Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-07 / 70. szám

SZABAD AOtiBAD 3 1955. szeptember 7. —nnurfffli i Még öt békekölcsön-sorsolás lesz ebben az évben Két hónapi szünet után, szep­tember 18-án ismét megkez­dődnek az államkölcsön sorso­lások. Az év végéig még öt sorsolás lesz, amelyek során ismét sok millió forinttal nő a lakosságnak az államkölcsö- nök visszafizetéséből és a nye­reményekből eredő vásárlóere­je. Államunk jelenleg több mint 500 millió forintot fizet vissza évenként. A kölcsönjegyzők 35 százalé­ka a befizetett összegen felül jelentős nyeremény­hez jut. Ilyen többek között Ispán János, a Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozója, aki 50 ezer forintot nyert. Ebből sok mindent tudott venni, azonkí­vül, amire rendes havi fizeté­séből csak később került vol­na sor. Előzőleg már házat épít­tetett és erre még 17 ezer fo­rint tartozása volt, ezt a nye­reményből kifizette. A ház építése sem volt még befejez­ve. A nyert összegből még a szoba padlóztatására, vakolá­sára, festésére, az összes végső simításokra is futotta. Rádiót, kerékpárt, szobabútort, karórá­kat és ruházati cikkeket is vá­sároltak. Persze nemcsak Ispán Já­nosnak térült meg ilyen sok­szorosan, amit az államnak kölcsön adott. Ezek közé tar­tozik Szabó Imre is Somoskő­újfaluban, Újvári Zoltánná, a balassagyarmati kórház dolgo­zója és még sokan. Igen jelentős az az összeg i— 28 648 550 forint —, amit 1950-től megyénkben névér­tékben és nyereményekben ki­fizettek. Ma már egyetlen gondolkodni tudó. becsületes dolgozó sem kételkedik benne, hogy az államkölcsön a legbiz­tosabb és legfejlettebb formá­ja a takarékosságnak. A soha vissza nem fizetett kapitalista államkölcsönök — a hadiköl- csön. az erdélyi kölcsön — okozta bizalmatlanság már el­tűnt, mindenki nagy érdeklő­déssel várja a következő sor­solásokat és persze, mindenki a nyereményben reménykedve. Ebben az évben még a kö­vetkező húzásokra kerül a sor: Szeptember 18-án lesz a IV. Békekölcsön harmadik sorso­lása Egerben. Október 20— 23-án Veszprémben a II. Béke­kölcsön hetedig húzása. Buda­pesten november 13-án rende­zik meg az V. Békekölcsön el­ső sorsolását. November 26— 29-én Miskolcon kerül sor az I. Békekölcsön kilencedik hú­zására. míg december 30-án Székesfehérvárott lesz a III. Békekölcsön ötödik sorsolása. Teljesítette vállalását a bocsárlapujtői Új Barázda TSZ Örömmel jelentjük lapunk­nak, hogy a bocsárlapujtői Üj Barázda Termelőszövetkezet sikeresen teljesítette alkotmá­nyunk tiszteletére tett válla­lását. Befejeztük a cséplést és gabonabeadási kötelezettsé­günknek teljes mértékben ele get tettünk. Az eredményes munkából a tsz mindenegyes tagja kivette a részét, sőt nemcsak a tagok, hanem azok családjai is be­kapcsolódtak a közös erőfeszí­tésekbe. Segítségünkre sietett a községi DISZ-szervezet is: a fiatalok aratóbrigádot szervez­tek és július 24-én arattak a szövetkezetnek. Köszönettel tartozunk a bocsárlapujtői Földművesszövetkezet dolgo­zóinak, akik a nyári munkák idején szabad idejük egy ré­szét szórakozás, pihenés he­lyett arra használták fel, hogy az Űj Barázda földjein serény­kedtek és elősegítették az ara­tás, cséplés gyors befejezését. Ez az összefogás, a közös cél érdekében való kölcsönös segítségnyújtás tette lehetővé jó eredményeink megszületé­sét. Szövetkezeteink tagsága a nyári eredmények által lelke­sítve, szorgalmasan készül a soronkövetkező, őszi feladatok elvégzésére. Bízunk benne, hogy ősszel is megálljuk a he­lyünket, s eredményeink to­vábbfejlesztésével méltó mó­don vesszük ki részünket mind a nemzetgazdaság, mind ter­melőszövetkezetünk megerő­sítéséből. Az Üj Barázda tagsága ne­vében: Serfőző Sándor elnök, Tóth Gáspárné párttitkár. ■ • ■ AZ ÖRÖM ÉS HALA HANGJA ilyenkor, a tanév kezdetén sok pedagó­gus-levél érkezik szerkesztőségünkbe. A le­velek írói — tanítók, tanárok — beszámol­nak terveikről, elmondják, hogyan, milyen módszerekkel akarják nevelni gyermekeiket. Az idei tanév első napjaiban is számos le­velet kaptunk az iskolákból. Most az öröm adta a nevelők kezébe a tollat. Mert öröm. nagy öröm érte őket: a tanítás megkezdése­kor legtöbben — képzettségüknek, gyakor­lati idejüknek megfelelően — magasabb fize­tést kaptak. Ez a tény is bizonyítja, hogy államunk körültekintően gondoskodik arról, hogy a pedagógusok egyre jobb. rendezettebb körülmények között gyakorolhassák hivatá­sukat. Ezért szól olyan megkapóan az öröm és a hála hangja az alábbi levelekből. ,, Kiegyensúlyozoitabban, kevesebb gonddal küzdve . . ." Velem az utóbbi években többször is éreztette kormány­zatunk az oktatásban végzett munkám elismerését. Legutóbb egy ideig távol kellett marad­nom az iskolától, mivel súlyo­san megbetegedtem, szívbaj­ban. De a gondos ápolás és gyógykezelés következtében is­mét egészséges lettem, s teljes ambícióval kezdtem munkához. Ebben az iskolában még ki- egyensúlyozottabban. még ke­vesebb gonddal küzdve fordít­hatom minden energiámat az iskolai munkára, hiszen — amint erről éppen a napokban győződtem meg — felemelték fizetésemet. Örömmel és meghatottan fo­gadtam pártunknak és kormá­nyunknak ezt az újabb, szá­munkra oly fontos és meg­nyugtató intézkedését. A jóin­dulatot; a bizalmat azonban vi­szonoznunk kell! Én azzal aka­rom megköszönni a gondosko­dást, a nyugodt életet, hogy minden erőm, műveltségem és hosszú gyakorlatban szerzett tapasztalataim felhasználásá­val igyekszem még jobban, még eredményesebben nevelni szocialista hazaszeretetre, be­csületes munkára, boldog, bé­kés jövőnk várományosait és biztosítékait, a gyermekeket. özv. Mezey Jánosné ált. isk. nevelő Salgótarján „Évről évre jobban érezzük munkánk megbecsülését“ Megnyíltak az iskola kapui. Ragyogó szemekkel, sugárzó arccal gyülekezik az ifjúság. A jól eltöltött nyári szünet, a kéthónapos pihenés után, bu­zog a fiatalokban a munka­kedv. Erőt gyűjtöttek, s most tele vannak lendülettel, tanul- niakarással; Iskolánknak a közgazdasági technikumnak az a feladata, hogy szocialista szellemű, mű­vet, alapos közgazdasági és szakmai ismeretekkel, jó gya­korlati előképzettséggel ren­delkező gazdasági szakembere­ket neveljen. Olyan közgazda- sági készséget és szemléletet kell tanítványaink leikébe vésnünk, olyan gyakorlati is­mereteket kell velük elsajátí­tatnunk, amelyek nélkülözhe­tetlenek a könyvelői, statisz- tikusi, tervezői munkában. S mindezek mellett magas mű­veltségű, megingathatatlan, materialista világnézetű, szo­cialista hazafisággal teljes if­jakat kell nevelnünk, hiszen csak az ilyen ifjúság tud ele­get tenni népgazdaságunk kö­vetelményeinek, dolgozó né­pünk igényeinek, s csak ilyen ifjúság tudja győzelemre vin­ni kultúrforradalmunkat. Tanári karunk eddig is úgy iparkodott dolgozni, hogy mun­kája megfeleljen ezeknek az alapelveknek. Most, az új isko­laév kezdetén, különös gond­dal látunk hozzá feladataink megvalósításához. Évnyitó ér­tekezletünkön részletesen meg­rásokat, amelyeket követni fo­gunk. Elhatároztuk azt is, hogy az idén fokozottabban segítjük az iskola DISZ-szervezetét, hogy az valóban a párt arany- tartalékává, hűséges segítőcsa­patává válhasson. Kidolgoztuk azokat a módszereket, amelyek következetes alkalmazásával a kormányzatunk által erre a tanévre kiszabott célkitűzése­ket megvalósíthatjuk. Az igazi munka természete­sen a gyakorlatban, a tanítási napokon vár ránk, de nyugod­tan merem állítani, hogy a Közgazdasági Technikum ta­nári karában nem fog csalat­kozni pártunk, dolgozó né­pünk! Évről-évre jobban érez­zük munkánk megbecsülését, amely a legutóbbi fizetésren­dezés alkalmával anyagiakban is kifejezésre jutott. Hadd mondjam el, hogy ez az én esetemben azt jelentette, hogy havi 1442 forintról havi 2170 forintra emelkedett a fizeté­sem. Tanártársaim legtöbbje ugyancsak lényegesen maga­sabb fizetést kapott, mint ez­előtt. Köszönöm a magam ne­vében, köszönöm kartársaim nevében, pártunknak, kormá­nyunknak, egész dolgozó né­pünknek megbecsülésünk újabb bizonyítékát és ígérem, hogy kommunista nevelőkhöz méltó lelkesedéssel, akarattal fogok és fogunk helytállni a fiatalság nevelésében. Dr. Ravasz Dezső a közgazdasági technikum igazgató beszeltük a közös nevelői elja­Meglepefés a huszonötödik évfordulón.„ Különösen kedves számomra ez az idei tanév, mivel ez a 25. esztendő, amelyet mint tanító, a gyermekek nevelésével, oktatásá­val töltök. A tanév megnyitása azonban nemcsak a jubileum örömét, a jól végzett munkával eltelt esztendőkre és sok-sok, az­óta már a haza .becsületes, dolgozó állam­polgárává felnőtt hajdani tanítványra való visszaemlékezés elégedettségét hozta meg számomra, hanem meglepetést is tartogatott nekem. Szeptember elsején a fizetés alkal­mával ugyanis már nem 930 forint alapfi­zetést kaptam kézhez, mint az előző hóna­pokban, így augusztusban is. hanem 1300 forint volt a borítékban. Sőt nemcsak alap­fizetésem emelkedett, hanem gyakorlóisko­lai pótlék címén még külön 150 forintot ka­pok. Ha ezt is hozzászámítom az összeghez, akkor nyilvánvaló, hogy államunk — a ne­velőmunka megbecsülésének újabb kézzel­fogható jeleként — mintegy 55 százalékkal növelte keresetemet. A felszabadulás előtt sok fájó sebük volt a pedagógusoknak különösen a tanítóknak, akik pedig legértékesebb kincsünket, a fogé­kony kisgyermekeket, tanítják nemcsak írásra, olvasásra, számolásra, hanem ember­ségre is. Munkánkat mégsem becsülték meg, sem erkölcsileg, sem anyagilag. Fájó sebeink a felszabadulás után lassanként behegedtek, panaszainkat sorra orvosolta pártunk és kor­mányunk. A legutóbbi fizetésrendezés most újabb, hatalmas lépés előre. Köszönöm a megbecsülést! Azon leszek, hogy ebben a tanévben különösen jól dolgozzak, s tanítási eredményeimmel méltó módon ünnepeljem tanítói pályám 25 évét. Szabó István, a gyakorló ált. isk. tanítója, Balassagyarmat Jk technika fejlesztésével az olcsóbb termelésért Aki átadja munkamódszerét talnak is becsületére válna. Két gyermekes családapa. Jó munkája után 1954. októbe­rében a „Kiváló dolgozó” jel-, vénnyel majd ez év augusz­tusában „A szakma kiváló dolgozója” jelvénnyel tüntet­ték ki. Az év minden hónap­jában 158—163 százalékra tel­jesítette a részére előírt ter­vet. Eredményeinek titka a munkaidő tökéletes kihasz­nálása, a nagy szakmai gya­korlat, s a munka helyes megszervezése. Munkamód­szerét nem rejti véka alá, hanem társainak is átadja. Példa erre Nagyváradi Má­ria ifjúmunkás csizmapatkó- kötő is, akivel Fülöp elvtárs nap, mint nap foglalkozik. Nagyváradi elvtársnő nem­régiben került az üzembe és bizony 100 százalékon alul termelt, Fülöp elvtárs segít­ségével azonban ma már 130—140 százalékot teljesít naponta. Augusztus 20-a tiszteletére Ritkábban fon A kisterenyei szénosztályo­zón az elmúlt másfél évben gyakori eset volt, hogy a vib­rátorok görgős csapágya össze­tört. Ilyenkor az egész üzem leállt. A bányából beérkezett szénnel megrakott csillékben és talbótban állt a szén, mind­addig, amíg a csapágyat kicse­rélték. Ez pedig nem kevesebb mint 230 munkaórát vett igénybe. Mikor szűnik meg már a so­rozatos üzemzavar, mikor tud­ják az üzemeket üres csillével és talbóttal ellátni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel zak­latták az üzemvezetőt, az pe­dig a szénosztályozó iparosait. — Ez nem mehet így tovább. Itt valamit sürgősen tenni kell — határozta el Bodor Béla la­katos csoportvezető. De mit? Ez volt a kérdés. Napokon ke­ni élű üzemzavar resztül vizsgálta a vibrátor csapágyait. A nyitott csap­ágyakra hullt a szénpor, ez­által a csapágyban a tengely súrlódott. Ez pedig marta a csapágy falát. De gyenge volt a rögzítés is. Bodor Béla elv­társ hosszas megfigyelés és kí­sérletezés után megtalálta a helyes megoldást. Egy évi munkával elkészítette a zárt csapágyházat. A tapasztalatok bebizonyították, hogy a zárt csapágyház nemcsak a ten- gely-csapágyház élettartamát hosszabbítja meg, hanem a csapágykenést is tökéletesebbé teszi. Bodor elvtárs miután látta ennek előnyét, újítási ja­vaslatot terjesztett be, mely­ben kérte az öt darab vibrá­torra a zárt csapágyház elké­szítését. Újítását elfogadták^ Újításának előnye, hogy a tengelyre nem hull a szénpor, ezáltal nem maródik a csap­ágy sem. Az újítás értékét nö­veli a kenőanyag gazdaságos felhasználása, melyből havonta 50 kilogramm megtakarítást ér el. Ezenkívül az üzemzavar el­hárítására tervezett 230 mun­kaórát is a termelés szolgála­tába állították. Az előre kalku­lált évi megtakarítás munka­bérben, csapágy-anyagban és kenőanyagban több mint 27 ezer forint. Ezen az újításon kívül több ésszerűsítést vezetett már be a körbuktatónál is, melynek se­gítségével zökkenőmentesebbé tette a szénosztályozó üzemel­tetését. A Salgótarjáni Acéláru­gyár huzalmű gyárrészleg csizmapatkógyártó műhelyé­ben dolgozik Fülöp Ferenc elvtárs csizmapatkókötő. Már hatvanadik életévét tapossa, de munkáját olyan fürgén látja el, hogy bármelyik fia­a 150 százalékos tervteljesítés mellett arra is ígéretet tett, hogy keze alól kifogástalan minőségű áru kerül ki. Ezen vállalását teljesítette és már november 7-e tiszte'etére vál­lasa, hogy 170 százalékra emeli eredményét. Fülöp elv­társ már az első napokban beváltotta ígéretét, mert nap, mint nap 173—178 százalékos átlagteljesítményt ért eL szítéséhez. A gyár eddigi eredményeinek elérésében je­lentős szerepe van az általa bevezetett számos újításnak.- A legutóbbi újításával a Zimmerman formázó gépek hengerházához készítendő magok szárításánál henger­házanként 50 kilogramm fa­szenet takarít meg. Újítása egy év alatt 5000 forint meg­takarítást eredményez az üzemnek. Megyénk ipari üzemeinek mérnökei, technikusai és dol­gozói sok nehézséggel küszködve, fáradoznak azon, hogy a technika gyorsütemű fejlesztésével, az élenjáró műszaki fel­tételek alkalmazásával minél eredményesebben hajtsák vég re pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatának a. termelékenység növeléséről és az önköltség csökkentéséről szóló határozatát. Rovidebb az olvasztási idő, jobb a minőség 50 kilogramm faszén megtakarítása hengerházankén t Bandur Mihály elvtárs „Kiváló dolgozó”, „A Kohó- és Gépipar kiváló dolgozója” és több más elismerő jelvény tulajdonosa a Vasöntöde és Tűzhelygyárban a legkompli- ká tabb munkát végzi a kézi­formázásnál. Teljesítménye az év elejétől átlagosan 190 százalék. A magas teljesít­mény elérése mellett nagy gondot fordít a minőségre isj A megengedett 1,5 százalékos selejtszázalékát az év nyolc hónapjában átlagosan 0,8 szá­zalékra csökkentette, mely­nek eredményeként 1233 fo­rint megtakarítást ért el. Jó minőségű munkájával nagy­ban hozzájárult a terven fe­lül gyártott tűzhelyek ké­A szakirodalom olvasása és a sok tépelődés nem volt hiábavaló, mert végülis meg­találta a helyes megoldást. Kidolgozta a kemence adago­lásának helyes módszerét. Azelőtt 1500—1800 kilo­gramm olvadóanyagot raktak a kemencébe, amely mintegy 50—60 fokkal csökkentette a kemence hőmérsékletét. Ugyanis az adagolás minden esetben egy fél órát vett igénybe. P.enczner elvtárs újításának bevezetése óta egyszerre csak kisebb meny- nyiséget raknak a kemencé­be, így a berakás! idő mind­össze csak 10 perc. Egyenle­tesebb a kemence hőmérsék­lete rövidebb az olvasztási idő és a minőség is megja­vult. Márciusban még 7 szá­zalék volt az üvegselejt, ma már ez mindössze csak 3,5 százalék. Az újítás az eddigi ered­mények alapján készült elő­kalkuláció szerint máris 79 000 forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Hogyan lehetne egyenletes­sé tenni a IV. számú kádke­mence hőfokát, meggyorsítani az anyagberakást, csökken­teni a magas üvegselejtet? — Ez a kérdés foglalkoztatta már hosszú hónapok óta Plenczner József elvtársat, a salgótarjá­ni Üveggyár IV. kádkemen­ce üzemrészének sztahano­vista főművezetőjét. „Büszkék vagyunk tanítványainkra..." Mit olvassunk ? A Szépirodalmi Könyvkiadó Vállalat kiadásában jelent meg Thury Zsuzsa: Virradat előtt című regénye, mely Bu­dapest ostroma alatt játszódik le és egy üldözött család éle­tét mutatja be a város felsza­badításáig. A család tagjai — anya, gyermek, nagymama — elmenekülnek lakásukból. A nagyanya és az anya egy zug­lói lakásban rejtőzködnek ha­mis papírokkal. A gyermeket a szaléziánusok rendházában bújtatják (ez a regény egyik legizgalmasabb fejezete) s a szovjet katonák segítségé­vel az ostrom vége felé visz- szajut a régi lakásba: Az idei szokatlanul kiadós nyári esőzések nálunk is hát­ráltatták a gabona behordósát. Kinn a mezőn ázott a gabona s a magyarnándoriaknak min­den erejüket, szorgalmukat igénybe kell venniük, hogy minél kisebbre csökkentsék a kárt, a veszteséget. Iskolásgyermekeink sem néz­ték tétlenül a felnőttek erőfe­szítéseit. A szabadságtelepi (ke- lecsénypusztai) úttörők brigá­dot szerveztek és csapatvezető­jükkel az élen, kivonultak a mezőre, ahol megforgatták és megszárítgatták a Magyarnán- dori Állami Gazdaság gabona- keresztjeit. Még alkotmányunk ünnepén is kivonultak az isko, lások, hogy előkészítsék, meg­gyorsítsák a gabonabehordást. Bár valamennyien lelkesen, jól dolgoztak, ki kell emelnünk közülük Dénes Józsefet, Barta Győzőt, Teknős Józsefet. Szé­les Jánost és Bóta Tibort, akik különösen jól, fáradságot nem ismerve. lelkesen végezték munkájukat. Mi, nevelők büsz­kék vagyunk lelkiismeretes ta­nítványainkra, akik jelentősen hozzájárultak a kenyércsata si. keréhez! Barta József ált. isk. igazgató. Magyarnándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom