Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-05 / 78. szám

■ SZABAD AOGItAD 1955. október 5. Megyénk kiváló népművelési dolgozóinak kitüntetése 1 Az elmúlt napokban ked­ves ünnepély színhelye volt a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának kis terme. Me­gyénk népművelési dolgozói közül öten kaptak miniszteri kitüntetést munkájukért. „Szocialista kultúráért" ér­demérmet kapott Szabó Ist­ván szobrászművész, Farkas András festőművész és Nóg­rádi Pál, a Faluszínház me­gyei titkára. „Kiváló dolgozó”- jelvénnyel tüntették ki Pauli­nyi Jánost, a rétsági járás népművelési osztályának cso­portvezetőjét és Moldoványi Jánost, a balassagyarmati já­rási tanács népművelési cso­portjának vezetőjét. Kazán Gyula elvtárs, a me­gyei tanács VB-elnök-helyet- teee megnyitó beszédében Rá­kosi elvtársnak az MDP II. kongresszusán elhangzott sza­vait idézte: „A szocializmus építéséhez kiművelt emberek sokasága kell!” Majd miután beszélt a szocialista művészet kialakításának jelentőségé­ről, kiosztotta a kitüntetettek­nek az érmeket és elismerő okleveleket. A rövid ünnep­ség után megindult a beszél­getés. A társalgás középpont­jába főleg Szabó István ke­rült. Az ő szobrai díszítették itt is a termet: Lenin és Sztá­lin mellszobra állt kétoldalt, a főhelyen. — Ajkacsingervölgyben dol­goztam egyik bányásztárgyú művemen, de csapnivalóan rossz idő volt és én nem foly­tathattam a faragást. Gon­dolkodtam, hogy mit csináljak, mert nem szeretek munka nél­kül üldögélni. Megakadt a sze­mem a vájár-tanulóotthon két képén, amely Lenint és Sztá­lint ábrázolja. Ez adta a gon­dolatot, hogy én is megörökít­sem a haladó emberiség vezé­reit. Először elkészült a Le­nin mellszobor, ebből a már­ványhoz hasonló erezett anyagból, majd hamarosan Sztálin elvtárs mellszobrát is megmintáztam — mesélte el Szabó elvtárs a két szobor tör­ténetét. Igazán szép munka volt, «mint ezt a szobrok bizonyít­ják. Szabó elvtárs most a bá­nyászat fejlődésének ábrázo­lására vállalkozott. Egy dom­bormű-sorozaton mutatja be azt a hosszú utat, melyet a bányászat és a bányászélet napjainkig megtett. Szobrász­művészünknek egyébként majdnem az egész családja ki­váló művész. Fia most nyerte meg a pályázaton a Derko- vics-díjat. Menye szintén szob­rászművésznő. Farkas András elvtárs fes­tőművész — különben a ba­lassagyarmati tanítóképző ta­nára — legszebb képének tár­gya: dolgozó parasztságunk el­ső találkozása a szovjet kato­nákkal. Festményeinek témá­ját főleg parasztságunk köré­ből meríti. Jelenleg az év vé­gén megrendezendő megyei kiállításra készül. Nógrádi Pál elvtárs, a Fa­luszínház megszervezésével és megszerettetésével vívta ki a megbecsülést. A „Kiváló dolgozó” érdem­érmet Paulinyi János és Mol­doványi János elvtársak is fá­radságos munka után nyerték el. Paulinyi elvtárs 1950-től dolgozik népművelési vonalon, bár még fiatal ember. Moldo­ványi elvtárs pedig, a viszony­lag nyugodtabb pedagógus pá­lyát hagyta ott. hogy felcse­rélje a népművelési dolgozók nehéz, küzdelmes, de szép és felemelő munkájával. Népköztársaságunk minisz­teri kitüntetései nemcsak a kitüntetett dolgozók megbe­csülését jelentik, hanem egy­úttal elismerik megyénk kul­turális életének újabb ered­ményeit, nagyszerű fejlődését ia W. M, SZABAD NÚGRAD Az MDP Nóqrád megyei Párt- bizottságának lapis felelő? Kiadó: Hajdú József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqótarlán. Damlanlch At 2. telefon 18-74. 19-74. 16-83. Terjesztik: a Megyei Postahlva tál HlrlaposztáJ'-a és hírlap- Kézbesíti! postahivatalok. Előfize­tés: postahivataloknál és kézbe ?l tőknél. Havi előfizetési dl) 3.50 Ft Szikra Lapnyomda Budapest. Vin.. Rökk Sztlárd-u. e Felelő« vezető: Kulcsár Mihály A NAP i. A Nap óriási jelentőségű minden földi élőlény számá­ra. Ezért már igen régen fi­gyelték, s figyelik ma is a tu­dósok, hogy megfejtsék élet­fakasztó sugarainak titkát, A múltban az emberek nem ismerték a természeti jelensé­geket előidéző valódi okokat s nem tudták a természet erőit a maguk szolgálatába állítani. Nézeteik, gondolkodásmódjuk, s a világ jelenségeire adott magyarázataik telve voltak mindenféle ostoba babonákkal és tévhitekkel. E tévhitek olyan mély gyökereket vertek az emberek lelkében, hogy so­kan még máig sem tudnak megszabadulni tőlük. Évről évre, nemzedékről nemzedékre megfigyelték, hogy tavasszal, a napsugarak hatá­sára az egész természet foko­zatosan újjáéled, ősszel és té­len pedig mintegy elhal. Meg­figyelve ezeket a természeti változásokat, már régen rá­jöttek arra, hogy a Nap milyen döntő szerepet játszik Földünk életében: Minthogy azonban nem ismerték a Nap fizikai szerkezetét, nem tudták helye­sen értékelni jelentőségét. In­nen eredt a Nap istenítése, a Föld csaknem valamennyi né­pénél. Tiszteletére hatalmas, gazdagon díszített templomo­kat emeltek, melyekben há­laadó énekeket énekeltek; az oltáron elhelyezett Napisten előtt hajlongtak és bőséges áldozatokat mutattak be, hogy így elnyerjék jóindulatát. Az ókor sok népénél a Nap egyi­ke volt a fő istenségeknek. A szlávoknál a Napistent Jariló- nak hívták, s tiszteletére az év leghosszabb napján (június 22.) nagy ünnepségeket ren­deztek. A Napnak ez a tisz­telete megtalálható a meny- nyegzői szertartásokban és énekekben is. Az ókori uralkodók, hogy az elnyomott nép előtt mégin­kább bizonyítsák „felsőbbren­dűségüket”, hogy saját sze­mélyük iránti tiszteletüket fo­kozzák, azt állították, hogy a Napistentől származnak. Ma már mindezek a tudo­mányellenes és nyilván téve­déseken alapuló felfogások a Napról csak a múlt emlékei; összehasonlítva a Napra vo­natkozó modern tudományos adatokat a régi emberek szem­léletével, észre kell vennünk azt az óriási haladást, melyet az emberiség a környező világ megismerésben elért. Elfogad­va a haladó tudomány ered­ményeit, szükségszerűen ki­alakul helyes materialista vi­lágnézetünk. Cikksorozatomban szó lesz arról, hogy mi a Nap, miből áll, milyen folyamatok zajla­nak le felületén, illetve belse­jében. szó lesz méreteiről, moz­gásáról, kimeríhetetlen ener­giaforrásairól, valamint suga­rainak a földi életre gyakorolt óriási hatásáról, s energiájá­nak hasznosítása terén elért legújabb eredményekről. A Nap bolygórendszerünk középpontja. Majdnem két évezreden át úgy gondolták, hogy a Föld mozdulatlanul lebeg a világ középpontjában, s körülötte keringenek: a Nap, a Hold, a bolygók és a csillagok. Ez volt a geocentrikus (geosz-föld, centrum-középpont) világkép. Mintegy 400 évvel ezelőtt a nagy lengyel tudós: Koperni­kusz Miklós merészen azt állí­totta, hogy a naprendszer köz­ponti égiteste nem a Föld, ha­nem a Nap és hogy minden bolygó — köztük földünk is — a Nap körül kering. Ez az állítás, illetőleg felfedezés gyö­keres fordulatot jelentett a tudományban. E világkép az ún. háliocentrikus (héliosz = Nap) világkép, melyet azóta a tudomány mindenben igazolt. A bolygók napkörüli mozgási tPQ&m Amíg egy falusi kislány eljut a Népstadionig A z elmúlt hetek­M ben Budapesten, a világ egyik legszebb stadionjában, a Nép­stadionban gyűltek össze hazánk 19 me­gyéjének paraszt fia­taljai, hogy a falu naoy sportseregszem­léjén összemérjék erejüket, ügyességü­ket. A mintegy 2000 főnyi vidám fiatal, izgatottan szorongott a felvonulás után a sorokban. A Nógrád megyét jelző tábla mögött szőke hajfo- natú fiatal leány állt. Mosolygós barna sze­mével a Népstadion hatalmas lelátóit si­mogatta. Alig merte elhinni, hogy ez va­lóság, s nem álom. Gondolatai messze jártak, s újból átélte azt a harcot, azt a küzdelmet, amit ezért vívott. De még így is igen nehezen tudott hinni szemének, hogy ő a nagylóci Lőrik Margit itt áll a Nép­stadion pompás zöld gyepén, ott, ahol az ország és a külföld legjobb sportolói ver­senyeznek egymással. — Hát mégis itt vagyok — szakadt fel a sóhaj a boldog 17 éves leányból. Nem volt egyszerű Nagy- lóctól eljutni idáig. Az egész falu róla beszélt, amikor je­lentkezett sportolni. Az öreg asszonyok­nak nem állt be a szájuk. Nemcsak egy­más között beszéltek, hanem elmentek Lő­rikékhez is: „Ne hagyjátok sportolni a lányotokat, mert ez szégyenteljes dolog” — mondták a szülők­nek. I őrik Margit azon­■■ ban nagyon sze­rette a sportot. Ami­kor hallotta, hogy az egész országban ké­szülnek a falusi fia­talok a spartakiád versenyekre, ahon­nan a legjobbak el­juthatnak hazánk gyönyörű fővárosába is t— ahol ő még nem járt —, nem hagyta nyugodtan a gondo­lat: „hátha nekem is sikerül!” Jelentkezett a tor­nacsapatba, de nem egyedül, Kasza Erzsi­vel, Mucsány Rózsi­val és Szer érni Erzsi­vel, akik azután hű­séges segítői lettek az Öregek elleni csatába. Amikor az öregek megtudták ezt, így szóltak: „Soha nem megy férjhez, aki felveszi a rövid nadrágot és mutogatja magát. Szé- gyelheti magát az olyan lány.” De a lányok nem ijedtek meg ettől a fenyegetéstől. To­vábbra is eljártak edzésekre a napi jól végzett mezőgazdasá­gi munka után. A szorgalmas mun­kának meg is lett a gyümölcse. Határta­lan boldogság ült va- lamennyiök szemé­ben, amikor a járási döntőn elsők lettek. Ekkor vetődött fel bennük a gondolat, hogy még Budapest­re is felkerülhetnek, ahol egyikük sem járt, s amelyről már annyi sok szépet hal­lottak. Aznap óta az­után más gondolatuk nem is volt, pedig a nehezebbje még csak ezután jött. De megnyerték a megyei döntőt is. Az öregek azonban nem marad­tak nyugodtan, s így vélekedtek: „Mi lesz a lányokkal abban a nagy városban? Egye­dül nem szabad elen­gedni ezeket a fiata­lokat Pestre.” A szülők nagyne- ** hezen bele­egyeztek a budapesti utazásba. Igaz, hogy sűrűn hullottak az édesanyák szeméből a könnyek a búcsú­záskor. Mintha soha­sem látnák viszont a leányaikat. Pedig, ha látták volna őket ott a hatalmas Népsta­dion lépcsőjén a bol­dogságtól és az izga­lomtól kipirult arc­cal, amint szurkoltak a versenyzőtársaik­nak. s látták volna a vörös salakon a sok száz falusi fiatal küz­delmét az elsőségért, rájöttek volna, hogy helyesen cselekedtek. — Hiszen Lő**ik Mar­gitnak és a többi fa­lusi fiatalnak olyan sok szép élményben volt része, amelyről hosszú heteken át beszélnek majd oda­haza. Salgótarjáni Vasas - Kecskeméti Honvéd 4:2 (2:1) Á Vasas Stadionban igen jő labdarúgó időben kezdődött el a mérkőzés. Az első félidőben ne­hezen talált magára a hazai csa­pat. Különösen a csatársor kö- rülményeskedett. Sokszor biztos helyzetekben sem mertek vál­lalkozni a tarján! csatárok a lö­vésre. Sok esetben pedig túl kombinálták a helyzeteket. A vé­dőknek ebben a játékrészben kevés dolguk akadt. Különösen a Vasas védelemnek. De meg­látszott rajtuk, hogy éppen olyan bizonytalanul látják el feladatu­kat, mint a csauk-ok. (Csincsik kivételével) Ebben a játékrész­ben három gólt rúgott a SSlg. Vasas, ugyanis az első gólt ka­varodásból Lahos szerezte, majd egy lefutás után Hegyi a Vasas hátvéde haza akarta adni a lab­dát, de olyan hatalmas lövést eresztett meg, hogy Czudar hiá­ba dobta magát a iabda után, az a hálóba vágódott. így lett 1:1 az eredmény. Majd nagy küzde­lem, sok kihagyott Vasas hely­zet után Nagy fejelt a hálóba. 2:1. A második félidő elején a vendégek támadtak többet és si­került is nekik kiegyenlíteni 2:2. Nagy küzdelem alakult ki ez­után, s már-már úgy nézett ki, hogy a mérkőzés döntetlen ered­ménnyel végződik, amikoris az utolsó negyedórában sikerült 2 gólt lön, (egyiket Tóth, mintegy 30 méterről, a másikat Radies a kapuelötti kavarodásból szerez­ték), s így végeredményben 4:2 arányban szerezték meg a győ­zelmet ezen a találkozón. útjait pályáknak nevezzük; ezek a pályák zárt görbét — ellipszist — képeznek. Ezek az elliptikus pályák a legtöbb bolygónál a körtől csak na­gyon kevéssel térnek el. Ellipszist könnyű rajzolni; Vegyünk egy nem túlságosan hosszú cérnát: kössük össze két végét, helyezzük rá két gombostűre, melyek az asztal­ra (rajztáblára) helyezett pa­pírlapon olyan távolságra van­nak egymástól beszúrva, mely egy kicsit kevesebb, mint az egész cérna hosszának a fele. Azután feszítsük ki a cérnát ceruzával, s mindig feszesen tartva, rajzoljuk meg az ellip­szist, ügyelve arra, hogy a cérna ne ugorjék le a ceruzá­ról. (1. ábra.) Azokat a ponto­kat, ahol a gombostűk van­nak, az ellipszis fókuszainak (gyújtópontjainak) nevezzük. A Nap mindig a Föld, illet­ve a bolygók pályájának egyik gyújtópontjában helyezkedik el. Ez azt eredményezi, hogy például Földünk hol közelebb (télen), hol messzebb (nyáron) van a Naptól. A két szélső helyzet közötti különbség mindössze 5 millió kilométer, ami alig észrevehető. A Föld távolsága a Naptól kereken 150 millió kilométer; ez több, mint 11 770-szerese a Föld átmérőjének (12 756 kilo­méter) és majdnem 3750-sze- rese a Föld egyenlítői kerüle­tének (40 000 kilométer). E tá­volságot egy 50 kilométer (órasebességgel haladó vonat — megállás nélkül 350 év alatt tenné meg. Gyalogosan 3500 évig, a fénysugárral pedig mindössze 8 percig tartana az út, A Föld napkörüli keringés­ideje 3651/, nap, pályájának hossza pedig körülbelül 900 millió kilométer. Gyalogosan több mint 20 000 év alatt ten- nök meg ezt a távolságot. Föl­dünk keringési sebessége 30 kilométer másodpercenként, tehát mi, földi lakók két sziv- dobbanás közti időben 30 kilo­métert rohanunk együtt a Földdel a Nap körül. Koper­nikusz azt is megállapította, hogy a Föld nemcsak a Nap körül kering, hanem saját — képzeletbeli — tengelye körül is megfordul 24 óra alatt. (Pontosabban: 24 órai 56 perc, 4 mp alatt.) A Nap körül 9 bolygó ke­ring: Merkur, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Pluto. A Naptól mért távolságok, millió kilométerekben: Merkur 58, Vénusz 108, Föld 150, Mars 228, Jupiter 778. Szaturnusz 1426, Uránusz 2868, Neptunusz 4434, Pluto 5917. A mozgási sebességek és a napkörüli ke­ringésidők szintén különbözők és a Naptól való távolságtól függnek. A Naphoz közelebbi bolygók nagyobb sebességgel keringenek és így rövidebb idő alatt futják be pályájukat, mint a Naptól távolabbiak. A Naphoz legközelebb eső Mer­kur másodpercenként mintegy 49 kilométeres sebességgel ha­lad pályáján, s 88 nap alatt kerüli meg a Napot: ezzel szemben a legtávolabbi Pluto mindössze 4,3 kilométeres se­bességgel halad s 250 év a ke­ringésideje. Megállapították azt is, hogy a Mars és Jupi­ter közti térségben kisboly­gók keringenek. Ezek tudo­mányos neve: aszteroida (pla- netoida). Nagyon kis mére­tűek. Legtöbbjük átmérője át­lagban 15—17 kilométer kö­zött mozog. A legnagyobb köz­tük — a Ceresz — 780 kilo­méter (valóságos óriás), míg a legkisebb — a Hermész — mindössze 1 kilométer átmé­rőjű (törpe a törpék közt). Alakjuk szabálytalan. Jelen­leg több ezer kisbolygót isme­Magyarország-Csehszlovákia 3:1 Vasárnap a két nemzet labda­rúgó „A”-váloqatottja Prágá­ban a Néphadsereg Stadionjá­ban mintegy 65 000 néző előtt mérkőzött meg egymással az Európai Kupa küzdelmei során. A két válogatott küzdelmes, nagyszerű sportot hozott, s meg­érdemelt magyar győzelemmel végződött. A találkozóra igen készültek a csehszlovák labda­rúgók, mert az utóbbi években nem tudtak győzelmet elérni a magyar labdarúgók ellen. A ma- qyar csapat pedig a két leg­Magyar üíépköitársaság „B" A két csapat Budapesten a I Népstadionban találkozott, ahol a I magyarok „B”-válogatottja biz- | utóbbi mérkőzésén gyengébb játékot mutatott, mind a svájciak, mind a szovjet válogatott ellen. Éppen ezért gondolták a cseh- szovákok, hogy most sikerülni fog a visszavágás, és talán a győzelmet is megszerezhetik a magyarok ellen. Nos, ez nem si­került . Jól játszott a magyar együttes, s csatársora is eredmé­nyesnek bizonyult, s így megér­demelten győzte le otthonában a csehszlovák labdarúgó-válo- qatottat.- Csehszlovákia „B“ 2:0 tosan szerezte meg a győzelmét a csehek „B”-válogatottja ellen. Magyarország ifjúsági tál.-Csehszlovákia ifjúsági tál. 2:1 A magyarok ifi csapata is I A fiatalok lelkesen és odaadóan megtudta szerezni nagy küzde- I játszottak s nagy sikert arattak lem után Prágában a győzelmet. | a prágai közönség előtt. Országos kiírású atlétikai verseny az üveggyárban A Salgótarjáni Üveggyár! Épí­tők Sportköre fennállásának 25. évfordulójáról nagyszabású sport- ünnepéllyel emlékezett meg. A sportműsoron szerepelt kézi­labda- és tornabemutató, atléti­kai verseny és labdarúgó mér­kőzés. Az ünnepség megnyitására mintegy' 1000 néző gyűlt össze. A sportolók színpompás felvonu­lása nyitotta meg a műsort. Majd Makovszki ÜB-elnök emlé­kezett meg a sportkör eddigi munkájáról, s az alapító tagok­nak' oklevelet, a jól dolgozó sportköri vezetőknek és sporto­lóknak pedig jutalmat adott. Sütő elvtárs, az Építők SE or­szágos e’nöke a központ által adományozott kupát átadta Bács- falusi Ferenc sportköri elnök­nek. majd kiváló munkájáért Bácsfalusi Ferencnek, a sportkör elnökének. Urban Sándornak, Nagy Istvánnak, az atlétikai szakosztály tagjainak és Pförtner József labdarúgónak „Kiváló munkáért’ feliratú jelvényt adományozott. Ezután megkez­dődött a sportműsor. Kézilabdában a Salgótarjáni Építők—St. Technikum mérkőzé­sen nagyszerű küzdelem után 14:4-es győzelmet értek el az Építők. A gúlabemutató hatalmas sikert aratott, s a nagyszámú közönség szűnni nem akaró taps­sal jutalmazta a gúlacsapat tag­jait. Az országos kiírású atlétikai versenyen a Bp. Építők,, a Bp Dózsa, a Bp. Vörös Lobogó, a Bp. Haladás, a Salg., Vasas és a Sal­gótarjáni Üveggyár atlétái vettek rünk. Eredetük egyelőre is­meretlen. Feltételezik róluk, hogy vagy egy régebben léte­zett, de darabokra szakadt bolygó „szilánkjai”, vagy pedig szintén ebből a hatalmas sö­tét porködből összeállott töme­gek, mely Smidt akadémikus legújabb elmélete szerint — valaha körülvette a Napot, s melyből a bolygók, így Föl­dünk is kialakultak. A bolygókon és kisbolygó­kon kívül a Nap körül kerin­genek még az üstökösök is. Ezek különféle irányban szelik át a naprendszert. A Naphoz közeledve, hatalmas csóva (fa­rok) kíséri őket, ezért látszó­lag igen nagy égitesteknek tűnnek. A csóva hossza néha 2—3-szorosa a Nap-Föld távol­ságnak (például az 1843-as üstökösé: 320 millió kilométer. (Elképzelhető, hogy a sötét égen világító óriási kiterje­désű csóva megkapó, sőt — különösen tudatlan emberek körében •— ijesztő látvány. Érthető tehát, hogy az üstökö­sök váratlan megjelenése min­denféle babonás képzelgésekre szolgáltat okot. Sokan „égi jelnek” vélték, mely tudtára adja a Föld lakóinak, hogy itt a világ vége. Ezenkívül há­borúk, árvizek, járványok, tűzvészek s egyéb csapások előhírnökeinek is tekintették ezeket, a különben teljesen ár­talmatlan égitesteket. Töme­gük rendkívül kicsiny, s majdnem egészében a fej magjában összpontosul. A csó­va teljesen ritka és átlátszó, rajta keresztül és az üstökös fejének legfényesebb részén át is a csillagok nagyszerűen megfigyelhetők. Külön cikk­ben fogok szólni bővebben az üstökösökről. itt még csak annyit említek meg, hogy ha az üstökösök szétesnek, me­teorrajok, illetve különálló meteorok lesznek belőlük, me­lyek azután a Föld vonzókö­rébe kerülve, lehullanak, igen szép látványba részesítve a Föld lakóit. Pósa László TTIT csillagászati előadó részt. A versenyen elért jobb eredmények: 100 méteren: 1. Goidoványl (Bp. Építők) 10.7 mp, 2. Balogh (Bp. Építők) 11.2 mp. 400 méteren: 1. Szenes (Bp. Építők) 50.5 mp. 800 méteren: 1. Szenes (Bp. Építők) 2:03.7 mp. 2. Bihon (St Vasas) 2:07.2 mp, 3. Fancsik (St. Üveggyár) 2:09 mp. 1500 méteren: 1. Szabó Gy. (Bp. Építők) 4:16.6 mp. 3000 méteren: 1. Lotharidesx (Bgy. Kinizsi) 9:21.8 mp. 3000 méteres akadályverseny­ben: 1. Urban (St. űveggyárl 10:34.4 mp. 200 m qát: 1. Pál Nándor (Bp. Haladás) 28.5 mp. Gerely: 1. Nemes (St. Vasas) 51.10 méter. Súly: 1. Sólyom (Bp. Építők) 14.30 méter. Diszkosz: 1. Sólyom (Bp. Épí­tők) 48.75 méter. Rúd: 1. Lovász (Bp. Építők) 350 cm, 2. Szentgyörgyi Z. (St. Bástya) 330 cm. (Megyei csúcs­eredmény.) Maqasuqrás: 1. Mojzes (St. Bástya) 181 cm, megyei csúcs- eredmény. A férfi ifjúsáqiak versenyében: Diszkosz: 1. Kiss (St. Üveg­gyár) 29.14 m. Rúd: 1. Kiss I (St. Üveggyár) 300 cm. 800 méter: 1. Nikke G. (Stajv jáni Vasas) 2:12.8 mp. 1500 m: 1. Nagy J. (St. Üveg­gyár) 4:33.8 mp. 200 m qát: 1. Gottyár (St. Üveggyár) 27.7 mp. (Megyei csúcs). Távoluqrás: 1. Fodor B. (St. üveggyár) 586 cm. Nők versenyében: Gerely: 1. Képes! J. (Bp. Épí­tők) 32.23 m. 100 méter: 1. Bende Franciska (Bp. Vörös Lobogó) 13.3 mp. 800 méter: 1. Bende F. (Bp. Vörös Lobogó) 2:23.3. Női ifik versenyében: Gerely: 1. Darvast E. (St. üveggyár) 33.65 m. Súlylökés: 1. Honfi M. (St. Üveggyár) 9.60 m. Diszkosz: 1. Darvast E. (St. Üveggyár) 30.38 m. 80 m qát: 1. Varga I. (Bp. Dózsa) 14.2 mp. Maqas: 1. Varga Ildikó (Bp. Dézsa) 135 cm. 100 méter: 1. Uhlár Ilona (St. Vasas) 13.2 mp. 800 m: 1. Boros Ilona (St. Üveggyár) 2:38 mp. Október 9-i lOTÓ-tippünk Győri Vasas—Bp. Vörös Lobogó x * Pécsi Dózsa — Csepeli Vasas 1 x Szombathelyi Törekvés­Diósgyőri Vasas Légierő — Vasas Izzó 1 1 Gödöllői Dózsa —Szegedi Hal. x 2 Békéscsabai Építők — Bp. Törekvés 2 x Kecskeméti Honv. —Debre­ceni Tör. 1 1 Várpalotai B. —Nagykani­zsai B. 1 1 Románia —Bulgária 1 1 Svájc — Franciaország x 2 Bánik Kladno — Spartak Sokolov x x Torino —Juventus 2 x Pótmérkőzések: iskra Liberec—Tátrán Pre­sov 1 1 Iskra Zilina—Tankista 1 2 Nyíregyháza —Miskolci Tö­rekvés 2 1 Ceglédi Tör. —Kecskeméti Dózsa 2 1 Az első oszlopot Bablena László, a Salgótarjáni Bányász jobbszél- ső|e, a második oszlopot Petykó Ferenc, a Salg. Vasas vezetősé­gének tagja írta. j « • Északmagyarországi Ve • 2 gyianyag Nagykereskedőim: • 2 Vállalat 3 sz. fiók telepe: • 2 Salgótarján, kereskedő szak- • 2 képzettséggel rendelkezőt ke- 2 2 rés felvételre. Munkásszállás 2 • biztosítva. 2 Eladó ház. Salgótarjánban, a Felszabadulás út 35. sz. alatt, benn az udvarban. Cím: Zsuffa Kálmán Kazár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom