Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-28 / 76. szám

'4 SZABAD KOGB’ÁB 1955. szeptember 28. A szovjet htäiza erejének fokoz ásóért ..Szívesen adjak kölcsön megtakarított keresetünket.. Az új államkölcsön kibocsá­tásának híre villámgyorsan el­terjedt a moszkvai Sz. Ord- zsonikidze szerszámgépgyár csarnokaiban. Sokan a vörös sarkokban, a gyári klubban és az üzemekben elhelyezett hangszórókon hallgatták a hirt. Az ötös számú mechanikai szerelőüzemben a nappali mű­szak végén nagygyűlést ren­deztek. V. Kószáljon lakatos az üzemi szakszervezeti bi­zottság elnöke M. Firsztov üzemvezetőnek adta meg a szót. — A szovjet kölcsönök — mondotta — fontos kiegészítő forrását képezik az állami költségvetésnek. Szívesen ad­juk kölcsön megtakarított ke­resetünket. Tudjuk, hogy ezek az összegek hazánk és népünk javát szolgálják. A. Mehamegyik főművezető a szocialista ipar és mezőgaz­daság fejlődéséről az egyre fokozódó lakásépítésekről be­szélt felszólalásában. — Nemcsak munkánkkal, hanem kölcsönadott rubel­jeinkkel is erősítjük hazáink gazdasági erejét, ezzel is kel­lemesebbé tesszük életünket — mondotta. Megkezdődött a jegyzés, s egy órával a gyűlés után a nappali műszak féle már le­jegyezte a kölcsönt. A gyár kollektívája' a kölcsönj egy zés­ben elért kiváló eredményéért magkapta a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának vörös zász­laját. A hazára gondolva... A leningrádi turbinák, gene- rátorpk, szerszámgépek, da­ruk, villamosberendezések és műszerek mindenhová eljut­nak a Szovjetunióban. Lenin városának dolgozói büszkék arra, hogy munkájúkkal elő­segítik a nehézipar fejlődését, az egesz népgazdaság alapjá­nak fejlődését. A leningrádiak hazájuk gazdasági és védelmi erejének fokozására, a mező- gazdaság fejlesztésére gondol­va vették hírül, hogy a kor­mány határozatot hozott az új államkölcsön kibocsátásáról. Amint a rádió közölte a hírt, az üzemekben, a hivata­lokban, a tudományos kutató- intézetekben, a főiskolákon nagygyűléseket rendeztek. Valamennyi leningrádi dol­gozó egyöntetűen üdvözölte az új államkölcsönt. A nagygyű­lés végeztével azonnal hozzá­láttak a jegyzéshez és másfél óra alatt számos vállalatnál a dolgozók 60—75 százaléka már aláírta az ívet. Egyöntetűség A rigai dolgozók nagy meg­elégedéssel fogadták az új ál­lamkölcsön kibocsátásáról szó­ló hirt... Szovjet-Lettország fővárosának és a többi lettor szögi város vállalatainál, in­tézményeinél, a gép- és trak­torállomásokon, a kolhozok­ban és szovhozokban nagysza­bású gyűléseket rendeztek. A dolgozók egyöntetűen jelen­tették ki, hogy készek újabb kölcsönt jegyezi. A rigai ,,Avtoelektropribor“ gyár nagygyűlésén Zsemaitisz festő ezeket mondotta: — Szovjet Lettország dolgo­zói megtalálták boldogulásu­kat a szovjet népek békés családjában. Azt akarjuk, hogy erősödjék szeretett ha­zánk, s ehhez mi is hozzá aka­runk járulni. a uÁpS Gyors ütemben fejlődik Kelet-Szlovákia iskolahálózata Kelet-Szlovákia az elmúlt tíz év alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül: egész sor ipari es mezőgazdasági létesítmény­nyel gazdagodott. Jelentős vál­tozások történtek ez alatt a vi­szonylag rövid idő alatt kul­turális téren is. Az iskolaháló­zat fejlődését szemléltetően bemutatja az egykor legelma­radottabb svidniki járás. 1945- ben ebben a járásban csupán egy alsófokú iskola működött. A felszabadulás után egy ti­zenegyosztályos és 4 nyolcosz­tályos es két mezőgazdasági iskola nyitotta meg kapuit a dolgozók gyermekei előtt. Ezenkívül ebben az évben hoz­záláttak három nyolcosztályos és egy ötosztályos iskola építé­séhez. A bolgár nehézipar sikerei A szeptember 4-én megnyílt plovdivi XVI. nemzetközi áru- mintavásár. A bolgár látoga­tók szeme büszkén csillog, amikor megtekintik a bolgár nehézipari minisztérium pavi­lonját. A fiatal bolgár nehéz­ipar jóformán csak 11 éves múltra tekinthet vissza, mert az 1944. szeptember 9-i felsza­badulás előtt a nehézipar is­meretlen volt Bulgáriában. A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának a máso­dik ötéves tervre vonatkozó irányelvei szerint 1957 végén, a második ötéves terv befeje­zésekor az összipari termelés­nek 60 százalékkal kell maga­sabbnak lennie, mint 1952-ben az első ötéves terv végén volt. A nehézipar dolgozói lelkes örömmel fogadták ezeket a ha­tározatokat és az eddig elért eredmények biztosítják, hogy eleget fognak tenni a Párt ál­tal kitűzött feladatoknak. A nehézipar dolgozói a párt-, a szakszervezet és az ifjúsági szervezetek együttes erőfeszí­téseinek eredményeképpen ez év első felének tervét 105,3 százalékra teljesítették. A fon­tosabb iparágak második ne­gyedévi termelése pedig a múlt év hasonló időszakával összehasonlítva a következő arányban növekedett: kőszén 113, vasércbányászat 134, réz­bányászat 113, ólom-cinkbá- nyászat 120, acéltermelés 119, színes és fekete fémfeldolgozás több mint két és félszereres, traktoreke több mint három­szoros, műtrágya 124, kénsav 104, cement 109 százalék stb. Az első ötéves terv alapján jelenleg a bolgár nehézipar már több mint 150 különféle gépet és több mint 300-féle fontos gépalkatrészt állít elő, legnagyobb részt olyat, ame­lyért nemrégen valutát kellett az országnak kifizetnie. Különösen nagy sikereket ért el a mezőgazdasági gép­gyártás, amelynek büszkesége a „Dimitrovec—6” típusú kom­bájn, a ruszei „Georgi Dimit­rov“ mezőgazdasági gépgyár gyártmánya. A gépgyártók ké­szítenek répakombájnt, a szőlé­szet számára a „VUM—60“ tí­pusú univerzális szőlészeti gé­pet, gyapotkombájnt, traktor- ekét és még igen sók más me­zőgazdasági gépet. A Vidinben levő „Georgi Dimitrov“-gyár 20 különféle szivattyút állít elő. Több mint siáiötvmier lakosúba épöi az iáén Lengyelországban Poznanban háromnapos ta­nácskozást tartottak a lengyel építőipar vezetői és kiváló dol­gozói. A tanácskozáson közöl­ték, hogy Lengyelországban az idén több mint 150 000 lakószo­bát építenek, 1958-tól pedig évente 300 000 új lakószoba építésére kerül sor. Az építke­zéseknél széles körben alkal­mazzák a korszerű nagyipari módszereket. messzemenően felhasználják az előregyártott elemeket. A jövő évben nagy­ipari módszerekkel három és félmillió köbméter űrtaltalmú lakásépítkezéseket hajtanak végre az országban. Adjanak érceket as építőipari népneveteknek Nem kielégítő az előkészü­let a Nógrád megyei Építő­ipari Vállalat 1. sz. építkezé­sein. Bár a pártvézetaség 'ki­jelölte a jegyzésgyűjtőket, de nem beszélgetett el velük és nem adott elég érvet mun­kájukhoz. így fordulhatott elő, hogy 26-án — egy nap­pal a Hatodik Békekölcsön jegyzése előtt — Szigetvári Károlyné még nem tudta, hogy ki lesz az ő jegyeztető párja és melyik lesz az a te­rület, ahol neki jegyeztetnie kell. így nem is tudhatott foglalkozni a hozzá beosztott dolgozókkal. Sokan voltaik még így. De akikkel már előbb közölték a feladatokat, . azok sem tudtak az érvek hiányában megfelelően dol­gozni. Pedig lett volna miről beszélni. Az építőipar azelőtt öt évvel még teljesen kéz­műipari jellegű volt. Most már gépi jelleggel bír. Az elmúlt évben Salgótarjánban az Acélgyár melletti 85 la­kásos építkezésnél egy to- ronydarú segítette a dolgozó­kat. Ezenkívül kapott még a vállalat egy MCK hernyótal­pas darut a nagy elemek emelgetésére, a nagybátonyi építkezésnél egy törpe to­ronydarut, két darab bnin- darut, ugyanakkor Salgótar­jánban is négy darab brun- darut. Ezenkívül jelentős mennyiségben kaptak még betonkeverőgépet, szivattyú­kat, robbanómotorokat, vib­rátorokat és egyéb kisebb gépelcet. Ezek ismertetésével az építő-ipar dolgozói — akik személyesen tapasztalták ezeknek a gépeknek az elő­nyét — bizonyára jobban megértették volna feladatai­kat.-------■ • ■ -------­Az ötévss terv során 3S Répái megyei községben gyulladt ki a fény Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni igazgatóságának seörelöbrigádjai az ötéves terv során több mint 250 ki­lométer hosszú villanyvezeté­ket építettek ki Nógrád me­gyében. Ezzel 38 községbe ju­tott el a kultúrát jelentő vil­lamosenergia. A mezőgazda­sági dolgozók munkájának megkönnyítésére 16 termelő­szövetkezetet, 14 állami gazda­ságot és 4 gépállomást villa­mosítottak. Az idén Kalló községben kezdték meg a ve­zetékhálózat kiépítését és az év régéig újabb 7 termelő­szövetkezetben gyullad ki a fény. Ezen kívül rövidesen be­vezetik a villanyt a macon- kai új bányász lakótelepre is. Erős szövetkezetek — ő| tagok a tsz-ben A termelőszövetkezeteket olyan szocialista nagy­üzemekké kell fejleszteni, amelyek nagy terméshoza­maikkal, a munka magas ter­melékenységével, a tagok szá­mára megfelelő jövedelmet tudnak biztosítani és ilymó- don vonzóbbá teszik a szövet­kezést, az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztság előtt. (A Központi Vezetőség júniusi határozatából.) A termelőszövetkezetek ez évben jelentősen megerősöd­tek. Nőtt a holdankénti ter­méshozam, javult a munkafe­gyelem, növekedett a közös vagyon, ezzel együtt a tagság jövedelme. A gabonabetakarítás után kenyér- és takarmánygabona- előleget osztottak a termelő- szövetkezetek. A borsosberé- nyi Haladás TSZ egy munka­egységre 7,20 kilogramm búzát osztott előlegként. Az erdőtar- csai Szabadság Termelőszövet­kezet a mészben szegény ter­mőtalajt mésziszappal javítot­ta. Magas lett a terméshozam. Így munkaegységenkAit 7,50 kilogramm búzát osztottak. A varsányi Dózsa TSZ közgyű­lése még tavasszal olyan hatá­rozatot hozott, hogy megszilár­dítják a munkafegyelmet és a gépállomástól minden tag megköveteli a minőségi mun­kát. A közgyűlés határozatát helyesen hájtoiták végre, mert gabonából 6.55 kilogrammot, takarmánygabonából pedig 2,17 kilogrammot osztottak egy munkaegységre előlegként. Termelőszövetkezeteink több­ségében ilyen magas gabona- előleget osztottak. jV em csoda, ha a termelő­1 szövetkezetek javuló munkája folytán fokozatosain nő a parasztság érdeklődése a termelőszövetkezeti mozgalom iránt. A bocsárlapujtői Üj Ba­rázda Termelőszövetkezetben 5,87 kilogramm kenyérgabo­nát osztottak munkaegységen­ként előlegre. A magas jöve­delem láttán Rozgonyi Antal Petróci — a község legtekinté­lyesebb középparasztja — öcs- csével együtt hátatfordított az egyéni gazdálkodásnak és be­léptek az Űj Barázda TSZ-be. Nem ritka az olyan jelenség sem, mint ami Bercelen tör­tént. A Vörös Csillag TSZ egyik tagja két szekéren vitte haza 22 mázsa gabonaelőlegét. Ezt meglátta Keteriók Elemér dolgozó paraszt. „Hogy a csu­dába kereshet ennyi búzát egy ember? .; Ebből börtön lesz" — mondotta megátalkodva. •Nem akarta elhinni, hogy a szövetkezet ily magas jövede­lemben részesíti tagjait. Pedig ez így van! Éppen a termelő- szövetkezetek javuló gazdálko­dása és magas jövedelme lát­tán ez évben 9 új termelőszö­vetkezet alakult, Diósjenő és Karancsalja szövetkezeti köz­ségek lettek, s mintegy 650 kis- és középparaszt család 1732 kh földdel a szövetkezeti gazdálkodás útját választotta. beigazolódott, hogy a ter­melőszövetkezeti moz­galom fejfeztését és megszi­lárdítását nem lehet elválasz­tani egymástól — ezt együtt kell megoldani! Hogy a fejlődés erőtelje­sebb legyen, még magasabb színvonalúvá kell tennünk a szövetkezeteik gazdálkodását. Ez évben a szövetkezetek min­den munkában megelőzték az egyénileg dolgozó parasztokat. A gépállomások olyan gépi segítséget nyújtsanak, különö­sen most az őszi, szántás, veté­si munkához, hogy a követke­ző gazdasági évben a termelő- szövetkezetek még magasabb termésátlagokkal bizonyíthas­sák a szövetkezeti gazdálkodás előnyét, a parcellagazdálkodás­sal szemben. Csak az erős, tu­dományos gazdálkodást foly­tató, a tagoknak magas jöve­delmet biztosító szövetkezetek képesek megnyerni a közép­parasztok döntő többségét a szövetkezeti mozgalom számá­ra, Rajtunk áll, kommunistá­kon és szövetkezeti tagokon, hogy ezt mielőbb elérjük. Magyarnándori tervek TITagyarnándorban jártam a múltkoriban. Beszélget­tünk az állami gazdaság dol­gozóival a jelenről és észre sem vettük, hogy egyszerre csak magától értetődő termé­szetességgel a napi problé­mákról, gondokról és örömök­ről átlendültünk a jövőbe. „Itt lesz Nógrád megye leg­nagyobb gyümölcsöse ... ízle­tes fajalmákkal, hatalmas, za­matos körtékkel, bíborpiros meggyel árasztjuk el a fővá­rosi piacot és a külföldet... Néhány év múlva a mi külön­leges szőlőcsemetéink telepí­tik be a nógrádi hegyek lan- kás oldalait ott is, ahol ma még híre sincs szőlőnek, bor­nak“ — magyarázták kipirult arccal, fénylő szemekkel a dolgozók. Elámultam. Igaz, megszok­tuk már a merész álomnak tűnő tervezgetéseket, amelyek a mi országunkban immár nem maradnak teljesületlen vágyak, csaló álomképek, ha­nem sorra-rendre megvalósul­nak, s a valóság rendszerint felülmúlja a legszebb álmokat is. De most mégis úgy érez­tem, valahogyan túlságosan nagyvonalú elképzeléseket, túlságosan merészröptű elgon­dolásokat hallok. Hamarosan meggyőztek róla, hogy nincs igazam. Ezeknek a gyönyörű tervek­nek máris komoly alapjuk van, noha most kezdődik a magyarnándori gazdaság igazi fejlődése, fellendülése. A kör­nyék talaja rgen alkalmas arra, hogy kiváló, helyi adott­ságainknak mindenben meg­felelő gyümölcs és szőlőfajtá­kat kísérletezzenek ki. Máris hatalmas, többszázholdas gyü­mölcsöse van a gazdaságnak. Ennek egy része jelenleg is termőfa — elsősorban alma, amelynek terméséből 10—15 vagonra számítanak a szüret­kor — de a nagyobbik részé­ben, több mint 600 holdon már a jövő érlelődik csemetegyü- gyümölcsfák formájában. A következő két-három évben ezek a most még zsenge, fiatal fák is meghozzák első gyümöl­cseiket, s okos, hozzáértő gaz­dálkodás mellett valóban el« láthatja a gyümölcsös cseme­tékkel és szőlővesszőkkel a megyét. De nagy jövő vár itt a gaz­dálkodás valamennyi más ágára is. Erre mutatnak a gazdaság építkezései. Kinn, a falu határában már áll egy szép, nagy, pirostéglás épület* Még ez évben teljesen befeje­ződik építése és akkor ide köl­tözik be az asztalos, bognár, kovács és lakatosmühely, kor­szerű, jól felszerelt helyisé­gekbe. Külön helyiség lesz itt' még a hegesztők részére is. Ugyancsak épül az új, hatal­mas tehénistálló is. Nemrégi­ben kezdték meg egy óriási kukoricagóré felállítását. Ez még egyenlőre kísérletszámba megy, mivel az építkezésnél vasvázat használnak fel. Ha ez a megoldás beválik, akkor lehetőség lesz arra, hogy ezen­túl előregyártón elemekből készítsék a kukoricagórékat, a jelenleginél sokkal rövidebb idő alatt. Nem kis jelentősége van ennek, hiszen ilyen kö­rülmények között nem okoz majd gondot, ha a vártnál na­gyobb termés miatt hirtelen intézkedéssel kelj gondos­kodni új kukoricatárolóhe­lyekről! 'T'ermészetesen sok-sok munka, erőfeszítés, ál­dozatkészség kell még ahhoz, hogy megvalósuljanak a gyö­nyörű tervek Magyamándor- ban. És persze, pénz is kell hozzá ... Mindez azonban nem akadály, hiszen a nagy cél megvalósítását munkával is, az államnak kölcsön adott fo­rintokkal is, maga a nép se­gíti! i Miklós A második ötéves terv követelményeit csak korszerű bányászkodással elégíthetjük ki A Második OtíVíS terv sike­res megindulásának előkészü­letei rendkívül nagy felada­tok elé állítják a bányaüze­mek vezetőit. Növekvő felada­taink, a folyamatos, tervszerű termelés minden eddiginél kö­rültekintőbb és magas szín- vonalűbb munkát követel tő­lünk. Hazánk ipari ország lett és ez egyben azt is jelenti, hogy az eddiginél nagyobb követelmények hárulnak az ipar alapanyagát termelő bá­nyaüzemekre is. Ezzel kapcso­latban nemrégen Lassan Jó­zsef elvtárs, a Nógrádi Szén­bányászati Tröszt főmérnöke arról írt a Szabad Nógrád ha­sábjain, hogy korszerűbbé kell tenni a bányaművelést, kikeli fejleszteni és a lehetőségekhez mérten fokozni kell a tömeg- termelő munkahelyek számát. Hogy üzemünk, a mizserfai üzemegység is megfelelhessen a széntermelés nagy felada­tainak, már most hozzáfog­tunk azokhoz a munkálatok­hoz, amely a korszerű bá­nyászkodást, a tömegtermelés alapját képezni fogja. A Duclosi VII. számú lejtős­akna II. ereszkéjében egy 60 méter homlokszélességű front­fejtést készítünk elő. Ennek a frontfejtésnek tervünk sze­Hozzííszölás Lassan József: Létesítsünk tömegtermelő munkahelyet bányáinkban rint nagyobb fejtési sebes­séget kell elérnie, mint amit szénmedencénk eddigi front­jai elértek. A fejtési sebes­ség növelését a fúrószárak hosszúságának, illetve a fúró­lyuk mélységének növelésével, réselőgépek beállításával és a ciklusos termelés betartásával akarjuk elérni. A fúrószárat az eddigi 1,30—1,50-ről 1,70 hosszúságúra növeljük. Ezáltal a szénfalat nagyobb mélység­ben tudjuk lerobbantani és több szén kerül a csillébe. A réselőgéppel 1,80 méter rést vágunk ki a szénfalba, minek következtében a szabad felület nagysága megnövekszik, keve­sebb robbanóanyaggal nagyobb tömegű szenet tudunk kiter­melni. A ciklus betartásával pedig el akarjuk érni, hogy fülkéjét műszak végére min­den dolgozó kiszenelje és be­biztosítsa. A felváltó csapat­nak már egész szénfalhoz kell kerülnie és ugyanolyan pon­tossággal kell elvégeznie és •betartania a munka ciklusait. A harmadik műszaknak az át­szerelést, a kalitkázást és a kiszedett szénterület kirablá­sát kell elvégezni. A Duclosi Il-es telep front­fejtésével nemcsak nagyobb tömegű szenet lehet termelni, minél több című cikkéhez hanem jobb fűtőértékű sze­net is, amelyre a mizserfai üzemegység kis fűtőértékű szenének feljavításához szük­ség is van; Égj másik nagy frontfejtés a Gusztávi lejtősakna Il-es telepén készül, melynek hom­lokszélessége 50 méter lesz és a szénterület leművelése azo­nos fez a Duclos-aknai szén- fejtés munkálataival. A mi üzemegységünknél a frontfejtésen kívül lehetőség van a tömegtermelő munka­hely egy másik formájának alkalmazására, a csoportos kamrafejtésre is. Csoportos kamrafejtéseink jelenleg is vannak, Pálhegy II. és Pál- hegy I. körzetekben, ahol a szén felrakása résziben gépi erővel történik, míg a kiter­melt szén kiszállítása csúz- dákkal, gumiszalagokkal van megoldva. Mind a csoportos, mind az egykamrás-fejtéseknél a mű­szakiak legfontosabb feladata: tartalék munkahelyekről való gondoskodás. Ez rendkívül fontos feladat, nehogy a gé­pek meghibásodása esetén, vagy egyes munkahelyek ki­esése végett a dolgozók mun­kahely nélkül maradjanak, és ennek következtében a terme­lés visszaessen. A csoportos kamrafejtések elkészítése Pálhegy II és Pál­hegy III körletben is állan­dóan folyamatban van. De ha a íedüviszonyok megengedik • úgy a jövőben Gusztáv-akná- j ban a III-os telepben is ezt a I fejtési rendszert vezetjük be; Ezt annál is inkább fontos­nak tartjuk, mivet ez a fej­tési rendszer korszerűbb, ter­melékenyebb és az előttünk álló feladatok megoldását nagymértékben elősegíti* A mizserfai üzemegység fel­készülve várja a második öt­éves terv megindulását. Azon leszünk, hogy minden lehető­ségét megteremtsünk a tömeg­termelőmunkahelyek további kiszélesítésének. Minden szük­séges intézkedést megteszünk, ami elősegíti üzemegységünk­re háruló feladatok megoldá­sát, mert nem akarunk lema­radni a nógrádi szénmedence többi üzemeitől, sőt megakar­juk tartani a jelenlegi jó he« lyezésünket. A kitűzött fel­adatok sikeres megoldása vé­gett törekedni fogunk olyan újítások bevezetésére, amely elősegíti munkánk sikerét. To­vább fejlesztjük a millszekum- dumos robbantást, a rakodógé­peket olyan csoportos pillér- fejtésekbe hetfézzük, ahol azok kihasználása tovább nö­vekszik és elősegíti a fejtési sebesség növelését. Urbányi Dezső, a mizserfai üzemegység főmérnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom