Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)
1955-10-26 / 84. szám
2 SZABAD FOGDÁD 1955. október 28. PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS & A tagdíjfizetés a párfan unka fontos része r r Uj törőmű létesült a nógrádi szénmedencében A Nógrádi Szénbányászati Tröszt Gyula-tárói törőműve az erőművek részére készít daraszenet. A berendezés azonban az előírt 20 helyett 50 milliméteres darabokra töri a szenet. Az erőművek kérésére a szénbányászati tröszt mintegy másfél millió forintos költséggel új törőművet létesített a régi mellett, hogy ezzel biztosítsa a szén kívánt szemnagyságát. A berendezés legnagyobb részét a nagybátonyi javítóműhely dolgozói készítették és szerelték. A régi törőművet nem bontották le, hanem ez most előtörőként dolgozik és gumiszalagon továbbítja a durvára tört darát az új berendezéshez, amely már az előírt finomságúra őrli a szenet. Csaknem félmillió forintos önköltségcsökkentés a Salgótarjáni Üveggyárban A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói a III. negyedév végére 13,4 százalékkal növelték az egy főre eső termelési értéket az I. negyedévhez képest. A termelékenység fokozása mellett jelentősen csökkentették az önköltséget is. Különösen jól gazdálkodtak az anyaggal. A műszaki vezetők havonta ellenőrizték az anyagfelhasználás alakulását és mihelyt valami zavart észleltek, azonnal intézkedtek. így a III. negyedévben 5,7 százalékkal kevesebb anyagot használtak fel a tervezettnél. Jórészt ezen múlott, hogy a gyár dolgozói az elmúlt negyedévben csaknem félmillió forinttal csökkentették az önköltséget. A termelési költségek további csökkentése érdekében ezután már nemcsak egy összegben, hanem anyagfajtánként is meghatározzák a felhasználásra kerülő anyagok mennyiségét. 4 kemencénél már így dolgoznak és az év végéig valamennyi üzemrésznek elkészítik anyagfelhasználási előírását. Az idén 30 százalékig gépesítik a fakitermelést a Cserháti Erdőgazdaságban Az elmúlt évben a Cserháti Erdőgazdaság fakitermelésének csupán 8 százalékát végezték géppel. Idén 3 gépesített brigád 12 motorosfűrésszel fogott munkához. Ennek eredményeként ebben az évben a fakitermelés gépesítése több mint háromszorosára növekedett az elmúlt évihez képest. Gondoskodtak a kitermelt faanyag zavartalan elszállításáról is. A nyár folyamán három vaskerekű vontató futószerkezetét alakították át, hogy alkalmas legyen az erdei szállításra. így a kezdeti nehézségek ellenére is naponként teljesítik termelési tervüket a Cserháti Erdőgazdaság dolgozói és úgy számítják, hogy december végéig mintegy 4000 köbméter fát termelnek ki negyedévi tervükön felül. Nagyszabású Bartók-ünnepséyre készül a Salgótarjáni Acélásisgyár bltórotthona A Salgótarjáni Acélárugyár ku 1 túrőtthonában október 29- én rendezik meg a gyár szim- íbnikus zenekarának és 50 tagú vegyeskóruáának már hagyományossá váló őszi hangversenyét. Most úgy határoztak, hogy idei hangversenyüket a nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla emlékének szentelik. Meghívták vendégszereplésre a Sztahanov úti iskola gyermekkórusát is, amely Bartók: Bolyongás, és Huszárnóta című kórusműveit énekli az acélárugyár szimfonikus zenekarának kíséretében. Részt- vesz a hangversenyen Bartók- hangszerszólókkal a Salgótarjáni Uttörőház zenekara is. Bartók kórusművei és hangszerszólói mellett több Mozart-, Wagner-, Schubert-, Verdi- és Csajkovszkij-művet is bemutatnak; A Bartók-emlékünnepségre hetek óta szorgalmasan készülnek. Pártunk szervezeti szabályzata alapvető követelményként állítja minden párttag elé, hogy rendszeresen fizesse a párttagsági dijat. Vagyis a pártnak csak az lehet tagja, aki eleget tesz a párttag szervezeti szabályzatban meghatározott kötelességeinek, amelyhez szorosan hozzátartozik a tagdíj rendszeres fizetése. Annak ellenére, hogy a szervezeti szabályzat betartása törvény minden pártszervezet és párttag számára, a tagdíjfizetés szoros tartozéka a pártmunka egészének, mégis tapasztalható, hogy párt- szervezeteink nem kellő súly- lyal foglalkoznak a gazdasági munkával, ezen belül a tagdíj- fizetéssel. Pártszervezeteink, de pártbizottságaink is még mindig reszortfeladatnak tekintik, úgy gondolják, hogy ez csak a gazdaságvezető feladata. Ebből származik, hogy nem is folyik kellő felvilágosító munka annak érdekében, hogy tudatosítsák a párttagság széles rétegeivel; minden párttag alapvető kötelessége a tagdíj rendszeres fizetése. A felvilágosító munka mellett egyes pártbizottságok, mint például a pásztói járási bizottság, elhanyagolják az alapszervezetek ellenőrzését. Ezt igazolja az a tény is, hogy amikor Egyházas- dengelegen megkérdeztük Ja- kus Jánost, a községi alapszervezet titkárát, hogyan áll a tagdíjfizetés, azt válaszolta: „minden rendben van.” Hogy Jakus elvtárs mennyire tájékozatlan alapszervezetének munkájával, ez bebizonyosodott a további ellenőrzésen. A járási bizottság 22 tagot tart nyilván, ezzel szemben az alapszervezet 18-at. Mikor megkérdeztem, hol a 4 párttag, azt válaszolta: az alapszervezet kizárta, mert nem fizettek tagdíjat, a járás pedig még nyilvántartja. Tehát kiderült, hogy a nyilvántartás is rossz. De a tagdíjfizetéssel más területen is baj van. A gazdaságvezető elvtárs minden hónapban megvette a bélyeget saját pénzéből, de annak nagyrésze minden hónapban nála maradt, azzal az indokkal, hogy a tagság nem akarja megvenni. Kiderült, hogy az alapszervezetben pártcsoportbizalmiak nincsenek és így nem is folyik a tagság nevelése. Több párttag most is el van maradva a tagdíjával. Például Csepela József januártól nem fizet tagdíjat. Mindezek fölött szemet- húny az alapszervezet. A válasz: „majd kizárjuk.” De hogy is legyen jó az alap- szervezetben a pártélet akkor, amikor Váci Pál csúcstitkár sem rendezte még a szeptemberi tagsági díját. Hogy lehetne jó az ilyen pártszervezet- hen a pártmunka, ahol pártcsoportbizalmiak nincsenek, ahol a titkár maga sem ismeri a pártszervezetének munkáját. Tehát ez az oka, hogy szeptemberben a tagságnak csak a fele fizetett tagsági díjat. De ezek a jelenségek nemcsak a pásztói járásban tapasztalhatók, hanem a többi járásban is. A rétsági járásban levő Romhányi Cserépkályha- gyárban Slezák Ferencnek egyéves elmaradása van. Kisecset községben Pleva István dolgozó paraszt 1953-ban csupán egy hónapra fizetett tagdíjat, 1954-től mostanáig pedig négy hónapra, azt is periodikusan, mert az egyik hónapban vett bélyeget, kettőben pedig nem. Amikor megkérdeztük, hogy miért ilyen rendezetlenül fizet tagdíjat, azt válaszolta, hogy ő nem tehet róla, mert amikor a pártcsoportbizalmi ad neki. ő mindig megveszi. De ha nem keresi őt fel senki, akkor honnan vegye meg. Már szólt a párttitkárnak, de nem segítenek. Előfordul olyan is. amint a Romhányi Cserépkályhagyár titkára elmondta, hogy már két hónapban, egymás után 31 forinttal kevesebb bélyeget kapott az alapszervezet, mint amennyi szükséges. Pártbizottságaink, alapszervezeteink nem kielégítően foglalkoznak a tagdíjfizetéssel. Bizonyítja az is, hogy párttagjaink nagyrésze nem fizeti meg a progresszív tagdíjat. A szé- csényi járásban a dolgozó parasztok zöme 1 forintos tagdíjat fizet. De még rosszabb a helyzet a szocialista szektorokban. Például a varsányi Dózsa TSZ-ben a férfiak 2 forintot, a nők pedig 1 forintos tagdíjat fizetnek, kivéve a titkár és az elnök, akik 5 forintot fizetnek. Az alapszervezet titkára elmondja, ők nem is foglalkoztak a tagsággal, hogy progresszív tagdíjat fizessen, de a járási pártbizottság sem hívta fel a figyelmüket. A tagdíjfizetési munkában komoly hiányosság, hogy az alapszervezetek nem rendelkeznek megfelelő pártcsoport-bizalmi hálózattal, sok esetben a meglevő bizalmiakkal sem foglalkoznak megfelelően, nem ellenőrzik, segítik a bizalmiak munkáját, így történhet meg, hogy a pártcsoportbizalmiak sok esetben nem keresik fel a hozzájuk tartozó párttagokat. Ezért például a pásztói II. körzetben Schleicher Sándorné elvtársnőt le kellett váltani a bizalmi tisztségről. A tagdíjfizetésben fennálló hiányosságok megszüntetésének döntő feltétele, hogy párt- bizottságaink, pártszervezeteink megjavítsák a politikai felvilágosító munkát. Ahol a pártszervezetben jó a politikai munka, ahol az alapszervezet foglalkozik a pártcsoportbizal- miakkal és a népnevelőkkel és felvilágosító munka folyik a tagság között, ott jó a tagdíj- fizetés is. Például Erdőtarcsán 100 százalékos a tagdíjfizetés és a taggyűléseket is rendszeresen megtartják. A párt gazdasági munkájának megjavítása megköveteli, hogy pártbizottságaink behatóbban foglalkozzanak vele, megszüntessék azt a helytelen nézetet, hogy ez csak a gazdaságvezető feladata. A tagdíj- fizetést nem lehet különválasztani a többi pártmunkától, ezért a más munkák mellett minden osztály foglalkozzék ezzel a fontos feladattal. Párt- bizottságaink rendszeresen ellenőrizzék az alapszervezetekben a tagdíjfizetést, az alapszervezetek vezetőségei pedig javítsák meg a bizalmiak munkáját. Taggyűlésen 'számoltassák be őket végzett munkájukról. Helyezzék előtérbe a nevelést és csak végső- sorban alkalmazzanak adminisztratív intézkedést. Csak így lehet elkerülni, hogy több tagot zárjanak ki, mint amennyi tagjelöltet, tagot vesznek fel.. A pásztói járási bizottság statisztikája pedig ezt mutatja az utolsó hónapokban. Biztosítani kell, hogy a gazdasági osztály ne az irodából irányítson, hanem a lehetőség szerint kint a területen adjon gyakorlati segítséget az alapszervezeteknek. Párt- bizottságaink fordítsanak nagyobb gondot a progresszív tagdíjfizetésre. folytassanak nevelőmunkát ennek érdekében is. B. J. A pártoktatás előkészítésének eddigi tapasztalatai és további feladatok a szécsényi járásban — Levél — 1955. október 18. A nagyobb események napjai közé tartozik, hiszen e napon indult meg ünnepélyesen a pártoktatási év. Járásunk kommunistái azzal készültek erre a napra, hogy egymást, valamint az oktatásban részvevőket felkeresték, hogy pontosan jelenjenek meg a megnyitón, majd később az oktatáson. Járásunk területén, ahol a pártvezetőség már az oktatás megindulása előtt rendszeresen és tervszerűen foglalkozott a hallgatókkal, ott az oktatás megnyitásán a megjelenésnél nem volt hiba. Például 90—100 százalékos volt a megjelenés a szécsényi, a nagylóci tsz-ben, a Szécsényi Földművesszövetkezetnél, a vegyesipari vállalatnál, a járási tanácsnál, és sorolhatnánk még sok ilyen alapszervezetet. Azonban ott, ahol a pártvezetőség — a többszöri figyelmeztetés ellenére — az oktatás előkészítésével csak az utolsó napon foglalkozott, ott nagyon kevesen jelentek meg, vagy meg sem tudták tartani a politikai oktatás megnyitóját. Például Endrefalván Jekkel József csúcstitkár, maga sem irányította a pártvezetőség munkáját az oktatásra, s ezért a megnyitót nem is tudták megtartani. Karancsságon, Ujj András elvtárs, a pártszervezet A gépállomások hírei A KISTERENYEI gépállomáson Csostos Rudolf és brigádja 70 százalékos őszi terv- teljesítéssel országos viszonylatban az ötödik helyezést érte el. * 1072 köbméter silót készített Deményi László, a pásztói gépállomás traktorosa. Ezzel a teljesítményével országos viszonylatban az 5. helyezést érte el. ■k 90 százalékra teljesítette őszi vetőszántási tervét az érsek- vadkerti gépállomás. titkára az oktatás jó előkészítése érdekében egyáltalán semmit nem tett, mely maga után vonta, hogy a pártoktatást ebben a községben sem tartották meg. A karancssági tsz-ben Varga Béla párttitkár és Barta János tsz-elnök egymásra hárították a munkát, amelyből az következett, hogy a karancssági tsz-ben a pártoktatást ugyancsak nem tudtuk megtartani. De hasonló a kép a pilinyi és a varsányi tsz-ben is. Azok a párt-alapszervezetek, amelyeknél 18-án nem tudták megkezdeni a pártoktatást, példát vehetnek a szécsényi és nagylóci tsz-ekről és a többi, jól dolgozó alapszervezetektől. Feltétlenül szükséges, hogy Jekkel, Ujj, Barta és Petro- vics elvtársak a jövőben többet foglalkozzanak az oktatási feladatokkal. Az alapszervezet vezetősége térképezze fel, hogy melyik vezetőségi tag hány elvtársat fog meglátogatni, akikkel elbeszélgetve megmagyarázzák az oktatás jelentőségét. Szükséges, hogy az alapszervezetek vezetőségei mozgósítsák a pártcsoportbizalmia- kat, a népnevelőket s így is biztosítsák az elkövetkezendő két hétben az oktatás megindulását. Pécsi Róbert. Szécsény, járási pártbizottság A traktorosok között folyó országos versenyben hatodik Zeke József, a kisterenyei gépállomás kiváló traktorosa. Eddigi teljesítménye 118 műszaknorma. * 4733 köbméter silót készített a pásztói gépállomás. Ezzel a teljesítménnyel tervét 411 százalékra teljesítette. ★ 2036 hold vetőszántást végeztek gépállomásaink az elmúlt 10 nap alatti JZÖßflß NÓGRAft A feisőpetényiek elhatározták: november 7-ig befizetik a békekölcsön-jegyzés összegét Községünk pártszervezete és tanácsa a naptíkban kisgyűlé- séken foglalkozott a lakosság ügyes-bajos kérdéseivel, problémáival. Sor került azoknak a feladatoknak megbeszélésére is, amelyek a most következő napokban dolgozó népünkre, így a felsőpetényiekre is várnak. Községünk laikói megértik, hogy a hatalmas, lelkesítő célok megvalósításához mindannyiunk öntudatos hozzájárulása szükséges. Ezért jegyeztünk szívesen békekölcsönt. A jegyzés azonban önmagában nem elég, a vállalt összeget becsületesen be is kell fizetni. Minél előbb eleget teszünk ezen kötelességünknek, annál hamarább kezdheti el államunk a mindannyiunk javát szolgáló új létesítmények megvalósítását. Mindezt meggondolva, a kisgyűléseken elhangzott beszélgetések alapján, mi, felsőpetényiek elhatároztuk, hogy november 7-ig a Nagy Októberi Szocialista forradalom évfordulójáig, teljes egészében, hiánytalanul kifizetjük az általunk jegyzett készpénzösszeget. Ezzel is hitet teszünk amellett, hogy minden erőnkkel támogatni kívánjuk a dicső Szovjetunió által vezetett béketábor erőfeszítéseit, pártunk célkitűzéseinek megvalósítását, hazánk további felemelkedését. Szeretnénk, ha elhatározásunk nyomán másutt is követnék példánkat. Ennek érdekében versenyre hívjuk ki megyénk valamennyi községének pártszervezetét, községi tanácsát és lakosságát a békekölcsön november 7-ig történő, 100 százalékos befizetésére. Kérjük a Megyei Tanács végrehajtó bizottságát, értékelje a versenyt. Azok a községek, amelyek elfogadják felhívásunkat, levélben értesítsenek bennünket elhatározásukról. Községünk dolgozói nevében: SVÉGER GIZELLA párttitkár VIDOVSZKY ANDRÁS VB-elnök, Felsöpetény „Nemcsak a filmet látjuk - emlékezünk is“ Enyhe, ' napsugaras, késő őszi délután a Magyarnándori Állami Gazdaságban ... Vége a napi munkának, igyekeznek hazafelé a kocsisok és a gyalogmunkások. Nagy a forgalom, a sürgés-forgás ilyenkor a gazdaságban. A hazatérőket kellemes meglepetés fogadja: megszólal a gazdaság udvarában a hangszóró és bejelenti, hogy mozielőadás lesz este a faluban. A „Hajléktalanok“ című filmet vetítik. A bejelentés örömet okoz, s alig telik el egy-két óra. máris sokan tapossák a mozihoz vezető utat. A látogatók zöme fiatal, de most úgy látszik, mintha az öregek is megfiatalodtak volna. Amikor peregni kezd a film, elül a zajongás, s az éltes nénik, bácsik is csillogó szemmel figyelik a történetet. A közelmúlt eseményeit látjuk, a felszabadulás előtti társadalom szerkezete tárul elénk: az egyik oldalon éhező, nyomorgó napszámosok, a mási= kon dorbézoló grófok, hazug, erkölcstelen, léha urak. A film olyan élethűen ábrázolja a hajdani kizsákmányolókat, hogy az emberben szinte forr a gyűlölet ellenük. De nemcsak a filmet látjuk — emlékezünk is. Tálán azért van, hogy a film utolsó kockája már régen eltűnt a vászonról, mégsem mozdul senki a nézőtéren. Gondterhelten, magunk elé meredve ülünk a széken, s csak akkor ocsúdunk fel meg- könnyebülten, amikor valaki félhangosan megszólal: „mi- lyen jó. hogy nálunk már nem így van“. Igen ,— nagyon jó. És nagyon jó az is, hogy mi, falusi dolgozók, ma már ilyen tanulságos, sokáig emlékezetes kulturális élményekben részesülhetünk, mint amilyen például a „Hajléktalanok” című film. Köszönjük! KOPLÁNYI JÁNOS Magyarnándor Messzitekíia hí’rátáé... Nemrégiben jelent meg a Szabad Nógrádban „A példa jó — követni kell!“ címmel egy cikk, amely a rétsági járás kultúragitációs munkájával foglalkozott. A cikk írója elemezte a diósjenői kultúrmun- kásök tevékenységét — akik nagyszerű eredményeket értek el a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítésében, fejlesztésének meggyorsításában — ugyanakkor megbírálta a járási tanács népművelési csoportját, mert az negyedik negyedévi tervében nem tűz maga elé feladatdkat a tsz-mozgalommal kapcsolatos kultúragi- táció terén. Mi, a népművelési csoport dolgozói, elfogadjuk ezt a bírálatot és egyetértünk a cikk mondanivalójával. Mindjárt cselekedtünk is: negyedik negyedéves tervünket kiegészítettük olyan pontokkal, amelyek a termelőszövetkezeti mozgalom sikeres fejlesztését, erősítését szolgálják. így elhatároztuk, hogy a Szabad Föld téli esték anyagát — amelyekhez egyébként mező- gazdasági szakelőadókat biztosítottunk —, úgy állítjuk ösz- sze, hogy azok segítsék a községekben működő előkészítő bizottságok munkáját, öt községben dia-filmvetítésekkel mutatjuk be az ország élenjáró termelőszövetkezeteinek életét. A diósjenői jó tapasztalatokat felhasználva, Tolmácson, Nagyorosziban és Rétságon a hangoshíradókon szövetkezeti híradót szervezünk. Borsosbe- rényben ugyanezt már meg is valósítottuk, az ottani hangoshíradó a szerkesztő-bizottság munkája alapján rendszeresen ismerteti, népszerűsíti a Haladás Termelőszövetkezet kiváló eredményeit. Tervbe vettük azt is, hogy Diósjenőn és Nagyorosziban kiállítást rendezünk a termelő- szövetkezeteik terményeiből és azok jövedelmezőségét doku* mentáljuk. Támogatjuk a kultúráiét fejlesztését járásunk termelőszövetkezeteiben. Első lépésként kultúrcsoportot szervezünk a tolmácsi és a Romhány-világospusztai termelőszövetkezetekben. Októbér 30-ig csoportunk megszervezi a járási termelőszövetkezeti híradót, s ezentúl ezt a versenyhíradóval együtt rendszeresen kiadja. A színjátszócsoport vendégszereplését is úgy irányítjuk, hogy segítséget adjon a termelőszövetkezetek fejlesztéséhez. PAULINYI JÁNOS népművelési csoportvezető, Rétság, járási tanács | Szobek András: A mezőgazdasági termékek állami begyűjtése. A begyűjtés időszerű elvi és gyakorlati kérdései ÍPÁPTFŐiSKOLA! ELŐADÁS) A füzet foglalkozik az állami begyűjtés jelentőségével és feladataival népi demokráciánk viszonyai között; a begyűjtési rendszerrel, a begyűjtés egyes ágaival: a kötelező beadással, a szerződéses termeltetéssel és az értékesítési szerződésekkel, az állami szabadfelvásárlással stb.; ismerteti a begyűjtési szervezet felépítését, a begyűjtési apparátus kapcsolatát a párt- és tanácsszervekkel; a politikai mun* ka szerepét a begyűjtésben. Végül elemzi az 1954. évi begyűjtési munka tapasztalatait és a különböző területeken a begyűjtés előtt álló feladatokat. A füzet, amellett, hogy elvileg foglalkozik a begyűjtés főbb kérdéseivel, sok segítséget ad a gyakorlati munkához is. Ezt a célt szolgálja például a könyv függeléke, amely gyakorlati példákon mutatja be, hogyan kell a kötelező beadás tervét felbontani az egyénekre az egyes birtokkategóriákban. A füzet igen tanulságos és hasznos a párt-, állami és gazdasági funkcionáriusok, valamint á begyűjtési apparátus dolgozói részére.
