Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-22 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEKf SZflBRD NÓGRÖD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA COOOOOCOOOOOOOOOGOOCXJOOOOOOŰOOOOOOOOOOOCXIŰOOOOCXIOOOOCOOOOOCXJOOOOGOOC f MAI SZAMUNKBAN: Ifjú lendülettel... — egész oldalas összeállítás megyénk élenjáró ifjú­munkásairól. (3. oldal.) XI. VFOLYAM. 83. SZÁM. ARA: 5# FILLÉR 1955. OKTÓBER 22. Hxx3000000000000000000000c0000000000(v>yy>300000000000r>000000000000000000c)00001 Maradéktalanul teljesítsük a kenyérgabona vetéstervét f A jövő évi kenyérgabona termésünk biztosítása megkö­veteli, hogy a vetésterv telje­sítésére a lehető legnagyobb gondot fordítsunk mindhárom termelő szektorban. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy ez a munka nem megy önmagá­tól, s mind az állami gazdasá­gokban, mind a termelőszövet­kezetekben, s az egyéni terme­lőknél csak komoly erőfeszíté­sek árán valósítható meg. A mezőgazdasági irányító Szerveket; a megyei tanács, a járási, községi párt- és tanács­szervek vezetőit a legteljesebb felelősség terheli azért, hogy minden termelő szektorban feltétlenül érvényt szerezzenek a gabona vetésterv teljesítésé­nek. Kötelesek a terv felbontá­sától kezdve a vetés befejezé­séig rendszeres, állandó, éber ellenőrzést gyakorolni, s min­denütt a legnagyobb eréllyel fellépni, ahol hanyagság, mu­lasztás, vagy a kötelességek semmibevevése lenne tapasz­talható. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a törvényes szabályokban előírt szankció­kat is alkalmazni kell minde­nütt, ahol erre szükség van. Most van az őszi munka dandárja, s az eddigi tapasz­talatok mégis azt mutatják, hogy a mezőgazdasági terme­lést irányító szervek vezetői nem éreznek kellő felelőssé­gét a rájuk bízott munkáért. Nem küzdöttek azért, hogy a vetéstervfelbontás reális le­gyen, hogy a tervet minden termelővel efogadtassák, s hogy minél előbb beinduljon a vetés. Ez tapasztalható Ecse- gen, Nógrádszakálon s Nagy- lócon is. Némely községi ta­nácsnál olyan irányzat kapott lábra, mely szerint ha a ter­melő nem fogadja el a vetési tervet, vagy csak a vetésterv egy részét teljesíti, a hiányzó részt pótolni fogják tartalék- területek bevetésével. Az ilyen tanácsvezetők mellőzik a meg­győző, politikai munkát, s a dolog könnyebbik végéhez ra­gaszkodnak. Általános tapasztalat, hogy a községi tanácsölc vezetői el­hanyagolták a vetési munka ellenőrzését, eltűrték a tör­vénysértést, mert saját maguk is megsértették a törvényt, s megbízhatatlan hamis vetési adatokkal vezették félre a fel­sőbb szerveket, a kormányt és a pártot. Az ellenőrzés során kiderült, hogy fele annyi kenyérgabonát se vetett a megye, mint ameny- nyit a községi, járási tanács­szervek vezetői korábban le­jelentettek. Ez a tény azt mu­tatja, hogy veszélyben van a kenyérgabona vetési teiv idő­beni teljesítése. Milyen hibák, mulasztások Szülték még e nagy lemara­dást? Az egyik ilyen ok. hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságai nem vették igénv- be a nagyszámú tanácstagság, valamint a társadalmi szervek, a mezőgazdasági állandó b;- zottságok. termelési bizottsá­gok. s különböző szervezetek tagjainak segítő munkáiét. Az ellenőrzés folytán nem támasz­kodtak a vetési tervet részleté­ben is teljesítő, jól dolgozó, nagy tekintéllyel bíró dolgozó k's- és középparasztokra akik eddig is szívesen sejtettek a tanácsok feladatai ellátásában. A végrehajtó bizottságok ve­zetői nem vették figyelembe azt, hogv az egyéni gazdálko­dók területén nem esész°ri egyszerű feladat a tervben elő­irányzott vetésterületet biztosí­tani. Már csak azért sem, mert az egyénileg dolgozó parasztok egy része még most s lebecsüli a kenyérgabona termelés je­lentőségét. Egyes dolgozó pa­rasztok bizony zúgolódtak azért, hogy egy fél holddal több gabonát kell vetniük, mint például Ecsegen. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy az egyéni gazdálkodók egy bizo­nyos része gazdasági adottsá­gainál fogva nem szívesen vet több kenyérgabonát, s nem je­lentéktelen területet foglalnak el az egyholdas, vagy egy hol­don aluli gazdaságok, amelyek az eddigi évek során alig ve­tettek kenyérgabonát. A kö­rülmények ellenére a tervben előirányzott búza és rozs ve­tésterveket feltétlenül teljesí­tem kell. mert ez a legelső és legfőbb feltétele annak, hogy a Nógirád megyei dolgozó pa­rasztok is hozzá járuljanak országunk kenyéreabona szük­ségletének biztosításához. Súlyos hiba. hogy egyes köz­ségi tanácsok az agronómuso- kat más munka végzésére oszt­ják be, mint például Rimócon. Pedig az agronómusoknak az a feledatuk, hogy ellenőrizzék a gabonavetés minden mozza­natát, az elvetendő mag meny- nyiségét, tisztítását, esávázását, a talajelőkészítést, a vetés módját és idejét. Például az erdőtarcsai Rákosi Termelő- szövetkezetben 110 kg helyett 70 kg vetőmagot vetettek el egy hold földbe. Budai Pál ag- ronómus egyszer már felhívta a szövetkezet vezetőségének figyelmét e káros jelenségre, de utána már nem tett semmit. Persze ezért a szövetkezet ve­zetőit is felelősség terheli. A vetési munkát lassítja még az is, hogy sok dolgozó paraszt jár fuvarra különböző vállala­tokhoz. Ugyanakkor háttérbe szorul a vetési munka. A dol­gozó parasztok egy része lassú és rossz módszerrel töri a ku­koricát. A gazdák beállnak a kukoricaültetvény közepébe fogataikkal, s egyenesen abba hányják a letört kukoricát. Ez a munka igen lassú. Először a törést kellene elvégezni a csa­ládtagok bevonásával, ez idő alatt a gazda fogatával végez­hetné a szántási munkát. Saj­nos, e káros jelenségre a köz­ségi tanácsok nem figyeltek fel. Általános tapasztalat, hogy a dolgozó parasztok nem je­lentik be időben vetéstervük teljesítését, s ezzel akadályoz­zák a pontos, megbízható ve­tési jelentést. Számos község­ben a dolgozó parasztok azért nem teljesítik e törvényes kö­telességet, mert attól tartanak, hogy a vetésterv pontos nyil­vántartásából valami káruk származik. Erről szó s ncs! Aki bejelenti vetési tervének telje­sítését. semmilyen károsodás nem éri! A vetésterv pontos bejelentésével azt akarjuk el­érni, hogy pártunk és kormá­nyunk helyes teivet készíthes­sen a dolgozók élelmiszerrel való ellátására. Ennek meg­magyarázását a községi taná­csok elmulasztották. Éppen ezért ezt sürgősen pótolni kell. Fel kell hívni minden dolgozó paraszt figyelmét arra. hogy a törvényben előírt időben je­lentsék be tényleges vetésterv­teljesítésüket. A tapasztalt h bákat a leg­sürgősebben ki kell javítani. Minden termelőnek, minden mezőgazdasági szakembernek, a járási és községi tanácsok veeztőinek tudomásul kell ven­niük, hogy a kenyérgabona tervezett aránvú elvetése alap­vető állami érdek, s ennek a termelés minden más követel­ményét alá kell rendelni. „Nálunk ötven forintot ér egy munkaegység“ Bizalommal tekintünk mind­annyian a zárszámadás elé. Év közben szép sikereket ér­tünk el: az alkotmány ünne­pére kiírt munkaversenyben elsők lettünk, hozzánk került a megyei vándorzászló, jó nö­vénytermelési munkánkért a balassagyarmati járási kiállí­táson ezüstserleget kaptunk, ál­lattenyésztésben megszereztük a második helyezést.. . Mindez tagságunk lelkiismeretes, hoz­záértő gazdálkodásáról, jó mun­kájáról tanúskodik. Eredmé­nyeink látható jele lesz nem­sokára az erősen aktív mér­leg, amely arról beszél, hogy az előzetes számítások alap­ján nálunk 50 forintot ér egy- egy munkaegység. Termésátlagaink az idén 20 —25 százalékkal haladják meg az egyéni gazdák átlagait. Ä jó termés lehetővé tette, hogy szövetkezetünk tagjai az év folyamán jelentős előleget kaphattak kenyérgabonából és más terményekből. Kész­pénzelőleget 6 alkalommal osz­tottunk az év folyamán, ez­zel biztosítottuk a tagság gond­talan megélhetését. A jutta­tások, részesedések igazi be­tetőzése pedig a zárszámadás lesz. A zárszámadásig hátralévő időben most azon iparkodunk, hogy szerződéses kötelezett­ségeinket pontosan, időben tel­jesíthessük. Jelenleg a bur­gonya és cukorrépa kiszedése, szerződés szerinti leszállítása a legfontosabb feladatunk. Ez­zel nemcsak a népgazdaság érdekeit szolgáljuk, hanem azt is elősegítjük, hogy a ter­mékekre megkapott összeg felhasználásával minél több készpénzt osszunk szét a mun­kaegységekre. Biztos ütemben haladt az idén is termelőszövetkezetünk fejlődése. Ismét láthatjuk, hogy ha pontosan követjük pártunk és kormányunk út­mutatásait, akkor a haza gya­rapodásával párhuzamosan egyéni jólétünk is évről-évre nagyobb mértékben növe­kedik. Sinkó Józsefné a „Győzelem” Termelőszövet­kezet elnökhelyettese, Hont. ősz van. a betakarítás ideje. Burgonyával, cukor­répával, kukoricával meg­rakott szekerek gördül­nek az utakon. Gazdag, termékeny év ez az idei, különösen a termelőszövet­kezetek számára, amelyek pártunk határozatainak végrehajtása során szin­te újjászülettek és nagy­szerű fejlődésnek indultak. Néhány nap múlva elér­kezik a zárszámadás ideje... Olyan ez a számadás a szö­vetkezetek életében, mint a diákoknál a vizsga. Ez a vizsga a nép színe előtt folyik, s ha jól sikerül, újabb mezőgazdasági dol­gozók százait és ezreit in­díthatja arra, hogy ök is a nagyüzemi módszert válasz­szák. Még nem tudjuk pon­tosan mi lesz a vizsga eredménye. De termelőszö­vetkezeti levelezőink jelen­tései — amelyekből az alábbiakban egy kis ízelí­tőt adunk olvasóinknak —, igen biztatóak. Arra lehet belőlük következtetni, hogy megyénk termelőszövetke­zetei hatalmasat léptek előre az idén, s ezt a zár­számadások bizonyítják majd leginkább. KÉSZÜLÜNK A NAGY NAPRA Azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy a mi termelő­szövetkezetünk munkája — kisebb-nagyobb hibák ellenére is — megfelel a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek, s a zárszámadás alkalmával nem kell szégyenkeznünk sem az egyénileg dolgozók, sem a többi termelőszövetkezet tag­sága előtt. Előzetes számításaink szerint egy-egy munkaegy­ségre következő részesedés jut: 4 kg búza, 1.5 kg árpa, 3 kg burgonya, 4.7 kg széna, 0.10 kg. cukor, 14.26 forint készpénz. Aki jól dolgozott, az most nem panaszkodhat a jövede­lemre! Hinka László fogatos például — aki egyedül dolgo­zik. kivéve az aratás idejét — október végéig eléri a 410 munkaegységet. Ennek alapján fvi jövedelme 16.4 q búza, 6 15 q árpa, 12.3 q burgonya, 19.27 q széna, 41 kg cukor és 5846.60 forint készpénz. De Hinka elvtárs ezen kívül is kapott részesedésként 40 kg korpát, 30 :kg körtét, 132 kg almát és 7 kg diót, továbbá háztáji gazdasága is jól jövedelmezett. Ha az ’ összes termérlyeket, juttatásokat átszámítjuk kész­pénzre, akkor kiderül, hogy Hinka László ebben a gazdasági évben 2000 forintnál többet keresett havonta. Hasonlóképpen alakul a számadás más tagoknál is. Termelőszövetkezetünk jövedelmezőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezévi keresetéből 1956-ban 2 tag épít magának szép, modern családiházat. Tagjaink iskoláztatják gyermekeiket, van olyan dolgozónk, akinek egyetemre jár a gyermeke. Már most, a zárszámadás előtt megállapíthatjuk, hogy az idén is gazdagabb lett termelőszövetkezetünk, s rajta keresz­tül az ország vagyona is gyarapodott. Eredményeink kemény küzdelemben születtek: napról-napra meg kellett küzdenünk a régi gondolkodásmóddal, a maradisággal. Ez a harc még most sem ért véget! Tagjaink között vannak olyanok, akik még mindig elsősorban a háztáji gazdasággal foglalkoznak, a közös tulajdon rovására. Mások félnek a szövetkezet fejlesz­tésétől, a hitelektől. Ügy látszik, ők nem gondolnak arra, hogy utódaikról is gondoskodniok kell, ami meglévő gazda­ságunk további fejlesztése, bővítése nélkül nem lehetséges. Ezeket a tagokat fel kell világosítanunk a helyes útról. Tud­juk, hogy tagságunk ma még visszahúzódó része az elkövet­kezendő időben politikailag megerősödik, s teljes odaadással küzd a többiekkel együtt azért, hogy ezévi tapasztalatainkat hasznosítva, jövőre az ideinél is több jövedelmet biztosíthas­sunk egy-egy munkaegységre. Kiss Gyula, a felsőtoldi „Május 1” Termelőszövetkezet agronómusa „Joggal számíthatunk jó eredményekre“ Serény munka folyik mosta« nában a bocsárlapujtői Új Ba­rázda Termelőszövetkeze' szán­tóföldjein. Az egyik hatalmas táblába őszi búzát vet a gép, valamivel távolabb pedig már szépen zöldéi a szövetkezet 13 holdas őszi árpája. A fogatok szorgalmasan szállítják az át­vevőhelyre a cukorrépát, melynek szedését mór csak­nem teljesen befejezte a nö­vénytermelőbrigád. Munka közben jóformán egyébbröl sem esik szó. mint a közelgő zárszámadásról: „Vajon milyen eredménnyel végezzük az évet? Mennyit ér majd egy munkaegység?’* — kérdezgetik egymástól a ta­gok. Ezalatt benn, az irodában, a szövetkezet vezetősége már ja­vában készülődik rá, hogy a zárszámadáson mindenkit ki­elégítő választ adjon ezekre a kérdésekre. A tagok munka­egységeit gondosan átvizsgál­juk, hogy vita. vagy sérelem a számadáskor még csak vé­letlenül se forduljon elő. Elő­készítjük a rakiaj késeieteket, a gazdasági és egyéb felszere­léseket az évvégi leltárhoz, nehogy egyetlen vagyontárgy is, amely a tsz tulajdonát ké­pezi kimaradjon, könyvelőnk 6 napos előkészítő tanfolyamon vesz részt, amelyen elsajá­títja a zárszámadással kapcso­latos tennivalókat. Minden készen áll tehát a nagy eseményre. Egész évben szorgalmasan dolgoztunk, jog­gal számíthatunk most ered­ményekre. Termelőszövetkeze­tünk munkáját az egyéni gaz­dálkodók is szemmel kísérik és elismerik. Az ősz folyamán eddig nyolc belépővel gyara­podott az Üj Barázda, közöt­tük Telek Károly és fia. Roz- ponyi Antal és Hegedűs Lajos középparasztokkal. Reméljük, hogy példájuk a zárszámadás u*án újabb követőkre talál. Serfőző Sándor. az Üj Barázda TSZ elnöke Esős időben is folytassuk a munkái Az elmúlt hetek száraz idő­járása után a hét elején mind jobban elborult az ég. A nö­vekvő felhőzet nagyobb meny- nviségű csapadék lehullását okozta. Sok helyen arra hivat­koznak. hogy az esős időjárás miatt nem tudják elvégezni a mezőgazdasági munkát A le­hulló csapadék még nem olyan nagymérvű. hogv akadályozná az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzését. A csendesen szemerkélő esőben még lehet szántani, különösen a pillan­gósok feltörését. Azokon a ku­koricatáblákon, ahol már le­törték a kukoricát, hozzá lehet kezdeni a szárvágáshoz. Ha iól szervezik meg a munkát, a le­vágott szárat azonnal silózni lehet. Sok helyen még elma­radtak a trágvakihordással. Az ilyen esős idő enrek a pótlá­sára is lehetőséget ad. Van te­hát munka bőven, amit az esős időiárás ellenére is lehet és kell is végezni, mert csak az idő teljes kihasználásával tud­juk teljesíteni a kapások gyors betakarítását és 3 gabona ide­jében való vetését. A technológia korszerűsítéséről beszéltek az Acélárugyár hideghengerművének termelési értekezletén A Salgótarjáni Acélárugyár­ban a napokban 18 üzemrész dolgozói tartottak termelési ér­tekezletet. A hideghengermű­ben a hozzászólások során Pa­takfalvi Béla csoportvezető be­jelentette, hogy a karbantar­tók a szalagedző üzemrész po­lírozógépének átalakítását még a héten befejezik. Megdupláz­zák a polírkefék számát, és így az anyag fényezését két művelet helyett egyszerre tud­ják majd elvégezni. Balázs Jó­zsef hengerész Légrádi József újításáról beszélt. Elmondotta, hogy ez az újítás jól bevált, és mégsem alkalmazzák megfe­lelően az üzemben. Az újítás szerint, ha a vékony szalag­acélok széleit hengerlés előtt levágják, kétszerannyi ideig is feltartanak a hengerek, nem repedezik be az anyag, és gyakran egy hengerléssel el­érhetik a kívánt szalagvastag­ságot. Tóth János időelemző arra figyelmeztette az üzemve­zetőséget, hogy jelentősen meggyorsíthatja az anyagszál­lítást. ha a lágyítókemencék- ből kikerülő kész abroncsvasa­kat nem keverik össze a fél­kész áruval. Egyszerű, de mégis hasznos javaslattal állt elő Godó János daraboló. Azt a tapasztalatát mondotta el, hogy amikor a minőségi acél­szalag gyártását több emberre bízták, elsikkadt a felelősség, több volt a hibás méret és a selejt. Most azt tanácsolta, hogy ezt a munkát egy henge­részre bízzák, és akkor köny- nyebb lesz az ellenőrzés, a dol­gozó is jobban érzi felelőssé­gét. ami majd a minőség javu­lásában és a selejt csökkené­sében jelentkezik. Ezek a ja­vaslatok sok segítséget adnak majd az üzemnek a súlyos el­maradás behozásához. Az üzem vezetősége ezért örömmel fo­gadta az értékes hozzászóláso­kat, és megígérte, hogy a ja­vaslatokat meg is valósítja. A Salgótarjáni Erőmű dol­gozói az éves terv teljesítésé­ért folytatott harc során a má­sodik negyedévben elnyerték az élüzem-címet. Munkájukat a harmadik negyedévben is becsülettel és lelkiismerettel végezték, és így sikerült to­vábbra is megtartaniok az él- iizem-kitüntetést. A húsz budapesti üzem ver­senyfelhívásához csatlakozva megfogadták, hogy az év vé­géig 1660 tonna szenet takarí­tanak meg. önköltségüket há­rom százalékkal csökkentik, és hogy karbantartási tervüket augusztus 31-re befejezik. A dolgozók jó munkája nyomán már eddig 6350 tonna szenet takarítottak meg, önköltségü­ket a vállalt három helyett hat százalékkal csökkentették, és a karbantartási mpnkák idő előtti teljesítésével 500 MWó villamosenergia többletfejlesz­tést tettek lehetővé. Most fel­adatul tűzték ki, hogy a ne­gyedik negyedévben is teljesí­tik az élüzem-feltételeket, és jó munkájukkal elnyerik a Mi­nisztertanács és a SZOT ván­dorzászlaját. Tóth Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom