Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-14 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 SZABOD NÓGRÖD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ! Újabb öthtekkel elevenebbé teszik a versenynyilvéwssag&t a nógrádi szénmedencében XII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. JANUÁR 18. • HtMOHMtOOMHIHMOMOlOOHHIHNtHUMttHINHMMmintMIOMIMIMUf. Ami egy fontos feladattervből kimaradt A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének novemberi határozata előírja, hogy meg kell javítani a mű­szaki propagandát. A határozat azonban, nemcsak felhívja a figyelmet a műszaki propaganda megjavítására, hanem szá­mos útmutatást is ad arra, hogy miképp kell azt átszer­vezni. megjavítani. „Szervezetten biztosítani kell a hazai műszaki eredményeknek, valamint külföldi műszaki lapok­nak. leírásoknak, prospektusoknak, katalógusoknak, üze­meink ipari és tudományos dolgozóinak rendelkezésre bo­csátását“ — olvassuk a határozatban. A határozat megjelenése óta már jó két hónap telt el, tehát időszerű annak a megvizsgálása, hogy mit tettek a Nógrádi Szénbányászati Tröszt és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Nógrád megyei Tröszt Bizottságának illeté­kes szervei a szénmedence jobb és szervezettebb műszaki propagandája érdekében. A tröszt műszaki osztálya és szakoktatási csoportja, valamint a tröszt bizottság még a múlt év novemberében közös feladattervet dolgoztak ki, amely a bányász szakokta­tás és műszaki propaganda feladatait foglalja magában. A feladatterv műszaki propagandával kapcsolatos részét ta­nulmányozva sajnos nem tapasztaltuk, hogy azt a párthatá­rozat útmutatásainak figyelembevételével állították volna össze. Egyetlen szó sincs a feladattervben a tröszt műszaki könyvtáráról, amelynek pedig a műszaki propaganda egyik központjának kellene lenni. Persze ez nem is csoda, hisz úgy eldugták ezt az intézményt a trösztépület alagsorában, hogy művészet rátalálni. De ha már rátaláltunk, nem árt, ha be is nyitunk oda és egy kicsit elbeszélgetünk a könyv­tár idős. tapasztalt vezetőjével. Hochberger Gyula bácsival, aki bármennyire igyekszik is, az adott, körülmények között képtelen szakszerűen gondját viselni az értékes könyvek­nek. A kis alagsori helyiség annyira tele van könyvszekré­nyekkel, hogy alig tud benne megmozdulni az ember. A 2600 értékes, főleg német nyelvű bányászati szakkönyvet a polcokra zsúfolva eszi a por. A több mint két és fél ezer könyv között sok az új is. de ezek a régiekkel együtt ki­használatlanul hevernek. A könyvtárba 7 magyar, 2 szov­jet és 4 német szakfolyóirat jár, s ezeket is ritkán forgat­ják. Almási Géza, Bazsalya Gyula, Fényes Gyula. Nieder­land Gyula’mérnök és Bartkó Lajos geológus elvtársak gyakran fordulnak tanácsért a könyvekhez, nagy kár azon­ban , hogy kevés követőjük akad a tröszt műszaki vezetői között. A tröszt műszaki könyvtára melleit a megyei könyv­tár is kiveszi részét a bányászati propagandából. A külön­böző bányatelepi és olyan falusi könyvtárakba, amelyeket bányászok is látogatnak. 647 bányászati szakkönyvet kül­dött szét és örvendetes, hogy ezeket a könyveket forgatják is a bányászok. Biztosak vagyunk benne, hogy a műszaki könyvtár könyvei és folyóiratai sok dolgozót érdekelnének, viszont a könyvekből csak 350 van kint az üzemi könyvtá­rakban. A műszaki könyvtárral kapcsolatban már volt szó a folyóiratokról, az említett íeladattervben viszont egy szó sincs róluk, pedig a párthatározat fontos feladatként jelöli meg a hazai és a külföldi műszaki folyóiratok és egyéb műszaki leírások, prospektusok és katalógusok felhasználá­sát. A TTIT segítségével a tröszt illetékes műszaki vezetői és a tröszt bizottság három bányatelepen: Nagybátonyban, Kisterenyén és Mizserfán bányászati előadássorozatot szer­vezett. Eddig három igen értékes előadás hangzott el nagy érdeklődés mellett. Az első előadást „Bányánk múltja és jövője“ címmel tartották. Ügy látjuk, hogy elmek az elődás- sorozatnak, az elindítása a többi bányatelepen is hasznos lenne, és bizonyos, hogy nem hiányozna az érdeklődés sem. A feladatterv egyik pontjában azt olvashatjuk, hogy Mizserfán, Kazáron, Mátranovákon. Nagybátonyban és Kis- terenyén ez év január 1-ig műszaki köröket szerveznek, ezeknek azonban még alig van nyomuk. Szénmedencénk bányászati propagandájának megjaví­tásában tehát még nagy feladatok várnak a felsorolt szer­veken kívül a nemrég alakult Szakoktatási és Műszaki Pro­paganda Tanácsra. Ügy véljük, hogy ezeknek a tanácsok­nak a megalakítását a bányaüzemek vezetőinek is meg kellene gyorsítani mert a december lő-i határidő mát rég lejárt, az alapos műszaki propaganda-munka megindítása pedig a bányaüzemeknél, ahol minden munka sorsa áll vagy bukik, égető feladat. \i idén több mint négymillió forintot fordítanak Nógrád megye egészségügyi iáldzatának fejlesztésére A Nógrád megyei Tanács az idén jelentős egészségügyi fej­lesztést tűzött ki feladatul. Több mint 4 millió forintot for­dítanak új beruházásokra, kor­szerűsítésekre és a kórházak felszerelésének bővítésére. En­nek az összegnek több mint fe­léből a gyermek-, csecsemő- és szülőágyak számát növelik. Salgótarjánban a megyei kór­ház szülészeti és gyermekosz­tályát egymillió forintos beru­házással, egy új épületszárny- nyal bővítik. Az új rész meg­építésével a szülőágyak száma 20-szal, a koraszülött-osztályt 15 ággyal tudják bővíteni. Ezenkívül vizsgálószoba, va­júdó- és szülőszoba, tejkonyha, szoptató-szoba, személyzeti öl­töző és fürdő is készül. A pásztói járási kórházban ugyancsak a gyermekosztályt bővítik. Az átalakítás után itt 24 csecsemő- és 10 gyermek­ággyal tudnak többet elhelyez­ni. A bővítés során a kórter­meken kívül tejkonyhát, elkü- lönítőt és dajkaszobát is építe­nek. Ebben az évben kezdik meg Bercelen Nógrád megye első szülőotthonának építését is. Az 1 300 000 forintos költ­séggel létesülő szülőotthonban egyszerre 16 szülőanyát tudnak elhelyezni. Ezenkívül az év fo­lyamán még két körzeti orvosi lakás épül és nagyobb értékű gépekkel, műszerekkel gazda­godik a kórházak fölszer^/ése. MAI SZÁMUNKBÓL: A gyár lelkiismerete — Az acélárugyári MEO munká­járól. (2. o.) Termelőszövetkezeteink életéből (3. o.) Miről ismeretes Dulles és Harriman Salgótarjánban? (4. o.) Mocsáry Lajos (4. o.) Mocsár Gábor: Egy párt- titkár feljegyzései (5. o.) Úttörő Híradó (6. o.) Sport (6. o.)-O A Nógrádi Szénbányászati : Tröszt munkaverseny csoport- í ja gazdag programot dolgozott ! ki a bányaüzemek verseny- i nyilvánosságának fellendítésé- ! re. Az elmúlt évben jól bevált I új kezdeményezéseket az idén ; az egész szénmedencében meg- 1 honosítják. A mátranováki és a mizser- j fai bányász kultúrházak példá- j jára mind a falusi, mind a bá­> nyatelepi mozikban diapozitív ! lemezek vetítésével népszerűsí­> tik a legjobb bányászokat. Az > idén azonban már nemcsak eredményeiket, hanem munfca­j módszerüket is rövidesen is- j mertetik a nézők előtt. A hi- í bákat csipkedő és a dicsérettel sem fukarkodó Villám újság í színvonalának emelésére jó- I tollú és ügyesfcezű aktívákkal [bővítik a szerkesztőbizottságot. I Ebben az évben új színt jelent, hogy elkészül a tröszt han«saó- rós kocsija, amely a fúvósze­nekarok és csasztuskabrigádok köszöntői mellett hangleme­zekkel és „jó munkáért szép muzsikát” műsorral lakhelyü­kön üdvözlik a kiváló dolgozó­kat. A bányászok jó munkája iránt megnyilvánuló megbe­csülést viszont azzal is kifeje­zésre juttatják, hogy júliusban és augusztusban a legjobbaikat családtagjaikkal együtt juta- lomkirándulásra viszik Parádé ra és Mátraházára. A pénzjutalmakat se szűk- markúan mérik majd azoknak, akik megérdemlik. Az első ne­gyedévre már ki is tűzték a jutalmakat. A célfeladatokat teljesítő fizikai dolgozók száz­ezer. a középkáderek 25 600, és az üzemvezetők, valamint a fő, mérnökök összesen 34 600 fo­rintot kapnak. MEGYEINK IPARI ÜZEMEIBŐL Nincs már adóssága a Trösztnek! A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemei­nek dolgozói az utóbbi napokban derekas munkát végeztek, letörlesztették a több, mint ezer tonnás adósságukat és eddig 73 tonna szenet termeltek terven felül. Már hét bányaüzem van az élenjárók kö­zött. Legújabban Tiribes került ebbe a cso­portba és máris 39 tonna többlettermelése van. Mizserta, Kisterenye duplájára emelték több­letüket. Szorospatak is tovább növelte terven felüli termelését és már 590 tonnánál tart, ez az eredmény több mint 400 tonnával maga­sabb, annál, amelyet! a múltkor jelentettünk. Azonban nem minden élenjáró bányaüzem nö­velte többletet. Rónán, Ménkesen és Hányá­son értékes tonnák koptak le az eddigi ki­emelkedő eredményekből. ÉLENJÁRÓK: Mizserfa: 915 tonna többlet. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Szorospatak: 599 tonna többlet. Üzemveze­tő: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Kisterenye: 234 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Ménkes: 192 tonna többlet. Üzemvezető: Szabó Imre, főmérnök: Cserlyési Miklós. Róna : 108 tonna többlet. Üzemvezető: Bükk- hegyi János, főmérnök: Laczkó István. Kányás: 85 tonna többlet. Üzemvezető: Ko­vács D. László, főmérnök: Szebény Ferenc. Tiribes: 39 tonna többlet, üzemvezető: Pin­tér András, főmérnök: Bakos Péter. ADÓSOK: ij Zagyva: 212 tonna lemaradás. Üzemvezető: Simon Ernő, főmérnök: Hármas Mihály. Nagybátony: 340 tonna lemaradás. Üzem­vezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mi­hály. Kazár: 853 tonna lemaradás. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreífli Iván. Mátranovák: 1473 tonna lemaradás. Üzem­vezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Nagyszerű vállalásokat tettek a bányász DISZ-brígádok A diszista bányászok méltók akarnák lenni az idősebbek­hez. Kisterenyén Kuris István és Baranyai István brigádja 250—250 csille szenet termel terven felül az év első három hónapjában. Igen szépek az elővájó DlSZ-brigádak felajánlásai is. Mátranovákon Hegyes Ignác brigádjának tagjai vállalták, hogy az első negyedévben 9 folyómétert hajtanak ki elő­irányzatukon felül. Mizserfán Kővári József brigádja március végéig 1000 tonna terven felüli szenet küld felszínre. szállításra tettek fogadalmat a Az új tervévben a vasutas dolgozók is nagy szorgalom­mal munkálkodnak a megnö­vekedett feladatok sikeres megoldásán. A salgótarjáni Külső-pályaudvar forgalmi dolgozói fogadalmat tettek, hogy az új tervévben jobb eredményeket érnek el az el­múlt évinél. Az üzemek nyers­anyagait és kész termékeit pontosan és gyorsan továbbít­ják. Fogadalmukat a munka jobb megszervezésével és a munkaidő teljes kihasználásá­val sikeresen végre is hajtják. Az állomás dolgozói közül Sándor Pál főállomás elöljáró szolgálattevő brigádja emelke­dik ki jó munkájával. A bri­gád a személyvonatok menet­rendszerinti indításánál ez- idáig 101, a tehervonatoknál 104 százalékot ért el, s a te­hervonatok átlagos terhelésé­nél 105 százalékos teljesít­ménnyel dolgozott. Ugyancsak példamutató mun­kát végez Patakfalvi Nándor főállomás elöljáró, vonat- menesztő térfelvigyázó, aki a tehervonatok menetrendsze­rinti indításánál 137 százalé­kos eredménnyel dolgozik. Hidvári István Az Acélárugyár dolgozói u gazdaságosabb anyagfelhasználásért (Tudósítónktól.) A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozód az elmúlt évben a vállalt 645 000 forintos anyag- megtakarítás helyett 693 000 forint értékű anyagot takarí­tottak meg. Az új tervévben az anya­gok gazdaságos felhasználása terén további jobb eredmé­nyeket akarnak elérni az el­múlt évinél. A gazdasági szerszámgyár fejszelyukasztói még az év beindítása .előtt el­határozták, hogy a fejszéik anyagsúlyainak felhasználását csökkentik. Ezelőtt egy darab egy kilogrammos fejszét 159 dekagramm anyagból készí­tettek el. Az anyagdarabolást nem pontos műszaki számítá­sok után végezték. Űjabbam azonban a darabolást műsza­ki számítások előzik meg és a régi 159 dekagrammról 122 dekagrammra csökkentették az egy kilogrammos fejsze elké­szítésének anyagsúlyát. A GSZ-üzemnél 5 csoport dolgozik és készíti csökkentett súllyal a fejszéket és együtte­sen műszakonként 150 kilo­gramm jó minőségű anyagot takarítanak meg. Az első hó­naptól, januártól 2380 kilo­gramm fejszeanyag megtaka­rítást várnáik, ami azt jelenti, hogy a megtakarított anyag­ból egy hónap alatt több mint 2000 darab egy kilogrammos fejszét tudnak készíteni. A fejszelyukasztók kezde­ményezéséhez örömmel csat­lakoztak a fejszenyújtók is és a műszaki dolgozókkal karölt­ve arra törekszenek, hogy mi­nél eredményesebbé tegyék a második ötéves terv első évét. INökkenük a/ épíikexé« köl^éiJeÜ a Tatarozó dolgozói A Nógrád megj’ei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói és vezetői pártunk Központi Ve­zetőségének útmutatása alap­ján az új tervévben minden eddiginél nagyobb gondot for­dítanak az építkezések költ­ségeinek csökkentésére. A vál­lalat intézkedési tervet dolgo­zott ki, amely külön kitér a termelési költségek csökkenté­sére. A vállalat dolgozói arra törekszenek, hogy építkezé­seiknél biztosítva legyen a he­lyi anyagok felhasználósa. A műszakiakat tették felelőssé azért, hogy az építkezésekhez szükséges követ, kavicsot, bá­nyahomokot és egyéb helyi anyagot lehetőleg az építkezés­hez legközelebb eső helyről biztosítsák. Kötelezővé tették az építésvezetőségeknek, hogy a szükséges anyagokat min­den esetben a leggazdaságo­sabb helyről szerezzék be. Az építésvezetőség anyagosai kü­lön kimutatást vezetnek arról, hogy hol és mit oldottak meg helyi anyaggal és milyen meg­takarítást értek el? A vállalat igazgatóságának intézkedése szerint a helyi anyagok bizto­sítása által elért megtakarítá­sok arányában a dolgozókat pénzjutalomban részesítik. I A Győri frentbrigádnok nagy része van a terv túlteljesítésében A nógrádi szénmedence frontbrigádjai közül az új tervév edddigi időszakában Győri Ferenc kiámyási front­csapat érte el a legjobb ered­ményt. A brigád tagjai, akik a bányaüzem termelésének több mint a felét adják, már az első munkanaptól kezdve rendszeresen túlszárnyalják előirányzatukat. A front mun­káját ciklusgrafikon szerint szervezték meg és gondosan ügyelnek arra, hogy műszak- váltáskor sem álljon meg a termelés. A jó szervezettség­nek köszönhető, hogy az elő­rehaladási sebességet 0,8-ról 2 méterre növelték. Ezzel min­dennapossá vált a front átsze­relése, de jó munkájukkal az átszerelés idejét is féléié csökkentették. Győri Ferenc frontbrigádjának nagy része van abban, hogy a kányás! üzem 16-ig 85 tonnával telje­sítette túl január hónapra elő­írt esedékes tesrvét. A további jó eredmények elérése érdeké­ben a napokban egy újabb frontfejtést indítanak Kányá- son. A helyi iparfejlesztéséért Az 1956-os év komoly állo­más lesz a Nógrád megyei helyiipari vállalatok fejlődé­sében. A Balassagyarmati Vastömegcikkipari Vállalat mintegy 350 ezer forintos költséggel korszerű fameg­munkáló műhelyt létesít és 160 ezer forintért egy nagy­teljesítményű szárítógépet he­lyez üzembe. Így lényegesen több hálószoba- és konyhabú­tort bocsáthat majd a megye dolgozóinak rendelkezésére. Salgótarjánban 1,2 millió fo­rintos beruházásból befejezik a megye első gőzmosodájának építését. A terv szerint a me­gyei tanács több mint fél­millió forintot fordít a helyi- ipari üzemek felszerelésének kiegészítésére. Különböző gya­lu-, fűrész- és fúrógépet állí­tanak munkába és három vállalatnál porelszívó berende- dezések. felszerelésével gon­doskodnak a dolgozók egész­ségvédelméről. A Nógrád me­gyei tanácsi vállalatok fej­lesztésére fordított összeg az idén már jóval meghaladja a három millió forintot. \ Alégrátl megyei kisipari szövetkezetek munkájáról és terveiről A Kisipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége a napokban tartotta küldöttköz­gyűlését, amelynek az volt a feladata, hogy felmérje a múlt évi munkát és megszabja az új tervév feladatait. A Nógrád megyei kisipari szö­vetkezetek a múlt év második felében, de különösen az utolsó negyedben nagyszerű eredményeket értek el. De­cember hónapban például a Nógrádmegyeri Szegkovács KTSZ dolgozói 128,1 százalék­ra teljesítették tervüket. De vannak lemaradók is. Például a Pásztói Mezőgazdasági KTSZ csak 89,7 százalékig jutott el. A múlt évben nem feledke­zett meg a Nógrád megyei KI- SZÖV a kisipari termelőszö­vetkezeti mozgalom utánpótlá­sának biztosításáról sem. 114 ipari tanulót szerződtettek a különböző siövetkezetekbe. A küldöttgyűlés határozattá emelte a vezetőség javaslatát, amely legfontosabb feladatként a terv egészében, és részletei­ben való teljesítését jelölte meg. A küldöttgyűlés elhatá­rozta. hogy a lakosság igényei­nek kielégítésén kívül a külön­böző kisipari szövetkezeteknek igen fontos feladatuk az, hogy szoros kapcsolatot építsenek ki a gyárakkal, a bányákkal és a különböző vállalatokkal. Az önköltségcsökkentést és a helyes anyaggazdálkodást a jól megszervezett anyagnyil­vántartás és elszámoltatás út­ján kell elérni. A küldöttgyűlés határozatá­ban az állami és pénzügyi fe­gyelem megszilár lilájának is igen nagy jelentőséget tulajdo­nítanak, és méltán, mert ezek nélkül nemcsak a kisipari szö­vetkezetekben, hanem sehol sem lehet eredményes mun­kát végezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom