Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)
1955-12-24 / 101. szám
A KOMMUNISTÁK * Fiatalok nevelője Valamikor a letűnt világban a kommunistákat úgy jellemezték, hogy azok semmirekelők, véresszájú, torzonborz alakok. Azok festették, ecsetelték a kommunistákról ezt a képei, akik féltek az igazságtól, akik sárba taposták az emberi méltóságot, akisnek valójában fosztogatás, zsarolás volt a mesterségük. Mi azt mondjuk: kommunistának lenni a legtöbbet jelent: becsület, igazság, szerénység, példamutató munka: ezek a kommunisták jellemző vonásai. Nézzünk hát egyet a sok közül. Simon Imre elvtárs, a Mát- ranovákon közismert ember, kommunistának vallja magát. Derék, megtermett ember, akinek gondolkodásmódja, arckifejezése, viselkedése ugyanaz, mint 15—20 évvel ezelőtt. Vezetői és beosztottjai úgyis mint embert, úgyis mint bányászt, naivra becsülik. Hogy mit tett ezért a megbecsülésért? Mindenki igazságosnak, szerénynek és példamutató embernek ismeri. Munkájáról elég. ha megemlítjük, hogy csapatában nem volt ritkaság a napi 10—12 csillés fejteljesít- mény. De minden kommentár nélkül képet kaphatunk végzett munkájáról, ha egy-egy ünnep alkalmával találkozunk vele. Mellén egymásután sorakoznak: rohammunka-aranyérem, élmunkás-jel- vény. két darab sztahanovista jelvény, egy kiváló bányász jelvény, két darab szakma kiváló dolgozója jelvény és nemrégen megkapta a szocialista munkáért érdemérmet is. Nemrégen a mátra- nováki bányaüzem érdeke úgy kívánta, hogy Simon elvtárs az újonnan feltárt Al-táróhoz az aknamélyítők segítségére menjen. Most is «ott dolgozik. A széntermelésnél szerzett elismerő kitüntetések nem függnek ugyan a mellén, de látni azt anélkül is, hogy derék kommunista, aki nem dolgoztat magára. Amellett, hogy munkájában példamutató, segíti, neveli munkatársait, nagy gondot fordít családjára is. Simon elvtársnak van egy 19 év körüli fia, if j. Simon Imrének nevezik. Simon elvtárs szívesen beszél a fiáról. Rendes, jó fiú. Azt szeretné, ha méltó utóda lenne. Éppen ezért arra törekszik, hogy Imre becsületes kommunistává váljon, megbecsült, hasznos tagja legyen a társadalomnak. Kezdetben az volt a terve, hogy Imréből műszaki embert nevel a magasépítészet számára, mert az új világ fölépítésében rendkívül nagy szerep jut a magasépítőknek. Ifj. Simon Imre ugyan el is ment iskolára, de az apjától örökölt bányászvér itt nem hagyta nyugton. — Bányász akarok lenni! — mondta kemény elhatározással apjának. Imre azt szeretné, ha méltó folytatója lenne apja művének. Igazi büszke érzés fogja el, amikor édesapja mellén csillogni látja a jól végzett munka elismeréseit. Simon elvtárs tudja. hogy a fiatalokban még nincs kialakult, szilárd jellem, hogy a pártosság, vasíegyelem, helytállás útjára szinte kézenfogva kell vezetni a fiatalokat. Éppen ezért tanácsokkal, útmutatásokkal látja el Imre fiát. Esténként elbeszélgetnek, s mivel Imre a múlt nehézségeiből gyakorlati tapasztalatot nem szerzett, elmondja neki a régi bányászok kínokkal és szenvedésekkel teli életét. Gyakran együtt tanulmányozzák a Szovjetunió Kommunista Bolsevik Pártjának történetét, s ilyenkor rendszerint hozzáfűzi azt is, hogy Mátranovákon is hogy üldözték a kommunistákat. Imre még fiatalember, de máris azzal a gondolattal foglalkozik, hogy kéri fölvételét a oártba. A gondos apa azonban a tanácsok és útmutatások mellett érdeklődik fia munkája felől is. Ifj. Simon Imre jelenleg a November 7-aknában dolgozik, mint csillés. Örömmel vette tudomásul, hogy Tóth József elvtárs, Imre aknásza megelégedéssel nyilatkozott a munkájáról. Most, amikor az egész nógrádi szénmedencében lázas izgalommal harcolnak az éves terv teljesítéséért és Imre vasárnap is éüeles műszakba volt rendelve, Simon elvtárs apai szigorral szólt a fiára: „Nehogy aztán nekem elmenj a moziba és elkéss a munkából“. De emellett megmagyarázta azt is, hogy a mátrano- váki üzemegység még nem ' teljesítette az egész évre szóló feladatát. A kommunista és bányászbecsü- let megköveteli, hogy megkülönböztetést tudjunk tenni a közösségi érdek és a magánérdek között. Simon Imre elvtárs nevelőmunkájának meg van az eredménye. Az ifjú Simon Imre valóban apja nyomdokaiban halad és a napokban már megkapta a munkája elismerését jelentő oklevelet. — orosz — JÓL VÁLASZTOTTA ... Még mielőtt megismertem volna, már sok szépet és jót hallottam Csabai József elvtársról, a GSZ B-üzemének párttitkáráról. — Olyan ember ő, aki nem ismer lehetetlenséget s nem kíméli erejét, ha a párt ügyéről. az ország érdekéről van szó — mondotta róla Buda Ferenc elvtárs, az acélárugyári pártbizottság agit.-prop. titkára. — Először köszörűs, később lapátsajtoló volt, majd a GSZ versenystatisztikusa lett. öt éven át. amíg ebben a beosztásban dolgozott, bármelyik üzemünkben példát vehettek róla. hogyan kell élő, mozgósító versenynyilvánosságot teremteni. Ugyanakkor mint pártmunkás, az egész gvár legjobb propagandistája volt. Most a GSZ B-üzem minőségi ellenőre, s szeptemberben az üzemi pártszervezet titkára lett. Azóta igen-igen megjavult ott a pártélet: élénkek, színvonalasak a taggyűlések és a népnevelő-értekezletek, amelyeken a párttagság teljes létszámmal részt vesz. pedig a dolgozók 85 százaléka vidéki, s más üzemekben rendszerint arra hivatkoznak. hogy a vidékiekkel nehezen lehet boldogulni... Elismeréssel beszélt az új párttitkár munkájáról Vi- szoczky Rezső, a GSZ B-üzem vezetője is: — Igen szoros a kapcsolat a pártvezetőség és a műszakiak között. Csabai elvtárs rendszeresen részt vesz a tervek felbontásában, a jövő évi műszaki fejlesztésre vonatkozó javaslatok kidolgozásában. Mi elsősorban a pártszervezet életében történt fordulatnak, a kommunisták példamutató munkájának tulajdonítjuk azt, hogy míg 1955 korábbi hónapjaiban nem tudtuk teljesíteni tervünket — amiben ugyan a helytelen programozás is ludas —. addig októberben 107. novemberben 102.1 százalékot értünk el. s eddigi eredményeink alapján valószínű, hogy negyedik negyedévi tervünket 104 százalékkal zárjuk. Csabai elvtárs, akiről a sok dicséret szól, szerény modorú, halk szavú, 35 év körüli fiatalember. Legszívesebben propagandamunkájáról beszél, mert ezt nagyon szereti. Arról faggatom, "hogyan sikerült olyan vonzóvá tennie az elsőéves politikai iskola foglalkozásait, hogy azokról senki sem marad el — sőt újabb hallgatók is bekapcsolódnak — és akadnak olyanok — mint például Krayer Józsefné — akik szabadságuk ideje alatt is eljönnek az iskolára. Beszélgetésünket Kovács Bé- láné, Csabai elvtárs egyik hallgatója is figyeli, aki életében először vesz részt az idén politikai oktatásban, s első alkalommal bizony még idegenkedett egy kissé, de másodszor már örömmé] ment az iskolára, mert — mint mondja — „Csabai elvtárs mindent olyan jól megmagyaráz és nagyon érdekesen beszél.” Csabai elvtárs így foglalja össze sok éves szeminárium vezetői gyakorlatának legfontosabb tapasztalatát: — Sokat, nagyon sokat kell foglalkozni a hallgatókkal, nemcsak a foglalkozáson, hanem azon kívül is, mindig, amikor csak alkalom van rá. Mint régi propagandista mondja ezt, de mint párttitkár is eszerint dolgozik. És talán éppen ez: az emberek problémái iránti szenvedélyes érdeklődés, segítőkészség az alapja eredményes munkájának. Az, hogy jól ismeri az embereket. velük érez, kiá’l értük. Ott volt például a Tóth-féle újítás esete. .: ★ Tóth Géza művezető olyan új szerszámot tervezett, amellyel a lapátvállnak lyukasztását a régi. nehézkes, két művelet helyett már egyszerre lehet elvégezni. A szerszám bevált, alkalmazni kezdték, s Csemer Sándornak, aki dolgozott vele, új normát állapítottak meg. Igen ám. de egyszer csak meghibásodott a szerszám, tartalékot nem csináltattak belőle, s Csemer elvtársnak vissza kellett térni a régi, jóval lassúbb módszerhez. így dolgozott hosszabb ideig — a fizetést viszont az új szerszámra megállapított norma alapján kapta. Csemer Sándor a párthoz fordult, s Csabai elvtárs orvosolta is a dolgot. Közbelépésére helyesbítették az elszámolást és sürgősen megjavították a szerszámot, sőt tartalékot is készítettek belőle. De Tóth Gézával is beszélt a párttitkár: figyelmeztette, hogy mint művezetőnek és kommunistának, neki kell elsősorban harcolnia azért, hogy újításának bevezetése körül ne legyen hiba. Üj, exportképes traktoreke- kormány gyártásával kísérleteztek nemrégiben a 600 tonnás présgépen. A kísérletezés egyszercsak elakadt, mert a negyedik lyuk fúrását sehogyan sem tudták megoldani. Bátki és Seprényi elvtársak, akik a gépen dolgoznak, egy ütköző felszerelését javasolták, amely rögzíti az anyagot, s így a lyukasztás elvégezhető. A műszakiak nem bíztak az újítás sikerében, ezért nem is szorgalmazták a bevezetését. Meghallotta ezt Kulcsár András fúrós. pártvezetőségi tag, aki azonnal kiállt a dolgozók mellett. Az eredmény: az ütköző nagyszerűen bevált, az új triplex-kormányt immár zavartalanul gyártják, s az átvevők elragadtatással beszélnek róla. Azt mondja Csabai elvtárs erről az esetről: „Látja elvtárs, ebből tanultam én meg. hogy a dolgozókra mindig figyelni kell.“ ‘A Igaz. Ehhez még talán csak annyit kell hozzátenni, — amit Csabai József ugyan nem mondott ki, de munkája, élete, módszerei annál ékesebben hirdetik helyette — szeretni kell a dolgozó embereket. Ö nagyon szereti őket. Azért harcol értük ilyen kitartóan, fáradhatatlanul. Es ezért fordulnak hozzá bizalommal, ezért virágzik a pártélet, amióta ő az üzemi pártszervezet vezetője. (Miklós) Osztályunk agya osztályunk ügye, Lenin című költeményéből). Majakovszkij: Vlagyi mir lljics A pártvezetőségek úgjáválasztása eiőtt ‘ \T épünk nagyszerű, törté- ’ nelmi időket él. Évszázados elnyomás, kizsákmányolás után megindultunk a felemelkedés, a jólét, a nép- szabadság útján. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szerves folytatása, követkéz ménye, hogy hazánk is ráléphetett a szocializmus felépítésének útjára. E napokban, hetekben ünnepeljük 11. évfordulóját annak, hogy a dicső Szovjet Hadsereg által szétzúzott Horthy-rendszer helyébe Nógrád dolgozói is megkezdték a népi demokrácia építését. Az elmúlt 11 év alatt elért győzelmeink szervezője, irányítója, a nehézségek leküzdésének lelkesítője nagy pártunk volt. Az országépítés- ben, az ellenség elleni harcban. az áldozatvállalásban pártunk tagjai, a kommunisták jártak az élen. A kommunisták mindennapi, szerény és hősies munkája vívta ki azt a megbecsülést, szeretedet, amellyel ma pártunk tagjait dolgozó népünk a megyében is övezi. A párt vezetésének, egyszerű közkatonáinak példamutatása, lelkesítő, nagyszerű célkitűzéseinket megújító szavai nyomán újabb és újabb sikerekről adhatunk számot. A jobboldali elhajlók minden ócsároláséval szemben szocialista iparunk 1955-ben előreláthatólag 8—8,5 százalékkal fog többet termelni, mint az előző évben; a munka termelékenvsége mintegy 6 százalékkal fogja meghaladni az 1954-ben elért színvonalat. Előreláthatóan több mint egy százalékkal túlteljesítjük a mezőgazdasági termelés 1955. évi tervét is. Megyénk bányái, gyárüzemei egymás után jelentik, hogy eleget tettek 1955. évi termelési feladataiknak. A nagybátonyi bányászok. a tűzhelygyári dolgozók és még több üzemben, aknában, műhelyben dicsekedhetnek azzal, hogy már terven felül adnak szenet, üveget, tűzhelyt és sok más fontos terméket az országnak. A káros jobboldali nézetek leküzdésében elért eddigi sikereinket mutatja a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése is. Tsz-eink szilárdultak, jövedelmük, vagyonuk, növekedett, s ennek láttán új tagok léptek a közös gazdálkodás útjára, új tsz-ek, szövetkezeti községek alakultak a megyében. U gy hét múlva végére ^ érünk az 1955-ös évnek. Pártunk és kormányunk most újabb, még felemelőbb feladatokat állított dolgozó népünk elé. Az 1956-os évvel kezdődő második ötéves tervünk fő feladata lesz, hogy hazánkban lerakjuk a szocializmus alapjait tovább emeljük népünk jólétét, országunk gazdasági fejlettségét. Ezért 1956-ban olyan nagy felada fok állanak előttünk, mintáz, hogy a szocialista - iparban 6 százalékkal növeljük a teljes termelést, az új technika, a gazdaságosabb termelés alapján; hogy 3 százalékkal emelkedjen a mezőgazdasági termelés értéke; hogy az ideinél 30 százalékai több beruházást valósítsunk meg az állami erőből; hogy a lakosság fogyasztási alapját több mint három milliárd forinttal emeljük 1955-höz képest. Ezeknek megfelelően komoly tennivalók hárulnak megyénk dolgozóira is. Például megyénk szénbányáinak 2,6 százalékkal több szenet kell jövőre ter- melniök. mint az idén. p ártunk, dolgozó népünk erejének, egységének tudatában készül arra, hogy e nagy feladatokat megvalósítsa. A Központi Vezetőség határozata alapján január elsejétől megkezdődik a pártbizottságok, pártvezetőségek új- jáválasztása megyénkben is. A választások jelentőségét külön aláhúzza az a tény, hogy előkészítésének idejére esik évi tervünk befejezése, a jövő évi terv előkészítése, s lebonyolítása az új ötéves terv megindulásával azonos időszakban történik. Helyesek-e az olyan vélemények és gyakorlatok, amelyek kettéválasztják ezen egységes feladatainkat? Nem, egyáltalán nem helyesek! A pártvezetőségek újjáválasztása éppen azt a célt szolgálja, hogy megerősödött, egységesebb, a feladatok megoldására még alkalmasabb pártszervezetekkel indulhassunk neki második ötéves tervünk első évi feladatainak megvalósításához. A választások előkészítése csak akkor mondható sikeresnek, ha ebben az időszakban fokozódik a pártszervezetek, a kommunisták tevékenyéé ge, a dolgozóit között, annak érdekében, hogy magyarázzák a párt politikáját, mozgósítsanak a termelési tervek minden részletében történő teljesítésére. A pártvezetőségek újjáválasztása nem öncél, hanem azt a célt szolgálja, hogy a párt vezetésével még határozottabban, nagyobb erővel haladjunk előre a szocializmus felépítésében. Az a párt- szervezet dolgozik jól ezekben a hetekben, amelyik a politikai munka fellendítésével előre viszi a gazdaságos termelés, a munka és állampolgári fegyelem szilárdulása, a tsz-mozgalom fejlesztése, a dolgozók munka- és életkörülményeivel való törődés ügyét. Akkor végeznek jó munkát pártszervezeteink, ha mind a termelés, mind a választás kérdéseiben messzemenően támaszkodnak a dolgozók véleményére, javaslataira, egyszóval, ha erősítik kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel. A vezetőségválasztást taggyűlések beszámolóinak elkészítése, a vezetőség munkájának helyes értékelése szinte lehetetlen a dolgozókra való támaszkodás, a pártszervezet egész munkájának fellendítése nélkül. Minden egyes pártszervezet munkáját a termelési feladatok megoldásában elért eredmények, hiányosságok alapján kell megítélni. Nyilvánvaló, hogy az a pártvezetőség számolhat maid be növekvő eredményekről a párttagságnak akár a pártépítés, akár a gazdasági élet területéről, amelyik a választás előkészítésében emeli munkájának színvonalát, javítja a politikai tömegmunkát. És csak az a beszámoló adhat hű képet a vezetőség kétéves munkájáról, szabhat helyes feladatodat, amelynek elkészítésében benne van az egész vezetőség, a párttagság és a pártonkívüliek javaslata is! p ártszervezeteink használ*■ ják fel a hátralévő időt arra, hogy feladataink megvalósításában újabb győzelmeket érjünk el, erősödjék pártunk és a dolgozó nép közötti kapcsolat, hogy a pártvezetőségek újjáválasztását teljes sikerre vigyük. Mravik János már több év óta Szirák község tanácsának elnöke. Mint párttag és mint tanácselnök eredményesen küzd az állami fegyelem megszilárdításáért, az állami begyűjtési rendelet betartásáért, a község szocialista fejlődéséért. Zeke József a kisterenyei gépállomás kommunista traktorosa teljesítette éves tervét és kiérdemelte a megye legjobb traktoristája kitüntetést. Zeke Józsefnek nagy érdeme van abban, hogy a ceredtótújfalusi Búzakalász milliomos szövetkezet lett. Bakos János szurdokpüspöki község függetlenített párttitkára. Kemény akarattal küzd a község szocialista fejlődéséért, a Központi Vezetőség határozatának megértetéséért. végrehajtásáért. Simon Mihálynak a községi pártbizottság titkárának nem kis része van abban, hogy Karancsalja szövetkezeti község lett. A pártbizottság tagjait jól mozgósítja a feladatok elvégzésére. Sokat törődik a község lakosainak problémáival is.
