Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)
1955-09-07 / 70. szám
2 SZAKAD AWUKÁD 1955. szeptember 7. A pártszervezetek feladatai megyénk ipara technikai-műszaki színvonalának eme lésében Á megyei pártbizottság a napokban ülést tartott, amelyen megtárgyalta a pártszervezetek feladatait, a megye ipara technikai-műszaki színvonalának fejlesztésével kapcsolatban. Az ülés beszámolóját Hajdú József elvtáns, a pártbizottság első titkára tartatta. A beszámoló első részében ismertette me. gyénk ipara tízéves fejlődésének eredményeit: A megyében lévő szénbányák két és félszer, a gyárüzemek pedig majdnem háromszor annyit termelnek, mint a felszabadulás előtt. Építkezés pedig negyedrésze sem volt Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a legnagyobb lemaradás olyan fontos iparágnál van, mint a szénbányászat Itt elsősorban az a baj, hogy nem tudtuk megfelelően javítani a szén minőségét, egyrészt azért, mert még mindig komoly lemaradás van a jobb minőségű szénmezők feltárásánál, ami fontos feltétele a nógrádi szén minősége megjavításának. Másrészt azért, mert a legtöbb bányaüzemnél még mindig magas a szénnel együtt felszínre küldött pala és meddő mennyiség. Harmadsorban pedig azért, mert nagyon vontatottan halad a gyengébb minőségű szenek nemesítésé, nek kikísérletezése, az osztályáéban történő javítása. A termelés hullámzásának egyik komoly oka, hogy bányaüzemeink nem rendelkeznek állandóan a szükséges tömegtermelő és tartalék-munkahelyekkel. Még nem sikerült kialakítani a sokkal előnyösebb, biztosabb és biztonságosabb hazafelé haladó frontfejtési eljárás alkalmazását. A hazafelé haladó frontfejtés kialakításának nem tudtuk teljesíteni a legfontosabb feltételét* azt, hogy feltárásaink olyan mértékben meggyorsuljanak, hogy elérjék a szénmezők külső szélét. Feltétlenül szükséges és második ötéves tervünk megköveteli, hogy a szénbányászati tröszt, az üzemek vezetői és bánya-pártszervezeteink az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak a tömegtermelő és tartalék-munkahelyek folyamatos biztosítására, a visszafelé haladó frontfejtési rendszer kialakítására és ennek érdekében a feltárások meggyorsítására. Az egyenletes termelés megvalósítása érdekében sokkal következetesebben kell harcolni a ciklus grafikon szerinti termelés megszervezéséért. A minőség javítása érdekében meg kell gyorsítani a jobb minőségű szénmezők feltárását. A palatartalom csökkentése érdekében elsősorban a munkahelyeken kell intézkedéseket tenni, mert itt lehet elejét venni a pala berakásának, de ezen túl nagyobb gondot kell fordítani a külszínen folytatandó ellenőrzésre is. Komoly elmaradás mutatkozik a szállítás fejlesztésénél, tökéletesítésénél, az osztályozok kapacitásának bővítésénél. Több bányaüzemnél, mint például a nagybátonyinál, kiste- renyeinél, túlságosan hosszúak a szállítóvágatok. Éz egyrészt sok fenntartó munkát, másrészt sok fizikai munkást követel, nem beszélve arról, hogy a csillék nagy részét leköti. A meddőürítés a legtöbb helyen nagyon kezdetleges fokon áll, ugyanazokkal a módszerekkel történik, mint ezelőtt 15—20 évvel. Mindezeken túl a szállításnál sok olyan úgynevezett kisebb probléma van, amelyek megoldása nem követel különösebb beruházást, de megoldásuk jelentős mértékben megkönnyítené és meggyorsítaná a szállítást. Bányaüzemeinknél az elmúlt évek alatt nem voltak kezdeményezések és kísérletezések a szén felrakásának megkönnyítésére, új módszerek és eljárások kidolgozására. Komoly hiáannyi a felszabadulás előtt a megye területén, mint az elmúlt évek alatt. Értünk el eredményeket az üzemek korszerűsítése, a fizikai munka gépesítése, könnyítése terén is. Azt mondhatjuk, hogy nincs a megyében egyetlen olyan üzem sem, ahol ezen a téren ne történt volna előrehaladás. Erre mutat például az Acélárugyárban a dróthúzó-üzem bővítése, a tűzhelyipari mechanizált öntöde felépítése, üzembehelyezé. se, a Salgótarjáni Üveggyárban a IV-es kemence újonnan történt átépítése, a bányáknál a nyosság ezen a területen, hogy a gépesítéssel foglalkozó műszakiak és sok gyakorlattal rendelkező bányaiparosok munkája csak a műhelymunkákra és javításokra korlátozódott. Nem ösztönözték őket a helyileg kivitelezhető és bevezethető eljárások kidolgozására. Kétségtelenül igaz, hogy értünk el eredményeket a mill- szekundumos robbantás alkalmazásával. Ennek ellenére mégis azt kell megállapítani, hogy nem halad kielégítően elterjesztése, a korszerű robbantási eljárások kikísérletezése. Ennek legfőbb oka az újítóktól való tartózkodás, a régi rob. bantási eljáráshoz való ragaszkodás. A mizserfai és a kazári bányaüzemeknél már hosszabb idő óta alkalmazzák a millsze- kundumos robbantás: eljárást és előnye kézzel foghatóan igazolható. Ezzel szemben a szomszédos mátranováki bányaüzemnél idegenkednek tőle. Mi az oka ennek? Mindenekelőtt az, hogy a mátranováki bányászokat és műszaki középkádereket nem vitték el a mizserfai és kazári bányaüzemhez és nem mutatták meg nekik a helyes eljárást és a millsze- kundumos robbantás előnyét. Nem kielégítő bányaüzemeinknél a gépek, szállító berendezések, osztályozok karbantartása, ami miatt több esetben gépmeghibásodás történik, s ez termelési kiesést von maga után. Még mindig elég gyakori a huzatógépek elromlása, tekercs leégés, kötélszakadás stb. Elég vontatottan történik még jelenleg is a gépek, szállító berendezések javítása, amihez nem egy esetben hozzájárul, hogy nincs az üzemben olyan tartalék alkatrész, amelyre az azonnali — sok esetben kisebb — javításhoz szükség lenne Gyárüzemeinknél a műszaki fejlődés területén főleg a következő területeken ván elmaradás. Nem történt kellő előrehaladás a helyes üzemszervezés kialakításában, aminek következtében sok felesleges utat tesznek meg az anyagok, félkészgyártmányok raktározása, ami szintén sok anyagmozgatást és munkaerőt igényel. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg a gyári rend kialakítása. Legtöbb üzemünknek viszonylag kevés terület áll rendelkezésre, ami követelőén veti fel a terület ésszerű kihasználását, a gyári rend kialakítását. A gyári rend nemcsak a helyes üzemszervezés, gazdaságosabb termelés szempontjából fontos, hanem nagyon fontos a munkavédelem, a balesetek, sérülések elkerülése érdekében is. Még mindig nagy az elmaradás az anyagmozgatás gépesítése területén. A gyárakban az anyagmozgatás nagyrészben kézi erővel történik. Az üveggyárakban például a homok- és cserép- szállítás jelentős részben még mindig talicskázással, vagy hosszú lapátolással történik. A vasasüzemeknál hasonlóan sokat találkozunk a talicskázással, vagy az anyag vállon való szállításával, vagy nagy és nehéz súlyú anyagok kézi erővel való mozgatásával. A Tűzhelygyár mechanizált önfúró-, réselő- és rakodógépek számának a növekedése. Az elért eredmények mellett vannak fogyatékosságok is az 'par területén, amelyek felszámolása elengedhetetlenül fontos az ipar és elsősorban a nehézipar további fejlesztése, a mezőgazdaság anyagi eszközökkel, gépekkel való ellátása, szocialista átszervezése, a dolgozók anyagi és kulturális jóléte további emelése szempontjából. Ez a fogyatékosság az ipar munkájában mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy nem kielégítő a technika fejlődése, a műszaki haladás mértéke. tödéjében lóval vontatják az öntvényeket. Lehetne még erre vonatkozóan több példát is felsorolni, de azt hiszem, hogy nem arra van szükség, hanem arra, hogy üzemeink saját erejükből, helyileg előállítható gépekkel, helyileg megvalósítható eljárásokkal igyekezzenek megkönnyíteni és olcsóbbá tenni az anyag- mozgatást. Több gyártmánynál még mindig magas az anyagfelhasználási hányad és a selejtszázalék. Ennek egyik oka, hogy egyes helyeken, mint például a Salgótarjáni Tűzhelygyár öntödéjében hosszú időn át nem volt kidolgozva az anyagnorma. Nem egy gyártmány súlya, mint például az Acélgyárban a fejsze súlya, 10—12 dkg-mal, a szekértengely páronként 2 kilogrammal magasabb a szükségesnél. Például a négyágú villák gyártásánál a felesleges súlyból évente 8 vagon villával többet lehetne gyártani. Ezek a példák azt mutatják, hogy csak a felesleges súlyból Nógrád megye üzemeiben is több száz tonna acélt, vasat lehetne megtakarítani. Több gyártmánynál vizsgálatot kellene tartani, hogy nem lehetne-e kevesebb anyagból ugyanolyan jó minőségű gyártmányt előállítani, A technikai akadályozó A megyei pártbizottság nem foglalkozott megfelelően a technika fejlesztésének a kérdéseivel, nem irányította rá a pártszervezetek figyelmét. Nem vette eléggé figyelembe a marxizmus—leninizmusnak azt az alapvető tanítását, hogy a termelés emelésének, az önköltség csökkentésének, a termelékenység emelésének legfontosabb feltétele a technika fejlesztése, az új és bevált módszerek elterjesztése, az élenjáró dolgozók tapasztalatainak elterjesztése. Agitációnk és propagandánk nagyon keveTöbb bányaüzemnél például helyesen vettek irányt a vá- gathajtások meggyorsítására, a tömegtermelő munkahelyek elkészítésére, korszerű biztosítási eljárások bevezetésére stb. A vasötvözetgyárban a rövid ívfényben való olvasztást fejlesztik tovább, amely jelentős áram megtakarítást jelent és meghosszabbítja a kemence élettartamát. A többi ‘.izemek- ben is vannak jó elgondolások a műszaki fejlesztésre, mint például az Acélárugyárban a hüvelygöngyölítés, a kettős rúdvas-húzás. Több helyen a műszaki \e- zetők tanácskozásokat kezdeményeztek újítókkal, sztahanovistákkal arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekre van szükség a technika fejlesztése érdekében. A DISZ ifjúmunkásokkal és műszakiakkal való tanácskozást kezdeményezett arra vonatkozóin, h>gy a fiatal munkásokat serkentse a technika fejlesztésére. Azonban pártszervezeteink nem értették meg elég világosan, hogy a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének és ezen keresztül a dolgozók anyagi és kulturális jóléte emelésének legÜzemeinkben a termelés emelése terén még mindig nagy tartalékok vannak a gének kapacitásának jobb kihasználásánál. Nem egy helyen, mint például az Acélárugyár hideg- hengermű üzemében napokig, sőt hetekig állnak egyes gépek azért, mert a gépen dolgozó szakmunkást segédmunka elvégzésére, anyagszállításhoz osztották be, holott jobb munkaszervezéssel meg lehetett volna oldani a segédmunkás-szükségletet is. De nemcsak ilyen esetekről van szó, hanem mindenek előtt arról, hogy nem serkentik eléggé a műszakiakat, a dolgozókat arra, hogy ésszerűsítéssel, hogyan növeljék a gépek teljesítőképességét. Az építőipar területén még mindig sok probléma van a munkaszervezésnél, az anyag- szállításnál, az anyagtakarékosságnál, a gépek kihasználásánál. Nem folyik gördülékenyen egymás után az egyes építési folyamatok elvégzése, az egyes építkezéseknél, mint például a vásártéri építkezéseknél nem végezték el időben a csatornázást, ami miatt a pincéket elöntötte a víz. Kellő előrelátás és körültekintés hiányában (helykijelölés, talajvizsgálat) sok felesleges tervkészítést végeznek. Egy-egy építkezés, mint például a MÁVAUT- garázs építése, túl hosszú időre nyúlik el. Több esetben terv- szerűtlenül történik az anyag- szállítás. Az anyag (cement, mész, cserép) jelentős része a rossz raktározás és a lelkiismeretlenül végzett munka következtében tönkremegy. Mindezek következtében lassúak az építkezések és túlságosan drágák. Nem megfelelő a gépek kihasználása és a segédmunkát könnyítő eljárások kidolgozása, alkalmazása. Egyes gépeket gyakran szállítanak feleslegesen nagy távolságra. Erős gépellenes hangulat van az építőiparban, amely nézet vissza akarja húzni az építkezést a régi, kisipari módszerek felé, előrehaladást hiányosságok set foglalkozott a műszaki fejlődés jelentőségével. Az utóbbi években elhanyagoltuk az újítókkal, sztahanovistákkal való foglalkozást. Amíg azelőtt iparáganként, vagy üzemenként tanácskoztunk a sztahanovistákkal, az utóbbi időben abbamaradt. Pártszervezeteink nem karolták fel kielégítően az újítómozgalmat, nem harcoltak az új és jó módszerek bevezetéséért. Gazdasági és műszaki vezetőink a feladatok végrehajtáfontosabb eszköze a technika fejlesztése, hogy éppen ezért a technika fejlesztését, az ipar valamennyi dolgozójának fontos ügyévé kell tenni. A technika fejlesztésével kapcsolatos feladatokat leszűkítették a műszaki vezetőkre, főleg az üzem- és műhelyvezetőkre. Az agitációs és propaganda- munkában még mindig nem szerepel megfelelő súllyal a technika fejlesztése. Az üzemi pártszervezetek nem tisztázták e’éggé, hogy milyen összefüggésben van a technika fejlesztése az egyes do’gozó munkájával, hogy hogyan függ össze a termelés emelésével és ezen keresztül milyen kihatása van az életszínvonal emelkedésére. Eddig még nem tudtuk kellő mértékben kiszélesíteni sem a pártszervezetek, sem a szak- szervezetek és DlSZ-szerveze- tek részéről, de hozzátehetem, hogy a gazdasági és műszaki vezetés részéről sem, a dolgozókkal, sztahanovistákkal, az újítókkal való tanácskozást a technika fejlesztésére vonatkozóan. Egy pár helyen történt kezdeményezés erre vonatkozóan, azonban ahelyett, hogy ez tovább szélesedett volna, abba maradt, sát általában létszámemeléssel oldották meg, és ez a nézet még most is fennáll. Nem gondoltak a technika fejlesztése terén lévő tartalékokra, nem keresték és tárták fel azokat. Nem kísérték állandó figyelemmel az élenjáró dolgozók módszereit, javaslatait. A beadott újítási .javaslatok jelentős számban elsikkadtak, nem kerültek elbírálásra, bevezetésre. A műszaki haladást jelentős mértékben gátolja a munka- és technológiai fegyelem meg- lazulása, ami szoros összefüggésben volt a káros jobboldali nézetekkel. A munkafegyelem lazasága még mindig komoly mértékű, különösen az építőipar és a bányászat területén. Különösen megnőtt az igazolatlan mulasztók száma a nyári hónapokban, és romlott a munkaidő kihasználása is. A technológiai és munkafegyelem lazaságát nagymértékben előidézi az az opportunista magatartás, amely több gazdasági és műszaki vezetőnél, műszaki középkádernél tapasztalható. Ezek a vezetők, amikor nem tartatják be a technológiai utasítást, amikor átveszik az el nem végzett vagy rossz minőségű munkát, abból az opportunista nézetből indulnak ki, hogyha szembeszállnak a lazaságokkal „rossz embernek fogják őket tartani" a munkások. A bányánál például a hűség- jutalomnak a nevében is benne van az. hogy miért kapják a bányászok. Mégis azt tapasztaljuk több helyen, hogy addig csűrik-csavarják, amíg csak igazoltnak nem veszik az igazolatlan műszakot. Ezek a vezetők szembe kerülnek a becsületes munkásokkal, ment a becsületes munkások nem szeretik a fegyelmezetlenséget, az opportunista vezetőket. Nem folyt megfelelően, sőt az utóbbi időben visszaesett a műszaki vezetők, műszaki középkáderek, a párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok szakmai továbbképzése, a dolgozók műszaki oktatása. A mérnökök részére indított továbbképző tanfolyamok „elhaltak“, megszűntek, és meg kell mondani, hogy amíg folytak is, nem egy esetben formálisak voltak. A munkaverseny, mint a szocializmus építésének hatalmas lendítőereje leszűkül a mennyiségi termelésre, nem irányul a termelés emelésének legfontosabb feltételére, a technika fejlesztésére. A munkaverseny nyilvánosságánál nem kaptak megfelelő helyet az újítók, az élenjáró dolgozók módszerei. Nem ismertettük, hogy milyen módszerekkel érték el a kiváló eredményeket és nem törekedtünk azok ismertetésére, elterjesztésére, a technika frjlcs/ü'MT A megyei párt VB, a pártbizottságok, a pártszervezetek egyik legfontosabb feladata, a gazdasági és műszaki vezetők, továbbá a tömegszervezetek bevonásával elérni azt, hogy a technika fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtása az ipar, valamennyi dolgozójának fontos ügyévé váljon, ne szűkítsék le a műszaki vezetőkre. Ennek fontos feltétele, hogy az agitációs és propaganda-munkánkban, a sajtóban, a szemléltető agitációban központi helyre kerüljön a technika fejlesztése. A pártbizottságok és pártszervezetek vezetőségi ülésen, taggyűlésen, népnevelő-értekezleten, termelési értekezleteken rendszeresen tűzzék napirendre az üzemük helyzetéből adódóan a technika fejlesztésének egy- egy fontos kérdését. • Feltétlenül szélesíteni kell azt a kezdeményezést, hogy egy-egy műszaki vezető tanácskozzék 5—6 élenjáró dolgozóval az üzem előtt álló feladatok megvalósítása érdekében. Az egyes műszaki vezetők, sztahanovisták és dolgozók induljanak harcba azért, hogy ki tud eredményesebb eljárásokat kidolgozni a technika fejlesztésére, hogy ki tudja azt minél előbb a termelésben gyümölcsöztetni, hogy kik legyenek azok, akik a legtöbb dolgozónak adják át új módszereiket. A munkaverseny nyilvánosságánál előtérbe kell helyezni az újítókat, s a termelési eredményeken túl ismertetni azt is, hogy milyen módszerekkel érték el a kiváló eredményeket. Több helyen tapasztalható az is, hogy központi beruházásoktól, új gépek beállításától várják a technika fejlesztését, ahelyett, hogy a dolgozókra, az újítókra, az élenjáró munkásokra támaszkodva, a helyi lehetőségeket (tartalékokat) kihasználva. saját erejükből hozzáfognának a feladatok megvalósításához. Nincs olyan üzem, ahol helyi erőből azonnal ne tudnának komoly lépéseket tenni a műszaki haladás terén. Feladataink végrehajtásának fontos feltétele a technológiai és a munkafegyelem betartása. Mégis a legtöbb helyen elválasztják a technológiai és munkafegyelem megszilárdítását a technika fejlesztésétől. Nem látják elég világosan, hogy például a gépek jobb kihasználásának egyik legfontosabb feltétele a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő teljes kihasználása. Ezért pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata harcolni a munkafegyelem megszilárdításáért. az igazolatlan mulasztások megszüntetéséért. Az igazolatlan mulasztókat, amennyiben párttagok, taggyűlésen, amennyiben pártonkívü- liek, szakszervezeti gyűlésen, termelési értekezleteken kell felelősségre vonni. Az értekezleteken olyan légkört kell kialakítani, hogy elítéljék a fegyelmezetleneket. A legkeményebben szálljanak szembe az egyes vezetőknél megmutatkozó opportunizmussal. Magyarázzák meg, hogy jó vezető csak az lehet, aki betartatja és maga is betartja a rendet. Mutatkozik olyan hiba is, hogy pártszervezeteink nem fordítanak megfelelő gondot a soronlévő termelési feladatok teljesítésére. Ezt mutatja például, hogy a szénbányászat elmaradt a júliusi és augusztusi tervteljesítésével és lemaradás mutatkozik több más üzemnél is. Ezt a lemaradást tovább engedni nem lehet. Sőt biztosítani kell, hogy még ebben a hónapban behozzuk az elmúlt hetekben történt lemaradást. A technika fejlesztésére irányuló munkánk csak abban az esetben járhat sikerrel. ha már a közeli napokban helyileg megindítjuk a műszaki vezetők, műszaki középkáderek, az ipar területével foglalkozó párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok szakmai továbbképzését, a dolgozók szakmai oktatását. Erre úgy a bányánál, mint a gyárüzemeknél megvan minden lehetőség. Rendelkezünk megfelelő előadókkal. vannak olyan gazdasági és műszaki vezetők a megye területén, akik szakmailag jól felkészülve felelősségteljesen tudják irányítani és vezetni a továbbképzést, a dolgozók oktatását. Feltétlenül helyes, ha a dolgozókkal ismertetnek egy-egy új gyártási eljárást, a gyártási eljárás módszereit és annak jelentőségét. Az is helyes, ha egy-egy előadás után egy-egy újító, vagy élenjáró ismerteti, hogy milyen módon érte el az eredményeket. Ezen túl a műszaki értelmiség részére időnként rendezni kell a technika fejlesztésének egy- egy kérdéséről tudományos vitákat. Világosan kell látni azt a sztálini tanítást, hogy a technika fejlesztésének és alkalmazásának elengedhetetlen feltétele a dolgozók műszaki színvonalának az emelése. Olyan mértékben tudjuk emelni a műszaki vezetők és dolgozók képzettségét, olyan mértekben tudunk előrehaladni a technika fejlesztése területén, amilyen mértékben tudjuk emelni a műszaki vezetők és dolgozók képzettségét, A technikai-műszaki színvonal elmaradásának legfőbb területei Tegyük az ipar valamennyi dolgozójának ügyévé
