Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-11 / 12. szám

4 SZABAD NOGRAD 1956. február 11. SZßBfib NÓGRAft Élénk versenymozgalom Nógrád megye kisipari termelőszövetkezeteiben A Nógrád megyei kisipari termelőszövetkezetekben az új tervévben tovább fejlődött a versenymozgalom. Az első ne­gyedév versenyfelajánlásai, amelyek április 4. tiszteletére születtek, biztatóak és minden remény megvan arra, hogy túl is teljesítik azokat. Különösen szépek a salgó­tarjáni Lakáskarbantartó Ktsz felajánlásai. A szövetkezet dolgozói felajánlották, hogy első negyedévi tervüket 2,5 százalékkal túlteljesítik, anyagtakarékosságukat 0.5 százalékkal növelik, önkölt­ségüket 1.5 százalékkal csök­kentik és munkaidő kihaszná­lásukat 1 százalékkal növelik. A salgótarjáni Cipész Ktsz- ben is élénk a versenymozga­lom. Nincs dolgozó, aki ne volna párosversenyben vala­melyik munkatársával, és a részlegek versenyét is meg­szervezték. A salgótarjáni Cipész Ktsz legjobb dolgozói kihívták pá­rosversenyre a pásztói Vegyes Ktsz dolgozóit: Pálkerti Gyula Fösvény Istvánt. Fekete László Nagy Istvánt, Sajbán Rezső Dombóvári Lászlót, Balázs Fe­renc Erdős Lajost, Tarjáni András Széles Jánost, Magyar Lajos Sztrelnyik Jánost, ugyancsak két tarjáni cipész: Kolláth Bálint és Szabó Lajos, a balassagyarmati Cipész Ktsz- től versenyre hívták Balázs Bélát, illetve Assóth Bálintot. A nagybátonyi Ruházati és Szolgáltató Ktsz dolgozói fel­ajánlották, hogy évi tervüket december 20-ig befejezik és 10 százalékkal túlteljesítik azt. A ktsz-ben verseny indult a Legjobb ifjúmunkás cím el­nyeréséért. Rendszeresen szerveznek munkamódszerát­adásokat és azt akarják elérni, hogy senki ne legyen a szö­vetkezetben, aki 100 százalék alatt teljesíti tervét. A szövet­kezet dolgozói az önköltség csökkentésében is figyelemre­méltó vállalást tettek. Az ismertetett felajánlások tényleg biztatóak, ahogy cik­künk elején is megállapítot­tuk, és ha a megvalósítás is olyan szép lesz. mint a felaján­lás, a KISZÖV dolgozói to­vább erősítik a kisipari ter­melőszövetkezeti mozgalmun­kat. GÓCS TIBOR, a termelési és szervezési osztály vezetője. Nőtincs életéből Nőtincs község életéről szóló tudósításomat jó hírekkel kezdhetem. Nem azért, mintha már minden a legjobban men­ne, sehol sem lenne lemaradás, hanem azért, mert az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy erősödik az állampolgári fegyelem a községben. Az 1955-ös év második fél­évében az adófizetési tervet már 100 százalékon túl teljesí­tettük és a község a szokásos 24—25. helyről a 8-ra került a járásban. Az évi adónál még van egy kis lemaradás, de ha az idei évben végig olyan jól megy, mint ahogy kezdődött, akkor az idén már nem lesz. A biztosítási díjjal is túl va­gyunk már az 50 százalékon. Ez nagy szó nálunk, ahol az elmúlt években ez is nehezen ment. Az elmúlt évekhez vi­szonyítva eredményes volt a békekölcsön-jegyzés is. A járásban harmadiknak fi­zették be községünk dolgozói a jegyzett összeget. Ezek mind biztató jelei an­nak, hogy erősödik a község lakosságának kötelességérze­te és öntudata. A sokat emlegetett Lenin út építése most szünetel. De az előkészületek folynak. A rossz idő . ellenére a kőfuvarozás nem szünetelt. Már minden kő a helyszínen van. Az őszi vetéstervet hiány­nyal zártuk a múlt évben. De már most olyan nagy az ér­deklődés a tavaszi búza után, hogy minden bizonnyal túl fogjuk teljesíteni kenyérga­bona vetéstervünket. Sokan akarnak tavaszi árpa vetőmagot is cserélni. Erre mód is van, cserevetőmagot kapunk. A beadás is elég jól indult az idén. Ha ilyen tempóban megy végre, sikerül az év vé­gére letörleszteni a sok évről áthozott hátralékot. Mert saj­nos volt ilyen is. De év végére ennek már csak az emléke lesz meg. KURIS GÁBOR Nőtincs. A tbc elleni küzdelem társadalmi ügy \ felszabadulás előtt ha­^ zánkban évente 15 000 ember halt meg gümőkorban, s az elméleti számítások sze­rint körülbelül 340 000 volt a gümőkóros betegek száma. A kevésszámú, rosszul felszerelt tbc. gondozókban többnyire nem szakorvosok kezelték a betegeket. Mindezek mellett azonban legjobban hiányzott a tbc. elleni küzdelem alapja, a dolgozó nép megfelelő élet- színvonala. A gümőkór elleni harc élenjáró orvosai a fel- szabadulás előtt Korányi Fri­gyes és Fodor József voltak. Azonban az ő küzdelmük sem lehetett igazán eredményes korukban. A felszabadulás után íz or­szágnak mindössze 34 ii zii m ké­pes tbc. intézete maradt, ame­lyeknek száma ma már 181-re gyarapodott. A gondozók for­galma pedig tizennégyszeresé- re emelkedett. A tbc. elleni küzdelemben nagy segítséget jelentett az újszülöttek köte­lező BCG oltása. Bebizonyo­sodott, hogy a BCG-vel oltott gyermekeknél a gümőkór sok­kal ritkábban fordult elő. Kormányzatunk gondoskodá­sa a dolgozókról megnyilvánul abban is, hogy röviddel kipró­bálásuk után Magyarországon is megszervezte a tbc. elleni gyógyszerek nagy mennyisé­gekben történő gyártását, és azokat a tbc. gondozó intéze­tek részér?, bocsátotta. Meg ke/ emlékeznünk azok­ról az eredményekről, melye­ket e betegség elleni küzdel­münk során Magyarországon, majd konkrétabban Nógrád megyében értünk el. A gümő- kórban elhúnytak száma a múlthoz viszonyítva 75 száza­lékkal csökkent. Ez a változás Nógrád megyében is bekövet­kezett. A tbc. elleni küzdel­münk eredményét annak kö­szönhetjük, hogy a felszabadu­lás után a magyar tüdőgyógyá­szat haladó hagyományaiból a kiváló, külföldi szakemberek tudományos kutatásaiból kiin­dulva és a szovjet orvosok ta­pasztalatai nyomán korszerű színvonalra emeljük. Milyen intézkedések tették lehetővé megyénkben a válto­zást? Mindenekelőtt a tbc. gondozó intézetek hálózatát bővítettük ki. A felszabadulás után létesült a pásztói, a rétsá­gi és a modern felszerelésű szécsényi tbc. gondozó intézet. Míg a múltban csak néhány szakorvos volt megyénkben. Ma minden gondozóintézet élén tbc. szakorvos áll. Me­A. 200 munkaegységért mozgalom elindítójánál A 200 munkaegységért való mozgalom 1954-ben indult meg szerte a megyében, a dejtári József Attila Tsz dolgozó pa­rasztasszonyainak kezdemé­nyezésére, illetve még ponto­sabban Nagy Jánosné példa- mutatása nyomán. Nagy elvtársnő 1952-ben állt be a tsz-tagok közé és munka­egysége minden év zárszáma­dása után a 200—350 között ingadozott. De jó munkája eredménye meg is mutatko­zott tavaly, amikor az új öt helyiségből álló házuk fel­épült. Azonban a többi tsz- asszony sem maradt mögötte. Pedig favermek minden háznál volt, magának Nagy elvtársnő­nek négy aranyszőke kislá­nya. Ennek ellenére a szövet­kezet asszonyai helytálltak minden munkában. Így szüle­tett meg bennük a gondolat... de beszélje el inkább Nagy Jánosné. — A tsz-be lépésem után közvetlenül az a megtisztelte­tés ért, hogy a koppenhágai nőkongresszus tíz magyaror­szági küldötte között lehetem. A két, eseménnyel teli hét után újult erővel, lendülettel láttam munkához. Ebben az évben lett aztán legmagasabb a munkaegységem, 375. De asszonytársaim is mind szép teljesítményt érdek el. Azt gondoltuk, hogy ha eddig jó m-nkát végeztünk, ezután sem maradunk le, s a követ­kező évben elhatároztuk, hogy kihívjuk versenyre a járás, majd a megye tsz-asszonyait. Versenyfelhívásunk a 200 mun­kaegység teljesítését tűzte ki célul. A legtöbb község asz- szonyai csatlakoztak hozzánk, a levelek halmaza érkezett fel­hívásunkra szerte a megyé­ből. S mi megálltuk helyünket a versenyben, s a többi tsz asszonyainak munkája is fel­lendült, akik csak részt vettek a mozgalomban. — Azóta aztán járásunkban minden évben a mi tsz-ünk, a József Attila kezdeményezésé­re újult fel a 200 munkaegy­ségért való mozgalom. Ter­vünk, hogy az idén is tőlünk induljon ki, s eredményeink a versenyben a tavalyinál még jobbak legyenek, Rétsági asszonyok látogatása a tolmácsi Szabadság Tsz-ben (Tudósítónktól.) A múlt hónap végén kedves, baráti látogatást tettek Rétság község egyénileg dolgozó pa­rasztasszonyai a tolmácsi Sza­badság Tsz-ben. A tsz-asszo- r.yok nagy szeretettel fogadták a 12 tagú küldöttséget. Lelke­sedéssel, s egy kicsit dicseke- déssel mutatták szövetkezetü­ket, a rétsági asszonyok pedig ez alkalommal még jobban megismerkedtek a tsz-ben dol­gozók életével, jómódjával. A tsz elnöke, Botlik elvtárs ismertette a vendégek előtt szö­vetkezetük megalakulásának nehézségeit, majd a fejlődést, s azokat a szép eredményeket, amelyeket azóta a tagság elért. — Az 1954-es évben igen jó eredménnyel zárt tsz-ünk, de 1955-ben már kimagasló ered­ményeket értünk el. A munká­tól szövetkezetünk asszonyai is becsülettel kivették részü­ket. Persze a részesedésből sem maradtak ki. Nem egy közülük havonta körülbelül 1200 forin­tot keresett, ha átszámítjuk. A rétsági MNDSZ-asszonyok ezek után otthonukban is meg­látogatták a tsz-tagokat. Az új és újjáépült lakások megnyer­ték tetszésüket. Mayer György- né tapasztalata nyomán így nyilatkozott a látogatás végén: — Szeretnénk, ha a mi asz- szonyaink is így vásárolhatná­nak ruhákat, bútorokat. Remé­lem a tolmácsi tsz-asszonyok megváltozott élete példaképül áll majd előttünk, s minél előbb mi is a paraszti boldogu­lás igazi útjára lépünk, gyénknek pedig külön beutaló alközpontja van. így a Nógrád megyei gümőkóros betegeket a rendelkezésre álló ágyakon a legjobb tudás szerint magunk helyezzük el. A múlt év utolsó napjaiban Balassagyarmaton egy 30 ágyas tbc. osztály léte­sült, s reméljük, hogy az in­tézmény csak első tagja a Nóg­rád megyei kórházakban léte­sülő tbc. osztályok hálózatá­nak. Nagy segítséget kapott megyénk az Egészségügyi Mi­nisztériumtól akkor is, amikor ernyőképszűrő-állomást bocsá­tott rendelkezésünkre, mely évente körülbelül 120 000 em­ber szűrővizsgálatát végzi. Az elmúlt évek szép ered­ményei mellett azonban szük­ség van arra. hogy egész né­pünket felvilágosítsuk és moz­gósítsuk a tbc. elleni küzde­lemre. Bár a halálozás lénye­gesen csökkent, nem mutat ilyen irányú csökkenést a be­tegek száma. A betegek tbc.-s folyamatát még mindig sok esetben későn ismerjük fel. Mi az oka ennek? Csakis a kellő egészségügyi felvilágosí­tás hiánya! Vagy még többször a szűrővizsgálatoktól való vo­nakodás! Sok esetben a gümő­kóros beteg nem használja fel kellően a kórházi és a szanató­riumi kezelés lehetőségét. S ha egy időre igénybe is veszi azt. van úgy, hogy az intézetből önkényesen, sőt többször fe­gyelmi úton távozik. Népünk nem ismeri még eléggé a BCG oltás jelentőségét sem, gyer­mekeket igyekeznék az oltás alól kivonni. Ezért nekünk, orvosoknak feladatunk a felvilágosító munka. Legelőször is meg kell értetnünk mindenkivel, hogy a gümőkór fertőző betegség, de megelőzhető és gyógyítható. A modern gyógykezelés bizo­nyos fokig biztosítja azt, hogy a betegek túlnyomó része új-* ból visszatérhessen munka­társai, családja közé. Az üze­mek vezetőinek meg kell ér­teniük, hogy a munkához való jog. a keresőképessé vált gü­mőkóros dolgozóra is vonatko­zik. Az ő feladatuk, az, hogy a betegségből kigyógyult dolgo­zót erejének és képességeinek megfelelő munkakörbe helyez­ze ismét. A tbc. elleni küzdelem he­tében ezért látogassa mindenki a népszerű orvosi tárgyú előadásokat és kísérje figyelemmel filmszínházaink tbc. tárgyú kísérőfilmjeit. Dr. Euler Ödön főorvos. KÉSZÜLŐDÉS A NEMZETKÖZI NŐNAPRA Március 8-ra, a nemzetközi nőnap méltó megünneplésére nagy lelkesedéssel készülnek megyénk asszonyai. A Salgó­tarjáni Üveggyár MNDSZ- tagjai szép felajánlást tettek. Nemcsak ünnepléssel várják ezt a napot, hanem szorgal­mas munkával bizonyítják be, hogy mit jelent nekik már­cius 8. A korongcsiszolóban és a fi­nomcsiszolóban 10—10 tagú női brigád vállalta, hogy: 1. A munkaidőt teljes egé­szében kihasználják. 2. Munkahelyüket mindig tisztántartják. 3. Az árut pontosan jelölik, hogy ezzel is csökkentsék a selejtet. Ugyanitt a koron gcsiszol dó­ban Takács Vera és Adame Jú­lia vállalták, hogy 117 száza­lékról 120 százalékra teljesí­tik tervüket. Az üveggyári MNDSZ veze­tőségi tanfolyamot indított a vezetőségi tagok és a jó aktí­vák részére, melyen 18-an vesznek részt. Majd megalakí­tották az anya- és gyermekvé­delmi, termelési és gazdasági bizottságokat is. Ezen felül a nőnap tiszteletére 60 új tag szervezését vállalták. Az üveg­gyári MNDSZ-asszonyok jó termelési, s jó mozgalmi mun­kával várják március 8 ünne­pét. Pótválasztás tanácsainknál február 12-én megyénk területén mintegy 56 köz- ségfcen választói urnák elé járulnak a dolgozók, hogy a népfront jelöltjei közül új tanácstagokat válassza­nak. Nem egy általános választás lesz ez, hanem részle­ges, amely azért vált szükségessé, mert az 1954. évben megválasztott tanácstagok közül többen a lakóhelyükről elköltöztek, vagy nem töltötték be hivatásukat, amiért a lakosság visszahívta, de előfordult, hogy törvénybe üt­köző cselekedeteikért nem méltók tovább a lakosság bi­zalmára, a tanácstagság tisztségére. Bármilyen körülmény is játszott közre, de ha a ta­nácstag nem tudja a választók által rábízott feladatot ellátni, vagy nem alkalmas a tanácstagságra, a népköz­társaságunk törvénye feljogosít minden magyar állam­polgárt, hogy új tanácstagot válasszon, mégpedig olyat, aki teljes felelősséggel, a dolgozó nép iránti hűséggel, szolgálja az ország ügyét. Ezért ha részleges is a választás, fontos ügy, nagy jelentőséggel bír a tanácsok életében. A tanácsok mun­kája széles terjedelmű. Magában foglalja az országos ügyeket, a helyi jelentőségű feladatokat, benne van ebben ' politikai és adminisztrációs munka egyaránt. Kell-e kü­lönösebben hangsúlyozni, milyen nagy jelentőséggel bír jelen szakaszban és még a jövőben is a mezőgazdaság szocialista átszervezése? Vagy éppen a mezőgazdasági 1 munka végrehajtása olyan módon, hogy állandóan emel­kedjék a termésátlag? Ezeknek a feladatoknak a végre­hajtása súllyal a tanácsokra vár. De kell-e különösebben magyarázni, hogy milyen fontos feladat mind politikai, mind adminisztratív munkával biztosítani, hogy dolgozó parasztságunk maradéktalanul teljesítse állam iránti kö­telezettségeit. Mindezek azonban a munkának csak egyik oldalát alkotják, mert a tanácsoknak kézben kell tartani a dol­gozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését is. És az az ezer és ezer probléma, amit a dolgozóink pa- i nasz, vagy javaslat formájában benyújtanak a tanácsok- ; hoz? Ezt mind-mind intéznie kell a tanácsnak, a tanács- 1 tagokon keresztül a végrehajtó bizottságoknak. Ezeket a 1 feladatokat csupán a hivatali apparátussal soha nem le­hetne megoldani. Ezeknek a feladatoknak elvégzésében fő mozgató rugóként működnek közre a dolgozók által meg­választott tanácstagok, akik választókörzetüktől egészen a tanácsülésig viszik a dolgozók hangját. Ahol ez az össze- | kötő erő nincs meg, ott foghíjas a tanács munkája. Törés áll be a dolgozók akaratának megnyilvánulásában és hi- , bát halmoznak a feladatok végrehajtásában. Meggyőző példa erre Érsekvadkert község esete is, ahol már hónapok óta nincs VB-titkár, mert a választók az államapparátusban végzett munkával össze nem egyez­tethető magatartása miatt visszahívták a titkári teendők ellátásától. Megvonták tőle a tanácstagi megbízatást. A titkár hiánya nagy nehézségek elé állította a község dol- » gozói ügyes-bajos dolgainak intézését. De Mátramindszent : községben a 4. számú választókörzetének tanácstagját, ! Varga Mihályt azért hívták vissza, mert a választók nem 1 érezték, hogy képviseli őket a tanácstag. Nem járt el a ’ tanácsülésekre, elhanyagolta a tanácstagi beszámolókat, ’ nem tartott fogadóórákat, nem tájékoztatta a körzet la- ’ kőit a feladatokról és azok sok munkában messze elma- í radtak a többi körzet lakóitól. A tanácstag hanyag mun­káját megszenvedi a választói körzet. Van arra is példa, mint Mátraverebély községben, hogy Leszkó István tanácstagot azért hívták vissza kör­zetének választói, mert törvényellenes cselekedetet haj­tott végre, amiért bűnvádi eljárást indítottak ellene. Nem tartották méltónak, hogy őket ilyen tanácstag képviselje \ és helyére új, a néphez hű, becsületes tanácstagot jelöl­tek. Tehát a február 12-i részleges választás a dolgozó nép legjogosabb megnyilvánulása, amelyben benne van az , ország és a megye ügye iránt érzett felelősség. Ez a fele- , lősség mór megnyilvánult a népfront jelölőgyűléseken. i Az új jelöltek között a dolgozók legjobbjait látjuk. Ott i találjuk közöttük a falu élharcosait, a termelőszövetkezeti tagokat. Pásztó községben, a 15. körzetben Sándor Józse­fet, a Szabadság Tsz tagját jelölték. Bocsárlapujtő köz- < ségben Hegedűs Dezső tsz-tagot. A jelöltek kiválasztása azt bizonyítja, hogy mindenütt alapos megfontolással tör­tént. Igazolják ezt a lezajlott jelölőgyűlések is. Na-gylóc községben a 27. körzetben Szeles Jánost jelölték. A je­lölőgyűlésen megjelent a körzet majd minden lakója: 1 asszonyok, férfiak, fiatalok egyaránt. Amikor bizalmat szavaztak az új jelöltnek, nem takarékoskodtak a jelölt hibáinak felidézésével sem. Elmondták neki gyengéit és úgy küldték a jelöltet a választásra, hogy rendszeresen foglalkozzon a körzetük ügyével, adjon hangot kérel­müknek és ők is helyt fognak állni a kötelezettségek tel- ' ésében. A népfront-jelölőgyűlések már befejeződtek. Most még következik, hogy a választók az urnák előtt is gya­korolják törvényes jogaikat. Vasárnap reggel megnyílnak a szavazóhelyiségek és új tanácstagokat választanak a dolgozók. A megválasztásra kerülő tanácstag-jelöltek úgy fogadják a nép bizalmát, mint komoly kötelességgel járó feladatokat, amelynek végrehajtásáról számot kell tenni a dolgozó népnek. A PART0KTATAS HÍREI A cserhátsurányi Szabadság Tsz-ben a hallgatók jól felké­szültek „Az állam kialakulása és szerepe“ című szemináriu­mi foglalkozásra. Élénk, válto­zatos vitában beszélték meg az elvtársak a szocialista és kizsákmányoló állam közötti lényeges különbséget. Az élet­ből vett példákkal mutattak rá a Horthy-rendszer fasiszta ál­lamának bűnös tevékenységé­re. Szorgalmas tanulásukért dicséret illeti őket. Eredmé­nyeikkel azonban ne elégedje­nek meg, még szorgalmasabb tanulással érjék el, hogy a kér­déseket még sokoldalúbban vi­tassák meg a szemináriumon. Nem dicsekedhetnek ilyen eredményekkel a községben folyó szeminárium hallgatói. Ebben hibás Bállá elvtárs, akit a járási párt-végrehajtóbizott­ság szemináriumvezetéssel bí­zott meg a községben, de nem tartja kötelességének, hogy minden foglalkozáson megje­lenjen, ilyen formán az anyag feldolgozásával el vannak ma­radva. ■k Az MDP I. évfolyam megyei konferenciája február hó 17- én (pénteken) délelőtt 9 óra­kor lesz a megyei pártbizott­ságon. ★ A „Marxizmus—leninizmus alapjai“ tanfolyam propagan­distáinak kétnapos előkészítő tanfolyama február 16—17-én lesz a járási, városi pártbi­zottságok által meghatározott helyeken,

Next

/
Oldalképek
Tartalom