Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)
1955-12-24 / 101. szám
Halai Ferenc elvtárs az érsekvadkerti gépállomás titkára. A feladatok maradéktalan megoldása érdekében igen fontosnak tartja a párttagok nevelését a párt sorainak új tagokkal való erősítését. A pártoktatásokat legtöbbször ő is szervezi, ahol a tagok 70—80 százaléka mindig megjelenik és ebben az évben már mintegy 15 párttaggal és tagjelölttel gyarapodott az alapszervezet létszáma, Szabó József hét éve végez kiváló munkát, az Acélárugyár hideghenger- déjében, mint a pártalapszer- vezet gazdasági vezetője. A jó munkájáért a „Munka érdemérem“ kitüntetést kapta. A fáradságot és időt nem sajnálja a dolgozók nevelésében. Ezért az üzem dolgozói becsülik és szeretik őt, Horváth Pál több mint fél éve függetlenített párttitkára Diósjenő községnek. Azóta a község szövetkezeti községgé fejlődött. Horváth Pál elvtárs fáradhatatlanul magyarázta a párt politikáját, ami a gyakorlatban Í azdag gyümölcsöket hozott, i maga sok kis- és középparasztot győzött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről, fölényéről. Tomcsik Vilmosné a Tűzhelygyári hidegüzem alapszervezetének tagja. Munkatársait neveli, tanítja. Asz- szonytársait igyekszik beszervezni az MNDSZ-be. A szak- szervezetben mint TT. felelős jó munkát végez. Foglalkozik a beteg dolgozók problémáival, Munkatársai szeretik. Már több esetben kapott jó. munkájáért könyvjutalmat. CiAUSTA ÉPÍTÉS ÉLHARCOSAI: BERKENYE! ANTAL MEGTARTOTTA ÍGÉRETÉT Harminc kommunista kezében 30 tankönyv emelkedett a magasba, 1950 novemberének egyik őszi estéjén a berkenyéi tanácsház egyik helyiségében. A jelenlévők mindegyike bátran. határozottan nézett Bagi András elvtársra. az elnökre. Csak Berkenyéi Antal, a 14 holdas középparaszt ütötte le a fejét, egészen addig, míg a szavazás eredményét ki nem hirdették: — Megállapítom, hogy a taggyűlés Berkenyéi Antalt egyhangúlag elfogadta pártunk tagjainak sarába — mondotta a taggyűlés elnöke. Berkenye! elvtárs felsóhajtott. Megköny- nyebbülten, mintha újjászületett volna. Az izgatottság jelei azonban nem tűntek el teljesen arcáról. Felállt és csak ennyit mondott: — Elvtársak.:; ígérem, hogy nem fogtok bennem csalatkozni. Pártunk politikájának mindig hű követője és harcosa leszek. Most öt év távlatából érdemes ezeket a szavakat felidézni, hogy Berkenyéi elvtárs menynyire váltotta be az akkor tett ígéretét? ..: 1951-ben népnevelő lett. Barátait, dolgozótársait mindig a jobb munkára bírta. Beszélt a termelékenység emeléséről, a beadás és az adófizetés fontosságáról, ö. felesége és egy fiúgyermekük sokat dolgoztak hajnaltól vaku- lásig. Egyrészt azért, mert az életfeltételeket igyekeztek a legjobban biztosítani, másrészt élen akartak járni mind a munkában, mind a kötelezettség teljesítésében. Berkenyéi elvtárs a munkában és a termelésiben méltó versenytársa lett a község valamennyi dolgozó parasztjának. A községben már ekkor Petőfi néven működött egy termelőszövetkezet, bér még eléggé kezdetlegesen. A községi pártszervezet elhatározta. hogy megerősíti a tsz-t. Népnevelő-értekezleten beszélték meg a feladatokat és a tennivalókat. Berkenyéi élvtárs most kezdte érezni igazán a népnevelő-munka nehézségeit Tudatában volt annak, hogy az egyéni példa- mutatás sosem lett volna fontosabb, mint éppen ekkor. Sokat gondolkodott, vizsgálgatta a tsz munkáját, a családban egész estéket beszéltek róla. Másokkal is nagyon óvatos volt A 14 hold föld. a régi. megszokott gazdálkodási forma olyan akadály, olyan gát, amelyet csak komoly erőfeszítések árán lehet leküzdeni. 1952. szeptember végén az emberek szájról szájra' adták a hírt: „Berkenyéi Antal, a 14 holdas középparaszt belépett a termelőszövetkezetbe.“ Ahány ember, annyi vélemény látott napvilágot, de ezekben a véleményekben mégis volt egy közös, hogy „jómódú középparaszt létére nem röstell tsz-tag lenni, a cselédekkel együtt dolgozná?“.;. Ekkor még így beszéltek a tsz-tagokról. De Berkenyéi elvtárs kommunista módra vállalta a nehézségeket. Ekkor a tsz-ben még sok hiba volt — és feladatához híven új lendülettel fogott hozzá a falu parasztjai között a felvilágosító munkához. Berkenyéi elvtárs egy évig mint gyalogmunkás dolgozott. Maid figyelembevéve több minit 50 éves tapasztalatát, a tagság akarata szerint ő lett az állattenyésztési brigád vezetője. A tsz állatállománya ekkor mindössze 30 darab szarvasmarha. 36 darab sertés és 200 darab juh. A fejési átlag is mindössze 3—4 liter volt. Az új állattenyésztési brigádvezető elhatározta, hogy a tsz állatállományát a legrövidebb Időn belül növelni fogja. A szarvas- marha több trágyát biztosit, amely gondos kezelés mellett a föld termőerejét nagyban emeli, s ez több termést, több pénzt, gazdagabb életet eredményez. A megnövekedett állomány több tejet, több húst is jelent. Ezek az elvek vezérelték Berkenyéi elvtársaí munkájában. Szem előtt tartva azt a jelszót, hogy a „szájától szép az állat“, közgyűlései ismertette e feladatokat, elmondotta: „ahhoz, hogy az állatállományt tervünk szerint fejleszteni tudjuk, nagyon fontos a növénytermesztők jó munkája is. Sok takarmány, abrak és széna kell.“ Berkenyéi elvtársat, tapasztalatait és törekvéseit figyelembevéve, a közgyűlés — az állattenyésztési brigádvezetői munka mellett — elnökhelyettessé választotta. Ezek után még több önbizalommal és akarattal látott munkához, maga mellett érezve a tagság támogatását. Mindennap fél 5 órakor kel. hogy 5 órára a tsz-ben legyen, mert ekkor kezdődik az állatgondozók munkája. Ellenőrzi az alomcserét, az állatok tisztogatását és azt. hogy az állatok megkapják-e a meghatározott takarmánymennyiséget. Bevezette az itatásos borjúnevelést, az egyedi takarmányozást. az egyik istállóban a tőgymasszázást is. Az ilyen eljárások hatására az állatállomány számt>elileg és minőségileg is hatalmas fejlődésen ment keresztül, az elmúlt két év alatt. Jelenleg 60 szarvasmarhájuk és 65 sertésük van. Ezenkívül évente 12 darab szarvasmarhát adtak az adóba, a beszolgáltatásba és 32 disznót osztottak szét a tsz-tagok között Állatállományuk jó kondícióba van. A fejési átlag is 10,7 literre emelkedett emellett a tej zsírtartalma is megnövekedett. — A termelőszövetkezet, ezen belül az állatállomány fejlesztése minden tsz-tag elsőrendű kötelessége — mondja Berkenye! elvtárs. Hogy miért? Erre az eredmények adnak kielégítő választ. Egy munkaegység értéke egy év alatt 25-ről 33,48 forintra emelkedett. Berkenyéi elvtárs 425 és felesége 75 munkaegysége után közel 17 000 forint jövedelemhez jutott. Ezenkívül a háztáji földről betakarítottak két kocsi kukoricát, hat zsák burgonyát és leszüreteltek 200 liter bort. Berkenyéi elvtárs tehát hű lett fogadalmához. Négyen a sok közül... A hatvanhét éves brigádvezető Dupák Lajos elvtárs 67 éves és még mindig fiatalosan dolgozik. Ő vezeti a Salgótarjáni Üveggyár egyik legjobb brigádját. Már akkor is ott volt. amikor először kellett megvédeni a munkások hatalmát, 1919- ben a Tanácsköztársaság katonájaként védte hazáját és városát. A Horthy-fasizmus idején is mindig kiállt munkástársaiért: a szakszervezetben dolgozott. Legtöbbet azonban a felszabadulás után tett a munkás- osztály, a nép hatalmáért a párt soraiban: egyszerűen és serényen, mint a jó munkások, erejét és fáradságát nem kímélve harcolt és harcol ma is a szocializmus építőinek élvonalában. Az évi terv teljesítéséért folytatott versenyből brigádjával együtt derekasan kivette részét. Napjainkban is állandóan 125—140 százalék között teljesíti tervét a Dupák-bri- gád. December első dekádjá- ban 2200 db 5 literes állvány- üveggel termeltek többet. Városunk sütőiparának kiváló dolgozója Pintér Oszkár elvtárs 1945- ös párttag, a sütőipari vállalat egyik legjobb szakmunkása. Kiváló termelőmunkája mellett irányítja a vállalat 5-ös üzemét is. Pintér elvtárs nemcsak a teremlésből és a vezetésből veszi ki derekasan részét, ha- ne a társadalmi munkából is. Ez év közepétől tágja a vállalat üzemi bizottságának és a termelési bizottság elnökeként végez igen hasznos társadalmi munkát. A vállalat dolgozóinak munkaversenyében a legutóbbi értékelés szerint a második helyet szerezte meg. A verseny során lisztmegtakarftása 1.9 százalék volt és selejtjét 0,06 százalékra csökkentette. November 7-én megkapta a sztahanovista oklevelet. A jé minőségű termelés élharcosa Az Acélárugyár hideghen-* gerdéjének 147 kommunistája közül Boros Sándor hengerészt az elsők között említhetjük az évi terv teljesítéséért folytatott versenyben. Mennyiségi termelése neki sem sokkal magasabb, mint a hengerde dolgozóié általában, azonban kiváló minőségi műm. kájával magasan kitűnik a hengerészek közül. Teljesen selejtmentesen dolgozik, s ezt úgy éri el, hogy újításokat alkalmaz. Boros elvtárs teljesítménye általában 136—138 százalék között mozog. Kiváló mennyiségi és minőségi termelésével egy évvel megelőzte saját magát. Zsidói János húsz sztahanovistát nevelt Nincs még egy olyan bányász az üzemnél, mint Zsidai János — mondja határozottan Batki elvtárs, a szorospataki bányaüzem párttitkára. Zsidai elvtárs már évek óta kommunista becsülettel teljesíti tervét. Nagy része van abban, hogy a Kossuth lejtős már december 12-én befejezte évi tervét. Csapatával együtt állandóan 140—150 százalékos teljesítményt ért el, de most is kitesz magáért a Zsidai-csa- pat, amikor már a túlteljesítésért dolgozik. Nincs olyan munka a bányában. amelyhez ne értene; Elővájáson és fejtésen egyaránt megmutatja, hogy érti a mesterségét. Azt sem lehet róla mondani, hogy véka alá rejti tudósát, mert mindig átadja munka- módszerét. Türelmesen neveli a fiatal bányászokat, a csilléseket is és munkájának megvan az eredménye. Eddig már mintegy húsz sztahanovistát nevelt. Az ő keze alatt lett elismert vájár Kiss Istvánból is. A dolgozók barátja, segítőtársa „Nagyon hanyagolsz minket az utóbbi időben, nagyon hanyagolsz.“ Az ember nem is gondolná, míg meg nem győződik róla, hogy egy ilyen bírálatként hangzó mondat is tanúskodhat jó munkáról. Mert így leírva a puszta betűk nem érzékeltetik azt a tréfás, évődő, vagy eről- tetetten vésztjósló hangsúlyt, amivel az elhangzik, a mesterségesen zordra igazított arcokat, a hamisan nevető szemeket melyeik e „bírálat“ hatását lesik. Marczinek elvtárs pedig érti a tréfát és hasonló hangnemben válaszol. A felcsattanó nevetés azt mutatja, hogy a párttitkár és a dolgozók értik és ami fő, szeretik egymást. Szívesen fogadják őt a műhelyekben és megszokták, hogy naponta köztük van, hiszen e „szemrehányás" is" olyankor hangzik el, amikor „már“ 4—5 napja nem volt valamelyik üzemrészben. Ez viszont a dolgozók állítása szerint ritkán történik és csak olyankor, ha valahol másutt van elfoglalva. Hát ezért jellemző Marczinek elvtárs a Salgótarjáni Tűzhelygyár pártbizottsága tit- káránaik egész munkastílusára, a dolgozókhoz való viszonyára e „szemrehányás”. Ha íróasztal mellől irányítana, ha ritka vendég lenne a munkapadok között, bizonyára nem tűnne fel senkinek, ha 4—5 napig nem látja. De akkor se igen várná senki, ha a magatartása nem lenne egyszerű, közvetlen, ha tényleges segítség helyett frázisokat kapnának tőle a dolgozók. Csakhogy tőle mást szoktak meg. Azt, hogy nincs olyan probléma, nincs az a kérdés, amivel bátran ne fordulhatnának hozzá. Azt, hogy szakmailag is számtalan hasznos tanáccsal segíti a munkát. Mindenkihez van egy-egy figyelmes szava. Ha új dolgozót lát odamegy hozzá, érdeklődik, hogyan tetszik a munkahelye, nincs-e valami problémája és mindezt olyan egyszerűen és természetesen, hogy az embereknek mindjárt jobb kedvük van dolgozni. Soha nem felejt el egyetlen ügyet sémi míg az el nem intéződik. Így szokták meg a műszakiak is. „Ha ö meg van győződve a dolgozók igazáról, kérésük jogosságáról, akkor nincs mese — mondják. — Türelmes és meggyőző érvejtéssel magyarázza meg, hogy ha egy mód is van az ügy elintézésére, meg kell keresnünk azt az egyetlen módot.“ De nézzünk egypár példát a sok közül. Az öntöde dolgozói kérték, hogy ne az éjjelesi műszák legyen a második nehéz termelő műszak, hanem a délutáni, mert éjjel az nagyon fárasztó. Ezt többször elmondották az üzemvezetőnek Lipták elvtársnak és az alapszervezet párttitkárának, Spagina elvtársnak is, de azért biztos ami biztos, szóltak Marczinek elvtársnak is. Nem volt könnyű az elintézése. Oravecz elvtárssal a gyár igazgatójával a minisztériumban is voltak ebben az ügyben. Egyet-mást át kellett szervezni, többek között az oktatást is, de már három hete a dolgozók legnagyobb megelégedésére a délelőtti és a délutáni műszak a termelő és éjjel végzik az előkészítő munkákat, ami sokkal kevesebb embert foglalkoztat. Panaszkodtak a ho- mokelökészítő üzem dolgozói is, hogy az egyik jutalmazásnál mellőzték őket. Megbeszélte Lip- ták elvtárssal, a legközelebbi jutalmazásnál vegyék figyelembe, hogy a terv teljesítésében nem kis szerepük van a homokelökészítőknek. November 21-én, amikor az öntöde teljesítette éves tervét, már ők sem maradtak ki a jutalmazásból. A pártbizottság és a pártszervezetek vezetői iránti bizalom a dolgozók részéről nem egyszer igen értékes javaslatban nyilvánul meg. Olyan területen is javítja a pártbizottság munkáját, amely eddig elkerülte a figyelmet. Sok dolgozót érintett és bosszantott — nem egy üzemnél bosszant még ma is — az a régen megoldatlan kérdés, hogy oktatási napon, vagy amikor taggyűlés mn,' azok a vidéki dolgozók, akik egyiken sem vesznek részt,. mit csináljanak, míg az autó nem indul? Egyesek kint ácsorogtak az utcán és dühöngtek, mások bementek a szemközti italboltba és hát egy fél deci, aztán még egy és a következményét már mindenki sejtheti, sőt az ilyen dolgozók otthoni fogadtatását is. Ez bizony így sehogy- sem volt jó és a megoldáshoz a dolgozók javaslatai segítették hozzá a pártbizottságot. Többen kérték Marczinek elvtárstól, hogy az ő számukra is tartsanak addig valamilyen előadást, vagy filmvetítést. A javaslat kitűnő volt. A pártbizottság meg is valósította, a dolgozók pedig örömmel fogadták. Az öntödében a vasaló készítő brigád dolgozói beadtak egy újítást, amely jelentős önköltségcsökkentést jelent. A formázó homokból megtakarítják a ciklonport és a formázás enélkül is kitűnően megy, sőt jelentős selejt- csökkenés tapasztalható. Novemberben adták be, tehát nem olyan régen, de már úgy látszott, bizonyos huzavona kezdődött az újítás körül. Marczinek elvtárshoz fordultak és az ügy mindenki megelégedésére már el is intéződött. Számtalan példát lehetne még felsorolni annak bemutatására, hogy a dolgozók milyen bizalommal fordulnak a párthoz nemcsak a közösségre vonatkozó problémákkal, hanem legszemélyesebb magánügyükkel is. V. F. elvtárs családi élete volt fölbomlóban egy megoldatlan lakásügy miatt. V. F. elvtárs kéziformázó a „szakma kiváló dolgozója“, két gyermekük van és pártunk féltve őrködik a családi élet tisztasága fölött. Ha ennek érdekében lakásprobléma megoldásáért kell a párt tekintélyét latba vetni, akkor egy jó párttitkár nem habozhat. V. F. elvtárs negyedmagával a napokban költözött új lakásba ... Egy nap levél érkezett a pártirodára V. J. elvtárs feleségétől Nagylóc- ból. Panaszkodott a fér-» jére. Marczinék elvtárs már kétszer meglátogatta a családot. Kiderült, hogy az asszony szüleinél laknak, ahol három család lakik, együtt. Most azon fáradozik, hogy nekik is rövidesen biztosítsa a nyugodt családi életet. És más személyes problémával is úgy fordulnak hozzá, mintha az édesapjuk volna. Sándor Géza, Csömör Gyula, Szeles István, Bablena József és még sok más dolgozó tudna erről beszélni. Azt kérdezhetnék az oltXLSók, hogy miért éppen erről az oldaláról mutattunk be egy jól dolgozó párttitkárt? Hisz annyi fontos feladat van, amit a pártnak irányítania, ellenőriznie kell: a technika fejlesztése, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, az egész termelés ellenőrzése, a pártépítés, a tömegszervezetek vezetése stb. De vajon mindezt meg le- het-e oldani emberek nélkül? Bizony nálunk az ember, a dolgozó ember a legfontosabb. A párt ereje a semmivel válik egyenlővé, ha a dolgozó tömegekkel nincs jó kapcsolata, és akkor képes a dolgozók vezetőjének feladatát betölteni, ha a dolgozók bizalmát, szeretetét élvezi. „Arra van szükség( hogy a lehető legnagyobb figyelmet fordítsuk még a legjelentéktelenebb apróságra is, mert hiszen a muvlkások mindennapi élete éppen ezekből az apróságokból tevődik össze" — tanította Sztálin elvtárs. —• És az a jó vesető, aki ezt soha egy percre sem felejti el. Azt hisszük, ennek van a legnagyobb szerepe abban, hogy a Tűzhelygyár dolgozói ebben az évben sokkal jobb munkát végeztek, mint tavaly. Nyolc nappal előbb, december 12-én fejezték be éves tervüket és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az akkor vállalt 4,4 millió forint terven felüli értéken túl még több terven felüli árut adnak népgazdaságunknak. Az önköltség ebben az évben 9,1 százalékkal csökkent. Az egy főre, egy órára eső termelési érték 11,4 százalékkal növekedett. Marczinek elvtárs személyes példamutatása mindjobban érezteti hatását a párt-végrehajtóbizottság tagjainak, az alapszervezetek es a tömegszervezetek munkastílusában, dolgozókhoz való viszonyában. A tömegek érdékei iránti figyelmesség az az út, amtly a legbiztosabban elvezet a tervek teljesítéséhez, a határozatok végrehajtásához, T. L.
