Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-23 / 92. szám

3 SZABAD XOfiRÍn 1955. november 25. Az éves tervek teljesítéséért A minőség további javítására van szükség a Zagyvapáifalvi Üveggyárban Decemberben a megtakarított kokszból dolgoznak A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödéjének ko­hászai az idén eredményes harcot folytattak a külföldről importált koksz fogyasztásá­nak csökkentésére. A technoló­gusok üzemeltetési előírást dolgoztak ki és ennek alapján a kúpolókemencék adagolásá­nál bevezették a koksz mérle­gelését. A gyártás technológiai utasítások betartásának ellen­őrzésére is nagy gondot fordí­tottak és csak így tudták el­éírni, hogy a múlt év utolsó ne­gyedéhez képest ez év első felében több mint 200 tonnát és november közepéig már annyi kokszot takarítottak ni6g, amennyi decemberben elegendő a kúpolók járatásá­hoz. A kisebb kokszmennyiség adagolása nyomán igen jelen­tős siker az, hogy megnöveke­dett a kúpolók vaskilhozatala. A 700-as kúpolókból például most óránként majdnem fél tonnával több folyékony vasat csapolnak, mint az év elején. Ez lehetővé tette, hogy a vas­hiány miatt sokat követelt nagy 1000-es kúpolókemence építése nélkül is elegendő folyékony vassal lássák el az öntőket. (Tudósítónktól) A Nógrád megyei Tejipari Vállalat szécsényi üzeme az év első felében nem teljesítette tervét. Az igaz, lemaradásuk alig 2—3 százalék volt. De ez sem fordulhatott volna elő, ha nagyobb tervszerűséggel dolgoznak. Az üzem mun­kásai, akik nemcsak me­gyénkben, de külföldön is jó hírnevet szereztek már maguknak, a júliusban meg­tartott termelési értekezle­ten arra tettek ígéretet, hogy az esztendő végéig rend­szeresen teljesítik a tervet, s a lemaradást pótolják. Az ígé­retet tett követte. A dolgozók versenyre léptek egymással. A nemes vetélkedésben több olyan kiváló eredmény szüle­tett, mint Sikes János pasztő- rös, vagv Kozárd József vaj­készítő eredményei, akik az­óta állandóan 130 százalékra teljesítik havi tervüket. A munkaverseny eggyé kovácsol­ta az üzem kollektíváját. A jó kollektív szellem, az elvtársias segítség nagyszerű példája fő­leg abban nyilvánult meg, hogy a dolgozók beosztásuktól függetlenül segítették egymás munkáját. A tervteljesítésért vívott kemény harc eredmé­nyeként júliusban a lemaradás pótlása mellett 130,3 százalék­ra teliesítették termelési ter­(Tudósitónktól) A Zagyvapáifalvi Üveggyár november 16-ig mennyiségben 91 százalékát, értékben 89 szá­zalékát teljesítette éves terv­feladatának. Az évi export ter­vét 86 százalékra teljesítette. Ez a három szám kifejezi a Pálfalvi Üveggyár dolgozói ed­digi munkájának eredményét. Nagy feladat hárul az üveg­gyár fizikai és műszaki dolgo­zóira, mint az ország egyetlen táblaüveggyárra, mert el kell látnia táblaüveggel a hatalmas méretekben épülő hazánkat és ki kell elégítenie sok ország üvegigényeit is. A zagyvapál- falvi üveg mondhatnánk világ­szerte keresett cikk. Ebben az évben nagy mennyiségű üve­get szállítottunk Hollandiába, Törökországba, Olaszországba, Szíriába, Indiába, Egyiptomba, Palesztinába és Pakisztánba. Ezeken kívül zagyvapáifalvi (Tudósítónktól.) A Vasötvözetgyár dolgozói nem akarnak elmaradni az éves tervek teljesítéséért folyó versenyben. A gyáron belül vüket. Augusztusban is túl­teljesítették előirányzatukat. Szeptember végén pedig már jelenthették: éves tervünknek 106,3 százalékban eleget tet­tünk. Októberben szép ered­ményt értek el az exportterv teljesítésében is. Az üzem dolgozói és műsza­ki vezetői most új célt tűztek maguk elé: az élüztm cím el­nyerését. Ügy látszik, sikerül tervüket valóra váltani. No­vember első tíz napjában több mint 120 százalékos tervtelje- sítést értek el. A tervteljesítés mellett az üzem vezetősége nagy gondot fordít az üzem korszerűsítésé­re is. Az elmúlt napokban kor­szerű sajtérlelő helyiséget he­lyeztek működésbe, amelynek üzemeltetésével a sajt érlelé­sét már helyben végezhetik, erre eddig Pesten kerülhetett sor. Ezzel az eljárással egy év alatt több ezer forint szállí­tási költséget takarítanak meg. Céljuk egy rogfortpenész ké­szítő kuratórium létesítése is. Ez lehetővé teszi a külföldről behozott penészanyag hazai anyaggal való helyettesítését. A gyártás melléktermékeinek gazdaságos felhasználásáért az üzem sertésneveidét létesített. táblaüveg van export autó­buszainkban, vasútkocsiaink- ban és bútorainkban. A pál­falvi táblaüveg e keresettsége bizonyítja a pálfalvi dolgozók odaadó, jó munkáját. Amint az előbb írt számok mutatják, a mennyiségi tervteljesítéssel állunk idáig legjobban. Az ex­port és az értékbeni teljesítés a mennyiségi teljesítéssel szemben kissé lemaradt. Ezek a még fennálló hiányosságo­kat mutatják. Műszaki veze­tőink célja az. hogy minél előbb felszámolják ezeket. Na­gyobb gondot kell fordítani a minőségi termelésre, ami szo­rosan kapcsolódik a műszaki fejlesztéshez, és a gyár fizikai és műszaki dolgozói szakisme­retének tapasztalatához, bőví­téséhez. A lehetőségek kihasz­nálásával a gyár dolgozói éves tervüket december 20-ra telje­síteni akarják. » szorgalmas munka folyik, hogy az éves tervet határidő előtt teljesíteni tudják. Eddigi munkájuk eredmé­nyeként december 31-re vál­lalt mennyiséget november 18-ig már 96,2 százalékban teljesítették. Előreláthatólag december 6-ra befejezik éves tervüket. A 20 budapesti üzem felhí­vásához csatlakozva a FESI dolgozói 180 tonna fémszilicium előállítását vállalták. Az elő­zetes számítások szerint de­cember 12-ig ezt is legyártják, s év végére még a vállalásu­kon felül körülbelül 250 ton­nát termelnek majd. Ezzel mintegy 105 százalékra telje­sítik éves tervüket. A szilíciu­mon kívül még más ötvöző­anyagot is gyártanak a Vas- ötvözetgyárban. A technika fejlesztése érdekében a sziliko- mangán gyártását kísérletezték kiJ és év végéig 200 tonnát fog­nak ebből is előállítani. Az eddig elért eredmények igen komoly és nehéz munka árán születtek meg. A kemencés brigádok, An­gyal József, Kazinczi János és Nagy Béla művezetőkkel az élükön versenyben állnak egy­mással, s hol az egyik, hol a másik kerül az élre. Aki elma­rad, még jobban fokozza ver­senylendületét, az első hely visszaszerzéséért. A művezetők a versenyben ugyan „ellenfelek", de a mű­szak váltáskor átadják egy­másnak az észlelt tapasztala­tokat, mert mindannyiuk kö­zös érdeke az, hagy a vetélke­désükön keresztül emeljék a termelékenységet s ezáltal biztosítani tudják az éves terv határidő előtti teljesítését, il­letve túlteljesítését. Az első félévi lemaradás után túlteljesíti tervét a szécsényi tejüzem A technika fejlesztésével hamarább teljesíti éves tervét a Vasötvözetgyár meg belül is — mondta büszkeséggel és meg­ragadta a fiú karját. Ahogy mentek úgy ok­tatta. — Majd megmutatlak a művezetőnek. Egy kicsit kiabálós ember, de olyan a szíve mint a vaj. Kommunista. Régi munkás. Nehogy felforrtyanj, ha rád kiált! — figyelmeztette és derűsen ránevetett, Laci szótlanul intett fejével nemet. A művezető szobája ablakfallal volt el­zárva a hatalmas öntőcsarnoktól. Az üzem­vezetők sorakoztak az asztal elé. Kormos Laci megállt az ajtóban, míg Slezák az asztalhoz lépett. Nagy kiabálást, pattogó parancsszava­kat hallott, de nem látta, hogy kitől jön a hang, mert elzárták előle az emberek. A nagy sürgés-forgás, az öntödéből behallatszó zúgás egészen megzavarta. Olyan kicsinek érezte magát, mint egy nagy tábla földbe vetett egy szem bab. Egyszer csak összerezzent. — Menjetek innen — hallott egy éles han­got. Ahogy széttágultak, az asztal elől egy csontos, ráncos arcú kis embert látott, vöröses haja felborzolva, hogy összehúzott szemekkel nézte őt. — Gyere ide — kiáltott rá. Majd hogy megfordult, hogy otthagyja az egészet, de Slezák bátorítóan mosolygott rá. Így hát előre lépett, sőt állta is a kutató te­kintetet. — Kemény gyerek lehet — mondja a mű­vezető Slezák felé. Az meg rákacsint. — No — fordult most ismét Laci felé. S összehúzta szemét. — öntő akarsz lenni? Laci felrántja a vállát és kinéz az öntöde nagy csarnokához. — Persze, hogy akarsz — kiáltotta a mű­vezető választ sem várva és oda szól Slezák- nak büszkén. — Jani, mutasd meg neki az öntödét! — aztán tovább kiabált a művezetőkkel. A így került Kormos Laci az öntödébe. Egy kicsit zavarodottan a nagy sürgés-forgás­tól, de lassan beleszokott. Nézte, hogy a fel­kelő nap sugarai, hogyan törnek át, a tető üvegfalán, nagy szürke fénycsíkot bocsátva a csarnokba. Behunyorgott az izzó kemencé­be, bámulva nézte az ügyeskezű kéziformázó- kat. Hallgatta a döngölőgépek pattogását. Már nem érezte magát olyan picinek. A zúgást harangszó harsogta túl. A hang irányába fordult és a kemecéből, mintha a Cserhát kis hegyipatakját látná csörgedezni, izzó vas folyt. — Öntés van — oktatja őt Slezák. Aztán megfogja a karját, magafelé fordította. — No, fiam, Laci — néz rá. — Ma­radsz? Laci most először amióta az üzembe lé­pett mosolyogta el magát. Szeméből meleg­ség áradt Slezák 'leié és igent intett fejé­vel. Az új munkahely sok érdekeset adott. Üj barátokat szerzett. Lefaragták a faluból hozott félszegséget. Megtanult az üzemmei élni. Otthonosan mint a Cserhát erdeiben. Otthonosan mozgott. Udvarolt a lányoknak és kiváló kéziformázó lett. Már bátran felszó­lalt a gyűléseken is. tanácsokat adott. Ugyan­olyan lett, mint a többiek. I SZALVAI MIHÁLY Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1955. november hó 21-én, hosszas betegség után elhunyt Szalvai Mihály elvtárs, a ma­gyar néphadsereg altáborna­gya, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Magyar ön­kéntes Honvédelmi Szövetség országos választmányának tag­ja. Szalvai Mihály altábornagy elvtárs személyében a munkás- mozgalom régi. kipróbált har­cosiát, a párt és a magyar dol­gozó nép hű fiát, a magyar néphadsereg egyik kiváló tá­bornokát vesztettük el. Szalvai Mihály altábornagy 1899-ben született, 1917 óta résztvett a munkásmozgalom­ban. 1919-ben belépett a Kom­munisták Magyarországi Párt­jába. Azóta egész életét a for­radalmi munkásmozgalom szolgálatában töltötte. Részt­vett a dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság fegyveres vé­delmében, majd a spanyol sza­badságharcban, mint a nemzet­közi brigád hős Rákosi-zászló- aljának parancsnoka. Hazánk felszabadulása után tevékeny munkát fejtett ki honvédsé­günk megteremtésében és kü­lönböző fontos beosztásokban minden erejét, tapasztalatát néphadseregünk szervezésére és megerősítésére fordította. Szalvai Mihály altábornagy építőmunkásból lett néphadse­regünk eevik vezető tábornoka. Példaképe volt a párt, a dol­gozó nép és a nemzetközi mun­kásmozgalom ügyéért önfelál- dozóan harcoló kommunisták­nak. Népköztársaságunk kor­mánya nagyra értékelte fárad­hatatlan tevékenységét, ezért a Magyar Szabadság Érdem­rend ezüst fokozatával, a Kos­suth Érdemrend III. osztályá­val. a Vörös Csillag Érdem­renddel, két ízben a Magyar dalommal értesülték Szalvai Mihály altábornagy elvtárs, Salgótarján (Zagyvaróna) nagy szülöttének, a munkásmozga­lom fáradhatatlan harcosának haláláról. Népköztársaság Érdemrendje IV. fokozatával és különböző érdemérmekkel tüntette ki. A magyar nép, a Magyar Dolgozók Pártja, a Magyar Népköztársaság kormánya, népköztársaságunk fegyveres erői örökre megőrzik Szalvai Mihály altábornagy elvtárs emlékét. Budapest, 1955. november 21-én. Apró Antal, Bata István, Földes László, Gerő Ernő, Gyurkó Lajos, Hajdú László, Hegedűs András, Janza Ká­roly, Kovács István, Kovács Imre. Kutika Károly, Ma­dárász Ferenc. Mező Imre, Mikes József, Muczina Fe­renc, Münnich Ferenc, Né­meti József, Nógrádi Sán­dor, Rákosi Mátyás, Rónai Sándor, Sebes Imre. Sebes Sándor, Szabó István, Szabó Pál, Sziklai Sándor, Szőllős Sándor, Tóth Lajos, Ugrai Ferenc, Váradi Gyula. Szalvai Mihály elvtárs teme­tésén Nógrád megye dolgozóit, a Nógrád megyei Pártbizottsá­got küldöttség képviseli, amely megkoszorúzza Szalvai Mihály elvtárs sírját. Szalvai Mihály altábornagy elvtárs 1899 augusztus 23-án Zagyvarónán, munkáscsalád­ból született. Tanoncévei után mint kő­műves szabadult fel. 1917-től volt tagja a szakszervezetnek^ majd 1919-ben belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1919 májusától a magyar Vörös Hadseregben vi­tézül harcolt a Magyar Ta­nácsköztársaságért. 1919 ok­tóber 1-én az ellenforradalom letartóztatta és 15 évi börtön­re ítélte. A börtönből azon­ban 1920 júniusában megszö­kött és Csehszlovákiába emig­rált, ahol folytatta munkás- mozgalmi tevékenységét, majd a hatóságok üldözése elől 1924 januárban Bécsbe ment. 1924 júniusában kitiltották Bécsből, azonban illegálisan továbbra is ott folytatta párt­munkáját. A rendőrség 1928 januárjában nyomára bukkant, ezért 1928 februárjában Ber­linbe, innen szeptemberben Belgiumba, Brüsszelbe ment. Itt is szoros kapcsolatot tar­tott a munkásmozgalommal: a belgiumi ' magyar munkások között dolgozott. 1930-ban visszatért Bécsbe, itt először letartóztatták, majd Ausztriá­ból kiutasították és 1931 au­gusztusában visszatért Bel­giumba. Űjra több ízben szen­vedett börtönbüntetést. 1934- ben Belgiumból kitoloncolták, Párizsba ment, ahol azonnal bekapcsolódott a munkás- mozgalomba. 1936-ban a spa­nyol szabadságharc kitörése után a párt engedélyével Spa­nyolországba megy és a mad­ridi frontra kerül. A spanyol szabadságharc folyamán a hős Rákosi zászlóalj parancsnoka lett. Hősiesen végigküzdötte a spanyol szabadságharcot, majd annak' bukása után Párizsba megy. 1940 elején letartóztat­ják. 1943-ban a Szovjetunió biztosított számára menedék­jogot. 1944-ben Jugoszláviá­ban részt vett a fasiszták el­leni partizánharcokban. Ha­zánk felszabadulása után 1945 februárjában katonai szolgá­latra jelentkezett és attól kezdve különböző fontos be­osztásokban részt vett nép­hadseregünk szervezésében és erősítésében. Szalvai Mihály elvtárs munkásból lett nép­hadseregünk egyik vezető tá­bornoka, altábornagya. Aktí­van kivette részét a politikai és társadalmi életből. Országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront országos tanácsának és a MÖHOSZ or- országos választmányának tag­ja volt. Kormányunk több ér­demrenddel és érdeméremmel tüntette ki. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa mély fájda­lommal tudatja, hogy Szalvai Mihály altábornagy elv­társ 1955 november 21-én, hosszas betegség után elhunyt. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Szalvai Mi­hály altábornagy elvtársat saját halottjának tekinti és teme­tésére bizottságot küldött ki. A bizottság elnöke: Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter, a bizottság tagjai: Nógrádi Sándor vezérezredes, a honvédelmi miniszter első helyettese, Szabó István altábor­nagy, a honvédelmi miniszter helyettese, Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke, Mihályfi Ernő, a Hazafias Népfront főtitkára, Kutika Károly ezredes, a Magyar önkéntes Hon­védelmi Szövetség elnöke. ★ A Honvédelmi Minisztérium fájdalommal közli, hogy Szalvai Mihály altábornagy elvtárs f. hó 21-én hosszas beteg­ség után elhunyt. Szalvai Mihály elvtárs, a magyar munkás- osztály, a magyar nép hű fia és évtizedeken át bátor harcosa, kimagasló érdemeket szerzett néphadseregünk szervezése és erősítése terén. A magyar néphadsereg parancsnokai és harcosai meg­őrzik szívükben Szalvai Mihály altábornagy elvtárs emlékét. Bata István vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere Nógrádi Sándor vezérezredes, a honvédelmi miniszter első helyettese Tóth Lajos vezérőrnagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke ★ Megyénk dolgozói mély fáj­Stromfeld Aurélról nevezték el a Salgótarjáni Gépipari Technikumot November 19-én 4 órakor bensőséges ünnepségre gyűltek össze a 10. számú Gépipari Technikum tanárai és diákjai, valamint a technikum esti ta­gozatának hallgatói és számos vendég. A technikum ünnepségének résztvevői először a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakulásának 1918. novem­ber 20-nak 37. évfordulójáról emlékeztek meg. Majd Borsos Gábor a Tech­nikum Munka Érdeméremmel kitüntetett igazgatója ünnepi beszédben méltatta a dicsősé­ges' Tanácsköztársaság Vörös­hadserege legendás hírű vezér­kari főnökének Stromfeld Aurélnak — az iskola névadó­jának — életét. Többek között a következőket mondotta: „Stromfeld Aurél neve élén­ken él még a Tanácsköztársa­ság védelmére kelt vörös­katonákban, Megtisztelő, hogy iskolánkat hazánk történelme egy dicső szakaszának irányí­tójáról nevezték el. A salgó­tarjáni iparmedence vörös­katonáinak fiai, unokái tekint­sék példaképünknek annak a hazafinak életét, akinek nevét mai naptól iskolánk viseli. — Stromfeld Aurél polgári családból származott. Apja gépészmérnök volt. de korán eihalt, s a kis Aurél már 7 éves kt.rában árvaságra jutott. Any­ja Újpestre olcsó lakásba köl­tözött, fiát katona iskolába adta. Ludovikán és a további felső és törzstiszti iskolákon mindenütt rangelső lett. — A polgári forradalom után a Tanácsköztársaság For­radalmi Kormányzótanácsa az egyesített hadsereg parancs­nokságának vezérkari főnökévé nevezte ki. A kommunista ve­zetők — köztük Rákosi elvtárs — irányítása mellett a Tanács­köztársaság védelmére szinte pár nap alatt új 100 ezer főnyi lelkes harcrakész hadsereg született a városi és falusi pro­letárokból. Stromfeld érdeme, hogy a vörös hadsereg régi és új alakulatait szakszerű fegyel­mezett egységbe szervezte. — Stromfeld dolgozta ki a Salgótarján védelmére irányuló és Rákosi elvtárs által vezetett hadműveleteket. Teljesen új­szerű zseniális hadvezetése a vörös katonák bátor hősiessé­gével párosulva győzelmet győ­zelem után ért el. — Iskolánk hallgatói Strom­feld Aurél nevével dolgozzanak az új technika emeléséért, s munkájukat hassa át Stromfeld Aurél, akadályt nem ismerő hazafisága, népének szeretete — fejezte be előadását Borsos Gábor igazgató. Ezután az iskola diákjai ní­vós kultúrműsort mutattak be a megjelenteknek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom