Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-15 / 13. szám

VILJg PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOBÁD NÚGROD IaZ MDP f' vJÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | XII. ÉVFOLYAM. 13. SZ. 4M. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. FEBRUÁR 15. I Új szénkombájn a Szovjetunióban * A .Bányászfény“ gyárban ♦ j elkészült az új „KSz—2” típu- ; sú szénkombájn, amelyet ki is J próbáltak. Ezt az eredeti gépet ♦ a Sztazsevszkij fivérek lalál­5 ták fel: Nyikolaj és Borisz. Az ♦ ♦ új kombájn, vagy ahogy ne- { vezni szekták a „Sztazsevsz- J kij-féle gyalu” a front egész | hosszában helyezkedik el. Egy J gombnyomásra működni kezd j a tömör fejtöfej, amely folya- j matosan végig megy a front- : homlok mentén és 20 centimé­A „KSz—2” kombájnnak más előnyei is vannak. Azon-- kívül, hogy nagymértékben fokozza a termelékenységet, egy tonna kibányászott szénre számítva negyedannyi villas mosenergiát fogyaszt. Egészen más látványt nyújt most maga a front is. Az új kombájn után mozog az acéltámgeren- da, amely biztonságossá teszi a bányász munkahelyét. Az új szénkombájn megal- kutasában tevékeny részt vets Jks iplcs€*bh sátánért Tegye a szívére a kezét, aki azt meri mondani, hogy nem fogja el kellemes érzés, ami­kor megdicsérik. Mondjuk csak meg őszintén: egy-egy dicsérő szó után úgy érzi magát az ember, mintha legalább is egy arasszal megnőtt volna. A ki­érdemelt -dicsérőszónak ösz­tönző, serkentő hatása van a megdicsértre, de új erőt ad az még a fáradtnak, a csüggedő- nek is. És most mi dicsérni akarunk. Dicsérni azokat, akik a dicsé­rő szóra rászolgáltak, dicsérni ezer és ezer nógrádi bányászt, aknászt, mérnököt, üzemveze­tőt, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt dolgozóit és vezetőit. Dicsérni azokat, akik a párt útmutatását követve január­ban, a második ötéves terv első hónapjában nemcsak a mennyiségi terv teljesítése te­rén jeleskedtek, hanem az ön­költségi terv betartásáért is becsülettel harcoltak. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetői, a termelékeny­ség emelkedésének és az ön­költség csökkentésének érde­kében olyan tervet dolgoztak ki, amely előírja, hogy 1956- ban a gépi réselés és gépi rakodás mennyiségét duplájá­ra kell emelni az 1955. évinek. Minthogy a gépi réselés és ra­kodás termelékenyebb a kézi­munkánál, így a megduplázott gépi munka, a termelékenység növelése mellett, az önköltség csökkentésének ügyét is szol­gálja. A műszaki dolgozók terve január hónapban való­sággá vált. Sőt a níegnove- kedett gépi réseléssel jövesztett szénmennyiség januári tervét 130,4. a géppel felrakott szén­mennyiségi tervet pedig 133,6 százalékra teljesítették. Emellett a tröszt vezetői már az elmúlt év végén olyan irányban kezdték vezetni az anyagfelhasználást is, hogy az a személyi érdekeltség elvé­nek érvényesülése mellett szintén az önköltség csökken­téséhez vezessen. Rendelkezést adtak ki, hogy a tudományo­san kidolgozott robbanóanyag felhasználási normát minden körülmények között be kell tartani. Az a csapat, amely a tervezett robbanóanyagnál ke­vesebbet fogyaszt megszabott mennyiségi tervének teljesíté­séhez, a megtakarított rob­banóanyag értékét kapja meg. Aki pedig az előírtnál több robbanóanyagot használ fel, az a felhasznált többletet saját pénzéből köteles megtéríteni. Kezdetben merültek fel ugyan problémák a korlátozó intézkedés hatására, de az új tervévben már nagyszerű ered­mények elérésére vezettek. Szurdok üzemnél például Kazinczi László csapata ja­nuárban 126 kilo,gramm rob­banóanyagot takarított meg és ezért megtakarítás címén 1197 forintot oszthattak szét maguk között a csapat tagjai. Ugyan­itt Radics János csapata 1121 forintot kapott robbanóanyag megtakarítás címén. Margit- táró üzemnél Manyasz József csapata 406, Csomány József csapata 390, Romasz Gyula csapata pedig 361 forintot ka­pott a megtakarított robbanó­anyag után. De százával van­nak olyanok a nógrádi szén­medence bányászai közül, akik­nek neve után a szakmány- könyv szélén hasonló számok dicsérik takarékos munkáju­kat. Mátranovákon január hó­napra egy vagon szén kiter­meléséhez 3 kilogramm rob­banóanyag felhasználást ter­veztek, de a tröszt műszaki osztálya segítségükre sietett és egyheti kísérletezés után a fúrólyukak helyes telepítésé­vel megállapították, hogy a tervezettnél jóval kevesebb robbanóanyaggal is ki lehet termelni egy vagon szenet. A mátranovákiak januári átlaga végül is 2,60 kilogrammra csökkent. A mi bányászaink, bánya­műszaki dolgozóink megértet­ték és tudják: nem m'ndegy az a mi népgazdaságunknak, hogy mennyibe kerül 1—1 tonna ki­termelt szén. minthogy nem mindegy a háziasszonynak sem, hogy egy darab tojást 2 forintért, vagy 1.50 forintért kapja-e. A mi becsületes dol­gozó népünk, s közte a bányá­szok is, spekulációnak tartják azt, amikor valaki a hivata­losan megszabott áron felül akar értékesíteni valamit. Meg­tanulták azt, hogy az áru érté­két a társadalmilag benne rejlő munka mennyisége szabja meg. Nos, a mi derék bányászaink ügyeltek arra, hogy betartsák a hivatalos mutatókat, hogy ne tenneljék magasabb áron a szenet, sőt minél kevesebb munkaerővel, kevesebb anyagfelhasználással juttassák a fogyasztó lehoz a tervezett szén menny iséget. Januárban, a másedik öt­éves terv első hónapjában a nógrádi bányászok 103,6 száza­lékra teljesítették a mennyi­ségi széntermelési tel'vet és emellett az egy vagon szén ki­termelésére tervezett 0,24 köb­méter bányafából 0,22 köbmé­tert használtak fel. Széldesz­kából 1 vagon szénhez 17 mé­ter volt a terv és helyette 14,4 méter lett a felhasználás. Rob­banóanyag-felhasználásuk az egy vagon szénre tervezett 2,4 kilogramm helyett 2,;» kilo­gramm. Ezek csak egyszerű számok ugyan, de hűen érzékeltetik bányászaink jó gazdálkodását. Hát még ha azt mondjuk, hogy az a vagononkénti 0,02 köbmé­ter bányafamegtakarítás ja­nuárban 513 köbméter bánya­fának felel meg és ha hozzá­tesszük. hogy az északi orszá­gokból jövő bányafáért köb­méterenként 30 kilogramm zsírt, vagy 72 kilogramm cuk­rot kell adnunk, ezt a megta­karítást akkor igazi, nagysze­rű eredménynek könyvelhet­jük el. Végsősoron tehát a megtakarított famennyiség 15 390 kilogramm zsírmegiaka- rítást jelent, vagy azt is mond­hatjuk, hogy bányászaink 36 936 kilogramm cukrot taka­rítottak meg államháztartá­sunknak. Érdemes elgondol­kozni rajta, hogy ez a hatal­mas zsír-, vagy cukormenijyi- ség — amit éppen bányászaink gazdaságos munkája következ­tében nem kell kiszállítanunk külföldre, mint a szükséges bányafa csereértékét — milyen jó hatással van a közellátásra, dolgozó népünk élelmiszer-el­látására. Hát nem illeti-e dicséret azo­kat az embereket, akik a ja­nuári tervük túlteljesítése mellett az anyagfelhasználás terén is ilyen szép, dolgozó né­pünket boldogító eredménye­ket harcoltak ki? Jó gazdálko­dása után a gazdasszonyt is megdicsérik. Dicsérje hát a jó bányászmunkát is ez az igazán szép és nagyszerű eredmény, Kedden megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa Moszkva, február 14­A TASZSZ jelenti: ♦ teres szénszeletet vág le. A le- J fejtett szén a nyílásokon ke­♦ resztül a kaparószalagra esik, {ahonnan lekerül a csillékbe. | Az új géppel naponta 2500— ; 3000 ionná szenet bányásznak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága} Ez több mint hatszorosa a közölte, hogy a XX. pártkongresszus február 14-én, kedden j ... ... ...,... délelőtt 10 órakor a nagy Kreml-palota üléstermében meg-1 ” 011 assz om aj i nyílt. »menyének. tek a kuznyecki villamosmo­torgyár munkásai, s nagy se­gítséget nyújtottak a gépter­vezőknek a „Bányászfény’* gyár szakmunkásai is. E gyár kollektívája elhatározta, hogy 1956 márciusára még két új kombájnt elkészít. . I ííl júniusi huitímsuiúnali végrehajtásáért h szécsényi II. Rákóczi Tsz $ a község dolgozó parasztjainak versenyfelhívása a megye termelőszövetkezeteihez, dolgozó parasztjaihoz Február 12-én, vasárnap dél­előtt nagyszabású gazdagyülés volt Szécsényben. A gazdagyű- lésen megjelentek a helyi párt, cl tanács vezetői, a pásztói Sza­badság Tsz és a dolgozó parasz­tok képviselői, valamint a Pásztói Tanács VB megbízottja. Részt vettek a gazdagyűlésen a ludányhalászi község dolgo­zó parasztjainak képviselői és a megyei tanács VB kiküldött­je. Továbbá részt vett Szé- csény község tsz-tagságának és dolgozó parasztságának nagy többsége. Tóth Sándor, a községi ta­nács VB elnöke üdvözölte a gazdagyűlésen megjelent ven­dégeket, majd megnyitotta a vitát, az 1956. évi termelési tervfeladatok végrehajtásáról. A vita közben született meg az a nagyszerű kezdeményezés, mely szerint a Rákóczi Tsz pá­rosversenyre hívta a pásztói Szabadság Termelőszövetkeze­tet, s a megye i'alamennyi szö­vetkezetét, míg a szécsényi egyénileg dolgozó parasztok Pásztó község egyénileg dol­gozó parasztjait, s a megye dol­gozó parasztjait. A pásztói Szabadság Tsz kép- viselője, a Rákóczi Tsz felhívá­sát elfogadta azzal, hogy feb­ruár 19-én közgyűlésen fogják megvitatni a felhívást. E köz­gyűlésre meghívják a szécsényi Rákóczi Tsz képviselőit. A Pásztó község egyénileg dol­gozó parasztjainak képviseleté­ben megjelent Tari Ferenc egyénileg dolgozó paraszt meg­hívta Szécsény község egyéni­leg dolgozó parasztjait a Pasz­tán tartandó gazdagyűlésre, ahol megtárgyalják a szécsé­ny iek versenyfelhívását. A gazdagyűlés meleg, baráti légkörben folyt le. A tsz-tagok és az egyénileg dolgozó parasz­tok ígéretet tettek: azon fog­nak dolgozni, hogy minél ma­gasabbra emeljék 1956-ban a növények hozamát. A II. Rákóczi Tsz versenyfelhívása Április 4 íis/.lclríérc : 1. A tavaszi munkák kr-n dulásáig a szövetkezet gazda­sági udvarát rendbetesszük, az istállók és az ólak belső me­szelését. fertőtlenítését elvé­gezzük. A kisebb mezőgazda- sági gépeinket, kéziszerszá­mainkat kijavitjuk, a hiányo­kat pótoljuk. 2. A tél folyamán összegyűlt istái lótrágyát részben a táb­lák szélére szarvasokba, rész­ben pedig a kapásnövér.roé* alá kihordjuk és a nitrogén­veszteség pótlására kh-ként 40 kilogramm pétisó kiszórásával, mihelyt a talaj állapota meg­engedi, azonnal leszántjuk. 3. Az őszi gabonavetések szükség szerinti hengerezését, fejtrágyázását, fogasolását, az arra legalkalmasabb időpont­ban maradéktalanul elvégez­zük. 4. A tavasszal vetésre kerülő kalászos vetőmagvak tisztítot- tan és csávázva kerülnek a talajba. A kapásnövények magvait és gumóit csak gon­dos átválogatás után használ­juk vetésre. A vetés előtt min­den növényféleség magvából próbacsíráztatást végzünk. 5. A magasabb cukorrépa­terméshozam érdekében káli- és szuperíoszfátos műtrágyá­zást használunk, valamint el­végezzük az őszi mélyszántás simítózását, mihelyt a talajra károsodás nélkül rá lehet menni. Csatlakozunk a 200 mázsás cukorrépatermelési mozgalomhoz. 6. Fokozott gondot fordítunk a friss istállótrágya további helyes, szakszerű kezelésére. Trágyatelepünket mindig nyir­kosán és tömötten tartjuk. Be­vezetjük a nyersfoszfátos is­tállótrágya erjesztést. 7. A tehénállományunknál bevezetjük az egyedi takarmá­nyozást. Ezáltal akarjuk elér­ni, hogy az egy tehénre eső évi tejhozam (borjútejjel együtt) meghaladja a 2500 li­tert. Augus/.ius 120 (isztcleirrc: 1. A gabonaféléknél a gyom­irtást április 28-ig elvégez­zük. részben kézierővel, na­gyobb részt pedig vegyszeres védekezéssel. Az őszi és a ta­vaszi gabonaféleségeinket úgy ápoljuk, hogy termésátlagaink cot t*H ír halíKt.iá-lc f*zJí a szintet, amivel az J956. évi országos mezőgazdasági kiállí­táson részt lehet venni. Részt kívánunk venni az országos gabonatermelési versenyben is és annak versenypontjait magunkévá tesszük úgy, hogy a párt- és a kormány hatá­rozatában meghatározott 3 százalékos termésátlagemelést túlszárnyaljuk. 2. A burgonya helyes ülteté­sénél figyelembe vesszük, hogy holdanként legalább a 22 000 tőszám meglegyen és ennek ér­dekében az ültetésnél a 60X40 centiméteres sor- és tőtávolsá­got betartjuk. 3. A magasabb kukorica­termelés érdekében 17 holdon négyzetes vetést alkalmazunk 75X75 centiméteres kötésben egyszálas műveléssel és péti­só fejtrágyázásával. Kukori­cánkat két alkalommal tőkö­rüli kézikapálásban és ahány­szor a gvomosodás mértéke, valamint az esetleges talaj- tömődés megköveteli gépi és fogatos kapálásban részesít­jük. Az elmúlt évhez hason­lóan csatlakozunk az országos kukoricatermelési versenyhez, a 30 mázsás kukoricatermelé­si mozgalomhoz. 4. A vetési határidőket az MT határozat szerint megálla­pított határidők előtt három nappal előbbrehozzuk. 5. A cukorrépavetésünknél nemcsak a helyes vetéssel, ha­nem a helyes egyeléssel kí­vánjuk elérni a kataszteri hol­danként! 70 OOO tőszámot, ugyancsak a 200 mázsás ter­més elérése érdekében cukor­répánkat állandóan gyommen­tesen tartjuk. 6. A takarmánytermesztés­nél a kaszálásokat időben vég­rehajtjuk, a szárítást és bog­lyazást, valamint a területről való leszállítást a kaszálástól számított egy héten belül el­végezzük. A pillangósok tarló­ját minden kaszálás után fo- gasoljuk. A rétikaszálási mun­kákat a gépállomás segítségé­vel hajtjuk végre s veszteség- mentesen takarítjuk be. Ügye­lünk a kazlak helyes összera­kására és azokat a szénabeta- karítá' után a beázás ellen szalmatakaróval lefedjük. 7. Az aratásra való felkészü­lésnél a munkák időbeni meg­kezdési* érdekében figydőo^cl- gálatot szervezünk. Az aratást“ kombájnnal végezzük. Az eset­leges megdűlés esetén azon­ban már jó előre úgy szer­vezzük meg a kézimunkaerőt is, hogy az aratási munkála­tok zavartalanul folyjanak. Nagy gondot fordítunk a kom­bájnnal elcsépelt gabonafélék utánszárítására, s ennek ér­dekében kombájnszérűt létesí­tünk. Az egész évi munka fo­lyamán már a tavasszal meg­tervezett brigádokra és mun­kacsapatokra fogunk támasz­kodni. 8. Aratás után a tarlóhán­tást kh-ként 40 kilogramm pétisó kiszórásával azonnal végrehajtjuk azokon a terüle­teken, ahol felülvetés nem történt. \ovnii liri' 7 tiszteletére : 1. A kapásnövényeket a legkisebb veszteséggel takarít­juk be s biztosítjuk a szaksze­rű tárolást. Az őszi vetésű nö­vények talajelőkészítését már augusztusban megkezdjük és azt jó minőségű munkával továbbfolytatjuk. Gondosan megválasszuk az őszi kenyér­gabonavetés előveteményeit. s így az elvetendő kenyérga­bona vetésterület 50 százalé­kát pillangós után vetjük. Csak csávázott és tisztított ve­tőmagot vetünk, a vetéseket pedig teljesen vetőgéppel vé­gezzük. Az őszi vetésterv tel­jesítése érdekében az őszi bú­zát október 10-ig, az őszi ár­pát szeptember 10-ig elvetjük. 2. Az őszi betakarítási mun­kákat idejében, a növények beérésének megfelelően kezd­jük el és elsősorban azon nö­vények kerülnek betakarítás­ra. amelyek után őszi vetések következnek. A kukorica töré­sét nyomon követi a szárbeta­karítás. amit október 25-ig be- silózunk. 3. A nyár folyamán felgyü­lemlett istállótrágya kihordá­sát és alászántását legkésőbb november 15-ig elvégezzük. 4. Az őszi vetések alá nem került területeken az évelő te­rületek kivételével az őszi mélyszántást jó minőségben elvégezzük, a gépállomás segít­ségével. A tsz területén min­den talpalatnyi földet mély- szántunk. 5. Az állatállomány takar­mányellátásának biztosítása érdekében 10 kh takarmány­keveréket vetünk az ősszel. .1/ állóit enves/ú's terén : 1. A jelenlegi 29 darab anya­kocát ez évben kétszer fiaztat- juk és így 319 malacot neve­lünk fel. 2. A 13 darab tehén után 13 darab borjút s a 6 darab hasas üsző után ugyancsak 6 darab borjút nevelünk fel. 3. A birkaállományt 150-ről 200 darab anyára fejlesztjük. Az anyák után legalább 210 darab bárányt választunk lej A nyírósúlyt 3,8 kilogrammról 4 kilogrammra emeljük. A* ál Inni i begyűjtés terén: 1. Április 4-re évi sertésler- vünk 50 százalékát teljesítjük) Tojásból szintén ennyit telje­sítünk. A tejbeadási tervün­ket a havi ütemezés szerint pontosan teljesítjük. Évi vá­gómarha kötelezettségünket beadjuk. 2. A kenyér- és takarmány­beadási kötelezettségünknek a cséplőgéptől 100 százalékban eleget teszünk. 3. A még hátralévő sertés­beadási tervünket teljesítjük) A baremfibeadási kötelezett­ségünknek 80 százalékban te­szünk eleget. A tejbeadást ha­vonként teljesítjük. 4. November 7 tiszteletére vállaljuk az őszi kapásnövé­nyek beadását, október 30-ra teljesítjük. A baromfibeadási kötelezettségünkből fennma­radt 20 százalékos beadási ter­vet is teljesítjük. November 7 tiszteletére tehát az egész évi beadási kötelezettségünknek, a tej kivételével eleget teszünk) A Központi Vezetőség és a Minisztertanács határozatát a tsz-mozgalom fejlesztésével kapcsolatban a dolgozók kö­zött fokozott mértékben tuda­tosítjuk. szervezettebb, agitá- ciós munkát folytatunk és vál­laljuk. hogy a tsz minden egyes tagja az őszi munkák beindulásáig két dolgozó pa­rasztcsaládot szervez be a ter­melőszövetkezetbe. OkosI József tsz-e lnök Jászberényi Pál tsz párttitkár Galesik Gyula tsz-tag ifj. Bozó Istvánná tsz-tag ifj. Varga Pál tsz-tag Dancsok József tsz-tag (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom