Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)
1956-02-01 / 9. szám
2 1956. február 1. SZABAD AlM.RÁn itt szükség, mint Micsik Imre elvtáfts, Nagyoroszi község pártbizottságának titkára, vagy Vas József, a nagyoroszi földművesszövetkezet ügyvezetője, Tóth Gábor középparaszt, Mészáros Istvánná, Fekete Pál és nagyon sokan mások, akik saját példáikon keresztül bizonyítják az egyéni dolgozó parasztság előtt, hogy az új út jobb, helyesebb az eddig járt útnál. Az elmúlt évben elért eredmények láttán többen foglalkoznak a belépés gondolatával. Nem egy esetben elmondják ezek a dolgozó parasztok, „már elhatároztam volna magam, csak lett volna valaki, aki megkérdi tőlem szándékomat, aki bátorítana elhatározásomban“. Ezek a tétovázó parasztemberek vezetőiktől várják a segítséget. Várják a (sz-Imii lévő dolgozó parasztok bátorítását, tanácsadását. Nem szabad tehát megtagadni ezektől a dolgozó parasztoktól a jó szót. bátorítást. Mondanom sem kell, ahhoz azonban, hogy ezt meg * tudjuk tenni, igen fontos tényezőre, az akaratra van szükség. Tsz-eink tagságának egyet kell érteni a parasztság, vagy éppen a középparasztság tsz- be való felvételével. Véget kell vetni a még helyenként meglevő befeléfordulásnak. Befe- léfordulás — ha mi nézzük megvan, ha a tsz-t kérdezzük nincs meg. „Ennek már a hírmagját is kiirtottuk“ — mondják az elvtársak. Többoldalú vitatás esetén kiderül „nálunk nem befeléfordulás van, a mi esetünk más, amikor mi alakultunk minden rosszat ránk kiabáltak, most először lássák be a hibáikat, majd akkor beszélgethetünk róla“. Másoknál: „felvesszük mi, de csak ha ők jönnek, miránk ne mondhassa senki, hogy térden állva kö- nyörgünk nekik“. Ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulását lehet tapasztalni a befeléfordulásnak. Pedig ha egyes tsz-ve- zetőségek számot vetnek azokkal az anyagi károkkal, melyek például a szénafélék részeiben történt kiadása, kapások ápolásának elmulasztása, építkezések befejezetlenségé- ből ered, rájönnek, milyen nagy szükség lenne a további munkaerőre. Azt is könnyen megállapíthatná, hogy ez a munkaerő egyáltalában nem csökkentené, sőt jelentősen növelné az egy munkaegységre eső részesedést. A helyi vezetők nyújtsanak segítséget ezeknek a téves elgondolásokból fakadó nézeteknek a leküzdéséhez, legyenek harcosai a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Törekedjenek arra, hogy legalább úgy foglalkozzanak a tsz-ek kérdésével, mint ahogyan foglalkozik Hont község tanácsának elnöke, Konc István elvtárs, egy- házasdengelegi községi tanácsának elnöke, ifj. Jakus Pál elvtárs, Karancsalja község tanácsának elnöke, Kristóf Jenő elvtárs. Ezek az elvtársak községi tanácselnökeink előtt, de valamennyiünk előtt példaként kell hogy álljanak. Munkájukat az jellemzi, hogy megértették a Központi Vezetőség határozatából fakadó feladatot, érzik, hogy erőink növekedése nem jelenti azt, hogy a termelőszövetkezeti fejlesztés, a termelés emelése símán, harc nélkül megy végbe. Ellenkezőleg. Az osztályellenség, a kulákság, a külföldre szökött hazaáruló gyászmagyarok mindent elkövetnek, hogy akadályozzák előrehaladásunkat. Akik ezt nem látják és azt állítják, hogy „nálunk csendben vannak a kulákok“, azok rosszul ismerik a helyzetet, nem ismerik a kulákot. Tudnunk kell azt is, amilyen hibás és helytelen alábecsülni a kulákok veszélyességét, ugyancsak veszélyes túlbecsülni a kulákok erejét. Az ellenség elkeseredett ellenállásával szemben nagyobb éberségre, határozottságra és arra van szükség, hogy a helyes intézkedések mellett politikailag is leplezzük le és szigeteljük el a faluban a kulákokat, ellenséges elemeket. Természetesen nem egy kampánnyal, hanem napról napra, szívósan és ál- hatatosan. A falusi pártszervezetek, kommunisták munkájának arra kell irányulni, hogy a dolgozó parasztok maguk leplezzék le és verjék vissza az ellenség támadásait. Ennek az a feltétele, hogy a falusi munkában szilárdan támaszkodjunk a szegény-parasztságra, de mindenekelőtt a szövetkezeti parasztságra. Egy pillanatra sem feledkezzünk meg arról, hogy szüntelenül erősítsük a szövetséget a közép- parasztság tömegeivel. Az elkövetkezendő időben még fokozott mértékben vonjuk be ebbe a harcba a munkásosztály falusi osztagait, ezzel jelentősen emeljük a falu politikai, gazdasági és kulturális életét. A párt és kormány továbbra is figyelmességet tanúsít a középparaszt szükségletei iránt, változatlanul segíti az egyénileg gazdálkodó parasztokat a termelésben, fenntartja, sőt továbbfejleszti az anyagi érdekeltség elvének érvényesítését. Rendelkezésre áll a gépállomás, nemesített vetőmag, rézgálic, műtrágya, a különböző kedvező szerződéses termelés értékesítési lehetőség. Helyi vezetőinknek ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknak is érdeke a mező- gazdaság szocialista átszervezése, tehát egy pillanatra sem szabad meggyőzésükről lemondani. Világosan kell látnunk, hogy a középparasztok támogatása nem jelenti és nem is jelentheti, hogy a középparasztsággal való szövetséget elvtelen udvarlással, mindenféle elvtelen engedményekkel kell fenntartani. Az olyan szövetség a középparasztsággal, amely lemond a termelőszövetkezet fejlesztéséről, a kapitalizmus visszaszorításáról, a kulák elleni harcról, elnézi az állami fegyelem megsértését, teret enged a spekulációnak. Az ilyen szövetség nyilvánvalóan nem erősíti, hanem aláássa a munkás-paraszt szövetséget, a munkásosztály pozícióit. Egyszóval: azok a helyi vezetők végzik jól feladataikat, akiknek munkájának gerincét képezi a termelőszövetkezetekkel való foglalkozás. Több községi vezetőnk különösein tanácselnökünk van, aki a vele folytatott beszélgetés alkalmával, úgy mondják: „kérem nálunk különös esettel állunk szemben, itt nem megy könnyen a tsz-ek szervezése“. Mi nem is vitatjuk, hogy nem megy könnyen, azonban, lia mi ezeket az érveket elfogadnánk, úgy gondolom megsértenénk és lebecsülnénk azoknak a községi vezető elv- tarsaknak tevékenységét, akik már eddig eredményeket értek el. A dolgozó parasztság új útra való áthelyezése sehol sem könnyű. Meg kell érteni valamennyiüknek, hogy a dolgozó parasztságnak ennél a kérdésnél ezeréves múlttal kell szakítani. Türelmesnek kell tehát lennünk akár párttagokról, pártonkívüliekről, szegény, vagy középparasztról van is szó. A türelmesség azonban nem egyenlő a lemondással. Vannak megyei tanácstagjaink is, mint például Kaba eivtárs, Tuskán elvtárs, Hu- gvec elvtárs, akik mint középparasztok, még mindig nem határozták el magukat az új úton való elindulásra. Mi azonban nem mondunk le a velük való foglalkozásról. Jó lehet, éppen ennek a foglalkozásnak tulajdonítható, hogy Kaba elvtárs már ígéretet tett a termelőszövetkezeti belépésre, amely elhatározás valóraváltása nagyon időszerű lenne annál is inkább, mert mint köztiszteletben álló gazdálkodó, példát mutatna sok más érsekvadkerti dolgozó parasztnak. Fel kell azonban itt hívjam a figyelmet, múlt évi tapasztalatainkra. Egyes járásaink, községeink vezetői úgy vélekedtek, két-há- rom középparasztot meg fogunk nyerni és menni fog a tsz-szervezés. Mondanom sem kell. a tapasztalatok azt is bizonyították, ez nem egészen így van, ugyanis az előrehaladáshoz helyesen alakítaná, azonban a másik végletbe való csúszást is. Nem helyes kizárólag tsz-községek alakítására törekedni. Amikor a tsz-alakítás feltételei adottak, várakozás nélkül meg kell azt alakítani. Az agitációs munka végzésénél többen szükségtelennek tartják tsz-eink eredményeinek szélesmérvű ismertetését. Mások az önkéntesség elvét értelmezik úgy, hogy nem kell a meggyőzés érdekében agitálni. Ez a nézet téves, merőben helytelen. Ugyanis a kívülálló dolgozó parasztság ismerete felületes, sőt legtöbbször csak a hiányosságokra korlátozódik. Szövetkezeteink túlnyomó többségében van miről beszélni a tagságnak, elég, ha csak egynéhány tsz-t említek meg: a cserhátsurányi Szabadságban 37,84, a ceredi Búzakalászban 41,10, a dejtári József Attilában 34,96, a tolmácsi Szabadságban 39,83, a kisterenyei Vörös Októberben 44,52, a ka- rancssági Alkotmányban 36,30 forint volt a tagság egy munkaegységre eső részesedése. Ezek a számok segítenek a dolgozó parasztság részére eloszlatni 'a tsz-ekkel szembeni eddigi kételyeiket. A számok ismertetése mellett mondjuk meg a dolgozó parasztoknak, mit is jelent egy munkaegység. Azt, hogy egy munkaegység több éves tapasztalat alapján kialakított egy átlagos munkabírású ember napi munkavégzésének felel meg. Tehát nem felülről a tsz-re erőszakolt számok ezek, mint ahogyan azt sokan gondolják. A személyes meggyőzés érdekében leghelyesebb, ha a tsz-tagok vállalják egy-egy családdal, vagy ismerőssel való foglalkozást. A termelőszövetkezeti tagok tevékenységével kapcsolatban ne kövessük azt a kialakult helytelen álláspontot, melyet több helyi szerv munkatervében megtalálhatunk: „mi az agitációs munkába bevonjuk a tsz- tagokat“. Ne bevonjuk a tsz- tagokat, hanem kezetek munkájába. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket, napközi otthonok, óvodák. bölcsődék szervezésével. Á gazdálkodás eredményes viteléhez a vezetőknek ismerni kell a gazdaság egész tevékenységét, fel kell tudni mérni a lehetőségeket. Ennek alapvető követelménye a számviteli és adminisztrációs munka megjavítása. El kell érnünk, hogy ebben az esztendőben ad. minisztrációs munkában jártas, könyvelési szakemberek kerüljenek a termelőszövetkezetbe. Indokolatlan és helytelen egyes tsz-elnökök idegenkedése a könyvelés bevezetésétől. A tsz-ek vezetőinek érvényt kell szerezni a tsz-demokrácia elveinek. az agiláeiós munkánkban a község többségét, közvéleményét kell megnyerni, Kerüljük Természetesen hagyjuk meg a jól képzett, sokoldalú, a felszabadulás óta állandóan politizáló, igényeiben fejlődött parasztsággal foglalkozni tudó népnevelőket is. Népnevelőink pedig tartózkodjanak a különböző ígérgetésektől. A meggyőzés érdekében folytassuk továbbra is a jól működő tsz-ek szervezett látogatását. Rá kell arra is mutatnom, ezek a látogatások kezdenek felszínessé válni. Megmutatják a tsz-t, esetleg értékelik a látottakat, utána ebéd, majd hazamennek. Tegyük színvonalassá ezeket a látogatásokat. Maguk a vezető elvtársak vegyenek azokon részt és foglalkozzanak a megjelentekkel. A hivatásos földművelést végzők meggyőzése mellett nem mondhatunk le az üzemekben dolgozó, de földtulajdonnal rendelkezőkkel, vagy családtagjaikkal való foglalkozásról sem. Helytelen az a nézet, ami Etes községben volt tapasztalható, hogy az üzemben dolgozók családtagjaival nem kell foglalkozni. Azon túlmenően, hogy a termelőszövetkezeti tagok, a helyi vezetők foglalkoznak az üzemben dolgozókkal, illetve, mint mondani szokták, „kétlakiak- kal“, feltétlenül szükséges, hogy az üzemek pártszervezetei segítséget nyújtsanak ilyen vonatkozásban és népszerűsítsék a tsz-be belépett üzemi munkásokat. hogy növénytermelési vonatkozásban búzából 8,8 mázsás, ezen belül termelőszövetkezeteinknél 9,2 mázsás tenmésát- lagot, kukoricából májusi mor- zsoltra való átszámítással 12,5 mázsás, cukorrépából legalább 107 mázsás termésátlagot kell elérni. Az állattenyésztésben feladatunk a megye össz-tehén- létszámának mintegy 2000 darabbal történő növelése. Termelőszövetkezeteinknél el kell érnünk, hogy a 100 kh-ra eső állatsűrűség szarvasmarhából legalább 16 darab, ezen belül a tehénsűrűség legalább 7 darab legyen. Az újonnan alakult tsz-eknél a 100 kh-ra eső tehénlétszám minimálisan el kell, hogy érje a három darabot. Az állati termékek hozamának növelésénél el kell érnünk, hogy egy tehénre jutó A másik igen fontos tennivaló a rendelkezésünkre álló gépek és eszközök fokozott mérvű kihasználása. Gépállomásainknak lehetővé kell tenni, hogy a gépek teljesítményének fokozásán keresztül, tsz-einkben minden munkát időben és jó minőségben végezzenek el. Ugyanakkor jusson kapacitás a még egyénileg dolgozó parasztság megsegítésére is. A gépek alkalmazásán túlmenően be kell vezetnünk, fel kell használnunk a tudomány legújabb módszereit, akár a kukorica négyzetes művelésére, akár az állattenyésztésre vonatkozik is az. A talajerővisszapótlás szempontjából, mindent el kell követni a trágyakészletek felhasználására és minőségének javítására. Természetesen ezt nem lehet úgy elérni, mint a ludányhalászi Alkotmány, a pataki Zsdánov, a dejtári József Attila, a ber- celi Vörös Csillag, az egyházas- dengelegi Rákosi, a palotási Május 1, a diósjenői Űj Barázda és még más 14 termelőSzólnom kell az újonnan alakult tsz-ekkel kapcsolatos tapasztalatokról. Az elmúlt év során nem sikerült megvalósítani, hogy az előkészítő bizottságok jelentősen segítsék elő a tsz-ek megalakítását. Ez nagymértékben a nem megfelelő támogatásból fakad. Létrehozásukról ez évben nem mondunk le, de sokkal nagyobb segítséget kell adni munkájukhoz. Az új tsz-ekkel összefüggő az alakulás alkalmával szükséges állat- és vagyontárgyak értékelése. Az értékelést legtöbbször állami ember végzi és ez sérti a szövetkezeti demokráciát. A továbbiakban feltétlenül adjunk segítséget a leltározáshoz, de az értékelést maga a tagság végezze. Több figyelmet kell, hogy fordítsunk a belépő parasztság felszerelésének további sorsára, ugyanis többször a belépő dolgozó parasztok nem viszik be állataikat, rokonaikra átíratják, vagy fel- értékelés után kinthagyják. Ez akadályozza a gazdálkodás megindítását, ellentétes az alapszabállyal, ezért határozottan fel kell lépni ellene. Tisztelt tanácskozás! A KV márciusi és júniusi határozatának alapján, a no- vemberi országgyűlés értékelte az eddig elért eredményeinket, megtárgyalta ég elfogadta a népgazdaság 1956. évi tervét. Ez a terv egész dolgozó népünk terve. átlagos tejtermelés, borjútejjel együtt, legalább 2500 liter legyen. Ezeknek a feladatoknak végrehajtására kormányzatunk beruházási költségeket bocsát rendelkezésünkre. Ebben az évben tsz-eink beruházásainak megvalósításához kormányzatunk mintegy 5 600 000 forintot bocsát rendelkezésre. Mindezeken túlmenően a termésátlagok növelésére, kormányzatunk rendelkezésre bocsát 190 vagon pétisót a múlt évi 81 vagonnal szemben. Valamint az év első felére mintegy 30 vagon szuperfoszfátot és kálisót. Jelentős lesz ebben az évben a minőségi vetőmaggal történő megsegítés. Már eddig 20 vagon tavaszi-búza vetőmagot, 30 vagon vetőburgonyát kaptunk csere céljaira. szövetkezetének elnöke gondolja a tsz-tagok továbbképzése nélkül, úgy hogy az FM és a megyei tanács által a Nóg- rádkövesdi Állami Gazdaságban megrendezett trágyakezelési tanfolyamra egyetlen dolgozót sem küldött A jó talajerőben levő területeinken a növényápolási munkák időben és a szükségnek megfelelő mennyiségben (brigádok, munkacsapatok) kialakítása. El kell érnünk, hogy termelőszövetkezeti vezetőink megértsék a kialakított munkaszervezetek állandósításának fontosságát. Igen helyesek azok a kezdeményezések, melyeket fejlettebb tsz-einkben tapasztalhattunk, például a munkaigényesebb kapásnövényeket a brigádszervezetek érintetlenül hagyása mellett, egyének között is felosztották. A vezetőségnek irányuljon arra a törekvése, hogy a munkaszervezetek tagjai, de áltaEzeknek a segítségeknek gyümölcsöző hatását csak akkor tudjuk kibontakoztatni, ha mi magupk részéről is megtesszük mindazokat az intézkedéseket, melyek elősegítik a magasabb terméshozamok kialakítását Az elkövetkezendő időben arra kell törekedni, hogy a párttagok legyenek a munkaverseny harcosai. Annál is inkább fontos ez, mivel az a tapasztalatunk, hogy termelőszövetkezeteink vezetőinek egy része még mindig nem érti a munkaverseny fontosságát, jelentőségét. Terveink végrehajtásánál nem feledkezhetünk meg termelőszövetkezeteink derék asz- szonyairól és az ifjúságról sem. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, asszonyaink becsülettel megálltak a helyüket a termelőszövetkezet bármelyik területén. Példa erre a bocsárlapújtői Űj Barázdából Rozgonyi Lajosné, akinek 300 munkaegységre 10 637 forint részesedése, a kisterenyei Vörös Október Tsz-ből Frajt Ala- dárné, akinek 243 munkaegységre 16 336 forint részesedése volt. Ezek az asszonyok amellett, hogy derekasan kivették a részüket a tsz munkájában, munkaegység utáni részesedésben is felveszik a versenyt a tsz férfitagjaival. Az elkövetkezendő időben még több segítséget kell adnunk tsz-eink női dolgozóinak. A szövetkezetek vezetőinek fokozni kell a nők bevonását, és különösen az állattenyésztés, valamint a melléküzemágakban való alkalmazását. A termelőszövetkezet ifjúsága az elmúlt év során bebizonyította, hogy hatékonyan tud közreműködni a termelő- szövetkezet eredményének elérésében. Éppen ezért a termelőszövetkezetek vezetőségének támogatni kell az ifjúságot. Elő kell segíteni, hogy az ifjúság vállaljon védnökséget az új módszerek, így az ikersoros és négyzetes kukoricavetés módszereinek elterjesztésére, a tiszta udvar-mozgalom megszervezésére. Lehetővé kell tenni számukra a DlSZ-szerve- zetbe való kapcsolódást. Meg kell teremteni a kulturális és szórakozási igényeinek kielégítését. Az 1956. évi feladatok maradéktalan végrehajtásához szervezési intézkedésre is szükség van. A legfontosabb tennivalónk történő elvégzése elengedhetetlen követelménye a magasabb terméshozamnak. Az egyénileg gazdálkodók termésátlagait azon keresztül is növelnünk kell, hogy a földművesszövetkezetek által különböző termelési társulatokat szervezzünk, hozzunk létre. Termelőszövetkezeteinkben elengedhetetlenül fontos feltétele a magasabb termésátlagokért folyó harcnak Iában a tsz minden egyes tagja fokozott mértékben érdekeltté legyen téve a termelésben. Ez főleg a prémiumok rendszeres folyósításán és kifizetésén keresztül érhető el. Nem nyugodhat bele a tsz egyetlen vezetője sem, hogy a termelőszövetkezetek tagjainak családtagjai más munka- területen keressenek foglalkozást, amint előfordul ez a palotási Május 1 Tsz-beri. El kell érnünk, hogy a családtagokat, különösen csúcsmunkák idegén bevonjuk a termelőszövetNem fordulhat elő az elnök, de más tag részéről sem, hogy fittyethányva a közgyűlés határozatának, önkényes intézkedéseket tegyen. A hozott határozatok végrehajtásáról kötelessége az elnöknek közgyűlés előtt beszámolni, valamint az alapszabály pontjait betartani és másokkal is betartatni. A fegyelmezettség elengedhetetlen követelménye a jó, okszerű, jövedelmező gazdálkodásnak. A fegyelmezet- ség vonatkozik az állampolgári fegyelem betartására is; Ezen a téren nagymértékben tudnánk előre haladni, ha tsz- eink ellenőrző bizottságai hivatásuk magaslatán állva, rendszeresen ellenőriznék a hozott határozatok végrehajtását. Észrevételeikről tájékoztatnák az elnököt és beszámolnának a közgyűlés előtt végzett munkájukról. Tisztelt tanácskozás! Kedves elvtársak! A közvetlen előttünk álló tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását feltétlenül össze kell kapcsolnunk a tsz-ek további megszilárdításának, fejlesztésének feladatával. Alap- követelmény, hogy a tsz-ek tagsága megismerje a szövetkezet előtt álló feladatokat, a tervekben rögzített tennivalókat. A tervek közgyűlésen való megtárgyalása most folyik. A megtárgyaláson fordítsunk nagy gondot az átlagtermelés és értékesítés helyes tervezésére. Egyes helyeken ezeknek az igen fontos kérdésekhez mechanikusan nyúlnak. A tsz adottságainak megfelelő ter- termésátlagot nem tervezik meg, mint a szécsényi járás egyes tsz-eiben, mondván eny- nyit adott meg a járás. Másutt a Minisztertanács határozatában szereplő 3 százalékos terméseredményt, mint elérendőt rátervezik a járás által kialakított tervszámra. Arra kell tehát törekedni, hogy 1956. évi tervek megalapozottak legyenek, kifejezésre jusson bennük a tsz képessége és fölénye. Fokozottabb érvényre kell jutni az 1956. évi tervben a gépi munka igénybevételének, biztosítani kell a növénytermelés és állattenyésztés összehangolását. Beruházások tekintetében elsőként szerepeljen a saját erőforrások igénybevétele és a beruházások azonnali megkezdése. Nem lehet a beruházások megkezdésével várni, mert a várakozás könnyen oda vezet, mint a múlt évben a szécsényi járás területén, ahol a tsz-ek egy része a várakozás miatt nem tudta még év végére sem befejezni építkezéseit. A beruházásoknál annál is inkább fontos a saját erőforrások igénybevétele, hogy ezzel is csökkenthessük az állami hitel igénybevételét. A jó terv kialakítása végett feltétlenül helyes, ha a járási pártbizottságok bekapcsolódnak az 1956. évi tervek felülvizsgálatába. Termelőszövetkezeteink törekedjenek arra, hogy a munkálatokban, különösen a növény- termelési munkával járjanak jó példával elöl. Ügy végezzük az előkészítő munkálatokat, hogy az időjárás megváltozása ne gátolja a vetések azonnali megkezdését. Már most meg kell kezdeni, illetve befejezni az istállótrá- (Folytatás a 3. oldalon.) A népgazdaság 1956. eves terve Aúgrád megyére vonatkozva meghatározza, a jó termelési terv elkészítése és annak következetes végrehajtása. megfelelő mu n ka szervezetek