Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-04 / 1. szám

4 SZABAD NOGRAD 1956. Január 4. Megválasztotta országgyűlési képviselőit Franciaország Hétfőn este 6 órakor a leg­több francia megyében befe­jeződött a szavazás. Sok me­gyében, például Szajna és Seine-et-Oise megyében este 7 órakor, másutt fél 8, illetőleg 8 órakor. Az első részletes eredmények csak későn este lesznek ismeretesek, de a haj­nali órák előtt semmiképpen sem lehet tiszta kénét alkotni a helyzetről. Az első eredmé­nyekből még csak következtet­ni sem lehet a végeredmény­re, mert olyan helyeken feje­ződik be először a szavazás, amelyek nincsenek döntő be­folyással a végeredményre. Az időjárás nem jelentett komoly akadályt a szavazók­nak, kivéve egyes hegyi kör­zeteket. ahonnan havat, vagy hófúvást jelentettek. A párizsi választási irodák­ban a reggeli órákban nehezen indult a szavazás, de később megélénkült a forgalom és dél felé már a legtöbb választási helyiség előtt hatalmas sorok várakoztak. Több helyen egy óra hosszat is kellett várakoz­ni, míg az úrnákhoz jutottak. Heggel és délelőtt a választá­sokra beállított különvonatok ontották a szavazók tömegét a pályaudvarokon. Mint ismeretes, a kormány január 2-át fizetett ünnepnap­nak nyilvánította, ennélfogva az üzletek zárva voltak és az utcák meglehetősen kihaltak, csak a választási irodák előtt lehetett tömeget látni. A vá­lasztásról beérkezett első rész­letes adatok szerint a válasz­tók arányszáma óffv’á*--"- or­szágszerte nagyobb, mint 1951- ben volt. így például Marseil- le-ben délután 4 óráig az 1951 évi 199 930 szavazóval szemben 211 285 választó adta le szava­A választás eredményit kö­vetkező számunkban közöljük. A békeharc hírei Abból az alkalomból, hogy Bulganyin és Hruscsov Indiá­ban járt, az Indiai Béke­tanács emlékkönyvet adott ki. Az emlékkönyv a szovjet ven­dégek életrajzát, Indiában el­mondott beszédeiket és a láto­gatásról megjelent cikkeket tartalmazza. ★ Argentínában Buenos-Aires utcáin úgynevezett békekiosz­kokat állítottak fel. Ezekben különböző kiadványok kapha­tók, amelyek tájékoztatják a közvéleményt a nemzetközi békemozgalom legfontosabb követeléseiről és a Béke-Világ- tanács akcióiról. ★ Az ausztráliai Sidneynek ab­ban a negyedében, amelyhez közel atommáglya felállítását tervezik, atomfegyverellenes gyűlést tartottak. A gyűlés részvevőinek határozata el­merte áz' átömfegyve rke zést és felhívta a kormányt: őrködjék az atomenergia és az ausztrá­liai uránium kizárólag békés célokra történő felhasználásán. Angliában plakátok jelentek meg a következő felírással: „Kétszer is gondold meg, mi­előtt vásárolsz valamit!“ Ez­zel kapcsolatban az angol há­ziasszonyok között a következő adoma terjedt el. Két házi­asszony beszélget —: Olvas­tad a plakátot? — Igen, s mi­alatt kétszer meggondoltam, ismét felszöktek az árak. Ciprus szigetén napirenden előfordul, hogy az angol kato­naság megszáll községeket, fel­dúlja a lakásokat és letartóz­tatja a ciprusi szabadsághar­cosokat. A legtöbb helyen ke­mény ellenállásba ütköznek. Neo Horio község asszonyai a határban várták az angol ka­tonákat és kőzáport zúdítottak rájuk. A katonáknak vissza kellett vonulniok. Ezt köve­tően könnygáz-gránátokat használtak, hogy behatolhassa­nak a faluba. Egyezertizenlcét évi börtön- büntetést róttak ki Nyugat-Né- metországban az elmúlt öt év alatt 6429 olyan fiatalra, akik hazájuk békés egyesítéséért szálltak síkra. Ez év szeptem­berében a Német Szövetségi Köztársaság bíróságai 10 000 pert készítettek elő német ha­zafiak ellen. ★ 1956 február 11-én és 12-én Belgiumban megrendezik a békeszerető erők találkozóját. A találkozó napirendjén több fontos kérdés szerepel: a ka­tonai költségvetés csökkentése, a leszerelés, a külföldi kapcso­latok erősítése, a Belga-Kon­góban feltárt urán békés cé­lokra való felhasználása, vala­mint a Kínai Népköztársaság elismerése. E napirendi pon­tokról országszerte már meg­kezdődött a vita. Ezek a viták nyilvánosak, bárki résztvehet rajtuk. A lengyel kohóipar eredményei A lengyel kohóipart minisz­térium adatai szerint az 1955. évi nyersvastermelés 3,1 millió tonna, az acéltermelés pedig 4,45 millió tonna. Hat év alatt a nyersvastermelés 2.2-szere- sen. az acéltermelés pedig 1,9- szeresen növekedett. A lengyel kohóipar termelése egy főre átszámítva, magasáab. mint Olaszországé. Hat év alatt Lengyelország­ban négy nagyolvasztót épitet- tek. mindegyiknek a térfoga^ kb. 800 köbméter (a nowa-hu- tai nagyolvasztókon kívül). Emellett tíz új martinkemen­cét építettek, teljesen rekonst­ruáltak hat kemencét. Egész sor új hengerdét építettek az országban. A lengyel kohóipar fejlődé­séről szólva, első helyen kell megemlékezni a nowa-hutai kohászati kombinátról. Nowa- Hutában működik már két 1000 köbméteres nagyolvasztó, három 370 tonna kapacitású martinkemence, egv kisebb martinkemence, egy hatalmas hengerde, több kokszolóke­mence és sok más üzem­részleg. A hatéves terv végrehajtása során a lengyel kohóipar 2500 mérnökkel és 10 000 technikus­sal erősödött. Hat év alatt egymilliárd két­százmillió zlotyt fordítottak a kohászok munkavédelmére. A lengyel kohóipar dolgozói bat év alatt 50 000 lakószobát kaptak. Ezenkívül sok ezer új lakájt adtak át Nowa-Hutában a hat.imas kohóipari kombinát dolgoz>inak. A magyar festészet remekművei — A Műcsarnok másolati kiállítása megyénkben — I A. magyar festészst remekműveiről a Műcsar­nok másolati kiállítást nyi­tott megyénkben. A bemutatott művek szemléletes képet nyúj­tanak a látogatóknak a magyar festészet je­lentés állomásairól a XVIII. századtól a XIX. század elejéig. A XVIII. századi realista festészet kiemel­kedő alakjától, Mányoky Ádámtól II. Rákóczi Ferencről festett arcképét látjuk elsőnek. A gondosan megfestett arckép Mányoky alapos emberismeretéről tanúskodik és egyben ar­ról, hogy a külföldre kényszerült művész mennyire erősen kapcsolódik a XVII. századi nagy holland realisták hagyományaihoz. Modelljeit mindig mesterkéltségtől és hízel­géstől mentesen, a valóságnak megfelelően ábrázolta. Broczky Károly művészete, kitől szépen meg­festett női félaktot láttunk, szintén a XVII. század realista hagyományaihoz kapcsolódik. Az ő művészi pályája is külföldön bontako­zott ki, Mányokyhoz és társaihoz hasonlóan. Művészete hazánk és a kor európai festésze­tében is sajátosan egyedül álló magaslaton áll. A magyar festészet fontos állomása a nem­zeti íesztészet kialakulásának kora, amely a fejlődő kapitalizmus kezdeti szakaszával, a független nemzeti állam alakítására irányuló törekvésekkel, a XIX. század első évtizedei­vel esik egybe nálunk. A kiállításon szereplő jelentősebb képviselői e kornak Barabás Mik­lós Bittónéról festett arcképével és Borsos József: Lányok bál után című, a polgári élet egy epizódját megörökítő életképével. Bara­bás Miklós művészete, korának, a reformkor­nak haladó eszméit segíti. Vele indul el a magyar arcképfesztészet. j A XIX. század második felében, a szabad­ságharc után, az elnyomatás forradalmár típusa, aki nem nyugszik bele az önkénybe, az elnyomásba. Alakját csupán külsőségeivel teszi a legendás betyár típusá­vá. az életkép lehetőségei szélesítve, szinte a történeti kép nívójára emelte, utalva a kom­pozíció történetével a múltra és jelenre. Munkácsy kevés eszközzel, a színek puha, finom formálásával, a fények és árnyékok hangulatos elrendezésével kitűnően tudta mondanivalóját kifejezni. Művei az egész európai festészet kiemelkedő teljesítményei közé tartoznak. Szinyei-Merse Pál lírai hangulatú műve a Szerelmespár, finom, halk és friss színeivel, alakjainak elrendezésével „két fiatal terem­tés belsőséges kapcsolatának, egymás iránti szerelmének költői kifejezése”. Hollósy Simon, Réti István és Ferenczy Károly művei már az új szellem levegőjét hozzák a századforduló idejében a korszakom uralkodó, úgynevezett „műcsarnoki” művé­szet irányával szemben. Hollósy vezetésével 1896-ban Nagybányán festőiskola alakul. Mü­veik témájával a nép életéhez kapcsolódnak, Hollósy Simon Rákóczi-induló című kompo­zíciójához készít sok vázlatot, egyike ezeknek a kiállításon is látható Zászlóvivők című ta­nulmánya. Vázlatszerűségében, is jól látszik a témához való kapcsolódása, a legmegfele­lőbb festői és kompozíciós eszközök megtalá­lására való törekvés. A napfényfestészet szép példáját láthatjuk Ferenczy Károly Fürdőző fiúk című művében. A táj az, ami Ferenczyt itt különösebb érdekelte. | A paraszt; élet A kötelező biztosítás 1956. évi r a január 1-én esedékes A kötelező tűz- és jégbiato* sítás 19o6. évi díja — a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tek jégbiztosítási díjának ki­vételével — 1956. január 1-én esedékes és január 31-ig kése­delmi pótlék nélkül fizethető, A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek jégbiztosítási díja 1956 harmadik negyedében esedékes. Késedelmes fizetés esetén havi 1 százalékos pótlékot kell fizetni, és a hátralékot köz- adók módjára hajtják be. éveiben, a legjelentősebb műfaj a történeti festészet. Művelői közül messze kiemelkednek a forradalmi Madarász Viktor és Székely Ber­talan művei. Madarásztól egy önarcképet és a Zrínyi Péterhez készült tanulmány­fejet látjuk. Alapszínének sötét tónusá­ból drámaian világít Zrínyi alakja. Műveiben a szabadságharc gondolata mellett állt ki. Székely Bertalan Dobozi és hitvese című képe is a szabadságszeretet eszméjét példázza, té­májával a török harcok idejébe nyúlik visz- sza, az üldöző törökök elől menekülő Dobozi és hitvese a rabság helyett inkább a halált választja. Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja cí­mű műve is még ebből a témakörből fakad. Benczúr csak későbbi festményeivel lesz a hivatalos művészetpolitika képviselője itthon. A magyar festészet legismertebb alakja Munkácsy Mihály. A Siralomház, a Tépéscsi- nálók és más kiállított művei is a nép életé­ből veszik témájukat. „Siralomház” című képének elítéltjébe életének minden nyomorú­ságát, küzdelmét belesűrítette. Főalakja — az elítélt, nem közönséges gyilkos, hanem a népi megjelenítője Koszta József. ” A Szénagyűjtők képének hangulata még Munkácsy festői hagyományai­hoz kapcsolódik, de Parasztlányka arcképénél már a sajátos Koszta-íz érződik, színeinek tüze művei mondanivalóját fokozzák. Meg kell még említeni Iványi Grünwald Béla szép, hangulatos tájképét, a Tavaszi ko­csikázást. A téma itt ürügy egy igazán szé­pen megfestett tájképre. Fényes Adolf művészetét nem a legjobb korszakából származó művének másolata képviseli a kiállításon. Ugyancsak hasonló sors érte Mednyánszkyt is. | A kiállítás isegsarvszésa helyes kezdeményezés-----------------------------------yolt a Műcsarnoktól, no ha kemény fába vágta a fejszéjét, amikor néhány másolaton keresztül akarta szinte az egész magyar festészet fejlődését ülusztrálni, és ezekkel a kiállításaival a „vidék” képző- művészeti alkotásokban szegény részeit el­látni. A Műcsarnok kezdeményezése helyes volt és ezt a megyék és járások illetékes szer­veinek, de mindazoknak, akik a magyar fes­tészet remekműveit szeretnék megismertetni megyénk dolgozó népévei. még jobban kellene segíteniük. SZABÓ BÉLA A kiállítást Balassagyarmatról folyó hó első felében — pontos időpont még isme­retlen — hozzák át Salgótarjánba. a Propaganda a dcceiáeri száma A Propagandista új, decem­beri száma Az ipar műszaki színvonalának emeléséért cím­mel első helyen foglalkozik a Központi Vezetőségnek a tech­nika fejlesztésére vonatkozó novemberi határozatával. Köz­li Nagy László A Párizsi Kommün — a proletár­diktatúra első állama cí­mű cikkét. Markos György Az ipar fejlesztésének termé­szeti feltételei hazánkban cí­mű ismertetőjét, Beck Béla írását az importanyagokkal va­ló takarékosság jelentőségéről. Gy&rffy Béla írása a fejlett agrotechnika alkalmazása te­rén a termelőszövetkezetei fö­lényével foglalkozik. A Nemzetközi kérdések ro­vatában India politikája, k néhány problémájáról Felix Pál cikkét közli a folyóirat. E rovatban jelent meg G. E Az egyiptomi kérdésekről írt cik­ke. Válasz a propagandista kér­déseire című rovatban Ripp Géza cikke A szocialista forra­dalom marxista elmélete es a reformista nézetek címmel a marxizmus és a reformizmus harcával, a reformizmus osz­tálygyökerével, s a szocialista forradalom általános érvény es­ségét tagadó különböző néze­tekkel foglalkozik. Mari. -i Imre: Az állam szerepe a szo­cializmus építésében című írá­sa a propagandistáknak ar a a kérdésére ad választ, ho- a proletariátus miért csak az ál­lam segítségével tudja megál­dani a szocialista építőmül ., a feladatait, A PARTOKTAT AS HÍREI Az SZKP történet II. évfo­lyam propagandistái és hall­gatói részére konzultációs elő­adást tartunk Salgótarjánban pénteken 17 órai kezdettel a Városi Kultúrházban. Előadó Hajdú József, a megyei párt- bizottság első titkára. Balassa­gyarmaton csütörtökön a te­rületi pártszervezet helyiségé­ben ugyancsak 17 órai kezdet­tel Jakab Sándor, a megyei pártbizottság titkára tart ha­sonló előadást. Kérjük a tanfolyam propa­gandistáit, hallgatóit és ellen­őreit, hogy az első előadáson jelenjenek meg. Mátranovákon a politikai gazdaságtan I. évfolyamának oktatására huszonötén iratkoz­tak fel. Rendszeresen azonban csak 18—20 hallgató jelenik meg a foglalkozásokon. A hiányzók legtöbbje igazoltan maradt távol. Többen felké­szültségük miatt nem tudnak a vitába belekapcsolódni. A pártvezetőségnek és a propa­gandistának, Tőzsér elvtársnak —, aki egyben személyzeti ve­zető is — sokkal többet kell foglalkozni a hallgatókkal és időben ellenőrizni kell azok felkészültségét. Kerékpárosok, íogotosok figyelmébe A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS zavar­talan biztonságát veszélyeztetik a kocsik és kerékpárok is. A köz­lekedésrendészeti szabályzat 50. §-ának 1. pontja kimondja, hogy A közúti forgalomban közleke­dő jármüvet — kézikocsit is — szürkülettől napkeltéig, sűrű köd­ben továbbá kellően ki nem vi­lágított területen ki kell világí­tani.” A rendeletben meghatározott előírásoknak, a lovaskocsi-hajtok és kerékpárosok qyakran nem tesznek eleget, Mvilágítatlanul közlekednek, nem gondolnak ar­ra hogy ezzel nemcsak saját életüket, testi épségeiket veszé- Ivezettik, de akadályozzák más larművek szabályos ét rendsze­res közlekedését. Baleseti veszély­nek teszik ki velük szemben vagy párhuza^osan közlekedő jármüveket is. ilyen mulasz­tások és gonüaLnsagolc követ- keztében keletkezet balesetek je­lentékeny része ha,j!os kimene­telű, vagy súlyos sa,néssel vég­ződik, ártatlan ember.^ vesztik életüket lesznek nyotWiuus A VILÁGÍTÁS NÉLKÜ. közle­kedők felelősségre vonjuk a|. kaiméval gyakran arra hvatkoz- nak, hogy nem tudják betzerez. ni a szükséges világítási felsze­reléseket. Ez a védekezésük ,em fogadható el, mert minden sz>k- üzlet rendelkezik úgy fogatot járművek, mint kerékpárok ki világításához szükséges lámpák­kal, tehát csupán azon múlik hogy meg kell vásárolni és fel kell szerelni a járművekre. Külö. nősen fontos a járművek kivilá­gítása, az őszi, téli és tavaszi idő­szakokban, amikor a korai söté­tedések csökkentik a járműveze­tők szilárdságát, látási viszonyait, a csúszós, síkos utak fokozottabb éberségre, helytállásra kényszerí­tik a vezetőt, sokkal nagyobb a baleseti veszély, mint nyáron a száraz utakon és rövidebb ét­szakákon. A balesetek elkerülésé, a forgalom zavartalan biztosítása érdekében minden fogatolt Jár­mű vezetője és kerékpáros tartsa be a KRESZ-ben előírt szabályo­kat, ezzel óvja saját életét, testi épségét, embertársainak zavarta, lan közlekedését. NAGY BÉLA r. hdgy. I osztályvezető. Felhívjuk pártalapszerveze- teink vezetőinek figyelmét, hogy a pártoktatásban részt­vevők névsorát és adatait a járási, illetve városi pártbi­zottságokhoz sürgősen juttas­sák el, A ménlcesi üzemegységhez tartozó Mátramindszent—Szu- ha—Nemti és Dorogháza köz­ségekben legutóbb a bányász pártoktatásokat nem tartották meg. Dorogházán csak az elő­adó, a három községben pádig még az előadóik sem jelentek meg. A karancskeszi gépállomá son még sem a párt-, sem a DISZ-oktatást nem kezdték meg, pedig már a mezei mun kát régen befejezték. A propa­gandista, Fodor elvtárs, a gép­állomás párttitkára, nagyon elhanyagolta ezt a feladatot és ennek következtében igen ösz- sze kell sűríteni majd a kon­ferenciákat, ha a tavaszi mun. kák megkezdéséig be akarják az oktatást fejezni. A Salgótarjáni Acélárugyár pártoktatásában már eddig is több hiba adódott. A hallga­tók nem készülnek megfele­lően. Sokan elmaradnak a konferenciáról. Hiba van a konferenciák vezetésének szín­vonalában is. Ez főképpen ab ból adódik, hogy maguk a propagandisták is elhanyagol­ják a felkészülést. A megyei pártbizottság ellenőrzése során megállapította, hogy a politi­kai gazdaságtant vezető propa gandistátonak a konferenciáját már 20-án meg kellett volna tartani és az üzemi pártbizott­ság még 27-én sem tartotta meg, sőt a propagandisták jegyzetei sem voltak készen, pedig ezen a napon abból az anyagból már a hallgatóknak keltót volna oktatást tartani. Ezért a mulasztásért a fele­lősség főleg az üzemi pártbi­zottságot terheli. A Szabad N«terád GAZDAKALENDÁRIUMA a takarmánykazlaknál állan­dóan betakarva kell tartani. A takarmányt mérlegelve kell máris adagolni, mert takaré­koskodni csak akkor lehet, amikor van miből. Ha nem vi­gyázunk a takarmányra és a szalmára, az könnyen elfogy, vagy esetleg elromlik és pon tosan akkor nem lesz, vagy szűkölködni kell vele, amikor megkezdődnek a nagy tavaszi munkák. k Egészségünk védelménél, tejhűtésénél, szállításánál és egyéb célból is igen fontos a. jégfogás. Ahol megvannak a jégvermek, sürgősen ki kell tisztítani, javítani, ahol nin- * csen, ott készíteni Sell. A jóg­A fiatal gyümölcsfákat le- készítéshez a fo^okat^mar hetőleg tövissel a legsürgőseb- az’ sokkal ben be kell kötözni. A bekötő- ^etb eL A iégfog^al zott gyümölcsfákat pedig a tel folyamán több ízben át kell vizsgálni, nehogy a Már a betakarításnál észre lehetett venni, hogy az idén több volt a rothadt burgonya, mint más években. Ez az esős időjárás következménye volt. Miután ilyen esős időjárás ese­tében a burgonya romlása fo- kozottabbá válik, sürgősen meg kell vizsgálni a pincékben és a prizmákban tárolt burgo­nyát. Ezt szükség esetén több ízben meg kell ismételni. Ajánlatos a fennálló veszély miatt legalább 20 százalékkal több vetőgumót is tartalékol­ni, nehogy tavasszal vetőgu­móhiány álljon elő. A kemé­nyebb hideg beálltával viszont ajánlatos a burgonyaprizmákat rossz törekkel, vagy szalmás trágyával beteríteni. kárt tegyenek benne. Ha ezt elmulasztják, tavasszal azt vesszük észre, hogy a fiatal gyümölcsfák megrágottak, tönkrementek, ' Oda van a munka, a gyümölcsfa ára, ma­ga a gyümölcsfa és ha újat is ültetnek helyette a fák termő­re fordulása egy évvel ké­sőbbre marad. k A takarmány, a szalma és a törekkazlakat haladéktalanul meg kell vizsgálni, nincse- nek-e beázva, nem lapos-e a tetejük. Ha igen, úgy feltétlenül meg kell igazítani, a takar­mánykazlak tetejét pedig be kell erősen szalmázni. A ta­karmány- és egyéb kazlaknál csak annyit kezdjünk meg, amennyit rövid idő alatt fel lehet használni. Az ilyen kez­déseknek a tetejét, különösen nem kell várni, a’big az magá­tól vastagra megfagy, hanem nyúlás naponként rálcusolással hízte­ni kell a jeget és az első al­kalmas időpontban rögtön vág­ni kell és behordani. Ajánlatos a jégveremben betört jeget ré­tegenként hulladék sóval meg­hinteni. * Az udvarokban összegyűlt trágyát hordjuk ki a trágyá­zandó terület szélére és ott szarvasba rakjuk össze. A g.va korlat megmutatta, hogy a tél folyamán kihordott és kupa­cokba rakott, vagy elterített trágya a tápanyagának _ nagy­részét a víz, a hó. a szél kilú­gozza. Nagyobb állatállo­mánnyal rendelkező tsz-ek na­ponta, a dolgozó parasztok pe dig, amikor egy kocsira való trágya meggyűl a fagyon sok­kal könnyebben kihordhatja: mint tavasszal, amikor sürgős munka van és fele annyit sem rakhatnak a szekérre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom