Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-15 / 81. szám

*9551 október 15. axABAD !vÄr,n'in 3 A füleki Kovosmalt-gyár kultúrcsoportjának vendégszereplése Salgótarjánban Csinos, karcsú, barna kis­lány CeciUa Cilterbérgova, a füleki népi tánccsoport „Cili­kének“ becézett tagja. Alig 19 éves és csak földrajzkönyvből ismerte Magyarországot. Ma­gyarul is csak egy szót tud: Szabadsági örömünnep volt a Salgótar­jáni Acélárugyár dolgozóinak. Vendégül láthatta a testvéri Csehszlovák Köztársaság kül­dötteit, a füleki Kovosmalt- gyár kultúrmicnkásait. A Kovosmalt kultúrküldött- ségének salgótarjáni útja igen nagy jelentőségű. Utat nyitott egymás 'kultúrájának, dalai­nak, munkájának megismeré­séhez. Gazdag tapasztalatok kincsestára cserélődött ki a két kultúr csoport, a párt és szakszervezeti vezetők s nem utolsó sorban a párosverseny- Zök között. A párosversenyben a füleki Palka Dezső állami díjas gyorsvágó esztergályos meg­előzte versenytársát, Molnár János Acélárugyár kiváló dol­gozóját, de szeptember hóra eső vállalását egyik sem tel­jesítette. A géplakatosok pá­rosversenyében Galicza János kiváló dolgozó jelvény es szta­hanovista túlteljesítette a szep­temberre eső vállalását. Ver­senytársa, Hanslik István noha kiváló teljesítményt ért el, 4 százalékkal elmaradt a válla­lás teljesítésétől. Az első hóna­pi értékelés eredménye továb­bi lendületet fog adni ennek a nemzetközi párosverseny­nek, már csak azért is, mert megismerték egymást, kicse­rélték tapasztalataikat. A kultúrmű­sorról csak a legmelegebb hangon lehet nyilatkozni. A legnagyobb el­ismerés illeti a csoport tagjait, akik szívük egész melegé­vel igyekeztek tolmácsolni né­pünk fejlett, hagyományok­ban gazdag kultúráját. Ki­magasló az a teljesítmény is, melyet olyan elvtársak nyúj­tottak, akik szerepükön kí­vül alig tudtak más magyar szót. Irigyelve gondolunk a nagyszerű né­pi tánccsoport­ra, melyet most már éveik óta nélkülözünk gyárunkban. Szereplésüket sok taps, ritkán hallott vasta.ps, megérdemelt siker jutalmazta. A karcsú, barna, mosolygós arcú Cecilia Cüterbergova, aki életében először járt hazánk­ban, búcsúzóul többek között ezeket mondotta: Andrea Kovacsova különböző népek dalaiból éneket Manzlik István, a füleki Kovosmaltgyár géplakatosa gépénél láto­gatta meg versenytársát Galicza János acélgyári géplakatost, A kép tapasztalataik átadása alkalmával készült. „Kulturális tapasztalatcse­rére jöttem. Nagyon szeretek táncolni. Úgy éreztem, tetszett a táncom a magyar dolgozók­nak. Olyan jól éreztem ma­gam, mint otthon.“ Fráter Lóránd ★ NÉGYNAPOS vendégszerep­lésre indult tegnap Szlová­kiába a Salgótarjáni Acéláru­gyár közel 50 tagú kultúr- csoportja, hogy viszonozza a füleki Kovosmalt együttes ma egy hete Salgótarjánban tett vendégszereplését. Az Acél­árugyár kultúrcsoportja a ter­vek szerint Füleken, Ragyöcon és Besztercebányán mutatja be a ..Néma levente” című há­rom felvonásos, zenés vígjá­tékot. Utak kikövezésére, ku/túrházak tatarozására fordítják a jegyzésnél visszamaradt összeget a rétsági járásban A Nógrád megyei járások dolgozói közül a rétságiak vet­ték ki részüket legjobban a Nfgyedik Békekölcsön jegyzé­séből. A községi tanácsok most már azt tervezgetik, hogy a jegyzés során visszamaradó összegekből, hogyan szépíthe­tik legjobban falujukat. Csak­nem minden község tervében első helyen áll a sokszor ten­gelyig érő sárral borított ut­cák kikövezése. A többi között Berkenyén, a Rákóczi utat, Bánkon a Dózsa György utat és Nagyorosziban három út­szakaszt is kővel burkolnak, így a jegyzésnél kölcsönzött pénzből a járásokban mintegy 15 kilométernyi jó út épül, A dolgozó parasztok közül sokan vállalkoztak arra, hogy a kö­zeli kőbányákból ingyen fuva­rozzák el a követ, ami a járás­ban több mint ezer óra társa­dalmi munkát jelent. Jut pénz még másra is. A romhányi, borosberényi és a szendéi kul- túraktívák nagy örömére tata­rozzák kultúrházaikat, Sokkal többet kell foglalkozni a munkarersennyel A munkaverseny kellő szer­vezés mellett aktivitásra, le­leményességre, vállalásokra ösztönzi a dolgozókat, nagy­ban emeli szakmai képzettsé­güket. Ez elősegíti a technika fejlődését és ezen keresztül az életszínvonal emelését. A versenyszervező munkát tehát így kell nézni és en­nek megfelelő politikai tar­talommal kell megtölteni, olyan érveket kell kidolgoz­ni, amelyek hatására dolgo­zóink aktivitása egyre foko­zódik és olyan légkört terem­tenek, amelyben a dolgozók önmagukat múlják felül. A verseny fejlesztésének ezután adva van egy igen komoly mozgató rugója, a verseny- nyilvánosság. Ha kellő fele­lősségérzettel, megfelelő szak- képzettségű emberek végzik ezt a feladatot, nagy ösztönző hatást érhetnek el. A „Szeptember 6“-akna címért folyó versenyben a nagybátonyi üzemegység egyik aknájának a Kossuth- táró bányaüzemének dolgozói sokáig a verseny élén halad­tak és mindvégig esélyesei vol­tak a küzdelemnek. Az üzemi tervet az egész kampányban túlteljesítették. Az utóbbi idők­ben azonban ugyanez nem mondható el róluk. Visszaes­tek a termelésben. Ezért szer­kesztőségünk elhatározta, hejgy megvizsgálja az itt folyó ver­senyt és fáSeg a versenynyil­vánosságot. A nagybátonyi üzemegység igazgatósági épületének be­járatához érve tekintetem ta­lálkozott a bejárat feletti nagy betűkkel kiírt jelmon­dattal: „A munkaversennyel előre“. Arra gondoltam, hogy itt bizonyára kevés baj lehet a munkaversennyel, mert amelyik dolgozó idejön az üzemegységhez, a jelmondat­tal találja magát szemben elő­ször is, melynek értelmét bi­zonyára a munkából sem en­gedi száműzni a vezetőség. Az első gondolataimat még jobban megerősitette Gecse elvtárs, ki így beszélt a mun- kaversenyről: — Dolgozóink hangulata, versenyszelleme jó, mindkét üzemnél. Van bennük igye­kezet és akarat. Különösen jó Kossut,h-tárón a versenvlen- dület és a versenvnyilvános- ság is, ahol az üzemi statisz­tikus — aki egyben verseny­felelős is — minden nap rend­szeresen értékeli a versenyt, az eredményeket és az üzemi épület előtt álló versenytáb­lára ki írja azokat. Katalin II. bányaüzemnél már valami­vel rosszabb a helyzet. Mondott még többet is, sok biztatót, de hogy mindezekről személyesen győződjem meg, elindultam az említett Kos- suth-táró felé. Először a párttitkár helyet­tesétől, Benkő József elvtárs­tól kértem véleményt a mun­kaversenyről és a verseny nyilvánosságáról. Ö válaszolt is. — Elvtárs, ezzel a „verse- nyes“ foglalkozik. Ö jobban tudja. Tőle érdeklődjék. — Ki az az elvtárs név­szerinti — Névszerint nem ismerem, de itt van bent — feleli és kezével a bejárat felé mutat. A versenyfelelőst, aki egy­ben az üzemi statisztikát is vezeti, Kecskés Jánosnak hív­ják. A vele folytatott beszél­getésen tudtam meg. Elmon­dotta, hogy ő Katalin II. bá­nyaüzemtől jött ide, hogy Szomszéd Sándor elvtársat helyettesítse, aki négynapos szabadságon van. Kecskés elvtárs Katalin II. bánya­üzemnél fizikai állományhoz tartozik. Érdeklődésemre el­mondták, hogy Szomszéd elv­társ szabadsága a túlórákból adódott. Grázer Emil elvtárs­nak, az üzemegység főkönyve­lőjének utasítására rendszere­sen ő végezte és végzi a bér- elszámolást. A hónap elején — 6-án reggeltől 7-én késő estig volt munkában. Ez több mint négy és félműszak, mely amellett hogy fárasztó — rendellenes is. Három hónap leforgása alatt Szomszéd elv­társ már harmadik versenyfe­lelős. Ez a sok személycsere rossz kihatással van a verseny alakulására és a verseny nyil­vánosságára is. Bár a „Szep­tember 6-akna“ címért folyó küzdelemben Kossuth-tárón a versenyszellem, a verseny­nyilvánosság megfelelő volt, de a kiértékelés után ez nagyban alábbhagyott. Ez nagy hiba, különösen most, amikor egy újabb jelentősebb, teljesebb versenyszakasz kez­dődik. Ez megkívánja. hogy javítsák a verseny lendületet. A felolvasó mellett több versenytábla van. Ezeken azonban csak a harmadmű­szak eredményeit és a tröszt­től kapott üzemegység ered­ményeit láthatjuk. A csapatok közötti versenytáblán, múlt A nógrádi szénmedence frontbrigádjainak versenyében a csipkési kétszárnyú front bányászai kerültek az élre, pedig az elmúlt hónapban még gyengén ment ott a mun­ka. A műszaki vezetőség szep­tember végén a legjobb front­hoz éi'tő vájárokból újjáalakí­totta a brigádot. A csapat ve­zetésével a tapasztalt Kotro- ezó Jozsó Lajost bízták meg, aki hamarosan bebizonyítot­ta hozzáértését. Az elmúlt tíz napban 117,3 százalékos átlag­gal 325 tonna terven felüli szén került a felszínre a front­ból. A brigád a technológiai fegyelem szigorú betartásával érte el ezt az eredményt. A munkaciklust, amely szeptem­berben gyakran eltolódott, 36 hó 17-i dátummal találunk fe írásokat. S egyáltalán ne fordítanak gondot az élenjá dolgozók népszerűsítésére. P dig erre a célra is vanní ver seny táblá j uk. Az itteni tapasztalatok t hát inkább negatívak, s ebb a tényből következik a pár szervezetnek és a szakszerv zetnek a feladata. Az eddig nél sokkal többet kell foglé kozni a munkaversennyel. Az itt szerzett tapasztalati egyre jobban felkeltették be nem az érdeklődést Katalin I nek, a Kossuth-táró testvé bánya-üzemének a versenny kapcsolatos munkája irár Legfőképpen azért, mert G cse elvtárs véleménye szeri: itt még több hiba van. A versenytáblák itt is i üzemi épület előtt vannak elh lyezve, és közelükbe éri szinte örömmel láttam, hoj a táblákon egész friss, 9-i < 10-i adatok vannak. Guba! Zoltán a versenyfelelős h: sonló körülmények között v< zeti az üzemi statisztikát i végzi a bérelszámolásokat. Ei nek ellenére teljesen tévédé; mentesen vezeti és írja ki dolgozók eredményeit. Guba] elvtárs ért a munkájához, dolgozók meg vannak vele el< gedve. A két üzemről kapott helj színképek teljesen ellentmor danak az üzemegységtől ki pott információknak, melye fényt derítenek arra is. hog az üzemegység munkaügj osztályának versenyfelelős nincs tájékozódva kellőkép pen, az üzemek munkájáró életéről. Pedig ez nagyon fon tos lenne. A versenylendület és a ver senyfeltételek csökkenés miatt Nagybátony eddig mind össze 90,3 százalékra teljesi tette havi tervét. S ezek a té nyék mutatják a legjobbar hogy itt a verseny egész me netében komoly hibák van nak ..; (Folytatjuk. Kökényesi Béla tették. így a front előrehala­dási sebessége a napi 0,96-ró: 1,45 méterre növekedett, amelynek eredményeként s fedőkőzet nyomása hasznos erőként működik és megköny- nyíti a szén omlasztását. En­nek köszönhető, hogy a rob­bantásnál naponta 10 kiló rob­bantóanyagot takarítanak meg, Csipkésen hétfőn termelési értekezletet tartottak és ek­kor Kotroczó csapatvezető be­jelentette, hogy brigádja csat­lakozik az Oravecz és Vörös frontbrigádok versenyéhez és a szén palatartalmának 4 százalékos csökkentése mellett a negyedév végéig 1000 csille előirányzaton felüli szenet szállít a külszínre. \ nógrádi szénmedence legjobb frontcsapata is csatlakozott az Oravecz és Vörös frontbrigádok felhívásába óráról 24—26 órára csökken­I. V. Micsurin útján* T van Vlagyimirovics Micsurin így irt: „Nincs más kíván­ságom, minthogy lelkes segítőtársak ezreivel együtt tovább folytassam a föld megváltoztatásának ügyét, amire a mi nagy Leninünk szólított fel bennünket A szerves világot megérteni, megismerni a természetet és irányítani erőit, új növény- és állatfajtákkal gazdagítani a föl­det — ennek a nemes nagy feladatnak szentelte Micsurin egész életét. Kidolgozta a természet átalakításról és a növényi szerveze­tek átörökítő tulajdonságairól szóló tanítás alapjait, a nemesí­tésre szánt növények kiválogatásának, a fiatal hibridnövények irányított nevelésének, a vegetatív hibridizálásnak, s a távoli rokonnövények keresztezésének módszerét stb. Micsurin tudo­mányosan meghatározta a növények fejlődési törvényeit, ame­lyek azóta a származástan, a mezőgazdasági növények neme­sítésének, a magtermelésnek alapjaivá váltak. Micsurin tanításait igen jó eredménnyel alkalmazzák a gabonafélék, a gyapot, a cukorrépa és zöldségfélék nemesítésé­ben, új, bőtermő, edzett és kiváló minőségű gyümölcsfajták létrehozásában, továbbá az egyes növényfajták termelési ha­tárainak kiterjesztésében stb. A Szovjetunió központi területein például a déli vidékek­ről származó körtefajták rendszerint elfagynak. Az edzett helyi fajták pedig nem elég ízletesek. Micsurin egyik tanítványa. P. N. Jakovlev, nagy tanítója módszereit alkalmazva, egész sor értékes körtefajtát nemesített ki, amelyek jól ellenállnak a fagynak, amellett rendelkeznek a déli körtefajták jó tulajdon­ságaival: a gyümölcsök nagyra fejlődnek, formásak, ízletesek. Régebben teljesen lehetetlennek tartották az alma és körte mesterséges keresztezését. I. V. Micsurinnak első ízben sikerűt: vegetatív úton létrehozni az alma és körte keresztezéséből a bergamotnij-ranei fajtát. Micsurin munkáját folytatva, T. A. Gorskova hozzáfogott az alma- és körtefajták tömeges keresz­tezéséhez. Annak érdekében, hogy a keresztezéseknél elkerülje az egyik vagy másik alany tulajdonságainak döntő érvényesü­tését, továbbá, hogy a növények átöröklődő alapjait meglazítsa — a keresztezéshez felhasznált alanyokat egymástól távol fekvő vidékekről hozta a miosurinszki kísérleti telepre. A délről ho­zott téli vadkörtét, a „gyekanká’‘-t, a szibériai almafajtával keresztezte. A származékfajta egyedei 5—6-szor nagyobb gyü­mölcsüket termettek, mint a szibériai almafajták. [S imagasló eredményeket értek el az Ural-vidék és Szi­béria micsurinistái is, akik főként a fagynak ellenálló fajták kinemesítésével foglalkoztak. Ma már szép számmal akaünak olyan almafajták ezeken a vidékeken, amelyek 16 év óta egyszer sem fagytak el, amellett rendszeresen, bőven teremnek. A micsurinisták szorgos, szívós munkájának köszönhető elsősorban, hogy az Ural-vidéken és Szibériában új alapon indult meg a gyümölcstermesztés. Jelenleg csupán az Altáj-ha- tárterüleién 576 kolhoznak van gyümölcsöse. A minuszinszki ke rületben (Krasznojarszk-határvidék) a Nagy Októberi Forra­dalom előtt mindössze egyetlen gyümölcsös-kert volt, az is csak 0,5 hektáron. Jelenleg több, mint 1000 hektárt foglalnak el a micsurini gyümölcsfajtákkal beültetett kertek. Szép szám­mal akadnak olyan kolhozok, amelyek évről-évre 30—40 ezer rubel jövedelemre tesznek szert gyümölcsfeleslegük eladásából. I. V. Micsurin több mint 300 új gyümölcsfajtát nemesített ki, amelyek a Szovjetunió 54 területén honosodtak meg. A kolhozok és szovhozok mind újabb és újabb területeket ültet­nek be gyümölcsfával. szovjet tudósok és gyakorlati szakemberek — a termé­szet nagy átalakítójának tanítványai — a micsurini elvek és módszerek alkotó alkalmazásával, a mezőgazdasági növények fejlődési folyamatainak céltudatos irányításával egyre jobb, bővebben termő fajtákat adnak át a kolhozoknak és szovhozoknak tömeges termelésre. Micsurin öröksége egyre bővül, gazdagodik, * 100 évvel ezelőtt született I. V. Micsurin, a nagy szov­jet természettudós. ŐSZI VASÁR BALASSAGYARMATON OKTÓBER 22—23-ÁN A vásáron minden fogyasztási, iparcikk bő választékban lesz kapható. Mezőgazdasáqi szerszámok, vas- és műszaki cikkek, ke­rékpár, rádió edényáruk. Ruházati cikkek: férfi, női, gyermek készruhák és cipő­áruk nagy választékban. Háztartási cikkek: faáruk, üvegáruk állnak a vásárlók rendelkezésére. 22-ÉN NAGY ÁLLATVÁSÁR A vásá-látogatók jó ellátásáról a vendéglátóipari és föld­művesszövetkezeti italboltok gondoskodnak. Ruhabemutató, kultúrműsor, sportműsor. A megye minden részéből külön vonatok és külön autó- buszjáratok indulnak. A vasúti utazásra 100 km-es körzetre 50 százalékos, az autóbuszjáratokra pedig 25 százalékos ked­vezményeket adnak a vásárra utazóknak. A 22 —23-i „Őszi Vásár” miatt az alábbi vásárok kerül­nek elhalasztásra, illetve november hó folyamán megrende­zésre: ELHALASZTVA OKTÓBER HÓBAN: Második hétfő (X. 10.) Második csütörtök (X. 13.) Harmadik vasárnap (X. 16.) Harmadik hétfő (X. 17.) Harmadik hétfő (X. 17.) Negyedik vasárnap (X. 23.) Bgyarmat Orégelypalánk Romhány Terény Szécsény Érsekvadkert HELYETTE MEG­TARTVA NOV. HÓBAN) Második csütörtök (XI. 10.) Első vasárnap (XI. 6.) Harmadik hétfő (XI. 25.) Negyedik vasárnap (XI. 27.) ®.ala“a9yarmaton és Szécsényben a nov. hónapra beüte^ mezett vásárokat rendes idejükben megtartják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom