Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-07 / 70. szám

5f SZABAD NOGR'in .1955. szeptember 7. A szénbányászat gépesítése a Szovjetunióban Irta: Vlagyimir Siosiiwv, a Szovjetunió szénipari minisztériuma gépesítési és automatizálási osztályának helyettes vezetője A szocialista gazdaság fejlő­désének alapja a munkater­melékenység állandó és sza­kadatlan növekedése. Az ötö­dik ötéves tervben rendszere­sen emelkedett a szovjet szén­bányász átlagos havi teljesít­ménye. Az utóbbi négy évben mintegy 21 százalékkal növe­kedett. A széntermelés foltozásának egyik legfontosabb eszköze a fokozott gépesítés és az új technika bevezetése. Az ötödik ötéves terv évei­ben a legnehezebb bányamun­kák gépesítésével törődtünk, úgymint a jövesztéssel és a szenelővágatok újfajta dúcolá­sával. Egyre nagyobb méreteket felt a jövesztés gépesítése a la­pos és ferde rétegekbe telepí­tett frontfejtéseken. A jövesz­tés gépesítésében a legfonto­sabbnak azt tartottuk, hogy különböző típusú jövesztőkom- bájnokat szerkesszünk és azo­kat a gyakorlatban meghono­sítsuk. A szovjet bányákban jelenleg több mint 1900 Donbassz, Gornyak, UKT—1. UKMG—2. s más típusú szov­jet kombájn dolgozik. Ennek következtében az elmúlt évben mintegy 58 millió tonna géppel jö- vesztett szenet küldtek a felszínre, azaz két és fél­szer annyit, mint 1950- ben. A tervek szerint idén 79 mil­lió tonna szenet jövesztünk géppel, ami 36 százalékát teszi ki a lapos, és ferdeülésű szén- rétegekben bányászott szén­nek. Intézkedések történnek a jövesztés további gépesítésére. A kombájnok üzembe helye­zésével sokkal könnyebbé vált a bányászok munkája. A kom­bájnnal fejtett frontokon 35— 40 százalékkal növekedett a munka termelékenysége. Jelentékeny változások tör­ténnek az előkészítővágatok gépesítésében is. A szovjet ter­vezőmérnökök több újtípusú szén- és kőzetrakodógépet, to­vábbá vágatkihajtó-kombájno- kat készítettek, s ezeket mér munkába is állították. Jelen­leg a szovjet bányákban mint­egy 4500 rakodógép és több mint 160 vágathajtókombájn működik. Ennek következtében már 1954-ben több mint 1100 kilométer olyan vágatot készítettek, ahol mind a szenet, mind pedig a med­dőkőzetet géppel rakták. Ez mintegy kétszerese az 1950. évinek. Idén 1430 kilométer vágatot hajtanak ki géppel, azaz az feszes vágatok 55 százalékát. Ezekre a gépekre az jellemző, hogy a rakodógépek mintegy másfélszeresére, a kombájnok pedig több mint háromszoro­sára növelik a vágathajtás üte­mét. Rakodógépek használatá­val a munkatermelékenység 35 százalékkal, a kombájn al­kalmazásával pedig több mint kétszeresére növekedik. A szénipar egyik legfonto­sabb feladata, hogy újfajta, különösen gépesített dúcolatot készítsen és azt alkalmazza a szenelővágatokban. Jelenleg több mint 950 frontfejtésen használnak fémdúcolatot, ezen- belül több mint 100 frontfej­tésen orgonabiztosítást. A Do- nyec-medencei bányákban idén először alkalmaznak ipari mé­retekben gépi dúcolatot. A ter­vek szerint 100 frontfejtést kell biztosítani elmozdítható gépi és fémből készült, úgynevezett or­gonabiztosítással. A gépi dú­colások bevezetése amellett, hogy nagy mennyiségű bánya- famegtakarítással jár. az utol­só alapvető és nehéz munkafo­lyamatot is gépesíti a frontfej­tésen, megkönnyíti a bányabiz­tosítást és igen fontos a sze­nelővágatok komplex gépesíté­se befejezésének szempontjá­ból is. Az utóbbi években sokat dolgoztak a földalatti szállítá­sok technikai átállításán. A szállítás 97 százaléka villanymozdonnyrü törté­nik. Jelenleg másfélszer annyi villanymozdony és csille van a bányákban, mint 1950-ben, igen sok a 10—14 tonna vonó- horog-teljesítményű nehéz vil­lanymozdony és a nagy teher­bírású csille. A bányák nagy­arányú gépellótása megköve­telte az automatizálás és a távirányítás bevezetését. Az utóbbi években a szállítószala­gok 76 százalékát, a vitlák és a csilletológépek 88 százalé­kát, a váltók 85 százalékát ál­lították át távirányításra. A szivattyúk 37 százalékát gépe­sítették. Igen nagy jelentőségű a külszíni szénfejtés tovább­fejlesztése, amelynek kö- vekeztében a munkaterme­lékenység majdnem öt­szörösére növekedik, a szén önköltsége pedig több mint 70 százalékkal csökken. Az ötödik ötéves tervben a külszíni szénfejtés megkétsze­reződött. A külszíni fejtés gé­pesítésének főiránya a nagy teljesítményű villanymozdo­nyok alkalmazása volt. Jelen­tékenyen megnövekedett a szállításriélküli bányászat, azaz a leghaladóbb bányászat rész­aránya. Ez tavaly 32 százalék volt, míg a háború előtt nem is alkalmazták. Az utóbbi években ismét alkalmazták a hidraulikus módszert a föld­alatti fejtésben. A Kuznyeck- medencében már most is két bányában fejtik ezzel a mód­szerrel a szenet, s másfél— kétszer akkora a munkaterme­lékenység, mint a hasonló geo­lógiai viszonyokkal rendelkező gépesített bányákban: A szovjet bányászok mind nagyobb eredményeket érnek el a szénbányászat fejlesztésé­ben. a technikai haladás meg­valósításában. A szovjet bá­nyászoknak ezek a sikerei dön­tő szerepet játszanak a mun­katermelékenység szüntelen fokozásában, alapfeltételeit ké­pezik a kommunizmus győzel­mének. Hírek Öngyújtó — óh Az egyik munkatársam — aki örömében, bánatában és szabad idejében egyaránt óránként, sokszor félóránként rágyújt egy-egy cigarettára — a minap panaszkodott, hogy több esetben olyan gyufát ka­pott, amely nem akar égni és amellett, hogy ez nagyon kel­lemetlen, még drágítja is a do­hányzást. Én ugyan nem do­hányzóm és nem ismerem eléggé a dohányzók problé­máit, így csak egyet tudtam javasolni: vegyen öngyújtót és akkor nem kell a gyufával mérgelődnie. Ö megfogadta a tanácsom és 38.90 forintért vett is öngyújtót az ajándék­boltban. Miután hazavitte, rá­jött hogy az öngyújtó lyukas. Visszaküldte a feleségével, de már nem cserélték ki. Ezért újra gyufát kellett használnia. Két nap múlva — javasla­tomra — újra visszavitte a gyújtót. Elvették, becsomagol­ták és azt mondották, hogy felküldik Budapestre, a Minő­ségi Ellenőrzési Osztálynak. De megígérték, hogy nyolc-tíz nap múlva itt lesz. így a gyújtó mellett újra gyufát kell használnia az elvtársnak. Mondanom sem kell, hogy először is a javaslót érte a támadás. Nehezen mégis sike­rült abban megegyezni — és ez a helyes —, hogy a felelős­ség főleg azokat terheli, akik ilyen árukat gyártanak és azo­kat, akik ellenőrzéseik során felületes munkát végeznek, bosszúságot okoznak a vevők­nek, szembeállítják őket a ke­reskedelmi dolgozókkal és rongálják a magyar ipar hír­nevét. Kökényesi Béla AZ ÉSZAK-MAGYAROR- SZÄGI Áramszolgáltató Vál­lalat augusztusban bekapcsol­ta a villanyt a eeredi Búzaka­lász TSZ-be. Ebben a hónap­ban előreláthatólag a barancs- sagí Alkotmány TSZ, a pásztói Szabadság és a nógrádmegyeri Petőfi TSZ is villanyt kap. * KARANCSALJÁN a pártszer­vezet, a tanács és a népfront­bizottság versenyfelhívással fordulnak Nógrád megye köz­ségeihez, az „Ahány ház, any- nyi betétkönyv” mozgalom felújítására. A felhívás azt cé­lozza hogy év végére Nógrád megye községeiben is minden házban legyen betétkönyv. * NÓGRÁD MEGYE ERDEI­BEN az idén is gazdag ter­mést ad az erdei szeder. Nem­rég kezdték meg a szedést, és a múlt hét végéig csaknem 300 mázsát gyűjtöttek be és szállítottak el a megyéből. A szüret java még hátra van és további 4—500 mázsára szá­míthatunk. * FÜRDÖ-ÖLTÖZŐT ÉPÍ­TETTEK a salgótarjáni Vágó­híd és Húsfeldolgozó Vállalat dolgozói részére. • NAGYBÁTONY BÁNYA­VÁROSBAN megkezdték egy napi 70 000 kenyér és 4—5000 darab sütemény sütésére al­kalmas kenyérgyár tervének elkészítését. A kenyérgyár — amely Nagybátonynak és kör­nyékének kenyérszükségletét biztosítja majd —, 1956-ban készül el. • SZEPTEMBERBEN ADJÁK ÁT a forgalomnak Salgótarján új mentőállomását, amely egy­millió forintos beruházással készült. A mentőállomáson négy gyorsjáratú mentőautó, köztük egy fertőző betegek szállítására szolgáló mentő­autó, biztosítja a betegek gyors kórházba szállítását: ★ MEGYÉNK BÁNYÁSZAI közül sokan váltottak taka­rékbetétkönyvet múltévi hű­ségjutalmukból. Eddig me­gyénkben mintegy 300 000 fo­rintot tettek félre bányásza­ink. Ez a szám a mostani hű­ségjutalmak kiosztása után je­lentős mértékben fog növe­kedni. *• AZ ARATÁSI ÉS CSÉPLÉ- SI MUNKÁK befejezése után az erdőkürti és tolmácsi gépál­lomások teljes erővel áttértek az őszi mezőgazdasági munkák végzésére. A zavartalan mun­kát úgy biztosítják, hogy az őszi karbantartásra mindig csak egy gépet vesznek ki a munkából. MEGYÉNK GÉPALLOMA- SI DOLGOZÓINAK ebben az évben 80 000 forint jutalmat és prémiumot osztottak ki. ★ AZ ÉM 1. SZ. MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT dolgozói másfél hónappal a felajánlott határ­idő előtt átadták a maconkai bányatelepnek készült 750 mé­teres főcsatornát. ★ A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM jóváhagyta a pásztói Központi Gépállomás építésére vonatkozó tervet. Az építkezéshez 2 800 000 forintos költséget biztosítottak. Az új gépállomáson többek között egy 100 erőgép javítására alkalmas nagy műhelyt épí­tenek. * NYOLC HÓNAP ALATT több mint 100 méter vágatot hajtott ki a csipkési üzemben dolgozó Molnár Antal 9 tagú elővájási DISZ-brigádja. * TÖBB MINT KÉTMILLIÓ FORINTOT fordítottak a két bányásznap között a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tar­tozó munkásszállókra. • BEFEJEZÉSHEZ KÖZELE­DIK a több mint egy millió forintos beruházással épülő nagybátonyi üzemikonyha és étkezde építése. ■* SZÉCSÉNYBEN szeptember 11-én Rákóczi fejedelemmé választásának 250. évforduló­ján leplezik le a járási kultúr- ház előtt felállított Rákóczi- szobrot. t**xx>nxmxoaxxxxxxxxioottio<xcocKX)ooooocccooaxxxxxxxxxooooooacocxxxoaxxxxiaxxyxxxxxx3ocnaoaixioaxL^^ Martinov elfojtotta nevet- hetnékjét és csak csodálko­zott; — Fomics, ez meg hogy le­het? Attól féltél, mit szól majd a dologhoz Varvara Fjodorovna? Hát azt sem tu­dod, hogyan gondolkodik a fe­leséged? <— Hogyan tudhatná, Pjotr Illarionovics? — kiáltott fel mély szemrehányással Varva­ra Fjodorovna. — Már nem is emlékszem, mikor beszél­tünk őszintén egymással va­lami fontos doiogról. Korán megy, későn jön, és vagy hall­gatagon, magában olvas egy könyvet, vagy lefekszik és al­szik. Ha megjelenik valami­lyen kormányrendelet, a kol­hozokat járjátok, gyűléseket rendeztek, de velünk ezekről a kérdésekről nem beszéltek. Pedig mi sem vagyunk osto­bák. olvassuk az újságot mi is. és jól tudjuik, mi miért van . Ti talán azt hiszitek, hogy bennünket, asszonyokat, nem érdekel, mi történik a kerületben? Talán nem tud­juk. kit miért bíráltok meg? Nem nyugtalankodunk miat­tatok? Vagy talán nem aka­runk segíteni nektek? Micsoda okosak vagytok ti!.;: Gye­rünk csak a kolhozba! Csak­hogy Pjotr Illarionovics, egye­dül az én Ivánommal nem róhatja le adósságát a kerü­let. Sok elvtárs szerzett itt aranyeret és derékfájást az ülésezéssel. Ezeket mind fa­lura kell zavarni! Hadd kel­jenek fel korábban, gyalogol­janak egy kicsit a földeken, hogy ott, a friss levegőn min­den fájás kimenjen belőlük! Búcsúzáskor Martinov meg­kérdezte Rugyenkó feleségét: 1— Mondd csak. Varvara Fjodorovna. szerinted miért vezetjük mi rosszul a kerüle­tet? — Hát talán jól vezetitek? — felelt kihívóan a kérdésre kérdésre Varvara Fjodorov­na. — Hány olyan kolhoz van nálunk, ahol dekával fizetnek a munkaegységre!? Láttam én a kimutatást. Mikor lesz már ennek vége? Bele lehet abba nyugodni, hogy akár egyet­len kolhozban is ilyen disznó- ságok legyenek? Hiszen ott is emberek élnek! Ti kiszámítjá­tok, hogy a kerületben átla­gosan ennyit és ennyit adtak a munkaegységre. Ez ugyan­úgy van. mintha például én így gondolkodnék: én magam nagyon jól élek, a szomszé­dom, a beteg özvegyasszony nagyon rosszul, mondhatjuk tehát, hogy én és a szomszé­dom átlagosan jól élünk: Nem* a kölcsönruha nem melegít, mondja a közmondás. Bevár­tátok a szeptemberi teljes ülést! Most aztán észrevetté­tek. hogy baj van, és kezdtek értékes embereket küldeni a kolhozba. De hát mire gon­doltatok eddig? Nem tudta­tok erre rájönni a saját esze­tekkel? — Tudod, Varvara Fjodo­rovna — vetette ellene Marti­nov — ha mi azelőtt akar­tuk volna megtenni azt. amit most akarunk, akkor valószí­nűleg elhajlóknak neveztek volna bennünket. Sőt, most sem tudom, megússzuk-e szá­razon, Rugyenkó kikísérte Marti- movot a kapuig. — Most aztán meggyőztük Varvara Fjodorovnát — mondta Martinov. — De meg ám! S akkorát kacagtak mind­ketten, hogy a szemben lévő házban valaki kíváncsian k:- kukucskált a függöny mö; ül: meg akarta nézni, miért e nagy vígasság késő éjszaka a vébé-elnök háza táján; SZfflflb NÓGRÁD, A kultúra és sport területén is tevékenykedjenek a nőtincsi fiatalok! Nőtincsen augusztus 19-én ha az alkotmány ünnepének fejeztük be a cséplést. Beadá- tiszteletére rendezett műsorban sunkat lelkiismeretesen telje- a DISZ is részt vett volna! A sítettük, úgy, hogy most már diszisták azonban távoknarad- hamarosan megkapjuk a sza- tak. s a műsort teljes egészé- badpiaci értékesítés jogát. A ben az úttörők adták. Más al- beadással egyidőben iparkod- kalmakkor is mindig az úttö- tünk eleget tenni adófizetési rők viszik el a pálmát a kü- kötelezettségünknek is, jelen- lönféle rendezvényeken. Elis- leg már 61 százalékot értünk mérést, dicséretet érdemelnek el. Ezzel az eredménnyel nem ezért az iskolások, mind falunk vagyunk ugyan az első helyen, lelkes pedagógusai, közülük is de erősen megközelítettük azt elsősorban Szabó Árpád, aki s reméljük, végül vagy az el- a legutóbbi pedagógusnapon ső, vagy a második helyet si- pénzjutalomban részesült jó kerülni fog megszereznünk a munkájáért. De az úttörők járásban. mellett be kellene kapcsolód­Amikor jó eredményeink ke- niok a diszistáknak is a köz- letkezésének okait vizsgáljuk, ség kulturális életébe! Nálunk nem hallgathatjuk el, milyen helyisége is van a DlSZ-szer- kiválóan dolgoztak fiataljaink, vezetnek, társasjátékokkal fel­különösen a cséplésnél. Most szerelve, mégis csak kevesen már azt szeretnénk, ha DISZ- jönnek itt össze a fiatalok kö- if jaink a kulturális és sport- zül. Igaz ugyan, hogy most a munkában is olyan jó ered- nyári munkák idején minden- ményeket érnének el, mint a kinek rendkívül sok elfoglalt- termelésben. Egyelőre azonban sága akadt. Remélhetőleg ősz- ez még nem így yan. Azelőtt szel már megszűnik ez az ide­volt egy labdarúgócsapatunk, genkedés a szervezeti élettől de az az emlékezetes alsópeté- és fellendül végre a DISZ nyi, botrányos mérkőzés után munkája. Nagyon ideje lenne felbomlott, s azóta nem sike-, már ennek, hiszen fiataljaink, rült összeszedni a fiúkat egy- akik olyan jól végzik gazdasá- egy szép. érdekes, barátságos gi munkájukat, nagy dologra mérkőzésre. hivatottak községünk kultúrá­Többet tevékenykedhetnének jának, sportéletének fejleszté- fiataljaink kulturális téren is. se terén is! _ Milyen szép lett volna például, Kuris Gábor Nőtincs Ki számolt rosszul? Igen sok vidéki dolgozó vett részt az alkotmány ünnepén megrendezett salgótarjáni Vi­dám Vásáron. A vásár látoga­tottságát nagymértékben fo­kozta a MÁVAUT intézkedése, amely 100 kilométeres körzet­ben 25 százalékos menetdíj­kedvezményt biztosított a vidé­kieknek. Az előírás szerint a Salgótarjánba való utazásnál teljes menetdíjat kellett fi­zetni, hazafelé azonban már csak 50 százalékos jegyet kel­lett váltani a MÁVAUT vona­lain. Az utazás azonban mégsem lett mindenütt 25 százalékkal olcsóbb. Legalábbis a Salgótar­ján—Budapest között közleke­dő és Tarjánból augusztus 21- én 5 óra 30 perckor induló, GM 432. számú MÁVAUT-jára- ton nem lett, de tegyük rögtön hozzá, hogy nem a MÁVAUT hibájából, hanem a jegykezelő tájékozatlanságának. durva magatartásának „jóvoltából“. Én magam is tanúja voltam annak a jelenetnek, amelyről beszámolok. Sándor Istvánná hugyagi lakos a jegykezelésnél 9 forintot készített elő, helyesen, mert az útiköltség 18 forint lett volna visszafelé, ennek a fele 9 forint. A jegykezelő azonban 14 forintot kért az idős nénitől, s amikor az félénken megje­gyezte, hogy neki a Vásáriro­dán azt mondták, hogy 9 fo­rint lesz az útiköltség, a ka­lauz fölényes, csaknem durva hangon így felelt neki: „adok magának ceruzát, papírt, szá­molja ki, mennyi a 25 százalék és tanuljon meg számolni“. A néni megfélemlítve ült a he­lyén, magában számolgatott, majd később bátortalanul meg­jegyezte, hogy úgy érzi, mégis neki van igaza. Ekkor azonban ismét ráförmedt a jegykezelő: „ugyan kérem, hagyjon engem telkében, engedjen dolgozni és tanuljon meg számolni“. Az események azt bizonyít­ják, hogy nem a néninek, ha­nem a kalauznak kellene meg­tanulnia számolni, mivel a töb- Di utastól is hibásan, az előírás ellenére, csak a visszautazás teljes díjából számolt le 25 szá­zalékot, holott 50 százalékot kellett volna, mivel csak így lett volna meg oda-vissza a 25 százalékos kedvezmény. Hiába érveltek, hiába vitatkoztak vele az utasok, én is hiába ismertet­tem neki a MÁVAUT rendele­tét, ő hajthatatlan maradt* Helytelen magatartása követ- keztében a következő utasokat érte károsodás: Sándor Istvánná, Hugyog, Harsas Lászlóné és 14 társa, NógrádszaSkál (ók Szécsényig utaztak), Molnár Lászlóné, Szé- csény, Damjanich út 38, Kőházi Lászlóné, Balassagyarmat, Ma­dách út 5, Varga Istvánná, Ér- sekvadkert, Péterfai Anna, Gö­döllő, Agrártudományi Egye- tem (Szécsényig utazott). Békési János Salgótarjáni Építőipari Vállala* BÉKÉBEN ÉLNI — OLASZ FILM — Bemutatja a Csizmadia-telepi mozi szeptember 10—11-ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom