Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-17 / 73. szám

1955. szeptember 17. SZABAD XÖGrXo 9 Sorsiéra üzem épül Tolmácson Sokan nem tudják, hogy ■Tolmácson van az ország egyetlen és Közép-Európa leg­modernebb falepároló üzeme. Feladata az, hogy a fát szénné és ecetsavvá alakítsa. Elöljáróban néhány szót a létesüléséről. Az üzem helyén azelőtt gyü­mölcsszeszfőzde állott. 1952- ben lett itt kísérleti falepároló. Ettől kezdve állandóan korsze­rűsítették, termelékenysége emelkedett, bővültek üzemré­szei és ez év márciusában a kísérleti termelésről áttértek a folyamatos, tervszerinti mun­kára. Az elmúlt két év alatt olyan nagyméretű fejlődésen ment keresztül az üzem, hogy külföldi vendégek — külö­nösen románok, csehszlo­vákok és lengyelek sűrűn felkeresik Tolmácsot, hogy tanulmányozzák a fale­pároló működését és kicserél­jék tapasztalataikat a magyar szakemberekkel. Bizonyára mindenkit érde­kel, hogyan lesz a fából, szén és ecetsav. A fa első útja a feldarabolás Után a szenesítő retortába ve­zet, amelybe kívülről forró gázt, áramoltatnak. Az oxigénmen­tes retortában a forró gáz hatá­sára a fa szénné alakul, vegyi­leg felbomlik. A fagőzök egy- része innen a hűtőbe kerül, ahol cseppfolyóssá válik, ég­hető részét pedig meggyújtják és ebből lesz a már említett hevítőgáz, amit a retortába fújnak. A cseppfolyós gőzök alkotják a falevet, amiből az­tán a legkorszerűbb eljárások­kal vonják ki az ecetsavat és egyéb fatermékeket. Eddig Tolmácson sikerült Közép-Európában a legtökéle­tesebben forró gázzal szenesí- teni a fát és a fa vegyi fel­bomlása útján keletkező éghe­tő gázokat- újra visszavezetni a retortába. Az üzem naponta 60 ürméter (át dolgoz fel. 60 mázsa fasze­net és 6 mázsa ecetsavat állít elő. A tolmácsi falepároló to­vábbra is rohamléptekkel fej­lődik. Most építik az egy­emeletes irodaházat, amelyben helyet kap a raktár, az ebédlő és a kultúrterem is. December 31-re tervezik az átadását egy négy va- gonos faszén-tárolónak, amely megoldja majd a tárolás eddigi nehézségeit, növeli a termelékenységet. Népgazdasági szempontból igen jelentős ez a lepároló. További erőteljes fejlődése biztosíték arra, hogy fontossá­ga a jövőben egyre növekszik, egyre több faszenet és ecetsa­vat ad az iparnak. Mi újság a cserhátsurányi Szabadság TSZ-ben? Mi újság a Szabadságban? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be a cserhátsurányi tsz iro­dájának ajtaján. A szövetke­zet tagjai azzal fogadtak, hogy náluk bizony nem történt mostanában semmi különös. Most már jól élnek, dolgoznak szorgalmasan, az előlegosztás- sal elégedettek, halad az őszi munka is. Ez csak nem újság. Mi azért mégis csak felje­gyeztük, amit hallottunk, amit láttunk. Olvassák csak. k Eljj kocsi szűknek bizonyult az elölegosztáslkor a surányi tsz egy-egy tagjának. Kétszer kel­lett fordulnánk a magtártól hazáig. Amíg hazavitték az egy munkaegységre járó 5 ki­ló búzát, 1 8 kiló árpát, és 82 deka rozsot. Lukács Pál juhásznak pél­dául 24 mázsa búzát, 8,5 mázsa árpát, meg 4 mázsa rozsot rak­tak a kocsijára, a 448 munka­egysége ellenében. Veres Já­nos, a növénytermelési brigád tagja sem panaszkodhat. Ö 19,95 mázsa búzát, 3,27 mázsa rozsot és 7 mázsa árpát vitt haza. Sőt, adjunk csak még a búzához 2,5, az árpához meg 1,5 mázsa prémiumot is. Mert Surányban a prémiumoszt árról sem feledkeztek meg. Holdan­ként 11,5 mázsa búzát, 17 má­zsa őszi árpát és 11 mázsa ro­zsot takarítottak be. Prémium­ként volt hát miből kiosztani az 51 mázsa búzát. 23 mázsa árpát és 71 mázsa rozsot. De az előlegként kapott ga­bonát nem zárták lakat alá a Szabadság tagjai. Saját szük­ségletüket félretették, a töb­bit pedig eladták az államnak. A 37 család közül 28 adott az államnak gabonát, szabadpiaci áron. Bacskó János például 10, Veres János ugyancsak 10 mázsát, Kalmár József és Gu­lyás István meg 6 mázsa bú­zát vittek a begyűjtőhelyre. A burgonya 100 mázsát ígért holdanként. A cukorrépa is megadja a 200 mázsát. Meg a kukorica is a harmincat. Lát­ni már, hogy többet ér ez év­ben egy munkaegység a tava­lyinál. Egy kis számadást is végez­tünk a tsz könyvelőjével. Ist- vanovszki elvtárssal. Ered­mény: előreláthatólag 35—40 forintot fizetnek egységen­ként. Nem lesz kevés azoknak a tagoknak a száma, akiknek évi jövedelme meghaladja a 20 000 forintot. ¥ Már két éve dolgozik a szövet­kezetnél Holes Mihály. Nem ..hivatalos" tagja a szövetke­zetnek. hanem saját hold földjének megmunkálása mel­lett mint bognár dolgozik ott. Sokat gondolkozott, töpren­gett már azon, merre is for­dítsa élete rúdját. Mert így se bent, sé kint. Az elmúlt hét egyik napján aztán felkereste a tsz elnökét és még néhány problémát tisztázott. Amikor ez is megtörtént, elégedetten szorítottak egymással kezet. Holes Mihály most már vég­érvényesen belépett a Sza­badság TSZ-be. Már eddig is jó munkát végzett, megelége­déssel beszélnek róla a tsz vezetői és tagjai. Előlegként a napokban 12 mázsa búzát. 173 kiló rozsot. 413 kiló árpát és Holes Mihály 1834 forint készpénzt kapott. Emellé jön még az 1072 forint­nak megfelelő egyéb termék, tej és más apróság. ¥ ai, amit most leírunk még csak készülő esemény, de mi­vel nem mindennapos, hát azért beszélünk róla. Arról van ugyanis szó, hogy az ősz­szel lakodalom lesz a szövet­kezetben. A fiatalabbik Bacskó János feleségül veszi Juhász István 8 holdas egyénileg dol­gozó paraszt leányát, Ilonát. Úgy tervezik, hogy október 23-án lesz a lakodalom. Bi­zony lesz is miből! Bacskó Já­nos apjával együtt már elő­legképpen is szép mennyiségű gabonát kapott. Hazavittek 27,35 mázsa búzát, 4 37 mázsa rozsot, több mint 10 mázsa ár­pát és 3647 forint készpénzt. A lakodalomra a tsz vezető­sége is készül. Az elnök azt mondja, hogy „kitesznek ma­gukért". Viszont azt nem árul­ta el. hogy ez miből fog állni. De majd megírjuk annak ide­jén! Az egésznek még az az érdekessége, hogy a fiatalabb Bacskó János nem tagja a szö­vetkezetnek, hanem „egy- könyvre" dolgozik apjával. A legközelebbi csoportgyűlésen azonban minden bizonnyal ő is hivatalos tag lesz már. A lakodalom után pedig az ifjú feleség is együtt fog dolgozni a szövetkezetben férjével. k Effikct láttok, hallottuk a cserhátsurányi Szabadság TSZ-ben. S amíg mi beszélget­tünk, egy csoport tsz-tag in­dult a földekre boronálni. Ed­dig ugyanis már 17 hold őszi árpát vetettek el. 14 holdon a rozsot tették a földbe meg 2 holdon a szöszöskeveréket. 31 holdat pedig előkészítettek a búzavetésre. Készülnek már a jövőre.;, Erősödik n érsek vadkerti gépállomás pártszervezete — Levél a szerkesztőséghez — A mikor a Központi Veze- tőség áprilisi határoza­tát tanulmányoztuk —■ mi, az Érsekvadkerti Gépállomás kommunistái valamennyien — úgy éreztük, mintha rólunk írták volna, mindenegyes pontját. Mert az elmúlt év­ben, annak ellenére, hogy lett volna kit felvenni pártunkba — ugyanis traktoristáink nagy része derekasan helytállt a munkában, — mégis csak két tagjelöltet vettünk fel., En-, nek főleg az az oka. hogy el-; múlasztottuk a pártonkívüliek nevelését — de a párttagságét is —, amely tapasztalható volt a termelés nem kielégítő ala­kulásában is. E határozat után már vilá­gosan láttuk munkánk fogya­tékosságait. A pártvezetőség összeült és megbeszélte a ten­nivalókat. Intézkedési tervet készített, amelyben meghatá­rozta, hogy kik azok a becsü­letes pártonkívüli dolgozók, akiknek már a pártban lenne a helyük. A nevelőmunkát főként feléjük irányítottuk. A legjobb párttagokat, népne­velőket és a pártvezetőség tag­jait — a párttól kapott meg­bízatásként — felelőssé tet­tük egy-egy pártonkívüli dol­gozó neveléséért. A pártveze­tőség nap mint nap ellenőriz­te munkájukat, a pártvezetősé­gi üléseken ők is rendszeresen beszámoltak. Elmondották, milyen problémáik vannak feladataik végrehajtásánál. Bírálták egymást, javaslato­kat tettek egy-egy népnevelő munkájához. A pártvezetőség és a népne­velők felvilágosító munkája eredményes volt. A pártveze­tőség javaslatára június óta 9 tagjelöltet vett fel a tag­gyűlés. Két tagjelölt és egy párttag felvétele folyamatban van. Kemény munkával elér­tük, hogy összdolgozóinknak 47,5-, traktoristáinknak pe­dig 37 százaléka párttag.­Azóta a pártélet színvona­la is jelentősen javult. Kihatott ez a kijelölt felelő­sökre is, akik magánéletük­ben példásak és a termelés­ben is keményebb munkát vé­geznek. így például Lázár Jó­zsef, Simon József. Kiss Si­mon Sándor és a Varga Pál elvtársak. Nem maradnak el az új tagjelöltek sem. Do- man János amellett, hogy teljesíti tervét — mint új tag­jelölt — másokat is a jobb munkára ösztönöz. Az ilyen munkalendület mozgósítja a gépállomás összdolgozóit, növeli a versenyszellemet, s ennek köszönhetjük, hogy ta­vaszi tervünket 200 százalé­kon felül, nyári tervünket pe­dig 117 százalékra teljesítet­tük. Halaj Ferenc, az Érsekvadkerti Gép­állomás párttitkára. Kovácsoknál leszakadt a hid... Nem volt még az a kimon­dottan rossz híd, s eddig elég jól bírta a szolgálatot is. Ott nyugodott szépen a nagy kapu előtt, jelezve, hogy aki azon által lép, Kovács Károlyék házatájára érkezett... De most aztán „beadta" a dere­kát, amit éppen szószerint kell érteni, amennyiben a kö­zepe, a dereka tört ketté és csak az árkon átnyúló két gerenda jelzi, hogy itt valaha híd volt. k Az egész úgy történt, hogy Kovács Károly, aki az érsek- vadkerti Tartós Béke TSZ tag­ja . feleségével együtt, hazavit­te az előlegként kapott ter­ményt. Eddig még nem for­dult elő ilyen hiba, simán ment minden. Se tavaly, se azelőtt. Most aztán zsupsz, és a kocsi két kereke egyszerre az árokba esett. De hát fő­leg tavalyelőtt még nem osz­tottak 4 kiló búzát, meg 1,5 kiló árpát egy munkaegység­re, mint most. Akkor még nem is dolgoztak olyan szerve­zetten, szorgalmasan, mint az idei nyáron. Kovács Károly fogatos és felesége már eddig több mint 700 munkaegységet szereztek, aminek fejében elő­legként 27 zsák búzát kap­tak, s az megfelel 23 mázsa 48 kilónak. Emellé jön még az egy kiló híjával hat mázsa ár­pa, a 43 liter mák, s az a 6000 forint, amit mint pénzelőleget vittek haza. Mondani sem kell, hogy a szomszédok ugyancsak meg­nézték, amikor a leszakadt híd miatt kátyúba jutott szekérről Kovácsék vállon, kézben hord­ták be a töméntelen gabo­nát. Márcsak azért is, mert egyikük-másikuk erősen fog­lalkozik azzal a gondolattal, hogy belép a szövetkezetbe. Kovácsék kint laknak a falu végén, a legutolsó házban, s hosszú ideig egyedül képvi­selték ezen a tájon a szövetke­zet ügyét. Most, a tavasszal Valent János, aki szembe lakik Kovácsékkal, s látta, ho­gyan gyarapodnak, kérte fel­vételét. Kovácsék 27 zsák bú­zája most újabb családoknál köti le a gondolatot, dobbant­ja meg a szívet. Ha már úgy adódott, hogy a leszakadt híd külön is felhívta a figyelmet a rengeteg gabo­nára, lépjünk át az árkon, ke­rüljünk a kapun belül és tud­juk meg, hogyan élnek és fő­leg, hogyan akarnak ezután élni. Kovácséknál ugyancsak né­pes a család. A gyerekek kö­zül van, aki már férjhez ment, van közülük katona is, aztán három eladó lány még otthon, meg testvére kis árváját ne­veli Kovács néni. Így aztán már jóelőre elkezdődött a számadás, hogy mire is telik, kinek mit vesznek. Boriskának egy szép szek­rény kellene, amolyan váro­sias, amibe elfér az a sok minden, amit a férjhezmenés idejére már eddig is gyűjtött. Igaz Boriska jó hat mázsa búzát keresett a cséplésnéU Ha eladják, annak az árából szé­pen kitelik. Kovács bácsi ru­hát, télikabátot és egy jó stra­pabíró csizmát „igényelt" a családi jövedelemből. ífl mács néni úgy tervezi, hogy ma­radjon egy kis pénz a villany bevezetésére, mert az még na­gyon hiányzik a lakásból. Az­tán az unokáknak, a kis ked­venceknek is kell valami meg­lepetés. No, meg a vő házat akar építeni, annak is segíte­ni akarnak... És a végére hagytuk Annus- •kát, aki ezen az őszön férjhez- megy. Igaz, neki már mindene megvan: a szekrény, az ágy, az ágynemű. De azért még kell egynéhány apróság, s a la­kodalomnak is olyannak kell lenni, hogy azon látni lehes­sen: egy tsz-tag lánya ment férjhez. A Kovács-család vásárlási tervéből még egyelőre csak a nagyobbak vannak meg. De, amint meglesz a zárszámadás. Kovács néni két év után ismét felutazik Pestre és biztosan alaposan megpakolva fog ha­zatérni. k Hát ezt tudtuk meg Ková­csék leszakadt hídjával kap­csolatban. „Meg is csináljuk azt a hidat hamarosan — ál­lítja Kovács bácsi — mert jö-. vőre még erősebb kell majd .. Ebben meg is egyez tünk. s ezzel váltunk el egy mástól. B. Gy. Hírek Ami ismeretlen a Nógrádköcesdi Kőbányában Nógrádkövesden jártunk a napokban. Pontosabban: szep­tember 9-én, délután 5 órakor. Bementünk a kőbánya gyö­nyörű, modern irodaépületébe, hogy megtudakoljuk, mi újság náluk? Tárt ajtók fogadtak bennün­ket. Ezt szószerint tessék ven­ni, mert mind a bérelszámolás helyiségébe, mind az igazgató szobájába akadálytalanul nyi­tottunk be, noha egyik helyen sem találtunk senkit. A foga­son lógott ugyan egy esőkö­peny és egy aktatáska, jelez­vén, hogy élőlénynek kell tar­tózkodnia a közelben. Keres­tük az illetőt, de hiába. Vár­tunk hát rá egy ideig, de csak nem mutatkozott. Unalmunk­ban átmentünk a folyosó má­sik végére. „Telefonközpont, idegeneknek tilos a bemenet" — hirdette a tábla az ajtón. „No, ide úgysem lehet bemen­ni" — gondoltuk. Tévedtünk! Az ajtó itt is nyitva volt, s hosszasan tanul­mányozhattuk a különféle kapcsolókat. Az asztalon borí­ték hevert Kristofek István igazgató elvtársnak címezve, belsejében egy meghívóval, amely értekezletre invitálta a címzettet. (Bocsánatot kérünk a levéltitok megszegéséért, de talán mentségünkre szolgál, hogy itt titokról nem igen le­het beszélni. Éppen ezért nem is kell szégyenkeznünk kíván­csiságunkért.) Gondoltuk, megtréfáljuk kis* sé az iroda dolgozóit. Sok le­hetőség kínálkozott erre: kié nyitni a páncélszekrényt, le­szerelni a telefonközpontot, ki* rámolni az íróasztalok tartal­mát. Minderre lett volna bő* ven idő és mód, de inkább el* álltunk szándékunk megvalósi- tásától, nehogy a nyíltszívű (és nyílt ajtójú) nógrádkövesdi bányatisztviselők véletlenül zokon vegyék a tréfát. (Igaz, nem sok erkölcsi alapjuk lett volna hozzá.) Elindultunk in­kább megkeresni a fogason függő köpeny gazdáját. Arány* lag rövid kutatás után meglel­tük: Vincze bácsit, az éjjeli* őrt, akire az irodákat bíztáki Ott üldögélt békésen a kultúr* otthon udvarán (ahonnan nem állt módjában figyelemmel ki* sémi az igazgatósági épületet), s élénk, izgalmas eszmecserébe merült egy másik éjjeliőr­rel... Tapasztalataink összegezése* ként szólnunk kellene az éber* ségről. De hiába beszélnénk róla, hiszen ez úgy látszik is­meretlen fogalom a kövesdi bányairodában. Még most, 1955-ben, annyi ellenséges kár- tevés után is! —ős ZENEISKOLA nyűik Sal­gótarjánban. Az iskola részére már megérkezett az első ver­senyzongora. ★ SZERELŐCSARNOKOT kap 200 000 forintos költséggel a Nógrád Megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat. A csar­nok már tető alatt van és az építkezés rövidesen befejező­dik. k 396 DARAB EKÉT, 202 ló­kapát, 39 vetőgépet, 100 répa- és szecskavágót. valamint 400 000 forint értékű egyéb mezőgazdasági kisgépet vásá­roltak megyénk dolgozó pa­rasztjai az esztendő első felé­ben. ★ UJ ARTÉZIKUT építését kezdték meg Salgótarjánban a Pécskő-hegy aljában. A kút építésére 300 000 forintot fordí­tanak. k 26 680 a rádióelőfizetők szá­ma megyénkben. Csupán ez év első felében 1707 darab rádiót vásároltak a megye dolgozói. ★ BEFEJEZÉS ELŐTT ÁLL L itke község kultúr otthonának építése. Az új kultúrotthon 80 000 forintos állami támoga­tással épül. A társadalmi mun­ka értéke 172 000 forintot tesz ki. k 26,4 SZÁZALÉKKAL vásá­roltak több kenyeret ez év el­ső felében a pásztói járás dol­gozó parasztjai, mint 1954 ha­sonló időszakában. A cukorfo­gyasztás 13, a zsír 18, a húsfo­gyasztás 19 százalékkal nőtt. Ruházati cikkekből 17 száza­lékkal vásároltak többet. k UJ TANACSHÄZAT kap Kishartyán. A 344 000 forintos költséggel létesült épületet rö­videsen átadják rendeltetésé­nek. ★ A BALASSAGYARMATI PALÓC MUZEUM és a nép­művelési osztály közös mun­kája eredményeként befejező­dött egy 80 képből álló dia­film anyagának az összegyűj­tése. A film bemutatja majd a palócföld népművészetét, a fa­faragásokat, hímzéseket és a különböző sajátkészítésű hasz­nálati eszközöket. ★ MA, SZOMBATON ESTE Salgóbányán nagy Ifjúsági gyűlést tartanak, ahol Krekács elvtárs a városi DlSZ-bizott- ság titkára beszámol a Varsói VIT-en szerzett élményeiről és tapasztalatairól. A beszámo­lón kü’földi fiatalok is megje­lennek. k TANÁCSKOZÁSRA hívja össze a megyei DISZ-bizottság megyénk fiatal agronómu- sait szeptember 23-án. NAGYBÄTONY BANYA* VÁROSBAN a nagybátonyi 1. Építési Vállalat dolgozói há­rom 76 lakásos (XI—XII—1 XIII-as) épület építését kezd­ték meg. Üzlethelyiség is lesz benne. A XIII-as épület he­lyéről előbb egy lépegető ex­kavátor 12 000 köbméter föl­det emel ki, mellyel a vájáris­kola melletti gödrös részt töl­tik meg. Az építőipari válla­lat dolgozóinak — akik itt dolgoznak — egy 34 méter hosszú, 10.5 méter széles kony­hával egybeépített ebédlőt is építenek. ★ A VÁLASZTÉK bővítése ér* dekében még az idén két új* típusú háztartási tűzhely tér- vezését kezdik meg a Salgó- tarjáni Tűzhelygyárban. Az egyik újfajta tűzhelyben a víz­melegítő helyére villanyfőző­lapot is lehet rr.ajd beszeretni az üzletben a vevő tetszése szerint. A másik új tűzhely is tetszetősebb és korszerűbb lesz az eddig gyártott típusok­nál. A gyár tervezői szerint mindkét újtípusú tűzhely megállja majd a helyét a kül­földi piacokon is. k TÖBB MINT 150 SZÁZA­LÉKRA teljesítette szeptem­ber 10-ig esedékes havi tervét a Duclos üzemben dolgozó De- mécs József elővájási csapata, ★ AZ ELMÚLT HÓNAPBAN 31 darab fűrészlappal használt kevesebbet az átlagosnál Tor- da Zoltán, a Zagyvapálfdlvi Bányagépgyár darabolóüzemé­neik fűrészgépéé dolgozója. Gondos munkájával több fnint 2000 forintot takarított meg az üzemnek. k A ZAGYVAPÁLFALVI BA­NYAGÉPGYÁR a bányagépek gyártásán kívül többek között öttonnás szénszállító talbótfkat is gyárt, A talbótkocsik alvá­zának 29-es tételszámú csomó­lemezét ezidáig többnyire új anyagból készítették. Ez nagy­ban emelte az előállítási költ­séget. Parádi Gyula 17 tagú brigád vezetője már hosszú hónapok óta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy miként le­hetne olcsóbbá tenni az öttom- nás talbótkocsik gyártását. Vé* gülis megtalálta a helyes meg­oldást. A régi. elhasznált tal- bót anyagjait használja fel az alváz csomólemez elkészítésé­hez. Ezzé] az eljárásával egy talbétból négy darab 300X220- as és 10 mm-es lemezt takarít meg. A kocsijáromból kieső hulladéklemez felhasználásá­val azonkívül, hogy anyagot takarít meg. tervszerűbbé tet­te a talbótkocsik elkészítését is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom