Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-12 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKf SZABAD NÓGRÖD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM. ÁRA: 5« FILLÉR 1955. NOVEMBER 12. SAJÁT ERŐBŐL- A MŰSZAKI SZÍNVONAL EMELÉSÉÉRT BÁNYÁSZ E/A TÁRSAK! A forradalmi műszak győzelmeivel tovább a termelési tervek teljesítéséért November 23-tól megrendezik a Szovjet-Ukrajna Hetét A Magyar—Szovjet Társaság á többi tömegszervezetek és az állami szervek segítségével 1955. november 23- és decem­ber 7-e között rendezi meg a ^Szovjet-Ukrajna Hetét”. A közvetlen szomszédság a kialakult történelmi kapcsola­tok, az a tény, hogy Kárpát­iakra j na területén sok magyar él és sok más szempont is in­dokolttá teszi a „Szovjet- Ukrajna Hetének” megrende­zését. Az ünnepi hét célja, hogy tovább erősítse a felszabadító Szovjetunió népeihez fűződő testvéri barátságot, növelje dolgozó népünk ismereteit a Szovjetunióról, az egyes szö­vetségi köztársaságokról. Megyénk tömegszervezetei, állami szervei gazdag program­mal készülnek a „Szovjet- Ukrajna Hetére”. Ünnepségek, kulturális ren­dezvények, ankétok, Ukrajnára vonatkozó előadások, irodalmi estek, filmbemutatók és kép- kiállítások teszik majd színes­sé a „Szovjet-Ukrajna Hete” műsorát. ______ Előadások megyeszerte c nemzetközi helyzetről A Hazafias Népfront Nóg- rád megyei bizottsága, a me­gyei békebizottság és az MNDSZ megyei titkársága no­vember hó 11-én kezdte meg a nemzetközi kérdésekkel és a békemozgalommal kapcsolatos előadásait. Ezen a napon Ja­kab Sándor á megyei pártbi­zottság titkára a megyei taná­cson tartotta meg beszámoló­ját. November 13-án szerte a megyében folytatódnak ezek az előadások: Balassagyarmaton. Pásztón, Nagyorosziban, Rom­it ányban, Magyarnándoron, Kisterenyén, Kálión, Diósje- nőn, Szirákon és Mátranová- kon. _______ Új kukorkafajta előállításán kísérleteznek az újmajori gazdaság kutatói Az Űjmajori Kísérleti Gaz­daság kutatói tudományos te­vékenységükkel rendszeresen segítik Nógrád megye mező- gazdaságát. Az elmúlt évek­ben sikeres kísérleteket foly­tattak. hogy a megye különbö- ző részein milyen minőségű és mennyiségű műtrágyával lehet elérni a legnagyobb termésho­zamokat. Most elhatározták, hogy a tavasszal hozzáfognak egy új táifajta heterózis ku­korica kitenyésztéséhez, amely a megye legészakibb vidékein, a hegyek árnyékában is idő­ben beérik. A tél folyamán a termelőszövetkezetekből és egyéni gazdáktól összegyűjtik a legkorábban beérő. nagy termést adó tájfajta kukorica­fajtákat és ezek keresztezésé­ből előállítják a nógrádi talaj és éghajlati viszonyoknak leg­megfelelőbb rövid tenyészide­jű tájfajta heterózis kukoricát. Jól dolgoznak a Szccsényi Háziipari p" " " A Szécsényi Háziipari Ter­melőszövetkezet dolgozói évi tervüket már október 31-én 101,3 százalékra túlteljesítették A szövetkezet a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 38 évfoidulójára ajánlotta fel az évi terv teljesítését, de a nagy ünnep tiszteletére kialakult munkaverseny már egy héttel, november 7-e előtt meghozta a terv túlteljesítését. A szövetkezet dolgozói most azt a célt tűzték maguk elé, hogy az év végéig 115 száza­lékra teljesítik évi termelési tervüket. Megyénkben egyre több dol­gozó a gyakorlatban győződik meg a termelés fejlettebb mód­szereinek előnyeiről, és töre­kedik egy-egy újítással, vagy akárcsak javaslattal is az üze­mi tervek mielőbbi teljesíté­sére. Egyre világosabbá válik, hogy a pártunk által megje­lölt út — harc a technika fej­lesztéséért — fejlődésünk leg­biztosabb útja, amelyen ha­ladva nap. mint nap emelke­dik az életszínvonal. Ezért dol­gozóink egyre bátrabban, na­gyobb és nagyobb léptekkel haladnak ezen az úton. Erőt ad nékik pártunk világos, po­litikája, amelyben minden az eleven, élő ember életének jobbátételét szolgálja. Ez a tu­dat teszi képessé dolgozóin­kat alkotó erőik minél na- gyobbfokú kibontakoztatására. Erről számolnak be az aláb­biakban tudósítóink is. ★ A Salgótarjáni Üveggyár doi_ gozoi minden erejükkel éves tervük minél előbbi és minél sikeresebb végrehajtásán dol­goznak. Ennek érdekében fő módszerként a technika fej- leszlssét és a munkaverseny kiszélesítését állították mun­kájuk középpontjába. S hogy ezt mennyire sikerült megolda­ndók, azt legjobban bizonyítja, hogy ebben az évben 171 újí­tást adtak be a dolgozók és ebből a gyakorlatban 102-őt vezettek be. Közel 47 0Ö0 fo­rintot fizettek ki eddig az újítóknak. Vencel Rudolf, a finomcsiszolda üzemvezetője az eddig külföldről importált üvegfényesítőpor pótlására a Szurdokpüspöki környékén ta­lálható kovaföldet használta fel. Ez nagy jelentőségű nép­gazdaságunk számára, mert közelebb van, olcsóbb az elő­állítása, szállítása, ugyanakkor hazai anyag és az áru minő­ségét sem csökkenti. Az elmúlt néhány nap alatt hatalmas lendülettel folyt a gabona vetése. Termelőszövet­kezeteink 92,6. egyéni dolgo­zók 80,9 százalékra teljesítet­ték vetési tervüket. Annak el­lenére, hogy a termelőszövet­kezetek összességében az eredmény jó. az egyes ter­melőszövetkezetek még elma­radtak a búza vetésében. A rétsági járás tizenegy termelő- szövetkezetében fejezték be a vetést, ugyanakkor a teresfcei Zalka Máté 56, a szendehelyi Alkotmány 45. a hoi"pácsi Le­nin 67 százalékra teljesítette tervét. A balassagyarmati járás­ban még tizennégy ter­melőszövetkezet nem fe­jezte be a vetést, pedig a járási mezőgazdasági osztály és a két gépállomás' vállalta, hogy elsőnek teljesí­tik a járások közül a tervet. A gépállomások felelősek a körzetükbe tartozó termelő- szövetkezetek vetési tervének teljesítéséért, mégis szemet hunynak az érsekvadkerti, a berceli. a tolmácsi gépállomá­son a nem teljesítő termelő- szövetkezetek felett. A tolmá­csi traktorosok például a tsz földjéről elmennek az egyé­nieknek borért szántani. A gépállomások igazgatói na csak a gépállomás tervét, ha­nem a termelőszövetkezetek (Tudósítóink jelentései) Említésre méltó újítást dol­goztak ki a parádi üveggyár­ban Szukó Károly és Stadler Rudolf elvtársak az üveg be- égeíőszalag tökéletesítésére. Ennek mi is nagy hasznát vesszük. Sok nehézségtől, gondtól, bajtól mentett meg bennünket ez az újítás. A Zagyvapálíalvi Üveggyárban négy darab generátor állítja elő az üvegolvasztáshoz szük­séges gázmennyiséget. Mivel a nógrádi, szénmedence szén­minősége csökkent, így az eb­ből keletkező gáz nem volt megfelelő és az üvegolvasztás­hoz szükséges hőfokot is csak nehéz munka árán tudtuk biz­tosiam. A generátorokban a szén összesült, ez a gázosítást nagyban akadályozta. Az ösz- szesült szenet tehát szét kel­lett verni. Dolgozóink 25—30 milliméter átmérőjű, 4—5 mé­ter hosszú vasrúdakkal éjjel­nappal ütötték-verték az ösz- szeégett szenet. Ez nem volt könnyű feladat, még nehezeb­bé és elviselhetetlenebbé tette ezt a munkát, a generátorból kiszökő gáz, amely nem egy­szer elég alaposan megtöltötte a generátor körül a levegőt. E nehéz és egészségtelen mun­kával sem tudták biztosítani a szükséges gázmennyiséget. Ez a munkahely már dolgozóink réme volt. 1953 novemberében a leiettes szervek utasítást adtak a leállásra. A vállalat vezetősége nem értett ezzel egyet azért sem, mert a ke­mence tele volt üveggel és annyira befagyott, hoov kien­gedni sem lehetett. No, meg lemaradás is volt. Két nagy és két kicsi gene­rátorunk volt ekkor és kértük a felettes szerveinket, hogy adjanak engedélyt az ötödik generátor beépítésére is. Nem teljesítéséért tervét is vegyék figyelembe a teljesítésnél. Nagyobb elmaradás mutat­kozik a megye egyes közsé- ' gelben. A mátraverebélyi ta­nács például most értette meg, hogy a tartalékterületek 20 százalékát búzával kell bevetni. Eddig erre nem gondoltak. Most pedig arra hivatkozva, hogy nincs vetőmag, halogat­ják a munka elvégzését. Ez a tény több községi ta­nácsra is vonatkozik. Amikor a vetőmagvak elosztása meg­történt, elfelejtették a tarta­lékterületeket. most pedig a vetőmag hiányában nem akar­nak vetni. A Földművelésügyi Minisztérium a tartalékterüle­tek bevetésére pótlólag két va­gon készpénzes vetőmagot adott a községi tanácsok ré­szére. Ezen felül három va­gon kölcsön vetőmag áll azok­nak a termelőszövetkezetek­nek és egyénileg gazdálkodók részére, akik valami oknál fogva vetőmaggal nem ren­delkeznek. Van tehát vető­mag, tanácsaink fordítsanak nagyobb gondot a tartalékte­rületek megművelésére. A községi tanácsok har.j ag I munkájáért elsősorban az il-1 kaptunk. Később azonban mégis sikerült elgondolásaink­nak érvényt szerezni és a két kis generátor helyébe egy na­gyobbat építeni. A generátor beépítésével sikerült elérni, hogy most már az üzem gáz­szükségletét a három generá­torral tudjuk biztosítani. Je­lentős a megtakarításunk s ami a legfontosabb, teljesen megszűnt a stangázás és dol­gozóink már csak úgy emlé­keznek vissza ezekre az idők­re, mint valami rossz álomra. Az újítást műszaki brigád haj­totta végre, amely körülbelül 350 000 forintos évi megtaka­rítást jelent. A Salgótarjáni Acélárugyárban gyakran egyik üzem dolgozói a másik üzembelieknek mon­danak jó ötleteket, vagy ad­nak át egy-egy újítást. így például Szekszárdi Alfréd, az acélöntöde művezetője, látva a vasöntöde szállítási nehézsé­geit, haszpos javaslatot tett az öntöde vezetőinek. Ugyanis a törőműtől — ahol az ócska kakillákat és egyéb hulladék­vasakat törik össze — a töre­dékeket keskenynyomtávú vasúti kocsikra rakva, az öntö­dét megkerülve, szállították'\a tároló helyre és innen a szük­ségleteknek megfelelően újra elhordták azt a kupolóhoz. Éz hosszas munka volt, több em­bert, egy mozdonyt vett feftiy- be, ezenkívül többszöri le- és fölrakodást jelentett. Az újí­tással az adagolókocsikkal közvetlenül a kupolóhoz hord­ják a töredéket — egy új vasúton — így az utat körül­belül 300 méterrel lerövidítet­ték, nem foglalják le a vonta­tóerőket, létszámban is keve­sebb dolgozót foglalkoztatnak, s ami a legfontosabb, meg­könnyítette a nehéz fizikai munkafolyamatot. letékes járási tanácsok fe­lelősek. Nekik kellett volna felfigyelni a mulasztásra, s idejében pótolni azt. Legtöbb községben hiba van a vetések bejelentése körül. Mi a véleménye például a Nógrádszakálli dolgozóknak arról, hogy a faluban még egy dolgozó sem fejezte be a vetést, vagy Keszegen, ahol négy, Rétságon hat bejelen­tés történt. Ezzel szemben Nógrádsápon november 8-ig 170 dolgozó paraszt jelentette be a vetés meg­történtét. Úgy látszik, hogy a nógrád- sápi tanács és a dolgozók megértették a Minisztertanács azon rendeletét, amely ki­mondja. hogy azokat a dolgo­zókat, akik a vetés befejezése után nem jelentik be a vetés megtörténtét, szabálysértés miatt ezer forinttal bünteten­dők. A községi tanácsok for­dítsanak nagyobb súlyt a ter­vet nem teljesítőkre, különö­sem a kutókokra. lépjenek fel határozottan a terv teljesítése érdekében. De ne úgy, mint a mihálygergei tanácselnök, aki azt jelentette, hogy nem tud­ja a kulákok vetéstarvét le­ellenőrizni, mert eddig még egy sem jelentette be. Úgy látszik, hogy a kulák irányítja a tanácsot és nem fordítva. A Kisterenyén megtartott járási bányász pártaktíva-ülés úgy határozott, hogy a forra­dalom évfordulójának méltó megünneplése és az évi terv maradéktalan teljesítése érde­kében forradalmi hónapot tar­tanak novemberben. Az MDP járási pártbizottsága és a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt igazgatósága egy nagy, vörös­selyemből készült vándorzász­lót tűzött ki a forradalmi hó­nap győztes üzemének meg- jutalmazására. A vándorzász­lót mindig annál az üzemnél helyezik el, amelyik az októ­beri termeléséhez képest egy- egy hét alatt a legnagyobb arányban emeli termelését. A vándorzászló végleges tulajdo­nosa viszont az az üzem lesz, amely a forradalmi hónap so­rán a legnagyobb százalékban teljesíti túl előírt mennyiségi tervét. A forradalmi hónap első he­te november I-től 8-ig tartott. Rendkívül heves küzdelemben napról napra olyan teljesítmé­nyeket értek el bányaüze­meink, amelyeket valóban csak igazi forradalmi szellem­mel lehet elérni. Amíg októ­ber hónapban mindössze két üzemegység érte el a 100 szá­zalékot és 9 súlyosan lemaradt előírt tervétől, addig novem­ber 1-től 8-ig a kistercnyei üzemegység kivételével, mind jóval 100 százalék fölött tel­jesítette a forradalmi hónap első heti tervét. A szorospata­kiak például november 8-ig 114,1, a mátranovákiak 107,6, a zagyva! bányászok 105,2, a kazáriak 104,9 százalékos átlagteljesítményt értek el. A kitűzött vándorzászló még is a kányási üzemegység dolgo­zóit illeti, akik az október havi 76 százalékról november 8-ig 104,4 százalékra fokozták tel­jesítményüket és ezzel 28,4 százalékos emelkedést értek el az első héten. A kányási bá­nyászoknak október 31-ig 2180,9 tonna volt a lemaradá­suk és a forradalmi hónap $|ső hetében ebből 112,4 ton­nái törlesztettek. A Nógrád megyei állami gazdaságok nagyon elmarad­tak a kenyérgabona vetésével. Egy-egy gazdaságban 100 ka­taszteri holdnál is több ve­tést kell végezni, hogy telje­sítve legyen a terv, noha már jóval hátuk mögött maradt a vetés határideje. Mi okozta a lemaradást? Az állami gazdaságok egyes vezetői lebecsülték a kenyér­gabona-termelést. „Magas a terv", „felbolygatja a vetés­forgót” — hangoztatták útón- útfélen egyes, a párt Központi Vezetőségének határozatát meg nem értő, rövidlátókörü szakemberek. S a káros nézet fékjévé vált a vetésterv telje­sítésének. Még e szakemberek a vetés­terv teljesíthetetlenségérői vi­táztak, elröppent fejük felett a vetésre, betakarításra al­kalmas idő. Mondani sem kell, az „eredeti” vetéstervet sem teljesítették határidőre, pedig az beleilleszkedett a ve­tésforgóba. Teltek, múltak a hetek. A mulasztás mentésére „kézzel­fogható” érvet fedeztek fel: az esőt. S ha az illetékesek kér­dőre vonják őket az elmara­dás miatt, előszeretettel mu­togatják a csapadékmérő könyvet: „140 milliméter a csapadék!" Ezt szajkózzák, s közben észre sem veszik, hogy kinn, a szabad ég alatt süt a nap, fúj a szél, szántanak, vetnek a traktorok a szövetke­zetek és a dolgozó parasztok földjén. Az eső valóban hátráltatta a munkát, de nem annyira, A járási pártbizottság és a Nógrádi Szénbányászati Tröszt a kányási bányászok jó mun­kájának elismerésére a ván­dorzászló mellé elismerő le-1 velet is küldtek, amelyben a többi között így írnak: „Kívánunk minden kányási dolgozónak jó munkát és sok sikert, hogy a forradalmi hó­nap során még nagyobb ered­ményeket érhessenek el és bir­tokosává váljanak a forradal­mi hónap emlékére alapított vándorzászlónak.” Most azonban már a forra­dalmi hónap második hetében vagyunk. S bár egyes csapa­tok azóta is érnek el kima­gasló eredményeket, Tiribesen Száméi István csapata 137, Rónán Hajdara Barna 141,7, Kadlót András 133,7, Nagy- bátonyban Kispál László 116, Bcrecz József 114,3 százalékos tervteljesítést harcolt ki, a második héten ennek ellené­re minden üzemegység terme­lése visszaesett. November 10- re már a szénmedence hat üzemegysége 100 százalékon alul van havi esedékes tervé­nek teljesítésében. A kazári üzemegységnél a forradalmi hónap második hetének két termelőnapján több mint 1 százalékkal csökkent a tervtel­jesítés, Mátranovákon közel 4, Szorospatakon több mint 5, és az első hét győztes üze­ménél, a kányási üzemnél is több mint 2 százalékkal csök­kent a tervteljesítés. Bányász elvtársak! Ezek a jelek a forradalmi hónap di­csőségét veszélyeztető jelek, amelyek ellen már most ke­mény határozottsággal kell felvenni a harcot. Nem sza­bad megengedni, hogy félbe­szakadjanak az első hét nagy­szerű győzelmei. Fogjon ősz- sze minden műszaki és fizikai dolgozó a nagyszerű eredmé­nyek továbbfolytatására. A forradalmi hónap minden órá­jában, minden percében for­radalmi módon szervezzék a munkát, omlasszák, rakják és szállítsák a szenet és vívják ki a forradalmi évforduló hónap­jának méltó g> őzeimét. hogy ne lehetett volna elvégez* ni a szántást, a vetést. A Hé- nyeli Állami Gazdaság dolgozói szemerkélő esőben vetettek. A Borsosberényi Állami Gazda* ság fogatai „tapadás földön“- végezték a vetést. E gazdasá* gok vezetői, dolgozói rájöttek, hogy nem érdemes halasztgat- ni a vetést, A november közepéig elvetett mag még mindig magasabb terméssel fizet, mint, amit decemberben vetnek. Nem „esőre lesésre44 van most szükség, hanem arra* hogy minden fogat, traktor szántson és vessen. Az őszi kenyérgabona vetés* tervet minden gazdaság telje* sítheti sőt törvényes köteles* sége teljesíteni. Ehhez meg van minden feltétel.. A gaz* daságok rendelkeznek már mélyszántott földterülettel, amelyen lehet folytatni a ve* tést. Ezt teszik a Pásztói Ál* lami Gazdaságban is, habár a gazdaság főagronómusa nem sokat törődik a munka szerve* zésével, irányításával. A mély* szántásba való kenyérgabona* vetés szükségmegoldás. E „módszer" alkalmazása még mindig jobb, mintha a gazda­ságok nem teljesítenék a ve* téstervet. A szántás-vetésben való el* maradás november közepéig minden gazdaságban behozha­tó. Ehhez tervszerű, lendületes munka s a vasárnapok kihasz­nálása is szükségesek. A gaz* daságok vézetöi ne feledjék el, hogy a kenyérgabona-ve­téstervet mindenekelőtt, min­den körülmények között tel­jesíteni kell és teljesíteni is lehet. Gondos munkával a vetésterv hiányzó százalékainak un-^Lnriiíii. ~ _ iMMMMn—nrinn-------->----------­Az állami gazdaságok is teljesítsék a kenyérgabona vetéstervét 09887546

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom