Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)
1955-10-12 / 80. szám
2 SZABAD \5CBÍD 1955. október IS. Javul a tsz-ekben a könyvelő munka a pénzügyi szervek patronálása nyomán B ármilyen meglepőnek tűnik is, nem elég egy tsz-ben, ha jól megy a termelőmunka. Ahhoz, hogy aktívan, zárjon a gazdasági év végén, hogy pénz legyen a kasszában, (termény a magtárban, hogy tudjanak mit kiosztani, pontos könyvelés is kell. Pénzügyi szerveink érdeme, hogy tenmelőszövet- kezeteinkben a könyvelők már jórészt önállóan el tudják látni feladatukat. A pénzügyi dolgozók a tanácstól, a Nemzeti Banktól stb. rendszeresen kijárnak ellenőrizni a tsz-ek pénzgazdálkodását. E látogatások alkalmával azonban nem szorítkoznak a puszta ellenőrzésre. Segítenek az ügyek rendezésében, tanítják a könyvelőt, míg önállóan is el tudja végezni a nyomtatványok kitöltését és (naprakész 1 állapotban tudja tartani a könyvelést. A tsz-ek elnökei ma már látják e munka fontosságát. Sajnos legtöbb helyen saját kárukon kellett rájönniük, milyen nélkülözhetetlen feltétele ez a jó gazdálkodásnak. Néhány példa fényesen igazolja ezt. A karancslkeszi Szabadság TSZ-nél például olyan pénztárkönyv volt még tavaly is, hogy nem lehetett megállapítani a tsz pénzkészletét. A Nemzeti Bank dolgozóinak segítségével lezárták ugyan a zárszámadáskor, de az sokkal többet mutatott, mint a tényleges pénzkészlet. A bizonylatok sem voltaik mind meg. Azóta ezt mind rendbehozták, most már a pénztárkönyvet havonta zárják és egyeztetik az A I. könyvvel. Minden idő- és számlasoros könyv közt fennáll az egyezőség. A Nemzeti Bánik salgótarjáni fiókjának dolgozói öt tsz-t patronálnak és mindnél jelentős eredményt értek el. A nagykeresztúri Petőfi TSZ-ben a pénzt nem tartották a bankban. így még egykét évvel ezelőtt is sok volt a rendellenes pénz felihasználás. Az elnök zsebből fizetett, a kiadást, bevételt nem vezették pontosan, a bizonylatok nem mindig voltak meg. Különöböző vételeik és eladások csak egyes tagok, vagy az elnök emlékezetére voltak bízva. Így az intéző bizottság nem tudta ellenőrizni, hogy a gazdálkodás jól folyik-e, nem tör1 tént-e visszaélés. A tagság sosem látott tiszta képet, kételkedve pedig nem lehet jó munkát végezni. Jó lenne, ha azok a tsz-vezetők, akik még hajlamosak az admin, isztrá- ciós munka, a könyvelés lebecsülésére, egy percre sem felejtenék el, hogy ők .maguk vajon milyen kedvvel dolgoznának, ha közben arra kellene gondolniok, vajon melyik vezető zsebébe vándorol munkájuk eredménye. Tévedés ne essék, nem azt jelenti ez, hogy ezek a kételyek jogosak, hogy a vezetők tényleg a saját zsebükre gazdálkodnak. De be kell látni, hogy a rendetlen pénzgazdálkodás, áttekinthetetlen könyvelés, amikor nem lehet ellenőrizni mit mire adtak ki, érthetővé teszi a kételyeket, tápot ad az ellenséges aknamunka számára. Nagykeresztúron a bank patronálóinak segítségével jórészt helyrehozták már a hibákat. A könyvelés naprakész, alkalmas a pénz és hitelgazdálkodás vizsgálatára. A gazdasági eseményeket a könyvelő már önállóan tudja könyvelni. A könyvek közt fennáll az egyezőség. A havi, a negyedévi zárások pontosan történnek. Most már egyáltalán nem használnak fel rendellenesen pénzt, sőt amit korábban így használtak fel, azt is visszafizették. Mindenki tudja, hogy takarékoskodni lehetetlen, ha otthon kéznél van a pénz, csak könnyebben hozzányúl az ember. így van ez a tsz gazdálkodásnál is. Ma már ők is — mint a legtöbb tsz — készpénzbevételeiket a bankban tartják. Mindennek meg is van az eredménye. Minden kötelezettségüket rendezték, a tagok föld járadék követelését kifizették. Júniusban már az egyszámlától 51000 forintot vettek fel a munkarészesedésre. A pénzügyi dolgozók legfontosabb feladata most a szárszámadás gondos előkészítése. Nyilvánvaló, hogy jó a könyvelés, a bizonylatok mind megvannak, a munkaegységeket pontosan vezetik, ott nem lesz nehéz zárszámadáskor mérleget készíteni, ott nem lesz kételkedés, utólagos reklamáció. Nem fordulhat elő, ami az elmúlt ősszel a nagykeresztúri tsz-ben. A tagok egy része akkor reklamált, hogy neki nem annyi a munkaegysége, amikor már minden számítást elkészítettek, így elölről kellett kezdeni az egészet. Nagy Lajos, a Nemzeti Bank dolgozója, alti rendszeresen kijár a tsz-be, elmondta, hogy az ellenőrzés során az idén is kiderült, hogy a brigádvezetők nem mindig számoltak el a könyvelőnek a munkaegységekkel. A zárszámadás időpontjáig most ezt mind rendezik a többi tsz-ben is. A patronálok igyekeztek azt is elérni, hogy a tsz-ek ne hagyják minden kötelezettség rendezését a zárszámadásra. Eredmény: majdnem minden tsz év közben folyamatosan teljesítette adó, biztosítási és beadási kötelezettségeit. A Nemzeti Bank salgótarjáni fiókjának tsz patronálói egyébként csatlakozva a november 7-re indított munkaversenyhez, vállalták a zárszámadások jó előkészítését és ehhez csatlakozásra hívták fel az összes fiókok patroná- lóit. Legfontosabb feladatnak tartják mindenütt a könyvelést rendbehozni. Megmagyarázzák, milyen fontos, hogy a gépállomásokkal és a szerződtető vállalatokkal szemben fennálló tisztázatlan ügyeket rendezzék, segítenek a leltározó munkabizottságok összeállításában és abban, hogy felszámolják azt a helytelen nézetet, amely szerint a különböző alapok szükségletének biztosítása helyett túlzottra méretezik a tagok részesedését. De ezzel még nem merül ki a patronálok segítsége. Nem egy gyakorlati tanácsuk gyümölcsözött már szépen a tsz-ek számára. Egy példa a sok közül: :a kis- terenyei Vörös Csillagban a termelési terv készítésekor javasolták az öntözéses kertészet megvalósítását. A tsz ma mintegy 130 000 forint összbevételt vár a kertészetből. Védik a tsz-ek érdekeit. A tsz-ek felé irányuló kétes követelések és a kintlévőségek közüli zavarokat minden esetben tisztázzák. Sók ezer forintot mentettek már meg így. Például a mátramind- szenti Alkotmány TSZ-nek 10 000 forintos régi követelése ügyében jártak el a Kecskeméti Sütőipari Vállalatnál. Takács Lajosné-o Öt éves a posta hírlapterjesztő szolgálata öt éve annak, hogy pártunk és kormányzatunk a szocialista sajtótermékek terjesztését a Magyar Postára bízta. A posta eddigi jó munkájával kiérdemelte az ország vezetőinek bizalmát, megbecsülését, s éppen, ezért érte az a megtiszteltetés, hogy érdemesnek bizonyult a szocialista ország építésében ily fontos feladat elvégzésére. A postás dolgozók 5 év alatt bebizonyították s kiérdemelték a beléjük vetett bizalmat s elmondhatjuk, hogy szocialista sajtóterjesztésnek — kisebb kezdeti hiányosságoktól eltekintve — eleget is tettek. Az elmúlt 5 év munkája záloga a szocialista lapterjesztés további sikerének. Postás dolgozóink bebizonyították eddigi önfeláldozó munkájukkal, hogy ezen keresztül is részesei akarnak lenni a szocialista Magyarország megteremtésének. A posta szervezeti felépítésénél fogva is a legalkalmasabb a lapterjesztésre s ezen a téren még növelte az elért sikereket postás dolgozóink közismert kötelességtudása s lelkiismeretes. fáradtságot nem ismerő munkája. Sokan voltak kezdetben, akik kétségbe vonták, hogy a posta a lapterjesztés feladatával meg tud birkózni. Sokan voltak, akik kételkedtek a postás dolgozók helytállásában. Csalódtak. A postai lap- terjesztés ma már megizmosodott s még sokkal nagyobb feladatok elvégzésére is alkalmas, mint rövid, de sikerekben gazdag múltjában. Külön kell megemlékezni a lapterjesztés sok-sok névtelen katonájáról, a postás kézbesítőkről és derék híriapfelelősökről, akiken a hírlapszolgálat sikere áll vagy bukik. Köszönetét kell mondani a kézbesítő szaktársaknak, akik sokszor nehéz körülmények között, télen-nyáron, esőben- szélben, viharban, dacolva mindennel, végzik munkájukat. Ök, a névtelen katonái a haladásnak, a kultúrának, ők viszik el a faluba a kultúrát, a sajtóin keresztül oktatják a munkást, a parasztot, az értelmiséget. S mindezért nem várnak mást. csak megbecsülést, munkájuk elismerését s ha hibát követnek el, jóindulatú, építő kritikát. Megyénk területén is sok kiváló dolgozót, sztahanovista kézbesítőt üdvözölhetünk az 5 éves évforduló alkalmával, így Matikovszky Pál mátra- szelei, Gordos Lajos mihály- gergei, Lotharides Mihály balassagyarmati, Erős Imréné kisterenyei, Besze Imre nóg- rádmegyeri, Mikuska Istvánné mátraszőllősi, Kosos Ödönné szécsényi, Kassai Vilmos sám- sonházi, Tóth Józsefné pásztói; Bognár Sándor zagyvapálfalvi, Sándor Jánosné Somoskőújfalui, Aranyi Gyula palotási, Gáspár Gyula, Molnár Ferenc, Marsi Jeremiás, Kőfalvi Ferenc, Tarjám János, Kurinka János, Pintér András salgótarjáni, Pataki Béla kocsárlapuj- tői, Siket László érsekvadkerti, Hankóczi Kálmán sziráki. Somogyi Margit mátraverebélyi, Nyerges Istvánné nagybátonyi, özv. Zsemberi Joachimné ber- celi és még más kiváló dolgozó, sztahanovista, hírlapfelelősöket és kézbesítőiket. Ök azok, akik 5 év alatt nagyban elősegítették Nógrád megye hírlapterjesztési munkáját. Nem kevésbé kis feladatokat oldottak meg, mint az előrefizetésre való átállítást, a Szabad Nép, Szabad Föld, Tartós béke, a megyei lap, valamint az ifjúsági lapok példányszá- mának fejlesztését. A posta legfelsőbb vezetősége is súlyponti feladatnak tartja a lapterjesztést. A minisztérium, az igazgatóságok, a megyei hivatalok mindent elkövetnek, hogy a lapterjesztésnek jó feltételeket teremtsenek. Felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a postának a párt- és a tömegszervezetek, s nem utolsó sorban a Szabadság Lapkiadó Vállalat, illetve a lapfciadóvállalatok. Itt külön meg kell emlékeizni a helyi kiadóvállalat és szerkesztőség gyakori elvtársi segítség- adásáról. öt év munkája, eredményei hibáival együtt is ígéret a jövőre nézve, hogy a posta a további feladatokat is — mint az elmúlt 5 év alatt — a dolgozó nép megelégedésére hajtja végre. Horváth Bertalan hírlaposztályvezető ,,Dolgozóinkkal megszerettetjük ezt a célszerűbb és gazdaságosabb fejtési módot“ Hozzászólás Lassan József: Létesítsünk minél több tömegtermelő munkahelyet bányáinkban című cikkéhez Népgazdaságunk fejlődése egyre nagyobb követelményeket támaszt a szénbányászattal szemben is. Ezért, mint ahogy Lassan József elvtárs, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnöke „Létesítsünk minél több tömegtermelő munkahelyet bányáinkban“ című cikkében írja, legfontosabb feladatunk, hogy az eddigi kisteljesítményű munkahelyeket korszerűbb és termelékenyebb bányaművelési formával váltsuk fel. Bennem is megerősödött az a tudat, hogy a népjólét emelésének egyedüli járható útja a termelékenység növelésében rejlik. Ennek érdekében viszont a lehetőséghez mérten szélesebb körben kell alkalmaznunk a frontfejtést és csoportos kamrafejtést. A jövőben mi is azon dolgozunk, hogy üzemünkben megteremtsük a frontfejtések állandóságát, dolgozóinkkal megszerettessük ezt a célszerűbb és gazdaságosabb fejtési módot. Meggyőződtünk róla, hogy az ilyen nagyteljesítményű munkahelyen könnyebb munkával jobb eredményt lehet elérni, mint a kis fejtéseken. Jelenleg Csipkés-üzem I-es telepében dolgozunk frontfejtéssel. A fejtési homlok 90 méter hosszú. Ebből a felső szárny 56, az alsó pedig 34 méter. Az alsó frontszárnyból még hat métert elvesz a szélesítéssel hajtott tömedék, amelyet frontelőkészítés folyamán a vágat jobboldalába beraktunk. A front jó munkája csak akkor van biztosítva, ha a 24 órás ciklust pontosan betartják, vagyis minden 24 órában el tudják végezni az átszerelést. Ez azt jelenti, hogy a front homlokán levő szállítószalag berendezést két mező kitermelése után újra a szénfal mellé helyezzük. Ezután közvetlen a szalagszállító berendezés melletti mezőben a kalitkasort is átépítjük. A kalitkasor által képzett törőél biztosítja azután a fedőkőzet jó omlaszthatóságát. A fronttermelés szigorúan megköveteli a ciklus pontos betartását, ezért nagyobb szervezettséget és jobb irányító munkát is igényel. Példával szeretném igazolni, milyen kedvezőtlen kihatással van a frontművelésre a ciklus be nem tartása: Az elmúlt hónap elején a front felsőbb szárnya 18 méteres szakaszon összement. Ez véleményem szerint azért következett be, mert egyrészt a front kiindulásakor a magas fedőréteg nem tudott omlani. Ugyanis a kinyitott négyzet- méter még nem volt elegendő a felsőbb, szilárdabb kőzetrétegek megtöréséhez. Amikor körülbelül 800—1000 négyzet- méter területet lefejtettünk, akkor egyszerre megszakadt a magasabb főte, nyomásba hozta a frontot és azt 18 méteres szakaszon teljesen ösz- szezúzta. Ez a frontcsapat tervének teljesítésében nagy kiesést jelentett, amelyet a hó folyamán már nem tudnak behozni. A frontszakadás másik fő oka az volt. hogy a frontot nem tudtuk teljes létszámmal telepíteni. Az üzem létszám- hiánnyal küzdött és az előkészülés alatt álló új frontunk kiépítését nem akartuk akadályozni. Igen rossz kihatással volt még a front menetére a hatméteres tömedék is, ami ugyancsak a fronti dolgozókból lekötött műszakonként két-három embert, akiknek termelés helyett improduktív munkát kellett végeznie. Okulva az elmúlt hibákon, először szervezésben láttunk hozzá a munkához. A párt. szakszervezet helyi vezetőinek segítségével új, tapasztalt, munkában megedzett, élenjáró dolgozókat szerveztünk be az új frontcsapatba. Ezek élére nagy gyakorlattal rendelkező frontmestereket állítottunk, mint például Kotro- có Lajos, Varga József és Geese István Márton. Ez az intézkedés máris megtette hatását. A hónap első napján a front 151,7 százalékra, 3-án pedig 135,7 százalékra teljesítette tervét. A frontcsapatok jó eredménye következtében aknaüzemünk 3-án 114 százalékos teljesítményt ért el. Ezek az eredmények annak is köszönhetők, hogy kikértük a dolgozók véleményét, s az általuk tett javaslatokat a lehetőséghez mérten megvalósítottuk. Megbeszéléseink folyamián arra az elhatározásra jutottunk, hogy az üzem viszonyainak legjobban megfelelő homlokhosszúságban dolgozunk a jövőben. Az I-es telepen 60, a Il-es telepben pedig 40 méter lesz a frontunk homlokhossza. Jelenleg a csipkési lejt aknában egy I-es telepi fronttal dolgozunk és egy Il-es telepi frontot művelünk Arnbrus- lejtősaknában. Az élőkészítés után Csipkésen a IV-es ereszke kettes telepén még egy frontművelést fogunk beindítani, hogy ezzel hozzájáruljunk a tömegtermelő munkahelyek szélesebbkörű alkalmazásához. Kovács Vilipos, Csipkés-üzem bányamestere Kettős feladat előtt állna!*, üzemi bizottságaink. A Köiponti Veietőség március 4-i határozata, valamint a SZOT V. és VII. plé- num ülésének útmutatása alapján 1955. évben a szak- szervezetekre nagy feladat hárul. Ezt a feladatot még fokozzák a szénbányászatban a harmadik negyedévi tervek nem teljesítéséből adódó további feladatok. A mozgalmi és gazdasági vezetők nem tűrhetik, a harmadik negyedévről fennálló tartozásaink további növekedését és minden lehető módszert meg kell ragadniok, hogy ezeket megszüntessék és év végére maradéktalanul teljesítsék, illetve túlteljesítsék egész éves tervüket. A párt és a tömegszervezetek vezetői példamutatásukkal segítsék a műszakiakat, hogy a tervteljesítés egyik főfeltétele, a munkafegyelem kifogástalan legyen az üzemekben. A kommunista műszakiak tudásuk legjavát adják a termelési előfeltételek megteremtéséhez. A pártot, a tömegsrsrveieteket, valamint a műszaki vezetőket az , is kötelezi, hogy a negyedik negyedéves tervek teljesítése mellett jól kell előkészíJavitják a szén fűtöértékét a kazári szénbányában A Nógrádi Szénbányászati Tröszt kazári bányaüzemének szene az elmúlt hónapban messze elmaradt az előirányzott fűtőértéktől. A műszaki vezetőség a kalóriaterv teljesítése érdekében több intézkedést hozott és a többi között tervbe vette a jóminőségű első telepi szénmezőben egy frontfejtés beindítását. Tóth József csapata néhány nappal ezelőtt már örömmel jelentette, hogy az új front megkezdte munkáját. Az első napokban 7—8 vagon szenet küldtek a felszínre, de a termelés közben tovább szélesítették a frontot. A homlokszélesség most már elérte a 45 métert és a front a számítások szerint a jövő héten naponta több mint 13 vagon kitűnő minőségű szenet ad. Az új front segítségével a kazári üzem szenének fűtőértékét előreláthatóan 50—60 kalóriával javítják. teni bányáinkat a jövő tervévre való zökkenőmentes átmenetre, rendbe kell hozni az eddig elhanyagolt vágatokat, minél több tömegtermelő munkahelyet kell létesíteni, nem szabad tűrni, hogy egyes műszaki vezetők elhanyagolják a feltárási tervek teljesítését. A Központi Vezetőség márciusi határozata alapján a SZOT úgy döntött, hogy a r.agy feladatok megoldása érdekében megerősíti szerveit. Október 10-től november 19- ig az ÜB-ok választóik előtt számoljanak be végzett munkájukról és válasszák újjá az üzemi bizottságokat, bizalmiakat munkavédelmi és TT- megbizottafcat. Az előttünk álló nagy feladatok azt követelik, hogy a választásoknál olyan káderek kerüljenek a különböző bizottságokba, akik tudnak és akarnak is harcolni a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért, a tervek teljesítéséért, a dolgozók érdekéért. A választások előkészítésénél nagy gondot kell fordítani arra, hogy az üzemi bizottságokban megfelelő helyet kapjanak a pártonkívüliek, a fiatalok, a nők, a műszakiak. Vigyázni kell arra, hogy demagógok ne kerüljenek a vezetőségbe. A mostani választást az eddigi szokástól eltérően viszonylag rövid idő alatt kell végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy az elkészített munkatervben rögzített határidőket az üzemi bizottságoknak szigorúan be kell 'tartani. A nógrádi szénmedencében két lépcsőben kell végrehajtani a választást. Az első lépcsőben október 10—29-ig be kell fejezni a választást a kazári, mizserfai, mátranováki, zagyvái, rónai üzemegységeknél, valamint a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárnál, a Zagy* vapálfalvi Mélyfúró üzemnél, a Nógrád megyei Szénbányászati Tröszt hivatalában. Október 29-től november 19-ig a szorospataki, a nagybátonyi, tiribesi, kányási, kisterenyei, ménikesi üzemegységeknél, valamint a nagybátonyi, a salgótarjáni és a kisterenyei szolgáltató üzemeknél és hivatalnál. Üzemi bizottságaink már eddig is bebizonyították, hogy tudnak eredményes munkát végezni, ha megfelelő módon támaszkodnak a pártszervezet segítségére, a szakszervezeti tagság széles tömegeire. Ennél a választásnál el kell érnünk, hogy tovább növekedjék a szakszervezet tekintélye, javuljon a szakszervezet és a tömegek kapcsolata, szilárduljon a szervezettség és számszerűleg is emelkedjék a tagság létszáma: Ugyanakkor növekedjék az egy főre eső tagdíj összege is. El kell érni, hogy év végére a bányászok összlétszámának legalább 85 százaléka szakszervezeti tag legyen, és az egy főre eső tagdíj meghaladja a 13 forintot. Nagyon vigyázzanak üzemi bizottságaink, hogy a választások jó előkészítése mellett el ne hanyagolják a munkaverseny szervezését és nyilvánosságát. A „November 7 akna“ cím elnyeréséért és a negyedik negyedéves terv teljesítéséért indított verseny az ÜB-ok előtt napirenden legyen. Ez a két feladat nagy erőpróbája lesz az üzemi bizottságok munkájának. Biztosak vagyunk abban, hogy most is, mint más, nagy feladatok megoldásánál jól vizsgáznak üzemi bizottságaink. Torják János Nógrádi megyei Szénbányászati Tröszt ÜB-elnöke
