Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-12 / 80. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XI. ÉVFOLYAM. 80. SZÁM. RÁ D M i• PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÁRA: 50 FILLÉR 1955. OKTOBER 12. * Uj módszerekkel a betakarítás és a vetés meggyorsításáért A párt Központi Vezetőségé­rek június 8-i határozata vi­lágosan leszögezi azt a tényt, hogy belföldön — országun­kon beiül — kell megtermel­felelősség a gépállomási igaz-1 gatókat terheli. Ezekben a na­pokban a gépállomásoknak j sokkal több gépi segítséget I kell adniok a termelőszövetke­MAI SZÁMUNKBAN: Javul a tsz-okben a könyvelő munka a pénzügyi szervek patronáló sa nyomán (2. old.) Ötéves a postai hírlapszolgálat (2. old.) A Tűzhelygyár eredményei és hibái a technika fejlesztésében (3. old.) A nagy orosz festő (4. old.) Akik új otthonra találtak (5. old.) Sport (6. old.) Kora reggel van. Még nem áll a piac, de a pásztói Sza­badság TSZ nagyüzemi kertészetének dolgozói már olcsó, friss, kiváló minőségű paprikával, káposztával, s egyéb zöld­ségfélével teli rakott standdal várják a vevőket ni kenyérgabona-szükségletün- zetek betakarítási munkálatai­két. Ennek minden feltétele hoz, mint ahogy ezt eddig tet­ték. Különösen a kukorica­rendelkezésünkre áll, hiszen országunk és benne me­gyénk termelési adottságai kiválóan alkalmasak a jó mi­nőségű gabonatermés elérésé­hez. Állami gazdaságaink, gépállomásaink, termelőszö­vetkezeteink s egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztjaink jó és időbeni munkájától függ, hogy a második ötéves ter­vünk első esztendejében, a tavalyinál gazdagabb búzater­méssel biztosítsuk az ország bőséges kenyérellátását. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem tet­tünk meg mindent az őszi me­zőgazdasági munkák, elsősor­ban a kenyérgabonaveíés si­keréért. Pedig ezekben a na­pokban van az őszi búza veté­sének legkedvezőbb ideje. A hiba abban keresendő, hogy a mezőgazdasági termelést irá­nyító megyei, járási és községi tanóesszervek — köztük a gépállomások vezetőivel — nem szervezték új módon a munkát. Az utóbbi évek idő­járásai szerint dolgoztak, fi­gyelmen kívül hagyva, hogy az idei ősz sokkal nagyobb előrelátást és szervezettséget követel a mezőgazdasági mun­kák időbeni végrehajtásában, mint az előző években bár­mikor. Az irányító szerveknek, az idei rendkívüli időjárás kö­vetkezményeit figyelembe véve, új módon, változatosan kell szervezniük, mozgósítaniok a mezőgazdaság dolgozóinak egészét az őszi munkák végre­hajtására, különösen a kenyér­gabonavetés időbeni teljesíté­sére. Nézzük, milyen követelmé­nyeket támaszt elénk az idei ősz? Milyen feladatokat kell megoldanunk, hogy a mi ja­vunkra egyensúlyozni tudjuk az akaratunktól függetlenül létrejött időjárási változást. Ma már könnyen megálla­pítható, hogy az őszi búzave­tésre kijelölt területeken be­érik-e időben a termés és le- takarítható-e úgy, hogy a bú­zavetést jó minőségben, októ­ber végéig befejezzék. Ha az érés egy-egy táblán novembe­rig kitolódik, nem érdemes kockáztatni a vetés megkérésé­vel a termést, helyesebb, ha a letakarított földekből a vi­szonylag legjobb előveteményű, legjobb kultúrállapotú földet jelölik ki és azonnal megkez­dik a taiajelőkészítést, elvég­zik a vetést. Ez annyit jelent, hogy nemcsak kukorica, hanem más elővetemény után is vet­hetünk őszi búzát. A tanácsi szervek és az agro- nómusok még nem sok helyen szorgalmazták a kukorica éré­sének meggyorsítás: módsze­rét; a csőfeletti szár levágását. Pedig e módszer gyakorlati al­kalmazásával egy héttel előbb érne be a kukorica és ugyan­annyi idővel előbb fejezhető be a búzavetés. E módszert ma már mindenütt lehet és kell is alkalmazni. Ez most a legsürgősebb teendő, s az egyik legfontosabb feltétele a búza- vetés-terv teljesítésének. Akik mast másképp cselekszenek, súlyos bűnt követnek el az ország kenyere ellen. A gépállomások eddig még vajmi keveset tettek az őszi termények betakarításának meggyorsításáért. Nagvon ke­vés gépet alakítottak át cukor­répa-kiemelésre. napraforgó- aratásra. burgonya ásására és kukoricaszár-vágásra. Ezért a SZÖVETKEZETI NAP EGYHÁZASDENGELEGEN szár betakarítását kell több, hasznos, helyi kezdeményezés­sel — a fűkaszák, szükség szerint a kombájnok megfele­lő átalakításával — gyorsíta­ni. A gépállomások mező­gazdászai a termelőszövetke­zetek vezetőivel együtt szer­vezzék meg, hogy a gépek, az emberi- és fogaterő teljes egé­szében az ezekről a területek­ről való betakarítást végez­zék el. Nem szabad megen­gedniük, mint. amit a palotás: Májusi 1 Termelőszövetkezet vezetői megengednek: cukor­répa utén búza kerül a föld­be. Gép emeli ki a cukorrépát. Ez nagy előny. Az már azon­ban hiba. hogy a cukorrépa betakarítási munkálataiból a tsz-tagok csak részben veszik ki részüket. A betakarított kapásnövé­nyek után már nincs sok idő a talajelőkészítésre. Ezért a legegyszerűbb módon kell el­érni a morzsalékos, ülepedett, nyirkos vetőágyat. A mező­gazdászok táblánként és elő- veteményenként, a talaj kul- túrállapotiának megfelelően állapítsák .meg azokat a ta- lajmunkékai. amelyekkel biz­tosítani lehet a jó vetőágyat. Ahol gyommentes és tiszta a föld, ott hossz-keresztirányú többszöri tárcsázással és szüik- séaszerint fogasolással általá­ban jóminőségű talajelőkészí­tést végezhetünk. Ha ekét kell használni — mert a talaj tö- mődött, gyomos, vagy sok a tarlómaradvány — csak olyan sekélyen szántsunk, hogy rög­mentes, könnyen munkálható legyen a talaj. Ilyen esetben a szántással egyidőben vé­gezzük el a fogasolást, talaj- porhanyosítást i®. Nagyon fontos munka a későn leke­rülő elővetemények után a hengerezés. mert a talaj ter­mészetes ülepedését már nem tudjuk megvárni. A jól munkált talajba meg­felelő magot kell vetni. Az idei nagy fajsúlyú gabonának az esős nyár miatt csökkent a csírázóképessége. Ezért a szokásosnál 10 százalékkal, egyes esetekben ennél is több magot vessünk. A gépállomások nyújtsanak több segítséget a dolgozó pa­rasztoknak. Hiszen ez évben olyan mértékben növekedett a gépállomások gépállománya, hogy az egyéniek teljes gép: munkaigényeit is ki tudják elégíteni. Közel 20 000 nor- málholdnvi munkára van sza- badkapacitssuk a gépállomá­soknak. Körülbelül ennyi ta- lajmunkéra kell még szerző­dést kötni az egvéniekkel, hogy a gépek kapacitását maximáli­san kihasználjuk. Viszont nem engedhető mag az, hogy a gép­állomások vezető: inkább az állami vállalatokkal kötnek szerződést talajmunkára, mint, az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztokkal. Sürgősen fel kell számolni ezt az álla­potot. Az őszi kenyérgabonavetés: terv teljesítése minden gaz­dálkodóra rézve kötelező. A járási, községi tanácsok a helyszínen ellenőrizzék a ve­tésterv teljesítését. Munkájuk közben re tévesszék szem elől, hogy minden nap késedelem a termés rovására megy. Kü­lönösen. ha figyelembe vssz- szük a Meteorológiai Intézet távjelentését, mely szerint ok­tóber 12—lR-ig igen erősen felhős, sokfelé esős napok é~ (Október 9, vasárnap) Koráin ébredtek Egyházas- déngelegen, ezen az ok­tóberi napon. Nagy nap ez a falu életében, hiszen a dolgozó parasztok többsége elindult, hogy új életet kezdjen. Hátat- fordítottak a nehéz és fárasz­tó kisüzemi gazdálkodásnak és rátértek a szövetkezeti gazdák kodás útjára. Még alig virradt, de már tal­pon voltak a Rákosi Termelő- szövetkezet tagjai. A „kiváló tsz-tag" jelvénnyel kitüntetett Mlinarcsek Gyula tsz-elnök már a reggeli órákban ott sürgött-forgott a tanácsház ud­varán. — Alig tudtam aludni — mondja mosolyogva. — Nagy nap ez a mi számunkra, hi­szen 1950-től, megalakulásunk­tól kezdve harcoltunk azért, hogy bebizonyítsuk, a mi utunk, a szövetkezeti gazdál­kodás útja az egyedüli helyes és járható út. Ünnep ez a nap, mert községünk dolgozóinak többsége a szövetkezeti utat választotta. ★ A feldíszített iskolaudvaron a salgótarjáni bányász-zenekar szórakoztatja az egybegyűlt termelőszövetkezeti tagokat. Néhány perccel 1 óra után fel­hangzott a himnusz, majd Ja- kus János községi párttitkár üdvözölte a megjelenteket és felkérte Márcicz Antalt, a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztály vezetőjét, tartsa meg ünnepi beszédét. — A Földművelésügyi Mi­nisztérium nevében, örömmel üdvözlöm Egyházasdengeleg dolgozó parasztságát abból az alkalomból, hogy a szövetke­zeti gazdálkodás útjára léptek. Szövetkezeti mozgalmunk több éves múltra tekint vissza. 1948-tól kezdve az elmúlt hét év alatt, dolgozó parasztsá­gunk az ország minden részé­ben megismerkedett a terme­lőszövetkezettel. Jelenleg or­szágunkban 4206 termelőszö­vetkezet, több mint 300 000 taggal, mintegy 2 120 000 hold földdel folytat nagyüzemi gazdálkodást. Mint Egyházas- dengelegen is, országunk köz­ségében a dolgozó parasztok ezrei és tízezrei térnek át az egyéni kisparcellás gazdálko­dásról a nagyüzemi szövetke­zeti gazdálkodásra. Márcicz elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy megyénk ter­melőszövetkezetei milyen ered- ményeket értek el az elmúlt években, majd így folytatta: — A mai ünnepi gyűlésen felhívják Nógrád megye dolgozó parasztságát, hogy minél nagyobb számban is­merkedjék meg a termelő­szövetkezetek eredményei­vel, a szövetkezés gondola­tával és a saját jól felfo­gott érdekükben térjenek át a szövetkezeti gazdálko­dás útjára. Ehhez termé­szetesen az is szükséges, hogy minél szélesebb kör­ben ismertessék, elsősorban maguk a termelőszövetke­zet tagjai az elért eredmé­nyeiket. Nógrád megyében is ugyanúgy, mint orszá­gútik számos más megyéjé­ben elsősorban a termelő- szövetkezetek tagjai segít­senek a dolgozó parasztok­nak, hívják meg őket láto­gatásra szövetkezetükbe, közgyűléseikre, látogassák meg őket, egyszóval győz­zék meg őket a szövetke­zeti gazdálkodás előnyéről. Az. osztályellenség nem nézi szívesen előrehaladásunkat. A kulákok és velük szövetséges más ellenséges elemek igye­keznek akadályozni a szövet­kezeti mozgalom kiszélesítését. Mint a tények mutatják, az el­lenség minden, tevékenysége kudarcra van ítélve, mert a dolgozó parasztjaink új és új tömegei válasszák a szövetke­zést. Márcicz elvtárs ezután a Rá­kosi Termelőszövetkezet ered­ményeiről beszélt. Elmondta, hogy a megalakulástól milyen sok nehézség és gond közepet­te élt és működött. De évről évre nagyobb eredményeket ért el. Ebben az évben, már 6 kilogramm búzát, 60 deka ár­pát. 6 kilogramm szála®takar­mányt, más termérjyéket és ezenfelül 12 forintot osztottak ki előlegként egy munkaegy­ségre. Befejezésül Márcicz elvárs a következőket mondotta: — Hazánk több mind 550 községének dolgozó parasztsá­ga már a szövetkezetbe tömö­rült, ezek közé tartozik Egyhá­zasdengeleg is. A község há­rom termelőszövetkezetének tagjai megértéssel dolgozzanak együtt. Az alacsonyabb típusú Petőfi termelőszövetkezeti cső* port igyekezzék mielőbb ma* gasabb típusúvá fejlődni. A termelőszövetkezetek töreked1* jenek arra, hogy minél na* gyobb megértés legyen a sző* vetkezet tagjai között. A Földművelésügyi Minisztérium nevében meleg szeretettel üd* vözlöm Egyházasdengeleg sző* vetkezeti községet és munká* jukhoz kívánok sok sikert, jó egészséget. A beszéd után a Rákosi TSZ elnöke meghívta a jelenlévő* két, hogy tekintsék meg ter­melőszövetkezetüket A bőséges ebéd után salffó* tarján: népizenekar és a kör­nyező falvak kultúrcsoportjai szórakoztatták az új szövetke* zeti község dolgozóit. A fiatalok táncoltak, az öre­gebb jei pedig a söröspohara­kat ürítgették, kívánva egy­másnak jó egészséget. Az egyik asztalnál a Rákosi TSZ tagjai között új tagok ülnek. Délelőtt Franka Pál 10 holdas, Franka Mihály és Gyulavári Pál 3 hol­das gazdák úgy döntöttek, be­lépnek a Rákosi Termelőszö­vetkezetbe és most a régi és új tagok együtt ürítik poha­raikat a boldog jövőre. Szól a zene, összecsendül­nek a poharak. Egyházasden­geleg három termelőszövetke­zetének, a Rákosi, az Uj Ba­rázda és Petőfi Termelőszö­vetkezetnek tagjai vidáman, boldogan ünnepük ezt a napot. Hogyan készül a télre a mizserfai bányaüzem A mizserfai bányászok pár nappal ezelőtt »fogadták el a Salgó-alcna dolgozóinak ver­senykihívását a „November 7- akna” címért. ígéretet tettek arra, hogy esedékes tervüket egy nappal előbb befejezik és november 7-ig 1600 tonna sze­net adnak népgazdaságunknak terven felül. Ez az időszak azonban a mizserfai bányá­szok és vezetők részére egy másik igen fontos feladatot is tartogat. Hogy a második öt­éves terv zökkenőmentes be­indulását biztosítani tudják alapos gonddal kell felkészül­niük a télre. A téli havazások, hideg idők sok nehézséget okoznak. Ezt már tudják a mizserfaiak, mert három éve a téli hidegek miatt, szállítási okokból mintegy 3000 tonna szenet kellett a Pálhegy II. üzemnél kilapátolni. Ez be­gyulladt, melyből 200 tonna szén elégett. Komoly iskola volt ez. S azóta minden télre gondosan készülnek. Ennek eredményeként az elmúlt télen is 103 százalékra teljesítették tervüket. Az idén sem akar­nak elmaradni. Urlányi Dezső főmérnök elvtárs a télre való felkészülés fontosságáról így beszél: — A tél az idén sem lesz könnyebb és a téli tervteljesí­tés próbára teszi üzemünk dolgozóit. Ezért gondos elő­készületekre van szükség. Fo­kozott munkát kell végeznünk azért is, mert annak ellenére, hogy a téli szénbányászás ne­hezebb. megnő az ország szén­fogyasztása. Mizserfán valóban ennek szellemében készülnek a télre, melyet egy 19 pontból álló in­tézkedési terv is mutat. Ebben sorra fel van tüntetve: hogyan talajmenti fagyok várhatók. | akarják a folyamatos terme­lést télen is biztositan:. Elter­vezték többek között, hogy a külszíni dolgozóknak melege­dőket, meleg italt biztosíta­nak. Azok részére pedig, aki­ket a MÁVAUT szállít a vál­lalathoz, az indulás és érkezés színhelyén melegedőket létesí­tenek, meleg ruhákkal látják el őket. A bányatelep lakóinak épületeit megjavítják. Számoltak azzal is, hogy ha a tél túl kemény lesz és a dol­gozók közül többen nem akar­nak a hidegben utazni, szá­mukra megfelelő szállást biz­tosítsanak. Ezért szállásként — ha erre sor kerül — mind Mi­zserfán, mind János-aknán, a kultúrházat jelölték ki. Itt összesen mintegy 100 főt tud­nának elhelyezni. Ugyanakkor gondoskodnak az étkeztetésük­ről is. A vállalat vezetősége már most gondoskodik arról, hogy erre az időszakra élelmi­szerből megfelelő mennyiségű tartalék álljon rendelkezé­sükre. Az emberek után elsőnek a bánya gépiberendezésének za­vartalan munkáját igyeksze­nek biztosítani. Nem is csoda. Mizserfa azok közé a bányák közé tartozik, amelyeket már korszerűen gépesítettek, s ahol egy-egy gép megrongálódás sok bajt és súlyos lemaradást okozhat. Ezért, hogy a télen minél kevesebb baj legyen a gépekkel, ne kelljen azokat a hideg időben javítgatni, már most brigádok alakultak — felosztva a bányát maguk kö­zött —, amelyek ellenőrzik a gépek működését. Ha valahol a legkisebb hibát is észlelik, azt kijavítják és gondoskod­nak gépi ég egyéb alkatrészek megfelelő számú tartalékolá­sáról. E-/ek a brigádok egész télen működnek majd. Az egyik ilyen brigádnak Csesztvényi János brigádjának az a feladata, hogy Kistelek és Mizserfa között biztosítsa a kötélpálya zavartalan szállítá­sát. Csesztvényi elvtárs egy­ben a kötélpálya mestere is, és igy szakszerűen és teljes fele­lősségérzettel végzi majd mun­káját. Az elmúlt években már többször előfordult, hogy a te­relő korongokra, kerekekre rá­fagyott a hó és a kötél a ke­rékről lesiklott. Ez több órás munkát és a termelésből való kiesést jelentett. A másik komoly probléma — különösen télen — a bánya­fák szállítása. Erre gondolva a mizserfai üzemegység vezetői már most mintegy 400 köbmé­ter bányafát szállítottak at aknák közelébe, mely az üzem kéthavi tartalékát képezi Ezenkívül jelentős faanyag van még a bányában is, s az üzemvezetők úgy vélik, a té­len nem lesz hiány fából. A szállítás biztosítására két új villamosmozdonyt kaptak. Ezek és a külszíni gépek ré­szére mintegy 3 hónapra ele­gendő fagyálló olajat rendel­tek. Ez a készülődés a terme­lésért érzett felelősséget bizo­nyítja, s ha a mizserfaiak ilyen szellemben dolgoznak to­vább, nem kell szégyenkez- niök majd a „November 7 akna1’ címért vívott verseny értékelésénél, de a téli tervek teljesítésénél sem. Tettre tettel válaszolnak a Tűzhelygyár dolgozói A Vasöntöde és Tűzhely­gyár dolgozói csütörtökön reggel a röpgyűléseken mór arról beszélgették, hogy a si­keres jegyzés eredményeként a Minisztertanács 1956-ban 200 millió forinttal többet for­dít lakásépítkezésre a terve­zettnél. Az öntödében Lipták János üzemvezető közölte az örömhírt a dolgozókkal, amely különösen a fiataloknál talált nagy visszhangra. Kovács Árpádné fiatal magkészítő fel­szólalásában arról beszélt, hogy milyen örömmel költö­zött be két hónappal ezelőtt a gyönyörű kétszobás, új lakás­ba. Az állam szerető gondosko­dása folytán többezer család­nak lehet hasonló öröme a jö­vő évben. A lemezlakatos- műhely dolgozóinak röpgyűlé- sén Horváth Gyula lemezollós, kiváló dolgozó tolmácsolta a dolgozóknak azt a jóleső ér­zését, amellyel tudomásul vet­ték, hogy a Hatodik Békeköl­csön-jegyzés befejezése után alig egy héttel már ilyen kéz­zelfogható bizonyítéka van annak, hogy érdemes volt köl­csönt jegyezni; A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói megfo­gadták, hogy a Miniszterta­nács határozatának válasza­ként éves tervüket az erede­tileg vállalt december 20 he­lyett egy nappal korábban be­fejezik-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom