Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-09 / 88. szám

\ mmmmmaammmmmmmmmm SZABAD N<ft«ISÄD 1955. novemb« S. Ive nova: '¥ i íüi u &»■» Éilír'i fiííneveliii miien M állatot (Folytatás) Az elletőhely is égből ládák­ban visszük át a borjakat a te­jelőállatok helyiségébe. Há- romhónapos korukig tartjuk itt a borjakat. Utána közös borjú­istállóba kerülnek. Az újszülött borjút ketrec­ben helyezem el. Lefektetem és vékony rétegben szalmát hintek rá. A szalmát addig hagyom rajta, amíg meg nem szárad. A borjúketreceket előzőleg forró vízzel lemosom, aljukat, falaikat erős kreolinos oldat­tal öntöm le. Legvégül, mielőtt a borjú a ketrecbe kerül, szá­raz mészport hintek el. A mész megóvja a ketrecet a nyirkoso- dástól és elpusztítja a káros baktériumokat. Friss szalmá­val vastagon almozok. Hét­nyolc kilogramm szalmát hasz­nálok fel egy alkalommal. Az almot ritkán cserélem ki teljesen, elsőízben három-négy hét múiva. A beszennyeződött felső réteget, persze, naponta kidobom, s friss szalmát te­szek a helyére. A növendékállatokat, mint a többi jószágot is, fűtetlen he­lyiségben tartjuk. A borjúis- tállókban néha megfagy a víz, sőt —9 fokra száll le a hőmér­séklet. Emiatt azonban soha­sem aggódunk. Meggyőződtünk róla, hogy a hideg megedzi az állatok szervezetét, a borjú a fűtletlen helyiségben többet mozog. Ezáltal erősödik. Télen ingadozik ugyan a hő­mérséklet a borjúistállóban, de mindig fagypont alatt marad. Nincsenek erős hőmérséklet- ingadozások, s a borjak így nem betegednek meg. A leve­gő száraz és tiszta, nincs tele ammoniákgőzökkel. A növen­dékjószág ilyen körülmények között jól érzi magát és nor­málisan fejlődik. A borjút világrajötte után másfél-két órával itatom meg először íöccstejjel. Káros, ha csak világrajötte után négy órával itatjuk meg íöccstejjel a borjút. A föccstejnorma borjak sze­rint változik. A borjú egészségi állapotának, élősúlyának és ét­vágyának figyelembevételével állapítom meg. A föccstej az újszülött bor­jú értékes, pótolhatatlan táp­láléka. Abban különbözik a közönséges tejtől, hogy több táplálóanyágot tartalmaz. A föccstej megtisztítja a bor­jú bélrendszerét. Ez azért fon­tos, ^ert az újszülött borjú gyomorműködése csak akkor indul meg normálisan, amikor eltávozik a magzatszurok. Ha a borjú kevés föccstejet 'kap, visszamarad fejlődésében. Ha túlságosan sok föccstejet kap. tönkremehet a gyomra. Tehát mértéket kell tartani. A közenos siílvii ppp.svsóv. borjaknak kezdetben kedvük­re adok föccstejet. Két liternél többet azonban nem kapnak. A föccstejet mindjárt a tehén fejese után itatom velük. Mi­nél kisebb az időköz a fejés és borjak megitatása között, an­nál tisztább és táplálóbb a föccstej. Négy-öt óra múlva itatom meg másodszor az újszülött borjakat. A föccstejnormát ezúttal 1.5—1.7 literre csökken­teni. A továbbiakban minden­nap 0,2 literrel több föccstejet itatok velük s fokozatosan fölmegyek egész napi nyolc literig. Igen fontos, hogyan itatjuk a borjakat tejjel vagy xöccstej- jel. Ha a borjú vederből gyor­san iszik, eméztési zavarai tá­madhatnak. Lassú itatás esetén a gyomor könnyen megemészti a tejet. Ezért a borjakat cuciis itatók- ból itatom. A tej így jól keve­redik a Borjú nyálával. A bő­séges nyálképződés kedvezően hat az emésztésre. (Folytatjuk.) Honnan vásárolhatunk gyümölcsfát! A Szabad Nógrád november 2-i számában megjelent „Ültes­sünk az ősszel minél több gyü­mölcsfát’* című cikkel kapcso­latban levél érkezett szerkesztő­ségünkbe. Kecskés István dorog- házi lakos azt kéri, írjuk meg, hogy az egyéni termelők honnan vásárolhatnak gyümölcsfát? VÁLASZUNK: Mindenfajta szőlő- és gyü­mölcsfa-csemete beszerezhető a Szőlőoltvány és Facsemete- forgalmi Vállalattól (Budapest, V. Balassi Bálint út 9—11.). Azdk. az egyéni termelők, akik az ősz folyamán nagyobb területen kívánnák gyümölcs­fát telepítem, forduljanak a járási tanács mezőgazdasági osztályához. Az ottlévő kerté­szeti agronómus a telepítéssel 'kapcsolatos kérdésekre a gyü­mölcsfa megrendelésére részle­tes felvilágosítást ad. Az MNDSZ asszonyok becsülettel teljesítették november 7-re tett vállalásaikat A Salgótarjáni Üveggyárban a belföldi raktár dolgozói Vratni József né és Szíjgyártó Sándorné november 7-re vál­lalták, hogy munkaidejükön belül felleltározzáik a hamu­tartókat és parfümös üvegeket. Ezt a munkát az előbbi évek­ben mindig túlórában végez­ték. Vállalásukat már október 31-re teljesítették és újabb vál­lalást tettek november 7-re, mégpedig azt, hogy egyéb üve­gek leltározását is folyamato­san, munkaidő alatt végzik el. Az MNDSZ-vezetőség tagjai azt vállalták, hogy három he­lyen beindítják még november 7-e előtt az olvasókört a szállí­tásnál 40 nődolgozó részére, a négyes korongos csiszolóéban és kötözőben 32 nő, az export- csomagolóban pedig 35 nődol­gozónak tartottak felolvasást. Vállalásukban szerepelt az is, hogy az adminisztratív és mű­szaki nőkkel sorban elbeszél­getnek és akik még nem tag­jai az MNDSZ-szervezetnek. azt még november 7-e előtt beszervezik. Vállalásuknak be­csülettel eleget tettek. A november 7-i verseny so­rán új nagy eredményeket ér­tek el a Salgótarjáni Tűzhelygyár asszonyai is. Élen járnak a versenyben Versengi Árpádné és Tóthfara- gó Józsefné, a sajtolóműhely sztahanovistái is, akik 185 szá­zalékos átlagteljesítménnyel tűntek ki. Ugyanekkor a nik­keleiben Németh Margit 140 százalékot teljesített. Szép eredményt ért el, a november 7 tiszteletére alakult két új női brigád is; - a Dobó Katica-brigád teljesítménye 163 százalék, a „Nők a tervérf’- brigádé pedig 182 százalék. De nemcsak a termelésben, hanem a dolgozó nők nevelésé­ben is szép eredmények van­nak. Szép számban vettek részt az asszonyok a november 1-én megtartott első olvasóköri foglalkozásokon. Úgy tervez­ték, hogy a gyár területén öt olvasókört szerveznek és már eddig nyolc üzemben tartották meg az első felolvasást. A HELYES BŐRÁPOLÁS A szépség alapja az egész­ség. A bőr egészségének meg­óvása a helyes bőrápolástól függ. A következőkben nem a divatdámák fortélyos, úgyne­vezett „szépítő“ eljárásairól lesz szó. hanem mindannyi­unk számára hasznos és egészséges bőrápolásról. Az egészséges bőr felépítése révén véd a külvilág káros hatásaival szemben. A helyes bőrápolásnak az a feladata, hogy megőrizze a bőr termé­szetes tulajdonságait. Az első feladat: a bőr tisz­tántartása, ez a bőrápolás alapja. Az üdítő reggeli mo­sakodás és a munka utáni tisztálkodás rendkívül fon­tos. Az egészséges bőrű ember­nek ezenfelül semmiféle bőr­ápolásra nincs szüksége. A munkakör szennyező hatására és a bőr egyénenként válta­kozó zsírosságára azonban mindig figyelemmel kell len­nünk. A meleg vízben, szap­pannal való fürdés tehát időnként szükséges ugyan, azonban ne viayük túlzásba, mert ezzel megfosztjuk bő­rünket a védelmező savköpe­nyétől. és nem tud ellenállni a kívülről jövő baktériumos vagy gombás fertőzésnek. A fokozott, faggyúéivá!asz tás miatt zsíros bőrű egyének gyakrabban használjanak me­legvizes, szappanos lemo­sást. Arcukat, homlokukat naponta többször töröljék le alkoholos vattával. A serdülő korban a fokozott faggyúel­választást gyakran kísérik az arcon, mellen, esetleg a hát bőrén a szőrtüszők elzáródá­sát jelző sötét pontok. Az emiatt bennrekedő faggyúban a gennykeltő baktériumok szívesen megtelepednek, el­szaporodnak és gyulladást hoznak létre. így keletkezik a pattanásos, zsíros fényű bőr. Ilyen esetekben meleg víz, szappan és alkoholos vattán kívül kénes púder használata is ajánlatos. Igen hasznos, ha a zsíros bőr ápolását sok na­pozással, ezenfelül sok gyü­mölcsöt, főzeléket tartalmazó, füstölt, fűszeres ételeket kerü­lő diétával egészítjük ki. Ha összefolyó, tömeges, kiterjedt pattanások lépnek fe', ajánla­tos a tüdő vizsgálata is. Sok esetben a bélműködési és a hormonzavarok megszüntetése is javítja ezeket a kellemetlen tüneteket. A pattanásokat nem szabad nyomkodni, alkohollal, iódtinktúrával megecsetelve hamar elszáradnak. A fel­gyülemlett és a pórusokat el­záró apró pontocskákat időn­ként tiszta kendő segítségével ajánlatos ügyesen kinyom­kodni, miután előzőleg gőzölés révén a bőrt rnegpuhítottuk. A száraz bőrű egyének, kü­lönösen melegvizes mosako­dás után, főként az arcon, kellemetlen húzó érzésről pa­naszkodnak. Ilyen esetben a rendszeresen használt szappan túlságosan kiszárítja az amúgy is kevés faggyút tartalmazó bőrt és az fokozottan hám- lik. Az ilyen arcbőrnek a me­szes víz is árt, ezért helye­sebb, ha a száraz arcbőrű egyének esővízben, hólében mosakodnak. Főleg arcmosás­hoz használjanak vékony ré­tegben zsíros arckenőcsöt. Az ilyen bőrt még törülközővel sem szabad dörzsölni, a ned­vességet csak puha ruhával szárítsuk meg. A bőrápolás kellékeihez so­rolhatjuk a Közismert szépítő szereket. A nappali és éjsza­kai krémek helyes használata puhán tartja a bőrt, a lemos á- vizek az érzékeny arcbőrt jól tisztítják. A kéntartalmú pú­der gyógyhatásút pattanásos arcbőrnél már kiemeltük, de a többi púder és ajakrúzs sem tartalmaz ártalmas anyagot. Csak ritkán fordul elő, hogy a rúzs használatától a bőr túlérzékenysége folytán egye­seknél ajak^vulladás lép fel. Ez azonban a rúzs elhagyása után hamarosan megszűnik. Ne felejtsük el, hogy a szé­pítő szerek csak az egészséges bőr látszatát szabad, hogy keltsék, túlzásba vinni nincs érteim^ A Salgótarjáni Bányász pontúi veszteit, a Sslg. Vasas pedig 1 megszerezte mindkét bajnoki pontot a vasárnapi mérkőzésen Salgótarjáni Bányái A Salgótarjáni Bányász— Cse­peli Vasas találkozó kezdetén, dacára az 5000 salgótarjáni né­zőnek, úgy tűnt, mintha Csepe­len játszanak a mérkőzést, mi­vel a vendégcsapat szurkolói ha­talmas buzdítása zúgott a néző térről, mely azután a mérkőzés végéig kísérte a csapatot. Kezdetben a salgótarjáni csa­pat harcolt ki némi fölényt, de a kapú előtt körülményesek voltak a Bányász-csatárok. Opova sokat forgolódott, s végülis elvették tő­le a labdát. Vasas gyenge feje­sé csúszott a kapu fölé, majd Bodon hatalmas helyzetben két méterről az üresen hagyott kapu sarka mellé gurította a labdát. Ezután feljött a vendégcsapat is, de a tarján! védők mellett nem igen tudtak helyzetet teremteni. A félidő további részében in­kább mezőnyjáték folyt, s egy­más hibáiból éltek a csatárok. A második félidő elején újból fölénybe került a hazai csapat, de ez a fölény is eredménytelen maradt. Ekkor már igen ideges volt a hangulat a játéktéren. Kü­lönösen a csepeliek részéről volt Salgótarjáni Vas A Salgótarjáni Bányász pá­lyán délelőtt háromnegyed 12- kor került sor mintegy 1000 né­ző előtt a Salgótarjáni Vasas—Bp. Szikra NB Il-es mérkőzésre. A két csapat határtalan küzdelmet vívott, s ebbe a küzdelembe igen kemény és heves harc folyt. Az első félidőben a hazai csapat idegesebben, míg a vendégcsapat tervszerűbb játékot nyújtott. De inkább mezőnyjáték folyt a pá­lyán, a kapuk előtt nem igen voltak helyzetek. A fővárosiak c—Csepeli Vasas 0:0 ez tapasztalható, mert igen sokat veszekedtek, a játékvezetővel vi­táztak, s legyintettek minden íté­letére, majd a szabadrúgáshoz leállított labdákat elrugdalták, s igen sportszerűtlenül húzták az Időt. De egyre keményebb lett a játék is. Nagy küzdelem folyt tovább, de gólt elérni egyik csapat sem tudott. Opova hatal­mas lövését Bakó nagy üggyel- bajjal védte, majd Bodon lövé­se került valamivel a léc fölé. A nagy küzdelemben Gondos, a csepeliek csatára sérült meg, s nem tudott tovább játszani, de ez nem változtatott már a játé­kon a továbbiak folyamán. így azután nagy küzdelmben és ide­ges hangulatban megvíyott mér­kőzés végeredményben 0:0-as döntetlen eredménnyel végző­dött, mely után a csepeli csapat az ülőhely elé felsorakozva kö­szönte meg a ,,B” középnek a határtalan buzdítást, melyei se­gített a csapatnak kiharcolni az egyik bajnoki pontot. ts-Bp. Szikra 2:0 igen tetszetős támadásokkal kí­sérleteztek, de Csincsik és Ko­vács nagyszerű érzékkel léptek mindig közbe. A hazai csatárok erőtlen játéka, pedig a főváro­siak kemény védelmén akadt meg. Az első félidő közepén Schott jól ívelt szögletét Lahos gyönyörű fejessel küldte a háló­ba, s így l;Ó-as vezetést szerzett a hazai együttes. A félidő további részében is inkább mezőnyjáték folyt. A második félidőben inkább a hazai csapat volt támadásban, 8 az első húsz percben fölényt is harcoltak ki. de a csatárok nem boldogultak a Szikra kapuja előtt. A vendégek ebben a játék­részben csak rajtaütésszerű tá­madásaikkal veszélyeztettek. Egy ízben Badics fölényeskedő se folytán a Szikra jobbösszekö­tője kiugrott, s a 11-es táján Cu- der belevetődéssel csak szeren­csével tudta menteni a helyze­tet. Majd a másik kapunál Shott labdáját a felugró Lahos újabb fejessel értékesítette, s így a Salgótarjáni Vasas vég­eredményben 2:0 arányban nyer­te meg ezt a találkozót. Jók voltak: Cuder, Kovács, Csincsik és Lahos. Tarta Iákba jnokságért: Salgótarjáni Bányász» Csepeli Vasas 1:1 Ezt a találkozót a Forgács! Bányász pályáján tartották meg vasárnap délelőtt, mivel nem fért már be a Salgótarjáni Bá­nyász-pálya műsorába. A kisméretű pálya szokatlan volt mindkét csapat játékosainak, t így azután nem alakulhatott ki olyan játék, mint amilyent várt a közönség. Sokat volt a partvo­nal mentén a labda, de a hosszú kirúgások alkalmával is végig szállt a labda a pályán. így nem tudták azt nyújtani a két csapat játékosai, mint amit rendes kö­rülmények között nyújthattak volna. Végülis nagy küzdelem után l:les eredménnyel eldön­tetlenül végződött ez a találko­zó. Megindulnak a kis golyós teke Falusi Kupa küzdelmei A közeljövőben teljesülni fog azoknak a falusi fiataloknak ké­rése, akik így vélekedtek eddig: — Vajon minket mikor kapcsol­nak már be egyszer valamilyen rendszeres versenysorozatba? Ezeknek a fiatal falusiaknak eddig még sohasem nyílt alkal­muk arra. hogv versenyek, eset­leg versenysorozatok keretében bizonyítsák be tehetségüket, tu­dásukat. már meglévők mellé és így ez je­lentős mértékben nyújt lehetősé­get a versenyei megkezdésére. A kisgolyós Falusi Kupa meg­szervezésében és lebonyolításá­ban nagy feladat vár a megyei TSB-re és a társadalmi teke szö­vetségre. Újszerű kezdeményezés­ről van szó, tehát bizonyára sok váratlan nehézség bukkan majd fel a szervezés, a lebonyolítás alatt. A megyei TSB és a társa­dalmi tekeszövetség az eddigiek folyamán is bebizonyította, szá­mos esetben, hogy milyen hatal­mas feladatok elvégzésére képes, így most ezt a kis nehézséget és a felmerülő kisebb problémákat is át fogják tudni hidalni, mert szívügyükként kezelik a kisgo­lyós Faisi Kupát s annak sikerre vitelét. 1956-ban megrendezik a kis­golyós Falusi Kupa csapatbaj­nokságot. Kis és nagy falvakban or­szágszert e megindul a rend­szeres bajnoki vetélkedés, amely hosszú időre biztosít megfelelő versenyzési al­kalmat a falusi tekézőknek. — Az országos társadalmi te­keszövetség a közelmúltban tár­gyalt a kisgolyós tekesport hely­zetéről és úgy látta, hogv az ed­digiek során nem foglalkoztak megfelelően ezzel a kérdéssel. Ez bizony hiba volt. mert a kis­golyós tekézésből merítheti után­pótlását a nagygolyós tekesport. Éppen ezért az OTSB és a társa­dalmi szövetség is helyesnek lát­ta, hogy a falusi fiatalokat is szervezett formába kell belekap­csolni a tekesportba, mégpedig a kisgolyós versenyeken keresz­tül. Ezzel kettős célt érhetünk et: ver­senyzési lehetősödet biztosí­tunk az eddiq mostoha gyer­mekként kezelt falusi fiata­loknak és elősegítjük a kis­golyós tékesport fejlődését. A kisgolyós Falusi Kupa csa­patbajnokság csak 1956-ban in­dul meg. de a szervezési és elő­készületi munkák már most meg­kezdődtek, hogv legyen elegendő idő a mozgósításra és a felké­szülésre. A kisgolyós Falusi Kupa csak úgy hozhat jelentős eredménye­ket, ha a Megyei Testnevelési Sport Bizottság és a megyei tár­sadalmi szövetség igen alapos szervező és előkészítő munkát végez megyénk területén. Ezt a munkát pedig már most meg kell kezdeni. , A legfontosabb teendő, hogv a falusi sportköröket tájékoztassák a Falusi Kupa kisgolyós verse­nyek jelentőségéről, céljáról és lebonyolítási módjáról. Előfor­dulhat az. hogv több falusi sport­körben idegenkedni fognak a te­kecsapat szervezésétől anvagi ne­hézségekre hivatkozva A társa­dalmi szövetségek tagjainak, a szervezőknek feladatuk. hogv megmagyarázzák azt. hogv ez nem ielent anvagi megterhelést, még a legkisebb falusi sportkör is bátran indíthat csapatot. Az 1955-ös év hátralevő hó­napjaiban feladat még a csapa­tok szervezése, a kupaküzdel­mekre jelentkező csapatok fel- térképezése. beosztása. Iqen helyesen járnak el ott, ahol már most megkezdik a felkészülést a versenyekre. N© hanyagolják el a szerve­zők a termelőszövetkezete­ket, állami qazdasáqokat és gépállomásokat sem. annál is inkább, mert a mező- gazdaság szocialista szektoraiban nyílik alkalom elsősorban a csa­patok szervezésére. Felvetődik az a kérdés is, hogy vajon lesz-e elegendő pá­lya? A tervek szerint ebben az esztendőben több pálya épül majd megyénk, területén is a Bányász szakszervezeti sportköri választások sikeréért A szakszervezetek országos tanácsa elnökségének és a bá­nyász sport egyesület alapszabá­lya alapján 1955. november 1-től 1956. február 28-ig újra kell vá­lasztani a sportegye9ületek elnök­ségeit és a szakosztályok vezető­ségeit. A nőgrádmegyei bányász sport­köröknél november 6-án kezdőd­tek a szakosztály vezetőségi vá­lasztások. Első választás a Bo- csárlapu.itői sportkörnél volt. A sportkörök elnökségi választásait december 1-től 31-ig tartja meg a terület; elnökség. A választások sikeres lebonvolítása a sportkö­rök elnökségeitől és a területi sportelnökségtől komoly, fáradt­ságot nem kímélő munkát köve­tel meg. Ezt a munkát tegye szív­ügyévé minden területi sportköri elnökség és minden bányász sportköri elnökség, annál is in­kább, mert az 1956-os sport­munka osztályhü, becsületes sporthoz értő vezetőségeket kö­vetel meg. Olyanokat, akik szo­cialista sportunk vonalát járva, kivannak hozzájárulni hazánk építkezéséhez. Pártunk határozata előírja minden sportvezető számára a széles dolgozó tömegek bevoná­sát a sportba, biztosítani részük­re a sportolási lehetőséget és mi­nőségi sporttal kielégíteni a dol­gozók sportbeli kulturális igé­nyeit. A bányász sport körök ebben a munkában segítő munkát vár­nak az üzemi bizottságok elnö­keitől, az üzemi DlSZ-szerveze- tektől, s nem utolsósorban az il­letékes TSB-ktől. Mert csak ilyen kollektív összefogással lehet si­keresen elvégezni a választási munkát, s csak Így lehet biztosí­tani azt, hogy az újonnan válasz­tott sportköri vezetőségek képe­sek lesznek elvégezni a rájuk há­ruló feladatokat, s a sportolók szocialista szellemben való neve­lését. Fellendülőben a sakk-élet a rétsági járásban Nálunk, a rétsági járásban, sakk-életről eddig nem lehetett hallani. Szervezett sakkozásról ugyan még ma sem beszélhe­tünk, — hiszen Hátságon jelen­leg nem működik sportkör —, de megtörtént az első lépés ah­hoz, hogy felvirágozzék nálunk is ez a hasznos, tanulságos sport. Október végén Deli Péter sakkmester, a Budapesti Törek­vés versenyző é, szimultán mér­kőzést játszott Rétságon. Hét rétsági és öt vidéki sakkozó Je­lent meg a mérkőzésen, amely 11:1 arányban alakult Deli mes­ter javára. (Egyedül Szabó elv­társ győzte le öt Mázsáról). A verseny értékes útmutatáso­kat adott a résztvevők számára, akik ott szerzett tapasztalataikat átadiák társaiknak és „Falusi Kupa’* ' mérkőzéseket, továbbá SZABAD NOGHAD Az MDP Nógrád megyei Párt- bizottságának lapla Felelős kiadó- Hajdó József, Szerkesztésig fip kiadóhivatal Salgótarján, Damjanich ót 2 Telefon 18-74. 19-74 16-83 Ter1ea7tlk- a Megyei Postahlva tál Hfrtaposztál--a és hírlap Kó7bpcftó postahivatalok. Előfize tés: Postahivataloknál és kézbe sf töknél. Havi előfizetési dlt 8.50 Ft Szikra I apnyomda Budapest Vili Rökk Szilárd ü > Felelős vezető: Kulcsár Mihály egyéni versenyeket szerveznek a járásban. Reméljük, hogy ehhez a munkához seqítséaet kapunk az illetékes szervektől, s akkor az eredmény sem marad el; a hosszú téli estéket kellemesen töltik el a sakktábla mellett a dol­gozók. Pádár Sándor, Rétsági TOTO tippünk Maqyarorszáq—Svédország t Bulgária—Csehszlovákia 2 Kecskeméti Dózsa — Bp. Vörös M x Miskolc—Szegedi Haladás 2 Nyíregyháza — Gödöllői Dózsa 1 Ceglédi Tör.—Kistext 2 Békéscsabai Tör.—ózdi Vasas X Sopron —Bp. Spartakusz 2 Dinamó O. Stalin — Haladás— Bukarest 2 Lokomotív Constanta — Len­dület Szászrégen 1 Bologna —Internaziola 2 Lazio—Torino X PÓTMÉRKÖZÉSEK: Vác — Tatabánya X Perecesi Bány.—Salg. Vasas X St. Etienne—Nice 2 Lens—Touleuse 2 E heti totó-tipünket Peész Ár­pád, a salgótarjáni TOTó-lroda • vezetője írta lapunk számára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom