Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)
1955-09-07 / 70. szám
JEGYZETLAPOK A KIÁLLÍTÁSRÓL • Hamarjában nem is tudja ez ember, hogy merre menjen, mit tekintsen meg, amikor belép a kiállítás kapuján. Am gondolkodásra nincs sok idő. Visz, sodor a hömpölygő emberáradat. De ha nincs egészen határozott célja a látogatónak, hát miért ne bízná rá magát erre a gyakorta erőszakos, „útikalauzra”. így cselekedtünk mi is. Megsúgjuk, nem bántuk meg. Sokat láttunk. hallottunk, mire a kiállítási sétánk végére értünk, megteltek jegyzetfüzetünk lapjai is, íme, bemutatunk közülük néhányat * A látogatók zömének első útja abba a pavilonba vezet, ahol az ország legszebb, legértékesebb szarvasmarháit állították ki. Itt vannak a termelőszövetkezetek, állami- és tangazdaságok, kísérleti gazdaságok legjobban tejelő tehenei, leggyönyörűbb küllemű apaállatai, hirdetvén a magyar szarvasmarhatenyésztés rohamos fejlődését. Az egyéni gazdaságok is szép számmal képviseltetik magukat. Mi egy „földivel”, Fehér József egyházasdengelegi dolgozó paraszttal elegyedtünk beszédbe. Rudi nevű bikáját hozta fel a kiállításra, amelynek már az első napon sok csodálója akadt. —Nagyon örülök, hogy én ts feljöhettem a kiállításra — mondja a gazda. — Már eddig is sokat tanultam itt. Számos termelőszövetkezeti taggal elbeszélgettem arróL, hogyan élnek, gazdálkodnak, milyen a jövedelmük. Láttam az állami gazdaságok állatait, növénytermelési eredményeit::. szóval sokat tanul itt az ember. — Mégis mi volt a leghasznosabb az eddig tanultak között? — Itt látja meg igazán az ember a kis- és nagyüzem közötti különbséget. — Vagyis: a kiállításról hazatérve Fehér József tsz-tag lesz? — Azért nem olyan könnyű a döntés. Hat és fél hold földem, két lovam, tehenem és egy növendékmarhám van. Meg itt a Rudi is ... 45 előtt 6emmim sem volt.. s Itt elgondolkodik egy kicsit, majd kissé bizonytalanul hozzáteszi : — Tán egy évet még várok... Nagy iskola a kiállítás. A termelőszövetkezetek, állami és kísérleti gazdaságok, de különösen az egyénileg dolgozó parasztok tanulhatnak belőle sokat, nagyon sokat, ★ — Én azt mondom, sógor, hogy az nem is volt a kiállításon, aki nem ivott abból a jó sárga muskotályból, igaz-e? — A’biz’ igaz, komám! Két mezőhegyesi parasztbácsi véli ezt itt az FM Kísérleti Gazdaságának pavilonja előtt. Meglehetősen látni rajtuk, hogy nekik nemigen mondja majd senki: nem voltatok a kiá lításon. Hanem arra az emlegetett sárga muskotályra mi is kíváncsiak vagyunk. Belépünk a hatalmas pavillonba. A kiállított szebbnél szebb óriási barackok, almák, a különböző nemesített vetőmag egész sora mind-mind azt bizonyítja, hogy a kísérleti kutatómunka igazi értékmérője a magyar mező- gazdaság fejlődése. A legnagyobb érdeklődésnek természetesen a borkóstoló sarok örvend. Badacsonyi zöld- szilváni, pécsi, és tarcali furmint, badacsonyi órizling, sárga muskotály és még sok-sok jobbnál jobb valódi bor között válogathatnak, akik eljöttek ide, hogy a „szérüskertek királynője” helyett, szőlőlevet igyanak. És ahogy fogy a kövér kancsók tartalma, úgy növekszik a hangulat ■ is. Mert amint a tarcali négyputtonyos aszú melletti Petőfi vers hirdeti: „Hol pohár, és a pohárban bor van, Tarka jókedv születik meg ottan” ★ Mint virág a méhet, úgy csalogatja itt ez a fehér zsupte- tős, tornácos matyóvendéglő a vásárlátogatókat. Fürge pincérek sürögnek, forognak az asztalok között, a mezőkövesdi földművesszövetkezet népizenekara húzza a talpalávalót, matyó menyecskék és legények járják a friss csárdást, úgy érzi magát az ember, mintha Kövesden lenne lakodalomban. Egy pohár sört rendelünk. A pincér máris hozza, leteszi asztalunkra és ránk mordul: fizetni! Érthetetlenül nézünk hol a pincérre, hol a sörre. — Ne csodálkozzanak, vásárban vagyunk kérem ... könnyen meglógnak itt a vendégek fizetés nélkül. Átnyújtunk a két pohár sörért egy 10 forintost, amelyből még 6 forint visszajárna. Ám a mi pincérünk se szó, se beszéd, úgy faképnél hagy a 10 forinttal együtt, mint annak a rendje. Hiába, no, vásárban vagyunk ..; ★ Legközelebbi számunkban ismét letépünk néhányat jegyzetfüzetünk lapjaiból. Aki azonban olyan kíváncsi, hogy nem tud addig várni, előzzön meg bennünket. Kiss Cy. János ' vV'-Wá-V/' ' gi$g|g fpÉf' Jfp 8* IBF S® i®f A megnyitás utáni órákban hatalmas tömegek keresték fel a mezőgazdasági kiállítás főpavilonját Beszélgetés az elsődíjas Ibolya gondozójával A Hényelpusztai Állami Gazdaság Ibolya nevű tehene, amel remek külsejével, nagy termelésével megérdemelten nyerte s első díjat A kiállítás 1-es ámú istállójában, vindjárt a jobb élen hatalmas beik adják tudóméit, hogy első díjai ijért a hényelpusz- i állami gazdaság tolya nevű tehene. tehén mellett mdozója, Holéczi ínos jókedvű arcát thatjuk. Neki már im újdonság a így tömeg, a sok fogató hiszen tally is itt volt a ki- lításon. Most újra ivözölte tavalyi merőseit a mező- egyesi és bábolnai henészeket. Mind i szomszédaival, őst is beszélget. — Az elmúlt év ott sokat kellett iradoznom, hogy ira a kiállításra 'hessek. Állandóan i állat mellett iltam, figyeltem i étvágyát, s min- g a legmegfele- íbb takarmányt ltam neki. Isméim minden fej- lozdulatát, hiszc n iár két éve gon- ozom.ezt a tehenet mondja János ácsi. — Hány darab thenet gondoz? r— kérdi az egyik mezőhegyesi gulyás. Holéczi bácsi rágyújt egy cigarettára és azután mondja. —r Tudjátok én az elető-istállóban vagyok és csak az Ibolya az állandó tehenem. Ezen felül az elléstől függően hat-hét darab van. Az én istállómban tavaly júniustól egyetlen egy borjú sem pusztult el. Szeretem az állatokat. De a legkedvesebb, ez az Ibolya. Naponta négyszer etetem és fejem. Bebizonyosodott, hogy ha többször eszik és többször fejem, sókkal többet ad. Ezért nem sajnálom az időmet. Reggel négy órakor már elkezdem az etetést, és este 10— 11 óra mire befejezem. Nagyon fontos, hogy mindig a megszokott időben etessünk és fejjünk, mert ha előbb, vagy később tesszük a jószág mindjárt megérzi és kevesebbet ad. — Milyen és mennyi takarmányt etet meg naponta? — kérdezi egy másik tehenész. — Naponta 8 kilogramm abrakot kap — mondja magabiztosan. — Egy etetésre két kilogrammot. Az abrak összetétele változik. Van benne kukoricadara, árpadara, olajpogácsa és korpa. Ezenfelül szálas- takarmányt állandóan leap. Annyit eszik belőle, aineny- nyi jól esik. Az etetés mellett nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a tehén járatásáról. En minden reggel és este megjárta- tom, hogy lábai minél erősebbek legyenek. A gondos ápolás jutalma, hogy az elmúlt 300 nap alatt 5858 kg tejet, 3,8 százalékos zsírtartalommal termelt. Legnagyobb napi termelése 35,1 kg tej volt. Remek külsejével, nagy termelésével megnyerte a bírálók, s látogatók tetszését. AZ ORSZÁG LEGJOBB SZÁZ TERMELŐSZÖVETKEZETE KÖZÖTT A főpavilon hatalmas termei fejlődő mezőgazdaságunk elért eredményedről adnak számot. Sok látogatója és olvasója akadt a csarnok közepén lévő fényképeknek. Itt mutatják be az ország száz legjobb termelőszövetkezetének eredményeit, jó munkáit. Olvasva a híres termelőszövetkezetek neveit, ismerős névre akadt a szemem: József Attila TSZ, Dejtár. Igerii nem tévedünk, a rrú termelő- szövetkezetünkről van szó. Arról a termelőszövetkezetről, ahol Tóth István az elnök és ahol a tagság jó eredménnyel dicsekedhet. A kiállítás sokezres látogatója, mind mind olvashatja, hogy a dejtári József Attila TSZ 40 darab Bershire anyakocájától 8,1 darab fialásd átlagot ért ei. S a jó eredmény titka a szakszerű és gondos ápolás, amit soha nem felejtenek el a szövetkezet sertésgondoeói. Az érsekvadkerti Tartós Béke is a száz legjobb termelőszövetkezet között van. Az elmúlt évben szép eredményt értek el a dohánytermelésben, 12,5 mázsa dohányt termeltek egy holdon. S ezt úgy tudták elérni, hogy odaadó munkával nagyüzemi módon, az új agrotechnika alkalmazásával gondozták a palántákat. A palOtáSÍ ]yjájus 1. Termelő- szövetkezet 18 mázsás búzatermését olvashatjuk távolabb. Igen, tizennyolc mázsa. Ezt úgy érték el, hogy a jól előkészített talajba a nemesített vetőmagot, idejében vetették, az aratást pedig kombájnnal végezték. Az ő eredményük hűen tükrözi, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, a fejlett gépek segítségével milyen hatalmas eredménye.ket érhet ed. A palotás! Május 1. Termelőszövetkezet mellett ott olvashatjuk a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet terméseredményeit. Juhász József, a termelőszövetkezet elnökének odaadó munkájával elérték. hogy ősziárpából 23 94 mázsát termeltek holdanként, ami messze túlszárnyalja a megyei és az országos átlagot is. A honfi Győzelem TSZ neve! gabonatermelési eredménye is a legjobbak között van. őszi- búzából 14,15, ősziáirpából 18.70 mázsás átlagtermést értek el. E puszta számok azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti táblásgazdálkodás előnyösebb a parcellagazdálkodásnál. A honid egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok átlagtermése jóval alacsonyabb lett, mint a Győzelem TSZ-é. Öszibúzából 9,4, ősziárpóból 10,1 mázsás lett az egyénileg gazdálkodók termésátlaga. A mérleg a Győzelem TSZ javára billent. A győzelermbeliek megérdemelték. hogy az ország legjobb szövetkezetei között szerepeljen nevük, hogy az ország szí- ne-java előtt elismertté váljon eredményük, termelési módszerük. A magas termésátlag elérésének módszere olyan, hogy azt bármely termelőszövetkeA növénytermesztési pavilonban egy jól ismert név tűnt a szemünk elé. .,Ungi György erdőtarcsai dolgozó paraszt. F481-es búzafajtával, 2 kh földről átlag 14.8 mázsa termést takarított be.” Olvastuk a díszes feliratot. Szép eredmény. Milyen kár, hogy Ungi György gabonatermelési képességeit nem engedi kibontakoztatná a kisparcella. A helybeli szövetkezetben sokra vinné. Ott 100 holdakon minden korlát nélkül gyümölcsöztet- hetné jó tapasztalatait. Ezt a terméseredményt a múlt évben érte el. Ez évben is jó termése volt. Nézzük, milyen módszert alkalmazott: az zet megvalósíthatja. „1951. óta — mondja Pál László tsz-elnök — is tálló trágyázásban részesítjük földjeinket. A talajelőkészítést traktorral végeztetjük, A múlt ősszel is így volt. Traktor szántotta a földet, így jó táperejű, morzsalékos, ülepedett földbe, korán vetettük a gabonaféléket. Az árpavetéssel szeptember 10-én, a búzavetéssel pedig október 28-án végeztünk. Az egyéni gazdák még novemberben is vetettek gabonát. A vetési munka gépesítése nagy előny számunkra, A vetés szépen áttelelt. Tavasz- szal fejtrágyázást alkalmaztunk. Most ősszel az a célunk, hogy hasznosítjuk a bevált tapasztalatot. Szövetkezetünk szántóföldjein már folyik a vetőszántás. Most is ülepedett, morzsalékos talajba vetjük a gabonát...“ Itt az őszi szántás-vetés ideje. Ezért nem árt, ha termelő- szövetkezeteink és dolgozó Parasztjaink példát vesznek a honti Győzelem TSZ gabonatermelési módszereiből. A legjobb táperejű földeket válaszszák ki gabonavetés alá. ülepedett, morzsalékos talajba, időben végezzék el a vetést. őszi szuperfoszfát alaptrágyázás és a tavaszi pétisó fej trágyázás után hsngerezett, fogasolt és elvégezte a vetés gyomtalanítását. Ennyi az egész. Ezt a módszert minden dolgozó paraszt sikerrel alkalmazhatja termelésében, már most ősszel, a szántás-vetés idején. A példából sok dolgozó paraszt okulhat. Különösen azok. akik még mindig idegenkednek a műtrágya használatától és elmulasztják a vetések gyomtalan'tását. Ungi György példája alapján már most az ősszel használjunk nagyobb mennyiségben műtrágyát. Az eredmény, majd a nagyobb terméshozamban mutatkozik meg. Példamutatóan termel Ungi György erdőtarcsai dolgozó paraszt ÉRTÉKES mULNI VALÓ: az A termelőszövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel tanulmányozták az állványos szénaszárítás módszerét. Nézzük, mi az állványos saénaszá- rítás előnye, a renden való szárítással szemben. A gazdaember örömére elmarad a mennyiségi veszteség, mert nem áll elő levélpergés és virághullás. Nincs kilúgozó- dás sem, mert a felső réteg védi a beázástól és a széna alulról szellőzik. Csekély a légzési s nincs utóerjedési veszteség. Elkerülhető a munkatorlódás, mert az állványokon száradt takarmányt kár nélkül kazalozhatjuk, amikor a gazdaságnak a legmegfelelőbb. Sok kézi munkaerőt és fogatot takaríthatunk meg. mert kézierővel a takarmányhoz csupán kétszer nyúlunk: állványozáskor és kazalozáskor. A vontatóállványokkal a takarmány a kaszálás napján lekerül a rét szélére és a növény azonnali ápolás — fogaíolás — után erőteljesen fejlődik, nem fordulhat elő kipállás. Tehát e szénaszárítási mód üzemszervezésileg is előnyös. Az ipolymenti rétek gazdag fűtermését szinte mindig veszélyezteti a szeszélyes folyó árja. Más vidékeken pedig a gyakori esőzések teszik értéktelenné, az állattenyésztéshez oly nélkülözhetetlen szántóföldi és réti takarmányokat. Ezen okok miatt évente rengeteg takarmány vész kárba. Éppen ezért nagyon helyes és gazdaságos lenne, ha megyénkben is elterjednek ez az állványos szénaszárítási mód. Hiszen állattenyésztő megye Nógrádi Reméljük, e módszer elolvaállványos szénaszántás Az állványos szénaszárítás módja. Sokan megcsodálták a Csehszlovák Köztársaság hidraulikával ellátott trágyarakógépét, a hozzákapcsolt automata trá- gyaszórógépet. A trágyarakószerkezettel egy óra alatt 1W mázsa trágyát lehet felrakatni a szórókocsira. sása után sok tsz-vezető és egyéni paraszt vásárol jegyet a kiállításra, hogy saját szemével is lássa, az állványos szénaszárítás nagyszerű-és gazdaságos módszerét, hogy hazajőve, a gyakorlatban is megvalósítsák e módszert.
