Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-11 / 12. szám

1956. február 11. SZABAD MH.ItAD a Növényvédelmi tanácsadó Végezzük el idejében a növényi kártevők elleni védekezést Február hónapban — a nap­tár szerint — már kifelé me­gyünk a télből. Ez azonban az idén csak a naptár szerint mu­tatkozik, mert „tél”, vagyis az igazi téli időjárás csak a na­pokban kezdődött. Január sok­kal enyhébb lefolyású volt, mint általában szokott lenni. Ez nagyban befolyásolta növé­nyeink téli életét. Ugyanakkor a mezőgazdasági kártevők is előnyösebb helyzetben vannak. A talajba lehúzódott rovarkár­tevők, illetve ezek bábjai, vagy lárvái jó körülmények között telelnek. Feltehető tehát, hogy tavasszal nagyobb számmal és nagyobb éhséggel kezdik meg a károsítást. Már most kezdjük figyelni, hogy a kártevők az enyhe idő­járásra való tekintettel nem folytatták-e a tél folyamán is a kártételüket. Védekezéshez természetesen ki kell várnunk azt az időt, amikor az időjárás és a talaj állapota már állan­dó, biztos lehetőséget nyújt. Gabonaféléknél: a melegebb téli napokon a csócsároló eset­leg folytathatja kártételét. Fi­gyeljük a csócsároló megjele­nését, és ahol észrevesszük a kártételt, jelentsük a tanács­nak, hogy az a szükséges véde­kezőszerről gondoskodjon. A csócsároló elleni védekezés ál­lami feladat, a védekezőszert a Növényvédő Állomás ingyen adja a védekezéshez. Ha a tél múltával észrevesz- szük, hogy vetéseinken hópe­nész fertőzés van, a tavaszi fejtrágya adagot emeljük ma­gasabbra. Ez azért szükséges, hogy a megbetegedett növény a fejlődésében el ne maradjon. Vetőmagvak előkészítése: a tavaszi vetéshez idejében, már most készítsük elő a vetőma­got. Szelektorral tisztítsuk ki. A kitisztított vetőmagvak csí­rázóképességét vizsgáljuk meg csíráztatási próbával. Az így vetésre alkalmasnak ítélt vető­magot csávázzuk! Higanyos csávázószerrel jól védekezhe­tünk az árpa, fedett üszög, a zab, fedett porüszög és a csu­pasz porüszög fertőzése ellen. A vetőmag előkészítése igen fontos feladat, hiszen rossz vetőmaggal, bárhogy előkészí­tettük is talajunkat, jó termést elérni nem tudunk. Ezért a vetőmagvak előkészítésére minden esetben fordítsunk kü­lönös gondot. Gyümölcsösben: A téli fatisz­togatás elvégzésére az időjárás nagyon jól megfelel. Február végére már fejezzük be a téli fatisztogatást. A gondosan vég­zett téli gyümölcsfaápolás alapja az egész évi védekezés­nek. A kellően le nem tisztí­tott gyümölcsfán a permetezé­sek csökkentett értékűek, hi­szen a kártevők és kórokozók búvóhelyeit nem semmisítet­tük meg, az áttelelő telepeket nem pusztítottuk el. Ha az időjárás megengedi, végezzük el a rügyfa'kadás előt­ti permetezéseket. Almánál és körténél kaliforniai pajzstetű- fertőzés esetén téli higítású mészkénlével jó eredményt ér­hetünk el. Ha erősebb a fertő­zés, gyümölcsfaolajjal, vagy gyümölcsíakarbolineummal permetezzünk. Védekezőszerekről: Nagyon sok helyen a fel nem használt védekezőszereket éveken ke­resztül őrizgetik. Ez nem he­lyes, sőt igen veszélyes. Tud­juk, hogy minden növényvédő- szer méreg! Ha a szert már több éve nem használtuk fel, semmisítsük meg ássuk el. Régt szert ne használjunk vé­dekezésre, mert védekezősze­rekben, különösen a helytelen tárolás következtében hosszabb idő után vegyi bomlások men­nek végbe, és a védekezőszer használatra alkalmatlan, na­gyon sok esetben káros hatású lesz. • Csak annyi védekezőszert tároljunk, amit rövid időn be­lül felhasználunk, a régi sze­reket pedig semmisítsük meg. A tsz-ek nagyobb mennyiségű védekezőszereiket tárolják el­különítve az állatgyógyszerek­től és egyéb anyagoktól. Ez hozzátartozik a növényvéde­lem óvóintézkedéseihez. A növényvédelem célja, hogy a termelvényeinket a kárte­vőktől megvédjük. Végezzük idejében és pontosan a véde­kezéseket, mert ez több ter­méshez, több jövedelemhez juttat Havassy György agronómus A községpolitikai terv megvalósításáért dolgoznak Héhalombtm Népes, eleven tanácsülés volt január derekán Héha- 1 ómban. 110 gazda jött össze, hogy megtanácskozza a falu csinosításáról, szépítéséről szó­ló községpolitikai tervet. A héhalmiak az elmúlt eszten­dőben is egy emberként lát­tak hozzá valóra váltani cél­kitűzéseiket — pedig az a terv szerényebb volt a mosta­ninál. Az idei szerint alapo­sabban átformálódik a falu képe, szebb lesz és — mint a tanácsülés bizonyította —, Hé- haiomban mindenki azt akar­ja, hogy így legyen. Nézzük, mit mutatnak a terv legfontosabb számai. „Ez évben 67 000 forintot fordítunk községünk fejleszté­sére. Kikövezzük a Petőfi és a Dózsa György utat, valamint a Nagykúti utat. A bekötó- utakkal együtt összesen 1600 méteren végzünk útkövezést. A Petőfi utcában — ahol az iskola, földművesszövetkezet, kultúrotthon és óvoda van —, 600 méteren járdát fektetünk le“. Azon az említett tanácsülé­sen aztán a terv ismertetése és megvitatása után az egyéni felajánlásokból szépen össze­rakódott a vállalt társadalmi munka értéke. A népfront-bi­zottság tagjainak kezdeménye­zésére és személyes példamu­tatására 20 000 forint értékű társadalmi munkát vállalt a falu népe. És néhány nappal később, január 23-án már szét­szórták az első teherautó kö­vet a Petőfi utca sártengerébe. Várták vagy tízen mindig a megrakott autó érkezését és a követ pillanatok alatt leszór­ták róla. A rakodást az első nap még fizetett emberek vé­gezték. Szita Albert, meg Szita Mihály nem is állták meg szó nélkül. Bementek a tanácsra és azt kérték az elnöktől, meg a titkártól, hogy a rakodást is hadd végezzék ők, mert kü­lönben sok pénzbe kerül. Más­naptól kezdve aztán így is lett. Ez naponta 160 forint megta­karítást jelent a falunak. Már 7Ö0 méteren borítja kő a Petőfi utcát. A falu kommu­nistái, a népfront-bizottság tagjai és a tanácstagok mutat­nak példát a munkában. Így valósul meg a községpolitikai terv minden pontja Héhalom­ban.---------------------O—— ...............­HÍ REK KÉPZŐMŰVÉSZETI SZAK­KÖRT szervez a Salgótarjáni Városi Kultúrház igazgatósá­ga. A szakköri foglalkozások­ra — amelyeket megyénk leg­jobb képzőművészei irányíta­nak — minden dolgozó jelent­kezhet, aki tehetséget érez a rajz. festészet és szobrászat iránt. * A FÖLDMŰ VESSZÖVETKE- ZETEK megalakulásának tize­dik évfordulója alkalmából „Tízéves a földművesszövetke­zet” címmel tízmillió finom ci­garettát gyártott a dohány­ipar. Az úi cigaretták már kaphatók. ■k NAGYLÓC KÖZSÉGBEN vásárteret és piacteret létesíte­nek. Ezzel a lakosság régi kí­vánsága teljesül. A szükséges munkálatokat, a vásártér el­kerítését a lakosság társadalmi munkával végzi. A vásártéren és a piactéren hamarosan meg­kezdik az árusítást s így a la­kosság termékeit helyben is értékesíthetik és kicserélhetik. ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL A végzett munka eredménye hcrötszái új csillét kapnak az idén a nógrádi bányászok A nógrádi bányaüzemekben sokszor elhangzott a panasz, hogy kevés az üres csille. Né­pünk állama meghallgatta a bányászokat és többi között az idén 1500 új csillével segíti a szállítás meggyorsítását. Az új csillékből kétszáz darabot már megkaptak a bányászok, sőt. ezen felül még tíz új bil­lenőcsille érkezett a mátrano- váki bányaüzembe. A nagybá- tonyi szénmedence kötélpá­lyáinak kasállományát 100 darabbal gyarapítják és a szo­rospataki, meg a mizserfai szén szállításának megköny- nyítésére 40 darab öttonnás talbó érkezik. A beruházási terv gondoskodik a bányászok ivóvízellátásának és a sze­mélyszállításnak megjavítá­sáról is. így ebben az évben már 33 ivóvizes csillével és 15 kisvasúti személyszállító kocsival több áll majd a dol­gozók rendelkezésére, mint az elmúlt évben. Az Acélárugyár fiatal mű­szaki értelmiségeinél, DISZ- tagjainál termékeny talajra talált a Központi Vezetőség novemberi határozata. A fia­talok megértették a határo­zatból. hogy a műszaki szín­vonal emelése, a technika fej­lesztése nagy mértékben segí­ti a termelékenység növelé­sét, az önköltség csökkentését, ezáltal a népjólét emelését. Megértették a DISZ-fiatalok azt is, hogy nekik is részt kell vállalniok a határozat megva­lósításából. Nem is sokat ha­boztak. hamarosan megalakí­tották a DISZ Műszaki Ta­nácsadó Bizottságát. Széki Miklós vegyészmér­nök elvtársat, a bizottság egyik tagját kértük meg, mondja el, milyen célkitűzés­sel alakult a bizottság és mit tett idáig? — A Műszaki Tanácsadó Bizottság célja az — mondot­ta Széki elvtárs —, hogy első­sorban a fiatal műszaki dolgo­zókat közelebb hozza a terv­hez, nagyobb feladatokkal lás­sa el őket, s így a fiatalok A Legutóbbi jelentésünkhöz hasonlóan, nem sok jóról be­szélnek a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt legfrisebb jelen­tései sem. Úgy látszik, szénbá­nyáinkra továbbra is az egye­netlen tervteljesítés jellemző, s még mindig nem sikerült megteremteni a folyamatos jó munka műszaki és szervezési előfeltételeit. A termelést most különben a hideg időjárás, a nagy havazás okozta nehéz­ségek is hátráltatják, bár ez sem lehet mentség arra, hogy a tröszt az utóbbi napokban nem csökkentette, hanem je­lentősen növelte tartozását. Az üzemegységek versenyé­ben annyi a változás, hogy Kisterenye az élenjárók cso­portjába került, Szorospatak ellenben lecsúszott az adósok közé. Azon üzemek közül, amelyek legutóbb is az elma­radók között szerepeltek, egyedül Zagyva csökkentette szélesebb tömegeit is fokozot­tabban serkentse minél jobb eredmények elérésére. A Bi­zottság tagjai saját munkate­rületükön különféle vállaláso­kat tettek, ezeket a vállalat MÚSZINTTERV-ében is fi­gyelembe vették. így például Gubán Miklós gépészmérnök, a TMK vezetője vállalta, hogy megoldja a főműhely darujá­nak korszerűsítését. Óvári László kohómérnök a kokillák minőségének megjavításával kísérletezik. Én. mint a labo­ratórium vezetője, új, kor­szerűbb és gyorsabb elemzési eljárásokat dolgozok ki, hogy ezáltal a beérkező anyagok gyors vizsgálat után minél előbb felhasználásra kerülje­nek. A felsoroltakon kívül még számos értékes vállalás és ja­vaslat van. Ha a Műszaki Ta­nácsadó Bizottság tagjai eze­ket mind felhasználják, meg­valósítják, akkor hatásuk ha­marosan érezhető lesz a ter­melésben is — fejezte be nyi­latkozatát Széki eivtárs. —F— adósságát, a többiek tartozása viszont növekedett. Élenjárók: Nagybátony: 160 tonna több­let. Üzemvezető: Tanyai Fe­renc, főmérnök: Marton Mi­hály. Kisterenye: 8 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmér­nök: Sándor Gáspár. Adósok: Tiribes: 66 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Szorospatak: 66 tonna tarto­zás. Üzemvezető. Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Zagyva: 96 tonna tartozás. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. Mizserfa: 324 tonna tartozás. Üzemvezető: Sándor Béla, fő­mérnök: Józsa Pál. Kazár: 438 tonna tartozás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffli Iván. Kányás: 452 tonna tartozás. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Mátranovák: 740 tonna tar­tozás. Üzemvezető: Sárai La­jos, főmérnök: Révfalvi János. Ménkes: 791 tonna tartozás. Üzemvezető: Szabó Imre, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Róna: 1032 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi Já­nos, főmérnök: Laczkó István. A tröszt február havi elma­radása eddig: 3354 tonna, A nógrádi szénmedence elő­vájó és feltáró csapatainak versenyében már második hó­napja Medve Gusztáv DISZ- brigádja halad az élen. A leg­utóbbi értékelés szerint 177.5 százalékra teljesítette előirány­zatát. A fiatalok szívvel-lé- lekkel igyekeznek eleget tenni annak a kitűntető megbíza­tásnak, hogy feltárják és elő­készítsék a termelésre az új Tőkés II. aknát. A szenet már elérték, mégpedig mintegy fél hónappal a vállalt határidő előtt. Még több mint 100 mé­tert kell előrehaladni az alap- közle befejezéséig, s azután sor kerül a mellékvágatok ki­Gépesítik' a pe*sgőspa!uek­gyártást az Üveggyárban Érdekes kísérlet színhellyé ezekben a napokban a Salgó­tarjáni Üveggyár. A dolgozóki olyan új eljárással kísérletez­nek itt, amelynek alkalmazá­sára Magyarországon eddig még nem volt példa: a hatkarú Owens-automatán pezsgőspa­lackokat akarnak gyártani, tel­jesen gépesített úton. Az ötletet az adta, hogy az élelmiszeripar nemrégiben másfélmillió pezsgőspalackod rendelt az üveggyártól. Ennek! túlnyomó részét külföldre irá­nyuló szállításoknál kívánják! felhasználni. Ilyen nagy meny- nyiségű üveget kézi, illetve fél­automata módszerrel, viszony­lag rövid idő alatt lehetetlen lett volna előállítani, nem is beszélve a költségekről. A gyár műszaki kollektívája ezért for­mát készített a pezsgősüvegek gyártásához, s a hatkarú Őwens-gépen kipróbálta, le­het-e vajon ilyen módon meg­oldani a feladatot? Az első kísérletek, amelyekre a hét elején került sor, bizta­tó eredménnyel jártak, azon­ban a formákon még módosí­tani kellett. Miután ez is meg­történt, a hét végén már való­színűleg áttérnek a folyamatos gyártásra. Az eredményt a gyár valamennyi dolgozója kíván­csian várja. Az automatizált pezsgőspalack-gyártásról legkö­zelebbi számunkban mi is be­számolunk olvasóinknak. hajtására és a frontfejtés előké­szítésére. Az ifjú bányászok gondos időbeosztással dolgoz­nak. A DISZ-brigád 9 tagja közül 3 robbantóvájári képe­sítéssel rendelkezik és így sok időt megtakarítanak azzal, hogy minden harmadban ma­guk robbantanak és nem kell keresgélni, vagy várni a lő- mestert. A füstrevárás idejét is hasznosan töltik és a mun­kahelyi váltással a folyamatos termelést biztosítják. A brigád tagjai most elhatározták, hogy eredményeik fokozása és aa első hely megtartása érdeké­ben rátérnek a millszekundu- mos robbantás alkalmazására! Eredményesen dolgozik a DISZ Műszaki Tanácsadó Bizottsága az Acélárugyárban Mát két hónapja Medve Gusztáv DiSZ-brigádja vezet az elővájó csapatok között A Pálfalvi Bányagépgyár első export-gyártmánya A minap a pálfalvi bánya- gépgyár előtti villamosmegál­lónál két idősebb néni beszél­get csendesen. Apró-cseprő dolgokról folyt a szó. Egyszer csak az egyik megszakította a vontatott beszélgetést és így szólt: — Addig nem indul a villa­mos, míg a munkások nem jönnek a műhelyből. De mind­járt helyesbítette is magát. — Soha nem tudjuk már megszokni, hogy nem kis mű­hely már ez, hanem Pálfalvi Bányagépgyártó és Javító Vál­lalat a neve. — A fiam mesélte a múlt­kor, hogy már külföldre is csi­nálnak motormozdonyokat — felelt rá a másik. Ekkor felharsant a beszál­lást jelző füttyszó, a villamos hamarosan elindult és a Bá­nyagépgyár salgótarjáni dolgo­zóival, meg a két nénivel el­tűnt a sötét alagútban, az újság­író pedig ottmaradt az alagút bejáratánál és gondolatban már mesélte is olvasóinak mindazt, amit néhány órás is­merkedés után a Bányagép­gyárról és különösen az ott most tervezés alatt álló, kor­szerűsített export motormoz­donyról megtudott. v A Zagyvapálfalvi Bányagép- gyártó és Javító Vállalat mint­egy öt éve működik gyár-jel­leggel, azelőtt a neve is köz­ponti műhely volt és legfő­képp javításokat végzett. Körülbelül három évvel ez­előtt a vállalat a fejlődés egy újabb, jelentős szakaszához ért; megkezdték a belföldön már közismert MD 40 Diesel- motormozdony gyártását, 1955 decemberéig a moz­donyt állandóan gyártották és gyakran korszerűsítették. Ek­kor a NIKEX (Magyar Nehéz­ipari Külkereskedelmi Válla­lat) is érdeklődni kezdett a motormozdony iránt. A Bá­nyagépgyár vezetősége igen örült az érdeklődésnek és jo­gosan büszke volt rá, hogy már a külkereskedelem is fel­figyelt gyártmányukra. Érthe­tő, hogy nem is késlekedtek sokáig, hanem a műszaki osz­tály néhány dolgozója, Molnár József osztályvezető elvtárs irányításával megbeszélésre ült össze, amelyen ki-ki el­mondotta a saját javaslatát a motormozdony korszerűsítésé­re vonatkozólag. A sok érté­kes javaslat birtokában hama­rosan megkezdték a szerkesz­tési munkát, amelyben főleg Oláh Mihály tervező tech­nikus, Schmied László fő­konstruktőr és Ispán Bertalan technikus kaptak feladatokat. Az első vázlatos rajz már ez év január elsejére el is ké­szült, amelyet azután felküld­ték a NIKEX-nek. A rajz fel­küldése után Molnár elvtárs hamarosan Pestre utazott és személyesen folytatott tárgya­lásokat a NIKEX-szel. A tár­gyalások eredményeként ja­nuár 18-án a vállalat távirati­lag megkapta az előzetes meg­rendelést. Azóta még gyorsabb ütem­ben folyik a munka és ma már ott tartunk, hogy a mű­helyrajzok kivitelezésére ké­szen állnak és folynak az egyéb gyártási előkészületek is; a műszaki osztállyal együtt az anyag- és áruforgalmi osz­tály is megtett mindent a gyártás megindítása érdeké­ben. A vállalat vezetősége azt is eldöntötte, hogy a motormoz­dony lemezmunkáit az Ura- mecz-csoport végzi, Marosvári elvtársnak, a vállalat minőségi ellenőrének irányításával. A tervek szerint a korszerű­sített motormozdony prototípu­sa az első negyedév végére ké­szül el és akkor a NIKEX véglegesen dönt, hogy alkal­mas lesz-e a mozdony export­ra, vagy sem. A szerkesztő és kivitelező dolgozók bíznak tu­dásukban és igyekezetükben s biztosak benne, hogy a máso­dik negyedévben elkészülő el­ső hetes sorozat útnak indul­hat a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságba. * Milyen lesz a március végé­re elkészülő mozdony és me­lyek lesznek rajta a legfonto­sabb korszerűsítések? — vet­heti fel az olvasó a kérdést. A motormozdony önsúlyát 4300 kg-ra tervezték, a súly növekedése következtében nő a mozdony tapadása, ez a na­gyobb tapadás eredményezi majd a vonóerő megnövekedé­sét. A mozdony újonnan terve­zett vezetőfülkéje teljesen megvédi a vezetőt az időjárás viszontagságaitól. A régi mozdonynál a kipu­fogó gázokat felül vezették ki. Mivel ez rontotta a. vezető lá­tását, a korszerűsített mozdo­nyon alul vezetik ki a gázt^ Az ismertetett korszerűsítő-* seken kívül még több kisebb módosítást eszközölnek már a tervék szerint is, sőt még in- kább majd a prototípus kivU telezése közben. A mozdony legfontosabb al­katrészét, a négyütemű, négy- hengeres álló Diesel-motort a Csévél Autógyár készíti, s a vállalat vezetősége nagyon elégedett a Csepel Autógyár motorjaival. Azonban nem így van a sebességváltókkal, ame* Igéket a Fogaskerékgyár szál- lit. A Fogaskor ékgyár gyakori határidő módosításai már ed­dig is sokszor hátráltatták a motormozdonyok készítőit munkájukban. A jövőben a Fogaskerékgyár legyen jobban tekintettel a Bányagépgyár fontos exportmunkájára és ne dkadályozza, hanem inkább segítse azt az exportképes, jő minőségű sebességváltók pon­tos szállításával! ★ Az MD 40 motormozdony korszerűsítése azonban még mindig nem fejeződött be, mert ahogy Schmied elvtárs, a műszaki osztály főkonstruk- tőre mondta, a motormozdony tökéletesítése és szépítése az­után is tovább folyik, miután az már külföldön megalapoz­ta egy olyan gyárnak a hírne­vét, amelynek még soha nem volt kivitele. Ám legfontosabb mégis az lesz, hogy a p ál fal­viak motormozdonya tovább erősíti majd a magyar ipar világhírnevét és becsületét, s ez azért is nagyszerű dolog, mert már két villamosra vára- kozó néninek sem közömbös. Kovács János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom