Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-09 / 88. szám

1955. november 9. SZABAD NÍGB'in 3 Feladataink a technika fejlesztésében Pártunk és kormányunk fel­hívta figyelmünket a műsza­ki-technikai színvonal eme­lésére. Ez mozgásba hozta a fizikai és műszaki dolgozók legöntudatosabb részét. Aktí­vaértekezleteket tartottak, ja­vaslatokat tettek, intézkedési terveket dolgoztak ki techni­kai fejlődésünk ütemének meggyorsítására. Súlyos hiba azonban, hogy a kezdeti lendület a felve­tett javaslatok gyakorlat­ban való megvalósításánál már alábbhagyott. Ennek legfőbb oka az, hogy egyes párt- és gazdasági veze­tők valamiféle kampányfel­adatnak tekintették a techni­ka fejlesztésének feladatát. Ennek hitelességét különösen abból lehet megállapítani, hogy az aktívaértekezleteken megalakult bizottságok, amelyeknek elsőrendű fel­adata a műszaki és techni­kai színvonal emelésére tett javaslatok megvalósításá­nak ellenőrzése, megalaku­lásuk óta jóformán semmit sem tettek, nem tevékenykednek. így van ez a bányaüzemeknél, az Acél­árugyárban, a Tűzhelygyár­ban, üveg- és építőipari üze­meknél is. Bár azok a műszaki intéz­kedési tervek, amelyek az ak­tívaértekezletek után elkészül­tek, megoldhatók, hiba azon­ban, hogy az adott szavak és tervek az idő múlásával fele­désbe mennek, s ezeket nem követik tettek. Már pedig a technikai színvonal emelése nélkül nem tudjuk növelni a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget és így nem be­szélhetünk a szocializmus gaz­dasági alaptörvényének foko­zottabb alkalmazásáról. Nem szabad szem elől té­veszteni, hogy a termelésnek a legfejlettebb technika alap­ján történő szakadatlan növe­lése és tökéletesedése útján tudjuk csak biztosítani az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális ki­elégítését. Ezért kell elsősor­ban politikai kérdésnek tekin­teni a technikai-műszaki szín­vonal emelésének feladatait, A technikai és műszaki fejlődés szorosan összefügg a termelő­erők fejlődésével. Amikor te­hát a technika fejlesztéséről beszélünk, egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy a fel­adat megvalósítói az emberek, azok az új típusú emberek, akik meg tudják változtatni az elavultat és újat tudnak al­kotni pártunk vezetésével, a marxizmus—leninizmus út­mutatásával. Az imperialista országokban a dolgozóknak nem fűződik érdekük a technikai haladás­hoz. Tőkés viszonyok között a technikai fejlődés nem a dol­gozók életkörülményeinek megjavítását szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, a mun­kásosztály elnVomorodását se­gíti elő, munkanélküliséget szül. A szocializmust és kom­munizmust építő országokban pedig mindent elvetünk, ami régi és nem szolgálja a hala­dást, ami gátolja a dolgozók jobb életkörülményeinek meg­teremtését. Az év hátralévő napjaiban még nagy erőfeszítésekre van szükség a tervek és a vállalt kötelezettségek teljesítésében. Feladataink jó elvégzése döntően attól függ, horvan biztosítjuk a technika fej­lesztésére tett javaslatok és intézkedések végrehajtá­sát. Súlyos problémák vannak a termelékenység és az önkölt­ség alakulásánál. Legtöbb bá­nyaüzemünkben, de a vasipar­ban és építőiparban is drá­gábban termelnek az előírt­nál. Nem foglalkoznak kellően a tervet megvalósító dolgozók­kal, nem oktatják, nem neve­lik és nem irányítják őket kellő lelkiismeretességgel. Pél­da erre a kányási üzemnél dolgozó Lavaj István front­mester, aki csapatával együtt idegenkedik a nagy teljesítmé­nyű munkahelyektől, pedig már a gyakorlat bebizonyítot­ta, hogy a frontfejtésen és egyéb tömegtermelő munkahe­lyeken nagyobb az egy főre eső kitermelt szénmennyiség és ezzel egyidőben nagyobb az ott dt>lgpzók keresete is. Arra kell törekedni tehát, hogy a dolgozókat megszaba­dítsuk a régi gondolkodás- módtól, az elavulthoz való ra­gaszkodástól és megszerettes­sük velük az újat. A felszabadulás óta jelen­tős lépéseket tettünk ugyan a technika fejlesztésére. Azon­ban itt is vahnak olyan jelen­ségek, amelyek nem engedik teljes egészében kibontakozni az újért való küzdelmet. Üze­meink párt-, szakszervezeti és műszaki vezetői nem tettek meg minden tőlük telhetőt, hogy az újítókat bekapcsolják a technika és műszaki fejlesz­tés előtt álló feladatok megol­dásába. Igen kevés üzemünknél működnek az újítók szak­körei, ahol kicserélhetnék tapasztalataikat azok a sztahanovisták, újítók és kiváló dolgozók, akik egyébként lelkiismeretesen te­vénykednek technikai haladá­sunk ügyéért. A szakszervezeti bizottságok újító szakbizottsá­gai sem vizsgálják felül a be­adott újításokat és így a bá­nyáknál, az Acélárugyárban és a Tűzhelygyárban is hosz- szú ideig az íróasztalfiókban hevernek és csak hosszú huza­vona után nyernek elintézést. Bár bizottságok létesültek az újítások és ^sszerű termelési módszerek bevezetésének el­lenőrzésére, mégis az tapasz­talható, hogy csak az újítási felelősök és a főmérnökök fog­lalkoznak a benyújtott javas­latokkal. A politikai oldalát sem a pártszervezetek, sem a szakszervezeti szervek nem végzik kellő figyelmességgel. Nem segítik elő a technikai haladás céltudatosságának ügyét, nem követelik meg a javaslatok gyors elintézését és ez sok dolgozót eltérít a tech­nikai haladásért folyó harc út­járól. Igen fontos teendő, hogy az iskolákból újonnan kikerü­lő technikusok és mérnö­kök továbbképzését bizto­sítsuk. Ebben szinte kivétel nélkül minden ipari üzemünknél sú­lyos mulasztások tapasztalha­tók. A Salgótarjáni Acéláru­gyárban történtek intézkedé­sek ugyan a szakmai tovább­képzésre. Legutóbb a vízlágyí- tás problémáiról kellett volna megbeszélést tartaniok a szak­mai továbbképzés keretében, azonban az első szervezési lé­pések megtétele után végülis elmaradt az előadás. A nóg­rádi szénmedence műszaki dolgozói között, a vasiparban, de az építőiparnál is működ­tek a műszaki körök 1953— 1954 elején, azonban megszűn­tek. Minden elfogadható indok nélkül megszűntek. Ezeket a műszaki köröket újra életre kell hívni és minden támogatást bizto­sítani kell azoknak, hogy pár­tunk és kormányunk útmuta­tása alapján biztosítani tudjuk a műszaki technikai színvonal emelését. Pártszervezeteink és pártbizottságaink a munka minden területén, az iparban, a mezőgazdaságban és a ke­reskedelemben egyaránt úgy kezeljék a technikai és mű­szaki fejlesztés problémáit, mint a mindennapi élet és munkájuk szerves részét. Ad­janak meg minden segítséget az üzemeink előtt álló felada­tok megvalósításához és ha­tékonyabb ellenőrzést gyako­roljanak az e téren folyó te­vékenységek felett Sándor Elemér MB ipari és közlekedési osztály munkatársa A vetéstervet rossz időben is lehet A legfontosabb élelmiszert — köztük mindennapi kenye­rünket — a kenyérgabonából nyerjük. Emelkedik az élet- színvonal, nő a bérből és fize­tésből élők száma, egyre na­gyobb lesz a kenyérgabona­szükséglet. Ezért legfontosabb faladat a kenyérgabonaterme­lés olyan irányú fejlesztése, hogy még kedvezőtlen időjá­rás mellett is, minden körül­mények között, behozatal nél­kül, zavartalanul elégíthessük ki a lakosság kenyérszükség­letét, sőt megfelelő tartalékkal is rendelkezzünk. Ez a fontos feladat teljesít­hető! Ehhez elsősorban a ve­tésterv teljesítése szükséges. A kenyérgabonavetés határideje elmúlt. Ennek ellenére a dol­gozó parasztok egy része nem teljesítette vetéstervét. Az idő­járás; esős, borús. E késő őszi napokban ennél „jobb“ időre nem számíthatunk. A kenyér­gabonavetési tervet viszont minden dolgozó parasztnak és kell teljesíteni hiánytalanul teljesítenie kell. Ez törvény! Várhatunk-e to­vább a vetéssel? Nem. Nem várhatunk. Minden nap kése­delem a termést rövidíti, a ke­nyérellátást nehezíti. Ennek pedig nem szabad bcLköveikczni. Mit tegyünk? Lehet-e vetni ilyen időben? Lehet! Á bujá- kiak és a sámsonházaiak pél­dája is ezt igazolja. Szemerkélt az eső, „ragadt“ a föld. s mind a két község dolgozó paraszt­jai végezték a vetést. Tudják, hogy a vetésterv teljesítése nemcsak egyéni, hanem állami érdek Is. Mihály János bujáki 8 holdas dolgozó paraszt sze­merkélő esőben fejezte be me­nyecskelánya vetéstervét. Hogyan lehet meggyorsítani a vetési munkát? Buják köz­ség tanácsa komoly erőfeszí­téseket tesz az iganélkül dol­gozó parasztok kisegítése érde­kében. Megszervezték a dolgo­zó parasztok kölcsönös segít­ségadását. Közös erővel, rövi- debb idő alatt teljesíthető a vetésterv. Például Sándor Já­nosi} é fogatnéiküli családjával együtt segíti Géczi László dol­gozó paraszt cukorrépa beta­karítási mimikáját. Viszont Géczi Sándor ez idő alatt fo­gatával elveti Sándor Jánosné búzáját. A példa azt bizonyít­ja, hogy a kölcsönös segítség- adás egyik legfontosabb előre­lendítő je a vetésterv teljesíté­sének. S ez a példa egyúttal válaszadás azoknak a dolgozó parasztoknak, akik a jó időre várakozva halogatják a vetést. Ne felejtsük el; a kenyérga­bona vetési terv teljesítése nemcsak egyszerű őszi terme­lési folyamat csupán, hanem igen fontos politikai és gazda­sági feladat, amelynek mara­déktalan végrehajtása — kü­lönösen e kései napokban — nagy erőfeszítést, szervezet­tebb és gyorsabb munkát köve­tel, nemcsak a dolgozó pa­rasztság részéről, hanem a me­zőgazdaságot irányító párt- és állami szervek részéről is. Napvilágot látott a dán vörös apaállatld származó első kisborjú a Szügyi Tangazdaságban A háború alatt tönkrement tervük megvalósításához az év Nógrád megye szarvasmarha- elején az állam egy dán vörös állományának nagyrésze. Bár apaállatot adott a Balassa- a számbeli veszteséget hamar gyarmati Mesterséges Megter- pótolták, az állomány azonban mékenyítő Állomásnak. A dán minőségileg nem érte el a ki- vörös apaállattal azóta mintegy A Balassagyarmati Mesterséges Megtermékenyítő Állomás dán vörös tenyészbikája, vént színvonalat. Különösen 200. a kívánt tájfajtának leg- kevés maradt meg az ügyne- jobban megfelelő tehenet ter­vezett ipolymenti pirostarka mékenyítettek meg mestersé- tehenekből, amelyeket az ipoly- ges úton. A befedezett tehenek menti édesfüvek jó tejelővé, közül elsőnek a Szügyi Tan- és az ezen a vidéken szokásos gazdaság 16-os Rózsa nevű te- jármozás edzetté, a betegsé- hene ellett meg. Szerdára vir- gekkel szemben ellenállóvá radó éjjel egy 42 kilós egész­tett. A megye mezőgazdasági séges, jól fejlett „pedet vörös“ szakemberei elhatározták, hogy üszöborjút hozott a világra, újra kitenyésztik ezt a megye A kisborjú testalkatán és szí- tájjellegének legjobban meg- nézetén jól felfedezhetők felelő szarvasmarhafajtát. A mindkét szülő sajátosságai. A hideghengermű az XXXXtóOŰOCXXXXXKXWOGOOOüOŰOOCCC OOOOCOJC ÜOOOOÜOUOOOOOÜÜGOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXX 300000000000000000000000000001 DOGOQOCOOOOOOOCOOOOQOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOCCOOOOOOOOOOCX lett őket. s ez az idő átlagosan is mintegy három hónap. En­nek tudható be az is, hogy üzemünkben mintegy 60 fő azoknak a száma, akik nem mert gyak- teljesítik tervüket. Megnöve­Acélárugyár egyik legismer­tebb üzeme, régi jó hírnévnek örvend. Nehéz lenne visszaem­lékezni, hogy ez év júniusa Ferenc elvtárs. a henger- csak 300 tonnára nyújtott be Az adott szó nyomában... Látogatás az Acélárugyár Üzemeiben előtt mikor nem teljesítette ez 1° párttitkára, az üzem a tervét. Az év elején felajánlásunkat, igényt. Szinte harmadára csők- ran nincs megfelelő munkánk, kedett — az elmúlt évhez vi­munkát vég- szonyítva — az igazolatlan mu­Említésre méltó még Hegyes kentek a megrendelések. Az a sokszor olyan az eddigi sikerek alapján a elvtársnak az a kijelentése, veszély áll fenn. hogy az or- zünk, amit a gyerekeknek kel- lasztók száma is. Júliusban húsz budapesti üzem felhívd- hogy ők a rendelések alapján szág gyárai, üzemei a húsz bu- lene végezni. Sosem tudjuk, például 120 volt. Minden hó­sához csatlakozva. 17 pontból már látják, nem fogják telje- dapesti üzem felhívásához hogy a következő nap mit esi- napban egy teljes napot esünk álló vállalást tettek. Ezek kö- sítemi vállalásukat, de attól való csatlakozások során tett nálunk majd. zül legjelentősebb az a felaján- függetlenül megtették felaján- önköltségcsökkentési vállalá­lás. amely szerint önköltségü- lásukat, mert nem akartak el- suk minden áron való végre­ket az év végéig 1 százalékkal, maradni a többi üzemektől, hajtása érdekében felélik tar­azaz 270 000 forinttal csökken- Úgy néz ki, mintha csak azért talékaikat. Pedig ez az év az tik. Számításaik mégsem vál- tettek volna vállalást, hogy ötéves terv felkészülési éve. ‘ Üzemvezetőnek tudnia ben dolgozott — nem tudott tak be. Ugyanis június óta jó- őket ne érhesse bírálat. így az Mar most úgy kellene szervez- h a következő napon kellőképpen foglalkozni a GSZ val elmaradtak tervük teljesí- ő vállalásuk nem teljesítésé- ni a munkát, hogy a második m{1;n n rinL- B üzem problémáival. Szeptem­tésével, októberben is csak vei — amely a gyár felaján- ötéves terv első napjaitól kezd De nem lehet mindent csak a rendelések hiányára kenni. Van az üzemben is javítani a munkaszervezésben, üzemvezetőnek ki emiatt. A lemaradásban része volt annak is, hogy a pártvezetőség — mivel a párttitkár, Szöllős Dezső elvtárs, a GSZ A üzem­81 2 százalékot teljesítettek, lásában is szerepel — maga az ve zökkenőmentes legyen a Ugyanakkor az üzemben nem találunk olyan dolgozót, aki 100 százalékon alul termelne vállalását. A hideg hengermű i'yen helytelen gyakorlatokkal. —- kivéve azt a négy ifjúmun­kást, akik a közelmúltban ke­milyen munkát lehet a dolgo- B üzem problémáival. Szeptern- zóknak kiadni. S ha mindig bér végén már új pártvezető- előbb számba vennék ezeket a ságet választottak, amelynek Acélárugyár sem teljesítheti tervfeladatok megoldása. Az lehetőségeket. nem fordulná- Csabai József elvtárs a t'itká- majd minden részletében eves önköltségcsökkentést _ nem nak e,. esetek, hogy ra. ö már sokkal többet íog­.. —.7- -- ~ ja reggelenként több perces, sőt lalkozik az üzem életével és az önköltség csökkentese he- ha"™ ó rnunkaszei^czfesel, sokszQr félórág munkaklesések a termelési mutató alaku’ásá­_ __________ _ lyett ez evben közel 2 és fel <* technológiai folyamatok meg­rü ltek az üzemhez! " Ezek után millió forinttal lépte túl a tér- változtatásával újítások és jó vezett önköltséget. munkamódszerek bevezetésével kell csökkenteni. Ha nem eze­Az acélöntődében ket vesszük klembe a is vannak. val. az érdeklődés egyre inkább fokozódik, vajon mégis mi le­het az oka a lemaradásnak?... — Az üzem súlyban kapja meg a tervét, s közel egy fél éve már a tervtől eltérően munkaigényesebb anyagokkal dolgozunk. Amellett, hogy jobban kell ügyelni az ilyen anyagok minőségére, a lágyí- tása hatszor annyi, a henger­lése kétszer annyi időt vesz igénybe, mint a hasonló kö­zönséges anyagok. A megnö­vekedett munkafolyamatok mellett a hengerlő gépeket is többször le kell -állítani, ellen­őrizni az anyag minőségét, s vigyázni kell a törésre Is. GSZ B üzemben ha­A fennálló hibák túlsú­Kir- mindennapi munkánkban, talmas hámorok dolgoznak s ^áért valamennyi üzemben a ner Ottó elvtárs a következő- csak a mindenáron való ön- ^ emberek tüzes vasakat hor- Pártszervezetek és a gazdaság­két mondotta: költségcsökkentést tűzzük ki danak egyik munkahelytől á vezetők a felelősek, mert nem — Bár már egyszer módosí- célul bekövetkezhet, hogy év másikra, itt gyártják a mező- törekednek eléggé a hibák íöl­tották tervünket megsem bír- végére k}merülnek tartat­juk teljesíteni. A Koho- es Gépipari Minisztérium Vaskó- , „ , ,, ,, hászatl Igazgatósága nem ad b,en a fokozottabb megrende­elegendő rendelést, így kényte- léseknek üzemeink nem tud­lenek vagyunk saját céljaink- • nak eleget tenni, amely szin- ra formázószekrényeket és tén a tervteljesítés kedvezőt­gazdaság számára a villákat, számolására — mint ahogyan kaink, s az új gazdasági év- lapátokat, ásókat. Ezekből az a GSZ B üzem vezetősége sem fnnnáf1* valla^1 “zem 212 tett még semmit az igazolat­tonnát terven felül. De a fel- i-„ -a . , . ,, , ajánlás teljesítése elmaradt, ’«n jnulasztáe felszámolása ér­Egész évben csak egyszer tud- dekeben- Pedig ez nagyban , , ták tervüket teljesíteni októ- akadályozza a tervek alakulá­egyebeket gyártani Nehez így len alakulását vonja maga után. berben 107 százalékra. Vajon sát. Hogy a hátralévő időben a munkát szervezni. Nem tud- ­juk, síkra mit csiná’umk. A múlt havi tervünket is min A rendelések hiánya miatt milyen okok miatt? Vitovszki szépíteni tudják mutatóik a’a­io'V tíz öntőtanuló közül nyolcat Dezső üzemágvezetö vélemé- kulását. feltétlenül javítan százalékra teljesítettük. Van igazság Kimer elviére «■zaviban, mert például Ózd Ezekre pedig nem kaptunk 500—600 tonna között szokott mondja: tervmódosítást — mondja He- árut rendelni tőlünk és most — Nem öntő szakmunkásokat is se­gédmunkára osztottak be. dössze 97 más üzembe helyeztek. Egyes nve szerint itt is elsősorban a kell a munka megszervezését ..................... k'"T az üzemet. Ezek helyett újakat tevéséért, tudjuk teljesíteni kellett felvenni, tanítani kel- K B HÍREK Ősszel megkezdik Salgótarján nagyarányú szépítését A napról-napra épülő Salgó­tarjánban az új házak körül még hiányzik a park és a meglevők is hiányosak, tervszerűtlenek. Az utcák és terek fásítása is sok he­lyen pótlásra, felújításra szorul, A városi tanács most az 1955— 56-os évre egy városszépltésl tervet dolgozott ki. A tervek sze­rint 14 utcáit fásítanak, illetve pótolják a hiányokat. A parkosí­tási terv során pedig 21 helyen kezdenek majd munkához. Rész­ben az új épületek környékén létesítenek új parkokat, részben a meglévőket rendezik át, hogy beleilleszkedjenek a város arcu­latába. A városszépltésl terv meg­valósítását már a Jövő hét folya­mán megkezdik és még az ősz­szel 50 000 forint értékű facse­metét, suhángot, sövényt és kü­lönböző díszcserjét ültetnek el. ★ A Közgazdasági jogi kiadó gondozásában „Lakásrende­letek magyarázata” címmel hasznos kézikönyv jelent meg, amely a lakásügyekkel kapcsolatos tudnivalókat tar­talmazza. ★ 500 taggal kilenc Kölcsönös Segítő Takarékpénztár műkö­dik megyénkben. A KST-tagok mintegy 100 000 forintot taka­rítottak meg eddig, ★ Ifjúsági Akadémia Indul no­vember 18-án Salgótarjánban. Célja: az ifjúság ismereteinek kibővítése. Az akadémiára je­lentkezhet bárki, aki az általá­nos iskolának legalább nyol­cadik osztályát elvégezte, s be­töltötte 16. életévét. Az első — november 18-i — előadás címe: „Hogyan keletkezett a világ”. Az előadásokat a vá­rosi kultúrházban rendezik. A jelentkezési határidő: novem­ber 10-e. Száz mázsa kenyérrel növeli Salgótarján és a környező köz­ségek ellátását az a három gőzkemence, amelyet most ál­lítanak be százezer forintos költséggel a Salgótarjáni Sütő­ipari Vállalat 3. sz. üzemében. November 4-én, pénteken es­te indult meg a Kohászati Szakszervezet és a TTIT ren­dezésében a Munkásakadémia előadássorozata az acélárugyá­ri dolgozók részére. A sorozat célja az, hogy emelje a munká­sok általános műveltségét és szakmai képzettségét. Már az első előadáson — amelyet Lizs- nyánszki Antal elvtárs, a gyár főmérnöke tartott a nehézipar fejlesztésének időszerű kérdé­séről — több mint hetvenen jelentek meg. A továbbiakban minden második héten lesz egy-egy előadás, részben szak­mai kérdésekről, részben az atomenergiáról, műanyagokról és különféle tudományos prob­lémákról. Az anyagot térké­pekkel, filmekkel, táblázatok­kal teszik szemléletessé a hely­beli és fővárosi előadók. A so- sorzat befejezésekor látogatási bizonyítványt kapnak a Mun­kásakadémia állandó hallga­tói. * * Megkezdik a burgonyával kevert fehérkenyér sütését a sütőipari üzemek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom