Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-11 / 3. szám

I95S. január 14. SZABAD XO«RAD ? A szécsényi járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztése a zárszámadások tükrében Egy kellemetlen emlék, de ma is érdemes fel idézni A szécsényi járás termelő­szövetkezetei befejezték a zár­számadási munkát. A termelő- szövetkezetek tagjai, a járási mezőgazdasági osztály dolgozói világos képet kaptak arról, hogy a múlt évben nyeresége­sen, vagy veszteségesen gaz- dálkodtak-e, a termelőszövet­kezetek, mit csinálták jód, mit rosszul, mit eredményezett a járási mezőgazdasági osztály irányító, ellenőrző, segítő mun­kája. A termelőszövetkezeti gazda­ságok több üzemággal rendel­keznek. Az üzemágak együttes jövedelme" adja egy-egy tsz összjövedelmét. A járás tsz-ei- nek évi jövedelme, üzemágak szerint, (százalékos arányban) az alábbiak szerint oszlik meg. A jövedelem 39 százalékát a növénytermelés, 56 százalékát az állattenyésztés, 3 százalékát a segédüzemek, s két százalé­kát az egyéb jövedelem adta. Tehát az állattenyésztésből szár­mazó jövedelem nagyobb, mint bármely más üzem­ág jövedelme. Például a hollókői Dózsa Tsz- ben a pénzbeli jövedelem 61 százalékát az állattenyésztés, 34 százalékát pedig a növény- termelés adta. A varsányi Dó­zsa Tsz-nél a pénzjövedelem 70 százaléka származik az állat- tenyésztésből. Ezek az adatok az állattenyésztés közvetlen jövedelmét mutatják. A tények azt bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteink­ben lényeges javulás állott be az állattenyésztő munkában. Az állattartásról kezdenek át­térni a magas jövedelmet adó tenyésztő munkára; A tények arra is rámutatnak, alhol fejlődik az állatte­nyésztés, ott növekszik a szántóföldi növények ter­méshozama is, mint például Varsányban. Mi azon vagyunk, hogy ezt a fej­lődést elősegítsük, meggyorsít­suk, hogy még gazdagabbak le­gyenek szövetkezeteink. A zárszámadási mérleg számadatai sok hiányosságot is kimutatnak. Felhívják a fi­gyelmünket arra, hogy olcsób­ban többet is termelhettünk volna. Például a zöld futószalag hiánya megdrágította a tejterme­lést. A pilinyi Dózsa Tsz-nél 0,7 liter az istálló átlag. A legol­csóbb takarmányárakat figye­lembe véve 4,5—5 forintba ke­rül egy liter tej előállítása. Nem sokkal jobb a helyzet a ludányhalászi Alkotmány Szö­vetkezetben sem. Ha jó és elegendő mennyi­ségű pillangós szénát, őszi ke­veréket, silókukoricát, csala- mádét és egyéb nagytömegű, tápanyagokban és vitaminok­ban gazdag zöldtakarmányt biztosítanak a szövetkezetek, abban az esetben teheneik több tejet termeltek volna. A zár­számadásokból kitűnik, hogy az abraktakarmány biztosítása terén nem tettünk meg min- lent. Kukorica termésátlagain­kat lehetett volna növelni, ha azok mindenütt jó talajba ke­rülnek, ha a növényápolási munkákat időben elvégezzük, s alkalmazzuk a kukorica át­lagtermésének fokozását szol­gáló fejlett módszereket, a négyzetes vetést, a gépi kapá­lást. Az elmúlt év zárszámadásá­ból minden termelőszövetke­zetnek, tagnak és elnöknek, gépállomási mezőgazdásznak és állattenyésztési dolgozónak le kell vonni a tanulságokat, hogy azt ez évben hasznosíta­ni lehessen. Mit kell tennünk az állat- tenyésztés jövedelmének foko­zása érdekében? Mindenekelőtt csökkenteni kell az önkölt­séget. Érmek feltétele a ho­zamok növelése a tenyész­A jól sikerült zárszámadás után vidámak az emberek a varsányi Dózsa tsz-ben. Örö­müknek megvan az óka. Több évi fáradozás után az idén először elérték, hogy ter­melőszövetkezetük aktívan zárt. Terméseredményeik két- három mázsával magasabbak, mint a község egyénileg dol­gozó parasztjaié. 1953-ban 6 mázsát, az idén pedig már 12,9 mázsa búzát termeltek holdan­ként. A növénytermelésen kí­vül széo eredményeket értek el a tehenészetben, a sertéste­nyésztésben. A zárszámadás után. amikor már nyilvánosságra jutottak az eredmények, asztalhoz ül­tek és hozzá kezdtek a jövő évi gazdasági tervek elkészí­téséhez. Nem akarnak bele­nyugodni az eddigi eredmé­nyekbe. Még tovább növelik a növénytermelés hozamát. En­nek érdekében már az ősz fo­lyamán 42 holdon elvégezték a. trágyázást és tervbe vették, hogy a tavaszon 80 holdon vé­geznek fejtrágyázást. Varga István kihelyezett agronómus mindent megtesz annak érde­kében, hogy bevezessék a nö­vénytermesztésiben a fejlett agrotechnikát. A gépállomás közelsége és a terület fekvése lehetővé teszi, hogy mind na­gyobb mértékben kihasznál­ják a gépi munkát. Növekszik az állatállomány is. Ebben az évben 30 darab tés és a takarmányozás fejlett módszereinek a be­vezetése. A tehenészetekben be lehet vezetni az egyedi takarmányo­zást, a takarmányok pácolását, a tőgymasszázst és az itatásos borjúnevelést. E módszerek al­kalmazása lényegesen csök­kenti az állattenyésztés önkölt­ségét. A másik ilyen fontos fel­adat a takarmányalap meg­teremtése. Ez elérhető a pillan­gósvirágú takarmánynövények termelésének fokozásával, a zöld futószalag .megteremtésé­nek és az őszi keverékek után silókukorica és rövidtenyész­idejű kukorica termesztésével. Fokozni kell az abraktakar­mány termesztését — ahol le­het — a kukorica vetésterület növelésével, a holdankénti ho­zam emelésével. Fontos fel­adat a megtermelt takarmá­nyok helyes felhasználása. En­nek feltétele a takarmányok gondos tárolása, célszerű ete­tése. Minden szál takarmány, abrak elvesztése kár és növeli az önköltséget. Nagy gondot kell fordítanunk az állatgondo­zók szakmai tudásának gyara­szarvasmarhával lesz több a közös tenyésztésben, mint 1955-ben. S ebből 20 darab tehén. A jelenlegi tehénállo­mány és az újonnan vásárolt 20 darab tehén lehetővé teszi, hogy minél nagydbb jövede­lemre tegyenek szert a tehe­nészetből. Ennek érdekében csak törzskönyvezett tehene­ket vásárolnak, s bevezetik az állatok egyedi takarmányozá­sát. Nagy gondot fordítanak a borjúnevelésre is. A borjakat ezután mesterségesen itatják, külön borjúgondozót állítanak be, hogy a jövőben szarvas- marha állományukat sajátne­velésű állatokkal pótolják. Nagy jövedelemre számíta­nak a betervezett 30 darab sertés és 5 darab bika hizlalá­A Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági szerszámgyára az elmúlt évben csaknem 3 400 000 darab különböző mezőgazdasá­gi kéziszerszámot szállított a falvak dolgozóinak. A leg­többet lapátból, villából és ka­pából gyártottak, de ezek mel­lett még 229 000 darab ásó és 165 000 darab gereblye is el­készült. Az üzem dolgozói az ekékhez több mint fél millió szántóvasat, kormónylemezt és ekefejet gyártottak. A lovakkal és szekerekkel rendelkező gaz­daságok részére csaknem 46 000 pár szekértengelyt és 1 068 700 pítására. Ezért nagyon helyes, ha az állatgondozók részt vesz­nek az esti ezüstkalászos tan­folyam előadás-sorozatain. Több tsz-ben elmulasztot­ták a jó eredményt elért állatgondozók premizálá­sát. Ez évben ezen változtatni kell. Minden tsz-ben érdekeltté kell tenni az állatgondozókat a ter­melés növelésében. Számos tsz-nél még az is hiba, hogy idegenkednek a női munka­erők alkalmazásától,. pedig a nők jól megállják a helyüket az állattenyésztésben. A termelőszövetkezetekben most folynak a termelési terv- készítések. Most van mód, s le­hetőség arra, hogy az állat- tenyésztés terén elért eredmé­nyeket, s hibákat elemezve olyan tervet készítsenek, amelyek elősegítik a hibák eredményekké változtatását, az állattenyésztés fejlesztését, kü­lönösen a tehénállomány nö­velését, a hozamok tartós emelkedését. 4 JUHÁSZ FERENC járási íőállattenyésztő sából is. A szerződésre hizlalt hízók után közel 100 000 fo­rint jövedelemhez jut a szö­vetkezet. A megnövekedett állatállo­mány szükségessé teszi, hogy új istállót építsenek. Jelenleg a falu egyik végén van a ser­tés istálló, a másik végén a szarvasmarha istálló. A távol­ság megszüntetése érdekében tervbe vették egy új központi major építését, ahol már ez év első felében felépítik az 50 fé­rőhelyes szarvasmarha istál­lót és az 5 vagonos kukorica- górét. Majd az év végéig dará­lót, fűré-zt állítanak lse. amely nagyrészt saját szükségletüket elégítik ki. A következő évek­ben tovább építik a központi majort. Szabó Sándor lópatkót kovácsoltak. A külö­nösen keresett patkósarok szá­ma pedig a 15 millió darabot is meghaladta. Az idén szintén komoly feladatok előtt állnak a gyár dolgozói. Csupán kará­ból mintegy 1,100 000 darabot terveznek, jóval töb'oet, mint az elmúlt évben. Feladataik sikeres megoldására tovább tökéletesítik a zártciklusú ter­melést. Jelentősen növelik még a gépesítést, hogy az ed­diginél termelékenyebb és jobb minőségű munkával se­gítsék a mezőgazdaság szer- száimiszüksógletének kielégíté­sét. A varsányi Dózsa Tsz tagjai jó tervvel alapozzák meg gazdaságuk további fellendítését Sok százezer szerszámmal és alkatrésszel segítette tavaly a mezőgazdaságot a Salgótarjáni Acélárugyár Téli munkák a mezőgazdaságban Végezzük el a vetőmag próbacsíráztatását Mindenki tudja jól, hogy az elmúlt nyáron nem a legszá­razabb állapotban került a ga­bona a raktárakba. Nyilván­való, bizonyos százalékban vesztett csíraképességéből. Nagy szükség van tehát arra, hogy meggyőződjünk vetés előtt csíraképes-e megfelelően vetőmagunk, vagy sem. A vető­magnak tartalékolt gabonából már most ajánlatos próbacsí- ráztatást végezni, hiszen ha kedvezőtlen eredményt ka­punk, akkor is van idő csíra­képes mag beszerzésére, nem késünk meg a vetéssel. Hogyan ápoljuk a gyengén fejlett vetéseket Az őszi vetéseknek nem minden termelőszövetkezet, nem minden gazda tudott megfelelő előveteményt biz­tosítani. Szükséges hát segíteni a gyengébben fejlett vetéseket. Ajánlatos túlérett, morzsás, esetleg kompaszt trágyával megteríteni. De jól felhasznál­ható a trágyatelep alján össze­gyűlt, trágyalével átitatott földréteg is. Az okos gazda már gondol a fejtrágyázásra. Beszerzi a szükséges műtrá­gyát, akkor amikor az első al­kalmas nap adódik, azonnal kiszórhassa a vetésre — még ha azt hó takaró borítja, ak­kor is. Így az időben fej­trágyázott gabona gyorsabban növekszik, ellenállóbb lesz, érési ideje nem esik egybe a legforróbb napokkal, nagyobb termést takaríthatunk be. A fejtrágyázást tervszerű­en végezzük. Állapítsuk meg — egy-egy táblán belül is — hogy milyen mennyiséget kí­ván az a vetés, bizony fe­lesleges mindenhová egyenle­tesen szórni, ha arra szükség nincs. Az ezüstkalászos tanfolyamon tanultakat jól hasznosítják a gyakorlatban a nógrádiak l^agy népszerű­ségnek ör­vend Nógrád köz­ségben az ezüstka­lászos tanfolyam. Sokan és rendszere­sen eljárnak az elő­adásokra a falu gazdái közül. Kü­lönösen az érdekli őket, hogyan lehet a legeredményeseb­ben elvégezni az őszi kalászosok ápo­lását. fejtrágyázá­sát. A legutóbbi ösz- szejövetelen is er­ről esett a legtöbb beszéd. Elmondták a gazdák, hogy az őszi árvát és a ro­zsot sikerült idejé­ben a földbe vetni, nincs is panasz fejlődésükre.. A bú­zával azonban meg­késtek. A kedvezőt­len, csapadékos idő­járás megkésleltet­te a búzavetésre ki­jelölt területről a kapások betakarí­tását. A betakarí­tás után nem jutott elegendő idő a ta­lajelőkészítésre. így oda vetették a ma­got, ahol éppen he­lyet találtak és megesett, hogy búza után búza került a földbe. Meg is lát­szik ez a vetésen. Mindenki láthatja, hogy elég silány. A tanfolyam az­tán feleletet adott a gazdáknak arra. hogy miként segít­senek a bajon. A szervestrágyázás nagyon megjavítaná a vetést. Rezsnák András, a helyi Bé­ke Tsz elnöke, Klu- csik Vince, Mezei József és Srám András, a szövetke­zet tagjai mindjárt elhatározták, hogy 16 hold búzájukra 15—20 mázsa istál­lótrágyát szórnak ki. E munka el­végzését rövide­sen meg is kezdik. Különösen nagy gondot fordítanak a szervestrágya egyenletes elosztá­sára. A szövetkezet tagjai után így dön­töttek az egyéni gazdák is. Molnár András 1000, Dré- tyóvszki Mihály 800, Jakabovics Pál pe­dig 500 négyszög­ölön végez majd is­tállótrágyával fej­trágyázást. Így házasítják össze Nógrádon az ezüstkalászos tan­folyam résztvevői az elméletet a gya­korlattal. Emmer Ferenc Nógrád \ szénbányászai termelésének ütemességéről A Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetőinek körében néhány hó­nappal ezelőtt nagy volt az aggodalom. Márcsak alig három hó­nap volt hátra az év végéig és még 30 000 tonna adósságot tar­tottak nyilván. De jaj papír!... Csak a példa kedvéért tűrd el még ezeket a számokat: augusztusban a 97,8 százalékos tervtel­jesítés mellett 212*2 000 forintos béralap túllépés!..; Szeptem­bertől titokban törlesztést reméltek, de ez a hónap is sikertelen maradt, sőt a hajrámunika kalória romláshoz, a kalória romlás pedig további 700 000 forintos béralaptúllépéshez vezetett. Abban az időben, ki tudja hányszor hangzott el a kérdés: Hát mi lesz velünk? ... Hogyan tudjuk majd az év végéig a min. dennapi tervek teljesítése mellett le törleszteni azt a nagy meny- nyiségű szénadósságot? ... De mi lesz az önköltségi tervvel? ..; Ilyen bonyodalmakhoz, aggodalmakhoz vezetett az egyen­lőtlen termelés, a tervszerűség hiánya. Tudták, hogy ebből a szörnyű állapotból kijutni csakis úgy lehet, ha szervezettebbé válik a munka, ha megszűnik a kapkodás, mert már tapasztal­ták, hogy a hajrá csak bomlasztja a szervezettséget és vele egyidőben egyre nő az adósság. A tröszt és az üzemek vezetői a negyedik negyedévben a helyesebbik utat választották. Nagyobb súlyt fektettek a terme­lés megszervezésére, irányítására, kérték a párt- és szakszer­vezet segítségét, vándorzászlót és céljutalmakat tűztek ki. A termelés helyes mederbe terelődött. Az adósság egyre fogyott, és az önköltség betartása mellett az év utolsó napján már ter- venfelüli szenet termeltek. Amikor a tröszt és az üzemek gazdasági vezetői olvassák ezt a felidézett tartozást, bizonyosan arra gondolnak, hogy ezt az időt kár emlegetni, hiszen ez az idő már elmúlt... De nem! Bármilyen kellemetlen emlékek fűződnek is ezek­hez a hónapokhoz, nem szabad elfeledni, fel kell idézni azokat. Különösen fontos most megemlíteni, amikor egy új tervév kez­detén vagyunk és alig tíz napot hagytunk a hátunk mögött. Az elmúlt évre is az volt jellemző, hogy kivétel nélkül minden hó­nap elején adóssággal kezdték a munkát. A helyzet most sem változott. A január 11-i jelentés szerint az első dekádban 1171 tonna a tröszt tartozása. TälSfi akadnak olyanok, akik azt tartják: ez nem rok ... ezt be­lehet hozni. Igen a szénmedence lehetőségeihez mérten ez vi­szonylag nem nagy szám, de ha figyelembevesszük, hogy az a 30 000 torma lemaradás is így kezdődött: először csak 10—100, majd 1000 tonna volt, de aztán utána jött a többi... S ha szá­molunk ezzel, akkor bizony félelmetes, nagyon félelmetes ez a kicsinynek látszó 1171 tonna tartozás is. Ezt is a napi tervek rendszeres teljesítése mellett kell majd letörleszteni. Az új tervév első tíz napjában egyes bányaüzemek kétség­telen szép eredményeket értek el. Tröszti szinten azonban még­sem eléggé biztató a helyzet. Az egyenlőtlen termelés jellemzői nemcsak az elmaradó, de az élenjáró üzemeknél is megtalál­hatók. A kányási üzemegység például, amely január 10-ig 103,6 százalékos átlagtermelést ért el, szintén nagy ingadozások közepette jutott el idáig. 4-én például 108,7, 5-én 83,4, 6-án 126,7, 7-én 82,8 százalék volt a napi termelése. Ez az ingado­zás természetesen azt jelenti, hogy egy-egy napon túlzottan igénybe veszik a gépek kapacitását, máskor viszont aiig-alig üzemeltetik azokat. Az ingadozás azonban nemcsak a munka­napok között van meg, hanem egy-egy műszak termelése is egyenlőtlen. Amíg a műszak első két órájában alig van valami szállítás, a harmadik és negyedik két órában a szállí­tóberendezések túlzottan meg vannak terhelve. Szorospatakon már az elmúlt év végén volt arra példa, hogy a kötélpálya túlterhelése következtében egyszerre 15—16 szállítókas leszaladt a szögállomásra és ott súlyos karambolt okozott. Most az év első napjaiban, 4-én éjfél előtt pedig a sodronypályának egyik oszlopa kidőlt, s ennek következtében ki kellett lapátolni a szenet. A termelés egyenletességét gátolják az olyan esetek is, ami Kisterenyén rendszeresen előfordul. Ennél az üzemnél reggeleként 200—300 csille rendszerint tele van. meddővel és míg azokat kiürítik, a termelőcsapatok csillehiánnyal küzde­nek. A tordasi rész sokszor csak tíz óra után kapja az első üreset. Vagy itt egy másik eset: A mizserfa és kisterenyei vonalon 10-ig már három darab villamosmozdony volt üzem- képtelen, ami szintén rossz hatással volt a kitermelt szén folyamatos elszállítására, a munkacsapatok tervszerű, egyen­letes üresellátására. Az itt felsorolt esetek azt igazolják, hogy bőséges tenni­való van a munka jobb megszervezésében. A második ötéves terv első évének megnövekedett feladatai alaposabb, átgon­doltabb munkát igényel. Az egyenlőtlen termelés, az állan­dóan visszatérő rohammunka nem csupán egy-egy vállalat tervfeladatainak jó végrehajtását fékezi. Káros kihatással van ez az egész népgazdaságra, hiszen ha az erőművek nem a megkívánt egyenletes ütemben kapják a szenet, ott is üzemzavar léphet fel. Ez viszont visszahat a bányára is, sőt a többi ipari üzemekre is és az energia hiány súlyos munka­idő kieséseket okozhat. A szocialista bérezés elve szerint viszont, hogy ha kevés a teljesítmény százalék, ennek meg­felelően csökken a dolgozók keresete is. Ezekután tehát eljutottunk oda, hogy a termelés egyenletes­ségének biztosítása a társadalmi érdekek mellett egyéni érde­keket is érint. Pártunk és kormányunk viszont azt a célt tűzte elénk, hogy szerezzünk érvényt a szocializmus gazda­sági alaptörvényének, közös erővel, egy akarattal teremtsük meg a lehetőséget a dolgozók anyagi és kulturális szükség­letei maximális kielégítésének. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt és a hozzá tartozó üze­mek gazdasági vezetői már számos alkalommal bebizonyítot­ták, hogy képesek feladataik jó megoldására, A szénme­dence bányászai is sok megbecsülést szereztek már hősies, becsületes, lelkiismeretes munkájukkal. Most az új tervév elején még nem késő kijavítani az eddigi hibákat. Nem késő megelőzni azt, hogy a jelenlegi szénadósság ne növekedjen tovább, hanem teljesen megszűnjön. Most van itt az ideje megakadályozni, hogy az elmúlt év rossz emlékei valóban csak rossz emlékek maradjanak és az ilyen esetektől egyre távolabb kerülve büszkén, aggodalom nélkül, emelt fővel ha­ladjunk nagyszerű célkitűzéseink felé. Orosz Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom