Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-25 / 16. szám

1956. február 25. SZABAD A'OGBAD 3 (folytatás a második oldalról) nafc majd az Amerikai Egye­sült Államokban. A szovjet kormány az Egye­sült Államokhoz intézett ja­vaslattal ismét bebizonyította, hogy a béke és az általános biztonság javára őszintén kí­vánja a baráti szovje't—ameri­kai együttműködést. Ez össz­hangban áll az Egyesült Nem­zetek Szervezetének szellemé­vel és céljaival, azzal a törek­véssel, hogy terjesszék ki vala­mennyi ország együttműködé­sét. Változatlan igyekezetünk — folytatta Molotov —, hogy megjavítsuk viszonyunkat Nagy-Britanniával. Hazánk ve­zető államférfiainak küszöbön- álló angliai utazása új lehető­séget nyújt a kölcsönös megér­tés megjavítására és arra, hogy együttes erőfeszítéseket te- gyünk a nemzetközi feszültség további enyhítésére. A Szovjetunió baráti kapcso­latokra törekszik Franciaor­szággal is, amelynek mostani kormánya bizonyos óhajt mu­tatott a francia—szovjet vi­szony megjavítására. Minthogy a francia kormány különösen érdeklődik a leszerelés iránt, arra törekszünk, hogy együtte­sen bizonyos haladást érjünk el e probléma megoldásában. Feltételezhető, hogy a demok­ratikus erők megerősödése a legutóbbi parlamenti választá­sokon közreműködik ebben. A Szovjetunió mindig is hí­ve volt és ma is híve annak, „Az előadói beszéd — mon­dotta N. A. Bulganyin — a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetének, valamint pártunk tevékenységének mély­reható elemzésén kívül helye­sen és időszerűen felvetette, mélyrehatóan és sokoldalúan kidolgozta a marxista—leninis­ta elmélet igen fontos kérdé­seit — a szocialista és a kapi­talista világrendszer békés egymás mellett élésének kér­dését, azt a kérdést, hogy a jelenlegi korszakban lehetséges a háborúk megakadályozása, valamint a különféle országok szocializmusba való átmenete formáinak kérdését.“ N. A. Bulganyin ezután így folytatta: „Lenin és a leninisták szá­mára a marxista elmélet soha­sem dogma, hanem mindig a cselekvés vezérfonala volt. A Központi Bizottság beszá­molója e lenini követelmények szemDontjából példája a marxizmus—leninizmus ama aktuális kérdései bátor kidol­gozásának, amelyeknek a je­lenlegi körülmények között mind pártunk, mind a testvéri kommunista és munkáspártok szempontjából nagy elméleti és gyakorlati jelentőségük van. A Központi Bizottság beszá­molója pártunk jövő munkájá­nak olyan széleskörű program­ját vázolta fel, amelyet mélyen és szilárdan áthat az a meggyő­ződés, hogy a hatalmas ügy, amelyért harcolunk, a kom­munizmus ügye diadalmaskod­ni fog. És az, hogy a Központi Bizottság beszámolójának vitá­jában teljes egység, a Központi Bizottság politikai vonalának és gyakorlati munkájának lel­kes támogatása nyilvánult meg, e vonal helyességét, e munka termékenységét, pár­tunk gránitszilárd egységét és hatalmas erejét tanúsítja. A Központi Bizottság mun­kája a legutóbbi években azért volt termékeny, mert a Köz­ponti Bizottság szüntelenül kö­vette a pártunk kollektív veze­téséről szóló lenini útmutatáso­kat. A párt Központi Bizottsága és elnöksége élesen elítélve a marxizmus—leninizmus szelle­mével ellentétes, attól idegen személyi kultuszt, minden kér­dés eldöntésében, akár a nem­zetközi politikára, akár orszá­gunk belső helyzetére, akár a párt belső életére vonatkozott is az, tényleg megvalósította a kollektív vezetés elvét. Min­den fontos határozatot sok­oldalú és bíráló eszmecsere után hozott. A kollektív vezetés lenini el­veinek és a pártélet szabályai­nak további megtartása ko­moly hibáktól óvja meg a pár­tot és biztosítja számunkra a kommunista építés új sikereit. Pártunk a széles néptöme­hogy fejlessze baráti kapcso­latait minden országgal, le­gyen szó nagyról vagy ki­csinyről. A többi között re­méljük, hogy mód van ilyen viszony kialakítására Török­országgal, Iránnal, Pakisztán­nal és Japánnal is. Egészen bi­zonyos: ezeknek az országok­nak a létérdekeivel összhang­ban van az, hogy jó viszony­ban álljanak a Szovjetunió­val. Pártunk és szovjet kormá­nyunk arra törekedett, hogy a békeharc frontját a lehető legnagyobb mértékben kiszé­lesítse, s evégett e harcot a nemzetközi feszültség enyhíté­sének zászlaja alatt indította el. E politika — a nemzetközi feszültség enyhítésének politi­kája, a béke-harc sajátszerű megnyilvánulása a jelen kö­rülmények között. A nemzet­közi feszültség enyhítésének politikája a békeharc leg­közérthetőbb és legrugal­masabb formája, s az adott kö­rülmények között a legna­gyobb lehetőséget nyújtja ar­ra, hogy ebbe az ügybe, füg­getlenül a politikai nézetek eltérésétől, bevonják a külön­böző társadalmi rétegeket. Ez a politika azáltal, hogy fel­öleli a gazdasági és kulturális érdekeket egyaránt, nemcsak az állami és a társadalmi szer­vek, hanem a magánszemélyek kapcsolatait is, kiterjeszti a békeharcot a szokott határo­kon túlra is. gekkel való megbonthatatlan kapcsolatból meríti erejét, A szovjet emberek tudják, hogy a párt mindenekelőtt a nép ja­vával, nagy hazánk felvirágzá­sával törődött és törődik. Ezért a szovjet nép határtalanul bí­zik szeretett pártjában és ma­gabiztosan követi a győzelmes kommunista építés útján. A Szovjetunió Kommunista Pártja azt vallja, hogy tevé­N. A. Bulganyin ezután rá­mutatott a népgazdaság vala­mennyi ágának fejlődésében elért nagy sikerekre amelyek a hős szovjet nép önfeláldozó munkájának és a kommunista párt hatalmas szervezőmunká­jának eredményeként jöttek létre: „A párt XIX. kongresszu­sán az ötödik ötéves tervről elfogadott irányelveket sikere­sen teljesítettük, és sok fon­tos mutatószám szerint túltel­jesítettük.” „A párt dicső munkásosztá­lyunk, mérnökeink és techni­kusaink munkaaktívitására támaszkodva az ötödik ötéves tervben a szocialista ipar új hatalmas fellendülését valósí­totta meg. Az ötéves tervben az ipari termelés növekedésé­ről előírt feladatot határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítettük. A nép­gazdaság fejlődése akárcsak az előző ötéves tervekben, a legutóbbi ötéves tervben is a nehézipar elsődleges fejlődé­se alapján történt: a nehéz­ipar termelése nagyobb mér­tékben nőtt. mint amennyit az ötéves terv előírt. A köz­szükségleti cikkek termelésé­nek ötéves tervét is túlteljesí­tettük. A mezőgazdaság a legutóbbi ötéves terv során lassabban fejlődött, mint ahogy azt a párt XIX. kongresszusának irány­elvei előírták, és ezen a terüle­ten nem teljesítettük az ötéves terv feladatait. A mezőgazdasági termelés az SZKP Központi Bizottságának ülésein hozott intézkedések megvalósítása eredményekép­pen 1955-ben előrehaladt. Most szilárd meggyőződéssel mond­hatjuk, hogy megvannak azok a feltételeink, amelyek e fon­tos népgazdasági ág gyors fel­lendítésére szükségesek.“ „Az elmúlt ötéves tervben komoly eredménye*:et értünk el a kulturális építés területén. Alapjában teljesítettük a XIX. pártkongresszxis irányelveit az általános középfokú oktatásra való áttéréssel kapcsolatban a köztársasági fővárosokban és az ország nagyobb városaiban. Főiskoláink számos szakembert képeztek 'ki. Uj, jelentős ered­A nemzetközi feszültség enyhítéséhez nemcsak a dip­lomaták és a politikusok já­rulhatnak hozzá, hanem a gazdasági szakemberek és a kultúra művelői is, akár mint államuk hivatalos képviselői, akár pedig mint olyan magán­emberek, akik elősegítik az országok baráti kapcsolatai­nak és együttműködésének ki- fejlesztését az állami, a társa­dalmi és a magánélet valami­lyen területén. Az agresszív körök nem ok nélkül tesznek annyi lépést a kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének meg­akadályozására. Persze nem véletlen az sem, hogy néme­lyik országban oly sok aka­dályt emelnek a leghagyomá­nyosabb tudományos; műszaki és általában a kulturális kap­csolatok fejlesztésének útjába. Beszédének befejező részé­ben Molotov kijelentette: Pártunk és a szovjet kor­mány mindig híven őrzi a béke érdekeit. Hazánk külpolitiká­ját a kommunista párt és a Központi Bizottsága irányítja. Elsősorban ez biztosítja a sike­reket a Szovjetunió nemzet­közi helyzetének megerősítésé­ben és a világ békéjének meg­védésében. (Taps.) Mind az ország életében ki­vívott komoly sikereink, mind a fontos külpolitikai eredmé­nyek azzal függenek össze, hogy a Központi Bizottság a XIX. pártkongresszus után megvalósította a kollektív ve­kenységének nincs nagyobb el­ismerése, mint a nagy néptö­megeknek ez a határtalan bi­zalma és támogatása. De a nép bizalma sokra is kötelezi pár­tunkat. Nem szabad megszé­dülnünk a sikerektől, nem sza­bad önelégültségbe és közö­nyösségbe esnünk, hanem még jobban kell dolgoznunk, a nép­hez még közelebb kell lennünk — ez a feladatunk.“ menyeket ért el a szovjet tudo­mány, tovább növelte szerepét a gazdasági és kulturális építő­munkában. Megnövekedett tu­dományunk nemzetközi tekin­télye, kibővültek és megszilár­dultak a szovjet tudósok kap­csolatai más országok tudósai­val.’“ N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy külkereskedelmi té­ren a Szovjetunió tovább foly­tatta azt a politikát, amelynek célja a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítése minden országgal. 1955-ben a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma majdnem kétszer ak­kora volt, mint az 1950. évi. A népi demokratikus országokkal folytatott külkereskedelem 1955-ben elérte a 19 és fél- milliárd rubelt, az 1950. évi 10,6 milliárd rubellel szemben. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy egyes kapitalista or­szágokkal a kereskedelem ked­vezőtlen feltételek között folyt, mert „az, Amerikai Egyesült Államok és nyomására több nyugat-európai ország is meg­különböztető intézkedéseket foganatosított a Szovjetunióval való kereskedelem korlátozása, sőt beszüntetése céljából“’. En­nek ellenére mégis jelentős volt sok kapitalista ország érdeklő­dése saját áruinak a Szovjet­unió számára való eladása és szovjet áruk vásárlása iránt, így ezekkel az országokkal a Szovjetunió kereskedelme nem csökkent, sőt lényegesen növe­kedett „Az ötödik ötéves terv ered­ményes megvalósulásával — mondotta N. A. Bulganyin — hazánk nagy lépést tett előre a szocializmusból a kommuniz­musba való fokozatos átmenet A hatodik ötéves N. A. Bulganyin így fogal­mazta meg a hatodik ötéves terv főfeladatait: „A Szovjet­unió hatodik ötéves népgazda­ságfejlesztési tervének fő fel­adatai megszabják, hogy a ne­hézipar elsődleges fejlesztése, a szüntelen technikai haladás és a munka termelékenységénék fokozása alapján biztosítsuk a népgazdaság minden ágának további hatalmas fejlődését. zetés lenini elvét. (Taps.) A Központi Bizottság az egész párt támogatásával szembe­szállt a marxizmus—leniniz- mustól idegen személyi kul­tusszal, amely egy bizonyos szakaszban oly kedvezőtlenül hatott. Mély meggyőződésünk, hogy a jelen kongresszus teljes egészében jóváhagyja ezt az elvi álláspontot. (Taps.) Molotov ezután rámutatott, hogy a párt vezetősége a nem­zetközi feszültség enyhítése és a szovjet állam pozícióinak megerősítése végett valóban merész kezdeményezéseket és számos fontos lépést tett, majd ismertette a szovjet állam és a párt vezetőinek legutóbbi külpolitikai tevékenységét. Végül ezt mondotta: A Szovjetunió együtt a szo­cialista tábor többi országával a békéért és a kommunizmus diadaláért vívott harc élvona­lában küzd. Soraink még so­hasem voltak ennyire össze- forrottak, még sohasem volt ilyen erős a végleges győze­lembe vetett hitünk. (Viharos taps.) Eddigi és jövőbeni győzel- •meink zászlaja a marxizmus —leninizmus lobogója. E zászló alatt haladunk előre, újabb sikereinknek és a kommuniz­mus győzelmének biztos tuda­tában. Nagyszabású épitőmunkánk és következetes békeharcunk összhangban van minden nép, az egész emberiség érdekeivel. (Viharos, hosszan tartó taps.) útján. Jelentősen megnöveke­dett a szovjet állam gazdasági és védelmi ereje, megszilár­dult nemzetközi helyzete. Az ötödik ötéves tervben a Szovjetunió nem csupán a gaz­dasági és kulturális építőmun- káb^n ért el kimagasló sikere­ket. hanem békeszerető külpo­litikája folytatásában, a nem­zetközi feszültség enyhítéséért, az egész világ békéjéért ví­vott harcban is. A szóban forgó idő alatt még jobban összeforrott és megszi­lárdult a nagy szocialista tá­bor.“ „Az ötödik ötéves terv tel jesítésének eredményei nagy örömmel töltik el a szovjet embereket, hűséges barátain­kat: a szocialista tábor orszá­gainak dolgozóit és az. egész haladó emberiséget. Ezek az eredmények a dolgos szovjet nép megfeszített, nagy mun­kájának gyümölcsei, a szovjet nép munkájáé, amelyet a kommunista párt. élén lenini Központi Bizottságával. lelke­sít és vezet.“ „Terveink realitását az élet igazolta — mondotta ezután N. A. Bulganyin. — A Szovjet­unió minden ötév'- érv után gazdasági fejlődésének új fo­kára emelkedett, gazdagabb és erősebb lett. nemzetközi te­kintélye egyre inkább nőtt. A szocialista tervgazdaság fölé­nye lehetővé teszi számunkra, hogy a gazdasági és a kultu­rális építés egyre átfogóbb fel­adatait tűzzük magunk elé A Szovjetuniónak, amikor hozzálát a hatodik ötéves terv megvalósításához, hatalmas és sokoldalúan fejlett szocialista termelése nagy anyagi erőfor­rásai és ami különösen érté­kes, mind városban, mind fa­lun, sok szakképzett kádere van. Országunk most már első­rendű nehéziparral rendelke­zik. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy gyors ütemben fejlesszük nemcsak a termelő- eszközök. hanem a közszük­ségleti cikkek termelését is, jelentősei, megsokszorozzuk a társadalmi gazdagsá­got és ezzel új sikereket aras­sunk a kommunista társada­lom építésében.“ terv fő feladatai megvalósítsuk a mezőgazdasági termelés gyors fellendülését, ás ezen az alapon a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentős emelke­dését érjük el”, N. A. Bulga­nyin rámutatott a technika pá­ratlan arányú fejlődésére a ter­melés minden ágazatában, megállapította, hogy ez korunk jellemző vonása, maid így folytatta: ..Míg a XIX. század elsősorban a gőz százada volt, addig a XX. század, a villamos- sáp százada, a szemünk előtt kezd az atomenergia századává válni, azé az energiáé, amely a termelőerők fejlődésének ha­tártalan lehetőségeit rejti ma­gában. A XX. század legnagyobb felfedezését, az atomenergiát, nekünk kommunistáknaik tel­A hatodik’ ötéves terv meg­valósítása fontos szakasza lesz a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megol­dásában. E feladat az, hogy „történelmi szempontból rö­vid idő alatt a béíkés gazdasági verseny útján az egy főre eső termelés szempontjából utol­érjük és elhagyjuk a legfejlet­tebb kapitalista országokat N. A. Bulganyin foglalkozott ezután a szocialista tábor szu­verén országai között fennálló, a kölcsönös baráti ewüttmű- ködésen alapuló gazdasági kapcsolatokkal. „Ennek az együttműködésnek a területei kiterjedtek és sokrétűek. Ez országok együttműködése ab­ban jut kifejezésre, hogy a kö­zös érdekeknek megfelelően a legésszerűbben használják ki gazdasági erőforrásaikat és termelési kapacitásaikat, ko­ordinálják az egyes népgazda­sági ágak fejlesztési terveit, megvalósítják a termelés sza­kosítását és kooperációját, ki­cserélik tudományos, műszaki vívmányaikat és élenjáró ter­melési tapasztalataikat stb. Ez a baráti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a forrása a válságoktól, a mun­kanélküliségtől és a kapita­lista rendszer más jellegzetes, gyógyíthatatlan bajaitól men­N. A. Bulganyin elmondotta, hogy ...az irányelvek tervezete előírja, hogy az ipar termelé­sének a hatodik ötéves terv folyamán hatvanöt százalék­kal kell emelkednie. Ez azt je­lenti, hogy 1960-ban — a ha­todik ötéves terv utolsó évé­ben — hazánkban háromszor akkora lesz az ipari termelés, mint 1950-ben, és 5.3-szer ak­kora, mint 1940-ben, a háború előtt.” „A hatodik ötéves terv leg­fontosabb feladatai az ipar te­rületén abban állanak — foly­tatta N. A. Bulganyin —, hogy elsősorban vigyük előre a vas- és színesfémkohászat, az ás ványolajipar. a szénbányászat és a vegyipar fejlődését, bizto­sítsuk az erőműépítés mindent megelőző ütemét és a gép­gyártásnak, különösen a mű­szakilag tökéletes szerszámgé­pek. kovácsoló, és sajtoló­gépek, automatizálási betende zések és műszerek gyártásá­nak gyors fejlődését.“ A hatodik ötéves tervben a termelési eszközök termelése hozzávetőleg 70 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése mintegy 60 százalékkal emel­kedik. A Szovjetunió 1960-ban több acé't. villanyenergiát, ce­mentet és üzemanyagot fog gyártani, illetve termelni, mini ma Anglia. Franciaország és Nyugat-Németország együtt­véve. Az ipari termelés volu mene tekintetében a Szovjet­unió jelentősen megközelíti az Egyesült Államokat., A Szov­jetunió 1960-ban 53 millió ton­na nyersvasat, 68 300 000 tonna acélt, 52 700 000 tonna henge­relt árut fog termelni. A szénkitermelést 1960-ra 1955-höz képest 52 százalékkal. A szónok a továbbiakban a vegyipar fejlesztéséről, az épí­tőanyagok gyártásának növe­léséről, a fa. és papíripar, va­lamint a fafeldolgozó ipar fej­lesztéséről beszélt. ..A hatodik ötéves tervben —- folytatta N. A. Bulganyin — meg kell oldani a könnyű- és az élelmiszeripar kivétel nélkül valamennyi ágának széleskörű fejlesztését. Ezzel újabb nagy lépést teszünk elő­re a kereskedelemnek iparcik­kekkel és élelmiszerekkel va­ló ellátásában. Ehhez minden feltétel megvan'“. Az élelmi- szeripari dolgozóknak nagy­jesen annak az ügynek a szol­gálatába kell állítanunik, amelynek megvalósítása pár­tunk végső programcélja — a kommunizmus felépítésének szolgálatába.1’ N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy az atom­erő békés felihasználásában a Szovjetunió a többi ország előtt halad, majd ezt mondta: „Ezt a vezető helyet a jövőben is szilárdan meg kell tartanunk.”­tes szocialista világrendszer növekvő és izmosodó gazdasá­gi erejének. A tőkés viszonyok uralmi szférája jelentősen szűkült, amikor a második világhábo­rú eredményeként, országok egész sora vált ki. a kapitalis­ta rendszerből. Különös je­lentősége van annak a tény­nek is, hogy szemünk előtt hull szét az imperializmus gyarmati rendszere, amelynek elkerülhetetlen összeomlását Lenin oly világosan előre lát­ta. A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ilymódon óriási előnyökkel rendelkezik a kapitalizmussal folytatott gaz­dasági versenyben. Ezek közül az előnyök közül az a döntő, hogy a szocialista gazdasági rend a termelőerők fejlődésé­nek tág lehetőségeit biztosítja, széleskörű lehetőségeket nyújt ahhoz, hogy a társadalom ösz- szes anyagi javait és szellemi értékeit alkotó dolgozó milliók tehetsége és képességei kivirá­gozhassanak.“ „A kommunista pártnak — mondotta N. A. Bulganyin — és az egész szovjet népnek szi­lárd meggyőződése, hogy a két rendszer történelmi versengé­sében a szocialista rendszer lesz a győztes, mert az a hala­dóbb” a kőolajkitermelést 91 száza­lékkal. a gázgyártást közel négyszeresére szándékoznak növelni. 1960-ra 593 millió tonna szén kitermelését terve­zik, 135 millió tonna kőolajat kell nyerni. Adva vannak a feltételek a kőolajipar gyors fejlesztéséhez. Uj olajlelőhelye­ket fedeztek fel és kezdtek ki­aknázni, ennek eredménye­képpen az iparj kőolajtartalé­kok a háború utáni években több mint négyszeresükre emelkedtek. 1960-ban az or­szág egész kőolajtermelésének 75 százalékát az Uraiban és a Volga mellékén kell nyerni. A hatodik ötéves terv elő­írja, hogy biztosítani kell a vil­lamos erőmüvek kapacitásának gyors növelését. Ezért, amíg az ipari termelést 65 százalékkal kell emelni, addig a villamos­energiatermelést 88 százalék­kal kell növelni. A vízerőművek kapacitása az ötéves terv idején 2,7-sze­resre növekszik. A Szovjetunió európai részén befejezik a kuj- bisevi, a gorkiji, a sztálingrádi, a molotovj és a votkinszki víz­erőmű építését, s ezenkívül megkezdik a szaratovi. a cse- bokszari és az alsókámai víz­erőmű építését. Szibériában grandiózus erőművek épülnek: az Angarán a bratszki és a Jenyiszejen a krasznojarszki, amelyek mindegyikének kapa­citása 3 200 000 kilowatt. A tervek szerint a Szovjetunió európai részén egységes áram- szolgáltató rendszert létesíte­nek. megvetik a közép-szibériai egységes áramszolgáltatási rendszer alapiát. A terv elő­irányozza több atomerőmű épí­tését. amelyek összkapacitása f—9 1 millió kilowatt.. mértékben fokozniok kell á húsáruk, zsiradékok, tejtermé­kek, haláruk. cukorfélék és édesipari gyártmányok, vala­mint a konzervek termelését; Ezzel kapcsi latban sok új gyá­rat kell majd építeni. A köz­szükségleti cikkeket gyártó üzemek dolgozóinak .több mint másfélszeresbe kell növelniük a lábbelik és a konfekciós áruk gyártását. nagymérték­ben fokozniok a lenszövetek és különösen a kiváló minőségű gyapjúszövetek gyártását, mert ezekből a keresletet nem >-lé­(Folytatás a negyedik oldalon) X. A- Bulganyin elvtársim k9 a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Az ötödik ötéves tervben a szocialista ipar új hatalmas fellendülését valósítottuk meg Egyre szélesedik a szocialista tábor szuverén országai közötti baráti együttműködés Az 1960-as terv: 68,3 millió tonna acél A műszaki fejlesztés elszakíthatatlan kapcsolatban áll a villamosítással

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom