Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)
1955-10-22 / 83. szám
2 SZARAI» AŐyiAl) 1955. október ZZ. PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS & Tapasztalatok a propagandisták előkészítő tanfolyamain A Központi Vezetőség a pá rt- oktatás mejavítása céljából megváltoztatta a propagandisták képzésének eddigi rendszerét. Az új rendszer alapján a politikai iskola és a marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyam propagandistái egy — négynapos előkészítő tanfolyamon vesznek részt. Ez lehetővé teszi, hogy a propagandisták előadásokat hallgathatnak, megvitatják a tananyag egy-egy fontosabb elvi kérdését, tisztázzák az anyag nehezebb részeit, ezenkívül módszertani segítséget is kapnak. Az új módszer azonban csak akkor lesz eredményes, ha a tananyagot előre tanulják, és felkészülve vesznek részt a tanfolyamon. Az első ilyen előkészítő tanfolyam október 6—8 között volt Salgótarjánban a politikai iskola propagandistái részére, ahol megvitatták a „Hogyan éltek és harcoltak a magyar dolgozók a felszabadulás előtt“ című anyagot. Ennek az előkészítőnek eredménye, hogy a propagandisták kevés kivétellel részt vettek a foglalkozásokon, amely előkészítette őket a hallgatók foglalkozásainak levezetésére, több kérdést tisztázott, ilyenek például a fasizmus kérdése és ellene való harc, az első világháború kitörésének okai és jellege, az 1929—33-as gazdasági válság stb. Mindezek lehetővé teszik, hogy helyesen magyarázzák meg a hallgatóknak az anyag főbb kérdéseit. Jó eredményként kell megemlíteni a nők felkészülését és a foglalkozásokon való szereplésüket. Különösen Ducsai Józsefné, Jeszenszky Miklósné, Szívós Sándorné elvtársak tűntek ki jó hozzászólásaikkal, de a többi elvtársnő is jól szerepelt. Hasznosnak bizonyult az előkészítőn, hogy a tartalék- idő alatt megvitatták — „Hasznosítsák a münkások javaslaA Károlyi-kormány lemondását 1919. március 20-án csak a belső helyzettel hozták ösz- szefüggésbe, nem vették figyelembe az antant-hatalmak követelését és nyomását az országra. A Tanácsköztársaság bukásának okainál főleg csak a párt gyengeségét és a szociáldemokrata vezetők árulását fejtegették, de a bukás fő okáról, a külföldi túlerőről alig esett szó. Nem vették figyelembe, hogy a belső gyengeségeket, hibákat, ha megfelelő idő lett volna rá, kijavíthatták volna. A Tanácsköztársaság tanulságainak megbeszélésénél figyelembe vettük például az 1919-ben elkövetett hibát, de a proletár állam más fontos kérdéseiről, mint az állam erősítésének kérdése, a dolgozók nevelése, az ellenség elleni harc mennyire fontos a fejlődésünk mai szakaszán is, arról nem beszéltek. A második világháború kérdését tárgyalva, elsikkadt a magyar uralkodó osztály felelőssége, holott ennek a kérdésnek megbeszélése igen fontos lett volna, mert vannak olyanok is, akik ezt még nem látják tisztán, és nem kis mértékben az ellenség hangjának hatására úgy igyekeznek feltüntetni, hogy a magyar uralkodó osztály nem saját elhatározásából, hanem valami kényszer hatására lépett be a Szovjetunió elleni háborúba. Amellett, hogy a propagandisták nem készültek fel, a tanfolyam vezetőinek is része van abban, hogy egyes kérdéseket nem tudtak sokoldalúan megvitatni. Több tapasztalat, több rutin szükséges ahhoz, hogy a szemináriumi foglalkozások jobbak, elevenebek legyenek, hogy egyes fontosabb kérdéseket sokoldalúan vitassanak meg, Nagyon sok függ attól, hogy milyen módszerekkel vezetik a foglalkozásokat, mennyire tudják aktivizálni a hallgatókat. A tanfolyam vezetőinek csiszolni kell módszerüket, emellett sokoldalúan kell felkészülniük, hogy tisztábban lássanak, eligazodjanak a tananyag kérdéseiben, és használják fel a rendelkezésükre álló szemléltető anyagokat is. Ez az, ami még hiányzott a tanfolyamvezetők, szemináriumvezetők munkájából, ami hozzájárult a fenti hibákhoz. A propagandisták előkészítésével nem fejeződött be a propagandisták munkája és tanulása. A továbbiakban kettős, egymástól elválaszthatatlan feladatot kell megoldani. Egyrészt pótolni kell a tanulásban történt mulasztásokat, fel kell készülni a hallgatók foglalkozásainak levezetésére, másrészt, már előre kell tanulmányozni a következő, „Hazánk felszabadulása, a szocializmus építése hazánkban“ című anyagot. E kettős feladat együttes megoldása teszi lehetővé, hogy a hallgatók foglalkozásai eredményesek legyenek, hogy a tananyag kérdéseit tisztázni tudják, és az első előkészítő tanfolyamhoz viszonyítva alaposabban felkészülve vegyenek részt a következő előkészítőn. Ahhoz, hogy a propagandisták felkészülése jó legyen, nem elég csak a hallgatók tananyagát tanulmányozni. Fel kell dolgozni a propagandisták kötelező irodalmát, többet kell olvasni a „Propagandista“ című folyóiratot és a napi sajtót. A pártbizottságoknak, párt- szervezeteknek az előzőhöz viszonyítva fokozni kell a tanulás ellenőrzését, menetközben adjanak segítséget a felkészüléshez, figyelmeztessék őket pártmegbízatási kötelességük teljesítésére. A tanfolyam vezetői is ellenőrizzék, segítsék a propagandisták tanulását. A propagandisták munkája nehéz, de szép és felelősség- teljes munka. Pártmegbizatás. Legyenek tudatában annak, hogy felelősek a hozzájuk beosztott párttagok és pártonkí- vüliek neveléséért, tanulásukért. Ne sajnálják a fáradtságot, neveljék, tanítsák a dolgozókat. Vegyenek példát azokról a harcosokról, akik a Horthy- fasizmus rémuralma alatt börtönnel, üldözéssel dacolva neve’ték, tanították a dolgozókat. Foglalkozzanak egyénileg is a hozzájuk beosztott hallgatókkal, hallgassák meg véleményeiket, problémáikat, és közösen oldják meg azokat. Hassa át propagandistáinkat az a tudat, hogy a Központi Vezetőség pártoktatásról szóló határozatát csak úgy tudjuk eredményesen megoldani, ha szív- vel-lélekkel, minden tudásukat latbavetve, a pártbizottságokkal karöltve végzik munkájukat, ha munkájuk nem gépies, hanem céltudatos, bolsevik munka lesz. Szolnoki István Pártoktatás Háza vezetője Ecsegi bürokrácia I. VETÉS - PAPÍRON tait a technika korszerűsítésében“ című Szabad Népben megjelent vezércikket. Az eredmények mellett azonban sok hiányossága is volt az előkészítő tanfolyamnak. Az első és egyben a legnagyobb hiba az volt, hogy a propagandisták többsége készületlenül vett részt a foglalkozásokon. Ennek hatása különösen az első szemináriumi foglalkozáson mutatkozott meg, a propagandisták nagy része nem vett részt a vitában, egyesek pedig csak a „tartalékaikból“ a már tanultakból igyekeztek élni. A felkészületlenség következménye, hogy több elvi kérdést nem tudtak sokoldalúan megvitatni, nem alakult ki megfelelő vita a szemináriumon. Sok esetben csak megállapításokat tettek, de nem értékelték azokat. A KMP megalakulásának jelentőségét egy-két szóval igyekeztek érzékeltetni, ilyenformán a vitában nem kapott megfelelő súlyt a párt harca, alig beszéltek a kommunisták hősiességéről, példamutatásukról és helytállásukról, Rákosi elvtárs és társainak a bíróság előtti magatartásáról. Komoly problémát okozott a propagandisták nagy részénél a gazdasági válság okainak megértése, nem látták annak fő okát: amely a termelés társadalmi jellege és a termelés eredményeinek tőkés kisajátítása formája közötti ellentmondásban és az abból adódó többi ellentmondásban gyökerezik. A fasizmus kérdésének megbeszélésénél utaltak a III. In- ternacionálé VII. kongresszusának útmutatásaira, de nem vontak le olyan következtetést, hogy milyen tanulság ez az útmutatás ma is, a kommunista és munkáspártok számára mai harcaikban. Voltak olyan elvtársak is, akik a fasizmust egy új társadalmi rendszernek tüntették fel, ezenkívül nem látták tisztán a Horthy-fasizmuS sajátosságait. Az anyag megbeszélésénél tapasztalható volt az is, hogy nem vették figyelembe az adott történelmi helyzetet, figyelmen kívül hagyták a nemzetközi helyzet alakulását. Nagy az izgalom a pásztói járási tanács mezőgazdasági osztályán, az elnöki és elnökhelyettesi szobában a járási pártbizottságon. Nem úgy megy a vetés a járásban ahogy kellene. Ez a vészhír rázta föl a kedélyeket ennyire. Ez most az értekezletek legfontosabb napirendje, a JB és a tanács erre illetékes dolgozói az okot kutatják a falvakban, kicsit már eső után köpönyegként. Mert bizony a tények azt mutatják, hogy az ellenőrzés, a segítségadás cseppet sem volt megfelelő. Nézzünk csak egyetlen kirívó példát erre. Igen megnöveli a járási és megyei vezetők izgalmát az, hogy Ecsegről hamis jelentést adtak az elvetett terület nagyságáról és emiatt ők is sokkal nagyobb vetett területet tartottak nyilván és jelentettek fölfelé, mint ameny- nyi a valóságban van. Ez az eset felhívta a figyelmet Ecsegre. Így aztán most október második felében megtudták végre, hogy Ecsegen bizony súlyos mulasztást követett el a tanács, a községi ag- ronómus. A Minisztertanács rendeletét figyelmenkívül hagyva, nem úgy készítették elő a vetést, hogy annak időben való befejezése biztosítva legyen. A rendelet 1955. július 24-én jelent meg a Szabad Népben, július 30-án a Mezőgazdasági Értesítőben, és megjelent a Tanácsi Közlönyben is. Ez világosan előírja, hogy a községi végrehajtó bizottságok kötelesek a kenyérgabona vetéstervet — a gazdalajstrom adatai alapján — egyenként megállapítani és a vetési kötelezettséget a termelő beadási könyvébe előírni. A vetési kötelezettséget a termelőnek sajátkezű aláírásával kell elismerni. Ruza Mihály agronómus, de a községi tanács elnökhelyettese — az elnök szabadságon van — és titkára is azt állítják, ők ezt a rendeletet nem olvasták sehol, fogalmuk sem volt róla, hogy a beadási könyvbe is be kell vezetni a vetéstervet. Ez teljességgel hihetetlen. Mert tegyük fel, hogy valamely véletlen folytán egyedül az ecsegi tanácson nem kapták meg a feisőbb szervek erre vonatkozó utasítását — amelyet a járás többi községeiben megkaptak — hogy a tanács vezetői, az agronómus nem olvassák a Szabad Népet, a Közlönyt és teljes tájékozatlanságban élnek. Mondom, tegyük föl. Akkor is először: a rendelet nem ismerése nem mentesít a következmények alól. Másodszor: ha ennyire „tájékozatlanok”, akkor azt honnan tudták, hogy a vetési tervet fel kell bontani és a gazdákkal aláiratni, holott ugyanebben a rendeletben van szó a beadási könyvről is és arról, hogy a termelők kötelesek a vetés Jogtörténtét három napon belül jelenteni. De még a rendeletnek azt a részét sem hajtották végre rendesen, amelyet ismertek. A tervet fölbontották, de még körülbelül a gazdák fele nem írta alá, jórészükkel még nem is beszéltek. Így persze azt sem szervezték meg, hogy a gazdák három napon belül jelentsék a vetés megtörténtét — lehet, hogy a gazdák sem olvasták a Szabad Népben a rendeletet. A tanácsnak csak becslésből származó adatai vannak és alig pár százalék abból, amit a dolgozó parasztok jelentettek. De még becslés szerint is csak pár százaléka van elvetve a kenyérgabonának, pedig a határidő október 31-én lejár. A gazdák egy része el sem fogadta a tervet, azért nem is írta alá, mert helytelenül történt a tervfelbontás. Az egy holdasokra nem vetettek ki kenyér- gabona vetéstervet és az ő részüket is a többholdasokra vetették ki. Szóval hiba és mulasztás van elég a községben, bőven rászolgáltak a feldlősségrevonásra. De vajon ez kisebbíti-e a járási és megyei tanács illetékes osztályain dolgozóknak és az elnök elvtársnak felelősségét és főleg mennyire kisebbíti a járási pártbizottság felelősségét. Nem kisebbíti, sőt megmutatja mennyire hiányos és felületes az ellenőrzés a járás területén, és ez ilyenkor derül ki, amikor már nagy a hiba. Ecsegen például szeptember eleje óta hárman is voltak kinn a járási tanács mezőgazdasági osztályokról: Lőcsei elvtárs, Csoór József és Csomós Istvánné agronómus. Vajon mit csináltak, ha azt nem nézték meg, hogy megy-e a vetés, és ha nem, miért nem. A községi tanács előkészítette-e a Minisztertanács rendeletének végrehajtását. Nyilvánvaló, ha az ellenőrzés alapos akkor segítséget tudtak volna adni a tervfelbontásnál elkövetett hiba kijavításához és akkor most nem hivatkozhatna az agronómus „nem tud- tanT’-ra. Nem kellene fegyelmi határozatokat hozni és ami a fő, sokkal több kenyérgabona lenne elvetve, mint amennyi el van. Nem akkor kell már kapkodni, amikor a baj megvan, hanem egy rendelet megjelenése után rendesen ellenőrizni és ha kell segíteni a végrehajtást. Az emberekkel, munkájukkal nemcsak akkor kell foglalkozni behatóan, amikor hibát követtek el, hanem mindennapi munkájukban. Csak így lehet elkerülni, hogy akár tudatosan, akár tudatlanul mulasztást kövessenek el. Le kell hogy vonják ebből az esetből a tanulságot a járási pártbizottságon is. Két és fél hónap telt el a rendelet megjelenése óta, de ők csak most tudták meg, hogy Ecsegen nem hajtották azt végre. Ez nagyon rossz fényt vet a munkájukra. A jövőben csak az instruktorok munkájának és az ellenőrzés megjavításával tudják az ilyen hibákat elkerülni* szmts NóGRfia A pásztói járás termelőszövetkezetei a silózási terv teljesítésével készülnek az állatállomány téli áttel éltetésére Termelőszövetkezeteinkben nagy ütemben halad a silózási munka. A muhar, & csalamá- dé, a szudáni fű és a tarlórépa másodveté&ek jól sikerültek, s így bőséges silóanyagot biztosítanak. A járás fejlettebb szövetkezetei ez évben jobbminőségű silót, s nagyobb mennyiségű zöld silót készítettek a műit évinél. Az egyházasdengelegi Rákosi Termelőszövetkezet a zöldborsó szárából készített silót, közvetlenül & borsószedések befejezése után. A minőségi silózás tekintetében kiemelkedő a pásztói Szabadsáv Termelőszövetkezet munkája. Tápanyagban gazdag silókukoricából minőségi; lucernából, tökből és kerti hulladékból pedig külön sertéssilót készített. Az erdőkürti és pásztói gépállomások jól segítik a silózási munkát. Idejében elküldték a silótöltő gépeket a termelőszövetkezetekbe, s így nem történt fennakadás a munkában. A gépállomások segítségével járásunk szövetkezetei eddig 2370 köbméter silótakarmányt készítettek. Horváth József állattenyésztési előadó Szlovák vendégek a balassagyarmati járásban Az ipolysági pártbizottság és Nemzeti Bizottság régebben versenyre hívta ki a balassagyarmati járást a termelőszövetkezeti, a begyűjtési munkák és a közigazgatás terén. A versenykihívás mellett a tapasztalatcsereátadást is megszervezték. A balassagyarmati pártbizottság és a járási tanács képviselői a közelmúltban voltak Ipolyságon és a járás egyes községeiben, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek. Ezt a baráti látogatást viszonozta október 15-én egy nyolc tagú küldöttség, az ipolysági párt-és Nemzeti Bizottság funkcionáriusaiból. A tapasztalatcsere első állomása Hont község volt, ahol a Győzelem TSZ mind szebben fejlődő munkájáról szereztek bizonyságot a vendégek. Dejtáron járva a szlovákiai Visk község küldöttei versenyre hívták ki a tsz-tagokat, az érsekvadkerti gépállomás dolgozóit pedig a felsőszemerédi gépállomás tagjai j szólítottéje versenyre. Vendégeink nagy érdeklődést tanúsítottak a tsz- ek munkaszervezése, teljesítménye, a balassagyarmati pártbizottság és a járási tanács munkája iránt. Különösen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése, valamint a páríoktatás kiszélesedése kötötte le figyelmüket. Szabellai János, a Nemzeti Bizottság elnöke a következő szavakban fejezte ki tapasztalatait: — A látogatás során meggyőződtünk arról, hogy Magyarország valóban a dolgozók országa lett, ahol céltudatos munkával igyekeznek építeni a szocializmust. A tapasztalat- cserét igen hasznosnak találtuk mindannyian és örülnénk, ha ez a mozgalom minél inkább elmélyülne, mert ezzel kölcsönösen szolgálnánk nemcsak a termelő munka fejlődését, hanem a béke megvédésének ügyét is. Zoltán Gyula, Drégelypalánk. Színvonalas, szép színielőadás Zagyvapálfalván A zagyvapálfalvi Üveggyár kultúrotthonában zsúfolt nézőtér előtt, annyi évi feledés után színre került Szigligeti „Cigány“ című népszínműve. Az előadás sikere, értékes művészi produkciója arra késztetett, hogy néhány sorban megemlékezzek azokról, akik kemény munka árán diadalra vitték. A darabot egykor Rózsahegyi Kálmán nagyhatású alakítása tette emlékezetessé, de mondanivalója még ma is friss, eleven, ötletes, hatásos. Érdekfeszítő cselemény, jól megrajzolt figurák, s bűbájos magyar népdalcsokor teszi élvezetessé a tetszetős darabot. Ezt az előadást Szabó Miklós általános iskolai tanár rendezte. Szakavatott kézzel, háromhónapos lelkes munkával tette sikeressé a bemutatót. Nehéz feladatot oldott meg Szabó elvtárs, aki a rendezés mellett a darab címszerepét is alakította. Elbeszélgettem vele. Fiatalabb korában színésznek készült, de már rég nem volt színpadon. Mos újult erővel látott hozzá szerepe megformálásához, sikeresen. Alakítása komoly művészi teljesítmény volt. Az érzelmek széles skáláján játszott, minden szavát bensőségesen átérezte. A nézőtér vele együtt sírt és kacagott. Nagy jelenetei maradandó emléket hagytak a nézőkben. A darab szereplői közül Kolocsányi Anna — Rózsi-, Kodó Erzsi — örzse-, Harangozó Vali — Évi-, valamint Takács Miklós — Peti-, Törzses Tibor — Marci-alakítását mondhatjuk a legsikerültebbnek. De megállapíthatjuk, hogy a többi szereplők is derekas, színjátszóhoz méltó munkát végeztek. összefoglalva: a Zagyvapálfalvi Üveggyár kúltúrotthona igazgatójának jó munkáját dicsérte ez a jól sikerült rendezvény, de nem utolsósorban a gyár dolgozóinak is, akik minden igyekezetüket, képességüket beleadták játékukba. A téli évad folyamán még sok ilyen és ehhez hasonló előadást szeretnénk látni megyénk kultúr- házaiban. Visnovszky László általános iskolai tanár Matolcsi János: Termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzete és fejlesztésének kérdései tPÁRTFő'SKOLAI F.LÖADÁS) Az előadás bevezetőként röviden ismerteti a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, majd az MDP Központi Vezetősége 1955. június 8-i határozata alapján elemzi a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, a terme lő- szövetkezete.l< megszi lárdításá- nak és számszerű fejlesztéséinek előttünk álló legfontosabb — e határozat megszabta — feladatait. A füzet függeléke a termelő- szövetkezetek fejlesztésével, megszilárdításával kapcsolatos legfontosabb határozatok és rendeletek ismertetését tartalmazza. Az előadás tanulmányozása különösen vidéki párt- és állami funkcionáriusoknak, tsz-vezetőknek, tsz-pártszervezetek vezetőinek és tagjainak, propagandistáknak igen hasznos. Krajev: A kolhozrendszer győzelme a Szovjetunióban A könyv történetileg és gazdaságilag egyaránt részletekbeme- nően elemzi a kolhozrendszer ke. ietkezésének és győzelmének kérdéseit, amelyek mezőgazdaságunk fejlesztéisének jelenlegi szakaszában különös érdeklődésre tarthatnak számot nemcsak az elméleti és gyakorlati szakemberek, hanem a propagandisták széles körében is.
