodalmi anketoí is ren­dez, amelyen a legkiválóbb szovjet írók munkásságát és nagyobb műveiket ismertetik meg a dolgozókkal. A zené­szek sem maradtak ki a prog­ramból. Nagyszabású hang­versenyt adnak Salgótarján­ban, amelyen az egyesített bányász szimfonikus zenekar, a salgótarjáni ötven tagú és a baglyasaljai 90 tagú vegyes­kórus. a baráti államok és fő­leg a szovjet zeneszerzők mű­veit szólaltatja meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom