Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-11 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1

SZABAD NÚGRQD

\ AZ MDP NQGR,

ÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK

LAPJA ■

XII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM.

ARA: 50 FILLÉR

1956. FEBRUAR 1L

Bányász elvtársak! Műszaki dolgozók! : • •

Az ország figyelme evekben a napokban fokozot- ;

• (abban fordul felétek. A szokatlanul hideg időjárásban !

• elsősorban a ti jó, lelkiismeretes munkátok biztosíthat : ! elegendő energiát és meleget az iparnak, a közlekedésnek : ; az iskoláknak és a családi otthonoknak. Most kétszere- • í sen becsületbeli kötelesség a februári 3354 tonna lema- ;

• radást behozni és napról napra teljesíteni a tenet. Ezt !

• segítsétek azzal is, hogy február 12-én, vasárnap kivé- : í tel nélkül elfoglaljátok munkahelyeiteket, s eleget téve ; : a dolgozó nép kérésének, a szénnel megrakott vagonok • ; százait indítjátok útnak.

• •

Népünk. békés építő munkájának megvédése, biztonságunk növelése volt és marad a magyar kormány külpolitikájának alapvető célkitűzése

Hegedűs András elvtárs beszéde az országgyűlésben'

— Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! A Magyar Népköztársaság kormánya kötelességének tartja, hogv az országgyűlésnek beszámoljon az elmúlt időszakban kifejtett külpolitikai tevékenységéről s ennek keretében számot adjon a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről.

— Az 1955-ös esztendő — amelynek során eredmények születtek a nemzetközi feszültség enyhítésében — a békeszerető erők komoly sikereinek éve volt és jelentős eredményeket hozott a Magyar Népköztársaságnak is. Ugyanakkor ez az év a magyar népi demokrácia megszilárdulásának. a munkásparaszt szövetség megerősödésének és a népgazdaság fejlesztésében elért jelentős sikereknek az esztendeié volt.

— Az elmúlt esztendő a nemzetközi feszültség kiéleződésével kezdődött. Egyes nyugati országok kormányainak — elsősorban az Amerikai Egyesült Államok kormányának — nyomására 1954 végén aláírtéit a Nyugateurópai Unió néven ismert agresszív tömb létrehozására és a német mili- tarizmus feltámasztására irányuló párizsi egyezményeket. Az 1955-ös év kezdetére ezeknek az egyezményeknek a ratifikálása és ennek következtében a nemzetközi feszültség növekedése nyomta rá bélyegét. Válaszként az agresszív jellegű Nyugateurópai Unió létrehozására, és a párizsi szerződésekre, a Szovjetunió és vele együtt az európai békeszerető államok — köztük Magyarország — megalkották a védelmi jellegű varsói szerződést.

— Az a körülmény, hogy a múlt esztendő mégsem a feszültség növekedésének, a hidegháború fokozódásának éveként került be a történelembe, annak köszönhető, hogy a népek a világ minden országában. egyre határozottabban fejezték ki békevágyukat, követelték a vitás kérdések békés úton való megoldását, az atom- és hidrogén fegyverek betiltását és a fegyverkezési verseny megszüntetését. Ugyanakkor elsősorban a Szovjetunió kormánya és mindazok a kormányok. amelyek a béke fenntartásának őszinte hívei, lankadatlanul újabb és újabb akciókat indítottak az agresszív erők megfékezése és a nemzetközi légikör megjavítása érdekében. Kiemelkedik ezek közül az osztrák államszerződés megkötése, a Szovjetunió és a szocializmust építő országok Viszonyának rendezése Jugoszláviával. a 29 ázsiai és afrikai ország bandungi értekezlete, a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete, a moszkvai szovjet—nyugatnémet tárgyalások és a két ország közti diplomáciai kapcsolatok felvétele. 16 úi tagállam — köztük Magyarország *— felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe (nagy taps) és végül Bulganyin és Hruscsov elvtársak indiai, burmai és afganisztáni útja. Ezek az eredmények kétségtelenül bizonyítják. hogy a hírhedt erőpolitika folytatása a népek egyre határozottabb ellenállásába ütközik és hogy a különböző országok érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló tárgyalások jelentik a.

rendezetlen problémák megnyugtató megoldásának egyetlen járható útját,

— Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk azt a körülményt. hogy jóllehet a nemzetközi helyzetben enyhülés következett be, a Szovjetunió vezette béketábor külpolitikai kezdeményezéseivel jelentős sikereket ért el, bizonyos nyugati körök, elsősorban az Egyesült Államokban, tovább folytatják mesterkedéseiket a nemzetközi légkör megfertőzése és elmérgesítése érdekében.

— Az imperialista körök attól félnek, hogy a nemzetközi légkör enyhülése csökkenti a hadianyagtermelésből származó busás hasznukat és a nehezen összetákolt katonai csoportosulásaik széthullásához vezet. A népek azonban — és különösen Európa népei —, amelyeket az imperialista kalandorok egy emberöltő alatt kétszer sodortak szörnyű világháborúba, egyre határozottabban és egységesebben lépnek fel és követelik kormányaiktól, hogy békeszerető politikát folytassanak. (Taps.) E helyről is üdvözöljük a francia népet, amely a legutóbbi választásokon az imperialista körök hidegháborús terveire határozott nemmel válaszolt. (Lelkes taps.)

— A hidegháború szószólói semmissé akarják tenni a genfi kormányfői értekezlet révén bekövetkezett enyhülést, amelyet a népek szerte a világon örömmel üdvözöltek. Az imperialisták többek között arra törekszenek, hogy fenyegetések kíséretében meghirdetett katonai programjaikkal és a fegyverkezés fokozásával gazdasági és kulturális építésük lassítására kényszerítsék a békeszerető államokat.

— Ez az irányzat világosan kirajzolódik. A NATO múlt évi decemberi miniszteri értekezlete állást foglalt amellett, hogy támadó szellemű hadseregét atom- és hidrogénfegyverekkel szereljék fel. a nyugat- európai légierőt egyharmadá- val növeljék és tovább gyorsítsák Nyugat-Németország felfegyverzését. Visszatükrözi ezt az is. hogy — ellentétben a Szovjetunióval és a béketábor más országaival, amelyek csökkentették hadseregeik létszámát és honvédelmi költségvetéseiket — az Egyesült Államok hatalmas összegekkel emelte fel ez évi katonai kiadásait.

— A genfi szellemmel szöges ellentétben álló törekvéseik során a nyugati nagyhatalmak még a les*erelés kérdésében korábban tett javaslataiktól is elálltak és a fegyverzet, a fegyveres erők csökkentésének, valamint az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásának eszméiét is megtagadták. Mindezek arra mutatnak, hogy a népeket fenyegető úi világháború veszélye még nem múlt el. Legutóbb Dulles amerikai külügyminiszter a ..Life” című lapnak adott nyilatkozatában oly nyíltan dicsőítette a háborús kalandok politikáját, hogy az még egyes amerikai politikusok és szövetségeseik, egyes angol vezető körök részéről is visszautasításra talált.

— Külön meg kell említenem azt a közös nyilatkozatot is. amelyet az amerikai elnök és % brit miniszterelnök.

washingtoni tárgyalásairól a napokban közzé tettek, amely újabb támadást ielent a népi demokráciák ellen. de sérti azoknak az afrikai és ázsiai országoknak függetlenségét is. amelyeknek kormányai — felismerve népeik érdekét — nem csatlakoztak imperialista katonai tömbökhöz. Ez a nyilatkozat arra az időszakra emlékeztet. amikor ezeknek a népeknek a sorsáról még Washingtonban és Londonban döntöttek. De — akár tetszik ez egyeseknek, akár nem — ez az időszak egyszer s mindenkorra letűnt. (Taps.)

— Meggyőződésünk. hogy egyes imperialista körök mesterkedései ellenére is megvan minden lehetősége annak, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére és a biztonság megerősítésére irányuló politika — amely a népék békeakaratát fejezi ki — további eredményeiket hozzon.

— A béke erőinek az elmúlt időszakban a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke biztosításáért folytatott küzdelméből — ereiéhez képest — a Magyar Népköztársaság is kivette részét. A kormány külpolitikáját az országgyűlés 1955. április 22-i határozata alapján folytatta, amely e politika legfőbb célkitűzéseként ..a magyar nép békés építő munkájának, hazánk függetlenségének biztosítását” jelölte meg.

— Külpolitikánk megvalósításának szilárd alapját képezte, hogy az elmúlt évben — csakúgy, mint a hazánk felszabadulása óta eltelt több mint egy évtized folyamán — bizton tó mosakodhattunk felszabadítónkra és nagy barátunkra, a Szovjetunióra (Lelkes taps.) és építhettünk a testvéri népi demokratikus országok segítségére.

— A magyar népi demokrácia fejlődése, országunk fel- emelkedése szempontjából legnagyobb jelentőséggel a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink erősítése bír. A szocialista tábor országai közötti együttműködés szilárd elvi alapra, a marxizmus —leninizmus elvi alapjára épül. Ez köti össze a szocialista tábor országait és ez teszi lehetővé, hogy szoros egységben tevékenykedjenek mind a népgazdaság. a tudomány, a kultúra fejlesztésében, mind külpolitikai téren.

— És ha az imperialista körök félremagyarázzák, rágalmazzák ezt az elvi alapon nyugvó egységet, azt azért teszik. mert látják az ebben rejlő erőt. Mi azonban határozottan kijelentjük, hogy a szocialista tábor országai közötti egységnek az erősítését dolgozó népünk iránti legszentebb kötelességünknek tartjuk. Ennek megfelelően az országgyűlés abban jelölte meg a kormány külpolitikájának alapvető feladatát, hogy ..tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket a nagy Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, a szocialista tábor valamennyi országával. « politikai, gazdasági, kulturális és védelmi téren, az élet minden területén”.

— A Szovjetunióval való testvéri kapcsolatok erősítésében nagv szerepet tulajdonítunk a Szovjetunió Legfelső

Tanácsa küldöttsége magyar- országi látogatásának, amely nagyszerű kifejezője volt a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátságának. (Taps.) Ugyancsak nagy jelentősége van annak, hogy a Román Népköztársaság Nagv Nemzetgyűlése és a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése küldöttségeinek magyarországi látogatásai során közvetlen, személyi kapcsolatok jöttek létre törvényhozó testületeink között és ezzel sokoldalú együttműködésünk újabb vonással gazdagodott.

— Látva a parlamenti küldöttségek látogatásának jelentőségét. javasoljuk, hogy az 'országgyűlés hívja meg magyarországi látogatásra a Lengyel Népköztársaság Nemzetgyűlésének és a Német De- mdkratikus Köztársaság Népi Kamarájának küldöttségét. (Taps.)

— A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Budapesten decemberben megtartott ülése tovább Vitte előre országaink között a szocialista munkamegosztáson alapuló gazda, sági együttműködést, amely sokoldalúan valósul meg a Szovjetunió és a népi demokráciák következő ötéves tervei előkészítő munkáiban és ez elősegíti, hogy a szocialista tábor országai az eddiginél egységesebben és összeh angol - tabban dolgozzanak a népgazdaság fellendítéséért, népeik jólétének emeléséért. Teljes erőnkkel részt veszünk ebben az egész szocialista világgazdaság és ezen belül hazánk számára is oly nagyjelentőségű munkában és örömmel üdvözöljük a gazdasági együtt, működés kiszélesítését.

— Az egész szocialista tábor gazdasági erejének további növekedésében hatalmas jelentősége van a Szovjetunió hatodik ötéves tervének, amely a kommunizmus építésének, a népgazdaság gyors fellendítésének lenyűgöző harci programja. Szívünk teljes melegével üdvözöljük a Szovjetunió népeit, amelyek dicső pártjuknak. a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusára készülve, nagy lelkesedéssel és odaadással, fogtak hozzá ezen világtörténelmi jelentőségű program valóraváltásá- hoz. (Taps.)

— Kiemelkedő jelentőségű eseményként kell szólni arról, hogy ellátogatott hazánkba a Kínai Népköztársaságból Csu Te marsall elvtárs. a Kínai Népköztársaság alelnöke. (Taps.) Ez a látogatás az országaink és népeink közötti kapcsolatok történetének fontos állomása és nagyban hozzájárul a magyar és a kínai nép megbonthatatlan barátságának és testvéri együttműködésének további fejlődéséhez.

Nagy lépést tettünk előre a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeivel való barátság elmélyítése érdekében azzal is, hogy lényegesen megkönnyítettük a látogatást egymás országaiba. Az elmúlt évben már tízezrével utaztak magyar állampolgárok Csehszlovákiába és Romániába üdülésre, vagy rokonaik látogatására és hasonlóan nagy számban érkeztek hazánkba csehszlovák és román állampolgárok. A legutóbbi napokban pedig a Szovjetunió kormányának kezdeményezésére kölcsönösen lehetővé tettük, hogy állampolgáraink útlevél nélkül ellátogathassanak egymás országaiba.

— Tisztelt képviselő elvtársak!

— Az országgyűlés, legutóbbi ülésszakán, fontos feladatul állította a kormány elé, hogy „a jövőben is folytassa a nemzetközi együttműködés politikáját és a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében fejlessze gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatait az összes országokkal", s hogy „fordítson különös gondot a szomszéda* országokkal, valamint olyan országokkal fennálló kapcsolataink kiszélesítésére, amelyek nem vesznek részt agresszív tömörülésekben és politikájuk nem irányul a béketábor országai, köztük hazánk ellen.“’

— Visszatekintve az 1955-ös esztendőre, úgy vélem, nyugodt lelkiismerettel közölhetem az országgyűléssel, hogy a kormány teljesítette ezt a feladatot. Egész külpolitikánkat a nemzetközi légkör megjavítására irányuló együttműködési készség jellemezte. A kormány számos kezdeményezést tett annak érdekében, hogy a más országokkal fennálló, még megoldatlan kérdések rendezését tárgyalások útján, a kölcsönös érdekek messzemenő figyelembevételével elősegítsük. Kezdeményező politikát folytatunk azért, hogy a környező országokkal való kapcsolataink megjavításával, népeink barátságának fejlesztésével előmozdítsuk Délkelet- Európa békéjének és biztonságának megszilárdulását.

— Az elmúlt év során, amint arról az országgyűlés novemberi ülésszakán már beszámoltam. kölcsönös erőfeszítések eredményeként megjavultak a magyar—jugoszláv kapcsolatok.

— A két ország között ismét normális személy- és teherforgalom bonyolódik le. magyar állampolgárok Jugoszláviába, jugoszláv állampolgárok Magyarországra látogatnak el. Megindult az árucsereforgalom is. A magunk részéről erőnkhöz képest mindent megtettünk és a jövőben is megteszünk azért, hogy a még rendezetlen kérdések a kölcsönös érdekek figyelembevételével megold ód janaik. Szilárd meggyőződésünk, megvan a lehetőség arra, hogy a gazdasági, a politikai és a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésével a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság között olyan helyzet alakuljon ki, amely teljes mértékben megfelel két szomszédos. a szocializmus építésén munkálkodó ország viszonyának.

— Arra törekedtünk, hogv

nyugati szomszédunkkal.

Ausztriával is iószomszédi viszonyt. megértő együttműködést alakítsunk ki. Ezt a törekvésünket a múltban gátolta Ausztria rendezetlen nemzetközi státusa és bizonyos imperialista körök azon tervei, amelyeknek értelmében Ausztriát agresszív tömörülésekbe bevonva. alpesi erődjükké építették volna ki. Kedvező irányban változott a helyzet, amikor megkötötték az osztrák államszerződést és az osztrák parlament törvényit iktatta Ausztria szabad akaratából vállalt örökös semlegességét, amelyet a Magvar Népköztársaság az elsők között ismert el, Nagv figyelmet szenteltünk annak, hoev a kölcsönös érdekeknek megfelelően fejlesszük kapcsolatainkat. E célból több fontos megállapodást kötöttünk. így a Duna-haiózás kérdésében. vízjelző szolgálat létesítésére és a nemrég kötött egyezmény értelmében növekszik a két ország közötti árucsereforgalom is. Reméljük, hogv a most folyó pénzügyi tárgyalásokon a még függőben lévő pénzügyi kérdésekben is megegyezésre tudunk jutni.

— Egész népünk számára

nagy megnyugvást, építő munkánkhoz biztonságot nyújt,

hogy hazánkat ma már minden, oldalról olyan, velünk jószomszédi. baráti viszonyban' álló országok veszik körül, minta Szovjetunió, a szocializmust építő Csehszlovákia és Románia. valamint Jugoszlávia és a semleges Ausztria.

— Tisztelt országgyűlés!

— A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban, az ország- gyűlés határozatának megfelelően. arra irányult, hogy a békés egymás mellett élés elvé* nek alapján fejlesszük kapcsolatainkat valamennyi országgal, elsősorban azon országokkal, amelyeknek politikája a béke megőrzésére irányul. A magyar külpolitikának ez az irányvonala mindenben megfelel dolgozó népünk érdekeinek és ugyanakkor egybevág a szocialista tábor célkitűzéseivel.

— Hangsúlyozott jelentőséget tulajdonítunk annak a körülménynek, hogy az utóbbi időben egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyeknek kormányai figyelembe véve népeik érdekeit, nem hajlandók részt venni támadó jellegű katonai tömörülésekben és nem engedik, hogy területükön az agresszorok ka* tonai támaszpontokat létesítsenek. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik Ázsia és Afrika számos országa, amelyek nemrég kivívott szabadságuk és függetlenségük megszilárdításán fáradoznék; Bulganyin és Hruscsov elvtársak emlékezetes délázsiai útja nagv jelentőségű és ösztönző hatású ezeknek az országoknak a szocialista tábor országaihoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatai alakulásában. A magvar nép érdeklődéssel és mély rokon- szenvvel figyeli ezen országok harcát fiiggetlerségükért, az imperialista befolyás visszaszorításáért és nemzeti felemel kedésükért.

— Ennek megfelelően kormányunk arra törekedett, hogy ió viszonyt teremtsen és elmé* Ivítse a kaDcsolatokat ezekkel az államokkal, így Indiával, Egyiptommal, Indonéziával, Szíriával. Szudánnal és más, hozzájuk hasonló külpolitikát folytató országgal. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy velük szoros gazdasági kapcsolatot építsünk ki és ennek keretében kiszélesítsük külkereskedelmi forgalmunkat. E célból az elmúlt év utolsó fe(Folytatás a 2. oldalon)