Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-28 / 8. szám

193«. január 25. SZABAD NOGRXd A Víz TfíNfítSkOzáf emr A tanácskozás segít abban, hogy megértessem a dolgozó parasztokkal: csak a tsz-ben találhatjuk meg számításainkat Szenozicska Lajosné még rém régen lépett be a bércéi i Vörös Csillag Tsz-be, mind­össze négy hónapja, de a tsz tagsága mégis őt jelölte a ta­nácskozásra, Vajon hogy tör­tént ez? — A tsz-be lépésem előtt sem ültem odahaza ölhetett kézzel, már három éve itt, a berceli gépállomáson dolgoz­tam. Így bepillanthattam, sőt megismerhettem a tagok éle­tét. Szerettem volna már ko­rábban belépni a szövetkezet­be. Munkámat azonban szeret­ték a gépállomáson is, s így elég nehezen, de októberben mégis elengedtek; Szenozicska elvtársnő azóta dolgozik a Vörös Csillagban. Egyenessége, szókimondása nagy becsben áll a tsz-tagok előtt. A szövetkezet létszámá­nak fele asszony és eddig csak egy munkacsoportvezető volt. Most azonban, hogy az újabb belépőkkel az asszonyok szá­ma is növekedett, Szenozicska Lajosnét akarják megválaszta­ni a másik munkacsoport ve­zetőjének. Elküldik a tsz-ta- nácskozásra is. hadd okuljon, tanuljon, gyűjtsön tapasztala­tokat, s azután mondja el ide­haza a tagságnak. Szenozicska elvtársnőnek nagy tervei vannak a tavasz­ra. — Még eddig nem volt al­kalmam megmutatni, hogy nemcsak a traktoron végzek jó munkát, hanem a szövetke­zetben is. De tavasszal az el­sők között akarok lenni. A ta­nácskozás tapasztalatait pe­dig igyekszem felhasználni munkámban. Már eddig is minden alkalmat megragad­tam, hogy megértessem az egyénileg dolgozókkal: csak a tsz-ben találhatják meg számí­tásukat. Most legalább az egész megyéből vett példákkal tá­maszthatom alá igazamat, Az egyénileg dolgozó parasztok jövőjéről is tanácskoznak' A rétsági járás egyénileg dolgozó paraszt­jait Hegedűs István 14 holdas szátoki közép­paraszt képviseli majd hotnao a termelő­szövetkezeti tanácskozáson. Hegedűs István megbecsült, tekintélyes emlber, jó gazda. Érti a földdel a bánást. Mint tanácstag jól pél­dával jár elő az állam iránti kötelezettség teljesítésében is. Ezért esett rá a válasz­tás. Megkérdeztük tőle, mit vár a tanácsko­zástól? — Bár még nálunk, Szátokon nincs szö­vetkezet, mégis nagy érdeklődéssel tekintek a tanácskozás elé — mondotta. — Mert, azért beszélünk mi sokat a szövetkezésről. A vélemények különbözők. Ha summázni akarja őket az ember, azt kell mondani: egyelőre még nem megy. Az igaz, a szom­szédos község, Tereske szövetkezetének egyre javuló eredményei több és több gazdát ejte­nek a gondolkodásba. Ebből látni, hogy a tsz-mozgalom erősödése nem marad hatás­talan ránk. szátókiakra sem. Csakhogy azok az eredmények, amelyekről mi tudunk, nem elég meggyőzőek. Igaz a tereskei, meg a tol- mácsi termelőszövetkezeten kívül nem isme­rünk közelebbről több szövetkezetét. A ta­nácskozás éppen azért lesz jó, mert ott hall az ember, több tsz felől, megkérdezheti a küldötteket hogy’ élnek, elégedettek-e? Meg sok szó esik bizonyára a tervekről is, ami nagyon érdekel bennünket, egyénieket. Mert úgy érezzük, hogy amikor a tsz-mozgalom fejlesztéséről esik szó, akkor az egyéni pa­rasztok jövőjéről is tanácskoznak. Nem igen lehet ezt a kettőt elválasztani. Remélem, sok­sok érdekes mondanivalóval jövök haza Tar­jámból, és sok hasznosat mondhatok el gazda- társaiminak. „A. gépet csak a nagy földtáblákon lehet jól kihasználni44 — Néhány éve magam is a pásztói Szabadság Termelőszö­vetkezetben dolgoztam, s bi­zony az akkori traktorosok munkájával nem voltam elé­gedett. Elleneztem a gépi mun­kát. Egyszer aztán megpró­báltam én is géppel dolgozni, t megállapítottam: nem a gép rossz, lehet azzal jó munkát végezni. Elhatároztam, hogy traktoros leszek. Megszeret­tetem a gépet a termelőszövet­kezet tagságával. Az eltelt né­hány év alatt, amióta trakto­ros vagyok sikerült ezt elér­nem. Ma már követelik a ter­melőszövetkezet tagjai, hogy géppel végezzük el az egyes munkákat. Az elmúlt év külö­nösen bebizonyította a gépi munka fölényét. A termelő- szövetkezet 10 holdon termelt cukorrépát. A földet idejében még az ősz folyamán 30 cen­timéter mélyen megszántottuk, tavasszal segítettünk a sorkö­zök kapálásánál, s az ered­mény: 303 mázsa termés lett holdanként, A szántáson kívül a termelőszövetkezet gabona­vetésének 80 százalékát is géppel végeztük el. v Több ízben végeztem szán-* tást az egyénieknek is, de at gépet csak a nagy táblákban? lehet jól kihasználni. Sok | dolgozó paraszttal beszéltem $ már a táblásgazdálkodás elő­nyéről, a gépi munka fölényé­ről, s a jövőben azon leszek, hogy mind több dolgozó pa­rasztot meggyőzzek a nagyüze­mi gazdálkodásról. Ehhez a munkához ad nagy segítséget a holnapi termelőszövetkezeti tanácskozás, amelyen én is részt veszek. Az ott hallottakat felhasználom további mun­kámban, mert rajtunk, trakto­rosokon is múlik, milyen ered­ményt mutatnak fel a termelő- szövetkezetek. Ha mi jól dol­gozunk, a ránkbízott gépekkel jó minőségi munkát végzünk, a termelőszövetkezetek tagjai megszeretik a gépet, magasabb lesz a termés, a jövedelem. Elmondotta: Lukács Árpád, a pásztói gépállomás traktorosa „ Felhasználjuk a technikai, a tudomány legújabb vívmányait“ Mint kihelyezett agronómus már több éve dolgozom a pa- lotási Május I Termelőszö­vetkezetben. Az első időben nehéz volt a munkám. A ter­melőszövetkezet tagjai idegen­kedtek az újtól, a fejlett mód­szerek alkalmazásától. „Nem jó az, még senki se próbálta” — mondták egyesek, de én nem engedtem. Minden évben vezettem be valami újat. Első években a gépi vetést, a ka­szálást, a kapálást, majd az aratást. A legtöbben a kom­bájnt ellenezték. Egyszerűen nem akarták ráengedni a föld­re. De a gép jó és gyors mun­kája végül győzedelmeskedett. Az elmúlt évben gabonaveté­sünk 97 százalékát géppel arat­tuk. Ebből 230 holdat kom­bájnnal. Az elmúlt évben vezettem be a keresztsoros vetést. Igaz csak 30 holdon. A vetéskor til­takoztak a termelőszövetkezet tagjai, de amikor a csépelés- nél kiderült, hogy ezen a 30 holdon 18 mázsa volt az átlag­termés, míg a többi területen, ahol csak sorvetést alkalmaz­tunk, 14 mázsa, már sajnál­koztak. amiért nem nagyobb területen vetettünk keresztso- rosan. Holnap én is résztveszek a megyei termelőszövetkezeti ta­nácskozáson Salgótarjánban, ahol megbeszéljük a termelő- szövetkezetek eddigi eredmé­nyeit és a feladatokat. Ne­künk, agronómusoknak az a kötelességünk, hogy erőssé és szilárddá tegyük a már meg­lévő termelőszövetkezeteket, ugyanakkor nem szabad elfe­ledkezni az egyéni gazdákról sem, a holnap termelőszövet­kezeti tagjairól. Foglalkozni kell velük, elbeszélgetni a szö­vetkezeti gazdálkodás fölényé­ről, hogy ők is minél előbb rá­térjenek a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára. Elmondotta: Varga Pál, a palotási Május 1 Tsz agronómusa Tanácskozásra gyűlnek egybe holnap Salgótarjánban megyénk termelőszövetkezeteinek küldöttei, hogy számot vessenek eddigi eredményeikkel és megjelöljék azokat a feladatúkat, amelyek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében előttük állatnak. Nagy jelentőségű lesz ez a tanácskozás termelőszövet­kezeteink életében. Mindenki előtt világossá teszi majd a teendőt. Minden tsz-tag, minden kommunista és párton- kívüli — akár traktoros, agronómus, vagy tanácsi dolgozó, akár gépállomási igazgató, egyénileg dolgozó paraszt, vagy MNDSZ-asszony — tudja, mit kell tennie, az egyre terebélyesedő, erősödő mozgalom fejlesztéséért. Több mint négyszázan jönnek szerte a megyéből erre a tanácsko­zásra. A küldöttek már hetek óta készülődnek. Szeretnék valamennyien elmondani, hogy saját munkaterületükön mit tettek eddig és mit kívánnak tenni a jövőben a szö­vetkezeti mozgalomért. A tsz-tagok eredményeikről, ter­veikről nyilatkoznak majd. A traktorosok és agronómu- sok elmondják, hogyan igyekeztek megszerettetni a szö­vetkezet tagjaival a fejlett agro- és zootechnűkai eljáráso­kat. Az egyéni gazdák képviselői arról beszélnek, hogyan látják ők a közös gazdálkodást. A tanácskozás nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a pártmutatta úton haladjunk tovább. Megszilárdítsuk a meglévő termelőszövetkezetet és egyre több egyéni gazdát győzzünk meg a magasabbrendű, a nagyüzemi gazdálko- : dós előnyéről. <*•••*••••••••••••••••••••••••••••••••• ..............••••••••••••••••••••••••••••••••• Hekl i János tolmácsi tanácselnök példamutatása Napról napra erősödik és növekszik a tc’mácsJ Szabad« ság Termelőszövetkezet. Az elmúlt béte.n 10 dolgozó paraszt választotta a szövetkezeti utat, köziük Hekli János tanács­Hírek A jó munka jutalma A termelőszövetkezetek tagjainak ezrei töltik jólmegér- denwtt téli szabadságukat az ország legszebb üdülőiben. A fenti kép Mátraíiireden készült. Füreden megyénk leg jobban £ dolgozó tsz parasztjait Holes István (az álló sorban balról« jobbra a negyedik) a cserhátsurányi Szabadság Tsz, Mar-« linkó István (ülő sorban balról jobbra az első) a felsőpeté-« nyi Rákosi Tsz és Kuren Kovács András (álló sorban« balról jobbra a második) a nógrádi Béke Tsz tagjai képviselik.« TÖMEGESEN TESZNEK ! verseny vállalás okát a Salgó­• tarjám Üveggyár dolgozói. Ed- | dig 22 műszaki és 320 fizikai | dolgozó kapcsolódott be a ver­• s enyhe. Igen értékes Jarosek István üvegpréselónek és tár­; sainak, a IV-es kádkemence ; dolgozóinak vállalása, amely ; az anyaghányad csökkentése ; és a súlyhatár szigorú betar- ; tása révén az önköltségcsök- : kentésre irányul. ★ Vándor képkiállítás nyílt ; meg a pásztói, a salgótarjáni ! és a szécsényi járásban, amely a szovjet agrotechnika és zoo­• technika élenjáró módszereivel > ismerteti meg megyénk lakos­ságát. •k ÜJÍTÓ KONFERENCIÁT TARTOTTAK a Salgótarjáni Acélárugyárban. A rendkívül értékes megbeszélésen több felszólaló javaslatára külön bizottságot alakítottak, amely felülvizsgálja a hosszabb idő óta „elfekvő” újítási javasla­tokat és gondoskodik az arra alkalmasak hasznosításáról. LITKÉN IS MEGINDULT az orosz nyelvtanfolyam. László és Cserháti pedagógus elvtársak áldozatos munkája? eredményeként ma már 14% hallgató jár rendszeresen ez* órákra. , ♦ ÜJ, MELEGAGYI HAJTA­TÁS RA ALKALMAS paradi­csom- és paprikafajtát állítot­tak elő több évi kísérletezés után a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kutatói. Az újfajta paradicsom 'korán érik. s az általánosan ismert fajtáknál 4—5 nappal korábban hoz igen bőséges termést. ■k VASÜTI SZERENCSÉT­LENSÉGET akadályozott meg:; kozásra. Okok is bátor, gyors közbelépésével Palicza József, a salgótarjáni Szolgáltató dolgozója. Az igaz­gatóság 500 forint jutalomban részesítette. ★ A MUNKÁRA VALÖ NE­VELÉSRŐL rendezett ankétot a balassagyarmati tanítókép­ző kistermében az MSZT-szer-; vezet* : elnök és családja. „Nekünk, a falu vezető embereinek, kom­munistáinak kell jó példát mutatni és végrehajtani a párt határozatát, s felépíteni falun is a jó életet biztosító szocia­lizmust“ — mondta Hekli elvtárs, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot. A tanácselnökön kívül Sipos István 8, Kurali Ferenc 8, Sípos József 7, Krausz Gábor 9 holdas dolgozó parasztok is aláírták a belépési nyilatkozatot. Farkas Mihály kitüntetésnek vette a tagság bizalmát Farkas elvtár# becsülettel gon­doskodik a tísz összes állatainak takarmányozásá­ról. Mindennap megtesz 8—9 fu­vart. A tsz DISZ- szervezetében is jó munkát végez; Buzdítja a fiata­lokat, akiknek naigy részük van a szövetkezet fejlő­désében. Az őszi munkálatoknál, a kukoricatörós, meg a silózás majd­nem teljes egészé­ben az ő jó mun­kájukat dicséri. Farkas Mihály életének első ta­nácskozásán vesz részt vasárnap. És őszintén. szólva nem kis izgalom­mal néz az ese­mény elé — El sem tu­dom képzelni, mi­lyen lesz, bár a szövetkezetben már többen be­széltek róla, hogy miről esik majd ott szó. Tudom, sokat tanulok a tan ácskozáson. Megfigyelek min­dent, hogy ideha­za elmondhassam és az ott tapasz­taltakból ne csak én magam, hanem a tagság is okul­jon, hogy még na­gyobb eredménye­ket érjünk el, s még többen még nagyobb darab földön gazdálkod­hassunk. A tolmáesi Sza­badság T(äz egyik legfiatalabb tag­ja Farkas Mihály tafcarmányos. Az alig 18 éves fiú már három éve tsz-tag. Mégpedig k jól dolgozó, szor- jí galmas, bármilyen • • munkából kiveszi a részét. Farkas elvtársat a tagság •; egyhangúan vá- ;; lasztotta meg kül­döttnek a tanács­ügyes is. szorgal­mas is. meg aztán ;: még ilyet úgysem látott — mondo­gatták — hadd menjen a gyerek. És Farkas Mihály kitüntetésnek vet­te a tagok bizal­mát; — Tavaly 453 munkaegységem volt, ami neon roBS7. eredmény a csoportban. A természetbeni jut­tatások mellett 10 093 forint kész­pénzt és 853 fo­rint prémiumot kaptam. A zár­számadás után a kívülállók nem is akarták elhinni. ••Hogy’ kaphat ennyi mindent ez a fiatal gyerek? — kérdezték. De aztán mégiscsak elhitték, amikor az új házunk fa­lát húzták, meg aztán a városból hozott új ruhákat meglátták*

Next

/
Oldalképek
Tartalom