Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-08 / 79. szám

ooooooooooooooooocicx3ooocx3gxx>ooooooooootx>ooooooooeioooooooooeooooeoooeooeeoeo( Minden erőt a betakarítási és a vetési munka elvégzésére Megyénk mezőgazdaságának első és legfontosabb feladata, hogy a búza vetésterv teljesítésével hozzá­járuljon az ország kenyerének biztosításához. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a falvak dolgozó parasztjai már végzik a búzavetést. A termelőszövetkezetek 21, az egyénileg gazdálkodó, dolgozó parasztok 9,4 százalékra teljesítették kenyér- gabona vetéstervüket. A számadatokból kitűnik, na­gyon elmaradtunk e munkában, nincs okunk a további tétlenkedésre, a megnyugvásra. Lemaradásunknak több oka van. A munka gyor­sabb ütemű végzését igen hátráltatja a kapásnövé­nyek, különösen a kukorica kései érése_ az egyéni gazdaságokban pedig az őszi munkák összetorlódása. Szinte egyidőben kell elvégezni a kukorica, a napra­forgó, a burgonya, a cukorrépa betakarítását és a búza vetését. Sok termelőszövetkezetben és egyéni gazdaságban nem tudnak addig búzát vetni, míg be nem takarítják a kukoricát, vagy a cukorrépát. Tehát a munka dandárja most érkezett el, s meg van annak a veszélye, hogy ha nem iparkodunk, elkésünk a búza vetésével, s emiatt kevesebb lesz a termés. Márpedig ennek nem szabad bekövetkeznie. Éppen ezért különös gonddal kell ügyelnünk min­den állami gazdaságban, gépállomáson termelőszövet­kezetben és faluban a munka megszervezésére.. A lemaradás behozása, a búzavetés meggyorsítása most a falusi pártszervezetek és a tanácsok szervező, irá­nyító, s felvilágosító munkájától függ. Legfőbb fel­adatunk úgy szervezni a munkát, hogy lehetőleg már október első felében földbe kerüljön a vetőmag zöme, s legkésőbb október 31-ig befejezzük a vetést. Ez a jö­vőévi gazdag termés egyik feltétele. Mit kell tennünk a betakarítási és a vetési mun­ka meggyorsítása érdekében? Legtöbbet a gépállo­mások tehetnek. El kell érniök, hogy minden trak­torista teljesítse, sőt túlteljesítse napi szántási és ve­tési tervét. Ne tűrjék meg a lazaságot, a lógást, a naplopást. Ne engedjék meg, hogy a gépek teljesítő­képessége ne legyen kihasználva. A búza-vetésterv teljesítésének ezekben a döntő napjaiban nagy segítséget jelentenek — különösen a termelőszövetkezetekben — a betakarításra alkalmas gépek. Géppel rövidebb idő alatt betakarítható a cu­korrépa, napraforgó, burgonya és korábban elvégez­hető a vetés. A palotási Május 1. TSZ-ben gép végzi a 40 kh cukorrépa kiásását. Egy kh cukorrrépa kézi­erővel történő kiásása egy tagnak 10 napig tartana (egy napra 160 négyszögölet számítva), a munkadíj 12,50 munkaegység lenne. Ha egy munkaegységet 35 forint értékben számolunk, akkor az egy kh cukor­répa kiásási díja 437,50 forintba kerülne. A répaki­emelőgép teljesítménye napi 2 kh. kh-ánként 100 fo­rint értékben. Tehát a gépi munkával történő cukor­répa-betakarítás nemcsak forint, hanem időnyere­séget is jelent, s így a szövetkezet egy héttel korábban tudja teljesíteni búza-vetéstervét.­A községi tanácsok nap, mint nap mozgósítsák a dolgozó parasztokat a betakarítási és vetési munkák elvégzésére. Szervezzék meg a dolgozó parasztok egy­mást segítő munkáját, ugyanakkor követeljék meg, s ellenőrizzék a vetésterv teljesítését. A pártszerveze­tek kommunistái amellett, hogy élen járnak az őszi munkában, politikai felvilágosító munkával serkent­sék a dolgozó parasztokat a betakarítási és a vetési munka meggyorsítására. A pártszervezetek és a ta­nácsok vezetői csak akkor mondhatják, hogy jó mun­kát végeztek, ha községük, termelőszövetkezetük 100 százalékig, időben teljesítette a kenyérgabona vetési tervet. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Miért nem alkalmainak fejlett vetési módszert a Karancskeszi Állami Gazdaságban A Karancskeszi Állami ** Gazdaságban is megkez­dődtek az őszi munkák. A rendelkezésükre bocsátott erő­gépekkel már 140 hold őszi árpát vetettek el és 320 hol­don elvégezték a ve tőszén- tást. De van egy probléma, amely hátráltatja a gazdaság jó munkáját. A gazdaság ren­delkezik ugyan különböző erőgépekkel, de vetőgépből nincs elegendő és megfelelő. Van ugyan a gazdaságnak há­rom kis vetőgépe, de nagy, 32 soros, traktorvontatású ve­tőgép nincs. A vetés meggyorsítása érde­kében a gazdaság kérte, adja­nak vetőgépet. A Pest—Nóg- rád megyei Állami Gazdasá­gok Igazgatósága annak elle­nére, hogy a gazdaság nagy vetőgépet kért, leküldött, job- banmondva átutalt Perbálról három darab kis vetőgépet, gondolva: „boldoguljatok ez­zel, ha tudtok“. ■» Mezőgazdasági gépiparunk napról napra nagyobb meny- nyiségű traktorekét, vetőgé­pet ad a mezőgazdaságnak. Állami gazdaságaink legtöbb­je rendelkezik ezekkel a gé­pekkel, hiszen nagyüzemileg csak a gépierő maximális ki­használásával tudnak maga­sabb termést elérni, de mint látjuk, a Karancskeszi Állami Gazdaságban a letőségek elle­nére sem rendelkeznek meg­felelő vetőgéppel. A jövő évi jó termés egyik előfeltétele, hogy nagyüze­meinkben — különösen állami gazdaságainkban, ahol a vető­MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 79. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1955. OKTOBER 8. A JOVO KENYERÜNKÉRT A szurdokpüspöki Béke TSZ-ben már zöldéi/ az őszi búzavetés TJüvös, sötét este van. A tehenészek befejezték az etetést, hazafelé indulnak. Köztük van Juhász József el­nök is. Tőle érdeklődünk az őszi munkák felől. — Nekünk egy jelszavunk van — válaszol az elnök. — „Úgy dolgozz, hogy a jövő év­ben gazdagabban fizessen a föld!“ Ez a gyakorlatban azt jelenti, minél előbb be kell ta­karítanunk a kapásnövények termését, hogy helyükre a leg­kedvezőbb időben elvethessük a búzát. Mi már megtanultuk, a korai vetés az mindig gaz­dag termést hoz. Szövetkeze­tünkben ez az elv törvénnyé vált. Ha nem így dolgoznánk, magunk látnánk kárát. — Hány holdon végeztek vetési? — Három hete 17 kataszlrá- lis hold búzát, 4,5 kataszlrális hold árpát és 2,5 ko.tasztrális hold rozsot vetettünk el. A magvak már kikeltek. Olyan szépen díszük a vetés, hogy akár kaszálni is lehetne — mondja büszkeséggel, s még hozzáfűzi —- a község határá­ban nem találni párját. — Van-e még sok vetni- való? — 15 katasztrális hold földbe búzát kell még vetnünk. Most végezzük a cukorrépa és a burgonya betakarítását. Ezzel a munkával nagyon sietünk, mert a jövő héten teljesíteni akarjuk vetéstervünket. A Béke Termelőszövetkezet tagjai még mindig valóra vál­tották szavukat, S egy pár év óta minden munkában meg­előzik az egyéni dolgozó pa­rasztokat. Qktóber hónap a búzavetés ideje. Bármerre járunk, bármerre nézünk népes a határ. Terménnyel meg­rakott szekerek érik egymást, s a már termésétől meg­fosztott földön megindulnak az ekék, b rónák, vető- gépek: nagy munkában van a falu. A pártszervezetek, a tanácsok azon dolgoznak, hogy a kukorica későbbi érése sehol se akadályozhassa meg az idejekorán történő vetést. Sok magot kell még a föld­be vetnünk, hogy teljesíthessük vetéstervünket. Épp ezért nincs tétlenkedésre való idő. Nem lehet késleked­nünk egyetlen percet sem! Dolgozzék minden gép, minden fogat, minden mun­kabíró ember, hogy gyorsan kerüljön le a földről az elő- vetemény, s munkához kezdhessen az eke a tárcsa, majd a vetőgép .. * A ludányhalásziak behozzák a lemaradást A ludányhalászi dolgozó parasztok nagyon elma­radtak a szántás-vetési mun­kával. Az eddig végzett vetés alig néhány hold. Miért most e nagy lemara­dás? A kedvező őszi időjárás megnövesztette az ipolymenti rétek füvét. Nagy szükség van a jó és illatos ipolymenti szé­nára, hiszen a község nemcsak a káposzta termeléséről, ha­nem az állattenyésztéséről is híres. A baj ott van, hogy a szénabetakarítást az őszi vetési munka rovására végezték. Hogy nem tudták mind a két fontos munkát egy időben vé­gezni, az a kisparaszti gazdál­kodás egyik korlátja. A több fontos gazdasági munka egy­idejű elvégzésére csak a nagy­üzemi gazdálkodást folytató termelőszövetkezet képes. A községi pártszervezet — habár későn — felfigyelt a le­maradásra. s a gabonavetésre mzogósította a dolgozó parasz­tokat. Egy-két nap óta nagy lendülettel folyik a szántás­vetés, valamint a kapásnövé­nyek betakarítása. A ludány­halásziak rövidesen kiküszö­bölik a hírnevükön esett csor­bát. i Az őszi tervteljesítés élenjárói A Kisterenyei Gépállomás az elmúlt hetekben már 629 hold földet szántott fel; tervé­nek 31,8 százalékát. A körze­tükhöz tartozó termelőszövet­kezetekben 42 százalékra tel­jesítették a vetéstervet. A traktorosok között folyó mun­kaversenyben első Zeke József kommunista traktoros, aki tel­jesítette évi tervét, s az őszi munkában 170 normálholdnyi talajmunkát végzett; őszi ter­vének 90 százalékát. Második Cene Gellért fia­tal traktoros, aki az utóbbi tíz nap alatt Cereden 92 normál­hold szántást végzett. Őszi tervteljesítése 79 százaléka Harmadik Magyar János, a gépállomás legidősebb trakto­rosa. Teljesítette évi tervét, az őszi munkák során pedig 112 normálholdat szántott fel. A gépállomás fiatal trakto­rosa Almási János. A béke­kölcsön-jegyzés ideje alatt 48 órán keresztül volt a gépem Nappal vetett, éjjel szántott a kotyházi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet földjén. Őszi ter­vét 57 százalékra teljesítette 109 normálholddal. magvak termelése folyik — az agrotechnikának megfelelően gépi és keresztsoros vetést vé­gezzenek. A Karancskeszi Ál­lami Gazdaságban kis vetőgép­pel 480 holdon erre nincs le­hetőség. Ezt figyelembe vehet­né az Állami Gazdaságok Igaz­gatósága is. A felsőtoldi „Május 1“ TSZ-ben a gép ássa a cukorrépát Pöfög a traktor a felsőtoldi határban. Hangjáról érezni lehet, itt nehéz munka folyik. Közelebb érve érdekes kép tá­rul szemünk elé. A traktor hatalmas erővel húzza maga után az átalakított ekét s egymás után emeli ki a hatalmas cukor­répákat. A tábla szélén Herédi Sándor, a termelőszövetkezet tagja könnyedén emeli föl a már géppel kiemelt cukorrépát és mo­solyogva mondja. — Nehéz munkától mentesít bennünket a gép. Két hold cukorrépákat kézierővel, még megfeszített munkával is csak egy hét alatt tudtuk volna kiszedni és leszállítani. A pásztói gépállomás gépével három nap nyugodtan elvégezzük. Előnye még, hogy olcsóbb is — szól közbe Hirka Sándor, a termelőszövetkezet könyvelője — egy hold répa kiemelé­séért 100 forintot kell fizetni, ami csekélység a kézi ásás munkabérével szemben. Beluncsák István érsekvadkerti dolgozó paraszt felesége a kukoricatörés után azonnal hozzá kezdett a szár vágásához, a szárat besilózzák, a kukorica helyére pedig rozsot vetnek A rétsági járás vezet az őszi búza vetésben A járások között folyó búzavetési verseny a szeptember 30-i értékelésnek megfelelően a következőkép alakult: Járás: Százalék: 1. Rétsági 15.99 2. Balassagyarmati 15.2 3. Salgótarjáni 7.1 4. Szécsényi 6.4 5. Pásztói 5.9 %y az elmaradás a pásztói járás egyénileg dolgozó Kormánylemez nélküli ekével emeli ki * felsőtoldi Május 1 Termelőszövetkezet cukor­répáját Herédi Lajos, a pásztói gépállomás traktorosa parasztjainál, akik tervüknek csak 4.3 százalékát végezték el, szemben a járás termelőszövetkezeteivel, amelyek már 27.1 százalékra teljesítették tervüket. A mihálygergei Béke TSZ teljesítette vetéstervét területet már időben felszán­tották. Balázs Sándor kihasz­nálva a kedvező időt, naponta 5—6 hold vetőszántást is el­végzett. Majd pedig a 32 soros vetőgéppel néhány nap alatt elvégezte a vetést. Már zöldéi a termelőszövet­kezet 18 hold őszi árpája és 8 hold rozsa. Az elmúlt napok­ban 47 hold búza vetését vé­gezték el. És amint a beszél- torosa és Miner József, a tér- getésből is kitűnik, az utolsó 20 melőszövetkezet tagja között. holdas tábla vetéséhez fogtak Gyorsan ment a munka. A hozzá. — Na ezzel a 20 holddal is végeztünk! — Gyors munka volt. Teg­nap délelőtt még a másik táb­lában voltunk, most dél van és már ezt is befejeztük. Ez a párbeszéd 4-én, ked­den délben hangzott el a mi­hálygergei Béke Termelőszö­vetkezet 20 holdas táblája mellett Balázs Sándor, a Ka­rancskeszi Gépállomás trak-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom