Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)
1956-01-14 / 4. szám
2 SZABAD XOI.RÍn 1956. január 18. A PÁHTTAGSAG BIZALMIBÓL FEKETE PÁLT, » Salgótarjáni Tűzhelygyár TMK párt-alapszervezet ének taggyűlése ismét megválasztotta a vezetőségbe. Munkájának nagy része van abban, 'hogy a tagság rendszeresen fizeti a párttagdíjat. * * PÁL SÄNDOR kiváló vitlanvosmozdony-veze- tőt jó munkájáért, a Szénszállító Vállalat zagyvapálfalvi vontatóüzemé nek kommunistái 1951 óta rendszeresen beválasztották a pártvezetőségbe. SANCEL JÓZSEF fivegcsisizoló már régen a szakma kiváló dolgozója. A párt politikájának megjavításában és végrehajtásában igen tevékeny. A Salgótarjáni Üveggyár IV-es alapszervezetének tagsága vezetőségi taggá választotta. Ö lett a párttitkár. ★ DUDÁS FERENC elvtársat, az acélárugyári Hideghengermű dolgozóját, mivel munkáját minden esetben jól elvégzi és törődik a munkások problémáival, az alapszervezet tagsága újra megválasztotta az alapszervezet vezetőségébe, A GYÁR „LELKIISMERETE'' — Az acélárugyári MEO munkájáról — A SZABAD NÓGRÁD POSTÁJÁBÓL Rendetlenül kezelik az utcai világítást Szorospatakon Szerény külsejű, alig egyoldalas gépelt írás lapul a Salgótarjáni Acélárugyár Műszaki Ellenőrzési Osztályának egyik irattartójában. Egyszerű jegyzőkönyv csupán, de az osztály dolgozói olyan büszkén mutogatják, mint a jól tanuló diák a kitűnő bizonyítványt. Joggal! A jegyzőkönyv ugyanis azt tanúsítja, hogy a MERT (Minőségi Ellenőrző Részvénytársaság), amely minden külföldre szánt vasárut saját megbízottjaival ellenőriztet, annyira elégedett az Acélárugyár exportcikkeinek minőségével és a gyári MEO munkájával, hogy a jövőben a készáru átvételnél az ellenőrzést teljesen az Acélárugyár szakembereire bízza.;; Hogy ez a szűkszavú értesítés milyen kitüntetést jelent, azt akkor értjük meg igazán, ha tudjuk, hogy a MERT — éppen, mert iparunk világhírnevére kell ügyelnie — nem igen szokott lemondani az ellenőrzés gyakorlásárólHa most mégis megtette, ezzel szinte „írásban adta“, hogy lelkiismeretesen, megbízhatóan védi a gyár készítményeinek becsületét az acélárugyári MEO csaknem másfélszáz dolgozóból álló szervezete. Havonta sokezer anyagvizsgálat és készrevízió Közel százötven ember — tekintélyes, nagy csoport. Még nagyobbak azonban a feladatai és legnagyobb — a felelőssége! Százezer forintokat menthet meg, ha idejében észreveszi az anyaghibáikat, s megakadályozza. hogy a további megmunkálás során munkát, időt. energiát, gépi kapacitást fordítsanak a hibás anyagra, amelybői csak selejt lehet. Százezer forintokat pazarolhat el, ha nem fedezi fel már kezdetben a hibát, s nem veszi elejét a hiábavaló költségfelhasználásnak. Éppen ezért az Acélárugyár műszaki ellenőrzése különös gonddal vizsgálja a kohászati üzemekből beérkező rúdvasat, acélkarikákat, huzalokat. Próbákat vesznek az anyagokból és korszerű szakító, csavaró, mélyhúzógépek segítségével vizsgálják azok minőségét, felhasználhatóságát, teherbíróképességét. Mechanikus módszerekkel átlagosan 60—70 000 (!) vizsgálatot végeznek havonta; (Ebből közel 30 000 esik egyedül a szalaghengerde MEO csoportjára.) Ugyanakkor azonban bőven akad munkájuk a laboratórium dolgozóinak is. Nekik vegyvizsgálati módszerekkel a beérkező anyagok ösz- szetételét kell ellenőrizniök. Az ő elemzéseik alapján állapítják meg, milyen célra legalkalmasabb az anyag. A laboratóriumban havonta mintegy 15 000 esetben elemzik a különféle anyagok: szén. foszfor, kén, wolfram, szilícium, molibdén, mangán stb. tartalmát. (Leggyakoribbak a szén vizsgálatok.) De bármilyen alapos is az anyagvizsgálat, sok esetben csak a munkafolyamat végén derül ki egy-egy anyag rejtett, belső hibája (hajszálrepedés, rétegeződés stb.), amelyet a rendelkezésre álló eszközökkel nem tudtak idejében felfedezni, hanem csak akkor, amikor a munkadarab már elkészült. Így történt meg, hogy 1955 utolsó negyedében ismét emelkedett a gyárban az anyagselejt: a harmadik negyedévi 0,73 százalékról 1,06 százalékra. Mivel az anyagselejt növekedése tetemes kárt jelent, a MEO 1956-ban legfontosabb feladatának tekinti az alapanyagok ellenőrzésének megjavítását. Erre a célra az idén 2 új csavargépet és 3 szklerográfot (felületi keménységmérő készüléket) kapnak, így még jobban, alaposabban vizsgálhatnak meg minden beérkező tételt; Az alaposabb vizsgálattal sem szüntethetők meg azonban a belső hibák, legfeljebb idejében felfedezhetők. Űj, tökéletesebb technológia az alapanyag gyártásban — ez hozhat csak kielégítő megoldást; Ózd — amely leginkább „ludas” az anyaghibákban — most új technológiai eljárásokkal kísérletezik a csavaranyagoknál, amelyekkel különösen sok baj volt idáig. A kísérletek sikerét az acélárugyári MEO azzal segíti elő, hogy a kísérleti anyagok feldolgozását gondosan végigkíséri, megakadályozza a megjelölt anyagok elkeveredését. s megfigyeléseiről pontosan tájékoztatja az ózdiakat. Már eddig is biztató eredmények tapasztalhatók, s amint Németh József mérnök, a MEO vezetője mondja, az ózdi technológusok és a salgótarjáni meósok értékes együttműködése remélhetőleg még az idén meghozza gyümölcsét: a jóminőségű alapanyagot. Az anyagvizsgálatnál nem kevésbé fontos a gyártásközi ellenőrzés és a késztermékek vizgálata, a végrevizió. Minden munkahelyre nem lehet ellenőröket állítani, meg kell tehát találni azokat a „kulcspontokat”, amelyeken idejében „elcsíphető” a selejtnek induló munkadarab. Fontos ez már a felelősség megállapítása miatt is. Az Acélárugyárban helyesen választották ki azokat a helyeket, ahol a revizorok hatékonyan beavatkozhatnak a minőség megjavításába. Ez az egyik oka annak, hogy egyre kevesebb reklamáció, panasz érkezik a vevőktől a gyár áruira. A másik — és ez á fontosabb — oka a készáruellenőr- zés minőségi javulásának az, hogy szakmailag mindinkább fejlődnek a revizorok. Legtöbben közülük eredeti munkahelyükön kiváló, tapasztalt szakmunkások voltak, de aző tudásukat is kemény próbára teszi az. hogy a gyár rengeteg készítményét alaposan kell ismerniük ahhoz, hogy munkájuk eredményes lehessen. Hogyne okozna ez problémát a gyengébbeknek, a kisebb szakismerettel rendelkezőknek! Ezért szükségesek számukra a színvonalas szakmai tanfolyamok. Tavaly két tanfolyamot — egy alapfokút és egy haladót — tartott a MEO vezetősége. Ezeket csaknem 30 revizor végezte el, általában jól, néhánvan — mint Szerémi István, Besze József, Herczegh Dezső — kitűnő eredménnyel. Idén már maguk a dolgozók kérik, sürgetik a tanfolyamok szervezését. Kívánságuk hamau rosan teljesül is, méghozzá most már szakosított tanfolyamok lesznek: külön az anyag- vizsgálóknak, a revizoroknak stb. A laboratóriumban már meg is kezdődött a tanfolyam. Szervezésében szép példát mutattak a laboratórium műszaki vezetői. A minisztérium ugyanis csak 70 órára engedélyezett költségkeretet, de mivel a színvonalas laboráns- képzéshez 220 óra szükséges, az előadók 150 órára társadalmi munkában vállalták az előadások megtartását. A laboratórium dolgozóin kívül az üzemekből 8 olyan jól dolgozó DISZ-fiatalt is bevontak az oktatásba, akiket érdekel a kémia. Küzdelem a selejtgyártás megelőzéséért, a minőség javításáért A MEO-ra gyakran mondják, hogy az „a vállalat lelki- ismerete“. Igaz. De vajon le- het-e nyugodt ez a lelkiismeret, ha csupán arra szorítkozik, hogy megállapítsa a selej- tet, ne engedje ki a gyárkapun, s jelentse a selejtgyártó- kat az üzemvezetőségnek, hogy azok kártérítést vonjanak le a felelősöktől? Az acélárugyári meósok nem elégszenek meg azzal, hogy csak ennyit tegyenek. Munkájuk többre terjed ki: közreműködnek a selejt megelőzésében, javaslatokat tesznek a minőség megjavítására. Jelenleg például a technológiái osztállyal közösen azon dolgoznak, hogy a Kugel-lá- gyításnál olyan technológiai eljárást vezessenek be, amely lényegesen javítja a lágyított anyagok minőségét. Az osztály műszaki vezetői és csoportvezetői csaknem valamennyien többszörös újítók, javaslataik segítségével egész sor gyártmány minősége vált tökéletesebbé. Sokoldalú újítási tevékenységük érzékeltetésére lássunk néhány pé’dát. Tóth György csoportvezető a hüvely göngyölitésnél selejtessé vált exportlapátok kijavítására olyan szerszámot készített, amellyel már eddig 7500 lapátot hoztak helyre és tettek exportképessé! Ö javasolta többek között azt is, hogy a kocsitengelyek végtokját ne préseljék, mint ezelőtt, hanem öntsék. Az öntött végtokok tartósabbak, szebbek, minőségileg jobbak a régieknél, azonkívül készítésükhöz kevesebb anyag kell. Gyebnár József az arányossági határmérö hazai előállításán kísérletezik. Ha a kísérlet sikerül, nem kell többé Nyugat-Németország- ból, értékes valutáért importálnunk ezeket a drága «éneket. Vilcsek Emil és- Sidelszki István több munkavédelmi jellegű újítással járult hozzá az üzemek munkájának megjavításához. A revizorok között Pála Ferenc 13 újítást adott be az elmúlt években, ezek mind a GSZ-üzem termelését szolgálták. De még az újítások sem elegendők ahhoz, hogy a minőség állandóan fokozatosan javuljon. Komoly eredmény akk«r jöhet létre, ha minden dolgozó szívügyének érzi a minőség megjavítását, ha az ellenőrzés társadalmi méreteket ölt. Hogy ez megvalósuljon. ezért igen sokat tesz az acélárugyári pártbizottság. Sokat tesz egyrészt azzal, hogy ellenőrzi a MEO munkáját, foglalkozik problémáival — éppen az elmúlt héten hozott határozatot a végrehajtó bizottság arra, hogy megvizsgálja az anyagselejt emelkedésének okait —, s igen nagy segítséget nyújt a MEO- nak azáltal is, hogy az alapszervezetek egyik fontos feladatává teszi a minőség megjavításáért folytatott harcot. Az alapszervezetek népnevelőértekezletein, taggyűlésein sűrűn szerepel a minőség kérdése. Az öntöde múlt heti ve- zetőséáválasztó taggyűlésén például névszerint felsorolták a selejtgyártókat, kimutatták, miiyen kárt okoztak hanyagságukkal, s keményen megbírálták őket, Neveljen is a műszaki ellenőr A politikai és szakmai nevelőmunkából a revizoroknak, a MEO munkatársainak is ki kell venniök a részüket. Sokan közülük ki is veszik, elsősorban a kommunisták. Olyanok, mint Bertók István, a hengerműben, Béres István, az öntödében, Csabai József, a GSZ-ben, akik rendszeresen foglalkoznak a gyengébb dolgozókkal, helyes módszerekre tanítják őket, s megmagyarázzák nekik, milyen politikai jelentősége van annak, ha javul mind belföldre, mind külföldre szánt gyártmányaink minősége. A meósok nevelőmunkájának, felvilágosító tevékenységének jelentős szerepe van abban, hogy a negyedik negyedévben 0,36 százalékról 0,30 százalékra csökkent a gyárban az összes munkaselejt aránya; Eddig azonban még nem használtak ki minden lehetőséget a MEO munkatársai arra, hogy a selejt elleni küzdelmet valóban közüggyé tegyék. A selej {kiállításra például — most egyelőre átépítés miatt zárva van — annakidején ritkán és rendszertelenül szállítottak friss anyagot. Előfordult, hogy hónapokig ugyanaz a két-három lapát szomorko- dott a „kirakatban“, noha lett volna mindig frissebb anyag. Pedig ez a kiállítás igen alkalmas arra, hogy megszégyenítse a hanyagokat, s így jobb munkára ösztönözze őket! Kitűnő kezdeményezés az üzemi újság, a Tarjáni Acél hétről- hétre megjelenő, ,,A gyári védjegy becsületéért” című rovata. Ezt is a MEO-nsk ke’- lene ellátni időszerű cikkekkel. Ha széleskörű mozgalom bontakozik ki a minőség megjavítására, ez megkönnyíti a műszaki ellenőrök munkáját is, fokozza eredményeiket. Érdemes tehát az acé’árugyári MEO-nak továbbhaladnia az úton, amelyen igen biztató lépéseket tett az elmúlt esztendőben. Miklós Dezső Kedves elvtársak, nálunk Szorospatakon, de alsó és felső Katalin-telepen is, az utcai világítást olyan rendetlenül kezelik, hogy nem hiszem, hogy Magyarországon még valahol ez megtörténhet. Már jónéhány éve a következő a helyzet. Néha hónapokon át egyáltalán nincs utcai világítás, mintha az áramszolgáltató vállalat ekkor ■ akarná megtakarítani azt az áramot, ami elpazarlódik akkor, amikor viszont hónapokon át éjjel-nappal ég, mint mostanában is. De előfordul az is, hogy nappal ég, éjjel nem. Sőt néha felgyullad éjjel 3 órakor, 5 órakor, szóval mikor hogy tetszik annak, aki kezeli. Éppúgy napközben is felgyullad és kialszik a nap bármelyik szakában, senki sem törődik vele, miért ég, vagy miért nem. Karácsony hetében például egy égő égett az egész telepen, végül fölszerelték a hálóza1956. január hó 12-én Mátra- novák állomásról vonattal utaztam Kisterenye felé. Az utasok lassan megbarátkoztak, megindult a beszélgetés. A kocsi egyik végében férfiak, nők vegyesen, hangosabban beszélgettek, erre lettem figyelmes. A gyerekekről folyt a vita. Arról beszélgettek, hogy a mai gyerekek nem köszönnek az utcán az idősebb embereknek. Erre egy idősebb bácsi szót kért és azt mondta. „Elvtársak éppen tegnap jártam Baglyasalján. Salgótarján mellett lévő bányatelepen. Végig mentem a telepen elejétől végig és sok kisebb, nagyobb gvermekkel találkoztam, egyetlen egy sem ment el mellettem — dacára, hogy ismeretlen Tíz nap nem sok idő ugyan, de ahhoz elegendő, hogy az ember megismerje azokat, akik egész nap vele foglalkoznak. Tíz napig voltam a Balassagyarmati Városi Kórház bőr- gyógyászati osztályán. Ez alatt az idő alatt sok jót tapasztaltam. Az orvosok és ápolónők igazán gondos munkát végeznek azért, hogy a betegek jól érezzék magukat és minél előbb gyógyultan hagyják el a kórházat. Az osztály főorvosát, dr. Vanik Vincét olyan embernek ismertem meg, aki tudásának legjavát adja betegei meggyógyításáért. Beszélgettünk róla a többi betegekkel, az ottani kiszolgáló személyzettel. Mindenkinek ugyanez a véleménye. Az emberekhez közvetlen, barátságos és valóban érvényesíti pártunk tanítását, hogy szocialista társadalmunkban leg. főbb érték az ember. Szeretném, ha a betegek bizalma, szeretete még nagyobb kedvet adna további munkájához. Nem akarom név szerint felsorolni a kiszolgáló személyzet minden tagját, mert hiszen Dolgozó népünknek az elkövetkezendő években és ebben ez évben is hatalmas feladatokat kell végrehajtani. Megnövekszenek pártszervezeteink feladatai is, többet és minőségileg jobban kell dolgozni ahhoz, hogy az 1956-os tervévet az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt sikeresen fejezhessük be. Megnövekszik a felsőbb pártszervek felelőssége is a segítségadás terén. Ugyanakkor a most újjáválasztott vezetőségek sikeres munkájának egyik fontos feltétele, hogy megjavítsák a pártéletet, a termelés pártellenőrzését, a mezőgazdaság szocialista áttot égőkkel, vagy négy napig rendesen kigyulladt este és elaludt reggel, de most már 2 hét óta megint éjjel-nappal ég. Mi, a helyi lakosok egymást kérdezzük, mit lehetne tenni, hogy ez a folytonos áram- pocsékolás megszűnjék. Az üzemnél azt mondják, nem tehetnek semmit, mert ez az áramszolgáltató vállalatra tartozik. Amig az üzemhez tartozott az éjjeliőr, este felgyújtotta, reggel eloltotta. Kérjük, hogy az illetékesek csináljanak végre rendet és szűnjék meg a fölösleges áram- fogyasztás. Vonják felelősségre, akinek hanyagsága miatt ennyi áram elpazarlódik. Ügy érzem magam a sok kilowatt áram hiába való fogyását látva, mintha a fogam fájna és sok más dolgozó is így van vele. id. Barabás László vájár, Szorospatak. voltam — köszönés nélkül. Igenis nem a gyerekekben kell keresni a hibát. A szülőknek és az iskolában a tanároknak kell a gyerekeket ránevelni az idősebb dolgozók megbecsülésére. Követendő példa a bag- lyasaljai gyerekek nevelése és viselkedése. A nevelőtestület odaadó, jó, fáradságot nem ismerő munkáját és á nevelő- testület mellett működő szülői munkaközösség jó munkáját tükrözi. Ezen a kis történeten elgondolkodva szántam rá magam arra, hogy megírjam a nagy közönségnek követendő példaként. Az így nevelt gyermekekből lesznek a hazának becsületes, az idősebbeket tisztelő polgárai. Hidvári István mindannyian igazán lelkiismeretesen végzik munkájukat és olyan légkört teremtenek az osztályon, hogy a betegeknek az a véleménye, ha minden egészségügyi dolgozó így dolgozik, akkor soha sem lesz a betegeknek panaszra oka. Van azért bírálnivaió is, Mégpedig az élelemmel kapcsolatban. Meggyőződtem arról, hogy az nyersanyag formájában érkezik a kórházba és ott készítik el. Véleményem szerint nem megfelelően. Nem elég, hogy különböző betegségek mielőbbi meggyógyításáért mindent megtesznek, az orvosi kezelés jó. Fontos, hogy a betegek erőnléte is megmaradjon. A pártszervezetnek, a szak- szervezetnek és a kórház igazgatójának időnként meg kellene vizsgálni, hogy milyen munka folyik a konyhán, miért nem tudnak bőségesebb, ízletesebb ételeket főzni a betegeknek. Sótér István, a salgótarjáni járási párt- bizottság munkatársa. szervezésének politikai munkáját. Ehhez a munkához ad segítséget a Megyei Párt VB által kiadott „Pártmunkás“ is amely a pártalapszervezetek- nek, a pártcsoportbizalmiak- nak és a népnevelők részére módszert ad a munka megszervezésében és a felvilágosító munkában. Felkérünk minden alapszervezetet, hogy a városi és járási pártbizottságok aglt.-prop osztályain rendeljék rrr? a ..Pártmunkást”. A rceyyei „Népnevelő” nem jelenik me«. A .,Pé-ím"-’V«s’ előfizetése 1 évre 5 forint, fé'évre 2,50 forint. Alkalmi vásárlása darabonként 50 fillér, Neveljük gyermekeinket az idősebb dolgozók megbecsülésére Lelkiismeretes, gondos munkát végeznek a Balassagyarmati Városi Kórház bőrgyógyászati osztályán Megjelenik a „Pártmunkás“ a megyei pártbizottság brosúrája
