Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-11 / 12. szám

2 1956. február 11, SZAItAD NOGRAD (Folytatás az 1. oldalról) lóben kormánydelegációt küld­tünk Egyiptomba, Indiába és Burmába. Gazdasági szerveink ajánlatot tettek és szerződést is kötöttek több fontos objek­tum megtervezésére és meg­építésére. így többek kö­zött megállapodást kötöttünk Egyiptommal a Heluáni híd és az El-Tabbini gőzerőmű meg­építésére. továbbá kábel- és zománcgyárak szállítására In­diába. — Magyarország nagy fi­gyelemmel és érdeklődéssel fordul azon országok felé is. amelyekkel történelmünk so­rán országunk szorosabb kap­csolatba került. Gondolok itt elsősorban Finnországra, Olaszországra és Törökország­ra. Ezekkel az országokkal ke­reskedelmi forgalmunk az el­múlt időben emelkedést mu­tat és ugyanez vonatkozik kulturális és soortkapcsola- tainkra is. A magunk részéről azon lejszünk. hogy elhárítva a még mutatkozó nehézségéket, egyre fejlődő kapcsolatokat lé­tesítsünk ezékkel az országok­kal. Ezt kívánjuk elősegíteni többek között azzal is. hogy javasoljak az országgyűlésnek, hívja meg magyarországi lá­togatásra Törökország és Finn­ország parlamenti képviselői­nek egy-eqy csoportját (Taps.), akik itt személyesen is meg­győződhetnek dolgozó népünk békés alkotó munkájáról. — Bízunk abban, hogy meg­hívásunkra mindkét ország népei és parlamentjei kedve­ző választ adnak és ezzel is elősegítik a népeink közötti közeledés ügyét. A magyar kormány a nemzetközi légkör további javítása, a kelet—nyu­gati közeledés érdekében nor­mális államközi kapcsolatokat kíván fenntartani a három nyugati nagyhatalommal is. — Ami Franciaországot il­leti, ebben a vonatkozásban — véleményünk szerint — nincs egyetlen olyan lényeges vitás kérdés sem. amely gátolná kapcsolataink fejlődését; A múlt évben rendeztük pénzügyi problémáinkat is Franciaor­szággal. Nagy-Britanniával je­lenleg folyamatban vannak tárgyalásaink a pénzügyi kér­dések rendezésére. Árucsere- forgalmunk az elmúlt évben ismét emelkedésnek indfílh, mindkét országgal és azon le­szünk, hogy ez a növekedés tovább folytatódjék. Mind Franciaországgal, mind Nagy- Britanniával fejlődnek kultu­rális. tudományos és sport­kapcsolataink. valamint ide­genforgalmunk is. — A Magyar Népköztársa­ság és az Egyesült Államok viszonya — sajnálatunkra — távolról sem felel meg az or­szágok között szokásos normá­lis kapcsolatoknak: mindjárt hozzá tehetem, hogy ez nem a magyar kormányon múlik. — Az Amerikai Egyesült Államok kormányköreiben a közelmúltban is ismételten el­hangzottak olyan kijelentések és megmutatkoztak olyan tö­rekvések. amelyek nyílt be­avatkozást jelentenek orszá­gunk belügveibe. Erre mutat­nak a vezető amerikai politi­kusok hírhedtté vált, úgyne­vezett karácsonyi üzenetei és az Egyesült Államok kormá­nyának február 3-án kelt és a magyar Külügyminisztérium által — minősíthetetlen hang­ja és a magyar belü gyekbe való beavatkozása miatt — visszaküldött jegyzéke is. Eb­ben a jegyzékben az Amerikai Egyesült Államok kormánya — megsértve országunk szuve­renitását és megkísérelve azt hoey beavatkozzék országunk belü-gyeibe — a nemzetközi joggyakorlat megcsúfolásával, büntetlenséget követelt a ma­gyar bíróságok által idegen hatalom javára történt kémke­dés miatt törvényeink alapján elítélt magyar állampolgárok­nak. Félreérthetetlenül ki kell jelenteni: hazánkban örökre elmúlt az az idő. amikor im­perialista hatalmak ügynökei szabadon garázdálkodhattak. (Nagy taps.) Ogy véljük, egyet­len állam kormánya sem tűr­heti el — bármilyen társadal­mi rendszerű államról legyen Is szó —. ho.gv idegen hatal­mak kémei országában bün­tetlenül garázdálkodjanak. Nem lehet szó nélkül el­menni amellett sem, hogy amerikai irányítás alatt álló szervezetek Nyugat-Európából — megsértve Ausztria füg­getlenségét és semlegességét — nagy számmal bocsátanak ha­zánk légiterébe különböző faj­tájú és rendeltetésű léggöm­böket, amelyek akadályozzák a légiközlekedést, veszélyez­tetik állampolgáraink bizton­ságát és amelyek már eddig is több súlyos szerencsétlensé­get okoztak. Az utóbbi időben országunk területén ártalmat­lanná tettünk több olyan lég­gömböt, amelyek amerikai egyesült államokbeli műszerek­kel, rádió adó-vevő berende- :éssel stb. voltak felszerelve és amelyeket kétségtelenül azérí bocsátottak hazánk légi­terébe, hogy itt légi fényképe­zést, s ezzel katonai felderí­tést hajtsanak végre. A ma­gyar kormány erről a helyről is tiltakozik ez ellen, a ha­zánk függetlenségét sértő és biztonságát veszélyeztető pro­vokatív cselekmény ellen és a leghatározottabban követeli ezek beszüntetését. (Taps.) — Mi az Egyesült Államok­kal jó államközi kapcsolatok megteremtésére és népével őszinte barátságra törekszünk, de joggal elvárjuk és követel­jük, hogy az Egyesült Államok kormánykörei is tiszteletben tartsák Magyarország függet­lenségét és szuverenitását. (Taps.) — Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság nem­zetközi tekintélyének jelentős növekedését, fokozódó külpoli­tikai aktivitását jellemzi, hogy jelenleg már 36 országgal ál­lunk diplomáciai kapcsolatban. Országunkat 11 nagyikövetsé- fiünk, 2.3 követségünk képviseli a külföldi államokban. Az el­múlt hónapokban diplomáciai kapcsolatot létesítettünk Indo­néziával és Izlanddal. Hasonló célból jelenleg tárgyalásokat folytatunk Szudánnal. Burmá­val. Afganisztánnal. Görögor­szággal. valamint több latin­amerikai országgal. — Külpolitikai tevékenysé­günknek szerves részét képezi a nemzetközi szervezetek mun­kájában és kongresszusain va­ló részvétel. Ez is elősegíti, hogy kivegyük részünket a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséből és aktív támoga­tást nyújtsunk a béke és a haladás erőinek. E cél megva­lósítása érdekében tevékeny, kezdeményező szerepet viszünk több nemzetközi szervezetben. Több mint 150 azoknak a nem­zetközi szervezeteknek a szá­ma. amelyeknek munkájában tevékenyen részt vesznek kép­viselőink. s csaknem 200 nem­zetközi szervezetnek vagyunk tagjai. Csupán 1955-ben több mint 250 külföldi kongresszu­son és konferencián vettek részt magyar delegációk. — A gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok fontos sze­repet játszanak az országok kö­zötti jó viszony és az államok közötti együttműködés fejlesz­tésében. A kormány azon a vé­leményen van, hogy a gazda­sági és kereskedelmi együtt­működés lényeges tényezője a Kelet—Nyugat közeledésének is. Az elmúlt évben növeltük külkereskedelmi forgalmun­kat, ezen belül 1955-ben meg­erősödtek és kiszélesedtek a kapitalista országokkal folyta­tott kereskedelmi kapcsolatok is .Jelenleg több mint 90 or­szággal, illétve területtel van külkereskedelmi kapcsolatunk. Külkereskedelmi kapcsolataink kiszélesítését és elmélyülését azonban gátolják azok a meg­különböztető rendszabályok amelyeket egyes vezető kapi­talista körök alkalmaznak g szocialista tábor országaival — így Magyarországgal is — foly. tatott kereskedelmükben. Ez természetesen — hozzátehetem — legalább annyira hátrányos azokra az országokra, amelyek a szocialista tábor országaival szemben alkalmazzák a meg­különböztető rendszabályokat mint a mi táborunk országaira — Tisztelt képviselő elvtár­sak! Az országgyűlés 1955. áp­rilisi ülésszaka óta eltelt idő­szak számunkra legfontosabb külpolitikai eseménye az, hogy hazánkat — a Szovjetunió ja­vaslata alapján — az Egyesült Nemzetek Szervezete, más or­szágokkal együtt, felvette tag­jai sorába. Az egész magyar közvélemény nagy örömmel és , lelkesedéssel fogadta régi és A.s ors&íkgejf/űiés ülése V*. jogos kívánságának teljesíté­sét. Engedjék meg, hogy itt, az országgyűlés előtt is köszönetét mondjak a Szovjetunió kormá­nyának azért, hogy békeszerető és kezdeményező politikájával kiharcolta Magyarország fel­vételét az ENSZ-be. (Nagy taps.) Hasonlóképpen köszönet illeti Lengyelország, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, India, Egyiptom, Kanada és mind­azon országok kormányát, amelyek támogatták a Magyar Népköztársaság felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezeté­be. (Taps.) — Magyarország felvétele az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe naev jelentőséggel bír. mert hazánk legszélesebbkörű elismerését jelenti. Elismerése annak, hogy a Magyar Nép- köztársaság tevékenysége mind bel-, mind külpolitikájá­ban teljes összhangban áll a világszervezet alapokmánya elveivel és célkitűzéseivel. A Magyar Népköztársaságnak, mint az emberi jogokat, a de­mokratikus szabadságokat biztosító, a nemzetközi együtt­működés politikáját folytató államnak, az Egyesült Nemze­tek Szervezete tagjaként, to­vább nőtt nemzetközi súlya és tekintélye. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetének elsöprő többséggel hozott határozata döntő csapást mért azoknak a külföldi köröknek és külföld­re szökött hazaárulóknak a rá­galmaira. akik a népi Magyar- ország jó hírnevét éveken ke­resztül próbálták beszennyez­ni. — A Magyar Népköztársa­ság az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében minden ereiét latba veti az egyetemes béke és biz­tonság fenntartása és megszi­lárdítása, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelke­zési iog elvének tiszteletben- tartása. a különböző társadal­mi berendezkedésű államok békés e«vmás mellett élésének megvalósítása érdekében. Kül­dötteink tevékenységét min­denkor a magyar népnek a béke megőrzése iránti őszinte vágva hatia át. — Tisztelt képviselő elvtár­sak! Az országgyűlés áprilisi ülésszakán helyeselte és szük­ségesnek tartotta, hogy — te­kintettel a támadó jellegű pá­rizsi egyezmények ratifikálá­sára és a német militarizmus feltámasztására — kormá­nyunk kössön barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést azon országok kormányaival, ame­lyek az 1954. november—de­cemberi moszkvai értekezlet részvevői voltak. Ennek mint ismeretes — a kormány eleget is tett: 1955. május 14-én Varsóban aláírtuk a nyolc eu­rópai állam barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély nyújtási szerződését, valamint az egyesített katonai parancs­nokságról szóló határozatot, amelyet az országgyűlés rövid­del azt követően törvénybe is iktatott. Ennek a szerződésnek a megkötése az elmúlt időszak egyik legjelentősebb eseménye volt. Országaink határozott és erélyes válasza volt ez az ag­resszív Nyugateurópai Unió létrehozására, Nyugat-Német- ország új raf elf egy vérzésére. Ez a szövetségi szerződés, amelyet a Kínai Népköztársaság is tel jes mértékben támogat, a szo­cialista tábor országainak kül­politikai alapelveire énül: vé­delmi jellegű, tiszteletben tart­ja a részvevő államok szuvere­nitását, minden vonatkozásban fokozza az együttműködést és bármely békdszerető európai ország számára nyitva hagyja a csatlakozás lehetőségét. — A magyar kormány nagy ielentőséget tulajdonít a szo­cialista tábor országai közötti együttműködésnek. Olyan erő­nek tartiuk ezt, amely egyik legfontosabb tényezőié volt és marad is a nemzetközi hely­zet további kedvező alakulá­sának és a béke megszilárdu­lásának. Ezért örömmel üdvö­zöltük a varsói szövetségben részvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának Prá­gában ez év ianuár 27-én és 28-án tartott első ülését, amely kifejezőié és egyben tovább­fejlesztője volt az országaink között kialakult szoros baráti kapcsolatoknak és elvi alapo­kon álló együttműködésnek. — A Politikai Tanácskozó Bizottság beható elemzés alap­ján megvonta a jelenlegi nem­zetközi helyzet mérlegét. Meg­vitatta és jóváhagyta az egye­sített katonai parancsnokság szabályzatát, eldöntött néhány olyan szervezeti kérdést, amelv a varsói szerződésben részvevő államok együttműködésével, fegyveres erőinek közös veze­tésével kapcsolatos. Kiemelke­dő jelentőségű volt a Német Demokratikus Köztársaság megbízottai részéről előterjesz­tett javaslat elfogadása, amely szerint a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphad­seregének megalakítása utón. annak meghatározott egysé­geit is bevonják az egyesített fegyveres erők kötelékébe. — A Magyar Népköztársa­ság megbízottai, csak úgy, mint a Politikai Tanácskozó Bizottság minden részvevője, teljes mértékben helyeselték, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létrehozta füg­getlenségének és szabadságá­nak védelmi erőit. (Taps.) Ezt a lépést szükségessé tette az a körülmény, hogy Nyugat-Né- metország a támadó jellegű atlanti paktum fő támaszpont­jává vált és az északatlanti agresszív szövetség háborús terveinek megvalósulása rend­kívül súlyos következmények­kel fenyegetné nemcsak a né­met népet, de Európa, sőt az egész világ népeit is. — Ezzel kapcsolatban is­mételten hangsúlyozni kívá­nom, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a német kérdés békés úton való megoldásának, az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének és az európai kollektív biz­tonsági rendszer létrehozásá­nak. Minden népnek — külö­nösen pedig az európai népek­nek — érdekében lépett fel a Szovjetunió, amikor a négy nagyhatalom kormányfőinek, majd külügyminisztereinek genfi értekezletén a leghatá­rozottabban állást foglalt az ellen, hogy Németországot ag­resszív, imperialista állam­ként, a NATO tagjaként, kül­ső erők rév’én egyesítsék. — Ez Európa és az egész vi­lág békéjét fenyegetné. He­lyette a Szovjetunió olyan meg­oldást javasolt, amelv egysé­ges, békés, demokratikus Né­metország megteremtését cé­lozza. Az európai kollektív biztonsági rendszeren belül a német kérdés demokratikus úton való megoldásában és ily módon a béke biztosításában és fenntartásában nagy szere­pet látszik a Német Demokra­tikus Köztársaság, amelynek létrejöttét — mint valóban békeszerető, demokratikus né met állam megszületését — a magvar nép. a világ valameny- nyi békeszerető népével egye­temben. örömmel üdvözölte Mindezek alapién telies mér­tékben egyetértünk a Szovjet­unió kormányának azzal a vé­leményével, hogy a német egy­ség kérdését a Német Demok­ratikus Köztársaság nélkül, illetve a Német Demokratikus Köztársaság rovására nem le­het megoldani. — A prágai tanácskozás elő­segítette. hogy a varsói szerző­désben részvevő országók soraikat szorosabbra zárva — egységesen lépjenek fel az eqves mnigati agresszív körök hidegháborús törekvései ellen és a nemzetközi feszültséget csökkentő újabb és újabb ja­vaslatokkal segítsék elő a nem­zetközi helyzet égető kérdései­nek rendezését. — A varsói szerződés tagál­lamai mindenekelőtt kifejezés­re juttatták azt a véleményü­ket. hogy a jó kapcsolatok meg. teremtése és az egyes országok közötti vitás kérdések tárgya­lások útján való rendezése je­lentősen szilárdítaná a bé­két. Az elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza: nagy jelentő­ségű lenne, ha egyfelől a var sói szerződés tagállamai, más részről az Eszakatlanti Szerző­dés tagállamai kötelezettséget vállalnának arra, hogy csak békés eszközökkel oldják meg a közöttük támadó vitákat és nézeteltéréseket. — A magyar nép békéje és biztonsága szempontjából meg­felelő és jó megoldásnak látjuk a Politikai Tanácskozó Bizott­ság nyilatkozatában foglalt azon javaslatot, hogv Európá­ban hozzák létre a fegyverzet korlátozásának és ellenőrzésé­nek különleges övezetét, ame­lyik magában foglalná Német­ország mindkét részét. Ilyen különleges övezet létrehozása, a fegyverzet korlátozása és el­lenőrzése komoly előrehaladást jelentene a német kérdés bé­kés, demokratikus úton való megoldásához, és ezért ilyen értelmű megállapodás a német népnek és minden európai or­szágnak egyaránt érdeke. — Ezekből a javaslatokból az a szilárd meggyőződés árad, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű államok nem­zetközi együttműködését meg lehet teremteni. Ennek igazát bizonyítja az a tény is, hogy a békés egymás mellett élés gondolata mind nagyobb és nagyobb tért hódít a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágokban. Egyre nő azoknak az államoknak a száma, ame­lyek más országokhoz fűződő kapcsolataikat a békés egymás mellett élés ismert öt alapel­vére építik.' — A szocialista tábor követ­kezetes, békeszerető politikája a világon mind nagyobb vissz­hangra talál a. népek között. Szüntelenül növekszik és egy­re hatékonyabb történelem­formáló erővé válik a népek békeakarata. — A szocialista tábor veze­tő ereje, a Szovjetunió követ­kezetes békepolitikájának újabb meggyőző bizonyítékai Bulganyin elvtársnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének Eisenhowerhoz. az Egyesült Államok elnökéhez küldött legújabb levelei. A le­velekben foglalt javaslatok el­fogadása nagy jelentőségű lenne nemcsak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Ál­lamok viszonyának a megjaví­tása, hanem a világbéke bizto­sítása. a népeket fenyegető új világháború veszélyének az el­hárítása szempontjából. — Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kor­mányának szilárd meggyőző­dése. hoev megvannak a reális feltételek a nemzetközi feszült­ség további enyhítésére. az államok közötti együttműkö­dés megszilárdítására. Ennek érdekében szükséges. hogy minden ország az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket te­gyen a függőben levő kérdések békés úton való megoldására. A magunk részéről minden erőnkkel hozzá kívánunk já­rulni a leszerelés kérdésének megoldásához, amely a jelen nemzetközi helyzetnek eavik legfontosabb problémája. A fegyverzet ellenőrzött csökken­tése. az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek előállításának feltétel nélküli betiltása alapvetően megszi lárdítaná az államok közötti bizalmat és eleiét venné egv úi. minden eddiginél pusztí- több világháború veszélyének. A fegyverkezési versenv csök­kentése érdekében konkrét gyakorlati lépésként húszezer fővel csökkentettük fegyveres erőink létszámát és a kormány olyan költségvetést terjeszt az országgyűlés elé. amely az 1955. évi tényleges helyzetbe» képest, közel négy százalékkal csökkenti a honvédelmi kiadd- sokat. — Ugyanakkor népünk irán- ti fontos kötelességünknek tartjuk, hogy minden szüksé­gest megtegyünk hazánk biz* tonságának megerősítése érdé* kében. (Taps-.) Kötelességünk­nek tartjuk, hogy teljesítsük azokat a feladatokat, amelyek* nek végrehajtása a minden­kori nemzetközi helyzet alap­ján honvédelmünk megerősí­téséhez szükséges. — Erőinkhez képest a jövő­ben is részt fogunk venni min­den olyan nemzetközi akció­ban, amelynek célja Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megerősítése; A különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése lehetőségének és szükségszerűségének elve. az egymás bel ügyeibe való be nem avatkozás s az országok szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása alapján együtt kívánunk működni minden országgal. — Népünknek épp úgy, mint a világ bármely országa népének az az érdeke, hogy a béke megszilárduljon, meg­szűnjék a fegyverkezési ver­seny és anyagi eszközeinket mennél nagyobb mértékben a népgazdaság fellendítésére, a népjólét emelésére fordíthas­suk. A Magyar Népköztársa- ság kormánya minden erejét megfeszíti azért, hogy csökken- jék a népeket fenyegető atom- és hidrogénháború veszélye és hogy háttérbe szoruljon az imperialista kardesörtetök há­borús politikája. Tudatában vagyunk annak, hogy ebbeli törekvéseinkkel békeszerető népünk egyetért és a tisztelt országgyűlés egy emberként támogatja azt. (Taps.) Ettől a politikánktól nem tántorít el bennünket az imperialista kö­rök semmiféle provokációs kí­sérlete. — Népünk békés építőmun- kájának megvédése, biztonsá- gának növelése volt és marad a magyar kormány külpolitiká­jának alapvető célkitűzése. A nemzetek közötti megértés ügyét népünk saját ügyének tekinti, ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság kor- mánya minden erejével a nem- zetközi feszültség további csök­kentésére törekszik. — Ez és csak ez a külpoliti­ka teszi lehetővé, hogy dolgozó népünk magabiztosan, a jövőbe vetett szilárd meggyőződéssel munkálkodjék iparunk és me­zőgazdaságunk gyors fellendí­tésén, egész népgazdaságunk nagyarányú fejlesztésén, a nép­jólét állandó emelésén, a szo­cializmus felépítésén hazánk­ban. — Kérem a tisztelt ország­gyűlést, hogy fogadja el a kor­mány külpolitikai beszámoló­ját, erősítse meg a varsói szer­ződésben részvevő államok Po­litikai Tanácskozó Bizottságá­nak a kormány által jóváha­gyott nyilatkozatát. (Hosszan- tartó, nagy taps.) j\r országgal?lies határozata A vita befejeztével az or­szággyűlés Rónai Sándor ja­vaslatára egyhangúlag a kö­vetkező határozatot hozta: — Az országgyűlés 1956 feb­ruár 8-i ülésén meghallgatta, megvitatta és jóváhagyta He­gedűs András elvtársnak, a Minisztertanács elnökének a Magyar Népköztársaság kül­politikai helyzetéről, a kor­mány külpolitikai tevékenysé­géről és a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Ta­nácskozó Bizottságának prága: üléséről szóló beszámolóját. — Az országgyűlés helyesli és támogatja a kormánynak a nemzetközi feszültség enyhíté­sét szolgáló intézkedéseit, így a Magyar Népköztársaságnak a szocialista tábor országaihoz fűződő testvéri kapcsolatai megszilárdítását, valamint a többi államokkal való viszo­nya kiszélesítésére irányuló erőfeszítéseit; egyetért a Magyar Népköz- társaság kormánya képviselői­nek a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prá­gai ülésen kifejtett tevékeny­ségével és jóváhagyja az ülé­sen részvevő államok közös nyilatkozatát; elfogadja a kormány javas­latát további parlamenti kül­döttségek meghívására; egyetért a kormány szilárd állásfoglalásával egyes impe­rialista köröknek országunk belügyeibe való beavatkozási kísérleteivel szemben. Az országgyűlés örömmel üdvözli hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe és köszönetét fejezi ki mindenekelőtt a Szovjetunió kormányának és mindazon államok kormányainak, ame­lyek támogatták hazánk felvé­telét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az országgyűlés jóváhagyja a kormány külpolitikáját, amelynek célja a népek kö­zötti békés együttműködés, a béke ügyének megszilárdítása, népünk békés építőmunkája biztonságának növelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom