Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-19 / 82. szám

2 SZABAD NOGBAD PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS & Elmélyült, alapos anyagtudást — tiszta, világos, természetes beszédet a most induló párloktatásban o. PARTOKTATÁSUNK — mint azt már több ízben han­goztattuk — a propagandis­ták jó felkészülésétől függ. Csak a jó és alapos felkészü­lés teszi lehetővé, hogy a pro­pagandista egyszerűen, világo­san, érthetően magyarázza meg pártunk politikáját. Egymással való beszélgeté­sünkkor minden esetben azt tapasztaljuk, hogy a propa­gandisták színesen, érdekesen, minden szavukat ízesen és za­matosán mondják ki. Ám, ha fellépnek az előadói dobogó­ra, előadást, vagy szemináriu­mot vezetni, a szó szoros ér­telmében valamiféle hivata­los emberekké alakulnak át. Vége az egyszerű beszédnek. Legtöbb propagandista azt hi­szi, hogy az előadásnál, a sze­mináriumnál nem illik úgy beszélni, ahogy az egymás kö­zötti beszélgetésnél szokott, igyekszik valamilyen külön­leges nyelvet használni. Olyan szavakat, melyet az egyszerű hallgatók nem értenek meg. A folyó beszédben (saját szavai) sokkal rövidebbek a mondatok, a folyó beszéd köz­vetlenebb, sokkal nagyobb ha­tással van a pártoktatásban lévő hallgatóságra, azok ér­zelmeire. Az a propagandis­ta, aki a brosúráikból vett mondatokban beszél, lemond a folyó beszéd minden elő­nyéről. Az ilyen nem beszél­get a hallgatósággal, hanem tulajdonképpen a brosúrát olvassa fel, mely a hallgatók­nak is megvan. Ilyen esetben az sem segít, ha a leírt szö­veget kívülről mondja el, vagy kissé eltér a leírt szö­vegtől. A TAPASZTALAT minden eddigi oktatási évünkben azt mutatta, hogy a száraz, hiva­talos nyelven elmondott elő­adásoktól, szemináriumi össze­foglalóktól idegenkednek a hallgatók. Vannak propagan­disták és alapszervezeti veze­tőségi tagok, akik úgy véle­kednek a pártoktatásban való önkéntes részvétel elvéről, hogy akik nem járnak el a szemináriumra, azokat nem érdeklik az elméleti kérdések. Ez helytelen felfogás, mert minden egyes párttagot érde­kel pártunk politikája, elmé­lete. Az érdeklődés hiánya, a lemorzsolódás oka magában a propagandista felkészülésé­ben keresendő. Sok esetben az előadások és a szemináriumok olyannyira szárazak, hogy nem tudnak érdeklődést kel­teni a hallgatóságban. Az 1955—1956-os oktatási évben minden lehetőség meg­van adva, a propagandisták­nak, hogy a politikai iskola, a Mrxizmus—Leninizmus alap­jai tanfolyam anyagait egy­szerűen, színesen és érdeklő­dést keltőén magyarázzák meg a hallgatóknak. Például ér­deklődés mellett lehet taníta­ni az osztályok, az állam ki­alakulását. A termelési mód fogalmát a termelőerők, ter­melési viszonyok kötelező összhangjának törvényét, a kapitalizmus kialakulását, a gazdasági válságokat, az álta­lános válságok, stb. Nem vi­tás, hogy a legbonyolultabb fogalmakat is ki tudjuk fej­teni saját szavainkkal, nép­szerű formában anélkül, hogy a vulgarizálás hibájába es­nénk. CSAK AZ A PROPAGAN­DISTA tudja érthetően, nép­szerűén, saját szavaival meg­magyarázni hallgatóinak az anyag tartalmát, aki maga is alaposan elmélyed az anyag tanulmányozásában, aki az előadásra kerülő anyagot tel­jesen magáévá teszi. Ha ez si­kerül, akkor saját szavaival is ki tudja magát fejezni, ébren tartja a hallgatók érdeklődé­sét és nem lesz lemorzsoló­dás. Egyes propagandisták az előadásra és a szemináriumra való felkészüléskor legtöbb esetben az emlékezetüket és nem a gondolkozásukat ve­szik igénybe. Van olyan pro­pagandista is, aki sokat tud és sok mindenre emlékszik, mégsem tud jó előadást tar­tani. Nagyon fontos, hogy elő­adásra. szemináriumra való felkészülésnél képzeletben ál­landóan vitatkozzunk valaki­vel, mintha azt akarnánk meggyőzni. így elérjük, hogy előadásaink és szemináriumi összefoglalóink érthetőek és világosak lesznek. Az ilyen felkészülés több szorgalmat követel, mint a különböző for­rásokból kiollózott részletek összeállítása, de ugyanakkor nagyobb az eredmény. NEM HELYES az olyan fel­készülés, melyet propagandis­táinknál tapasztaltunk, hogy jobb kezével írt, balkeze mu­tatóujjával pedig a könyv so­rain haladt végig. Az ilyen propagandistának mindkét keze dolgozott, a feje azonban semleges maradt. Az sem he­lyes, ha a propagandista be­széde élénkítésére mestersé­ges fogásokhoz folyamodik. Ez megnyilvánul abban, hogy a könyvből kiírt részeket időn­ként példákkal élénkíti, vagy a hallgatókat valami tréfával, vagy szójátékkal deríti fel. Ez az anyag témájához mél­tatlan, a figyelem lekötésére nem célra vezető, az anyag megértésére pedig egyenesen hátrányos. Semmi szükség arra, hogy ilyen mesterséges eszközökkel élénkítsük a beszédet. Ha a propagandista valóban arra törekszik, hogy a hallgatóit valamiről meggyőzze, hogy valamilyen igazságot bebizo­nyítson, ezek nélkül is saját szótárában is mindig megta­lálja a szükséges szavakat. ALAPSZERVEZETEINK és propagandistáink mindezeket vegyék figyelembe és azon munkálkodjanak, hogy az 1955—1956-os pártoktatási évünk mind formájában, mind színvonalában az eddigi okta­tási éveknél eredményesebb legyen. K. A. Több mint 1200 új lakást építettek Presovo területén A népi demokratikus Cseh­szlovákia keleti része igen nagy károkat szenvedett a második világháborúban: Ke- let-Szlovákia számos faluját földig lerombolta a hitleri hadsereg. A népi kormány közvetlenül a háború befeje­zése után, nagy lendülettel hozzálátott a falvak újjáépíté­séhez. Csupán Presovo (Eper­jes) területén több mint 1200 új lakás épült fel, több mint 6000 ember költözött be új la­kásokba. Az állam a kis- és középparasztoknak több mint 35 millió korona pénzbeli se­gítséget nyújtott lakások rend­behozására. Nagy sikerrel zárolt „A népi demokratikus Csehszlovákia 10 éve“ című moszkvai kiállítás A Moszkvában megrende­zett „A népi demokratikus Csehszlovákia 10 éve“ című kiállítás nagy sikerrel zárult. A 37 napig tartó kiállítást több mint 700 000 ember te­kintette meg. A kiállítás to­vábbmélyítette a csehszlovák és a szovjet dolgozók barátsá­gát. CT| olaj mezőket fedeztek fel Kínában Az elmúlt hónapok során Északnyugat- és Délnyugat- Kínában gazdag olajmezőket fedeztek fel. A leggazdagabb olajréteget a Csajdan-medencében ta­lálták. Itt egy éven át végez­tek kutató munkát. A Csaj­dan-medencében, Csinghai A November 7. filmszínház­ról szeretnék néhány közvet­len sort írni. Néhány nappal ezelőtt, délután ott álltam én is a pénztár előtt. 40—50 em­ber között a tolongó tömeg­ben, s a pénztámyitásra vár­tam. A sor a baloldali ajtón át kígyózott befelé, amikor váratlanul kinyitották a jobb­oldali bejáratot is. Erre a sor vége, mint az áradat, rugdaló­zás, gombszakadás közepette nyomult a pénztár elé és mi- elénk, azt hangoztatva, hogy nekik „csak 1—2 darab jegy­re“ van szükségük... Mintha mi többiek, 20—30 darabért álltunk volna sorba! A mozi jegyszedőnője, aki az ajtó felesleges megnyitásá­val előidézte ezt a hatalmas kavarodást, az üvegablak mö­gött, elégedetten mosolyogva szemlélte művét. Volt is mi­ben gyönyörködnie! Veszeke­dés, vitatkozás, lökdösődés, to­lakodás — ez jellemezte a sonbanállást. Szerintem, ép­pen a jegyszedőnőnek lett vol­tartományban a lelőhely több száz négyzetkilométer kiter­jedésű. Az olajkutakat még idén télen felállítják. Szinkiang, Szecsuan és Kvejhou tartományokban szintén találtak olajat, A sze- csuani medencében az olaj- övezet. tíz kilométer kiterje­désű. A jelek szerint Belső-Mon- góliában is vannak gazdag olajrétegek. Jelenleg több mint 200 geo­lógiai kutatócsoport, geofizi­kai szakemberek és kutatók keresik az új petróleumforrá­sokat. Kétmillió márka egy úttorőpalotára Az NDK kormánya kétmil­lió márkát (körülbelül 10 mil­lió forintot) bocsát rendelke­zésre Karl-Marx-Stadt első úttörőpalotájának építéséhez. A 10 000 négyzetmétert elfog­laló épületek nyers építését még az év végéig befejezik. A parkrészletekkel és nagy já­ték- és sportterekkel körül­vett úttörőpalotát 1956 októ­ber 7-én, az NDK fennállása hetedik évfordulóján adják át az úttörőknek. Megnyitották a román—sxovjet barátsági hónapot Október 7-e és 9-e között a Román Népköztársaság vala­mennyi tartományában ünne­pélyesen megnyitották a ha­gyományos román—szovjet barátsági hónapot. A barátsági hónap során a Román Népköz- társaság dolgozó tömegei szá­mos rendezvény keretében is­merkedhetnek meg a szovjet tudomány, irodalom és művé­szet legújabb eredményeivel. na a kötelessége, hogy Igyekez­zék biztosítani a rendet, hogy megfegyelmezze a korlát alatt bebújó gyerekeket, akik való­színűleg üzérkedés céljára tö­megesen vásárolták össze a jegyeket, ráadásul pénzkunye- rálással zavarták az amúgy is ideges várakozókat. Az ide­gességre különben minden okunk megvolt, mert az emlí­tett kellemetlenségek mellett a pénztáros™ is szokatlanul lassan, körülményesen adogat­ta a jegyeket, közben jóné- hány telefont is lebonyolított, s amint hallottuk, nemcsak jegy- rendelésről esett szó a beszél­getésekben .., Nagyon helyesnek tarta­nám, ha a mozi vezetősége gondoskodna arról, hogy végre megszűnjenek a sorbanállás- sal kapcsolatos visszásságok. Mindenesetre, legalább az al­kalmazottak iparkodnának se­gíteni, nem pedig még jobban fokozni a zavart, fegyelmezet­lenséget! Sárkány Dezső Salgótarján. Mozijegy — és mellé egy sereg bosszúság Üdvözöljük megyénk kézbesítőit és hivatalvezetőit a postai hírlapterjesztés 5 éves jubileuma alkalmából Munkájukhoz és vállalásaikhoz eredményekben gazdag sikereket kívánunk GYUTAI FERENC, a diósjenői postahiva­tal vezetője 5 éve foglalkozik a hírlap- terjesztés munkájá­val. Ez idő alatt a hírlaptervet rendsze­resen teljesítette. Vál­lalta, hogy a Megyei Lap tervét november 7 tiszteletére 5 szá­zalékkal túlteljesíti. SIKET LÁSZLÓ érsekvadkerti hiva­talvezető 5 éve fog­lalkozik a hírlapter­jesztéssel. Ez idő alatt a hírlapterjesz­tésben kiváló mun­kát végzett. Novem­ber 7-re vállalta, hogy a Szabad Nóg- rád tervét 5 száza­lékkal túlteljesíti. ERŐS IMRÉNÉ, a kisterenyei posta­hivatal hírlapfelelőse az egész hivatal dol­gozóival együtt 2t> ÚJ Szabad Nógrád, 5 új Szabad Nép, 4 új Szabad Föld, 3 új Tartós béke és 2 Uj Idő előfizető beszer­vezését vállalta no­vember 7-re. KURINKA JANOS salgótarjáni kézbesítő szaktárs 20 új Szabad Nógrád, 2 új Szabad Nép előfizető beszer­vezésével köszönti a postai hírlapterjesz­tés 5 éves Jubileumát. Vállalta továbbá, hogy a hírlaptervét rendszeresen telje­síti. LIPTAK I i AN, a drégelypalánki pos­tahivatal vezetője 5 év óta becsületes odaadással végzi a szocialista hírlapter­jesztést. November 7 tiszteletére vállalta, hoov a Szabad Nóg­rád tervét 110 száza­lékra teljesíti. FARKAS SÁNDOR balassagyarmati pos­tás kézbesítő novem­ber 7 tiszteletére és az 5 éves hírlapter­jesztés jubileumára vállalta, hogy a meg­lévő' előfizetőin kívül 21 új Szabad Nép, 10 új Szabad Nógrád, 10 Tar os béke, 4 lij Idő előfizetőt szervez be. A termelőszövetkezetek zárszámadása elé 1955. október 19. rP ermelőszövetkezeteink el- érkeztek a gazdasági év, s a szövetkezeti élet legfonto­sabb eseményéhez: a zárszám­adáshoz. A nagy munka rész­leteit közgyűlésen vitatja meg a szövetkezeti parasztság. Az elnök beszámol a gazda­sági év legfontosabb termelési és tenyésztési eseményeiről, a közös vagyon gyarapodásáról, a jövedelemalakulásról, s hogy mennyi jut ebből egy munka­egységre. A jó beszámoló olyan, akár egy pontos mérleg, amelynek számadatai nemcsak az ered­ményeket, hanem a gazdálko­dás hibáit is feltárják. A jól elkészített zárszámadásra nyu­godtan alapozhatjuk a követ­kező évi gazdálkodás tervét. Ezekben a napokban több szövetkezet tart közgyűlést. A járási pártbizottságok, a já­rási tanácsok mezőgazdasági osztályai, a gépállomások agronómusai nyújtsanak segít­séget a közgyűlések jó előké­szítéséhez. Munkájukkal bizto­sítsák, hogy eleven, szókimon­dó közgyűlések legyenek, ahol érvényre jut a szövetkezeti de­mokrácia, ahol minden tag, minden feszélyezettség nélkül elmondhatja véleményét, bírál­hatja a vezetést, megteheti ja­vaslatát, beleszólhat a szövet­kezeti gazdaság irányításába. A szövetkezetek tagjai, ve­zetői hívjanak meg a közgyű­lésekre minél több kis- és kö­zépparasztot. Ne rejtsék véka alá a szövetkezet eredményeit. Mert az idei zárszámadás a szövetkezetek döntő többségé­ben jónak ígérkezik. Erősö­dést, fejlődést mutat az egy évvel ezelőtti állapottal szem­ben. Nem ritkaság az olyan tsz, ahol az egy munkaegység­re tervezett pénzrészesedés kétszeresére növekedett. A termelőszövetkezetek a jó munkaszervezés, a gépi tech­nika igénybevétele, a kedvező időjárás, s a fejlett termelési módszerek gyakorlati alkal­mazásaként jó termést taka­rítottak be gabonából, s a ta­valyinál jobb termés mutatko­zik kapásnövényekből is. A nagyoroszi Úttörő TSZ kuko­ricából 30, a berceli Vörös Csillag TSZ burgonyából 160, míg a szécsényi II. Rákóczi TSZ cukorrépából 250 mázsás átlagterméseket takarítottak be. A jó termés következmé­nyeként a szövetkezeti pa­rasztok életszínvonala általá­ban elérte, egyes esetekben pedig túl is szárnyalta a kö­zépparaszti életszínvonalat. Ezeket az erdményeket pe­dig nem lehet eltitkolni az egyénileg dolgozó parasztok elől. Hadd ismerkedjenek meg az egyénileg dolgozó parasztok is a boldog, s gondtalanabb szövetkezeti élettel, hiszen aki ma még egyéni gazda, hol­napra már szövetkezeti tag le­het. Erről ne feledkezzenek meg egyetlen egy szövetkeze­tünkben sem. A szövetkezeti tagok bátran beszéljenek az egyéniek előtt a hibákról is. Ezzel csak nő a szövetkezet tekintélye az egyéniek előtt. Hiszen azt látják, hogy nem a hibák takargatására, hanem azok kijavítására törekszenek a tagok. Ha szólni kívánnak, hallgsisák meg, véleményüket javaslataikat és az esetleges kételyeiket is. A szövetkezeti tagok használják fel a közgyű­léseket arra is, hogy tovább erősödjék, mélyüljön a terme­lőszövetkezet és a dolgozó pa­rasztok közötti barátság. Nézzük, milyen feladatokra, kötelezettségekre kell ügyelni a zárszámadás előkészítésekor. A jó terméssel úgy kell gaz­dálkodni, hogy az a szövetke­zeti gazdaság további fejlődé­sét, erősödését eredményezze. Az elért, vagy a még várható jövedelemből minden tsz egyenlítse ki az állam iránti kötelezettségeket, az adót, a beadást, a gépállomási mun­kadíjakat, az esedékes hitele­ket. Az állam eddig is nagy segítséget adott a szövetkeze­teknek. Legtöbb helyen, mint például a szurdokpüspöki Bé­kében, az erdőtaresai Szabad­ságban állami hitelből épültek fel az Istállók és más gazda­sági épületek. Az állam adott törzsállományt az állattenyész­tés megalapozásához, mint az érsekvadkerti Tartós béke, a dejtári József Attila tsz-ekben. Állami támogatásra még tc- vábra is számíthatnak a sző- I vetkezetek. Azonban erre csak úgy van lehetőség, ha a sző-1 vetkezetek pontosan teljesítik kötelezettségeiket. Egyes szö­vetkezetek már tapasztalatból is tudják, hogy az egyéni gaz­dák előtt az a szövetkezet von­zóbb, amely nem tartozik az államnak. Igazuk is van, mert ez is egyik mutatója annak, hogy milyen jól gazdálkodik, milyen erős egy-egy szövetke­zet. Rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a különböző ala­pok kiegészítésére, ahogyan ezt az alapszabály előírja Gondoljunk arra, hogy az esős időjárás, a kései érés folytán kisebb a mag csíraképessége, ezért 10—15 százalékkal töb­bet hagyjunk meg vetőmag­alapnak, mint ahogy ezt az előző években szokták. Helyes, ha tartalékolnak kenyérgabo­nát is, mert ez növeli a gaz­dálkodás biztonságát. Ez külö­nösen a ludányhalászi Alkot­mány TSZ tagságára vonatko­zik akik nem látják ennek jelentőségét. A termelőszövetkezetek ne feledkezzenek meg a szociális és kulturális alapról sem. En­nek az alapnak az a rendelte­tése, hogy a tsz az elörege­dett, beteg tagokat segélyezze. Igen fontos ez a tsz-mozgalom továbbfejlesztése szempontjá­ból. Például az egyházasden- gelegi Rákosi Termelőszövet­kezetben azért nem léptek be többen öregebb dolgozó kis- és középparasztok, mert a szövet­kezetnek nem volt szociális alapja, így nem látták biz­tosítva megélhetésüket. A kulturális alap létesítése is nagy fontossággal bír. Ez az alap nyújt lehetőségeket arra. hogy óvodákat, bölcsődéket, sportpályákat létesíthessenek. Ki kell fizetni a földjáradé- kot és a bevitt állatokért, fel­szerelésekért járó esedékes összeget. A földi áradékot — amit terményben és pénzben kell kiadni — úgy kell meg­oldani, hogy kukoricából e célra ne adjanak ki. Sok szö­vetkezetünkben fő hibaként jelentkezett s jelentkezik még ma is, hogy rosszul gazdálkod­nak a megtermelt takarmány­nyal, mint a palotási Május 1 és az érsekvadkerti Tartós Béke TSZ-ekben. Ezt a hibát most ki kell javítani. Takar­mányalapba helyezzünk any- nyi takarmányt, amely nem­csak a meglevő állatállomány, hanem a szaporulat és a hízó­állatok szükségletét is fedezi. Hiba, hogy a ludányhalászi Alkotmány TSZ-ben nem gon­dolnak erre. Nagy mennyiségű árpát osztottak ki előlegben, s bizony keveset adtak a közös állattenyésztés céljára. Kez­dett általánossá válni, hogy kismalac korában adták el a sertéseket, mint a dejtári Jó­zsef Attila TSZ-ben. Ezáltal kevesebb pénz kerül szétosz­tásra. A termelőszövetkezetek ne kövessék ezt a káros néze­tet, hanem a malacokat ne­veljék fel hizlalják nagysú­lyúra, így lesz nagyobb a jö­vedelem. Ezért érdemes követ­ni a varsányi Dózsa TSZ pél­dáját. mely a közös kukorica­termés nagy részét sertéshíz- lalással értékesíti. 30 darab sertés hizlalására kötöttek szerződést, amelyből több mint fél százezer forintot jövedel­mez a tsz. Sokfélére kell gondolni, sok körülményt kell számításba venni, hogy jó zárszámadást készíthessünk. Éppen ezért a tanácsok mezőgazdasági osztá­lyai. a gépállomások termelő­szövetkezeti mezőgazdászai ad­janak minél nagyobb segítsé­get a zárszámadások előkészí­téséhez. E nagy munka közben ne felejtsék el. hogy továbbra is nagy súlyt kell helyezni az időben eltolódott betakarítási, vetési munkák folyamatos és minél gyorsabb elvégzésére. Ennek során el kell érni. hogy a termelőszövetkezetek a beta­karítási munkákat saját erővel végezzék, a betakarítást és a tárolást nagv. gonddal veszte­ség nélkül oldják meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom