Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-23 / 92. szám

1955. november 23. SZABAD nSgrID * Gépállomásaink tegyenek meg mindent a silózási tervek minél előbbi teljesítéséért Űt esztendeje Tegnap múlt öt éve, hogy Varsóban befejezte tanácsko­Az utóbbi években egyre jobban elterjedt megyénk te­rületén a Bilózás. Egyre több helyen készítenek az állatállo­mány átteleltetéséhez elegendő silótakarmányt. Nagyon sok ag- ronómus, állattenyésztő a siló­zásban látja a szükséges ta­karmányalap megteremtésé­nek egyetlen lehetőségét. Ter­melőszövetkezeteink többsége ismeri a silózás jelentőségét, mégis kevés gondot fordítanak rá. Sok helyen csupán a ku­koricaszárból készített siló- takarmányra gondolnak. Jóminőségű zöldtakarmány — amely vallóban közelebb vinné a takarmányozási problémák megoldásához — alig alig. vagy csak a körülmények kényszerítő hatására kerülnek silóba. Termelőszövetkezeteinkben elegendő silótakarmány készítése nemcsak a szö­vetkezet tagságától, hanem a a gépállomástól is nagy­mértékben függ. A silótöltő, a meghajtó erőgép legtöbb esetben a gépállomá­sok tulajdona, az ő munkájuk befolyásolja, hogy időben és megfelelő módon készítik-e el a termelőszövetkezetben az ál­latok részére szükséges és nél­külözhetetlen silótakarmányt. Az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy gépállomá­saink többsége keveset törődik a silózással. Mutatja ezt az a tény, ho~~ november 15-ig több gépállomás tervének csak mi­nimális részét teljesítette. A karancskeszi gépállomás pél­dául csak 195 köbméter silót készített a termelőszövetkeze­tekben és 90 köbmétert az egyénieknek. Ezzel a teljesít­ményével tervét csak 12,3 szá­zalékra teljesítette. Gordos elv­társ, a gépállomás üzemgaz­dásza szerint, nincs is lehető­ség arra, hogy a tervet 100 százalékra teljesítsék. Magas talán a terv? Nem. A tervet jó munkaszervezéssel, időben teljesíteni lehetne hiszen a gépállomás által készített terv — amit csak a termelőszövet­kezetekre bontották fel, a meg­lévő állatállományt figyelem- bevéve — nemcsak hogy a ter­vet teljesíteni, de nagymérték­ben túl is tudnák szárnyalni. De sem az üzemgazdász, sem a kihelyezett agronómusok nem foglalkoznak kellőképpen ezzel a munkával. Sok egro- nómus azt mondja, mi silóz­nánk, de a termelőszövetkezet nem akarja. Ez csak részben igaz. De ha fenn áll ez a tény, akkor is a kihelyezett agronómu- soknak a feladata, hogy meggyőzzék a tagságot, vagy magát a tsz vezetősé­gét a silózás jelentőségé­ről. Szervezzék meg úgy a mun­kát, hogy necsak a kukorica- szárt silózzák be, hanem a gazdaságban található minden­féle hulladékot: répafejet, sér­tett burgonyát, tököt stb. Ki­helyezett mezőgazdászaink a meny- nyiség mellett fordítsanak nagy gondot a minőségre is. Ne engedjék meg, hogy a gép által összevágott takarmányt kellő víz hiányában betapos­sák. A levegő kiszorítására is fordítsanak nagy gondot, mert ha nem szorítják ki a levegőt, a takarmány bemelegszik, megfülied, sok vajsay képző­dik benne, amely a takarmányt undorítóan bűzössé, és majd­nem ehetetlenné teszi. A napokban leesett hatal­mas mennyisé ®ű csapadék megállította a szántási munká­latokat. A szécsényi gépállo­más agronómusai szerint még silózni sem lehet, mert puha a föld. s így nem tudják be­készíteni a silózandó anyagot. Ugyanakkor nem is iparkod­nak, hogy a már meglévő és bekészített takarmányokat be- silózzák. Mutatja ezt az a tény, hogv a silózási tervet még csak 23,1 százalékra teljesítet­ték. Pedig van sok olyan ter­melőszövetkezet a körzetük­ben, mint például a varsányi Dózsa vagy maga a szécsényi termelőszövetkezet is, ahol az ilyen időben is végezni lehet­ne a silózást. A rossz idő nem indok arra, hogy most már megálljon min­den munka, Nagyon helyesen mondta Fülöp elvtárs, az ér­sekvadkerti gépállomás főag- ronómusa: „most van alkalom az állómunkára, a silózásra. Mindent megteszünk, hogy a körzetünkbe tartozó termelő- szövetkezesekben elegendő si­lótakarmányt készítsünk. Mert tudjuk, milyen fontos ez az ál- latállomány téli átteleltelésé- nél.“ A gépállomás kihelyezett agronómu'-ai is ezen az elven vannak. És nincs olyan ter­melőszövetkezet a körzetük­ben. ahol ne zúgnának fel a gépállomás silótöltő gépei. Az elkövetkező időben el kell érni. hogy m'nden terme­lőszövetkezet az állatállomá­nya részére az előírt takar­mány silómennviséget biztosít­sa és ezen belül ha a szükséges mennyiség rendelkezésre áll, ne állja­nak meg, hanem minden szál kukoricát és a gazda ­Gabonatermésünk sikerét szá­mos betegség és kártevő fenye­geti, ezért szükséqes, hogy a tél beálltáig éber figyelemmel kísér­jük az eszi vetéseket. Nézzük meg, nem keletkezik-e bennük foltossáq, nem sárgul-e a vetés, vagyis nem bánt|a-e valami kár­tevő rovar, vagy gombabeteqség, amelyek ha elszaporodnak és idejében nem védekezünk ellene, később már helyrehozhatatlan károkat okozhatnak. Megyénkben az elmúlt évben is hatalmas károkat okozott a mezei pocok. Igaz, hogy a nyári esős időjárás igen sokat el­pusztított és kártétele így kisebb lesz, de fontos, hogy vele foglal­kozzunk, mert több község, mint Tereske, Romhány és Varsány zárszolqálatl felelősei már jelen­tették a mezei pocok kisebb ará­nyú kártételét. A mezei poőok gabonavetéseinkben hatalmas ká­rokat okozhat a fiatal növények gyökérzetének elrágásával. Köz­vetlenül a föld felszíne alatt Já­ratokat készít, sőt még a hótaka­ró alatt is elrágia a gyökérzetet. Kártétele könnyen felismerhető, mert a növényzet teljesen kipusz­tul a károsított területen. A leghatásosabb védekezőszer ellene, az eqérírtó a rva- I I n. A védekezésnél ügyelni kell arra, hogy feleslegesen ne szórjuk ki a vegyszert. Ezért a védekezés előtt eqy .nappal meg kell taposni a lyukakat és csak a frissen nyitott Járatokba kell 5 — 6 szem arvalint elhelyezni. Kézzel nem szabad végezni az adagolást a fertőzés miatt, más­részt mert a kézzel érintett arva­lint a pocok nem fooyaszt'a el. Eqy holdra 25 — 50 dkg arvrjin Ságban található hulladé­kot silózzanak be. A silózás csak akkor mondha­tó befejezettnek, ha a termelő- szövetkezet földjén egyetlen szál kukoricát, de egyéb hulla­dékot sem lehet találni. Az idő sürget. Várakozni egy napot sem lehet. Az agronómusok kövesse­nek el mindent annak ér­dekében, hogy termelőszö­vetkezeteink, egyénileg dolgozóink minél több si­lót készítsenek. Ellenőriz­zék, hogy a jó silókészítés minden előfeltétele bizto­sítva legyen. Ne tévesszék szem elől és tu­datosítsák, hogy érdemes si­lózni. Értékes silótakarmányt azonban még értékes takar­mányból is csak akkor ka­punk. ha kellő szakértelem­mel és lelkiismeretesen végez­zük el. szükséges a fertőzés mértéke szerint. őszi vetéseinket már kora ősz­szel megtámadja a vetési ba- golypllle hernyója, a mocskospajor. A búzia és rozs kelése után a leveleket föl­dig lerágla, de csak éjjel, nappal a kártevőt hiába keressük, ilyen­kor a földbe húzódik. Kártételét megelőzhetjük, ha az őszi gabo­nának szánt táblán nem tűrün < meg gyomokat. Ha ez nem sike­rül, akkor mérgezett csalétek ki­szórásával csökkenthetjük a kár­tételt. Egy kilogramm H u n g á - ria Matadort 10 kq kor­pába keverünk, majd 5 kg me­laszt 5 liter vizet adunk hozzá és a nyirkos csalétket elszórjuk a fertőzött területen. A fiatal vetéseken okozhat ér­zékeny kárt a pattanó­bogár lárvája, a drót. féreg. Elpusztíthatja a vető­magot, a csírázó és a már kikelt növényt. Rendkívül nehéz ellene véc'ekezni. Az Agritex ideqméreg- gel végzett talajfertőtlenítések nem adnak Jó eredményt és Igen költségesek. Sokkal célraveze­tőbb. ami ma már minden gabo­natermelőnek kötelessége, a vetés ben az aqritoxos porozó csává- zás. Az elmondott néhány kártevő elleni védekezés csak abban az esetben lesz eredményes és cél­ravezető, ha a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok, dolgo­zó parasztok végre Is hajtják azokat. A terméseredmények fo­kozása, kártevők elleni korszerű növényvédelem nélkül el sem képzelhető. ZBORAI TIBOR, a növényvédőállomás agronómusa zását a Béke Híveinek II. vi­lágkongresszusa, amely jelen­tős állomás a nemzetközi bé­kemozgalom történetében. A kongresszus jelentősége abban van, hogy irányt sza­bott a tartós békéért folyó harc további munkájában. A varsói kongresszus fontos ténykedése volt, hogy felhívta valamennyi ország parlament­jét: fogadjanak el békevédel­mi törvényt. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok azóta már megalkották ezt a törvényt. A nyugati kapitalista orszá­gokban nem hozták meg ezt a törvényt. Tovább folyiik bün­tetlenül a háborús uszítás, a propaganda minden eszközé­vel. Ezeknek a háborúra szító rágalmaknak azonban egyre | kevésbé hisznek a nyugati ál­lamok becsületes dolgozói. A varsói kongresszus másik jelentős ténykedése volt a mozgalom vezérkarának, a Bé- ke-Világtanácsnak a megvá­lasztása, melynek tagjai között ott vannak hazánk képviselői is. A békemozgalom rendületle­nül folytatja tovább a harcot, a varsói békekongresszus szel­lemében, az elért eredménye­ket látva és a további biztos sikerek tudatában. Napról napra növeli sorait. Ma már olyan kiváló államférfiak, tu­dósok, művészek vesznek részt a mozgalomban, akik öt éve még hitetlenkedve, sőt gya­nakvással figyelték ezt a hajh- cot. Meggyőződtek róla, hogy a béke minden becsületes em­ber legnagyobb érdeke és, hogy a béke megvédése, ha valamennyi dolgozó szilárdan áll mellette, igen is lehetsé­ges. ___________ Az olvasó kérdez - a szerkesztőség válaszol Hogyan biztosítják ez évben a méhész szakcsoportok tagjainak szakmai fejlődését, indítanak-e a méhészek számára olyan tanfo­lymokat. mint az elmúlt eszten­dőben? Pintér József szurdokpüspöki olvasónk kér választ erre a kér­désre szerkesztőségünktől. Mivel többeket is érint. Így nyilvánosan válaszolunk rá. December első felében Indul meg a méhészek szakmai tanfo­lyama. a MÉSZÖV és a TTIT ren­dezésében. Valamennyi méhész szakcsoport megkania maid a TTIT-től az előadások megtartá­sához szükséges anyagot. ame­lyeket a szakcsoportok legkép­zettebb tarjai tartanak. Védekezzünk gabonavetéseink őszi kártevői ellen 80 évvel ezelőtt született Kalinyin Mihail Ivanavics, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja és a szovjet állam kiemel­kedő egyénisége, V. I. Lenin hű tanítványa és fegyverba­rátja, I. V. Sztálin legközeleb­bi harcostársa. Kalinyin pa­raszti származású. Gyermek­korában nagyon sokat nélkü­lözött. 1889-ben elvégezte a fa­lusi iskolát, és elszegődött bé­resnek, a földesúrhoz. Nemso­kára Pétervárra ment. Az ot­tani élet. az orosz irodalom klasszikusáéinak olvasása, az orosz forradalmi demokraták műveivel és az illegális iroda­lommal való megismertkedése nagy hatással volt Kalinyin forradalmi világszemléletének kialakítására. 1893-ban eszter- gályostanonc lett a „Sztarij arszénái“ gyárban, 1896 tava­sza óta pedig a Putyilov gyár­ban dolgozott, mint vaseszter­gályos. 1898-ban belépett az Oroszországi Szociál-Demok- rata Munkáspártba. Ettől kezdve alktív forradalmi tevé­kenységet folytatott. Börtön, száműzetés nem törte meg. Tevékenyen részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom előkészítésében és megví­vásában és az intervenciós csa­patok és ellenforradalmi ban­diták elleni harcban is. 1919. márciusában J. M. Szverdlovnak, a Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló személyiségének, az összorosz- országi Központi Végrehajtó Bizottság elnökének halála után Lenin javaslatára a párt Központi Bizottsága M. J. Ka- linyint javasolta az ÖVKB el­nökéül. A Vörös Hadsereg és a szovjet állam megerősítése ér­dekében végzett kiváló szol­gálataiért két ízben Vörös Zászló Renddel tüntették ki. Kalinyin Kalinyin nagy munkát vég­zett a szovjet köztársaságok­nak egyetlen szövetségi állam­má való egyesítése érdekében. 1922 decemberében, a Szov­jet Szocialista Köztársaságaik Szövetségének megalakulása után Kálinyint az SZSZKSZ Központi Végrehajtó Bizott­ságának elnökévé választot­ták. Kalinyin szilárdan a lenin- izmus elvei alapján állt, hajt- hatatlanul védelmezte azt a lenini—sztálini elméletet, hogy fel lehet építeni a szocialista társadalmat egy országban ts. hozzáértéssel képviselte és a gyakorlatban megvalósította a pártnak, az ország szocialista iparosítására és a mezőgazda­Szeptemberben vették birto­kukba a rónai bányászok a több mint 150 000 forintos költ­séggel újjáépített kultúrott- hont és rövid idő alatt má­sodik otthonukká vált fia­taloknak, idősebbeknek egy­aránt. A mintegy 400 lakosú kis bányatelepen esténként átlagosan 40-en keresik fel a függönyökkel, virágokkal és térítőkkel díszített termeket. Féltve vigyáznak a tisztaságra, megbecsülik és a legkisebb rongálástól is óvják a szép be­rendezési tárgyakat. A fiatalok a játékszobában tartózkodnak legszívesebben, ahol rádió mel­lett változatos elfoglaltságot találnak maguknak. Az időseb­bek főleg az újságokat és kü­lönböző magyar és külföldi folyóiratokat, szaklapokat ol­ság kollektivizálására vonat­kozó általános irányvonalát. Az SZKP (b) XIV. kong­resszusa után, 1925-ben az SZKP (b) Központi Bizottsága Politikai Irodájának tagjává választották. Kalinyin a kommunista pártnak Sztálin irányítása alatt álló vezető magjához tar­tozott, amely megvédte Lenin dicső zászlaját, a pártot a le­nini eszmék szolgálatába állí­totta. Kérlelhetetlenül har­colt a kishvtüek, kapitu-lán- sok, trockisták, zinovjevisták, buharinisták, nacionalista el­hajlók ellen. A kommunistá­kat és a dolgozók széles töme­geit a kommunizmus ügye iránti feltétlen odaadás szelle­mében nevelte. vasgatják és nézegetik. Sokan keresik fel az olvasószobás könyvtárat is, ahol 800 kötet szépirodalmi és szakmai könyv között válogathatnak. Havon­ként rendszeresen tartanak műsoros klubestéket is, és a bányászok érdeklődési körének megfelelően természettudomá­nyos előadásokat. Szorgalmas munka folyik a tánc- és szín­játszó-csoportokban is, amely­nek tagjai minden rendezvény­re tartogatnak valami újat. A kultúrotthon vezetősége most azt a feladatot tűzte kj maga elé, hogy a bányászfeleségeket is bevonja a klubéletbe. Meg­hívják az asszonyokat, hogy az esti felolvasás és rádió-hall­gatás mellett hasznosan, kézi- munkázással fonással töltsék el szabad estéiket, Megszerették új kultűrotthonukat a rónai bányászok JEGYZETEK UKRAJNÁRÓL A „népek börtönében“ Sínylődő ukrán nép 1917. december 25-éi» kiáltotta ki a szovjet hatalmat. A fiatal köztársaságot meg kellett védeni a burzsoá nacionalisták árulása, az ellenforra­dalmi bandák és a külföldi intervenciósok ellen, hogy végre 1922. decemberében csatlakozhassák a Szovjetunióhoz. 1939-ben visszatértek a lengyel fennhatóság alatt álló nyugati területek, 1940-ben visszakerült Bukovina és Besszarábia egy része, amely Romániához tartozott, végül pedig 1945-ben Kárpát-Ukrajna, A kb. 577 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, több mint 40 millió lakosú Ukrán SZSZK, amely a Szovjetunió délnyugati részén fékszik, délen a Fekete- és Azóvi-tengerrel határos, nyugaton pedig túlnyúlik a Kárpátokon. Jelentősége, lakosságának száma és gazdaságának súlya szerint Szovjet-Ukrajna az OSZSZSZK után a második helyet foglalja el a Szovjetunióban. Talaja dús, méhe gazdag ásvá- nyi kincsekben. Bár Ukrajna a Szovjetunió területének csak egynegyed részét foglalja el és lakosságának csak egyötödét teszi ki, a Nagy Honvédő Háború előtt mégis az összes kőszén felét, a nyersvasnak kb. kétharmadát, a gépek egyhatodát, a cukornak kb. háromnegyedét adta. Ukrajnára esett a búza­termés egyötöd része. A SZOVjetbatalom győzelmével felszabadult ukrán dolgozók a nagy orosz nép és a többi testvéri népek segítségével hozzá­láttak országuk felvirágoztatásához. Felépül a Lenin nevét viselő hatalmas dnyeperi vizierőmű. A szénbányászatot gépe­sítik. Uj kohászati és gépgyártó üzemek épülnek: a makajev- kai kohászati üzem, az azovi és zaporozsjei acélmű, a har­kovi traktorgyár és a kramatorszki nehézgépgyár. Üj ipar­ágak keletkeznek: színesfémkohászat, traktor- és kombájn- gyártás, gázgyártás, gépgyártás. Hatalmas ütemben aknázzák ki Ukrajna természeti kincseit, a kőszenet, vasércet, mangánt, kőolajat, ezüstöt, higanyércet és foszfort. A békés fejlődést félbeszakította a fasiszták hitszegő táma­dása. Az ukrán nép dicsőségesen állta ki a szovjet népek leg­nagyobb tűzpróbáját, a második imperialista világháborút és a Szovjetunió népeivel együtt kiűzte országából a fasisztákat. A megszállók 285 milliárd rubelt kitevő óriási kárt okoztak Ukrajnának. A köztársaság a népek nagy családjának közös erőfeszítése révén néhány év alatt újjáépült romjaiból és nagyszerű sikereket ért el mind gazdaságilag, mind kulturális téren. Ukrajna iparát 1950. végére nemcsak helyreállították, hanem az élenjáró, modern technika alapján a háború előttinél maga­sabb színvonalra emelték. Az ipar összes termelése már 1952- ben 35,2 százalékkal túlszárnyalta az 1940. évi színvonalat. A köztársaság, amelyet megalakulása óta kétízben dúltak fel az imperialista rablók, ma több vasat termel és több szenet bá­nyászik, mint Franciaország és Olaszország együttvéve, több acélt és hengerelt árut gyárt, mint Franciaország és háromszor annyit, mint Olaszország. A gépgyártás 1940-hez képest átlag­ban több mint kétszeresére emelkedett. A Donyec-medence — a Szovjetunió „kazánháza” — le­rombolt, elárasztott bányáit helyreállították, ezer és ezer új szénkombájnnal, réselőgéppel, rakodógéppel és egyéb olyan géppel látták el, amely megkönnyíti a bányászok munkáját. Ha a Donyec-medence felé közeledünk, már messziről látjuk a szénbányák aknatornyait és a piramisokhoz hasonló meddő­hányókat. Hosszú sóiban húzódnak az üzemek. Mellettük mun­kástelepek, sőt néha egész városok terülnek el. Mindenfelé vasútvonalak és magasfeszültségű vezetékek. A Donyec-me­dence ma több szenet ad, mint a háború előtt. Újjáépült a dnyeperi vizierőmű, amely 20 százalékkal meg­növelte áramtermelését. Kibővült az élelmiszeripar, megkét­szereződött az élelmiszerek és iparcikkek mennyisége. A nyu­gati területek gazdasága együtt fejlődik az egész köztársa­sággal. Lvov nagy ipari várossá fejlődött, megizmosodott Kár- pát-Ukrajna és Bukovina ipara is. Szovjet-Ukrajna a dúsan termő feketeföld hazája, amelyet lankás síkságok, beláthatatlan termékeny mezők borítanak, és amelyet a Dnyeszter, a Búg, a Dnyeper és a Don vize öntöz. A terméshozam és a vetésterület hatalmas arányú megnö­velését csak a mezőgazdaság gépesítésével lehetett elérni. A köztársaság traktor- és gépállomásai az összes mezőgazdasági munkáknak több mint 80 százalékát, a déli területeken pedig 90—95 százalékát végzik el. A/ éíenjíró szovjet agrobiológia eredményeinek széleskörű bevezetése tette lehetővé, hogy Szovjet-Ukrajna ma sokkal több gabonát, burgonyát, cukorrépát termel, mint Franciaország és Olaszország együttvéve. Közel másfélszeresre növekedett a búza vetésterülete. Megvalósul a természetátalakítás sztálini terve: erdőket ültetnek, víztárolókat és tavakat létesítenek. Jó eredményeket érnek el az ukrán állattenyésztők is: a köztársa­ságban az 1945—1953-ig terjedő időközben a szarvasmarha­állomány több mint 4,7 millió állattal, a birka- és kecskeállo­mány csaknem 5,6 millió állattal, a sertésállomány pedig 7,2 millió állattal szaporodott. Ukrajnában épül a kommunizmus egyik hatalmas műve: a kahovkai vizierőmű és a dél-ukrajnai csatorna, amely életet- adó vízzel öntözi majd meg a Fekete-tenger vidéki földeket, a krimi pusztákat. A kahovkai vizierőmű első gépegysége már áramot ad. Dnyeprosztroj érdemrenddel kitüntetett kollek­tívája becsülettel teljesítette a XIX. pártkongresszus előestéjén adott ígéretet: a kahovkai vizierőmű a kitűzött határidő előtt egy évvel kezdte meg működését. Az utolsó gépegység üzembe­helyezése után a vizierőmű áramtermelése átlagos vízhozamú évben kb. 1 400 000 kilowatt órát ér el, tehát 300 millió kilo­wattórával többet, mint eredetileg tervezték. A szovjet népek testvéri családjában kivirágzott a formájá­ban nemzeti és tartalmában szocialista ukrán kultúra. A köz­társaságban mindenki tud írni és olvasni, a 300 ezer iskolában 7 millió ukrán gyermek tanul, a 159 főiskolának több mint 185 ezer diákja van. A szovjethatalom éveiben létesült az Ukrán Tudományos Akadémia, amelynek ma már Lvovban fiókinté* zete van. A 'íöztársasrhn ma több mint ezer újság és számos folyó­irat jelenik meg többmilliós példányszámban. 32 ezer könyv­tár és majdnem ugyanannyi kultúrház és klub áll a tudás- szomjas dolgozók rendelkezésére. Komoly sikereket érnek el az ukrán írók és művészek. Az ukrán nép alkotóereje teljében halad a párt kijelölte úton, tégláról téglára építi a kommunista társadalmat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom