Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)
1955-09-17 / 73. szám
SZABAD xftr.ivín 1955. szeptember Két tudósítás Balassagyarmatról A szovjet mezőgazdaság életéből ...Váljon a kultúra igazi csarnokává Októberben lesz két esztendeje, hogy megnyitotta kapuit Balassagyarmaton a járási kultúrotthon. A régi tánctermet több mint egymillió forint költséggel kibővítették, átalakították. Nem csekély ez az összeg, kormányzatunk nem garasoskodott, mert népünk neveléséről gondoskodni egyet jelent boldogabb jövőnk építésével. Tehát 1953 óta a kulturáló- Söásra, a művelődésre itt a kultúrházban is alkalom nyílott. Sajnos, ezt a lehetőséget vajmi kevéstó aknázták ki. Mi itt a hiba? A kultúrház igazgatójával. Pribéli elvtársival is erről beszélgettünk. S ő beismerte: eredményekről nem igen számolhatunk be. Sorra vettük a tényeket. Elsőnek a műsorpolitikát említette. Elhibázott lépés volt az operettláznak engedni — amely különösen a kispolgári rétegeket vonzotta — és könnyűfajsúlyú művekkel elárasztani Balassagyarmatot, amelyek a komolyabb műveket csaknem teljesen kiszorították. Április óta csupán három dráma került színre. A Pestről meghívott színészek pem mindig a szocialista kultúrát hirdették, emellett háttérbe szorították a városbeliek aktivitását; Nem véletlen, ho'w a kultúrháznak nincs állandó gárdával működő színjátszó szakköre. Lehetne szólni a kultúrház táncos rendezvényeiről ts. Előre szeretném bocsátani: nem a szórakozást, a táncot sokaljuk, hanem a módját. A zenekar miért szít mesterségesen bigin, saving és rumba- érületet? A zenekar egyes tagjai azt állítják: ez hozza be a közönséget. De van fogalmuk arról, mennyit taszít el ez a modern támeőrület? Annak, hogy a táncok dévai, rángo- tózássá fajultak, .más oka is van. A bejáratnál ugyan ki van írva: ittas ember nem lephet be.; de mit ér ez? Mit érne az erélyes rendező az ajtóban (ha lenne is), amikor a ruhatár mellett, a kul- túrházban üdítő italok és cukorka eladás ürügyén pálinkát is mérnek korlátlan meny- nyiségbem? Ezekután valószínűnek tartom, hogy arra nem is gondolt a kultúrház vezetősége: aki nem oda való. ki lehet tiltani! A tánckörök (mert több is van), már életrevalóak. Volt erejük arra is, hogy vidékre kmienjenek, hogy a kenyér- *•••• csata élenjáróit köszöntsék Gyarmaton. Jóformán a város minden pontjáról járnak ide táncot tanulni Lendvai Jenőtől; Örömteli képet festhetünk a mezőgazdasági szakkör munkájáról, azokról az éjszakába nyúló vitákról, amelyeket Szupkai Sándor elvtárs vezetett. Sajnos, az irodalmi szakkör zöme diákokból tevődik ki (három kivételével). Itt sem sikerült megtalálni az utat a tömegekhez. A politikai szakkör sem felel meg a kívánalmaknak. A foto-szatokör pedig anyagi eszközök hiányában — ami a tervezés hibájából adódott — nem tudott kibontakozni igazában. Ami az épület gondozását illeti, az sem nevezhető ideálisnak. Ki felelős ezekért a hiányosságokért? „Balassagyarmatot a virágok és fák városává kell varázsolni!“ Ezt a jelmondatot nem fogalmazták ugyan meg a tanács tagjai, de mégis, ez az elgondolás vezethette tollúkat, amikor az idei városgazdálkodási tervet papírra vetették. A rideg tervszámok ma már sok-sok négyzetméternyi üde pázsittá, számtalan égővörös kardvirággá, egész hadseregre való gömbakác-, jegenye- és juharcsemetévé változtak. Szeptember közepéig befejeződött a Sztálin-liget. a Madách tér és a Rákóczi út parkosítása. A város belterületén alig-alig van olyan utca. ahová ne ültettek volna az idén néhány tucatot abból az 1150 fiatal fából, amelvet parkosításra utalt ki az idén a tanács. Néhány nap múlva újabb nagyarányú kiültetés kezdődik: ez alkalommal 80 000 forint értékű facsemetét helyeznek el az utak mentén. Balassagyarmat már a második világháború előtt is híres volt gondozott parkjairól, gyönyörű fasorairól, ám most, ha az őszi fásítás befejeződik, az év végén a város faállománya másfélszerese lesz már a háború előttinek, annak ellenére, hogy 1944-ben a harcok, majd a tüzelőhiány következtében igen sok fa kipusztult. Balassagyarmaton a városgazdálkodási terv nemcsak az utcák fásításáról, hanem azok jó karbantartásáról is gondoskodik! Az utóbbi hónapokban Elsősorban az Igazgató, a kultúrház dolgozói. akik úgy gondolták: következetés és színvonalas felvilágosító munka nélkül is lehet a tömegekre hatni, azokat nevelni. A színészekkel való operálás látszólag könnyebb sikert hozott. De lássák be végre, hogy a dolgok anyari oldalát nézve is, nem egyszer becsapódtak. A legutóbbi esztrád-műsorra is ráfizettek! De megfeledkeztek arról is. hogy járási kultúrotthon a megnevezésük. Vajon ez csak formalitás? Nem róna ez olyan feladatokat is a vezetőségre, hogy jól fejlődő falusi együtteseket szerepeltessenek. Azt hiszem ez is feladatuk lenne. Nem is olyan régen volt az ifjúsági kulturális seregszemle, amely várakozáson felüli eredményeket hozott. Pedig azt nem is előzte meg rendszeres és hosszú előkészület. S itt kell kitérni egy olyan kérdésre, ami ma már országA virágok és fák városa 100 000 forintos költséggel kikövezték a Pozsonyi út egy részét, 165 000 forintból pedig öt utcában hozatta rendbe a tanács a járdákat. Nem feledkeztek meg az utcai köz- kutakról sem: 50 000 forintért valamennyit rendbeho- zatták. Sőt, az Ipoly utcában, az úgynevezett „parasztnegyedben", a régi kerekes-kutat új. Rapid-rendszerű fedett- kúttal cserélték fel. Ugyanilyen kutat kaptak a városhoz tartozó nyirjespusztai dolgozó parasztok. Az újabb beruházások mellett folytatódott a város hatalmas létesítményének, a szabadtéri színpadnak építése is. Erre 86 000 forintot áldoztak az idén. Közel 3000 köbméter földet mozgattak meg az építkezés színhelyén. Kiásták a zenekar, helyét, lebetonozták és deszkázlák a színpadi részt, most pedig az öltözőket alapozzák. Az építkezés az idén még nem fejeződik be. de jövőre már Nóg- rád megye legszebb, legkorszerűbb szabadtéri színpadának előadásaiban gyönyörködhetnek a város dolgozói. Ha mindent összeszámolunk, kiderül, hogy ebben az évben már eddig több mint 600 000 forintot fordítottak Balassagyarmat fejlesztésére, csinosítására a városfejlesztési alapból. Ebben az összegben szerepel az a 4600 forint is, amelyet a békekölcsön jegyzés részesedése fejében utalt visz- sza államunk a városnak. Ezt A „Sári bíró" Nógrád megyében (Móricz Zsigmond 3 felvonäsos népszínműve) ♦Rendezd: Várady György ml népszínmű-íróink. so-1 Sem tudtak megszabadulni attól a levegőtől, amelyet Szigligeti és Tóth Ede vitték bele ti népszínműbe, így azután a műfaj — levegőváltozás híján *— megfülledt és megavasodott. Egy darabig még elfeledtette avas ízét Blaháné művészetének fűszere, de mióta az sincs, az egész műfaj végképp el- nyomorodottígy írt a század- forduló kritikusa a magyar népszínmű válságáról; Milyen volt a népszínmű a múlt század negyvenes éveitől századunk első évtizedéig? Operettszerű kezdet; az úri- és parasztosztály álromantikus összeütközései; a falusi élet idillikus képe énekkel és tánccal. A férfiak mindig ünneplőben, az asszonyok-lányok páros csizmákban, felszalagozva sulykolnak a patak partján; a cigányok vadonatúj piros nadrágban, rávarrott vadonatúj kék és fekete foltokkal mindig és mindenütt ott vannak a cimbalommal, flótával, hegedűvel; a bujdosó szegénylegény aranyszegélyű lakkcsizmában, patyolat ingben-gatyában, vakítóan tiszta szűrben, lobogó órvalányhajas kalapban kerül elő a süppedékes-iszapos-sáros nádasrengetegből.;: Hazug színpadi világ volt ez. Természetes, hogy az ízlés fejlődése a műfajt halálra ítélte. De már megvillant a jövő egyik színpadtudósunk írásában: „Ha majd íróink nem félnek attól, hogy színpadra állítsák a szociális háborúság elszánt küzdelmeit, mely fer- gctegként dúl a magyar népietekben, akkor feltámadhat a népszínmű új formában és új tartalommal, ám ez a forma és ez a tartalom életképes lesz, mert az igazság talaßböl, a népietekből, s a népéletből fog fakadni.“ És 1909. december 17-én megtörtént a „csoda“. A Nemzeti Színház deszkáin feltámadt új formában és új tartalommal a magyar népszínmű. Ez a nap volt bemutatója a Sári bírónőik, amelyben Móricz Zsigmond először próbálkozott meg azzal, hogy a szokásos vasárnapi kendőzés helyett a hétköznapi- ság realizmusát vigye bele a műfajba. Móricz „a hivatalos irodalom, hazug, idillikus paraszt ábrázolásával szemben megmutatta a paraszt igazi arcát“; A fejlődést nézve, nem szabad említetlenül átugrani Gárdonyi Géza: A bor című népszínművén. De az élő paraszti beszéd olyan csodálatosan megjelenítő igazságával senki sem jelentkezett addig a magyar színpadon, mint amilyennel Móricz Zsigmond. Figurái húsvér, élő emberek. Móricz nemhogy színpadra írta, de a színpadon újra éli embereit. Ezek az emberek ai adott helyzetben, az adott előzmények után csak azokat a szavakat, mondatokat mondhatják, amiket tényleg mondanak. Móricz Zsigmond a paraszti élet ábrázolója. Évekig járta gyalog az országot, ismerte, szerette a népet. A falu valóságos életének hiteles levegője árad a Sári bíróból is. Alakjainak életteljessége, a falu problémáinak tükrözése, a szegény és gazdag parasztok osztályhelyzetének felismerése, az ifjúság harca a begyökeresedett maradiság- gal szemben az új győzelme a régin, a jövő győzelme a múlton — ezek avatják a fejlődés egyik határoszlopává a darabot, amely úttörő, bátor, nagy esemény volt 1909-ben a piroscsizmás, külszínesen hazug, hétköznap is vígadva-tán- cos álnépszínművészek idején. Azóta minden 10—15 évben újra, meg újra a színpadra kerül a Sári bíró eredeti alakjában. Nemcsak, mint a magyar drámairodalom fejlődésének egyik érdekessége, hanem mint a történet, a figurák, a nyelvezet örökérvényű klasszikussá lett értéke. Móricz Zsigmond Sári bíróját először Nógrád megye közönségének mutatja be az Állami Faluszínház (Déryné Színház). Bánóczi Dezső * Az előadást a következő helyeken mutatják be szeptember 20-tól kezdődően: Baglyas- alja, Mizserfa, Karancskeszi, Nagybátony (községi kutúrott- hon), Szécsény, Balassagyarmat; szerte elismeri, s a gyakorlatban is megvalósult tény: a DISZ segítsége nélkül nem lehet elképzelni pezsgő, egészséges életet a kultúrházakban. Balassagyarmaton ez miért okoz oly véghezvihetetlen problémát? Erre, meg a többi felvetett kérdésre bízvást lesz bőven hozzászóló. Ez annál is inkább szükségesnek látszik, mert vannak tervek, javaslatok a munka megjavítására, de ezek még nem elegendők. A kultúrház Balassagyarmat városé, a járásé, tehát az, hogy népszórakoztató vállalatból az igazi kultúra csarnokává váljék ez az intézmény, ez már közügy! , Bizonyára hallatni fogják itt hangjukat — őszinte segítés vágyától indítva — a megye többi bultúrotthonainak vezetői. de egyszeri! dolgozó emberek is, akik művelődni, tanulni szeretnének. Rátz Tibor a pénzt a gyermekek, méghozzá a legkisebbek kapták: gyermekikocsi-megőrzőhely épült belőle a bölcsődében. Kedves véletlen, hogy éppen a gyermekeknek jutott a köl- csön-részesedés. De talán nem is véletlen! Hiszen ugyan, kire gondoltak a dolgozók, ha nem rájuk, a legkedvesebbekre; amikor odajegyezték nevüket a gyűjtőívre? M. D. Szemcsézeti műtrágyát az ősziek alá Á legutóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vetőmaggal együtt talajba juttatott műtrágyák nagy mértékben emelik a különböző mezőgazdasági növények terméshozamát; Különösen a gabonafélékre áll ez, s köztük is elsősorban az őszi búzára és rozsra; A vetőmag közé szemcsézett szu- perfoszfátot keverünk (egy- egy hektárra 50 kilogrammot számítunk), a vetőgépeket a gabona és a műtrágya együttes kivetési normájára állítjuk és a szokásos módon elvetjük a keveréket; Á gabonaféléknek, különösen a kelés utáni fejlődési szakaszban, sok foszforra van szükségük. A maggal együtt talajba juttatott tápanyag segíti a gyenge gyökérzetű növényeket az indulásnál; A „Vörös nap” kolhoz határában vetőmaggal együtt a sorokba juttatott 50 kilogramm szemcsézett szuperfoszfát nagy mértékben segítette a kelő növények fejlődését és később bokrosodását; A betakarításnál bebizonyosodott, hogy a kísérleti területen hektáronként 5,3 mázsával növekedett az őszi búza terméshozama. Az Őszi gabonafélék A Volga vidékén már hosz- szú évek óta kísérleteznek az őszi búza és rozs vetés előtti éztatásával. A kísérleti állomások és a szaratovi terület számos kolhozának termelési tapasztalatai szerint a vetőmag beáztatása hektáronkint 2—2 és fél mázsával növeli a búza és rozs terméshozamát. A módszer tüzetes tanulmányozása során kiderül, hogy az előzetesen beáztatott vetőmagból kelt 'kis növények igen előnyös alaktani változásokon mennek át. Jóval több csíra- gyökerük fejlődik: a szokásos 2—3 kis gyökér helyett 6—8, sőt a rozsnál 10—12 csíragyökér nő ki egy-egy magból. A csíragyökerek szerepe a búza és rozs fejlődésében vetés előtti áztatása rendkívül nagy; Minél több a csíragyökér, annál dúsabb lesz a bokrosodás, majd a második gyökerezés és a kalászosodás: életképesebbek, termékenyebbek lesznek a növényeke Az őszi gabonák vetés előtti beáztatása igen egyszerű munkafolyamat, s bármely gazdaság könnyen elvégezheti. Egykét napig kell áztatni a magot, mázsánként kb. 60 liter vízben. Időnkint keverjük meg, hogy a felső réteg ki ne szikkadjon, s egyenletesen ázzék át a mag. Három munkaegységnyi munkaerő ráfordítással körülbelül 100 hek> tárra elegendő vetőmagot készíthetünk elő, s ennek eredményeként, mintegy 150—200 mázsa termésíöbbletre számíthatunk; Két boldog hét Lengyelországban Híradónkban folytatólagosan közöljük Csincsik Orsolya pajtásnak, a salgótarjáni Bartók Béla úti iskola VIII. osztályos tanulójának lengyelországi élményeit. Csincsik Orsolya pajtás három hetes szabadsághegyi előkészítő táborozás után két hetet töltött egy lengyelországi nemzetközi úttörőtáborban, Cseplicébem ★ Július 8-án pirospecsétes levelet hozott a postás. A DISZ Központi Vezetősége küldte. Arról értesítettek, hogy jó út- törőmunkám jutalmául lengyelországi táborozásra jelöltek ki és három nap múlva menjek a Szabadság-hegyre, az előkészítő táborba. Képzelhetitek, hogy a három nap milyen lázas izgalommal telt el. E kis idő legalább egy hétnek tűnt. A Szabadság-hegyen megismerkedtem azokkal a pajtásokkal, akik Kaposvárról, Makóról és az ország különböző tájáról érkeztek és akik több mint egy hónapon át örömömben, bánatomban, szinte testvéreim voltak. Az előkészítő táborozás ideje alatt egy gyönyörű szép villában laktunk, amely régen Cliorin bányabáró nyaralója volt. Biztos nem gondolta volna. hogy minden kényelemre berendezett villájában egyszer az úttörők élvezik a nyári vakáció örömeit. A három hét alatt nagyon sok népi táncot, magyar és lengyel népdalt tanultunk, hogy a nemzetközi úttörőtáborban mi, magyarok se váljunk szégyent. Az itt eltöltött napoknak az egyik nagy eseménye a Bulgáriába indulók tiszteletére rendezett tábortűz volt. Mert ők is itt készültek fel a külföldi útra. A tábortűz fényénél egymást váltogatták a sok-sok lengyel, bolgár és magyar népdalok. úttörő- és sportindulók. Nemsokára elérkezett az a nap is, amikor mi, „lengyelek” indulhattunk útra. Sok-sok nagy csomaggal, büszkén mentünk a Nyugati-pályaudvarra és felszálltunk a Lengyelországba induló VIT-vonatra, amelyen a magyar VIT-küldöt- teken kívül ott voltak számos külföldi ország — Izrael, Irán, Spanyolország stb, — küldöttei is. Bizony könny szökött a szemünkbe, amikor vonatunk Szobnál átgördült a határon. De az innen is, onnan is felcsendülő vidám nótaszó hamar elfeledtette velünk a szomorúságot; (Folytatjuk.) Keresd meg pajtás Az Úttörő Híradó rejtvényversenye a mai napon meqkez- ' dődik. Címe: Keresd meg pajtás. Az aiábbi — első számú—rejtvényünkben megyénk öt községének betűit kevertük össze. Az összekevert betűket rakjátok sorrendbe és akkor kiolvas- . hatjátok a községek nevét. Ha ez meg van, valamennyinek a kezdőbetűit Írjátok egymás mellé és akkor egy hatodik község nevét — Nógrád megye egyik északi községének nevét — kapjátok megfejtésül. A öt község neve a következő: Falalcuv Cónylopirat Keserte Ökllá Kődürrte Megfejtésül csak az öt község kezdőbetűjéből adódó ' hatodik község nevét küldjétek be. A rejtvény helyes megfejtése öt pontot ér. Hasonló rejtvényt közlünk lapunk 24-1 és október 1-i számában is. A nyertesek névsorát lapunk október 8-I számában közöljük. Akik a i legtöbb pontot érik el, azok között három szép könyvet sor- 2. solunk majd ki. Az Úttörő Híradó első számának megjelenése óta kéí pajtás levele érkezett szerkesztőségünkbe, Örömmel közöljük őket; •k Mi, ötödikes pajtások nagyon örülünk az Úttörő Híradónak. Szeretnénk sokszor szerepelni benne. Az Ipolysági pajtásokkal is levelezünk, sok szép levelet írunk nekik, ök mindig válaszolnak. Ezekben a levelekben iskolánk munkájáról számolunk be. A csehszlovák pajtások is megírják, hogy ők hogyan dolgoznak és tanulnak, így segítünk egymásnak a munkában. Nálunk, Tolmácson most indultak meg a szakkörök. A háztartási szakkörbe járunk, egyelőre kézimunkázunk, de később sütni, főzni is tanulunk. Legközelebb írunk a kultúirmunkáról. A jövőben sok levéllel fogjuk felkeresni a híradót. Topolcsik Mária, Gyuricza Margit, Mik lián Júlia ★ Elhatároztuk, hogy levelezést kezdünk az Úttörő Híradóval. Leveleinkben írunk majd a szandaváraljai úttörőéletről. Reméljük, hogy ha az illetékesek elolvassák panaszainkat, segítenek rajtunk. Iskolánkban sajnos még nincs bevezetve az áram. habár az égők megvannak. Szeretnénk mi is sportolni, de bőrlabda és röplabdabelső nélkül ez nem megy! Kérjük a híradót,, ha lehet, legyen segítségünkre, ígérjük, hogy egyre több levél érkezik majd a szandaváraljai úttörőktől. Bízunk benne, hogy helyes rejtvénymegfejtéseink alapján mi nyerjük majd az első jutalom- könyvet! Krátki Antal, Érti ősi József
