Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-28 / 76. szám

A haza javára, a maguk hasznára jegyeznek megyénk dolgozói Példát mutatnak a kommunisták Kossu!h-tárón * Pártunk, kormányzatunk feladataink megoldásánál mint mindig, most is azokhoz for­dult, akik a párt, a nép ügye igazába vetett mélységes hit­tel és meggyőződéssel, szemé­lyes példamutatással állnak a harc élére, s lelkesítik, veze­tik a széles dolgozó tömegeket jobb életünk formálásáért. A kommunisták azok, akik ál­landóan magyarázzák, hogy a feladatok végrehaitása hogyan kapcsolódik az életszínvonal emelésével Kossuth-táró kommunista bányászai tudják, hogy az a póniz, amit kölcsönadnak az államnak részben az ő bányá­juk korszerűsítését is szolgál­ja majd. — A termelésen kívül ígv is (segíteni kell a fejlődést. Mi ebben is hűséges katonái aka­runk lenni pártunknak — mondottál! a Kossuth-tárói kommunisták. Kijelentéseiket a tettek egész sora igazolja. Ur- fog­tak hozzá mások megnézésé­hez, hogy ők maguk elsőnek jegyeztek. Tanyai Ferenc igazgató 4000, Kis Béla fő­mérnök 3800, Grázer Emil 2000, Kubcsulik Sándor 1700, Sólyom István sztahanovista vájár 2500, Ladóczki Imre 2500, Sulyok Lajos 1700, Hor­váth László 2000, Sulyok p. János 1500, Bozó László 1500, Korim István 1700, Macsó Ist­ván 1500, Csongrádi János 3000, Csurgai János 9 gyerme­kes családapa 1500 forintos ke­resete mellett 1000, Berakj Jó­zsef 1200. Havricsek Sándor 1000, Deány József 1300 és Bíró Tibor 1800 forintot je­gyeztek. Példamutatásukkal, ff község eredményeivel agitálnak a diósjenői tanácstagok A tanács tagjai Gere István, Palkó Mihály, Bolgár József meg a többiek egymás után Írják nevüket a jegyzésgyűjtő ívre. « Dalkó Mihály 600. Gere Ist­ván a Rákóczi TSZ tagja 400, Bolgár József 800 forintot ad kölcsön az államnak. Hova- nyecz Béla tanácselnök 1300 forintot jegyez neve mellé. A tanács titkára, Gál elvtáns 750 forintot ír az ívre. És miután a falu mind a 30 tanácstagja példamutatóan ele­get tett hazafias kötelességé­nek, elindul ki-ki a maga kör­zetébe, egy-egy népnevelővel. Kezükben az íven egyelőre mégcsak saját nevük van, de amint több és több házat hagynak maguk után sokasul- nak a nevek, úgy nő a jegyzett összeg. A Zrínyi utcát Mikita János tanácstag járja. A Zrínyi utcai lakók a Hatodik Békekölcsön visszamaradt összegéből külö­nösen nagy ajándékot kapnak. Régi vágyuk teljesül. Megjavít­ják a már szinte járhatatlan utcáikat. A tanácstagok igaz, meggyő­ző szavának, példamutatásuk­nak van foganatja. Az ered­ményekkel agitálnak. És ered­mény, az van Diósjenőn bőven. Erről beszélnek hát a jegy­zésgyűjtő tanácstagok. 1954-ig 824 700 forintot for­dítottak a község fejlesztésére. Tanácsházat, kultúrházat, nap­közi otthont kapott a falu. 555 000 forintba került mindez. A mozi létesítésére 100 000 fo­rintot fordítottak. 62 000 fo­rintért orvosi lakás épült és rendbehozták a hidakat is. Ez évben pedig többet fordí­tanak Diósjenő fejlesztésére, mint 1939-től 1954-lg összesen. Épül a község nyolctantermes iskolája, amely államunknak 478 000 forintba kerül. Megja­vították már az utak egy ré­szét is. 10 000 forintért járdát építenek az új iskolához. A kultúrotthon, a két napközi, meg a bölcsőde fenntartására 187 000 forintot költenek. Az 1955-ben végzett és végzendő beruházások összege 969 300 fo­rintot tesz ki. A jegyzés első órái Salgótarján üzemeiben Kormányunk ismét felhí­vással fordult hozzánk, ha­zánk dolgozó népéhez, hogy az államnak kölcsönadott forint- iaival is támogassa a szocia­lizmus építését, a béke védé­sét. Salgótarján üzemeiben már a kora hajna'i órákban megindult a VI. Békekölcsön jegyzése. A Salgótarjáni Tűzhely­gyárban vidám zeneszó hangjai fogad­ták a gyár dolgozóit. A főbe­járatnál az üzemrészek hom­lokzatán és bent a műhelyek­ben zászlók, jelszavak mutat­ták, hogy ünnepélyes alkalom­ra érkeztek a dolgozók. „A haza javara, a magad haszná­ra jegyezz békekölcsönt” — hirdették a feliratok. Az ön­tödében reggel hat órakor az éjjeles és a nappali műszak dolgozói röpgyűlésre jöttek össze. Lipták János elvtáns, az öntöde üzemvezetője rámu­tatott, hogy az elmúlt évek során a gyár több mint 12 millió forintos beruházást ka­pott. Elmondotta, hogy milyen további tervek várnak meg- va úsulásra. Beszéde végén be­jelentette, hogy 2100 forintos fizetése mellett 4000 forint bé­kekölcsönt jegyez. Egner Jó­zsef főművezető hozzászólásá­ban arról beszélt, hogy havi 1800 forintos fizetése mellett 3300 forintot ad kölcsön álla­munknak. A röpgyűlésen fel­szólaltak a sztahanovisták, a kiváló dolgozók Is. Nagy Jó­zsef sztahanovista bejelentet­te, hogy 1000, Kurucz Károly kiváló dolgozó szintén 1000 forintot jegyez. Reggel 8 ófa­kor már arról számoltak be a jelentések, hogy a gyár dol­gozóinak 45 százaléka lejegy­zett és a jegyzett összeg elén a 650 000 forintot. Az asztalos, a kovács, az esztergályos, a mintalakatos és a szerszám­műhely, valamint a nagyiroda minden dolgozója eleget tett hazafias kötelességének. A Salgótarjáni Acéláru­gyárban reggel 9 óráig 936 fő írta ne­vét a jegyzésgyűjtő ívre. ösz­szesen 774 600 forintot jegyez­tek. Csabai Mihály dróthúzó 1200 forintos fizetése mellett 800, Király Béla dróthúzó 600 forintot írt neve mellé a jegy­zésgyűjtő ívre. Halász Károly technikus 1700 forintos fizetése mellett 1800 forintot jegyzett. Margíttárón kedden reggel 7 óra előtt pár perccel Tóth József elvtárs az üzemi bizottság elnöke tartott röpgyűlést a munkába induló bányászoknak. Majd megkez dődött a jegyzés. Először a jegyzésgyűjtők írták fel nevei­ket az ívekre. Elsőnek Oros­házi Ferenc 1200 forintot jegy­zett. Pócsa József 2300 forin­tos havi keresete után 2000 fo­rintot jegyzett. A jegyzésgyűj­tők példáján lelkesedve Ko­vács Bertalan 2500 forintot írt a jegyzésgyűitő ívre. Ugyan­akkor elmondotta, hogy DISZ brigádot akar alakítani, s a jegyzett összegen felül a ter­melés további növelésével is segíti államunkat. A Vasötvözet-gyárban mar reggel 6 óra előtt meg­kezdte munkáját a hangos hír­adó. Sorra Jutalmazták nótá­val a jegyzésben élenjáró dol­gozókat Az első nóta Bankó Károly és Torják Bajos elv- társaké volt, akik 700—700 fo­rintot jegyeztek. Jó munka eredményeként délelőtt 9 órá­ra az üzem dolgozóinak 40 százaléka 146 500 forintot jegy­zett. A Salgótarjáni Erőmű dolgozóinak röpgyűlésén az üzem igazgatója arról beszélt, hogy 1955-ben több mint öt­millió forintot fordítottak az üzem fejlesztésére, korszerűsí­tésére. Üzemből ez évben 25 dolgozó vett részt kedvezmé­nyes üdültetésben. A jó munka Jutalmául 127 dolgozó között 24 200 forintot osztottak szét. A röpgyűlés után azonnal megkezdődött a jegyzés, s a jegyzésgyűjtők egymásután je­lentették a pártirodán eredmé­nyeiket. A kazántisztítóban egyhangúlag minden dolgozó lejegyzett Ezzel elsők lettek az üzemben. Bahalek Ferenc az első órában 6200 forintot, Bajorek Károly pedig 6600 fo­rintot gyűjtött. Rövid másfél óra alatt az üzem dolgozóinak 40 százaléka 106 200 forintot adott kölcsön államunknak. Lipták Tibor okleveles sztahanovista, az Acélárugyár dolgo­zója 600 forintot adott kölcsön államunknak. ÍGY DOLGOZUNK ÉS ÍGY JEGYZŐNK Ml A szécsényi Mezőgazdasági ^ Technikum Tangazdasá­ga megyénk mezőgazdaságá­ban, sőt a szocialista szekto­ron belül is kimagasló helyen áll. 5 íme néhány példa. A tan­gazdaság búzából 19,74, a II. Rákóczi TSZ 15,1, az egyénileg gazdálkodók 10,7 mázsás átlag­termést érték el. A tangazda­ság magas búzatermése máso­dik díjat nyert az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A tangazdaság küzd a leg­eredményesebben az ipoly- menti tájfajta szarvasmarha kitenyésztéséért. A tájfajta el­szaporít ása érdekében az év folyamán 11 kiváló minőségű tenyészbikát, 51 tenyészüszőt és 9 tenyésztehenet ad át ál­lami gazdaságoknak, célgazda­ságoknak. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését mutatja az is, hogy amíg az 1952. évi Me­zőgazdasági Kiállításra nem tudtak megfelelő állatot kül­deni, az 1954. évi kiállításon egy növendékbika s egy tehe­nük második díjat, egy üsző­jük pedig elismerő oklevelet nyert. Külön ki kell emelni tehenészetünk egyik kiváló egyedét, a 8-as számú Szekfűt, amely az idei kiállításon má­sodik díjat nyert. 300 napos laktációs tejtermelése 5512 5ci- logramm, 3,8 átlagos zsirszáza- lékkal. Legmagasabb napi tej­hozama 33,9 kilogramm. Tlyen eredményeik elérésé­re csak kulturált, jó módban élő emberek képesek. A gazdaság munkásai, büsz­kék eredményeikre, amit most a békékölcsönjegyzéssel nem­csak megerősíteni, hanem to­vább fejleszteni akarnak. Az első ötéves terv megváltoz­tatta a gazdaság arculatát. Uj, modem kultúrház, munkás- szálló. gabonamagtár, új, mo­dern ló. és szarvasmarhaistál­lók épültek kétmillió forint be­ruházással. A tehenészetben a fáradságos kézifejtést, felváltot­ta a gépifejés. Ezekben a lé­tesítményekben öltöttek tes­tet a dolgozók által államköl­csönökre jegyzett forintdk. A munkások tudják, hogy orszá­gunkban a haza érdeke egybe­esik a dolgozók egyéni érde­kével. Az államnak kölcsön­adott forintok a dolgozók ja­vát szolgálják. Ez megmutat­kozik a jövedelem alakulásban is. A dolgozók átlagos kerese­te meghaladja az 1100 forin­tot. 'T'ehát van miből és van mb- ért kölcsönt jegyezni, tö­kös Gusztáv párttitkár fizikai dolgozó 900 Ft-os átlagkerese­te mellett 600 forintot jegy­zett „Állami kölcsönnel épít­tet házat. A most jegyzett fo­rintjaimmal elő akarom segí­teni, hogy több lakóház épül­jön állami kölcsönnel" — mondotta tökös elvtárs. Bát- ki László üzemgazdász 1300, a Mikus-házaspár 1500 (Mikus elvtárs kétszeres sztahanovis­ta), a 75 éves Schmidt Árpád bácsi 600, Benedek József igaz­gató 2500 forintos jegyzésük­kel segítik elő a gazdaság to­vábbi fejlődését. De így so­rolhatnánk a jegyzésben lel­kesen részvevő fizikai dol­gozók példamutatásait is. Azért jegyeznek lelkesen köl­csönt, mert az eddigi eredmé­nyeken, sikereken túl biztató jövőt tár eléjük pártunk és kormányunk politikája. 1956. január 1-én megkezdődik a második ötéves tervünk, amelyben célul tűztük ki és meg is valósítjuk hazánkban a szocializmus alapjainak le­rakását. A tangazdaságban pedig 200 000 forintos beruhá­zással szociális épületet építe­nek, 200 000 forinton egy iker­házat, 100 000 forinton egy új tejházat, 50 000 forinton terü­letrendezést, villanyhálózat- bővítést, 540 000 forinton 200- as csikótelep építését valósít­ják meg. Utat javítanak, hidat építenek a visszamaradó összegből a nagylóciak Amint elhangzott a haza kérése Nagylócon 56 kommu­nista népnevelő, DISZ-fiatal és MNDSZ-asszony indult útnak a jegyzésgyűjtő ívvel. Az íven elsőnek természe­tesen a gyűjtők neve és mel­lette a jegyzett összeg áll. Hadra Ferenc kommunista ta­nácstag úgy indult el jegyez­ni, hogy neve mellé 1600 fo­rintot írt. Jegyeztető párja, Is­pán Julianna DISZ-fiatal 500 forintot ad kölcsön az állam­nak. És látogatásuk nyomán egy­re több név került az ívekre, egyre szaporodott a kölcsön­adott forintok száma. A nagylóciak tudják, mit köszönhetnek államunknak. 1950-től villany világit házaik­ban. Az autóbusz sok fáradsá­gos úttól kíméli meg őket. He­tenként r.é gyszer-ö t szór szóra­kozhatnak a faluban. Péküze­met is kapott a község Ugy- ■ szólván minden második ház­ban rádió szól. A felszabadu­lás óta 50 lakás épült Lócom, Olyan eredmények ezek, amelyekhez maguk a nagyló- ciak is hozzájárultak, amikor forintjaikat az államnak ad­ták kölcsön. És most, amikor az állam ismét kéréssel for­dult az ország népéhez, a ló- ciak örömmel tesznek eleget e kérésnek. Örömmel, mert tud­ják, hogy jegyzett forintjaik­nak ők maguk látják hasznát: hisz az össizeg 50 százaléka a faluban marad. A lóciak már el is határoz­ták, hogy mire foidítják a visszamaradt összeget. Közismerten rosszak a köz­ség belső útjai. Erre kell hát legjobban. Gazdagyűlésen úgy határoztak, hogy a Ságvári utcát kikövezik. De rossz már a falu legnagyobb hídja, a Má­té híd is. Erre is jut a jegy­zés összegéből. Úgy hegy rövi­desen hozzáfoghatnak a híd teljes újjáépítéséhez, Négyezer tonna tervenfeliiü szén mellett forintjaival is támogatja államunkat a Budavári-brigád Budavári Károly Kcseuth- díjas sztahanovista vájár bri­gádja termelésben elért ered­ményeiről az egész országban ismert A III. negyedévre ter­vük 250 tonna szénnel való túlteljesítését vállalták a bri­gád tagjai és napi 140—150— 160 százalékos tervteljesítés­sel eddig már 4000 tonnával termeitek többet előírt ter­vüknél. Nem csoda, ha ezek- után a békekölcsönjegyzésnél is figyelemmel kísérik őket a dolgozók. Budavári elvtárs a legharco­sabb kommunisták közé tar­tozik. A párt. az állam, a kö­zösség érdekében végzett mun­kánál nem ismer lehetetlent. Ennek adott kifejezést akkor is, amikor kedden reggel első. nek jegyezte fel nevét a je- gyeztetők gyűjtőívére. 2250 fo­rintos júliusi keresete Után 2100 forintot jegyzett. A jegyzésgyűjtés megkezdé­sétől számított egy órán bedül már a brigád 16 tagja lejegy­zett. Ifj. Telek József 1650, Telek József II. 1600, Ecet Jó­zsef 1650, Kovács Ferenc 1300, Kusnyár Ferenc 1400, Iva- nyek János 1250, Csikós Kál­mán 1000, Juhász Lőrinc 1650, Nádasdi Károly 1650, Bozsik László 1600, Almádi István 1600. Simon Járacs 1600, Tó­tok Ferenc 1600, Pintér Sán­dor ponyi 1600 forintot. De a 47 tagú brigád többi dolgozó­ja sem késlekedett sokáig. Jegyeznek az üveggyári asszonyok A Salgótarjáni Üveggyár asz- szonyai, lányai egyöntetűen hitet tettek pártunk politikája mellett. Jó munkájukon kívül mindannyian tehetségükhöz mérten forintjaikkal is hozzá­járulnak népgazdaságunk fej­lesztéséhez. a szocializmus megvalósításához. A szállítóknál már a múlt évben is legelsőnek és a leg­példamutatóbban Zsidai Ju­lianna brigádjának tagjai je­gyeztek. A mostani kölcsön- jegyzésnél is példát vehetnek róluk a többiek, Ozvald Járaos- né például még minden évben az elsők közt volt. most 900 forintos keresete mellett 500 forint békekölcsönt jegyzett. Ugyanígy Vincze Júlia is. mindketten úgy indultak cl dolgozó társaikhoz, mint je- gyeztetők, hogy előbb ők ma­guk mutattak jó példát. A bri­gád egyébként a munkában is mindig a legjobbak közt van, múlt havi átlagteljesítményük is 154 százalék volt. de rend­szeresen 150—160 százalék kö­zött mozog. A raktárban Andó Ilona. Földi Julianna jó példáját kö­vették Vurom Vera, Olajos Kati. Vratni Józsefné, Kurucz Klári és a többiek, akik vala­mennyien korán reggel 700— 800 forintos kereset mellett 400—500 forintot jegyeztek. A 6-os kemence pattantós részlegén a lányok kivétel nél­kül havi fizetésük felének meg­felelő összeget ajánlottak fel kölcsönképpen államunknak. Valamennyiük gondolatát fe­jezte ki Varga Sándorné csoportvezető, aki havi 800 —900 forintos keresete mel­lett 500 forintot jegyzett. „Dolgoztam én a múltban is mindig, de ha a két kezem le­dolgoztam, se kaptam egy fi­karcnyi elismerést, de még ren­des fizetést sem. Most pedig milyen szép csillagom van — mutat büszkén a kabátkán csil­logó sztahanovista jelvényre — a férjem pedig most kapja a negyediket, ő üvegfúvó, én te­hordó voltam mellette, csak nemrégen vagyok itt csoport-, vezető. Hát ezért jegyiünk mi szívesen. Hogyne segítenénk, a mi államunkat, amikor az így megbecsüli az ilyen egyszerű dolgozókat, 2000 forintot je* gyeztünk, a férjemmel.” Nemcsak ők az egyedüliek, akik így gondolkodnak. Az ex- port-csomagolóban dolgozik Némedi Józsefné. öt gyermek anyja, az ő férje 1500 forint békekölcsönt jegyzett, ő maga 700 forintos keresete mellett 300 forintot. Pé'damutatóan jegyzett Sín­ké Ferencné is. aki a munka, ban is mindig az elsők közi van, a múlt hónapban is 163 százalék volt a teljesítménye. De így sorolhatnánk a gyár va­lamennyi asszonyát. lányát, Schink Ferencné brigádját, az átnézőket. Almáshegyi István* nét a 4-es korongos csiszolóból, aki 900 forintos keresete mel­lett 550 forintot jegyzett és aki a normáját 140—150 százalékra teljesíti rendszeresen. Soós Já­nosnál és Herceg Annát a kö­tözőből, akik a maguk példa­mutató jegyzése után a többi lánnyal, asszonnyal beszélge­tett el arról, mit köszönhetnek a nők a nép államának, mit építettünk az eddigi békeköt csönökbőL Eddig jegyzett forintjaink is jó helyre kerültek Már kora reggel dübörgő vontatók gördültek be a gép­állomás udvarára. A pótko­csikról kék overálos, vidám tekintetű traktoristák szálltak le: áUamkölcsönt jöttek je­gyezni. A gépállomás alkalmazottai már eleget tettek hazafia« kö­telezettségüknek. Való-meny­nyien erejükhöz mérten je­gyeztek békekölcsönt. Káposz­ta István pártonkívüli föagro- nómus 1600 forintot — az egy­havi fizetését jegyezte. Miért jegyzett ennyit? — Afct szereti az új hazát, a boldog békés életet, az al­kotó munkát, az teljesíti a haza kérését. fin is ezt tettem — válaszol határozottan. Nyert-e már az államköl­esön-sorsolásokon ? — Még nem. Hogy nyerni fogok, az biztos ... Meggyőző­désem, hogy az eddigi állam- kölcsönökre jegyzett forint­jaim jó helyre kerültek. Itt öltenek testet az új Zetor traktordkban és aratógépek- ben, az új, korszerű talajmű­velő eszközökben, kaszáló- gépekben, ezentúl a termelő- szövetkezetek magas termés­hozamaiban ... A gépállomás új szoba- konytips lakást biztosított csa­ládom számára. Júlia lányom a salgótarjáni közgazdasági technikumban tanul. István fiam pedig itt a gépállomáson zetoros. Jól élünk, békében étünk... Most jegyzett forint­jaimmal elő akarom segíteni, hogy még jobban éljünk, s hogy a gépállomásunk gép­parkja újabb, modern, nagy­teljesítményű gépekkel bővül­jön, hogy eredményesebben tudjuk segíteni a termelőszö­vetkezetek termelését... Ezt mondja Kapuszta elv* társ, de nemcsak ő hanem <1 bércéit gépállomás valameny- nyi dolgozója így gondolkozik Ennek igazáról tanúskodjék a következő két eredmény, ame­lyet a kölcsönjegyzés első nap­ján délelőtt hármnegyed tíz­kor jelentettek: ,.Befejeztük <t körzetünkhöz tartozó termelő- szövetkezetekben a vetést éi lejegyzett a gépállomás ősz* szes dolgozója.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom