Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)
1955-10-12 / 80. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XI. ÉVFOLYAM. 80. SZÁM. RÁ D M i• PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÁRA: 50 FILLÉR 1955. OKTOBER 12. * Uj módszerekkel a betakarítás és a vetés meggyorsításáért A párt Központi Vezetőségérek június 8-i határozata világosan leszögezi azt a tényt, hogy belföldön — országunkon beiül — kell megtermelfelelősség a gépállomási igaz-1 gatókat terheli. Ezekben a napokban a gépállomásoknak j sokkal több gépi segítséget I kell adniok a termelőszövetkeMAI SZÁMUNKBAN: Javul a tsz-okben a könyvelő munka a pénzügyi szervek patronáló sa nyomán (2. old.) Ötéves a postai hírlapszolgálat (2. old.) A Tűzhelygyár eredményei és hibái a technika fejlesztésében (3. old.) A nagy orosz festő (4. old.) Akik új otthonra találtak (5. old.) Sport (6. old.) Kora reggel van. Még nem áll a piac, de a pásztói Szabadság TSZ nagyüzemi kertészetének dolgozói már olcsó, friss, kiváló minőségű paprikával, káposztával, s egyéb zöldségfélével teli rakott standdal várják a vevőket ni kenyérgabona-szükségletün- zetek betakarítási munkálataikét. Ennek minden feltétele hoz, mint ahogy ezt eddig tették. Különösen a kukoricarendelkezésünkre áll, hiszen országunk és benne megyénk termelési adottságai kiválóan alkalmasak a jó minőségű gabonatermés eléréséhez. Állami gazdaságaink, gépállomásaink, termelőszövetkezeteink s egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink jó és időbeni munkájától függ, hogy a második ötéves tervünk első esztendejében, a tavalyinál gazdagabb búzaterméssel biztosítsuk az ország bőséges kenyérellátását. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem tettünk meg mindent az őszi mezőgazdasági munkák, elsősorban a kenyérgabonaveíés sikeréért. Pedig ezekben a napokban van az őszi búza vetésének legkedvezőbb ideje. A hiba abban keresendő, hogy a mezőgazdasági termelést irányító megyei, járási és községi tanóesszervek — köztük a gépállomások vezetőivel — nem szervezték új módon a munkát. Az utóbbi évek időjárásai szerint dolgoztak, figyelmen kívül hagyva, hogy az idei ősz sokkal nagyobb előrelátást és szervezettséget követel a mezőgazdasági munkák időbeni végrehajtásában, mint az előző években bármikor. Az irányító szerveknek, az idei rendkívüli időjárás következményeit figyelembe véve, új módon, változatosan kell szervezniük, mozgósítaniok a mezőgazdaság dolgozóinak egészét az őszi munkák végrehajtására, különösen a kenyérgabonavetés időbeni teljesítésére. Nézzük, milyen követelményeket támaszt elénk az idei ősz? Milyen feladatokat kell megoldanunk, hogy a mi javunkra egyensúlyozni tudjuk az akaratunktól függetlenül létrejött időjárási változást. Ma már könnyen megállapítható, hogy az őszi búzavetésre kijelölt területeken beérik-e időben a termés és le- takarítható-e úgy, hogy a búzavetést jó minőségben, október végéig befejezzék. Ha az érés egy-egy táblán novemberig kitolódik, nem érdemes kockáztatni a vetés megkérésével a termést, helyesebb, ha a letakarított földekből a viszonylag legjobb előveteményű, legjobb kultúrállapotú földet jelölik ki és azonnal megkezdik a taiajelőkészítést, elvégzik a vetést. Ez annyit jelent, hogy nemcsak kukorica, hanem más elővetemény után is vethetünk őszi búzát. A tanácsi szervek és az agro- nómusok még nem sok helyen szorgalmazták a kukorica érésének meggyorsítás: módszerét; a csőfeletti szár levágását. Pedig e módszer gyakorlati alkalmazásával egy héttel előbb érne be a kukorica és ugyanannyi idővel előbb fejezhető be a búzavetés. E módszert ma már mindenütt lehet és kell is alkalmazni. Ez most a legsürgősebb teendő, s az egyik legfontosabb feltétele a búza- vetés-terv teljesítésének. Akik mast másképp cselekszenek, súlyos bűnt követnek el az ország kenyere ellen. A gépállomások eddig még vajmi keveset tettek az őszi termények betakarításának meggyorsításáért. Nagvon kevés gépet alakítottak át cukorrépa-kiemelésre. napraforgó- aratásra. burgonya ásására és kukoricaszár-vágásra. Ezért a SZÖVETKEZETI NAP EGYHÁZASDENGELEGEN szár betakarítását kell több, hasznos, helyi kezdeményezéssel — a fűkaszák, szükség szerint a kombájnok megfelelő átalakításával — gyorsítani. A gépállomások mezőgazdászai a termelőszövetkezetek vezetőivel együtt szervezzék meg, hogy a gépek, az emberi- és fogaterő teljes egészében az ezekről a területekről való betakarítást végezzék el. Nem szabad megengedniük, mint. amit a palotás: Májusi 1 Termelőszövetkezet vezetői megengednek: cukorrépa utén búza kerül a földbe. Gép emeli ki a cukorrépát. Ez nagy előny. Az már azonban hiba. hogy a cukorrépa betakarítási munkálataiból a tsz-tagok csak részben veszik ki részüket. A betakarított kapásnövények után már nincs sok idő a talajelőkészítésre. Ezért a legegyszerűbb módon kell elérni a morzsalékos, ülepedett, nyirkos vetőágyat. A mezőgazdászok táblánként és elő- veteményenként, a talaj kul- túrállapotiának megfelelően állapítsák .meg azokat a ta- lajmunkékai. amelyekkel biztosítani lehet a jó vetőágyat. Ahol gyommentes és tiszta a föld, ott hossz-keresztirányú többszöri tárcsázással és szüik- séaszerint fogasolással általában jóminőségű talajelőkészítést végezhetünk. Ha ekét kell használni — mert a talaj tö- mődött, gyomos, vagy sok a tarlómaradvány — csak olyan sekélyen szántsunk, hogy rögmentes, könnyen munkálható legyen a talaj. Ilyen esetben a szántással egyidőben végezzük el a fogasolást, talaj- porhanyosítást i®. Nagyon fontos munka a későn lekerülő elővetemények után a hengerezés. mert a talaj természetes ülepedését már nem tudjuk megvárni. A jól munkált talajba megfelelő magot kell vetni. Az idei nagy fajsúlyú gabonának az esős nyár miatt csökkent a csírázóképessége. Ezért a szokásosnál 10 százalékkal, egyes esetekben ennél is több magot vessünk. A gépállomások nyújtsanak több segítséget a dolgozó parasztoknak. Hiszen ez évben olyan mértékben növekedett a gépállomások gépállománya, hogy az egyéniek teljes gép: munkaigényeit is ki tudják elégíteni. Közel 20 000 nor- málholdnvi munkára van sza- badkapacitssuk a gépállomásoknak. Körülbelül ennyi ta- lajmunkéra kell még szerződést kötni az egvéniekkel, hogy a gépek kapacitását maximálisan kihasználjuk. Viszont nem engedhető mag az, hogy a gépállomások vezető: inkább az állami vállalatokkal kötnek szerződést talajmunkára, mint, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal. Sürgősen fel kell számolni ezt az állapotot. Az őszi kenyérgabonavetés: terv teljesítése minden gazdálkodóra rézve kötelező. A járási, községi tanácsok a helyszínen ellenőrizzék a vetésterv teljesítését. Munkájuk közben re tévesszék szem elől, hogy minden nap késedelem a termés rovására megy. Különösen. ha figyelembe vssz- szük a Meteorológiai Intézet távjelentését, mely szerint október 12—lR-ig igen erősen felhős, sokfelé esős napok é~ (Október 9, vasárnap) Koráin ébredtek Egyházas- déngelegen, ezen az októberi napon. Nagy nap ez a falu életében, hiszen a dolgozó parasztok többsége elindult, hogy új életet kezdjen. Hátat- fordítottak a nehéz és fárasztó kisüzemi gazdálkodásnak és rátértek a szövetkezeti gazdák kodás útjára. Még alig virradt, de már talpon voltak a Rákosi Termelő- szövetkezet tagjai. A „kiváló tsz-tag" jelvénnyel kitüntetett Mlinarcsek Gyula tsz-elnök már a reggeli órákban ott sürgött-forgott a tanácsház udvarán. — Alig tudtam aludni — mondja mosolyogva. — Nagy nap ez a mi számunkra, hiszen 1950-től, megalakulásunktól kezdve harcoltunk azért, hogy bebizonyítsuk, a mi utunk, a szövetkezeti gazdálkodás útja az egyedüli helyes és járható út. Ünnep ez a nap, mert községünk dolgozóinak többsége a szövetkezeti utat választotta. ★ A feldíszített iskolaudvaron a salgótarjáni bányász-zenekar szórakoztatja az egybegyűlt termelőszövetkezeti tagokat. Néhány perccel 1 óra után felhangzott a himnusz, majd Ja- kus János községi párttitkár üdvözölte a megjelenteket és felkérte Márcicz Antalt, a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztály vezetőjét, tartsa meg ünnepi beszédét. — A Földművelésügyi Minisztérium nevében, örömmel üdvözlöm Egyházasdengeleg dolgozó parasztságát abból az alkalomból, hogy a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. Szövetkezeti mozgalmunk több éves múltra tekint vissza. 1948-tól kezdve az elmúlt hét év alatt, dolgozó parasztságunk az ország minden részében megismerkedett a termelőszövetkezettel. Jelenleg országunkban 4206 termelőszövetkezet, több mint 300 000 taggal, mintegy 2 120 000 hold földdel folytat nagyüzemi gazdálkodást. Mint Egyházas- dengelegen is, országunk községében a dolgozó parasztok ezrei és tízezrei térnek át az egyéni kisparcellás gazdálkodásról a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásra. Márcicz elvtárs ezután arról beszélt, hogy megyénk termelőszövetkezetei milyen ered- ményeket értek el az elmúlt években, majd így folytatta: — A mai ünnepi gyűlésen felhívják Nógrád megye dolgozó parasztságát, hogy minél nagyobb számban ismerkedjék meg a termelőszövetkezetek eredményeivel, a szövetkezés gondolatával és a saját jól felfogott érdekükben térjenek át a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy minél szélesebb körben ismertessék, elsősorban maguk a termelőszövetkezet tagjai az elért eredményeiket. Nógrád megyében is ugyanúgy, mint országútik számos más megyéjében elsősorban a termelő- szövetkezetek tagjai segítsenek a dolgozó parasztoknak, hívják meg őket látogatásra szövetkezetükbe, közgyűléseikre, látogassák meg őket, egyszóval győzzék meg őket a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. Az. osztályellenség nem nézi szívesen előrehaladásunkat. A kulákok és velük szövetséges más ellenséges elemek igyekeznek akadályozni a szövetkezeti mozgalom kiszélesítését. Mint a tények mutatják, az ellenség minden, tevékenysége kudarcra van ítélve, mert a dolgozó parasztjaink új és új tömegei válasszák a szövetkezést. Márcicz elvtárs ezután a Rákosi Termelőszövetkezet eredményeiről beszélt. Elmondta, hogy a megalakulástól milyen sok nehézség és gond közepette élt és működött. De évről évre nagyobb eredményeket ért el. Ebben az évben, már 6 kilogramm búzát, 60 deka árpát. 6 kilogramm szála®takarmányt, más termérjyéket és ezenfelül 12 forintot osztottak ki előlegként egy munkaegységre. Befejezésül Márcicz elvárs a következőket mondotta: — Hazánk több mind 550 községének dolgozó parasztsága már a szövetkezetbe tömörült, ezek közé tartozik Egyházasdengeleg is. A község három termelőszövetkezetének tagjai megértéssel dolgozzanak együtt. Az alacsonyabb típusú Petőfi termelőszövetkezeti cső* port igyekezzék mielőbb ma* gasabb típusúvá fejlődni. A termelőszövetkezetek töreked1* jenek arra, hogy minél na* gyobb megértés legyen a sző* vetkezet tagjai között. A Földművelésügyi Minisztérium nevében meleg szeretettel üd* vözlöm Egyházasdengeleg sző* vetkezeti községet és munká* jukhoz kívánok sok sikert, jó egészséget. A beszéd után a Rákosi TSZ elnöke meghívta a jelenlévő* két, hogy tekintsék meg termelőszövetkezetüket A bőséges ebéd után salffó* tarján: népizenekar és a környező falvak kultúrcsoportjai szórakoztatták az új szövetke* zeti község dolgozóit. A fiatalok táncoltak, az öregebb jei pedig a söröspoharakat ürítgették, kívánva egymásnak jó egészséget. Az egyik asztalnál a Rákosi TSZ tagjai között új tagok ülnek. Délelőtt Franka Pál 10 holdas, Franka Mihály és Gyulavári Pál 3 holdas gazdák úgy döntöttek, belépnek a Rákosi Termelőszövetkezetbe és most a régi és új tagok együtt ürítik poharaikat a boldog jövőre. Szól a zene, összecsendülnek a poharak. Egyházasdengeleg három termelőszövetkezetének, a Rákosi, az Uj Barázda és Petőfi Termelőszövetkezetnek tagjai vidáman, boldogan ünnepük ezt a napot. Hogyan készül a télre a mizserfai bányaüzem A mizserfai bányászok pár nappal ezelőtt »fogadták el a Salgó-alcna dolgozóinak versenykihívását a „November 7- akna” címért. ígéretet tettek arra, hogy esedékes tervüket egy nappal előbb befejezik és november 7-ig 1600 tonna szenet adnak népgazdaságunknak terven felül. Ez az időszak azonban a mizserfai bányászok és vezetők részére egy másik igen fontos feladatot is tartogat. Hogy a második ötéves terv zökkenőmentes beindulását biztosítani tudják alapos gonddal kell felkészülniük a télre. A téli havazások, hideg idők sok nehézséget okoznak. Ezt már tudják a mizserfaiak, mert három éve a téli hidegek miatt, szállítási okokból mintegy 3000 tonna szenet kellett a Pálhegy II. üzemnél kilapátolni. Ez begyulladt, melyből 200 tonna szén elégett. Komoly iskola volt ez. S azóta minden télre gondosan készülnek. Ennek eredményeként az elmúlt télen is 103 százalékra teljesítették tervüket. Az idén sem akarnak elmaradni. Urlányi Dezső főmérnök elvtárs a télre való felkészülés fontosságáról így beszél: — A tél az idén sem lesz könnyebb és a téli tervteljesítés próbára teszi üzemünk dolgozóit. Ezért gondos előkészületekre van szükség. Fokozott munkát kell végeznünk azért is, mert annak ellenére, hogy a téli szénbányászás nehezebb. megnő az ország szénfogyasztása. Mizserfán valóban ennek szellemében készülnek a télre, melyet egy 19 pontból álló intézkedési terv is mutat. Ebben sorra fel van tüntetve: hogyan talajmenti fagyok várhatók. | akarják a folyamatos termelést télen is biztositan:. Eltervezték többek között, hogy a külszíni dolgozóknak melegedőket, meleg italt biztosítanak. Azok részére pedig, akiket a MÁVAUT szállít a vállalathoz, az indulás és érkezés színhelyén melegedőket létesítenek, meleg ruhákkal látják el őket. A bányatelep lakóinak épületeit megjavítják. Számoltak azzal is, hogy ha a tél túl kemény lesz és a dolgozók közül többen nem akarnak a hidegben utazni, számukra megfelelő szállást biztosítsanak. Ezért szállásként — ha erre sor kerül — mind Mizserfán, mind János-aknán, a kultúrházat jelölték ki. Itt összesen mintegy 100 főt tudnának elhelyezni. Ugyanakkor gondoskodnak az étkeztetésükről is. A vállalat vezetősége már most gondoskodik arról, hogy erre az időszakra élelmiszerből megfelelő mennyiségű tartalék álljon rendelkezésükre. Az emberek után elsőnek a bánya gépiberendezésének zavartalan munkáját igyekszenek biztosítani. Nem is csoda. Mizserfa azok közé a bányák közé tartozik, amelyeket már korszerűen gépesítettek, s ahol egy-egy gép megrongálódás sok bajt és súlyos lemaradást okozhat. Ezért, hogy a télen minél kevesebb baj legyen a gépekkel, ne kelljen azokat a hideg időben javítgatni, már most brigádok alakultak — felosztva a bányát maguk között —, amelyek ellenőrzik a gépek működését. Ha valahol a legkisebb hibát is észlelik, azt kijavítják és gondoskodnak gépi ég egyéb alkatrészek megfelelő számú tartalékolásáról. E-/ek a brigádok egész télen működnek majd. Az egyik ilyen brigádnak Csesztvényi János brigádjának az a feladata, hogy Kistelek és Mizserfa között biztosítsa a kötélpálya zavartalan szállítását. Csesztvényi elvtárs egyben a kötélpálya mestere is, és igy szakszerűen és teljes felelősségérzettel végzi majd munkáját. Az elmúlt években már többször előfordult, hogy a terelő korongokra, kerekekre ráfagyott a hó és a kötél a kerékről lesiklott. Ez több órás munkát és a termelésből való kiesést jelentett. A másik komoly probléma — különösen télen — a bányafák szállítása. Erre gondolva a mizserfai üzemegység vezetői már most mintegy 400 köbméter bányafát szállítottak at aknák közelébe, mely az üzem kéthavi tartalékát képezi Ezenkívül jelentős faanyag van még a bányában is, s az üzemvezetők úgy vélik, a télen nem lesz hiány fából. A szállítás biztosítására két új villamosmozdonyt kaptak. Ezek és a külszíni gépek részére mintegy 3 hónapra elegendő fagyálló olajat rendeltek. Ez a készülődés a termelésért érzett felelősséget bizonyítja, s ha a mizserfaiak ilyen szellemben dolgoznak tovább, nem kell szégyenkez- niök majd a „November 7 akna1’ címért vívott verseny értékelésénél, de a téli tervek teljesítésénél sem. Tettre tettel válaszolnak a Tűzhelygyár dolgozói A Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói csütörtökön reggel a röpgyűléseken mór arról beszélgették, hogy a sikeres jegyzés eredményeként a Minisztertanács 1956-ban 200 millió forinttal többet fordít lakásépítkezésre a tervezettnél. Az öntödében Lipták János üzemvezető közölte az örömhírt a dolgozókkal, amely különösen a fiataloknál talált nagy visszhangra. Kovács Árpádné fiatal magkészítő felszólalásában arról beszélt, hogy milyen örömmel költözött be két hónappal ezelőtt a gyönyörű kétszobás, új lakásba. Az állam szerető gondoskodása folytán többezer családnak lehet hasonló öröme a jövő évben. A lemezlakatos- műhely dolgozóinak röpgyűlé- sén Horváth Gyula lemezollós, kiváló dolgozó tolmácsolta a dolgozóknak azt a jóleső érzését, amellyel tudomásul vették, hogy a Hatodik Békekölcsön-jegyzés befejezése után alig egy héttel már ilyen kézzelfogható bizonyítéka van annak, hogy érdemes volt kölcsönt jegyezni; A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói megfogadták, hogy a Minisztertanács határozatának válaszaként éves tervüket az eredetileg vállalt december 20 helyett egy nappal korábban befejezik-.