Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-11 / 12. szám

1956. február 11. SZABAD IVOGbId S VÁLASZÚTON (Híradás Bércéiről) Új tagokkal gyarapodtak £ balassagyarmati járás tsz-ei Két hét alatt 20 család vá­lasztotta a szövetkezeti gazdál­kodás útját a balassagyarmati járásban. A legtöbb belépő a balassagyarmati Előre és a honti Győzelem termelőszövet­kezetekben volt, ahol 4—4 dol­gozó paraszt írta alá a belé­pési nyilatkozatot. Nem könnyű egyik napról a másikra elhatározni, hogy új életet kezd az ember, dönteni, hogy szakít az eddig megszo­kottá L Pedig falvaink dolgozó parasztjainak ezreit éppen ez a gondolat foglalkoztatja. A berceli gazdákat is. Hogyan alakul, formálódik, érik a berceli gazdákban a szö­vetkezés gondolata? Mert érik, formálódik, annyi bizonyos. Mint Csongrádi elvtárs, a köz­ségi pártbizottság titkára mon­dogatja, a darázs ott van már, minden kívülállónak a fülében. És ez a „darázs“ nem más, mint a helybeli Vörös Csillag Tsz egy munkaegységének ér­téke, a 40 forint. Aki nem tud­ja, nem látja, el sem hiszi, hogy mennyire megforgathatja az egyéniek fejében a gondo­latot, az esztendőről esztendőre felfelé kerekedő munkaegység­érték, az erősödő, izmosodó szövetkezeti gazdaság. Bereelen meg különösen így van. A Vörös Csillag eredményeit figyeli, méltatja és csodálja a falu népe. Vitázás, érvelés, agi- tálás. Ez jellemzi most a tsíi estéket Bereelen. Vajúdnak a kívülállók. Mert válaszúton állni, azt is jelent. A többség tudja, látja már, hogy nem ké­pes lépést tartani az ő szétfor­gácsolt parcelláin a nagyüzem­mel —, de az elődök hagyaté­ka, az ősi juss visszahúz. Húz, nem enged. Ezért a vajúdás, a tépelődés, a tétovázás. Lehet-e vajon, segíteni azon, hogy mielőbb mindenki meg­találja a helyes utat? Hogy tisztán lássák, hová jutnak, ha beállnak azok közé, akik már az újat, jobbat, magasaibbren- dűt képviselik? Igen. Lehet és kell is segí­teni. Erre hivatottak a falu kommunistái és termelőszövet­kezeteinek tagjai. 30 népnevelő indul esténként, hogy házról házra járva, igaz, meggyőző szóval agitáljon, a szövetkezeti mozgalom ügye mellett. Szere­tik, várják már őket. Szeretik, várják, mert ezernyi kérdésre kap minden gazda feleletet a népnevelőktől. És a népnevelők kifogyha­tatlanok a szóból, az érvekből. B'askó Péter, Mogyorósi Péter, Haljárszki Margit, Kovacsics Ferenc, a Vörös Csillag és az Aranykalász tagjai, Váci János pedagógus, Sránszki Károlyné, a helyi MNDSZ-szervezet elnö­ke meg a többiek fáradhatat­lanul járják a falut. Hogyan, milyen módszerrel agitálnak? Szavuk nyomán ho­gyan változik meg a berceli gazdák véleménye, gondolko­dásmódja a nagyüzemi gazdál­kodásról? Ezekre a kérdésekre szeretnénk feleletet adni a be­tű erejével ezen cikksoroza­tunkban. Megkezdődött s ellenállhatat­lan erővel halad Bércéi szocia­lista átalakulása. Kik azok, akik ezen átalakulás élharco­sai, az újnak, a jobbnak a hir­detői? Milyen emberek és mi az az erő, ami ily nagyszerű tettekre serkenti őket? Harc kezdődött Bereelen. Harc az újért, a párt célkitű­zéseinek megvalósításáért. Nem lesz könnyű megvívni. De ahol a pártnak olyan katonái van­nak, mint ebben a faluban, az az ütközet csak sikerrel vég­ződhet, mert megnőtt ám a község dolgozó parasztjáinak érdeklődése a szövetkezés iránt i m (Folytatjuk) A balassagyarmati Előre Tsz-ben megkezdték az aprómagvak próbacsírá zt a fását Még javában bent vagyunk a télben, de a balassagyarmati Előre Tsz-ben már a tavaszra készülnek. Bent, a jól fűtött irodában, szép sorjában újon­nan készített ládákat látunk. Néhány napja megkezdték a tavaszi aprómagvak próbacsí- ráztatását. Magyar István, a tsz agronómusa nagy gonddal ápolja őket, hiszen sok függ attól, hogy a tsz által termelt magvak milyen százalékban csíráznak ki, alkalmasak lesz­nek-e vetésre, vagy nem. Ahhoz, hogy idejében, a hó elolvadása után azonnal hozzá­kezdjünk az őszi vetések fej- trágyázásához, szükséges, hogy elegendő műtrágya álljon ren­delkezésre. Az Előre Tsz-ben ezzel sem lesz hiba. Az elmúlt héten érkezett meg 80 mázsa pétisó és 15 mázsa káliműtrá­gya. Ezenkívül több mázsa szu­perfoszfát áll rendelkezésükre. Úgy tervezik a 175 hold őszi gabonavetésen kívül 20 hold legelőt is fejtrágyáznak. Akiknek nem sürgős a vetőmagvak tisztítása A téli hónapok a legalkal­masabbak arra, hogy tavaszi vetőmagvainkat megtisztítsuk a gyomoktól. Termelőszövet­kezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink várják a gépállo­más segítségét. így van ez a Szécsényi Gépállomás körzeté­ben is. De a várás hiábavaló, mert a szelektor, amelynek már munkában kellene lenni, még mindig a gépállomáson van. Úgy látszik, a gépállomás vezetői még ráérnek, nekik nem sürgős, hogy a tavaszi ve­tőmagvak időben ki legyenek tisztítva. Ideje lenne ezen vál­toztatni és minél előbb útnak indítani a szelektort, hogy ta­vaszig minden vetőmagot ki­tisztítsanak a gépállomás kör­zetében. Az érsekvadkerti dolgozó parasztok befejezték a tavaszi búza vetőmag-cserét Nagy munkában van az érsekvadkerti tanács állandó mezőgazdasági bizottsága. Pá­linkás József, Kaba Antal, őszi István és a bizottság többi tag­jai azon fáradoznak, hogy a község dolgozó parasztjai fel- készülten várják a tavaszt. A falunak közel 80 holdon kell tavaszi búzát vetni. A vetőmag már megérkezett és az állandó bizottság jó munkájának tud­ható be az, hogy két nap alatt a 100 mázsa vetőmagot kicse­rélték. A gazdáknak szükséges műtrágya, csávázószer és nö­vényvédőszert az állandó bi­zottság tagjai összeírták és a helybeli földművesszövetkezet­nél megrendelték, hogy kitava­szodásig minden szükséges anyag a dolgozók rendelkezés sere álljon. Lesz-e elegendő növény védfí szer ? A Műtrágya- és Növényvé­dőszereket Értékesítő Szövet­kezeti Vállalat dolgozói is a tavaszra készülnek. Legfőbb feladatuk, hogy elegendő mű­trágyáról és növényvédőszer­ről gondoskodjanak. A gyü­mölcsfák rügyfakadás előtti permetezéséhez nagymennyisé­gű gyümölcsfaolaj szükséges« amelyből egy vagonnal van a vállalatnak. Nincs hiány csá­vázószerekből sem. Elegendő „Higosan” és rézgálic áll ren­delkezésre. Közel 48 mázsa „Diconir" vegyszeres gyom- irtószert tároltak, hogy a ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok gabonavetésein a Mohorai Növényvédő Állomás minden fennakadás nélkül el­végezze a vegyszeres gyomir­tást. Tolmácson fokozódik a gépjavítás üteme A sikeres tavaszi munka egyik előfeltétele a jó téli gép­javítás. Tudják ezt a Tolmácsi Gépállomás dolgozói is, s igyekszenek jó minőségben, határidő előtt elvégezni a gép­javítást. A javító-brigádok már az utolsó gépeken dolgoznak és ha minden anyag meglesz, február 20-ra már minden erő­gép kijavítva várja a tavaszt; A javításnál legjobb ered­ményt ért el Hosszú József és Mike József brigádja. A két brigád minden dekádban 100 százalékra teljesítette tervét« Hogyan lett Szúpatak szövetkezeti község (Francia József JB- titkár jegyzeteiből) III, folytatás.) A szerda esti népnevelő-ér­tekezlet meglepetéssel szolgált. Már nem kellett hívni a nép­nevelőket, jöttek maguktól, kötelességtudóan, sőt vendé­geket is hoztak a tanácsko­zásra. Kérték ismertessük a Sztivka Mártonrté tsz-taa vendégekkel az alapszabály­zatot. Mi eleget tettünk a ké­résnek. Végül azt mondták: „Most már nem félünk a szö­vetkezettől“. ígéretet tettek a belépésre. Többen segítséget kértek feleségeik meggyőzésé­hez. Például Szlivka Pál belé­pését ellenezte az anyósa. Amikor elbeszélgettünk vele, kérte felvételét az alakuló szö­vetkezetbe. Veje is kitöltötte a belépési nyilatkozatot. A csütörtöki felvilágosító munka után 21 lett a belépők száma, 198 kh földdel. Pénte­ken valamennyi szövetkezeti tag népnevelő munkát végzett. Este tudtuk meg: nagy a siker! 40-re szaporodott a belépők száma, a földterület pedig 305 kh lett. A tanácsháza szűknek bizonyult. Itt tanácskozott a falu többsége az újmódi élet­amikor megtudta a többség szándékát. Most épít házat. Azt gondolta, ha belép a szö­vetkezetbe, nem lesz miből felépítenie azt. Megmagya­ráztuk neki, megmarad a te­hene, házitáji földje is lesz, s a közös munkából származó jövedelemből • különb házat építhet, mint amilyent most akar. Megnyugodott, s aláírta a nyilatkozatot. Amikor ezzel kész volt, kijelentette: „Erre áldomást iszunk“ — s elro­hant. Kis idő múlva vissza­jött, kezében egy korsó vö­rösborral. „Kóstoljátok, édes fiaim, ez a saját termésem“; „Jobb lesz az, ami majd a kö­zösben terem“ — tréfálkoztak vele többen. Vicián Márton bácsi lett az 53. belépő, az ő 6 hold földjével lett 450 hold, az ő lovával lett meg a 20 pár fogat. A község minden dolgo­Kukely Márton tanító zó kis- és középparasztja be­lépett a szövetkezetbe. Vasárnap a falu apraja- nagyja részvételével ünepé- lves közgyűlés volt. A szövet­kezetnek a Béke nevet adták. Az emberek mosolyogtak, vi­dámak, jókedvűek voltak. A szúpatakiak elindultak a párt mutatta úton, amely a boldo­guláshoz, a felemelkedéshez vezeti őket. Így lett Szúpatak szövetke­zeti község. (Vége.) Időszerű kérdések Az ezüstkalászos tanfolyamok mankójáról Tanul a falu. Száz és száz egyénileg dolgozó paraszt, ter­melőszövetkezeti tag, állami gazdasági és gépállomási dolgozó veszi kezébe esténként az ezüstkalászos tanfolyam zöldborí­tású vaskos tankönyvét és indul az előadásokra, hogy ismer­kedjen a tudománnyal. Százak és százak jutnak előre napról napra a fejlett termelési és tenyésztési módszerek megisme­résében. Harmincnégy első és másodéves ezüstkalászos tan­folyamon tanul a nógrádi falvak népe. A tananyag második részénél tartanak már. örvendetes a parasztság tanulnivá- gyása, szorgalma. Örvendetes az a tény, hogy az előadások al­kalmával egyre több egyénileg dolgozó paraszt érdeklődik a közös gazdaság termelési lehetőségei felől. Rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy az előadók feleletet, választ ad­janak az érdeklődők minden kérdésére. De ne csupán csak feleljenek, hanem agitáljanak, érveljenek a közös gazdálko­dás mellett, meggyőző szóval bizonygassák, hogy azok az agro- és zootechnikai eljárások, melyekre most a tanfolyamok ta­nítják a hallgatókat, az elsősorban nem a kisüzemi gazdasá- ságok ezernyi parcelláján, hanem kizárólag a társas nagy­üzemi gazdaságok tábláin valósíthatók meg sikerrel. A kis­üzemi gazdaságokban csak részleges megvalósításról lehet szó. Nagy népszerűségnek örvend a tanfolyam Érsekvadker- ten. Akad olyan előadás, amelyiken 130 gazda jelenik meg. Szorgalmasan tanulnak Szécsény, Varsány és Nagylóc pa­rasztjai is. De talán több község nem is akad a megyében, amelyikben az ezüstkalászos tanfolyam teljesen betöltené hi­vatását, feladatát. Nem az előadók elméleti felkészülésével van baj, hanem az a hiba, hogy az oktatást elválasztják a ter­melőszövetkezetek eredményeinek ismertetésétől. Pedig ez a kettő elválaszthatatlan. Érthető, hogy a parasztok azért mennek a tanfolyamra, hogy szakismereteiket bővítsék, újat tanuljanak, újat, amelyik jobb a réginél és amelyiknek alkalmazása többet eredményez. Könnyen megértik, hogy az új, az fejlettebb lesz és alkalma­zása többet jelent a réginél? Nyilvánvaló, nem értik meg könnyen. Bizonyítani kell. És lehet bizonyítani? Igen, lehet. Csupán a szövetkezetek eredményeit kell felsorakoztatni. Azok bizonyítanak. És azokat a falu egyéni gazdái már saját sze­mükkel is látják. Levonják tehát a megfelelő következtetést, amely mindenképpen a szövetkezetek eredményeinek elisme­rését jelenti. Regős Ferenc Érsekvadkerten, Nagy Imre Szécsényben, Juhász Ferenc Varsányban és Oravecz István Nagylócon soha nem feledkezik meg arról, hogy a szakmai megállapításai- ‘kat a helyi termelőszövetkezetek eredményeiből vett példák­kal támasszák alá. Nagyon helyesen teszik. Előadásaik így népszerűbbé, elevenebbé válnak és óriási jelentőséggel bírnak a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében, eredményeinek nép­szerűsí tésében. Arra van tehát szükség, hogy az érsekvadkerti, szécsényi, varsányi és nagylóci előadók példájára valamennyi tanfolyam előadója szüntelenül ismertesse a termelőszövetkezetek ered­ményeit. Csak így tölthetik, be igazán hivatásukat az ezüst- kalászos tanfolyamok. Mert ha megtanítjuk a dolgozó parasz­tokat arra, hogy becsüljék és elismerjék a termelőszövetke­zetek eredményeit — amely eredmények a fejlett termelési módszerek alkalmazásán is alapulnak —, akkor óriási lépés­sel vittük őket előre a szövetkezés felé. Szvetlik János tsz-taa ről. Többen azt hangoztatták, „lepipáltuk a lucfalvai kom­munistákat“. Itt határozták el, hogy vasárnap tartják az ün­nepi alakuló gyűlést. Kukely Márton tanító is jó munkát végzett a szövetkezeti agitációban. Szombaton azok is megtud­ták a falu többségének hatá­rozatát, akik eddig „vonakod­tak“ a belépéstől. A hír gon­dolkodóba ejtette őket. Végülis határoztak. Eljöttek — min­den hívás nélkül — a tanács­házára, s kitöltöttéli: a belépési nyilatkozatot, Erre a cseleke­Viczián Pál tsz-taa detre senki sem kényszeritette őket. Látszott rajtuk, hogy egy kicsit „restelltek“ magukat, amiért utoljára maradtak. Né- hányan még „bocsánatot“ is kértek, amiért olyan „akarato­sak“ voltak. Nem kellett „meg­bocsátani“, mert nem hara­gudott rájuk senki. Szívesen fogadta őket a „nagy család“. Nem haragudott a tagság Vicián Márton bácsira sem, aki „megszökött“ a faluból, BOCSÁRLAPÚJTŐ! KÉPEK Maksi József, az Űj barázda termelőszövetkezet juhásza nagy gondot fordít állatai egészségére. A hideg, téli napokon is egy- két órára kihajtja őket. A mozgás erősíti a csontot, a friss levegő pedig jó étvágyat ad az állatoknak. Jó gondozással« megfelelő takarmányozással hatalmas jövedelmet biztosít a juhtenyésztés. A termelőszövetkezetnek például az elmúlt év­ben közel 50 000 forint jövedelmet biztosított. A jelenlegi 280 darab juhállományt a terv szerint ebben az évben 400-ra emelik, amelyből 200 darab lesz az anyajuhok száma. A nemvárt hideg szinte egy-két nap alatt jéggé dermesztette a folyók vizét. A tsz tagjai kihasználva az alkalmas illőt, jeget termelnek. Klucsek József, Rusz Gyula és Szőllős Imréné naponta több kocsi jeget termelnek ki, amit a termelőszövet­kezet fogatosai szállítanak el a helybeli földművesszövetkezet jégvermébe. Eddig közel 50 kocsival szállítottak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom