Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-09 / 88. szám

3 SZABAD NOGR'Ad 1955. novenaíbeT >. P Uj politikai előadássorozatok a TTIT programjában Felhívás a DISZ-Petőfi iskolák Nógrád megyei vezetőihez SZfíBflb NÓGRÁD, — Hogyan akarja növelni a TTIT a politikai jellegű és az időszerű feladatokhoz kapcso­lódó előadások számát? Kiss Emil elvtárshoz, a Ter­mészettudományi Ismeretter­jesztő Társulat megyei titkárá­hoz intéztük e kérdést. Kérdé­sünkre válaszolva Kiss elvtárs a következőket mondotta: — A politikai jellegű előadá­saink gerincét az az előadás- sorozat alkotja, amely havon­ta értékeli a politikai esemé­nyeket és hasznos segítséget nyújt az aktuális és színvona­las politikai ismeretterjesztés kifejlesztéséhez. A TTIT ilyen célú és témájú előadásai újak. Azt az igényt szeretnénk kielé­gíteni,. amellyel a megye dol­gozói — különösen az utóbbi néhány hónapban — felléptek. Hogy előadóink jól felkészül­hessenek az előadások meg­tartására. azt a TTIT kiadásá­ban havonta megjelenő „Poli­tikai tájékoztató“ című brosúra biztosítja, amely alaposan ér­tékeli a politikai eseményeket és útmutatást nyújt friss, idő­szerű előadások összeállításá­hoz* •— Rövidesen megindítunk egy olyan előadássorozatot, amely­nek célja megismertetni a népi demokratikus országok életét, lakóinak munkáját. Az előadá­sokat filmvetítéssel, zenei mű­sorokkal kívánjuk színesebbé tenni. Ezen előadások megtar­tása nemcsak a politikai szak­osztály feladata lesz. Bevonjuk abba a földrajzi, művészeti, történelmi és irodalmi szakosz­tályt is. — Időszerű feladatokhoz kap­csolódnak az agronómiái szak­osztály előadásai. A szakosz­tály tíz községben 5—6 elő­adásból álló sorozatot indít. Dia- és keskenyfilm-vetítéssel egybekötve. Ezeken az előadá­sokon a falu lakói megismer­kedhetnek a fejlett agro- és zootechnikai módszerekkel. A téli napok nagyon alkalmasak lesznek ilyen előadások meg­rendezésére. November 18-tól Salgótarjánban Ifjúsági Aka­démiát indítunk. Ez a fiatalok természet- és társadalomtudo­mányi ismereteit bővíti. Az üzemek dolgozóit két témával keressük fel. Az egyik felele­tet ad arra. hogy miért az ipa­rosítás a fő eszköze a szocia­lizmus építésének. A másik pedig arról szól. hogy mit te­hetnek ipari munkásaink a mezőgazdaság fejlesztéséért. — Bízom benne, hogy a TTIT előadásait mindenütt nagy érdeklődéssel várják és sikere lesz az olyan előadások­nak, amelyek magyarázzák a politikai eseményeket és szo­rosan kapcsolódnak az idő­szerű feladatokhoz. Rendszeres jogügyi és társadalombiztosítási tanácsadást tart az SZMT A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa a szervezett dol­gozók kérésére november 16-tól rendszeresen hetenként egyszer Jogügyi és társadalombiztosítási tanácsadást tart a szakszervezeti tagok részére a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának szék­házában, Salgótarján, Szabadság tér 2. sz. alatt. Ä Jogügyi tanácsadást első al­kalommal 1955. november 16 án, szerdán délután 3 órától 5 óráig tartanak. Ezt követően minden héten szerdán délután 4-töl 5-ig lesz Jogügyi tanácsadás. Társadalombiztosítási tanács­adás 1955 november 17-én, csü­törtökön délután 2 órától 5 óráig lesz első alkalommal, majd ezt követően minden héten csütörtö­kön délután 2 —5-ig. Milyen kérdésekkel fordulja­nak a szervezett dolgozók a Jog­ügyi és társadalombiztosítási ta­nácsadó bizottságokhoz? A vállalattal, vagy egyéb szer­vekkel, bírósággal, tanáccsal, stb.-vel kapcsolatos Jogügyi kér­désekben kapnak felvllá<r>sftást. A társadalombiztosítási vonalon pedig nyugdíj, családi pótlék, szolgáltatás (táppénz, segély, be­tegellátás) kérdésekre kapnak ta­nácsot a szervezett dolgozók. Eddig is Igen sok hasonló kér­désben keresték már fel a szer­vezett dolgozók a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsát, az a kéré­sünk, hogy most a fent meg­jelölt időben keressék fel minél többen a tanácsadó bizottságo­kat. BAKSA SÁNDOR Megjelent a Propagandista októberi száma Az új szám több fontos cik­ket közöl, amelyek a propa­gandisták jobb felkészülését s nagyobb tájékozottságát se­gítik elő. A lap első helyen, szerkesztőségi cikkben kö­szönti az új pártoktatási év propagandistáit. Káldor Gyula: Az államap­parátus állandó tökéletesítése szocialista építőmunkánk el­engedhetetlen feltétele című cikkében az államapparátus egyszerűsítéséért vívott harc eredményeit és hiányosságait elemzi. A propagandista munkájá­hoz c. rovatban Baranyi Gyu­la cikke: A magyarországi fa­sizmus és néhány jellemvoná­sa címmel jelentős segítséget A Nemzetközi kérdések c. rovatban a német kérdés a genfi külügyminiszteri értekez­let előtt címmel a lap rövid összefoglalót közöl a német— szovjet tárgyalásokról. A propagandamunka tapasz­talataiból c. rovatban közli a folyóirat. Réti László: Pártunk történetének tanítása az isko- lánkívüli pártoktatásban c. cikkét. Csatári Dániel írása azokat a lehetőségeket vizsgálja, ame­lyeket az ifjúság nevelésére a Petőfi-iskola történelmi tan­anyagai nyújtanak. E rovatban jelenik még meg R. G. írása: Megjegyzések egy megyei elő­készítőről címmel. Kedves propagandista elvtárs! A DISZ júniusban megtartott II. kongresszusán Rákosi elvtárs — aki szeretett pártunk üdvözletét tolmácsolta ifjú­sági szövetségünknek — egyik legfontosabb feladatként szabta meg a DISZ taglétszámának emelését. A kongresszus élesen bírálta azokat a szűkkeblű nézete­ket, hogy a DISZ csak a legjobbak szervezete legyen, valami­lyen minőségi csoport és rekessze ki soraiból az ifjúság jelen­tős részét. Az ilyen nézetek azt jelentenék, hogy a DISZ le­mond az ifjúság százezreinek szocialista neveléséről. Nekünk — és ezt nem győzzük eléggé hangsúlyozni — sorainkba kell szólítanunk minden becsületes dolgozó fiatalt. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a DISZ milliós ifjúsági szervezet legyen. Ehhez minden lehető­ség megvan. Megyénkben jelentős a száma azoknak a becsü­letes, jól dolgozó fiataloknak, akik még nem DISZ-tagok. Ter­vünk most az. hogy még ebben az évben több ezer fiatalt ve­szünk fel az ifjúsági szövetség tagjai közé. El kell érni, hogy az üzemekben, falvakban, iskoládban a fiatalok zöme DISZ- tag legyen. Véleményünk szerint a Petőfi-iskolák sokban elősegíthetik a terv végrehajtását. Heves megyében nemrég mozgalom in­dult: a Petőfi-iskolák minden hallgatója hozzon magával a DISZ-be egy szervezeten 'kívüli fiatalt. Mi ezt a kezdemé­nyezést helyesnek találjuk és szeretnénk megyénkben is életre hívni. Ehhez azonban szükségünk van az elvtársak segítségére. Javasoljuk, hogy a legközelebbi foglalkozásokon beszéljék meg a hallgatókkal: vállalja minden Nógrád megyei Petőfi- iskolás, hogy egy. még szervezetünkhöz nem tartozó fiatalt hoz a Dolgozó Ifjúság szövetsége tagjai közé: az új DISZ- tagok nagy részét pedig bevonják a Petőfi-iskola foglalko­zásaira. Munkájukhoz sok sikert kívánunk! N DISZ Nógrád megyei végrehajtó bizottsága Salgótarján. Az állami gazdaságok miniszterének utasítása a téli gépjavításra Az állami gazdaságok mi­nisztere utasítást adott ki az 1955—56. évi traktor- és mun­kagépjavítás végrehajtáséra. Az utasítás többek között elő­írja, hogy az állami gazdasá­goknak a javítási anyagot és az alkatrészeket folyamatosan úgy kell beszerezniük, hogy a gépeket fennakadás nélkül, határidőre ki tudják javítani. A gazdaságok birtokában le­vő szántó-, univerzál- és von­tató-traktorok, valamint a ta­vaszi talajmunkához, növény­ápoláshoz, szálastakarmányok betakarításához szükséges munkagépek javítását 1955. november elsején kell elkez­deni és 1956. február 25-iigbe kell fejezni. Az őszi szántást végző gépek javítását úgy kell ütemezni, hogy a téli gépja­vítás a mélyszántást ne aka­dályozza. Az öntözés és az árasztás céljára szolgáló szi­vattyúk és azok hajtóerőgé­peinek javítását 1956. április 1-re, a nyári betakarító gé­pek (arató-cséplőgép, szalma- gyűjtő kocsi, aratógép, csép­lőgép, kazalozó stb.) és ezek tartozékainak javítását 1956. május 31-ig kell befejezni. A javítási munkák jobb megszervezése és a szakmun­kások, traktorosok munkaere­jének helyes elosztása végett a gazdaságok javítóműhelyei­ben meg kell szervezni a trak­torok és a főbb munkagépek szakosított javítását. Ennek érdekében traktor- és munka­gép típusonként három-öt fő­ből álíó brigádokat kell szer­vezni, s a brigádokat az évi gépjavítás folyamán lehetőleg azonos munkában foglalkoz­tatni. A gépek kifogástalan mű­szaki átvételéért a gazdaság főmérnöke, illetve főgépész«/ felelős. \ Pásztói Állami Gazdaság dolgozóinak versenyfelhívása a téli gépjavítás határidáeletti elvégzéséért November 1-vel az állami gazdaságokban elkezdődött a gépek téli javítása. Ez a mun­ka nagy jelentőségű. A gazda­ságok évi munkájának sikere jórészt a gépek renoválásának minőségi és határidőn belüli elvégzésétől függ. Ezt a célt tartották szem előtt a Pásztói Állami Gazdaság műszaki dol­gozói, akik elhatározták, hogy versenyre hívják a megye va­lamennyi állami gazdaságát. Versenyfeltételeik a követ­kezők: 1. Az erő- és a munkagépek javítását kifogástalan minő­ségben határidő előtt 15 nap­pal 1956. február 10-re elvé­gezzük. 2. A gépjavítás önköltségét 10 százalékkal csökkentjük. Minden erő- és munkagép fő- és folyó ja vitását — a henger­fúrás kivételével — saját mű­helyünkben végezzük. 3. A traktorosok és munka­gépkezelők szakmai tovább­képzését azzal biztosítjuk, hogy minden traktorista részt vesz saját erő- és munkagépé­nek javításában, s részükre hetenként kétszer gépi, agro­technikai és balesetelhárító előadásokat tartunk. Nem lesz gond az állatok átteleltetésével a Hényelpusztai Állami Gazdaságban nyújt propagandistáinknak a magyar fasizmus jellegének megértéséhez. E rovatban köz­li a folyóirat Balázs Béla: A klerikális reakció, mint az el­lenforradalmi rendszer táma­sza című írását, amelyben a szerző dokumentumok soroza­tával bizonyítja, hogyan, mi­lyen eszközökkel szolgálta a klerikális reakció a Horthy- rendszer népelnyomő uralmát. Kádár Iván cikkében a mun­kásosztály viszonylagos és ab­szolút elnyomorodását vizs­gálja az ellenforradalmi Ma­gyarországon. A népgazdaság időszerű kér­dései c. rovatban Csizmadia Ernő írását közli a folyóirat: A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek fölénye a gabona- termelésben az egyéni gazda­ságokkal szemben. Az 1955. évi ipari tervek maradéktalan tel­jesítéséért címmel Huszár Ist­ván és Tóth László elemzik a tervteljesítésben elért eddigi eredményeket s rámutatnak azokra a feladatokra, amelyek az utolsó negyedévben az ipar előtt állanak. A hideg, őszi esők. a hajnali fagyok istállóba szorították a jószágot. Jászolból kell etetni. Az idei időjárás talán semmi­nek sem kedvezett annyira, mint a takarmánytermelésnek. Abraktakarmányon kívül bő­séges, nedvdús és szálastakar­mány termett. Néhány napja, hogy bekötöt­ték az állatokat, a Hényel­pusztai Állami Gazdaságban. Az eddigi kétszeri etetés he­lyett naponta háromszor etet­nek. Nem kis feladat a 206 da­rab tehén, a 280 darab növen­dékmarha, a lovak, a juhok és a sertések napi takarmány­adagját elkészíteni. Az álla­tok takarmányozásáról Vere- bélyi elvtárs, a gazdaság fő- agronómusa a következőket mondta: — A közel 600 számos állat részére hatalmas mennyiségű takarmányt kell biztosítani, A nyár folyamán iparkodtunk minél több pillangóst szénává szárítani, Jelenleg 18 vagon szálastakarmánnyal és 12 va­gon borsószalmával rendelke­zünk, amit a tél folyamán szecskává aprítva, keverten etetünk. A szálastakarmányon kívül 2300 köbméter silót készítet­tünk. Ebből 600 köbméter mi­nőségi zöldlucerna és vörös- bere szilázs a sertések és te­henek részére. Még jelenleg is folyik a silózás. Napraforgót, silókukoricát és a cukorgyártól kapott 100 vagon répaszeletet silózzuk fel. Az állatok részére szüksé­ges abraktakarmány egyrészét mi magunk termeltük meg, míg a hiányzó mennyiséget központi készletből pótoljuk. A meglévő takarmány etetésé­re csak abban az esetben kerül sor. ha a zöld futószalag utol­só láncszeme, a csalamádé és a tarlóhere elfogy. A tervek szerint a hónap végéig bizto­sítva van az állatok zöld takar­mánnyal való ellátása, Van tehát bőven takarmány, mégis panaszkodnak a tehe­nészet dolgozói. Vida István fejőgulyás például arról pa­naszkodik, hogy egyes napo­kon •— amióta háromszor etet­nek — nincs elegendő takar­mány bekészítve. így az elő­írtnál kevesebbet kénytelenek az állatoknak adni, ami a tej­hozam csökkenését okozza. Fekete Mihály fejőgulyás sze­rint ez abból adódik, hogy az eső által felázott úton keve­sebb mennyiséget szállítanak a kocsik. Több ember, több ko­csi kellene a takarmány szál­lításához. A dolgozók panaszai jogo­sak. A brigádvezető feladata hogy időben gondoskodjék ele­gendő kocsiról, hogy az állatok részére szükséges takarmány minden etetésnél elegendő le­gyen. Jó munkaszervezéssel el lehet érni hogy a rossz idő­járás ellenére is biztosítva le­gyen a szükséges takarmány. Jól sikerült Ersekvadkerten a fiatalok szinielőadása A Szabad Nógrád egyik cik­ke megemlékezett a múltkori­ban arról, hogy az érsekvad­kerti fiatalok színdarabot ta­nulnak. Örömmel újságolha­tom, hogy most került sor a bemutatóra, amely esemény­számba ment itt a községben, és igen jól sikerült. Szigligeti Ede „Cigány" cí­mű színdarabját játszották a vadkerti DISZ-fiatalok. Egész sereg kitűnő alakítást láthat­tunk az előadás során, s ezek még a kisebb hibákat is feled­tetni tudták. Az, hogy fiatal­ságunk ilyen szép előadással örvendeztette meg a község népét, pedagógusaink érdeme is. Különösen Hegedűs Mária tanárnő és Lisztes tanár elv­társ foglalkozott sokat a da­rab előkészítésével, ezért ez­úton is köszönetét mondunk nekik. Felbuzdulva az első közös megmozdulás sikerén, fiatalsá­gunk most további tervekkel foglalkozik. Hamarosan hozzá­kezdünk egy másik színdarab tanulásához, s reméljük — ha megfelelő támogatást kapunk —, ennek sikere majd a „Ci­gányáét is felülmúlja. Szabó Istvánná Érsekvadkert Valóra váltották adott szavukat a felsápetényiek Október közepe táján beszá­moltam arról, hogy a kukori­caértékesítési szerződések megkötésével is be akarjuk bi­zonyítani: dolgozóink megér­tették kormányunk rendelke­zésének jelentőségét. Hírt ad­tam arról is, hogy a Hatodik Békekölcsön készpénzjegyzé­sét november 7-ig valameny- nyien be fogjuk fizetni. Most örömmel jelentem, hogy mindkét vállalásunkat kitűnő eredménnyel teljesítet­tük. Kukoricaszerződéskötési tervünknél 110 százalékot ér­tünk el, a békekölcsön-jegyzés készpénzösszegét pedig még októberben teljes egészében befizettük, már a végelszámo­lást is befejeztük az Országos Takarékpénztárral. Nem volt könnyű munka mindezt meg­valósítani. de sikerült, mert községünk dolgozói ragaszkod­tak ahhoz, hogy adott szavu­kat valóra váltsák. Felsőpetény már huzamo­sabb idő óta élen jár az állam, a dolgozó nép iránti kötele­zettségeinek teljesítésében. Szeretnénk, ha a járási tanács ezt figyelembe venné s több megértéssel kezelné elintézés­re váró problémáinkat. Mert van ilyen elég! Egyik legége­tőbb panaszunk az, hogy nincs egy olyan helyiségünk, ahol otthonra találna a pártszerve­zet, a DISZ-szervezet; ahol összejöveteleket tarthatnánk, művelődhetnénk, szórakozhat­nánk. Mozink sincs, pedig a községben van villany. Sokszor kértünk már segít­séget ahhoz, hogy változtas­sunk ezen a helyzeten, de mindeddig hiába. Természete­sen mi tudjuk, hogy községünk további felemelkedéséhez terv­szerű munka, s ehhez hosszabb idő szükséges. Nem értjük azonban miért nem kaphatjuk meg legalább a hangos híradót, amelyhez nem kell túlságosan nagy összeg. Milyen jó. milyen hasznos lenne, ha a hangos híradón keresztül közölhet­nénk rendszersen a lakosság­gal az újabb rendeleteket, a helyi tsz eredményeit, stb. Egy éve kérjük már a han­gos híradót a járástól. Remél­jük. most elintéződik végre ké­résünk. amelynek teljesítését — úgy véljük — eredménye­ink indokolják. Vidovszkv András VB-elnök. Felsőpetény. Hasznos foglalkozással és kellemes szórakozással töltik szabadidejüket Nemrégiben arról írtam, ho­gyan halad a munka üze­münkben, a tolmács! Erdőké­miában. Most beszámolok ar­ról, hogyan töltik szabadidejü­ket hasznos foglalkozással és kellemes szórakozással üze­münk dolgozói. A gyár vezetősége elhatá­rozta, hogy szakmunkásképző tanfolyamot indít. Ez már csak azért is szükséges, mivel dol­gozóink többsége a mezőgaz­daságból került hozzánk, s ahhoz, hogy eredményesen ter­melhessenek, el kell sajátíta­nak iparunk alapismereteit. A tanfolyam már meg is kezdő­dött. Hat hónapig tart* majd, utána a hallgatóknak — akik szép számmal vesznek részt a szakmai képzésben — vizs­gáztok kell az anyagból. örvendetes jelenség az is, hogy a fiatalság is mozgolódni kezd. Eddig a termelőmunkán kívül mással nemigen foglal­koztak a fiatalok. Most azon­ban néhányan összefogtak, s a szakszervezet támogatásával sportolási lehetőséget terem­tettek társaiknak, sőt az idő­sebbeknek is. Sakk és asztali- tenisz házibajnokságot indítot­tunk, így szeretnénk a leg­jobbakat kiválogatni, külön csapatba szervezni, s idővel talán versenyeztetni is. Kul- túrcsoport megalakítását is tervezzük, ez nagyobb ünnepek és összejövetelek alkalmával kielégítené a dolgozók szóra­kozási igényeit. Reméljük, ez a tervünk is sikerül, s az üzem munkásai jobb kedvvel, szívesebben dolgoznak majd, ha látják, hogy sokoldalúan gondoskodik róluk az üzem, ta­nítja és szórakoztatja is őket. Látva a tolmácsi Erdőkémia egyre pezsgőbb életét, sokszor eszembe jutnak a magukra ha­gyott cserháthalápi fiatalok, akiknek problémáit azért is­merem, mert magam is oda­való vagyok, s hetenként leg­alább egy napot ott töltök. Ilyenkor panaszkodnak a fia­talok, hogy velük nem törődik senki, Szeretnének szórakozni, művelődni. El Is kezdték egy színdarab tanulását, de na­gyon kérdéses, be tudják-e majd mutatni, mivel nincs a községben kultúrház vagy kul­túrterem. Alkalmas helyiség ugyan lenne, csak rendbe kel­lene hozatni, de a tanács nem gondoskodik erről, sőt azzal „biztatiák" a fiatalokat, hogy még a meglévő kicsi színpadot is szét fogják bontani. így az­tán nem csoda, hegy a lelke­sebb fiatalok is elvesztik a kedvüket, és egyre többen a kocsmában, kártya mellett ke­resnek szórakozást. Meg le­hetne ezt az állapotot szüntet­ni, ha a fiatalok kapnának egy helyiséget és valami felszere­lést, ha az őszi és téli estéken tanítanák őket sakkozni, a lányokat kézimunkázni. Játsz­hatnának közös társasjátéko­kat is, a falu idősebb lakói megtaníthatnák az ifjúságot régi népi játékokra stb. Mind­ez alkalmas arra, hogy meg- kedveltessük a fiatalokkal a közösségi életet, a közös szóra­kozást. Helyesnek tartanám, ha Cserháthaláp vezetői kezükbe vennék az ifjúság ügyét, és segítenének a fiataloknak* Higgyék el. megérné a fárad­ságot! Kajzinger János, üzem technikus, Tolmács, Erdőkémia* Megjelent a Pártépítés ' legújabb száma A folyóirat az alábbi fonto­sabb cikkeket tartalmazza: Bartek Mihály: Az üzemi párt­szervezetek az ipar műszaki színvonalának emeléséért. A társadalmi munkaként vég­zett pártmunkáról. Luca Ferenc: A termelőszövet­kezetek a gazdasáql év lezárása előtt. Vértes Imre: A propagandista­tanfolyamok első tapasztalatai. Mit felent Martonvásár éledében a községi pártbizottság megala- ku’ása? Pan István: Tag- és tagjelölt­felvétel a sárvári lárásbam. Bútor Sándor: Az állandó törzs­gárda kialakulása a túrkeve! gép­állomáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom