Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)
1955-09-28 / 76. szám
A haza javára, a maguk hasznára jegyeznek megyénk dolgozói Példát mutatnak a kommunisták Kossu!h-tárón * Pártunk, kormányzatunk feladataink megoldásánál mint mindig, most is azokhoz fordult, akik a párt, a nép ügye igazába vetett mélységes hittel és meggyőződéssel, személyes példamutatással állnak a harc élére, s lelkesítik, vezetik a széles dolgozó tömegeket jobb életünk formálásáért. A kommunisták azok, akik állandóan magyarázzák, hogy a feladatok végrehaitása hogyan kapcsolódik az életszínvonal emelésével Kossuth-táró kommunista bányászai tudják, hogy az a póniz, amit kölcsönadnak az államnak részben az ő bányájuk korszerűsítését is szolgálja majd. — A termelésen kívül ígv is (segíteni kell a fejlődést. Mi ebben is hűséges katonái akarunk lenni pártunknak — mondottál! a Kossuth-tárói kommunisták. Kijelentéseiket a tettek egész sora igazolja. Ur- fogtak hozzá mások megnézéséhez, hogy ők maguk elsőnek jegyeztek. Tanyai Ferenc igazgató 4000, Kis Béla főmérnök 3800, Grázer Emil 2000, Kubcsulik Sándor 1700, Sólyom István sztahanovista vájár 2500, Ladóczki Imre 2500, Sulyok Lajos 1700, Horváth László 2000, Sulyok p. János 1500, Bozó László 1500, Korim István 1700, Macsó István 1500, Csongrádi János 3000, Csurgai János 9 gyermekes családapa 1500 forintos keresete mellett 1000, Berakj József 1200. Havricsek Sándor 1000, Deány József 1300 és Bíró Tibor 1800 forintot jegyeztek. Példamutatásukkal, ff község eredményeivel agitálnak a diósjenői tanácstagok A tanács tagjai Gere István, Palkó Mihály, Bolgár József meg a többiek egymás után Írják nevüket a jegyzésgyűjtő ívre. « Dalkó Mihály 600. Gere István a Rákóczi TSZ tagja 400, Bolgár József 800 forintot ad kölcsön az államnak. Hova- nyecz Béla tanácselnök 1300 forintot jegyez neve mellé. A tanács titkára, Gál elvtáns 750 forintot ír az ívre. És miután a falu mind a 30 tanácstagja példamutatóan eleget tett hazafias kötelességének, elindul ki-ki a maga körzetébe, egy-egy népnevelővel. Kezükben az íven egyelőre mégcsak saját nevük van, de amint több és több házat hagynak maguk után sokasul- nak a nevek, úgy nő a jegyzett összeg. A Zrínyi utcát Mikita János tanácstag járja. A Zrínyi utcai lakók a Hatodik Békekölcsön visszamaradt összegéből különösen nagy ajándékot kapnak. Régi vágyuk teljesül. Megjavítják a már szinte járhatatlan utcáikat. A tanácstagok igaz, meggyőző szavának, példamutatásuknak van foganatja. Az eredményekkel agitálnak. És eredmény, az van Diósjenőn bőven. Erről beszélnek hát a jegyzésgyűjtő tanácstagok. 1954-ig 824 700 forintot fordítottak a község fejlesztésére. Tanácsházat, kultúrházat, napközi otthont kapott a falu. 555 000 forintba került mindez. A mozi létesítésére 100 000 forintot fordítottak. 62 000 forintért orvosi lakás épült és rendbehozták a hidakat is. Ez évben pedig többet fordítanak Diósjenő fejlesztésére, mint 1939-től 1954-lg összesen. Épül a község nyolctantermes iskolája, amely államunknak 478 000 forintba kerül. Megjavították már az utak egy részét is. 10 000 forintért járdát építenek az új iskolához. A kultúrotthon, a két napközi, meg a bölcsőde fenntartására 187 000 forintot költenek. Az 1955-ben végzett és végzendő beruházások összege 969 300 forintot tesz ki. A jegyzés első órái Salgótarján üzemeiben Kormányunk ismét felhívással fordult hozzánk, hazánk dolgozó népéhez, hogy az államnak kölcsönadott forint- iaival is támogassa a szocializmus építését, a béke védését. Salgótarján üzemeiben már a kora hajna'i órákban megindult a VI. Békekölcsön jegyzése. A Salgótarjáni Tűzhelygyárban vidám zeneszó hangjai fogadták a gyár dolgozóit. A főbejáratnál az üzemrészek homlokzatán és bent a műhelyekben zászlók, jelszavak mutatták, hogy ünnepélyes alkalomra érkeztek a dolgozók. „A haza javara, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt” — hirdették a feliratok. Az öntödében reggel hat órakor az éjjeles és a nappali műszak dolgozói röpgyűlésre jöttek össze. Lipták János elvtáns, az öntöde üzemvezetője rámutatott, hogy az elmúlt évek során a gyár több mint 12 millió forintos beruházást kapott. Elmondotta, hogy milyen további tervek várnak meg- va úsulásra. Beszéde végén bejelentette, hogy 2100 forintos fizetése mellett 4000 forint békekölcsönt jegyez. Egner József főművezető hozzászólásában arról beszélt, hogy havi 1800 forintos fizetése mellett 3300 forintot ad kölcsön államunknak. A röpgyűlésen felszólaltak a sztahanovisták, a kiváló dolgozók Is. Nagy József sztahanovista bejelentette, hogy 1000, Kurucz Károly kiváló dolgozó szintén 1000 forintot jegyez. Reggel 8 ófakor már arról számoltak be a jelentések, hogy a gyár dolgozóinak 45 százaléka lejegyzett és a jegyzett összeg elén a 650 000 forintot. Az asztalos, a kovács, az esztergályos, a mintalakatos és a szerszámműhely, valamint a nagyiroda minden dolgozója eleget tett hazafias kötelességének. A Salgótarjáni Acélárugyárban reggel 9 óráig 936 fő írta nevét a jegyzésgyűjtő ívre. öszszesen 774 600 forintot jegyeztek. Csabai Mihály dróthúzó 1200 forintos fizetése mellett 800, Király Béla dróthúzó 600 forintot írt neve mellé a jegyzésgyűjtő ívre. Halász Károly technikus 1700 forintos fizetése mellett 1800 forintot jegyzett. Margíttárón kedden reggel 7 óra előtt pár perccel Tóth József elvtárs az üzemi bizottság elnöke tartott röpgyűlést a munkába induló bányászoknak. Majd megkez dődött a jegyzés. Először a jegyzésgyűjtők írták fel neveiket az ívekre. Elsőnek Orosházi Ferenc 1200 forintot jegyzett. Pócsa József 2300 forintos havi keresete után 2000 forintot jegyzett. A jegyzésgyűjtők példáján lelkesedve Kovács Bertalan 2500 forintot írt a jegyzésgyűitő ívre. Ugyanakkor elmondotta, hogy DISZ brigádot akar alakítani, s a jegyzett összegen felül a termelés további növelésével is segíti államunkat. A Vasötvözet-gyárban mar reggel 6 óra előtt megkezdte munkáját a hangos híradó. Sorra Jutalmazták nótával a jegyzésben élenjáró dolgozókat Az első nóta Bankó Károly és Torják Bajos elv- társaké volt, akik 700—700 forintot jegyeztek. Jó munka eredményeként délelőtt 9 órára az üzem dolgozóinak 40 százaléka 146 500 forintot jegyzett. A Salgótarjáni Erőmű dolgozóinak röpgyűlésén az üzem igazgatója arról beszélt, hogy 1955-ben több mint ötmillió forintot fordítottak az üzem fejlesztésére, korszerűsítésére. Üzemből ez évben 25 dolgozó vett részt kedvezményes üdültetésben. A jó munka Jutalmául 127 dolgozó között 24 200 forintot osztottak szét. A röpgyűlés után azonnal megkezdődött a jegyzés, s a jegyzésgyűjtők egymásután jelentették a pártirodán eredményeiket. A kazántisztítóban egyhangúlag minden dolgozó lejegyzett Ezzel elsők lettek az üzemben. Bahalek Ferenc az első órában 6200 forintot, Bajorek Károly pedig 6600 forintot gyűjtött. Rövid másfél óra alatt az üzem dolgozóinak 40 százaléka 106 200 forintot adott kölcsön államunknak. Lipták Tibor okleveles sztahanovista, az Acélárugyár dolgozója 600 forintot adott kölcsön államunknak. ÍGY DOLGOZUNK ÉS ÍGY JEGYZŐNK Ml A szécsényi Mezőgazdasági ^ Technikum Tangazdasága megyénk mezőgazdaságában, sőt a szocialista szektoron belül is kimagasló helyen áll. 5 íme néhány példa. A tangazdaság búzából 19,74, a II. Rákóczi TSZ 15,1, az egyénileg gazdálkodók 10,7 mázsás átlagtermést érték el. A tangazdaság magas búzatermése második díjat nyert az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A tangazdaság küzd a legeredményesebben az ipoly- menti tájfajta szarvasmarha kitenyésztéséért. A tájfajta elszaporít ása érdekében az év folyamán 11 kiváló minőségű tenyészbikát, 51 tenyészüszőt és 9 tenyésztehenet ad át állami gazdaságoknak, célgazdaságoknak. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését mutatja az is, hogy amíg az 1952. évi Mezőgazdasági Kiállításra nem tudtak megfelelő állatot küldeni, az 1954. évi kiállításon egy növendékbika s egy tehenük második díjat, egy üszőjük pedig elismerő oklevelet nyert. Külön ki kell emelni tehenészetünk egyik kiváló egyedét, a 8-as számú Szekfűt, amely az idei kiállításon második díjat nyert. 300 napos laktációs tejtermelése 5512 5ci- logramm, 3,8 átlagos zsirszáza- lékkal. Legmagasabb napi tejhozama 33,9 kilogramm. Tlyen eredményeik elérésére csak kulturált, jó módban élő emberek képesek. A gazdaság munkásai, büszkék eredményeikre, amit most a békékölcsönjegyzéssel nemcsak megerősíteni, hanem tovább fejleszteni akarnak. Az első ötéves terv megváltoztatta a gazdaság arculatát. Uj, modem kultúrház, munkás- szálló. gabonamagtár, új, modern ló. és szarvasmarhaistállók épültek kétmillió forint beruházással. A tehenészetben a fáradságos kézifejtést, felváltotta a gépifejés. Ezekben a létesítményekben öltöttek testet a dolgozók által államkölcsönökre jegyzett forintdk. A munkások tudják, hogy országunkban a haza érdeke egybeesik a dolgozók egyéni érdekével. Az államnak kölcsönadott forintok a dolgozók javát szolgálják. Ez megmutatkozik a jövedelem alakulásban is. A dolgozók átlagos keresete meghaladja az 1100 forintot. 'T'ehát van miből és van mb- ért kölcsönt jegyezni, tökös Gusztáv párttitkár fizikai dolgozó 900 Ft-os átlagkeresete mellett 600 forintot jegyzett „Állami kölcsönnel építtet házat. A most jegyzett forintjaimmal elő akarom segíteni, hogy több lakóház épüljön állami kölcsönnel" — mondotta tökös elvtárs. Bát- ki László üzemgazdász 1300, a Mikus-házaspár 1500 (Mikus elvtárs kétszeres sztahanovista), a 75 éves Schmidt Árpád bácsi 600, Benedek József igazgató 2500 forintos jegyzésükkel segítik elő a gazdaság további fejlődését. De így sorolhatnánk a jegyzésben lelkesen részvevő fizikai dolgozók példamutatásait is. Azért jegyeznek lelkesen kölcsönt, mert az eddigi eredményeken, sikereken túl biztató jövőt tár eléjük pártunk és kormányunk politikája. 1956. január 1-én megkezdődik a második ötéves tervünk, amelyben célul tűztük ki és meg is valósítjuk hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását. A tangazdaságban pedig 200 000 forintos beruházással szociális épületet építenek, 200 000 forinton egy ikerházat, 100 000 forinton egy új tejházat, 50 000 forinton területrendezést, villanyhálózat- bővítést, 540 000 forinton 200- as csikótelep építését valósítják meg. Utat javítanak, hidat építenek a visszamaradó összegből a nagylóciak Amint elhangzott a haza kérése Nagylócon 56 kommunista népnevelő, DISZ-fiatal és MNDSZ-asszony indult útnak a jegyzésgyűjtő ívvel. Az íven elsőnek természetesen a gyűjtők neve és mellette a jegyzett összeg áll. Hadra Ferenc kommunista tanácstag úgy indult el jegyezni, hogy neve mellé 1600 forintot írt. Jegyeztető párja, Ispán Julianna DISZ-fiatal 500 forintot ad kölcsön az államnak. És látogatásuk nyomán egyre több név került az ívekre, egyre szaporodott a kölcsönadott forintok száma. A nagylóciak tudják, mit köszönhetnek államunknak. 1950-től villany világit házaikban. Az autóbusz sok fáradságos úttól kíméli meg őket. Hetenként r.é gyszer-ö t szór szórakozhatnak a faluban. Péküzemet is kapott a község Ugy- ■ szólván minden második házban rádió szól. A felszabadulás óta 50 lakás épült Lócom, Olyan eredmények ezek, amelyekhez maguk a nagyló- ciak is hozzájárultak, amikor forintjaikat az államnak adták kölcsön. És most, amikor az állam ismét kéréssel fordult az ország népéhez, a ló- ciak örömmel tesznek eleget e kérésnek. Örömmel, mert tudják, hogy jegyzett forintjaiknak ők maguk látják hasznát: hisz az össizeg 50 százaléka a faluban marad. A lóciak már el is határozták, hogy mire foidítják a visszamaradt összeget. Közismerten rosszak a község belső útjai. Erre kell hát legjobban. Gazdagyűlésen úgy határoztak, hogy a Ságvári utcát kikövezik. De rossz már a falu legnagyobb hídja, a Máté híd is. Erre is jut a jegyzés összegéből. Úgy hegy rövidesen hozzáfoghatnak a híd teljes újjáépítéséhez, Négyezer tonna tervenfeliiü szén mellett forintjaival is támogatja államunkat a Budavári-brigád Budavári Károly Kcseuth- díjas sztahanovista vájár brigádja termelésben elért eredményeiről az egész országban ismert A III. negyedévre tervük 250 tonna szénnel való túlteljesítését vállalták a brigád tagjai és napi 140—150— 160 százalékos tervteljesítéssel eddig már 4000 tonnával termeitek többet előírt tervüknél. Nem csoda, ha ezek- után a békekölcsönjegyzésnél is figyelemmel kísérik őket a dolgozók. Budavári elvtárs a legharcosabb kommunisták közé tartozik. A párt. az állam, a közösség érdekében végzett munkánál nem ismer lehetetlent. Ennek adott kifejezést akkor is, amikor kedden reggel első. nek jegyezte fel nevét a je- gyeztetők gyűjtőívére. 2250 forintos júliusi keresete Után 2100 forintot jegyzett. A jegyzésgyűjtés megkezdésétől számított egy órán bedül már a brigád 16 tagja lejegyzett. Ifj. Telek József 1650, Telek József II. 1600, Ecet József 1650, Kovács Ferenc 1300, Kusnyár Ferenc 1400, Iva- nyek János 1250, Csikós Kálmán 1000, Juhász Lőrinc 1650, Nádasdi Károly 1650, Bozsik László 1600, Almádi István 1600. Simon Járacs 1600, Tótok Ferenc 1600, Pintér Sándor ponyi 1600 forintot. De a 47 tagú brigád többi dolgozója sem késlekedett sokáig. Jegyeznek az üveggyári asszonyok A Salgótarjáni Üveggyár asz- szonyai, lányai egyöntetűen hitet tettek pártunk politikája mellett. Jó munkájukon kívül mindannyian tehetségükhöz mérten forintjaikkal is hozzájárulnak népgazdaságunk fejlesztéséhez. a szocializmus megvalósításához. A szállítóknál már a múlt évben is legelsőnek és a legpéldamutatóbban Zsidai Julianna brigádjának tagjai jegyeztek. A mostani kölcsön- jegyzésnél is példát vehetnek róluk a többiek, Ozvald Járaos- né például még minden évben az elsők közt volt. most 900 forintos keresete mellett 500 forint békekölcsönt jegyzett. Ugyanígy Vincze Júlia is. mindketten úgy indultak cl dolgozó társaikhoz, mint je- gyeztetők, hogy előbb ők maguk mutattak jó példát. A brigád egyébként a munkában is mindig a legjobbak közt van, múlt havi átlagteljesítményük is 154 százalék volt. de rendszeresen 150—160 százalék között mozog. A raktárban Andó Ilona. Földi Julianna jó példáját követték Vurom Vera, Olajos Kati. Vratni Józsefné, Kurucz Klári és a többiek, akik valamennyien korán reggel 700— 800 forintos kereset mellett 400—500 forintot jegyeztek. A 6-os kemence pattantós részlegén a lányok kivétel nélkül havi fizetésük felének megfelelő összeget ajánlottak fel kölcsönképpen államunknak. Valamennyiük gondolatát fejezte ki Varga Sándorné csoportvezető, aki havi 800 —900 forintos keresete mellett 500 forintot jegyzett. „Dolgoztam én a múltban is mindig, de ha a két kezem ledolgoztam, se kaptam egy fikarcnyi elismerést, de még rendes fizetést sem. Most pedig milyen szép csillagom van — mutat büszkén a kabátkán csillogó sztahanovista jelvényre — a férjem pedig most kapja a negyediket, ő üvegfúvó, én tehordó voltam mellette, csak nemrégen vagyok itt csoport-, vezető. Hát ezért jegyiünk mi szívesen. Hogyne segítenénk, a mi államunkat, amikor az így megbecsüli az ilyen egyszerű dolgozókat, 2000 forintot je* gyeztünk, a férjemmel.” Nemcsak ők az egyedüliek, akik így gondolkodnak. Az ex- port-csomagolóban dolgozik Némedi Józsefné. öt gyermek anyja, az ő férje 1500 forint békekölcsönt jegyzett, ő maga 700 forintos keresete mellett 300 forintot. Pé'damutatóan jegyzett Sínké Ferencné is. aki a munka, ban is mindig az elsők közi van, a múlt hónapban is 163 százalék volt a teljesítménye. De így sorolhatnánk a gyár valamennyi asszonyát. lányát, Schink Ferencné brigádját, az átnézőket. Almáshegyi István* nét a 4-es korongos csiszolóból, aki 900 forintos keresete mellett 550 forintot jegyzett és aki a normáját 140—150 százalékra teljesíti rendszeresen. Soós Jánosnál és Herceg Annát a kötözőből, akik a maguk példamutató jegyzése után a többi lánnyal, asszonnyal beszélgetett el arról, mit köszönhetnek a nők a nép államának, mit építettünk az eddigi békeköt csönökbőL Eddig jegyzett forintjaink is jó helyre kerültek Már kora reggel dübörgő vontatók gördültek be a gépállomás udvarára. A pótkocsikról kék overálos, vidám tekintetű traktoristák szálltak le: áUamkölcsönt jöttek jegyezni. A gépállomás alkalmazottai már eleget tettek hazafia« kötelezettségüknek. Való-menynyien erejükhöz mérten jegyeztek békekölcsönt. Káposzta István pártonkívüli föagro- nómus 1600 forintot — az egyhavi fizetését jegyezte. Miért jegyzett ennyit? — Afct szereti az új hazát, a boldog békés életet, az alkotó munkát, az teljesíti a haza kérését. fin is ezt tettem — válaszol határozottan. Nyert-e már az államkölesön-sorsolásokon ? — Még nem. Hogy nyerni fogok, az biztos ... Meggyőződésem, hogy az eddigi állam- kölcsönökre jegyzett forintjaim jó helyre kerültek. Itt öltenek testet az új Zetor traktordkban és aratógépek- ben, az új, korszerű talajművelő eszközökben, kaszáló- gépekben, ezentúl a termelő- szövetkezetek magas terméshozamaiban ... A gépállomás új szoba- konytips lakást biztosított családom számára. Júlia lányom a salgótarjáni közgazdasági technikumban tanul. István fiam pedig itt a gépállomáson zetoros. Jól élünk, békében étünk... Most jegyzett forintjaimmal elő akarom segíteni, hogy még jobban éljünk, s hogy a gépállomásunk gépparkja újabb, modern, nagyteljesítményű gépekkel bővüljön, hogy eredményesebben tudjuk segíteni a termelőszövetkezetek termelését... Ezt mondja Kapuszta elv* társ, de nemcsak ő hanem <1 bércéit gépállomás valameny- nyi dolgozója így gondolkozik Ennek igazáról tanúskodjék a következő két eredmény, amelyet a kölcsönjegyzés első napján délelőtt hármnegyed tízkor jelentettek: ,.Befejeztük <t körzetünkhöz tartozó termelő- szövetkezetekben a vetést éi lejegyzett a gépállomás ősz* szes dolgozója.“
