Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-19 / 82. szám

1955. október 19. SZABAD IVOGRAD 3 FÉNY ÉS ÁRNYÉK VASÁRNAPI SÉTA A BÁNYAVÁROSBAN T NAGYBÁTONY Az utas a vonatból sem tudja közömbösen néz­ni az egymásután épült és jelenleg is épülő 'hatalmas korszerű házakat. Sohasem szünetel itt a munka, megyénk legnagyobb építkezése folyik itt, épül a bányaváros. Vasárnap reggel van. Amint a vonat lassul a nagybátonyi állomás előtt, már hallom a rakodó zúgását. A magasban csillék szaladnak a kötélpályán, messziről hozzák a szenet az éhesen váró vagonokba. Az utcán kevesen járnak. Üres a bányaigazgatóság környéke is. Itt kezdem a szemlélődést. Az igazgatóság épülete előtt csendes őszi kép: hervadó virá­gok, hulló falevelek. Az épület háta mögött azonban már nem ilyen megnyugtató a lát­vány. Pocsolya fogad, amelyben libák csap­kodnak. Jöttünkre sziszegve hátrálnak. Az egyik helyen néhány ócska kályha rozsdáso­dik. Ki tudja, hogy mikor került ide és ki tud­ja honnan? Most bizonyára arra vár, hogy egy vasgyűjtő hónapban valaki megkönyörül­jön rajta és elvigye innen, hogy olvasztóba kerüljön. Pár lépés, és egy farakás könyörög segítsé­gért. Távolból nem tudjuk, hogy mi lehet, de közelebb megyünk. — Valamikor ágyak lehettek — állapítja meg egyik kísérőm. Valóban. Ágyak voltak ezek valamikor. Talán nem ig olyan régen, de lábuk, oldaluk kiszakadt és valaki ide­hozta őket egy rakásba. Úgy látszik, hogy az­után el is feledkeztek róluk, mert ma már senki sem törődik velük. Pedig olyan deszka és lécanyag van itt, amit hasznosítani lehet­ne, szükséges dolgot csinálhatnának belőle ..; Pár lépés és már a nagybátonyi bányai gaz­daság udvarán vagyunk. Az ember az előbbiek után nem sok jót vár. de kellemesen csaló­dik. Tiszta udvar, a kocsik, a szerszámok rend­ben tárolva: minden gondos gazdáról beszél. A szomszédban friss épület. — Ez lesz a rendelőintézet — magyarázzak kísérőim. | A BÁNYAVÁROS felé indulunk. Első épület az italbolt. Bent nagy tisztaság, ízléses berendezés, terí­tett asztalok. Az ellentét azonban itt is kísért. Az udvar dúlt csatatér. Asztalok, székek van­nak itt nagy össze-visszaságban: feldőlve, lap­jára fordítva. Egy tető alatt a törött, rongáló­dott bútorok összevisszasága. Pedig a kert na­gyobb gondosságot is megérdemelne! Szép gyepszőnyeg fut az udvar körül. Még ezen az októbereleji vasárnapon is üde. Gondolnak itt a szépségre, csinosságra is, a bútorok azon­ban ott vannak gondozatlanul. Pedig most már nem nagy -szükség van a kerthelyiségben asztalokra, székekre. Nemigen akad olyan forróvérű vendég, aki ezekben a szeles na­pokban a kerthelyiségben kívánna szórakoz­ni. Ha mégis akad? Fölösleges ezért annyi asztalt, széket az esővel veretni, rongáltatni. Valahol más helyen kellene ezeket a bútoro­kat tárolni, ahol az épségük nagyobb bizton­ságban lenne. 1 ELHAGYJUK a kaszinókertet és most egy olyan útszakasz követ­kezik, amelyről azt mondják bátonyi ismerő­seim, hogy „ez itt a senki földje”. Kb. 70 mé­teres ez az útrész és egyik legforgalmasabb helyen, a népbolt előtt visz el. Gödrös, buc- kás. Teherautó jön velünk szembe és nyeljük a port. — Eső után látnád ezt az utat! — magya­ráznak sokatmondóan. — Folyik a sár az úton, ilyenkor csak csizmában lehet erre jár­ni. Pár lépéssel tovább már jó állapotban van a makadám út, ezt állandóan karbantartja az Egri Útfenntartó Vállalat. A 70 métert azon­ban nincs senki, aki megcsinálja. Nem lehet­ne megkeresni, hogy kihez tartozik ez a gaz­dátlan útdarab? Ha ezt felderítik, akkor a rendbehozás se kés-hetik sokáig. I A STADION következik. Méltán büsz­kélkednek vele a báto- nyiak! Gyönyörű gyepszőnyeg, jó futópálya. Ha az építkezések befejeződnek, megyénk egyik legszebb stadionja lesz ez. Megérkeztünk a bányavárosba. Uj kísérőm letérít az útról és a baloldali házsorok közé vezet. — Itt parkosítani fognak — mutat az út és a lakóház közötti területre. Ma még nem lát­szik ebből semmi, de ő már látja képzeleté­ben az üde gyepet, a virágágyakat, fákat, bokrokat. Nem is csoda! Tőzsgyökeres bánya­városi. Az első házak első lakosai közül való. Beköltözött az első kockaépületek egyikébe és innen figyelte, hogy kúsznak egyre mesz- szebb az új utcák, emelkednek a falak, nő a bányaváros. — A házak között már a járdának csinál­ják az alapozási munkát! — dicsekszik öröm­mel. Valóban, a talajmunkálatok már folynak és rövidesen új gyalogjáró kígyózik a házsorok között. Mindez bizony nagyon szép, velük együtt örülök én is! De... a házaknál, 3—4 lépés­nyire a bejárattól rothad, bűzlik egy-egy ha­lom szemét. Megállunk minden lépcsőháznál, a kép azonban nem változik: paradicsom, uborka, rothad itt dinnyehéjjal, kukorica- fosztással a hamu és szemét között. Egyik­másik kupacnál gyerek babrál a szemétben. Sehol egy szemétláda, vagy szemétgödör ... A A kapuk felett ez a felirat: 1952. Tehát 3 éve épült ez a ház, azóta is így van; itt rothad, bűzlik a szemét úgyszólván az ajtó küszöbén. Nem én vagyok az első, aki ezt meglátom. Mások is észrevették már előttem, panasz­kodtak is, mégis marad minden a régiben. A Járási Tanács Egészségügyi Osztálya figyel­mébe ajánlom ezeket a baktérium telepeket: hasson oda a legsürgősebben, hogy végre meg­felelő tárolóhelye legyen a szemétnek. Mert nemcsak itt van ez így, hanem az út túlsó ol­dalán, a kockaépületeknél is. Azzal a különb­séggel, hogy ott még csúnyább. Ott ugyanis már parkírozzák a házak és az utak közti részt. Egyenesen visszatetsző a zöld gyep és a virágágyak tőszomszédságában a szemét­domb. Ez elcsúfítja az egészet. Egyedül a 104 sz. munkásszálló és az MTH 209 számú tanulóotthonánál van téglából épült szeméttároló. Bár ezek környéke sem kifogás­talan, mégsem korhad szabadon a sok hulla­dék. 1 A PARKOSÍTÁS szorosan hozzátarto­zik a bányavároshoz. Nemcsak szeretik, hanem kívánják is a par­kosítást a bányavárosiak! Mégis... Bár min­denünnen jó út vezet a kockaépületektől az országúira, a párméteres rövidítés kedvéért belegázolnak a gyepágyakba, gyalogutat ta­posnak rajta ... Szeretik a virágot, de a vi­rágpadokba ültetett muskátlik éjjel nyomta­lanul eltűntek ... örülnek a parkokban lévő bokroknak, fáknak, de a fiatal fákat derékba- törik. hogy nyársat faragjanak belőle ... Szünet nélkül épül, terjeszkedik a város. I AZ EMBEREK Hirtelen növő város sok­féléi idekerült lakossal. Ahány ember, annyi féle. Az egyik hétről hét­re moziba, könyvtárba jár, rendszeresen ol­vas, művelődik’, a másik minden fizetés után az italboltban duhajkodik, ha partnere akad, verekedik is. Gyakori a veszekedés, többen nem tartják be a házirendet, legtöbbször ez a viszályok forrása. A város külső, szemmel látható képe gyor­san alakul. Ehhez azonban hozzá kell alakul- niok az embereknek is. Kulturáltabbnak, igé­nyesebbnek képzeljük el új városunk lakóit. Ennek kialakításán pedig maguknak a lakók­nak kell fáradozniok. MOLNÁR JENŐ Segítsék sikerre vinni a tömegtermelő munkahelyek kiszélesítésének ügyét Hozzászólás Lassan József: Létesítsünk minél több tömegtermelő munkahelyet bányáinkban című cikkéhez Amióta a Szabad Nógrád közölte Lassan József elvtárs­nak, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnökének javasla­tát a tömegtermelő munka­helyek létesítésének fokozásá­ról, a lapban igen egészséges vita indult meg. Főmérnökök, műszaki középkáderek és frontcsapatvezetők sok javas­latot tettek, amelyek elősegí­tik a tömegtermelő munkahe­lyek szélesebb körű kibonta­kozásai, azok gazdaságos és jó üzemeltetését. Helyes vita­cikkeket olvastunk a front se­bességének növeléséről, a lég­vágatok fokozott biztosításá­ról, a gépek kihasználásáról és megelőző karbantartásáról. Üzemünk, Katalin-bánya 70—80 centiméteres szénvas­tagsága és jó főteviszonya igen alkalmasnak ígérkezik front­művelésre. Jelenleg nálunk mezőbe haladó frontfejtés van. Ennek az üzemeltetésénél szerzett gyakorlati tapasztala­tok azt igazolják, hogy ilyen tömegtermelési munkahely is igen hasznos, azonban nálunk is az a fő cél, hogy a jövőben hazafelé haladó frontfejtéseket lé­tesítsünk. Bányáinkban igen komoly vájárhiánnyal küzdünk. A tö­megtermelő munkahelyeknek pedig éppen az az előnyük, hogy az ilyen munkahelyeken olyan dolgozókat is nagy számban lehet foglalkoztatni, akiknek nincs meg a vájári képesítésük. Véleményünk szerint egy olyan frontműve­lésen, ahol 20 ember dolgo­zik. elég. ha csak tíz dolgo­zónak van meg a vájári képesítése. Arra gondolunk itt, hogy a tömegtermelő mun­kahelyek kiszélesítése lehető­vé teszi, hogy a most toborzott fiatal munkások egy része azonnal a produktív szénter­melésben dolgozzék. Ez a megoldás egyszerre két célt is szolgálna. Egyrészt produktív munkára való be­vonásukkal, a tömegtermelő munkahelyen történő foglal­koztatásukkal nagymértékben elősegítenék a termelékenység növelésére1 és önköltség csök­kentésére irányuló törekvé­seinket, másrészt lehetőség nyílik arra, hogy az idősebb és már nagy tapasztalattal rendel­kező bányászok törzsgár­dája igazi bányászokká ne­velje őket. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a mezőgazdaságból, vagy más beosztásból hozzánk jött dolgozóik zömét a szállításra helyezték és itt nem tudtak kellően beleilleszkedni a bá­nyászéletbe, a szállításnál ke­vesebb bért kaptak és néhány hónap múlva továbbálltak. A toborzott elvtársak egy részé­nek igaza volt, mert egy ré­szük minden bizonnyal többet tudott volna nyújtani a szén­termelési feladatok megvaló­sításában és ezzel több kere­sethez is jutott volna. Most az új módszerű termeléssel ezek fejteljesítményét is rövid időn belül egyszintre lehetne hozni a legjobb dolgozókéval. A ré­gi és becsületes bányászoktól fegyelmet és pontos munkátoa- járást, felelősségérzetet tanul­nának. Erre csak egy példát sze­retnénk felhozni. Október 1- től bevettük a csapatba Dé­nes gy. Lászlót, aki a megelő­ző hónapokban több írben tá­vol maradt az üzemtől és az üzemvezetőség ezért a kül­színre helyezte. Ez a dolgozó most a csapatban kifogástala­nul dolgozik és azóta egyetlen műszakmulasztása sincs. Az ilyen elvtársi segítségnyújtással a fiatal munkásokat meg lehet tanítani munka- közben a bányabiztonság­ra és a szakma jó elsajá­títására. A régi, képzett bányászok majdnem minden bányában magukra hagyták a gyengéb­beket és nem gondoltak arra, hogy az egy-két csapatban összetömörített jó szakembe­rek egyedül nem tudják meg­oldani az üzemre háruló terv­feladatokat. Ha azt akarjuk, hogy minden bányász — fia­Az orvosi tudomány szerint a magas vérnyomásnak valószínű- leg az az egyik legfőbb oka, hogy az ember központi idegrendsze rében megbomlik az ingerületi és a gátlási folyamat egyensú lya. A moszkvai Állami Fizikote- rápaia Kutató Intézet az utóbbi években olyan fizikai módszere­ket dolgozott ki, amelyekké', helyreállítható a központi ideg- rendszer működése. Az intézet­ben speciális nagyfrekvenciás rezgéseket keltő generátort szer­kesztettek. A generátor egy fehér fémszekrényből áll, amelyből hosszú műanyagból készült ka­rok nyúlnak ki. A karokon lévd elektródák másodpercenkénti 50 milliós sajátos rezgésű hullámo­kat sugároznak. Az ilyen rezgések erősítik a védőjeliegű gátlási folyamatokat. A tapasztalatok bebizonyították, hogy ezáltal csökken a betegek magas vérnyomása. Ezzel egy­idejűleg megszűnnek a fejfájá­sok, a beteg jobban alszik és jobban bírja a munkát. Mindez azt mutatja. hogy a közoontl Idegrendszerben rendeződnek az alapvető folyamatok. Gyógykeze­lés közben a beteg semmit sem érez, még meleget sem. Az új gyógykezelési eljárást a Szovjet­unióban már eredményesen al­kalmazzák. talabbak és tapasztaltabbak egyaránt kivegyék részüket a termelésből az üzemre háruló feladatok megoldásából, akkor helyesen kell elosztani az erő­ket. Ezzel az elgondolással szólunk a medence összes frontcsapatvezetőjéhez és kér­jük, hogy segítsék sikerre vinni » tömegtermelő munkahe­lyek kiszélesítésének ügyét a termelékenység további nö­velése és az önköltség csök­kentése — az egész dolgozó nép érdekében. Valach László frontcsapatvezető Zsidai László frontcsapatvezető ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ ŰJÍTÁS bevezetésén dolgoznak a Salgótarjáni Sütőipari Válla­latnál. Az újítást Deák József karbantartási csoportvezető dolgozta ki. Lényege az, hogy a sütőkemence aljazatát az eddigiektől eltérően nem agyagból, hanem erre alkalmas tufakőből készítik el. Az agyagaljazatot eddig hat hó­naponként kellett felújítani, a mostani eljárással készíteti aljazat 8—10 évig is eltart így egy kemencénél mintegy 12 000 forint megtakarítást ér­nek el. Egy angol orvos különleges pisztolyt szerkesztett a rákos daganatok gyógyítására. A F’sztolynak egészen vékony csöve van, amely behatol a rákos daganatba. A ravasz meghúzásakor a pisztoly a be­tegtestrészbe belelő egy apró kapszulát, amelyben rádióak­tív anyag van, s az bennma­rad a rákos szövetben. Ezt a műtétet többször elvégezve, jó néhány kapszulát bejuttatnak a beteg testrészbe, s azok ott, a daganat legmélyén bocsátják ki életmentő sugaraikat. A „golyók“ tíz nap múlva el­vesztik rádióaktivitásukat. Bo­rításuk platinalemezből ké­szült, amely feltartóztatja a bétasugarakat, de átengedi a gammasugarakat. A gyógyító „lövedékek“ bennmaradhat­nak a testben, anélkül, hogy a szervezetnek kárt okoznának. ÚJFAJTA CEMENT Hosszú kísérletezések során a romániai „Idea!” cementgyár­ban sikerült egy olyan cement­fajtát előállítani, amely ellenátl a tengeri víz bomlasztó hatásá­nak. PISZTOLY A RÁKBETEG­SÉGEK ELLEN (gy készülnek az országszerte ismert híres salgótarjáni tűzhelyek A Tűzhelygyár dolgozó, a téli szükségletek biztosi­vására eddig rnár 2800 darab tűzhellyel gyártottak töb­bet előírt tervüknél A verseny azonban tovább folyik, hogy gyártmányaik az ország legkülönbözőbb vidékeire, városaiba! el­jussanak és hozzájárul­janak a családi otthonok kényelmének, melegének megteremtéséhez. í Folyik a vas a kupolóból, öntik a tűzhely- alkatrészeket .., Ragyogó fényesre zománcoz- A tűzhelyszerelő műhelyben szorgos kezek illesztik össze az Ütrakészen á’lnak a gyár űol- zák a tűzhelyoldailapokat.alkatrészeket.., gőzéinek alkotásai i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom