Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)
1956-02-01 / 9. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKf mdp nógrádmegyei pártbizottságának lapja XIL ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. FEBRUÁR 1. : A MAI SZÁMBAN: • j Egy levél nyomában. (3. old.) — „Egy terv, amelyhez : fogható még nem volt a történelemben.“ (4. old.) — ! Névnap. (4. old.) — Hogyan teljesítették a kollektív • ; szerződést a kistercnyei bányaüzemben. (5. old.) — • Életmentés. (6. oíd.) — „Dübörög a Karancs ..(6. old.) • ; — Úttörő híradó, sport. (6. old.) A kommunista sajtó nagyszerű hivatása Ma 14 éve annak, hogy Rózsa Ferenc elvtárs szerkesztésében megjelent pártunk illegális központi lapja a Szabad Nép. Az ezernyi veszély és ádáz üldözés közepette megjelenő marxista-leninista típusú forradalmi újság bátran harcba szólította a magyar munkásosztályt és egész dolgozó népünket a Hort- fay-uralom, a német fasizmus ellen. Mozgósította, szervezte és nevelte dolgozó népünket a fasizmus, a rabló háború ellen a nemzeti függetlenségért, a dolgozók felszabadulásáért, s a békéért vívott küzdelemre. Ma éppen úgy — mint akkor — a Szabad Nép a magyar nép védelmezője és éles fegyvere, tanítója és szervezője. Ezért nyilvánította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa minden év február elsejét a magyar sajtó napjává. „A Szabad Népnek — állapítja meg a határozat *— az elnyomatás éveiben és a felszabadulás után jelentős része volt népünk küzdelmeiben és győzelmeiben. Harcokban és sikerekben gazdag útja során milliók szellemi kenyerévé vált. Éles fegyver szabadságunk és nemzeti függetlenségünk védelmében, a szocializmus építésében. A Szabad Nép magasra emeli a proletár internacionalizmus, a Szovjetunióhoz való rendíthetetlen hűség diadalmas zászlaját. Szilárd helytállásra neveli a béke minden magyar hívét az imperialista háborús gyúj- togatókkal szemben. E határozatban kifejeződik dolgozó népünk szeretete és megbecsüléssé népi demokráciánk sajtója iránt. Sajtónk a dolgozó tömegek, népünk sajtója. Minden sorát, minden betűjét a nép odaadó szolgálatának szelleme hatja át. Fegyver pártunk kezében, elszakíthatatlan összekötő szál pártunk és a dolgozó tömegek között. A mai magyar sajtónak is megvannak a maga ősei. Joggal hirdetjük, hogy mindannak, ami a Kossuth, Petőfi, Táncsics által szerkesztett újságokban jó és előremutató volt — mi vagyunk a folytatói. A mai Szabad Népnek természetesen a legális és illegális magyar kommunista sajtó, a Vörös Újság, az Új Március, a Kommunista, a Dolgozók Lapja az elődei. De a legnagyszerűbb előd és példakép mint pártlapnak — a lenini Iszkra és a lenini-sztálini Pravda. A Szabad Nép a marxista-leninista pártnak, a magyar munkásosztály és egész dolgozó népünk élcsapatának, pártunknak a lapja, amely milliókihoz szóló néplap, olyan újság, amely a nép ügyét szolgálja, eljut a tömegekhez, amelyet a tömegek a magukénak éreznek. Ez a párt befolyásának, a párt erejének köszönhető. A Szabad Nép nagy olvasottsága azzal magyarázható, hogy soha nem volt olyan párt Magyarországon, mint a mi pártunk. Soha nem volt párt, amelyet a tömegek ennyire megszerettek volna, amelyben ennyire bíztak volna, amelynek szavát, tanításait, útmutatását ilyen érdeklődéssel várták volna minden politikai helyzetben és egyéni életük minden helyzetében is. Az a bizalom, amely a Szabad Nép — és a többi pártlapok — felé megnyilvánul, és amelynek nagy elterjedtségét köszönheti — az a magyar nép bizalma a párt iránt. Az az érdeklődés, amellyel dolgozó népünk a párt lapjait várja, az a magyar dolgozó nép érdeklődése a párt szava, a párt útmutatása iránt. Természetes azonban, hogy a párt lapjai, elsősorban a Szabad Nép, a maga munkájával is hozzájárult ahhoz, hogy a párt befolyása a felszabadulás óta ilyen nagymértékben kiszélesedett, ilyen hatalmas. A sajtó a szocializmus építésének fontos fegyvere. Egyre szorosabb kapcsolatot teremtenek a sajtó munkásai a dolgozókkal. Bíráló, a hibákat feltáró tevékenységével éppen úgy, mint a jó, követendő példák felmutatáséval, segít a munka jobb elvégzésében, a vállalt feladatok teljesítésében, új még nagyobb feladatok vállalásában. Egyre jobban elősegíti az új szocialista munkamódszerek kialakítását, amelyek az ipar műszaki színvonalának emelését, az önköltség csökkenését, a termelékenység emelését szolgálja. A Szovjetunió élenjáró mozgalmainak egyre rendszeresebb ismertetése mellett nagy szerepe van abban, hogy a különböző hazai újítások, új munkamódszerek elterjedjenek és a szocialista építés emelőivé váljanak. Beszámol a dolgozó parasztok legjobb törekvéseiről, élenjáró tapasztalatairól, a kulákság ellen vívott lankadatlan harcáról. A termelőszövetkezeti mozgalom erősödésének a megmutatása fegyver dolgozó parasztságunk kezében a falu szocialista átalakításáért vívott küzdelemben. A pártsajtó egyre jobban közreműködik a párt előtt álló szervezési és nevelési feladatok megoldásában. A pártmunka tapasztalatainak alapos tanulmányozása és ennek széleskörű elterjesztése a sajtó egyik fontos feladata. E feladat teljesítésével elősegíti az újság a pártszervezetek egész munkájának nagyobb- arányú megjavítását és a pártszervezetek ideológiai és szervezeti egységének további megszilárdulását fogja szolgálni. A Szabad Nép élenjár a kultúrforradalom alapvető kérdéseinek megoldásáért, az új, tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúra megteremtéséért folyó küzdelemben. , Megtisztelő feladata a sajtó munkásainak a Szovjetunióhoz való hűség ápolása és terjesztése. A rendszeres cikkek, riportok közlése a kommunizmus nagy építkezéseiről, a Szovjetunió életéről, mutatja a Szovjetunió jelenét, de a mi hazánk ragyogó jövőjét. Ezzel szemben az imperialista sajtó az új világháború előkészítésének az eszköze. Alapvető törekvése, hogy a rágalmak pergőtüzét zúdítsa hazánkra, 'hogy megtévessze dolgozó népünket. A különböző rémtörténetek leírásainak, szenzációhajhászásnak az a célja, hogy elkábítsa a dolgozókat, elterelje a tömegek nyomorúságos helyzetéről a figyelmet. A Szabad Nép és a többi pártlapok sikerrel tudják a feladataikat megoldani, mert egyre szorosabban összeforrnak dolgozó népünkkel. Dolgozóink körében is egyre nemesebb szenvedéllyé válik az írás. Mi fűti dolgozóinknak ezt a nemes szenvedélyét? Mi ad erőt tollúknak, hogy napi munkájuk mellett rendszeresen hírt adjanak eredményeikről, életük eseményeiről? Mi serkenti a levelezőket, hogy írásaikban bátran feltárják fogyatékosságaikat? A munkásosztály, s egész dolgozó népünk felelősségérzete, hogy a gazda szemével nézik az üzemeket, a falusi élet problémáit. Szabad hazánk iránti olthatatlan szeretet, amelynek erősítésén, felemelésén munkás- paraszt levelezőink nemcsak szerszámmal, hanem tollal a kezükben is fáradoznak. A levelezők érzékeltetik dolgozó népünk hangulatát, érzelmeit, véleményét. Mutatják, hogy egy-egy területen (hogyan hajtották végre a párt és a kormány határozatait. Hírt adnak a tömegek között születő számtalan kezdeményezésről, így az építés új tartalékait tárják fel. A levelezési mozgalom a tömegek ellenőrzésének fontos megnyilvánulása, amely elősegíti az alulról jövő bírálatot széles kibontakozását. Ma már egyre több levelezője, tudósítója van a megyei lapunknak is. Havonta 200—230 db levelet kapunk. Köztük olyanok írnak mint Urban Béláné, maconkai háziasszony, Vidovszki András, felsőpetényi tanácstitkár. Sárai Lajos, mátranováki igazgató. A levelezési mozgalom ilyen fejlődése népi demokráciánk demokratizmusának fényes bizonysága. Ma. nálunk törvény biztosítja, védi azokat, akik leveleikkel, bejelentéseikkel a sajtóhoz fordulnak. Senkinek nincs joga, hogy a bírálatot elfojtsa, visszautasítsa. „A sajtó — mondja Sztálin elvtárs — a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a párt, a maga, neki szükséges nyelvén minden nap, minden órában beszél a munkásosztállyal.” Most amikor a második ötéves terv végrehajtását kezdte meg dolgozó népünk, amikor fokozott erővel kell harcolni a különböző imperialista mesterkedések ellen, fokozott' felelősség hárul a sajtó munkásaira. Még pontosabban, még jobban fogjuk informálni dolgozó népünket az ország életéről, mint eddig: még inkább észrevesszük az újat, az előremutatót, mint eddig; még eredményesebben mutatjuk meg a termelési feladatokat, mint eddig; még jobban segítjük a jó tapasztalatok közlésével pártszervezeteinket, mint eddig. Pártunk és dolgozó népünk a sajtó munkásai felé tanúsított megbecsülését úgy háláljuk meg, hogy feladatainkat még magasabb újságírói színvonalon, népszerűbben, színesebben oldjuk meg. Harcolunk a párt politikájának minden eltorzítás nélküli végrehajtásáért. Egész dolgozó népünk joggal várja el a sajtó munkásaitól, hogy sokoldalúan, a valóságnak megfelelően legyen a lap szerkesztve Legyen benne dolgozó népünk hősi munkájának nagyszerű eredményei, mellette bátran bíráljuk a hibákat, amelyek társadalmunk fejlődését gátolják, nyílt, őszinte, írásokkal segítsük egész dolgozó népünk alkotó munkáját. Legújabb szövetkezeti községünk: Szúpatak Szúpatak községi pártszervezetének következetes, meggyőző politikai felvilágosító munkája és a párttagok példa- mutatása lehetővé tette, hogy a község minden dolgozójának részvételével szövetkezetét alakítsanak. Vasárnap, január 29-én, délelőtt ünnepélyes keretek között alakult meg a Béke Termelőszövetkezet. Az újonnan alakult szövetkezet 54 családdal, 81 taggal, 450 hold földdel (a község földterületének 100 százalékán) kezdi meg a munkát. Elnöknek ifj. Szlifka Pált választották. A dolgozó parasztság felemelkedésének útja a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás A megyei termelőszövetkezeti tanácskozás Az MDP megyei bizottsága és a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága január 29-én, vasárnap Salgótarjánban, mintegy 400 részvevővel termelőszövetkezeti tanácskozást rendezett. A részvevők között ott voltak a megyei és a járási pártbizottságok vezető elvtársai, Lőrincz József elvtárs, az MDP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának vezetője, a megyei tanács vezetői, a tömegszervezetek képviselői, a termelőszövetkezetek élenjáró tagjai, a gépállomás igazgatók, tanácselnökök s agronómusok. Az elnöki megnyitót Jakab Sándor elvtárs, az MDP megyei titkára tartotta. Üdvözölte a megjelenteket s méltatta a tanácskozás politikai és gazdasági jelentőségét. Ezután felkérte Tóth Béla elvtársat, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét, hogy tartsa meg előadását a megye termelőszövetkezeteinek helyzeté- ről s az idei feladatokról. Az elmúlt év eredményei kedvezőek voltak a mezőgazdaságban. A legtöbb szántóföldi növény 1955. évi termés- eredménye felülmúlta az előző öt év termésátlagát. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termésátlaga éppen a gépi talajművelés és jobb növényápolás következtében a meghaladta az egyéni gazdaságok termésátlagát. Megyénk parasztsága vénytermelési és állattenyésztési vonatkozásban jelentősen hozzájárult az országos eredmények eléréséhez. Terméseredményeink, különösen kalegtöbb növénynél jelentősen «Jászosoknál elérték, sőt egyes növényféleségeknél túlszárnyalták a kedvezőbb éghajlatú és talajadottságú megyék átlagait. TERMÉSÁTLAGOK: megyei átlag tsz-átlag Búzából 8,5 mázsa 9,6 mázsa Tavaszi árpa 9,2 mázsa 8,5 mázsa Őszi árpa 10,4 mázsa 11,0 mázsa Az állattenyésztés számszerű emelkedésén keresztül teljesítettük a 100 kh szántóra eső sűrűségi tervet: Hozamok tekintetében is fejlődést értünk el. Az összes állattenyésztési ágazatok eredménye alapján tudja megyénk elérni az országos 'harmadik helyezést. Termelőszövetkezeteinknél az összbevételek 52,1 százalékát tette ki az állattenyésztésből fakadó jövedelem a múlt évi 45,8 százalékkal szemben. Az állattenyésztésen belül igen komoly eredményként értékelhető tsz-eink fokozatos bekapcsolódása a szarvasmailha-tenyésztésbe. A szarvasmarha-tenyésztés gazdasági és népgazdasági jelentőségének felismeréseként tsz-eink szarvasmarhalétszáma 9,7 százalékkal, ezen belül a tehénlétszám 1,8 százalékkal nőtt. Több tsz-ünk, így például a karancskeszi Szabadság, karancskeszi Rákóczi Tsz, ahol eddig szarvasmarha-tenyésztés nem folyt, tenyészetet állított be. A jövedelmezőség fokozása érdekében, feltétlenül fontos, különösen a tehénlétszám emelése. Erre meg is van a biztosítékunk. Egrrc több azoknak a áeri*»elő*>zöveáf ezeíekiiek a száma, aineh ek büszkék tehenészei iíatc A berkenyéi Petőfi Tsz-ben Bertók István elnök elvtárs helyes kezdeményezése és vezetése nyomán az előző évben levő 19 darabos tehéniétszá- mot ebben az évben 30-ra növelik. Nem kevésbé járult I hozzá ehhez az emelkedéshez ] az a tény, hogy az elmúlt évben a 19 tehén, után csupán tejből 110 000 forint bevétele volt a tagságnak. Könnyén ki lehet számítani, hogy ez a bevétel tehenenként közel 6000 forintot jelent. Ilyenformán nem lelhet csodálkozni, amikor Berták elvtárs nem kis büszkeséggel, az egyik értekezleten a tsz „nehéziparának” nevezte a tehenészetet. Elmondta továbbá, nem ért egyet azokkal az elvtársakkal, termelőszövetkezeti vezetőkkel, akik lovaikat agyon dédelgetik, valósággal ellopják a takarmányt más állatok elől a lovak számára. Nálunk, mondotta, „egy szál takarmány, vagy abrak nem megy másfelé, mint rendeltetési helyére”. Igaza van Bertók elvtársnak. Ma már a gépesítés fokozatos alkalmazásának idején, szükségtelen a lovak előtérbe helyezése, pedig tsz-eink nagy részénél a mérleg serpenyője, erősen a lovak oldalára billen. Elég, ha csak két, valamennyiünk által ismert, egyébként jól működő tsz példáját hozom is fel. Az egyik a diósjenői Tolbuchin, ahol 18 tehén mellett 11 ló van. A tehénállomány jelentőségének lebecsülése jut kifejezésre abban is, hogy ebben a tsz-ben például a sertésgondozó megkapta a fialás utáni 6 darab prémium-malacot, míg a tehéngondozó 100 százalékos ellési és felnevelési eredmény mellett prémiumban nem részesült. A lebecsülést bizonyítja az a tény, hogy mindössze 2,7 k óhméter silógödör űrtartalom esik számosállatonként, az egyébként szükséges 7 köbméterrel szemben. A másik tsz a cei'edi Búzakalász, ahol az összes szarvas- marha 50 százalékát teszi ki a lovak száma. A tehénlétszámmal szemben pedig, amely 16 darab. 20 darab a ló. A szarvas- 'marhatenyésztésben dolgozók itt sem részesültek prémiumban. Mennyivel helyesebb lett volna, ha például a takarmányozást végző lovaink helyett — melyek általában minden tsz-ben, mint a dinnye olyan gömbölyűek — ökröket állíta- ' nánk be a takarmányozásra. Rövid időn belül, ezek az állatok 2—3 mázsával növelnék testsúlyukat, és értékesítésükön keresztül, javítanánk dolgozó népünk húsellátását, jelentősen csökkentenénk a tsz húsbeadási kötelezettségét. Igaza van abban is, hogy minden tsz-elnök elsőrendű kötelessége, megértetni a tsz-ek egész tagságával, de különösen a íogatosokkal, hogy az állatokat egyformán kell szeretni, és nem megengedhető a tsz gazdasági tervének semmibevevése, elfogultság, vagy szűklátókörűség miatt. Javítani való van még a tejtermelés emelése tekintetében több termelőszövetkezetünknél, így többek között a pataki Zsdánov. patvarci Béke, nóg- rádgárdonyi Üj Élet, nógrád- sápi Vörös Csillag tsz-ekben, ahol a tejtermelés igen alacsony, egész évben 2—3 liter istállóátlag körül mozog. Ezek mellett a gazdasági roegszilárdítási munkák melleit nem mondhatunk le termelőszövetkezeteink továbbfejlesztéséről sem. A műit évben végzett munkánk alapján 12 új termelőszövetkezetünk és tsz-csoportunk alakult. a meglevőkbe belépő családokkal együtt 934 családdal 118 taggal, 4082 kh földterülettel gyarapodtak termelőszövetkezeteink. Három községünk termelőszövetkezeti községgé alakult. Ezzel a fejlődéssel a tsz-ben levő családok száma elérte a 2800-at és a 3200 tagot. Az össz-szántóterület pedig 28 000 kát. hold. Ha helyi pártszervezeteink, tanácsaink több türelemmel, megértéssel viseltettek volna a termelőszövetkezeti mozgalommal szemben a meggyőző és felvilágosító munka végzésénél, nagyobb gondot fordítottunk volna a kommunisták, a termelőszövetkezeti parasztság bevonására, úgy erőteljesebb lehetett volna a termelőszövetkezetek gyarapodása. ki legyen leli; Elsősorban legyenek a kommunisták, akik marxista— leninista ismereteik alapján mentesebbek az előítélettől, meg vannak győződve pártunk tanításának helyességéről. Legyenek a tanácstagok, akik a választóik bizalmát élvezik, j akiktől választóik el is várják I Jól működő termelőszövetkezeteink példája bizonyítja, megyénk dolgozó parasztsága számára a szövetkezeti gaz dálkodás fölényét, mutatja a felemelkedésnek egyetlen járható útját. Több mint 20-ra tehető azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyeknek vagyona eléri, sőt túlhaladja az egymillió forintot; Az elmúlt évi jó munka alapján több tsz-ben elérte a tagok évi átlagos részesedése (a háztájiból való jövedelmen kívül) a 25—30 ezer forintot. Vannak kételkedők, akik ezeket a számokat csak tarsolyból kiszedett adatoknak tekintik. A kételyek eloszlatása végett hadd hozzam fel az egy munkaegységre eső megyei átlagos részesedés eredményeit. Az 1954. évi 25 forint 14 fillérrel szemben például az egy munkaegységre eső részesedés 1955-ben elérte a 30 forint 81 fillért. Ezt a számot különösen értékessé teszi termelőszövetkezeteink rendezett anyagi helyzete, vagyis az, hogy korábbi kötelezettségeik esedékes részleteit rendezték. Meglevő tsz-eink példáját felhasználva, munkánkat úgy kell folyta! ni. hogy a növekedés legalább elérje a múlt évi számadatokat, de mechanikus előirányzatokat szabni nem helyes. Mindenütt olyan mérvű fejlesztést keli elérni, ameny- n}ri jó politikai munkával elérhető. Ez a szándék azonban csak jámbor óhaj marad számunkra, ha megyénk valamennyi becsületes dolgozója nem teszi magáévá a tsz-ek továbbfejlesztésének kérdését. Ha ez a fejlesztési szándék nem párosul a tanácstagok és közmegbecsülésben állók példamutatásával. Vannak esetek, amikor jó politikai munka hatására a falu dolgozó parasztságának hangulata megfelelő a tsz- alakítás megkezdésére. Igen ám, de itt merül fel a nagy kérdés: t. »ki kezdi ? a példamutatást. Legyenek a tömegszervezetek vezetői, akiknek a transzmisszió szerepéhez hasonlóan kötelességük átvinni pártunk határozatait a széles dolgozó tömegek közé. Olyan aktív harcosokra van (Folytatás a 2. oldalon.)
