Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-04 / 1. szám

Údk esc, mu 'ítMíí A Szabad Nógrád ifjúsági melléklete Harmincán jelentkeztek — : nőst már hatvanan is eljárnak j Bérceién a Petőfi-iskolára j • Bér célén a Petőfi iskola j nagy látogatottságnak őr- • vend. A meginduláskor har- • mine jelentkező volt és j most már 60-an is eljárnak. ! Vajon mi az; ami a fiata- j lók érdeklődését annyira: felkeltette ?... Annál is in- • kább fontos és érdekes ez • a kérdés, mert nagyon sok • helyen a megyében vannak I problémák a DISZ-tagok j nevelésében. Sok helyen az : egyéb feladatok — így a • Petőfi iskolák — szervezé- • sénél is megfeledkeznek ar- • ról, hogy a fiatalok érdek- • lődése nagyon széleskörű. A í fiatalos jellemvonásokat,: szokásokat nem lehet el-: nyomni, mert az úgy is utat ; tör magának. Ezért egy-egy ; feladat megoldását össze; kell kapcsolni az ezekből • adódó igények kielégítésé- í vei. Ez biztos jó, vonzóba- j fást kelt. Ezt tették Bércé-: len is .;; Pólyák Ferenc pedagógus • rendszeresen jól felkészül; előadásainak megtartására; — érthetően, nyugodtan, tü- • zetesen magyarázza meg a S legfontosabb kérdéseket. Az : előadásokat Dia-filmekkel • teszik érthetőbbé. Ez már\ mintegy alap a fiatalok ér- ; <ieklődésére, és szorgalmú-; ra. Az előadások előtt és • után is Dobrocsi Ferenc és: Köteles Gyurka DISZ-ta-l gok egy-két órát harmoni- i káznak a többiek táncolnak,; szórakoznak és szerepet ta- | •nulnak. Éz az eleven, változatos, j mozgalmas élet, jó hatású a ! fiatalokra. Így még a tanú- j iás is eredményesebb. LEHET NEVELNI A FIATALOKAT!... — A legéndi tanácselnök figyelmébe ajánljuk — Büszkék vagyunk fiatal festőművészünkre Viselkedjünk JlSZ-fiatalokhoz méltóan A szocialista társadalomban az embert aszerint értékelik, miként ■iszonyuk a törvényekhez, a mun­kához, teijesíti-e az állam iránti kötelezettségeit, s milyen erkölcsi alapokon áll — hogyan viselke­dik. Csaknem mindennapos tapaszta­lat. hogy az ifjúság körében nagy számmal vannak, akik egyáltalán nem tisztelik — a kort. A múltkorában a balassagyar­mati vasúti állomáson szállnak le az utasok a vonatról. Elől egy diákforma gyerek, akinek a fel­öltője a felső lépcsőt súrolja. Ä felöltőre véletlenül rálépett egy idős parasztasszonyka, aki hátán nehéz kosárral nyilván a piacra igyekezett. A fiatal legényke ész­revéve, hogy az anyóka a felöltő­jére lépett, hátraszól: — Nem látsz a szemedtől, te vén banya, azt hiszed, hogy az én kabátom sétatér ...? És amit még hozzátett, azt nem tűri a nyomdafesték. Nálunk, a mi falunkban az a szokás, hogy a fiatalok elmennek az öregebbek mellett s ha látják, hogy azok nem köszönnek nekik előre, akkor túljutva már egy-két lépéssel az öregebb mellett, mégis csak odabökik — Jó reggelt! Csak két lépés választja el őket a jólneveltséqtől, s ez a két lépés milyen sokat jelent! A nyáron 10 — 12 éves forma lánykát figyelmeztettem, hogy a libái másnak a kukoricájában van­nak, miért nem zavarja ki őket onnan? — A magáé? Mi köze hozzá? — ezt a feletetet kaptam az „ön­tudatos" kislánykától, akinek az „enyém, tied, övé" fogalma körül bizonyos hiányérzetei vannak, amelyeket az atyai figyelmezeté- sek ma még könnyen pótolhatná­nak. De minek is soroljam tovább. Azoknak, akik tisztában vannak azzal, hogy a szocialista társada­lomban emberibb emberekre van szükség, bőséges tapasztalataik vannak arról, hogy a hozzájuk ha­sonlókorú fiatalok, illetve a náluk fiatalabbak gyakran túlteszik ma­gukat a jólneveltség követelmé­nyein és sokszor hivatkoznak er­kölcsi szabadságukra. Ezt a szabadságot, a tisztelet­lenséget, a káromkodást, egyesek jampeceskedését és a törvények területe körüli ismeretlenséget jó szóval, neveléssel, de ha szüksé­ges, kemény szigorral is le kell nyesegetnünk. Ez mindenkinek a feladata, aki ebben az országban SZÜRKÜLETKOR ÉRKEZTÜNK Legéndbe. A községi tanácshoz siettünk azzal a céllal, hogy a község egyik vezetőjével, a tanácsel­nök elvtárssal beszélgessünk a legéndi fiata­lok helyzetéről és problémáiról. Barátságosan fogadott, majd kérdéseinkre elmondotta, hogy a legéndi fiatalokat csak korbáccsal lehetne nevelni. CSÓKÁS ELVTÁRSNAK, az iskola igazga­tójának a véleménye egészen más volt. — A fiatalok több vasárnap délelőtt ho­mokot hordtak a kultúrházhoz, a békeköl­csönjegyzés idején resztvettek az agitációs munkában, jelenleg is színdarabot tanulnak — mondotta. Ezek mind olyan tények, ame­lyek arról tanúskodnak, hogy a fiatalokkal lehet foglalkozni és lehet őket „korbács nél­kül“ is nevelni, csak ehhez szeretni kell a fiatalokat és türelmesnek kell lenni velük szemben. Türelmesnek még akkor is, ha a kultúrházban kisebb rendetlenséget csinál­nak. Tévedés ne essék: nem a fiatalok hibáit akarom védeni, hanem a fiatalokat. Vajon a község vezetői mit tettek és személy szerint a tanácselnök elvtárs mint kommunista meg- tett-e mindent azért, hogy Legénden az ifjú­ság nevelését az erre hivatott és megbízott személyek becsületesen végezzék? ..: Azt hi­szem aligha. VEGYÜK ELSŐSORBAN A PEDAGÓGU­SOKAT. ők hivatásuknál és tudásuknál fog­va segíthetnek a DISZ-szervezet munkájában, a fiatalok nevelésében. A tantestület tagjai közül Csókás elvtárson kívül alig foglalkozik valaki a fiatalokkal. A többi pedagógusok nem járnak a DISZ-be, „félnek" a fiatalok­tól. Vajon nem az lenne a feladata a párt- és a tanács vezetőinek, hogy bátorságot öntse­nek a fiatal pedagógusokba és megbízzák, hogy a DISZ-ben végezzenek pártmunkát. A Petőfi iskolára jelentkezők száma 50 fő volt, de a megnyitó óta egyetlen foglalkozást sem tartottak. Milyen helyes lenne, ha a párt vagy á tanács vezetői egy fiatal párttagot megbíznának a Petőfi iskola vezetésével. Bár egyszer már Tömeg elvtársat, a VB-titkárt kijelölték DISZ-propagandistának, de ő nem vállalta. Vajon belenyugodhatunk-e ebbe?;.» Nem! A legéndi fiatalok helyzete megköve­teli, hogy a Petőfi iskolán neveljék őket. Na­gyon helyes lenne, ha a tanácselnök elvtárs és a pártvezetőség elbeszélgetne Törnek elv- társsal az ifjúság nevelésének fontosságáról. Legfőbb ideje lenne, hogy segítsék a DISZ- szervezet fellendülését. Eddig a tanácselnök még egyszer sem volt a fiatalok között be­szélgetni. A tanács még egyszer sem tárgyalta az ifjúság nevelésének kérdéseit. NEM OKTATNI AKAROM a tanácselnök elvtársat, de szükségesnek tartom, hogy egy pár olyan módszert elmondjak, melyekkel korbács nélkül is lehet nevelni a fiatalokat. A MI FIATALJAINK — így köztük a le­géndi fiatalok is — szeretik népünket, par­tunkat, s mindenki a saját területén becsü­lettel megállja a helyét. Az ifjúság az idősebb nemzedéktől tanul. S ha ez így van általában, így van Legénden is. Nekünk szükségünk van arra, hogy az idősebb dolgozók, akik kijár­ták az élet iskoláját, segítsenek DlSZ-szerve- zeíeinknek az ifjúság nevelésében, Ne sajnál­Czinke Ferenc gyűjteményes kiállítását nyitották meg nem- régiben Rétságon. Eddig a kiállítást többszázan tekintették meg, s a vendégkönyvbe írt vélemények is mind azt mutatják, hogy igen nagy az érdeklődés a képzőművészet iránt. A járás dolgozói büszkék fiatal festőművészükre, akit a Országos Béketancs ezüstjelvényével tüntettek ki. Czinke Ferenc művészete elsősorban a falusi problémáikat ábrázolja. Képeinek derűje, szépsége, elgyönyörködteti a látogatókat. Különösen az Ifivezető ünnepi csapatgyűlés előtti Kaszaverő pararszt, Ecsegi dinnyecsősz, Közös szérű című képei nyerték meg a látogatók tetszését. Képei tehát a falusi élet egy-egy kis részletét mutatják be. Festői témáiban ott van az elhaló és az új egymás mellett. Ez a kiállítás is azt mutatja, hogy kulturális fejlődésünk már nem csak városon, hanem falun is nagyobb igénnyel lép fel. Megyénk lakossá-i gának kívánsága, hogy a járási székhelyeken, a nagyobb falvak kultúrházában rendezzenek művészeink vándor kiállt- tást. Mindez az esztétikai, művészi ízlés fejlesztésében nagy segítséget jelentene kultúrforradalmuuknak. Megindítaná a harcot a giccs ellen. Czinke Ferenc elvtárs fejlődése mindnyájunknak -nagy örömet okoz. Egyetlen hibája az, hogy festészetében még nem ják a fáradságot, beszélgessenek a fiatalok- hapott elég helyet az iskolai munka témája. Ezen a területen kai, tartsanak előadást számukra fiatalkori nyomorúságos életükről. De ez csak egyik ol­dala a dolognak: a fiatalokat nemcsak előadá­son és politikai iskolákon keresztül kell ne­velni, hanem a mulatozás közben, a tánc köz­ben, kint az utcán is. Menjen el csak bátran a tanácselnök elvtárs a DISZ-szervezet gyűlé­sére. Meg fogja látni, hogy jó hatása lesz. Arról sem szabad megfeledkezni a község vezetői­nek, hogy a fiatalok nem független emberek még, a szüleikkel együtt élnek. Milyen he­lyes lenne, ha a tanács elbeszélgetne azokkal a szülőkkel, akik fiaikat, leányaikat nem akar­ják a DISZ-be engedni. Segítsen a tanács ab­ban is, hogy visszaverjék az alattomosan tá­madó ellenséget, mely minden igyekezettel a DISZ lejáratásán dolgozik. Ez csak egy pár dolog, elnök elvtárs, és ezekkel nagyon sokat tudnak segíteni az ifjúság nevelésében. Aján­latos kézbevenni még egy párszor a KV-nek az ifjúság neveléséről hozott határozatát és kikeresni a tennivalókat. Juhász Sándor DISZ megyei titkár kell még sikeresebb munkát végeznie, vésznek. mint pedagógus mű­Kollár János DISZ-titkár. Rétság EGY FIATAL AGRONÓMUS TÉLI TERVEI A mezőről most már vég­képpen a ház köré szorította az idő a parasztembert. A me­zei munkát a házkörüli fogla­latoskodás váltotta fel. Ne­künk. agronómusoknak is más tervek szerint kell már mun­kálkodni. egészen más termé­szetű feladatok állanak előt­tünk. mint az esztendő többi három évszakában. Azonban e feladatok sem könnyűek, eze­ket sem szabad lebecsülni, mert éppen ezek ió megoldása Egy lelkes úttörő kultúrcsoport éi Z. Gy. A napokban kedves levelet kapott úttörő szerkesztőségünk a Rét­sági Általános Iskola Kossuth Lajos úttörő-, csapata kultúrcsoport - jának lelkes vezetőjétől, dr. Szabó Lászlónétól. Meleg sorokban számol be az ügy és, énekelni, táncolni szerető pajtá­sok eddig elért eredmé­nyeiről. A kis csoport még a nyáron alakult meg és augusztus 28-án már jólsikerült műsorral szó­rakoztatta a közönséget, A siker bátorságot, ked­vet öntött beléjük és a létszám egyre növeke­dett. Az ősz és tél fo­lyamán népi táncokat, jeleneteket. verseket, balettszámokat tanul­tak, melyekkel a karácsonyi ünnepélyen léptek fái. Emel­lett azonban már olyan ko­moly színdarabbal is próbál­koznak. mint a János vitéz, mely mind a pajtások, mind a nevelők részéről áldozatos munkát és rendszeres próbákat igényel. Szabó elvtársnő sorai­ból kiderül, hogy minden nap tanítás után a legjobb tanulók­ból és a legtehetségesebb gyer­mekekből összeválogatott szín­játszó-csoport pontosan, lelke­sedéssel jelenik meg a próbá­kon. Mert csak az szerepelhet, aki az ügyesség mellett jó ta­nuló. A kis gárda eleinte igen sok nehézséggel küzdött. Anya­giakban szegények voltak, de a szülőktől hamarosan mégérke­zett az első segítség. Többszö­ri szereplés alkalmával annyi pénz gyűlt össze, hogy ma már 570 forintjuk van a bankban a PAJTÁSOK ÍRJÁK „NAGYSZERŰ SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉGÜNK LESZ A SZÜNIDŐBEN” Most, a szünidő alatt az egyik napon felhívást hozott a postás bácsi a II. szellemi öttusa pályá­zatáról. örömmel vettem tudomá­sul, hogy a szünidőben Ilyen nagyszerű szórakozási lehetősé­günk lesz. amellyel egyúttal ta­nulhatunk is. Nagy lelkesedéssel fogtam hozzá pajtásaimmal együtt a pályázat elkészítéséhez, hlsizen mindannyian szeretnénk meg­nyerni azt a 100 kötetes könyv­tárat, vagy beutalót a csillebérci nyaralásra, melyet a nyertesek jutalmául tűztek ki. Hogy a követelményeknek még jobban megfelelhessünk, csapat- gyűlési hívtunk össze, amelyen megbeszéltük feladatainkat. Most nagy izgalommal várjuk az ered­ményt, s reméljük, munkánk gyü­mölcse nem marad el, és csapa­tunkból talán néhányan mi is a boldog nyertesek közt lehetünk. Rubik Margit Bércéi A jó úttörőmunka jutalma Megyénk 15 iskolájának út­törő csapata kapott ezer-ezer forint értékű sportfelszerelést a burgonyabogár keresésében végzett jó munkájukért. Szá­tok, Örhalom, Vanyarc, Balas­sagyarmat, Nagyoroszi, So­moskő, Becslie, Terény, Szen­té, Horpács, lpolyvece, Mohó­ra, Tereske, Nógrádmegyer, Szandaváralja pajtásai része­sültek jutalomban. Szabó Endre és Erdős Teréz kettőse a János vitézből. János vitéz kellékeihez, ruhái­hoz. A szülőkön kívül azonban a nevelők is megtesznek min­dent. hogy a kultúrcsoport előadásai mind jobbak legye­nek. De akadnak olyan segítő­társak is, mint Barányi bácsi, a rétsági kultúrfelelős, vagy Porubszky Margit, aki két éve. hogy az iskolánkban végzett, s ő a konferansz. E hónapban a DISZ-zenekart is kisegítette egy előadáson, amikor a zon­gora rossz volt. Különben az úttörő pajtások közül többen vannak, akik értenek a zené­hez és egymást kísérik. A leg­jobb két zongorista, aki az énekszámokat és a táncszámo- Icat teszi színesebbé. Szabó Zsiga és Szabó Endre. A kis színjátszó-csoport nagy lelkesedéssel készül a János vitéz előadásra. Hogy sikert és dicsőséget arasson a rétszági iskola részére. Büsz­kék vagyunk arra. hogy saját erejükből fáradságot, időt nem kímélve, ilyen nagyszabású darabbal készülnek a február elsejei előadásra. ★ Szabó elvtársnő levelének naqyon meqörültünk, s azt üzenjük, ha csak lehet, meq- nézzük előadásukat. kérjük értesítsenek bennünket. A pajtásoknak azt üzenjük. |ár- ianak a próbákra éppen olyan lelkesedéssel, mint ed­dig, s a két főszereplőnek: lluskának és János vitéznek, hogy szépen, nagyon szépen szerepeljenek. teszi lehetővé a tavaszi, nyári és őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzését. Mint fiatal, kezdő agronó-< mus, igen sokat tanultam az idei nyáron. Elsősorban azt, hogy a felkészülést már télen alapos, céltudatos munkával kell megkezdeni. Készítettem is egy tervet magamnak a téli hónapokra. Szeretném ismer­tetni. Talán akadnak, akik ta­nulnak belőle és még többen lesznek, akik — idősebb, ta­pasztaltabb agronómusok lé­vén — megírják véltfméa»'«rii»íH róla és ezek a vélemények elő­segítik maid. hogy megyénk valamennyi agronómusa hasz­nosan töltse el a telet. ügy terveztem, hogy 15 gaz­dagyűlésen tartok előadást, •amelyeken ismertetem az új agró- és zootechnikai eljáráso­kat a falu gazdáival. Ezek az előadások a terméseredmények növelését és az állattenyésztés fejlesztését segítik maid elő. Különösen szükségesnek ^ tar- . tóm előadásaimban beszélni a gabonatermesztés, a silózás fontosságáról, az istállótrágya helyes kezeléséről és a zöld futószalag jelentőségéről. Fon­tos pontként szerepel tervem­ben a legeltetési és mezőgazda- sági állandó bizottság munká­jának megjavítása. Azt hiszem nem kell külön hangsúlyoz­nom. hogy mit jelent a falu életében, ha ezek a bizottsá­gok jó működnek, aktívan dol­goznak. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy igen kevés község mondhatja: nálunk a mezőgazdasági és a legeltetési bizottság iéí dolgozik. Mi kis- terenyeiek sem mondhatjuk. Természetesen a magam kép­zéséről sem feledkezem meg. Tanulmányozom a szakköny­veket. szaklapokat, rendszere­sen eljárok az állami gazdaság főagronómusához. akitől már eddig is igen sokat tanultam és aki mindig szívesen segu munkámban. ARANYOSI ISTVÁN községi agronómus, Kisterenye. A DtSZ-élet hírei Ismeritek-e a történelmet? II. forduló Történelmi rejtvényünk első fordulója is nagy népsze­rűségnek örvendett az elmúlt héten. Helyés megfejtése a kö­vetkező volt: Az első magyar király I. István volt. Az Árpád ház 1301-ben, III. Andrással halt ki. A Rákóczi-féle szabad­ságharc 1703-tól 1711-ig tartott. Bem tábornok legendás hírű lengyel szabadsághős volt az erdélyi csapatok hadvezére. A Tanácsköztársaság 1919. március 21-én alakult meg. Rejtvénysorozatunk következő fordulójában néqy kér­désre kell válaszolnotok: Mikor volt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom? Ki volt Garibaldi? Mikor volt a francia polgári forradalom, és kik voltak a vezetők? Egy hónapja szüktett meg a tatabányai fiataléi verseny- felhívása a szántócsillés bri­gádok megállítására. Me­gyénk bányáp fiatatjai 47 if­júsági szállíöbrigádot alakí­tottak 738 •aggal. (Eddig ez a legtöbb az országban.) A trösz. tön belü’ is verseny indult és a legjol'b 3 ifjúsági szállító­brigád között 9000 forint jutal­mat «sztanak ki. a most összeírt, mint a régeb­ben nyilvántartott DISZ-tagok száma. Az összeírással párhu­zamosan állandóan bővülnek megyénk DISZ-szervezeteij Csak az elmúlt héten több, mint 300 fiatal kérte felvéte-’ lét a DISZ-be. Morgóspusztán és Katalin­pusztán új DlSZ-alapszerve- zetek alakultak. Palotáson , es keszegen Elek Béla, illet- * - . , .DISZ‘aIaP- ve Termán Gizella pedagógu­szervezet mar befejezte a tag- sok több előadást tartottak a összeírást. Az összeírás eddigi DISZ-szervezeti szabályra«- tapasztalatai azt_ bizonyítják, ró!, melyet a fiatalok nagy ér- hogy mindenhol jóval nagyobb deklődéssel hallgattak végig. Több mint 100

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom